SZEMPONT
A Rovatból

„Fico helyzete rendíthetetlen” – kemény választ ad a merényletre a szlovák kormány Tokár Géza szerint

A politológus szerint kemény intézkedések, az ellenzék és a média megbélyegzése követheti a szlovák miniszterelnök elleni merényletet, míg a kormánykoalíció belső feszültségei – egyelőre – a háttérbe szorulhatnak.


Úgy tűnik, még sokáig nem tudja ellátni a miniszterelnöki teendőit Robert Ficő, aki ellen merényletet követtek el szerdán. A szlovák kormányfőt több lőtt sebbel, életveszélyes sérülésekkel vitték kórházba. Bár azóta magához tért, az állapota továbbra is nagyon súlyos.

Közben kiderült, hogy a merlénylő régen kapcsolatban állt egy oroszbarát félkatonai szervezettel is, de jelek szerint ennek nincs köze a mostani támadáshoz.

A szlovák belpolitikai helyzet már a merénylet előtt is rendkívül feszült és instabil volt. Az országot komoly korrupciós botrányok rázták meg, Ján Kuciak oknyomozó újságíró és menyasszonya 2018-as megölése óta egymást követték a politikai válságok. A 2023-ban ismét hatalomra kerülő Fico-t az ellenzék azzal vádolta, hogy Orbán Viktor mintáját követve próbálja átvenni az ellenőrzést állami média felett, miközben a rendőrség és a titkosszolgálatok élére is a saját embereit ültette. A Robert Fico elleni merénylet körülményeiről és lehetséges következményeiről Tokár Géza politológussal, a szlovákiai belpolitika szakértőjével beszélgettünk.

– Ön szerint milyen mélységig rengetheti meg ez a merénylet a szlovákiai közéletet?

– Hát ez egy nagyon jó kérdés, és szerintem a következő két-három napban fogjuk látni, hogy valójában mit jelent ez a szlovákiai közélet számára. Itt ugye két dologról van szó, amire egészen biztosan ki fog hatni. Az egyik nagyon rövid távon az európai parlamenti választások és az EP kampány, ami teljes gőzzel zajlott, de most bizony megváltozik mind a dinamikája, mind a pártoknak az üzenetei. És hát a másik, ami talán még ennél is fontosabb, az az, hogy miként fog erre reagálni a társadalom. Akár Robert Fico szimpatizánsai, vagy azok a nem túlságosan illedelmes állampolgárok, akik korábban is előszeretettel megfogalmaztak vulgáris üzeneteket.

Ők úgy érezhetik, hogy ez egyfajta felhívás, valakin ki kell tölteniük a haragjukat,

és a társadalomban is elfogadottabbá válhat az oda-vissza ütésváltás. Én nagyon remélem, hogy ezt a részt sikerül elkerülni, de ebben a pillanatban még nem tudjuk, lesznek-e valamiféle hasonló következményei a merényletnek. Bízunk benne, hogy nem lesznek.

– Tehát elképzelhető, hogy ezzel egy erőszakos fordulatot vesz a közbeszéd, a közélet?

– Igen, elképzelhető, hogy elindít egy erőszakhullámot.

– Ha Fico hosszabb ideig távol marad a közélettől, milyen politikai szereplők, milyen politikai erők tölthetik be a keletkező űrt?

– Robert Fico esetleges kiesése nem azt jelenti, hogy megbénul a kormány, bár most tulajdonképpen nem teljesen látszik, hogy az alkotmányos rendelkezések értelmében mégis ki veheti át az ő funkcióinak a gyakorlását. Négy alelnöke, négy miniszterelnök-helyettese van a kormánynak, közülük lesz valaki. De hogy pontosan kicsoda, és hogy milyen hatáskörei és kompetenciái lesznek, azt az alkotmány nem szabályozza teljeskörűen. Nagy valószínűséggel arra lehet számítani, hogy Robert Kaliňák védelmi miniszter lesz az, aki átveszi a helyét, a kormánykoalíciós partnerek egyetértésével. Már csak azért is, mert ez a pozíció a Smer-t illeti meg, mint legerősebb pártot, és maga Kaliňák is nagyon jó emberi, meg szakmai viszonyban van Ficoval. Ő gyakorlatilag a folytonosság képviselőjének tekinthető.

– Az lehetséges, hogy megindul egy versengés és mások is fellépnek, mint akik szeretnék ezt a pozíciót?

– A kormánykoalíción belül nem ideális a helyzet, nagyon a konfliktusa egymással az SNS-nek és a Hlasnak, a két kisebb kormánypártnak. De a Fico ellen elkövetett merénylet hatására ezek a konfliktusok inkább csillapodni fognak, és nem valamiféle belső vetélkedés kezdődik meg. Legalábbis rövid távon biztosan nem ez lesz, hanem sokkal inkább megszilárdul a kormánykoalíció egysége. Mindenki érintettnek érzi magát ebben a helyzetben, és mindenki egyértelműen a szimpátiájáról biztosította a miniszterelnököt. Szóval, szerintem ez rövid távon biztosan nem teszi instabilabbá a kormányt, hanem pont hogy megerősíti az egységét. Ebben a pillanatban egyáltalán nem utal semmi sem arra, hogy bárki is törekedne Fico helyére lépni, és az lett volna a reakciója a merényletre, hogy eljött az ő idejötte. Teszem hozzá, emberileg is meglehetősen visszás lett volna, ha valaki tegnap hasonló üzenetet sugalmaz vagy fogalmaz meg.

Összességében én úgy gondolom, hogy Fico helyzete rendíthetetlen és a kormánykoalíció helyzete biztosan stabil.

Nyilván változhat a helyzet, ha kiderül, hogy Robert Ficonak annyira súlyos az állapota, hogy akár teljesen alkalmatlanná is válhat a vezető szerepkörre, de én úgy tudom, hogy a jelenlegi hírek nem erről szólnak. Ő előbb-utóbb vissza fog térni.

– Az elképzelhető, hogy Fico esetleg visszavonuljon ezután? Vagy ő nem az az ember?

– Én azt mondanám, hogy alapvetően ő nem az az ember, aki vissza fog vonulni. De nyilvánvalóan ez egy olyan szituáció, amikor az ember feltesz magának hasonló kérdéseket. Meg kell várni azt, hogy az első sajtó-nyilvános szereplésekor pontosan mit fog mondani Fico.

Az is egy nagyon érdekes kérdés, hogy amikor megszólal, akkor mennyire bosszúszomjasan, mennyire konfliktuskeltően fogalmaz, vagy mennyire emelkedik felül ezen, és szólít fel valamiféle általános társadalmi békére.

Nem lehet kizárni egyik forgatókönyvet sem. Úgy gondolom, hogy amikor megszólal — ami nagy valószínűséggel napok, de az is lehet, hogy hetek kérdése —, az sok hasonló kérdést is tisztázni fog. Hogy mi az ő sorsa, mi a politikai jövője — én úgy gondolom, hogy ebben a pillanatban ő folytatni szeretné, de ez abszolút spekuláció.

– Arról is csak spekulálni lehetne, hogy ha egyáltalán visszatér, akkor hogyan folytatná?

– Igazából már régóta látszik, hogy van két vonal — ez is a kormányon belüli konfliktusok egyik fő forrása —, hogy vannak a keményvonalasok, akik nagyon sarkosan fogalmaznak, akik az ellenzéket is gyakran akár vulgáris módon támadják, és vannak a kicsit mérsékelt, vagy békülékenyebbek, akik törekednek még valamiféle párbeszédre. A megnyilvánulásai alapján Ficot inkább a keményvonalasokhoz sorolhatnánk. De ez tényleg nagyon jó kérdés, hogy mennyire szándékozik ezt a vonalat képviselni a továbbiakban is. Illetve az, hogy milyen szinten.

Mert az mégiscsak egy szintlépés, hogy valaki megpróbálta őt megölni. Erre nagyon sokféle reakciót lehet adni, ami emberileg nyilván érthető, miközben politikusként és miniszterelnökként pedig van egy alapvető társadalmi felelőssége.

– Hogy a merénylő milyen politikai nézeteket vall, vagy milyen oldallal szimpatizál, annak lehet következménye, hogy eltolja bármelyik irányba a közhangulatot?

– Ebben a pillanatban a kormánykoalíció egyértelműen úgy érzi, hogy hogy a miniszterelnök elleni merénylet az ellenzék, illetve a sajtó meglehetősen élénk kormányellenes retorikájának a kicsúcsosodása. Ez sok esetben átcsapott hasonló vulgarizmusba, mint amit egyébként a kormánykoalíció részéről is tapasztalni lehet az ellenzék felé. Ők igazolva látják azt az elképzelésüket, hogy az ellenzék és a média együttműködése megpróbálta őket kitaszítani a hatalomból, és semmi nem drága nekik, hogy elérjék ezt a célt. Az egy másik kérdés, hogy ez az érzés mennyire felel meg a valóságnak.

Az egészen biztos, hogy vannak, akik úgy érzik, hogy ez egy ürügy arra, hogy sokkal keményebb intézkedéseket fogadjanak el, akár a sajtó korlátozása, akár a közmédia átalakítása kapcsán.

Hogy ne kössenek kompromisszumokat, mert „ezekkel”, idézőjelben, az ellenzékkel nem is lehet kompromisszumokat kötni és megegyezni, hanem az egy élet-halál harc.

– Akkor várhatóan az ellenzéket és a sajtót teszik felelőssé a történtek miatt?

– Igen, legalább is a kormánypárti szimpatizánsok egy komoly részében ez egészen biztosan így csapódik le.

– Ennek milyen következményei lehetnek, miben szigoríthatnak, miként korlátozhatják például a sajtó szabadságát?

– Ami rövidtávon egészen biztosan ilyen következmény lesz, hogy van két törvénytervezet, ami nagyon nagy társadalmi vitát váltott ki, mert nyilván az ellenzék a diktatórikus hajlamok megerősítésének látja, míg a kormánykoalíció olvasatában pedig csak egy jogszerű transzformáció, ami időről időre be szokott következni. Az egyik a közmédia átalakítása. Ezalatt igazgatócserét, az irányító intézmények teljes személyzetének cseréjét kell érteni, ami sokkal nagyobb beleszólást engedne a szlovák kormánynak a közmédia tartalmába. Nagyon sok vita arról, hogy ez mennyire jogos vagy jogtalan.

Úgy gondolom, hogy most a legkeményebb, a leginkább kompromisszummentes forgatókönyvet veszik elő, és erre az erkölcsi tőkére alapozva nagyon gyorsan és zavartalanul lebonyolítják ezeket a változásokat.

Ezt valószínűleg senki nem meri majd kritizálni, vagy ezek a kritikák elhalnak a merénylet miatt. A másik ilyen nagy vitát kiváltó törvénytervezet a kulturális támogatások, a pályázati rendszer átalakítása. Alapjában véve itt szintén arról van szó, hogy ki és miről dönthet ezekben a kérdésekben. És szerintem itt is egy olyan verziót fognak elfogadni, ami a kulturális miniszter hatáskörébe sorol mindent, és nem a szakmai bizottságokéba. Tehát a művészek és a média körülményei egészen biztosan megváltoznak. Ezt a két törvényt szerintem a koalíció nagyon gyorsan a saját hatáskörében el fogja fogadni, és azt fogja mondani, hogy itt ellenvéleménynek helye nincs. Aztán, hogy később lesz-e bármilyen más szabályozás, amit kimondottan a merénylet inspirál, azt ebben a pillanatban még nem látjuk.

– Visszatérve még a merénylőre, azt lehet olvasni róla, hogy oroszbarát paramilitáris szervezettel is kapcsolatban állt. Ez befolyásolhatja a kormány Oroszországgal való viszonyát?

– Én ezt nagyon kevéssé tartom valószínűnek. Nyilván vannak olyan hírek és értesülések, hogy a merénylőnek köze volt, vagy legalábbis szimpatizált olyan szervezetekkel, amik félkatonai jellegűek voltak, és a rendteremtést tűzték ki célul. De ez 8 éve történt. Nekem az inkább a véleményem a rendelkezésre álló információk alapján — amellett, hogy a hatóságok biztosan vizsgálatot folytatnak és majd jutnak ebben valamiféle következtetésre —, hogy

itt inkább egy olyan személyről van szó, aki nagyon zavaros nézeteket vallott, és ideológiailag ide-oda csapódott. Nem hinném, hogy az orosz szál kimondottan hangsúlyos lett volna a merénylet előkészítésében, megvalósításában, vagy bármilyen módon köze lett volna hozzá.

Szerintem a szlovák-orosz kapcsolatokra ez nagyon elhanyagolható hatással lesz, ha egyáltalán lesz bármilyen hatással.

– A merénylet körülményeiről esetleg van már bármilyen hivatalos álláspont, megállapították már bárki felelősségét? Miért történhetett ez meg egyáltalán?

– Az egészen biztosan, hogy a biztonsági szolgálat hibázott, Robert Ficonak nem lett volna szabad ennyire őrizetlenül ilyen közel kerülnie a tömeghez. Teszem hozzá, hogy igazából a kormányfő a szokásává tette azt, hogy odamegy akár a szimpatizánsokhoz, akár az ellentüntetőkhöz, és intéz feléjük egy-két szót. Tehát nagyon elhanyagolták a biztonsági előírásokat, és szerintem senki nem gondolt arra, hogy komolyabb probléma származhat ebből.

Elképzelhető, hogy valakit felelősségre vonnak a biztonsági szolgálat részéről, hogy személycserék következnek.

Az biztos, hogy szigorúbbak lesznek a köztisztviselők védelmére vonatkozó szabályozások. Meglátjuk, hogy ennek lesz-e bármiféle más következménye ezen kívül. De én úgy gondolom, hogy ez egy olyan tragédia volt, amit nagyon kevesen láthattak előre, és épp ezért nem is törekedtek az elkerülésére. Nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy a biztonsági szolgálatok arra tudták volna kényszeríteni a kormányfőt, hogy ne kommunikáljon a szimpatizánsaival ott helyben, mert mindig ezt csinálja.

– Tehát ez egy teljesen mindennapos interakciónak indult Fico és az emberek között, ami gyakorlatilag kivédhetetlenné tette azt, ami történt?

– Igen, azzal együtt, hogy az tény, hogy nem volt szabályos. Sőt, így utólag hajmeresztően szabálytalan volt. De teljesen az előző hónapok szokásainak a szellemében ment végbe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter Orbán Viktor rajzáról: Nemzetbiztonsági alapelv, hogy a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak
Szerinte „a miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”.


Tarjányi Péter a Facebookon bírálta élesen a kormányzati kommunikációt, miután nyilvánosságra hozták Orbán Viktor miniszterelnök egy interjú közben készített kézírásos jegyzetét.

„Soha – ismétlem, soha – nem ad ki egyetlen profin működő ország sem olyan anyagot, mint amit tegnap láttunk. A miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”

– fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint ilyet egy vezető nem mutat meg, és egy kommunikációs stáb pláne nem publikál.

Tarjányi úgy véli, minden vonal, szám és irányjel információt hordoz egy vezető gondolkodási szerkezetéről, döntési logikájáról és stresszreakcióiról.

„Egy ilyen lap aranybánya minden hírszerző szolgálatnak, keleten és nyugaton egyaránt. Aki azt mondja, hogy ebben a rajzban nincs titok, nincs lelepleződés – az ostoba”

– írta bejegyzésében.

A szakértő szerint ez nem esztétikai kérdés, hanem egy nemzetbiztonsági alapelv megsértése. Úgy fogalmazott:

„a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak. Mert ami egy miniszterelnök fejében van – az a haza védelmi vonala.”

Hozzátette, hogy ha ő képes olvasni a jegyzetben, akkor mások is, akár jobban is.

Mint azt mi is megírtuk: kedden Orbán Viktor több mint egyórás interjút adott az ATV Mérleg című műsorában Rónai Egonnak. A beszélgetés közben a miniszterelnök végig jegyzetelt, rajzolgatott. Az interjú után a közösségi oldalán közzétett egy kulisszavideót is, amelyen megmutatta a beszélgetés közben készített, „nonfiguratívnak” nevezett rajzait, és röviden el is magyarázta, melyik ábra milyen témát jelképezett. A felvételen az is látszik, hogy a lapot a műsorvezető lefényképezte, a részlet pedig gyorsan vitát indított a médiában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz” - Bódi Mátyás a Fidesztől elforduló fiatal nemzedékről
A Fidesz demográfiai csapdában van, hiába népszerű az idősek körében, ha a szavazók száma abban a korcsoportban egyre fogy - mondja az szakértő. Meg kellene szólítaniuk a fiatalokat, de a próbálkozásaik gyakran inkább önmaguk paródiájának tűnnek.


„Lowkey hatalmasat szólt a Trump tali” - írta Orbán Viktor Washingtonból hazafelé tartva a lelkes rajongók által körbevett Szentkirályi Alexandrának, a Fidesz egy új kampányvideója szerint. Ő úgy válaszolt, „Nagyon adom! Tali a választáson!” A Fidesz láthatóan mindent megtesz, hogy megszólítsa a fiatalokat. A miniszterelnök október 23-i beszédében is üzent nekik, lázadásra hívta fel őket, igaz, nem a fennálló hatalom, hanem Brüsszel ellen. És persze hangsúlyosan nekik szól az Otthon Start, ami az egyik legnagyobb valós problémájukra reflektál: a saját otthon megteremtésének nehézségeire.

Nem véletlen a sok erőfeszítés. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a fiatalok körében megroppant a Fidesz támogatottsága. A választókorúak alsó harmadában nagyobb a Tisza előnye, mint amennyi a Fideszé az ennél idősebbek között. Bódi Mátyás, a Választási földrajz szakértője minderről a Válasz Online-ban írt részletes elemzést, melyben azt is kimutatja, ha semmi sem változna, már önmagában a természetes fogyás miatt is több százezerrel csökkenne 2030-ra a Fidesz tábora. Fordíthat-e ezen a kormánypárt, és hol veszíthették el a fiatalok támogatását? Erről beszélgettünk vele.

— Emlékszem, hogy még a 2010-es években szinte evidens volt: aki fiatal egyetemista, az leginkább a Fideszre szavaz. Mi történt?

— A pártnak van ifjúsági szövetsége, tehát akár lehetne is fiatalos. Az biztos, hogy globálisan, európai szinten is igaz, hogy a kormányzásban eltöltött idő általában rontja a fiatalok körében mért népszerűséget. Hatalmon lenni, kormányozni, az elit része lenni nem szexi.

A fiatalok lázadni szeretnek, kifejezni a véleményüket. Egy 15 éve hatalmon lévő pártnak ez a csoport nem feltétlenül vonzó.

Nagyjából 2017–2018 óta látjuk a mérésekben, hogy a Fidesz nagyon megerősödik az idősebb generációk körében. Korábban nem volt ennyire jelentős a generációs szakadék a magyar választók között. Voltak törésvonalak, például amikor a szocialista párt volt nyolc évig kormányon, ők is az idősebb választókra támaszkodtak, és akkor a Fidesz volt relatíve erősebb a fiataloknál. A 2010 előtti világban nem volt ennyire éles a különbség. Ma a Fidesznek már több választója van a 65 év fölötti generációban, mint a 40 év alattiakban, ami jól mutatja, hogy a kormányzó párt döntően az idősebb választókra épít. Szerintem a kormányzati évek kikezdték a támogatottságukat a fiatalabbaknál, miközben megerősítették őket az idősebbeknél.

— Azért vannak próbálkozások. Orbán Viktor például október 23-án azt mondta a fiataloknak, hogy lázadjanak – mondjuk Brüsszel ellen. Meg itt vannak persze TikTok-os megjelenések is. Vajon ez eredményes lehet?

— A TikTok-kal kapcsolatos próbálkozások nekem inkább önmaguk paródiájának tűnnek. A brüsszeli lázadásra való felhívásnál is, ha jól idézem, a miniszterelnök azt mondta a fiataloknak, hogy „le kell jönnötök a gépről, és ki kell hajítani a brüsszeli infúziót”. Ez egy „Mátrixos” hasonlat, de a Mátrix is már több mint húszéves film. Nem hiszem, hogy a mai tizen- és huszonévesek többségének ez élő referenciapont. Ezek a kommunikációs panelek nehezen megfoghatók, és kevésbé reflektálnak a fiatalok napi problémáira.

— Néhány éve nagy diáktüntetések voltak, azok a középiskolások mostanra választókorúak. Az számíthat?

— Igen, bár ennek az össztársadalmi hatását korlátozottnak láttam: döntően elit gimnáziumok diákjai tüntettek. A nyári fesztiválokon idén felcsendülő Fidesz-ellenes rigmusok is ezt erősítették, hogy ezek főleg középosztálybeli fiatalok köreiben voltak jellemzők. A Fidesz népszerűsége a fiataloknál tényleg nagyon alacsony, de ezt inkább a közvélemény-kutatásokból érdemes levezetni, semmint ezekből a jelenségekből.

Elég beszédes például, hogy a kormányközeli intézetek által publikált pártpreferencia-mérésekben ritkán látunk korcsoportos bontást, nem tudom, miért.

— Helmut Kohl maga mellé vett egy fiatal, kelet-német származású, volt FDJ aktivistát, Angela Merkelt, aki sikeresen továbbvitte a pártot, nagyon hosszú időt töltött kormányzással. Tehát lehetségesek olyan stratégiák, hogy egy kormányzó párt megújuljon, nyisson a fiatalok felé. A Fidesznél ez szóba sem jött?

— Voltak a Fideszben politikusok, akik alkalmasak lehettek volna erre a szerepre, például Varga Judit vagy Novák Katalin, de a kegyelmi botrány nyomán nagyon gyorsan lekerültek a politikai színtérről. Ez komoly veszteség volt a kormánypártnak a fiatalok megszólítása szempontjából is, hiszen két női politikustól kellett megválnia, akik hitelesebben tudtak volna gesztusokat tenni a fiatalabb generációk felé. Az utánpótlás oldalon most nem nagyon látok olyan neveket, akik a következő tíz évben komoly politikai szereplőkké válhatnának, és új választókat hoznának be a nyilvánosságba. Az is különbség, például az amerikai helyzethez képest, hogy ott Trump mellett organikusan nőttek fel saját közönséget építő influenszerek és podcasterek, mint Joe Rogan és mások, akik tudtak segíteni.

Nálunk inkább mesterségesen próbáltak felépíteni szereplőket, amit a fiatalok az első pillanattól „kamunak” éreztek.

Ezért sem működik, ha valakit csak pénzzel, paripával, fegyverrel kreálnak híressé, és nem organikusan nő fel. A kegyelmi ügy pedig lezárta a lehetőséget több, a fiatalok felé eladható hiteles arc számára.

— És még itt van a demográfia, ami szintén nem kecsegtet jóval. Ön írta meg a Válasz Online-ban a minap, hogy ha semmi sem változna, négy év múlva pusztán demográfiai okokból sok százezerrel több szavazója lehet a Fidesszel szemben álló ellenzéknek. Ha a Fidesz politikai tényező akar maradni, mit lehet ez ellen tenni?

— Alapvetően nem is az okozza majd a legnagyobb gondot, hogy nagy lesz az időskori lemorzsolódás. Hanem az, hogy belép nagyjából 480 ezer új választó a mostani 13-17 éves korosztályból, és köztük, ha minden úgy marad, mint most, a nagy többség ellenzéki preferenciát mutat. Durván 260-280 ezren lehetnek új „tiszás” szavazók, miközben fideszesből csak 60-90 ezer, azaz itt már önmagában plusz 200 ezres ellenzéki többlet jön a belépő fiatalokból. Ehhez adódik az idősek természetes fogyása okozta veszteség,

így jön ki a körülbelül 300 ezres demográfiai különbség 2030-ra, ha minden változatlan marad.

A fiataloknál sokkal nagyobb a TISZA-előny, mint amekkora a Fidesz előnye az időseknél, például a Medián korcsoportos számai is ezt rajzolják ki.

— Érdemes egyáltalán a Fidesznek a következő, már nem is egészen öt hónapban a fiatalok felé gesztusokat tenni, vagy inkább a meglévő bázist kell egyben tartani?

— A Fidesz sok hangszeren játszik. G. Fodor Gábor szokta mondani, hogy úgy működnek, mint egy szimfonikus zenekar. Az elsődleges preferencia most is az idősebbek megtartása. A 13. havi nyugdíj, a háborús retorika, a biztonságérzet hangsúlyozása. De voltak próbálkozások a fiatalok felé is: a 25 év alattiak szja-mentessége, a 30 év alatti anyák adómentessége, családtámogatások. Ezek hatékonyságában azért kételkedem:

sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz.

— A Fidesz jelenleg vezérelvű, nagyon központosított párt. Amikor elindult, még az alapszabályában is benne volt, hogy 35 év a felső korhatár a tagságnál; aztán a vezetés megöregedett, és vele a párt is. Egy olyan párt, amiről elmondható némi túlzással, hogy egyetlen személy a párt maga, ott lehet-e egyáltalán fiatalítani?

— Lehetne fiatalítani, ha a döntéshozó úgy dönt.

— Hiteles lehet-e az a döntés, ha marad Orbán Viktor a párt élén, és közben fiatalokat tolnak előre?

— Persze, simán lehet. Mivel az ő személyét senki nem kérdőjelezi meg a saját oldalán, erős ember. Aki próbálta, az nem járt jól, 2006 környékén láttunk példákat. Attól még, hogy nem demokratikusan működik a párt, taktikai elemként előtérbe helyezhetne fiatal politikusokat. Volt pár próbálkozás, de az említett okok miatt ezek a szereplők lekerültek a színpadról, és nem nagyon jöttek helyettük újak.

Akiket fiatalnak szoktak mondani, mondjuk Orbán Balázsék, ők is majdnem 40 évesek.

— Nekem ezekről a középkorú fiatalokról a ‘80-as évek KISZ-vezetői jutnak eszembe...

— Én 1988-ban születtem, de valóban, a családi történetek szólnak ilyenről. Sok hasonlóság fedezhető fel a két korszak között, nemcsak emiatt.

— Nyilván, ahogy mondta: a Fidesz „szimfonikus zenekar”, sok hangszeren játszik, tehát még egy-két nyulat elő tud húzni a kalapból. De az „álmoskönyv” szerint nyerhet-e választást úgy egy párt, hogy a fiatalabb generáció felől gyakorlatilag vákuum van?

— Választást az nyer, akinek többsége van. Szélsőséges helyzetben előállhat, hogy a Fidesz nyer, miközben brutálisan népszerűtlen a fiatalok körében. Nem lehetetlen, csak sokkal nehezebb, mint ha korcsoportonként kiegyensúlyozottabb lenne a tábora. Ez egy demográfiai csapda, és az idő nem nekik dolgozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A Drogriporter a ByeAlex-ügyről: Kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni
A stigmatizáció és előítéletek ellen küzdő alapítvány facebook oldalán azt írják, a hazai drogprobléma nem attól fog megoldódni, hogy a kormányzat háborút indít az ellenzéki fogyasztókkal szemben.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Szerda reggel 6:30-kor rendőrök tartottak házkutatást ByeAlexnél. A hírről elsőként a Blikk számolt be, az énekes később megerősítette a lap értesüléseit. Azt sem tagadta, hogy a hatóságok kábítószert találtak a lakásán.

„A mai hírek velem kapcsolatosan igazak! Valóban találtak nálam egy nagyon kis cuccot!” - fogalmazott ByeAlex szerda este a Facebookon.

Az énekesnél tartott házkutatásról ugyancsak a közösségi médiában osztotta meg a gondolatait a Drogriporter, a Társaság a Szabadságjogokért által létrehozott alapítvány oldala, amelynek alapelve, hogy a büntetőjogi elrettentésen alapuló drogpolitika nem lehet sem hatékony, sem pedig igazságos, mivel szerintük sokkal nagyobb ártalmat okoz, mint a drogfogyasztás maga.

Azt írják, ByeAlex „az orbáni drogellenes kultúrharc legújabb áldozata”.

„Beleillik a sorba, nem is olyan régen ő is kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni”

- olvasható a bejegyzésben.

„Egészen hajmeresztő tényleg, ami itt kezd elszabadulni. Lehet, hogy ennek sokan tapsolnak most a "nem kellett vóna drogozni" egybites gondolkodású emberek csoportjában - de szerintem egyre többen vagyunk olyanok, akiknek tele van a hócipője ennek a pálinka-liberalizációs kormánynak a zavaros, kettősmércés kultúrháborújával és szelektív zéró-toleranciájával. Szerhasználóknak és nem szerhasználóknak egyaránt. Olyanok, akik szeretik a drogokat, és olyanok is, akik utálják őket. Szülők, hozzátartozók. Segítő szakemberek. Jogtudatos polgárok. Konzervatívok és liberálisok” - írja posztjában a Drogriporter.

Szerintük egyre többen látják be, hogy „ez az egész társadalmi probléma nem attól fog megoldódni, hogy háborút indítanak bizonyos (értsd: ellenzéki) fogyasztók ellen”.

„Lehet, hogy a változás lassú, hogy sok visszaesés van, de a társadalom előbb-utóbb fel fog épülni ebből a drogháború-függőségből. Ez a múlt, nem a jövő. Meg fog bukni - és vele buknak azok, akik felelősek érte” - zárják a bejegyzést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Lakner Zoltán: A Fidesz nem ért el áttörést, ilyen szoros győzelmi várakozás sosem volt korábban
A politikai elemző a Szabad Európa Elemző című műsorában arról beszélt, a Fidesz már nem a fellendülést ígéri, hanem a meglévő, langyos biztonságot.Szerinte az a fő üzenetük, hogy a kiszámítható rendszer még mindig jobb, mint a káosz, amit az ellenzék hozna.
F. O. - szmo.hu
2025. november 14.



Az Elemző című műsorban Lakner Zoltán politikai elemző, a Jelen főszerkesztője értékelte az elmúlt hetek politikai eseményeit. A szakértő szerint a Fidesz az utóbbi időben némileg sikeresebben tudta formálni a politikai napirendet, de ez nem jelent áttörést.

Lakner egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a Fidesz „kicsit jobban jött ki” az utóbbi hetek narratív harcából, de szerinte ez egy folyamatos küzdelem, amelyben hol az egyik, hol a másik félnek vannak jobb periódusai.

Úgy látja, az Orbán–Trump-találkozó és a TISZA Párt adatlopási ügye lehetőségeket kínált a kormánypártnak, de kétségei vannak afelől, hogy a Fidesz magyarázatai hosszú távon mennyire lesznek meggyőzőek. A pártpreferenciák mozgása kapcsán megjegyezte, látott már korábban is a Fidesz erősödését mutató kutatásokat, amelyek később korrigálódtak.

„Én olyan változást nem látok, ami ahhoz vezetne, amire a Fidesznek igazán szüksége van: hogy ki tudja egyenlíteni ezt a küzdelmet, és vissza tudja szerezni azt a pozíciót, amelyben – ezt ne felejtsük el – 2006 júniusa óta van”

– jelentette ki.

A TISZA Pártot érintő adatügy kapcsán Lakner Zoltán hangsúlyozta a helyes szóhasználatot: szerinte nem szivárgásról, hanem lopásról van szó. „Ha tőlem kilopnak adatokat – és szerintem nagyon helyesen mondtad, hogy „kilopták”, nem „kiszivárgott” –, akkor onnantól kezdve viszonylag nehéz jól keretezni egy ilyen ügyet, hiszen nem én tettem meg az első lépést” – fogalmazott. Rámutatott, hogy több adatbázis összegyúrásáról van szó, ami komoly háttérmunkát feltételez.

Az ügy politikai súlyát az adja, hogy az applikáció a TISZA belső előválasztását szolgálta volna, aminek a meghiúsítása szerinte alapvetően politikai kérdés.

Az elemző szerint a Fidesz kommunikációja ellentmondásos volt az ügyben. „Nem lehet azt egyszerre állítani, hogy nemzetbiztonsági kockázat, hogy kikerülnek az állampolgárok adatai; majd a kormánysajtó elkezdi közölni az állampolgárok adatait; ezután pedig arról beszélni, hogy milyen szörnyű, hogy a párt nem tudja kezelni az adatait” – mondta, hozzátéve, hogy a kormánypárt végül az utolsó narratívánál maradt.

Úgy véli, a történetnek még nincs vége, és felmerül a kérdés, hogy egy ellenzéki pártnak milyen esélye van az adatbiztonság fenntartására, ha professzionális erők dolgoznak ellene.

Lakner Zoltán becslése szerint a bizonytalan szavazók közül nagyjából 5-600 ezer ember mozgósítható, ami körülbelül megegyezik a Fidesz és a TISZA Párt közötti jelenlegi különbséggel. Ebből arra következtet, hogy

a Fidesznek nem elég csupán a bizonytalanokat megnyernie.

„Neki arra is szüksége van, hogy elbizonytalanítson TISZA-szavazókat: vagy ne menjenek el szavazni, vagy annyira bizonytalanítsa el őket, hogy válasszanak egy másik ellenzéki pártot” – állítja.

A Fidesz jelenlegi kommunikációs stratégiáját a leginkább realitásokhoz közel állónak tartja. Míg korábban a kormány gazdasági fellendüléssel és a bizalom visszaszerzésével tervezett, ez mára meghiúsult. Emiatt

a fő üzenet az lett, hogy a jelenlegi, nem tökéletes, de kiszámítható rendszer még mindig jobb, mint a káosz, amit az ellenzék hozna.

„A kormánynak most valóban az az ígérete, hogy jó, nem lesz piros a paradicsom, de ha nem én leszek, akkor sárga sem lesz” – foglalta össze a helyzetet. Ebbe a logikába illeszkedik szerinte a washingtoni út is: „pluszokat ígértek, és most annak kell örülni, hogy nem lesznek mínuszok”.

Az Orbán–Trump-találkozó kormányzati kommunikációjával kapcsolatban Lakner Zoltán arra emlékeztetett, hogy korábban egy magyar miniszterelnök amerikai elnöki fogadása rutin eseménynek számított. „Az, hogy a magyar miniszterelnököt fogadja az amerikai elnök, voltak időszakok, amikor magától értetődő volt” – mondta, hozzátéve, hogy a találkozó világtörténelmi eseménnyé tupírozása már egy politikai narratíva része.

Bár elismeri, hogy

Orbán Viktor karakterének része, hogy „el tud intézni dolgokat”, és Trump ismert politikus Magyarországon, nem hiszi, hogy a találkozó tömegeket fordítana a Fidesz felé.

A legfontosabb kérdésnek azt tartja, hogy mit hoz a találkozó a hétköznapi embereknek. Az ellennarratíva lehetősége szerinte a kérdésben rejlik: „oké, de ebből mit hoztál haza?” Lakner úgy látja, az eredeti terv egy Trump-győzelemre és az abból fakadó gazdasági fellendülésre épült, de mivel ez utóbbi elmaradt, a kormánynak „beforgatható matéria nélkül kell, pusztán szavakkal kampányolni”.

A győzelmi várakozásokat fontos indikátornak tartja, de rámutatott, hogy bár a kutatások szerint a Fidesz némileg átvette a vezetést ebben a tekintetben, a helyzet össze sem hasonlítható a négy évvel ezelőttivel.

„Ilyen szoros győzelmi várakozás sosem volt korábban”

– jelentette ki a Nézőpont Intézet adataira hivatkozva.

Azzal a felvetéssel vitatkozik, hogy a Fidesz teljesen átvette volna a napirend irányítását. Szerinte az olyan témák, mint a gyerekszegénység, amikről Orbán Viktor nem szívesen beszél, pontosan „kijelölik, melyek azok a témák, amelyekben nagyon is lehet versenyezni a Fideszszel szemben”. A TISZA egyszemélyes kommunikációjával kapcsolatban megjegyezte, hogy a Fidesz is hasonló utat jár be.

„A Fidesz kommunikációjának nagy fordulata, hogy óriási keresgélés után megtalálták a főkommunikátorukat, Orbán Viktort, és most már tényleg minden üzenetet rajta keresztül mondanak ki”

– mondta.

A TISZA Párt jelöltállításával kapcsolatban úgy véli, a legfontosabb, hogy a párt egy üzemszerűen működő szervezet képét mutassa. A jelölteket érő várható támadásokról pedig kijelentette: „oké, hát ez a feladat része”. Arra számít, hogy

a kiélezett verseny miatt a választókerületi küzdelmek másképp fognak kinézni, mint korábban.

„Egy szoros versenyben éppen az ismert fideszes jelöltek „viselt dolgai” sokkal többet fognak számítani – és ez nem biztos, hogy pozitív lesz számukra” – jósolta.

Az elnöki rendszer bevezetésének felmerülését Lakner Zoltán egy lehetséges kommunikációs fogásnak tartja, amivel Orbán Viktor azt üzenheti, hogy bár megtehetné, mégsem teszi meg, ezzel a mérsékelt politikus képét mutatva. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a miniszterelnök jelenlegi hatalma már most is felér egy elnöki rendszerével.

Az ellenzéki oldalon tapasztalható mozgolódásokat (pl. Cseh Katalin és Barabás Richárd mozgalma) nem tartja jelentősnek, inkább azon lepődött meg, hogy Magyar Péter egyáltalán foglalkozik a „régi ellenzékkel”.

A mesterséges intelligencia politikai alkalmazásával kapcsolatban – utalva a Magyar Péterről készült hamis videóra – szintlépésről beszélt.

„Ezzel talán a hazugság fogalmán is túllépünk, vagy a lefülelt és kihasználható rossz mondatok világán is túl vagyunk” – fogalmazott. Szerinte ez a technológia lehetővé teszi, hogy bárkiről bármit állítsanak anélkül, hogy annak bármi alapja lenne, a gyanútlan választók pedig igaznak vélhetik. Hozzátette, különösen súlyos, hogy ezt a kormány hatalmi pozícióból, közpénzből teszi. Bár nem szereti az apokaliptikus látomásokat, és szerinte „elkoptatott szó a „szintlépés”, de ez egy újabb lépcsőfok”.

A teljes beszélgetés


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk