prcikk: „Fico helyzete rendíthetetlen” – kemény választ ad a merényletre a szlovák kormány Tokár Géza szerint | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

„Fico helyzete rendíthetetlen” – kemény választ ad a merényletre a szlovák kormány Tokár Géza szerint

A politológus szerint kemény intézkedések, az ellenzék és a média megbélyegzése követheti a szlovák miniszterelnök elleni merényletet, míg a kormánykoalíció belső feszültségei – egyelőre – a háttérbe szorulhatnak.


Úgy tűnik, még sokáig nem tudja ellátni a miniszterelnöki teendőit Robert Ficő, aki ellen merényletet követtek el szerdán. A szlovák kormányfőt több lőtt sebbel, életveszélyes sérülésekkel vitték kórházba. Bár azóta magához tért, az állapota továbbra is nagyon súlyos.

Közben kiderült, hogy a merlénylő régen kapcsolatban állt egy oroszbarát félkatonai szervezettel is, de jelek szerint ennek nincs köze a mostani támadáshoz.

A szlovák belpolitikai helyzet már a merénylet előtt is rendkívül feszült és instabil volt. Az országot komoly korrupciós botrányok rázták meg, Ján Kuciak oknyomozó újságíró és menyasszonya 2018-as megölése óta egymást követték a politikai válságok. A 2023-ban ismét hatalomra kerülő Fico-t az ellenzék azzal vádolta, hogy Orbán Viktor mintáját követve próbálja átvenni az ellenőrzést állami média felett, miközben a rendőrség és a titkosszolgálatok élére is a saját embereit ültette. A Robert Fico elleni merénylet körülményeiről és lehetséges következményeiről Tokár Géza politológussal, a szlovákiai belpolitika szakértőjével beszélgettünk.

– Ön szerint milyen mélységig rengetheti meg ez a merénylet a szlovákiai közéletet?

– Hát ez egy nagyon jó kérdés, és szerintem a következő két-három napban fogjuk látni, hogy valójában mit jelent ez a szlovákiai közélet számára. Itt ugye két dologról van szó, amire egészen biztosan ki fog hatni. Az egyik nagyon rövid távon az európai parlamenti választások és az EP kampány, ami teljes gőzzel zajlott, de most bizony megváltozik mind a dinamikája, mind a pártoknak az üzenetei. És hát a másik, ami talán még ennél is fontosabb, az az, hogy miként fog erre reagálni a társadalom. Akár Robert Fico szimpatizánsai, vagy azok a nem túlságosan illedelmes állampolgárok, akik korábban is előszeretettel megfogalmaztak vulgáris üzeneteket.

Ők úgy érezhetik, hogy ez egyfajta felhívás, valakin ki kell tölteniük a haragjukat,

és a társadalomban is elfogadottabbá válhat az oda-vissza ütésváltás. Én nagyon remélem, hogy ezt a részt sikerül elkerülni, de ebben a pillanatban még nem tudjuk, lesznek-e valamiféle hasonló következményei a merényletnek. Bízunk benne, hogy nem lesznek.

– Tehát elképzelhető, hogy ezzel egy erőszakos fordulatot vesz a közbeszéd, a közélet?

– Igen, elképzelhető, hogy elindít egy erőszakhullámot.

– Ha Fico hosszabb ideig távol marad a közélettől, milyen politikai szereplők, milyen politikai erők tölthetik be a keletkező űrt?

– Robert Fico esetleges kiesése nem azt jelenti, hogy megbénul a kormány, bár most tulajdonképpen nem teljesen látszik, hogy az alkotmányos rendelkezések értelmében mégis ki veheti át az ő funkcióinak a gyakorlását. Négy alelnöke, négy miniszterelnök-helyettese van a kormánynak, közülük lesz valaki. De hogy pontosan kicsoda, és hogy milyen hatáskörei és kompetenciái lesznek, azt az alkotmány nem szabályozza teljeskörűen. Nagy valószínűséggel arra lehet számítani, hogy Robert Kaliňák védelmi miniszter lesz az, aki átveszi a helyét, a kormánykoalíciós partnerek egyetértésével. Már csak azért is, mert ez a pozíció a Smer-t illeti meg, mint legerősebb pártot, és maga Kaliňák is nagyon jó emberi, meg szakmai viszonyban van Ficoval. Ő gyakorlatilag a folytonosság képviselőjének tekinthető.

– Az lehetséges, hogy megindul egy versengés és mások is fellépnek, mint akik szeretnék ezt a pozíciót?

– A kormánykoalíción belül nem ideális a helyzet, nagyon a konfliktusa egymással az SNS-nek és a Hlasnak, a két kisebb kormánypártnak. De a Fico ellen elkövetett merénylet hatására ezek a konfliktusok inkább csillapodni fognak, és nem valamiféle belső vetélkedés kezdődik meg. Legalábbis rövid távon biztosan nem ez lesz, hanem sokkal inkább megszilárdul a kormánykoalíció egysége. Mindenki érintettnek érzi magát ebben a helyzetben, és mindenki egyértelműen a szimpátiájáról biztosította a miniszterelnököt. Szóval, szerintem ez rövid távon biztosan nem teszi instabilabbá a kormányt, hanem pont hogy megerősíti az egységét. Ebben a pillanatban egyáltalán nem utal semmi sem arra, hogy bárki is törekedne Fico helyére lépni, és az lett volna a reakciója a merényletre, hogy eljött az ő idejötte. Teszem hozzá, emberileg is meglehetősen visszás lett volna, ha valaki tegnap hasonló üzenetet sugalmaz vagy fogalmaz meg.

Összességében én úgy gondolom, hogy Fico helyzete rendíthetetlen és a kormánykoalíció helyzete biztosan stabil.

Nyilván változhat a helyzet, ha kiderül, hogy Robert Ficonak annyira súlyos az állapota, hogy akár teljesen alkalmatlanná is válhat a vezető szerepkörre, de én úgy tudom, hogy a jelenlegi hírek nem erről szólnak. Ő előbb-utóbb vissza fog térni.

– Az elképzelhető, hogy Fico esetleg visszavonuljon ezután? Vagy ő nem az az ember?

– Én azt mondanám, hogy alapvetően ő nem az az ember, aki vissza fog vonulni. De nyilvánvalóan ez egy olyan szituáció, amikor az ember feltesz magának hasonló kérdéseket. Meg kell várni azt, hogy az első sajtó-nyilvános szereplésekor pontosan mit fog mondani Fico.

Az is egy nagyon érdekes kérdés, hogy amikor megszólal, akkor mennyire bosszúszomjasan, mennyire konfliktuskeltően fogalmaz, vagy mennyire emelkedik felül ezen, és szólít fel valamiféle általános társadalmi békére.

Nem lehet kizárni egyik forgatókönyvet sem. Úgy gondolom, hogy amikor megszólal — ami nagy valószínűséggel napok, de az is lehet, hogy hetek kérdése —, az sok hasonló kérdést is tisztázni fog. Hogy mi az ő sorsa, mi a politikai jövője — én úgy gondolom, hogy ebben a pillanatban ő folytatni szeretné, de ez abszolút spekuláció.

– Arról is csak spekulálni lehetne, hogy ha egyáltalán visszatér, akkor hogyan folytatná?

– Igazából már régóta látszik, hogy van két vonal — ez is a kormányon belüli konfliktusok egyik fő forrása —, hogy vannak a keményvonalasok, akik nagyon sarkosan fogalmaznak, akik az ellenzéket is gyakran akár vulgáris módon támadják, és vannak a kicsit mérsékelt, vagy békülékenyebbek, akik törekednek még valamiféle párbeszédre. A megnyilvánulásai alapján Ficot inkább a keményvonalasokhoz sorolhatnánk. De ez tényleg nagyon jó kérdés, hogy mennyire szándékozik ezt a vonalat képviselni a továbbiakban is. Illetve az, hogy milyen szinten.

Mert az mégiscsak egy szintlépés, hogy valaki megpróbálta őt megölni. Erre nagyon sokféle reakciót lehet adni, ami emberileg nyilván érthető, miközben politikusként és miniszterelnökként pedig van egy alapvető társadalmi felelőssége.

– Hogy a merénylő milyen politikai nézeteket vall, vagy milyen oldallal szimpatizál, annak lehet következménye, hogy eltolja bármelyik irányba a közhangulatot?

– Ebben a pillanatban a kormánykoalíció egyértelműen úgy érzi, hogy hogy a miniszterelnök elleni merénylet az ellenzék, illetve a sajtó meglehetősen élénk kormányellenes retorikájának a kicsúcsosodása. Ez sok esetben átcsapott hasonló vulgarizmusba, mint amit egyébként a kormánykoalíció részéről is tapasztalni lehet az ellenzék felé. Ők igazolva látják azt az elképzelésüket, hogy az ellenzék és a média együttműködése megpróbálta őket kitaszítani a hatalomból, és semmi nem drága nekik, hogy elérjék ezt a célt. Az egy másik kérdés, hogy ez az érzés mennyire felel meg a valóságnak.

Az egészen biztos, hogy vannak, akik úgy érzik, hogy ez egy ürügy arra, hogy sokkal keményebb intézkedéseket fogadjanak el, akár a sajtó korlátozása, akár a közmédia átalakítása kapcsán.

Hogy ne kössenek kompromisszumokat, mert „ezekkel”, idézőjelben, az ellenzékkel nem is lehet kompromisszumokat kötni és megegyezni, hanem az egy élet-halál harc.

– Akkor várhatóan az ellenzéket és a sajtót teszik felelőssé a történtek miatt?

– Igen, legalább is a kormánypárti szimpatizánsok egy komoly részében ez egészen biztosan így csapódik le.

– Ennek milyen következményei lehetnek, miben szigoríthatnak, miként korlátozhatják például a sajtó szabadságát?

– Ami rövidtávon egészen biztosan ilyen következmény lesz, hogy van két törvénytervezet, ami nagyon nagy társadalmi vitát váltott ki, mert nyilván az ellenzék a diktatórikus hajlamok megerősítésének látja, míg a kormánykoalíció olvasatában pedig csak egy jogszerű transzformáció, ami időről időre be szokott következni. Az egyik a közmédia átalakítása. Ezalatt igazgatócserét, az irányító intézmények teljes személyzetének cseréjét kell érteni, ami sokkal nagyobb beleszólást engedne a szlovák kormánynak a közmédia tartalmába. Nagyon sok vita arról, hogy ez mennyire jogos vagy jogtalan.

Úgy gondolom, hogy most a legkeményebb, a leginkább kompromisszummentes forgatókönyvet veszik elő, és erre az erkölcsi tőkére alapozva nagyon gyorsan és zavartalanul lebonyolítják ezeket a változásokat.

Ezt valószínűleg senki nem meri majd kritizálni, vagy ezek a kritikák elhalnak a merénylet miatt. A másik ilyen nagy vitát kiváltó törvénytervezet a kulturális támogatások, a pályázati rendszer átalakítása. Alapjában véve itt szintén arról van szó, hogy ki és miről dönthet ezekben a kérdésekben. És szerintem itt is egy olyan verziót fognak elfogadni, ami a kulturális miniszter hatáskörébe sorol mindent, és nem a szakmai bizottságokéba. Tehát a művészek és a média körülményei egészen biztosan megváltoznak. Ezt a két törvényt szerintem a koalíció nagyon gyorsan a saját hatáskörében el fogja fogadni, és azt fogja mondani, hogy itt ellenvéleménynek helye nincs. Aztán, hogy később lesz-e bármilyen más szabályozás, amit kimondottan a merénylet inspirál, azt ebben a pillanatban még nem látjuk.

– Visszatérve még a merénylőre, azt lehet olvasni róla, hogy oroszbarát paramilitáris szervezettel is kapcsolatban állt. Ez befolyásolhatja a kormány Oroszországgal való viszonyát?

– Én ezt nagyon kevéssé tartom valószínűnek. Nyilván vannak olyan hírek és értesülések, hogy a merénylőnek köze volt, vagy legalábbis szimpatizált olyan szervezetekkel, amik félkatonai jellegűek voltak, és a rendteremtést tűzték ki célul. De ez 8 éve történt. Nekem az inkább a véleményem a rendelkezésre álló információk alapján — amellett, hogy a hatóságok biztosan vizsgálatot folytatnak és majd jutnak ebben valamiféle következtetésre —, hogy

itt inkább egy olyan személyről van szó, aki nagyon zavaros nézeteket vallott, és ideológiailag ide-oda csapódott. Nem hinném, hogy az orosz szál kimondottan hangsúlyos lett volna a merénylet előkészítésében, megvalósításában, vagy bármilyen módon köze lett volna hozzá.

Szerintem a szlovák-orosz kapcsolatokra ez nagyon elhanyagolható hatással lesz, ha egyáltalán lesz bármilyen hatással.

– A merénylet körülményeiről esetleg van már bármilyen hivatalos álláspont, megállapították már bárki felelősségét? Miért történhetett ez meg egyáltalán?

– Az egészen biztosan, hogy a biztonsági szolgálat hibázott, Robert Ficonak nem lett volna szabad ennyire őrizetlenül ilyen közel kerülnie a tömeghez. Teszem hozzá, hogy igazából a kormányfő a szokásává tette azt, hogy odamegy akár a szimpatizánsokhoz, akár az ellentüntetőkhöz, és intéz feléjük egy-két szót. Tehát nagyon elhanyagolták a biztonsági előírásokat, és szerintem senki nem gondolt arra, hogy komolyabb probléma származhat ebből.

Elképzelhető, hogy valakit felelősségre vonnak a biztonsági szolgálat részéről, hogy személycserék következnek.

Az biztos, hogy szigorúbbak lesznek a köztisztviselők védelmére vonatkozó szabályozások. Meglátjuk, hogy ennek lesz-e bármiféle más következménye ezen kívül. De én úgy gondolom, hogy ez egy olyan tragédia volt, amit nagyon kevesen láthattak előre, és épp ezért nem is törekedtek az elkerülésére. Nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy a biztonsági szolgálatok arra tudták volna kényszeríteni a kormányfőt, hogy ne kommunikáljon a szimpatizánsaival ott helyben, mert mindig ezt csinálja.

– Tehát ez egy teljesen mindennapos interakciónak indult Fico és az emberek között, ami gyakorlatilag kivédhetetlenné tette azt, ami történt?

– Igen, azzal együtt, hogy az tény, hogy nem volt szabályos. Sőt, így utólag hajmeresztően szabálytalan volt. De teljesen az előző hónapok szokásainak a szellemében ment végbe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András Panyi Szabolcs lehallgatásáról: A NER beismerte az újságírók megfigyelését és lebuktatta a saját módszerét
Az Oroszország-szakértő szerint a kormányoldal hatalmas öngólt lőtt a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalával. Úgy véli, ezzel nemcsak a törvénytelenséget ismerték be, de a titkosszolgálat is őrjönghet.


Rácz András Oroszország-szakértő a Facebookon reagált arra a kormánysajtóban megjelent, állítása szerint nyilvánvalóan titkos eszközökkel készült felvételre, amelyen Panyi Szabolcs újságíró hallható, ahogy egy forrásával beszél. A szakértő szerint a kormánymédia erre építve próbál felépíteni egy narratívát, miszerint Szijjártó Pétert Panyi „segítségével” hallgatnák le külföldi titkosszolgálatok. A szakértő hat pontban fejtette ki a véleményét erről.

Azzal kezdi, hogy Panyi Szabolcs „kiváló, elkötelezett és nagyon-nagyon hozzáértő tényfeltáró újságíró”, és büszke a barátságára. Azt írja, bár nem tudja, hogyan készült a hangfelvétel, a nyilvánosságra hozatala szerinte biztosan törvénytelen, mert sérti Panyi és a másik szereplő személyiségi jogait is.

A szakértő ostobaságnak is tartja a felvétel közlését, egyrészt azért, mert véleménye szerint „a NER ugyanis épp ezzel ismerte be, hogy igen, tényleg titkosszolgálati eszközökkel figyel meg újságírókat (évekkel a Pegasus-botrány után is), és az így készült felvételekkel habozás nélkül kész visszaélni is.” Másrészt pedig azért, mert ezzel lebukott a lehallgatási módszer is.

Rácz András teljes ostobaságnak nevezi azt a felvetést, hogy Szijjártó telefonszámát bárki Panyitól tudná meg. Mint írja: „Éppenséggel Szijjártó büszke rá, hogy bárkit, bármikor fel tud hvíni – ezen a ponton nem kéne azon meglepődni, hogy mások is tudják a számát...”

Úgy látja, az egész akció egy elterelési kísérlet.

„Arról akarja a NER elterelni a figyelmet, hogy a Washington Post megírta szombaton, hogy Szijjártó külügyminiszterként rendszeresen telefonon tájékoztatja Szergej Lavrov orosz külügyminisztert még a magas szintű, EU-s találkozókról is.”

Rácz felteszi a kérdést, hogy egy külügyminiszter miért használ normál, könnyen lehallgatható telefont. Szerinte ha Szijjártó titkosított telefont és alkalmazást használna, nem lenne botrány a mobilszámáról.

A szakértő bejegyzését azzal zárja, hogy szerinte a teljes szétesés jelei láthatók.

„A NER láthatóan már »minden mindegy« alapon elkezdi bedobni a törülközőt. Már nem számít, milyen kárt okoz egy kompromittálási kísérlet, már nem számít, hogy jogszerű-e vagy nem... már csak csapkodnak, mint a felrepedt szemöldökű, a saját vérétől megvakult bokszoló... a jó hír, hogy az ilyen meccsek már jellemzően nem tartanak soká”

– fogalmazott Rácz András.

Mint megírtuk, hétfőn a kormánypárti Mandiner egy titokban rögzített hangfelvételt publikált, amelyen Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy forrásával beszélget. Habár a lap arról ír, hogy „Panyi megadta Szijjártó Péter külügyminiszter telefonszámát egy európai uniós tagállam titkosszolgálatának, amelynek így lehetősége nyílt megfigyelnie a magyar külügyminiszter telefonbeszélgetéseit” - az erősen megvágott felvételből viszont nem ez derül ki, hanem inkább úgy tűnik, Panyi Szabolcs csekkolhatta a beszélgetőtársától kapott számokat, amik már eleve megvoltak ennek a bizonyos külföldi állami szervnek.

Az újságíró a felvétel nyilvánosságra hozása után „elővágásnak” nevezte a Mandiner cikkét, amivel szerinte a Szijjártó orosz információátadásairól szóló nyomozását próbálták átkeretezni. Facebook-posztjában azt írta, a felvételen hallható forrásával azért beszélt, mert már évek óta gyűjti az anyagokat és bizonyítékokat arra, amit nemrég a Washington Post is megírt, miszerint „Szijjártó Péter folyamatosan szivárogtat Szergej Lavrovnak és az oroszoknak európai uniós tanácskozásokról”. Panyi szerint a lehallgatott beszélgetésben arról volt szó, hogy elkérte a forrásától azokat a telefonszámokat, amelyeken Szijjártó és Lavrov kommunikálni szokott, hogy összevesse azokat egy európai ország nemzetbiztonsági szolgálatától kapott információkkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: Az igazán érdekes az, amire Szijjártó NEM reagált a Washington Post állításai közül
A szakértő szerint a külügyminiszter szándékosan tereli a szót a megrendezett merényletről. Így próbálja elkerülni, hogy a valós időben történő, oroszoknak való jelentéseiről kelljen beszélnie.


Rácz András Oroszország-szakértő egy szombati Facebook-posztban elemezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reakcióját a Washington Post cikkére, amely egy állítólagos orosz titkosszolgálati tervről számolt be. A szakértő felidézi, hogy a lap arról írt, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SzVR) egy megrendezett merényletkísérletet javasolt Orbán Viktor választási esélyeinek javítására. Szijjártó Péter erre reagálva esztelen összeesküvésnek nevezte a tervet.

Rácz András szerint azonban nem ez az igazán érdekes, hanem az, amire a miniszter nem reagált. Azt írja:

„Az igazán érdekes az, amire Szijjártó NEM reagált a cikk állításai közül. Belton ugyanis egy európai biztonsági szolgálatra hivatkozva tényként írja le azt is, hogy Szijjártó az EU-s találkozók szünetében rendszeresen felhívja Szergej Lavrov orosz külügyminisztert és tájékoztatja őt az elhangzottakról.”

A posztban Rácz szó szerint idézi a cikk vonatkozó angol nyelvű részét, majd úgy értelmezi, hogy ez tartalmilag azt jelenti, hogy a magyar külügyminiszter rendszeresen, valós időben tájékoztatja az orosz felet az EU-s megbeszélésekről.

„Ezt hívják a köznyelvben beszervezett ügynöknek vagy informátornak”

– állítja a szakértő. Hozzáteszi, Szijjártó ezzel szemben úgy tesz, mintha a cikknek ez a része el sem hangzott volna, és bár az önmerénylet tervét képtelenségnek nevezi, az őt érintő megállapításról nem beszél.

„Adja magát a kérdés, hogy vajon miért” – teszi fel a kérdést Rácz András. Szerinte az egyik elméleti lehetőség az, hogy a miniszter észre sem vette, hogy róla is szó van a cikkben, de ezt a lehetőséget elveti, mert a csapata valószínűleg szólt neki. A másik, valószínűbb lehetőségnek azt tartja, hogy

„azért nem cáfolja a vádat, mert ha nyíltan tagadná, akkor azzal azt kockáztatná, hogy valamelyik európai szolgálat esetleg kiszivárogtatja a bizonyítékokat arról, hogy igen, Szijjártó tényleg rendszeresen tájékoztatja Lavrovot.”

Rácz András szerint Catherine Belton újságíró közismerten jó forrásokkal rendelkezik, a Washington Post pedig nem az a lap, amely alap nélkül írna ilyesmit egy másik ország külügyminiszteréről. Úgy véli,

Szijjártó is biztos benne, hogy alapos bizonyítékok léteznek, ezért próbálja elterelni a figyelmet azzal, hogy hallgat róla.

A szakértő a posztját azzal a kérdéssel zárja, hogy mennyire normális, ha egy olyan ember Magyarország külügyminisztere, aki nem érzi fontosnak cáfolni egy ilyen vádat.

Rácz szerint „ha a NER-nek vége lesz, Szijjártó éppúgy Moszkvába fog menekülni, mint ahogyan a hozzá hasonlóan az oroszokkal igen szoros kapcsolatot ápoló egykori osztrák kollégája, Karin Kneissl tette 2023-ban.”

A Washington Post szombaton megjelent cikke belső orosz hírszerzési iratokra hivatkozva számolt be arról, hogy az SZVR politikai befolyásolással foglalkozó egysége a „Gamechanger” fedőnevű forgatókönyv részeként egy Orbán Viktor elleni megrendezett merényletkísérlet ötletét vetette fel. A Kreml dezinformációnak minősítette a beszámolót. A cikkben az is szerepel európai biztonsági tisztviselőkre hivatkozva, hogy Szijjártó Péter az EU-ülések szüneteiben rendszeresen hívta Szergej Lavrovot, és a lap megkeresésére a magyar miniszter nem reagált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Buda Péter: Orbán Viktor egy egyedülálló eszköz Oroszország kezében, amit nagyon nem szeretnének elveszíteni
Mi konkrétan most egy bunkó vagyunk Oroszország kezében - mondja a nemzetbiztonsági szakértő, aki szerint az orosz beavatkozás célja sokkal messzebbre mutat. A céljuk a nyugati államok korróziója, mert csak így győzhetnek a demokráciák felett.


Komoly hullámokat kavart a Washington Post szombati cikke arról, hogy információik szerint az orosz titkosszolgálat önmerényletet javasolt Orbán Viktor helyzetének javítására a választási kampányban. Az amerikai lap másik állítása szerint Szijjártó Péter rendszeresen felhívja az uniós tanácskozások szünetében Szerges Lavrovot, így az orosz külügyminiszter első kézből értesülhet az ott elhangzottakról. Mindezt a Washington Post nyugati hírszerző szolgálatoktól származó dokumentumokra és információkra alapozva állítja. A magyar és az orosz kormány mindent tagad. Ahogy a VSquare oknyomozó portál korábbi értesülését is cáfolták, ami szerint három orosz hírszerző ügynök érkezett Magyarországra, kifejezetten azért, hogy befolyásolják a magyar választásokat.

De mennyi esélyük van erre a korábbi beavatkozásaik fényében? Hiszen Moldovában, Romániában, Szlovákiában mindez nem sikerült. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő a Partizánnak adott interjújában arról beszélt,

a politikai befolyásolás célja orosz részről nem is feltétlenül egy-egy konkrét választás eldöntése, hanem kifejezetten a nyugati demokráciák korróziója.

A szakértő szerint ezt a célt már a nyolcvanas években is megfogalmazták az amerikai szakértői vélemények az úgynevezett titkosszolgálati aktív intézkedésekkel kapcsolatban. „Hogy mit értek korrózión? Hát azt, hogy folyamatosan és fokozatosan teljes mértékben alámosódik a valóság megismerhetőségének a hite a társadalomban” – fogalmazott Buda.

Úgy véli, a demokráciák azért tudnak működni, mert a társadalom racionális vitákat folytat, hogy a valósághoz legközelebb jusson, és kompromisszumos megoldásokat alakítson ki. Ha ez a hit, valamint az állami intézményekbe vetett bizalom alámosódik, az elkezdi szétrothasztani az adott országot, és ez Oroszországnak jó.

„Oroszország tudja, hogy a demokráciák addig hatékonyak, ameddig működni tudnak, amelyik pillanatban elkorrodálódnak, nem lesznek tovább ellenfél a számára” – mondta a szakértő.

Buda Péter szerint a demokrácia sebezhetőbb, de csak abban az esetben, ha nincs tudatában annak, hogy támadás alatt áll. A hidegháborúban ezt a felismerést évekkel azután tették meg nyugaton, hogy a KGB már önálló stratégiával és infrastruktúrával rendelkezett. A szakértő szerint az orosz-szovjet gondolkodás hosszú távban gondolkodik, és egy folyamatos, totális háborúban áll a Nyugattal. Ezt az orosz eszme és a csekista ideológia megértése nélkül nem lehet értelmezni.

Az orosz eszme lényege, hogy Oroszország egy másik, felsőbbrendű civilizáció, amelynek feladata rendet tenni a világban.

„Úgy fogalmazott a dumának, az orosz dumának az alelnöke, hogy a háború a mi nemzeti ideológiánk” – idézte Buda. Hozzátette, a klasszikus nyugati gondolkodásban a háború a politika folytatása más eszközökkel, Oroszországban viszont a politika a háború folytatása más eszközökkel.

Vlagyimir Putyin a szakértő szerint ennek a csekista szemléletnek a folytatása, és nem véletlen, hogy egy KGB-ezredes került az elnöki székbe. Amikor a Szilovikikről, vagyis az „erős emberekről” beszélünk, akik a fegyveres testületek egykori tagjaiként átvették az állam irányítását, az jóval többről szól, mint hogy Putyin a haverjait hozta magával.

Buda Péter szerint a magyar eset azért egyedülálló, mert a jelenlegi miniszterelnök 16 éve van kétharmaddal hatalmon. „Ez elég sok. Erre már lehet építeni. Ennyi idő alatt el lehetett érni, ki lehetett harcolni bizonyos pozíciókat, fel lehetett szedni ismereteket, ki lehetett építeni kapcsolatrendszert Európában és a NATO országoknak a területén” - fogalmazott a nemzetbiztonsági szakértő.

„Egy ilyen eszközt elveszíteni sokkal nagyobb kár, mint egy pár éve hatalmon lévő miniszterelnököt elveszíteni egy másik országban.”

„A másik, ami miatt nagyon fontos megtartania a magyar miniszterelnököt, az az ő emblematikus szerepe annak az úgynevezett Fekete Internacionáléak az építésében és a nyugati vezetésében” – állítja. Ez a hálózat a szakértő szerint kapcsolódik ahhoz az orosz eszméhez, amely szerint Oroszország védi egyedül a konzervatív és keresztény értékrendet a liberális és hanyatló Európával szemben.

Buda Péter szerint a magyar kormány ezen keresztül, akarva-akaratlanul egy orosz befolyásolási műveletet terjeszt nyugaton.

„Remélem, hogy senki nem gondolja azt, hogy a keresztény értékeknek a megőrzése a célja az orosz titkosszolgálatnak, ahol egyébként a másként gondolkodókat kidobálják a 10. emeletről” – jelentette ki.

Magyarországon szerinte nem a bizalom aláásása a cél, mert az a jelenlegi kormányt gyengítené. Ugyanakkor ha kormányváltás történne, és az új vezetés nem lenne Oroszország iránt elkötelezett, akkor szerinte Magyarország is a destabilizációs műveletek célpontjává válna.

A szakértő beszélt arról is, hogy információi szerint a magyar miniszterelnök évekkel ezelőtt egy zárt körű beszélgetésen arról beszélt, hogy biztosan tudja Putyintól, hogy Ukrajna meg fog szűnni mint szuverén állam.

„És arra készült, és erről beszélt ezen a beszélgetésen, hogy amikor ez be fog következni, akkor ez nagymértékben át fogja alakítani az európai viszonyokat és az európai biztonsági architektúrát” – mondta Buda, aki szerint a terv az volt, hogy Magyarországnak minél előnyösebb helyzetbe kell kerülnie, hogy az újraosztásból jól jöjjön ki.

Azt is hozzátette, hogy valószínűleg sem Putyin, sem a magyar miniszterelnök nem számított arra, hogy a háború nem két hétig fog tartani.

Buda Péter szerint a magyar kormány orosz politikájának köszönhetően az ország a háború szélén táncol, mivel folyamatosan provokálja Ukrajnát, hogy azt ne vegyék fel a NATO-ba és az EU-ba.

„Mi konkrétan most egy bunkó vagyunk Oroszország kezében” – fogalmazott.

A szakértő szerint megmagyarázhatatlan Orbán Viktor 180 fokos fordulata, aki 2008-ban még Ukrajna és Grúzia gyorsított NATO-csatlakozását sürgette. „Ezt egy titkosszolgálati elemző, amikor ekkora hasadást lát valakinél, akkor azt mondja, hogy ez azért nem úgy van egyébként, hogy egyszer csak így ébredtem fel. Ennek oka van” – mondta.

A szakértő szerint a magyar szolgálatok rendkívül nehéz helyzetben vannak, mert politikai irányítás alatt állnak, és lényegében a miniszterelnökhöz vannak bekötve. „Mennyire szerencsés, de mindenképpen jellemző, hogy egyúttal a propagandaminiszter a titkosszolgálatoknak is a felügyelője. Ez szinte olyan, mint egy karikatúra, csak nem nevet az ember rajta” – vélekedett.

Elmondása szerint a partneri bizalom is megrendült, és bár bizonyos információkat még megosztanak, de sok mindent már nem. Arra a kérdésre, hogy tud-e arról, hogy tartottak vissza információt a magyar szolgálatoktól, azt válaszolta: „Nem arról, hogy mit, hanem azt, hogy igen.”

Buda Péter szerint a magyar kormány azért van nehéz helyzetben, mert az orosz hamis zászlós műveletek az ő érdekét is szolgálják, és ezt elismerni kellemetlen lenne.

Ennél is kellemetlenebb kérdésnek tartja, hogy miért áll érdekében Oroszországnak, hogy a jelenlegi kormány maradjon hatalmon.

„És akkor eljutunk megint oda, amivel kezdtük a beszélgetést, hogy Magyarország eszköz. Ugye angolul ezt az asset szót használják, amit kifejezetten a titkosszolgálati eszköz, instrumentalizáció értelmében szoktunk használni, Oroszország kezében” – magyarázta. Úgy látja, a probléma az, hogy ebbe a csőbe már 16 éve belementünk, és ebből nem lehet könnyen kiszállni.

A szakértő szerint a megoldás az lenne, ha a politikai elit és a közvélemény megértené, hogy egy komoly ideológiai háború zajlik, aminek a tétje a demokráciák túlélése. Kína szerinte hosszabb távon és mélyrehatóbban, Oroszország viszont sokkal közvetlenebbül fenyegeti Európa biztonságát.

„A probléma pusztán az, hogy addig, amíg mi nem fogjuk fel azt, hogy támadás alatt állunk, addig nincs esélyünk a védekezésre” – mondta.

Szerinte a háború már most is zajlik a nyílt háborús küszöb alatt. „A háború az nem akkor kezdődik, amikor jön valaki és viaszpecséttel aláírt hadüzenetet ad át a Brüsszel közeli NATO-központban.” Hozzátette, Oroszország célja az, hogy Európa ne ocsúdjon fel, és még alvó állapotában lehessen elfoglalni. Ennek elkerüléséhez szerinte Európának fel kell mutatnia az erejét és az akaratát, hogy elkerülje a tényleges háborút.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Lattmann Tamás a 24.hu-nak: Lehet, hogy Szijjártó hülye, de hogy Lavrov is hülye lenne, az nem teljesen életszerű
A magyar külgazdasági és külügyminiszter a Washington Post szerint rendszeresen tájékoztatta Szergej Lavrovot a zárt uniós ülésekről. Emiatt a Politico szerint Magyarországot már ki is zárják a legérzékenyebb megbeszélésekből.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 24.



„Nem fogok semmit másképp csinálni, mindig ugyanazt mondom” – reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azokra a sajtóhírekre, amelyek szerint az uniós külügyi tanácsülések szüneteiben rendszeresen tájékoztatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az ott elhangzottakról. Az ügyben az Európai Bizottság már tisztázást kért a magyar kormánytól, Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig az AP hírügynökség szerint arról beszélt, régóta gyanították, hogy Magyarország információkat oszthat meg Moszkvával.

A miniszter úgy fogalmazött:

„én azzal egyeztetek a külminiszteri tanácsok előtt meg után az ott meghozott döntésekről, vagy az ott meghozandó döntésekről, akikkel Magyarország szempontjából fontos egyeztetni”.

Hozzátette, nem érti, mi ebben a különleges, szerinte ez a diplomácia lényege. A lengyel és litván külügyminiszter felvetéseire úgy reagált: „Ennek a hülyeségnek ne higgyenek, azt javaslom.” Az egész botrányt kirobbantó, lehallgatott beszélgetésekre utalva kijelentette: „Engem nem vádolhatnak azzal, hogy ne lennék egyenes meg őszinte.”

Az ügy azután robbant ki, hogy a Washington Post megírta, Szijjártó Péter rendszeresen telefonált Szergej Lavrovnak a brüsszeli ülések alatt, hogy beszámoljon a fejleményekről. A hírre reagálva Anitta Hipper, az Európai Bizottság szóvivője hétfőn

rendkívül aggasztónak nevezte a beszámolókat, és közölte, elvárják a magyar kormánytól a helyzet tisztázását.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke hazaárulásnak minősítette a történteket, és kormányra kerülésük esetére azonnali vizsgálatot ígért.

Bár a politikai vihar nagy,

Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint jogi szempontból nem feltétlenül történt bűncselekmény.

A 24.hu-nak adott interjúban kifejtette, az Európai Unió Tanácsának ülésén elhangzott információk jellemzően nem minősülnek minősített adatnak, így az államtitoksértés vádja nehezen állna meg. A szakértő szerint

„semmi nem tiltja azt, hogy a miniszterelnökök vagy a miniszterek a tanácsülésekről azt mondjanak, amit akarnak”.

Büntetőjogi következménye az információmegosztásnak csak akkor lehetne, ha bizonyítható lenne, hogy az idő előtti közlés konkrét, tényleges előnyt jelentett az orosz félnek, amivel Magyarország hátrányosabb helyzetbe került.

"Egy kicsit számomra furcsa, hogy miért a miniszterelnök tartja szükségesnek, hogy feljelentést tegyen, és miért nem a külügyminiszter, akit állítólag lehallgattak. De ez igazából csak annak a jele és bizonyítéka megint, hogy ezt a problémát nem jogi problémaként, hanem politikai kommunikációs problémaként próbálják beállítani, és akként is adják elő" - fogalmazott Lattmann.

A jogi felelősségre vonás feltételei tehát szigorúak, a politikai következmények azonban már most érezhetők. A Politico értesülései szerint

az uniós partnerek körében olyannyira megrendült a bizalom, hogy Magyarországot már informálisan ki is zárják a legérzékenyebb megbeszélésekből a szivárogtatás veszélye miatt.

Az ügyet tovább színezi egy korábbi, 2020-as lehallgatott telefonbeszélgetés, amelynek leiratát a VSquare oknyomozó portál hozta nyilvánosságra. Ebben Szijjártó arra kérte Lavrovot, hogy egy moszkvai meghívással segítsenek az akkori szlovák miniszterelnöknek, Peter Pellegrininek megnyerni a választást. Szijjártó erre ma úgy reagált, a közép-európai együttműködés a magyar külpolitika egyik fontos célja, és „egy szuverenista kormánnyal mindig könnyebb együttműködni, mint egy Sorosék által finanszírozott kormánnyal”.

"Az sem feltétlenül biztos, hogy itt külföldi hírszerzés hallgatta volna le Szijjártót, különösen, ha nem titkosított vonalon ment a beszélgetés, ami számomra nehezen értelmezhető.

Az lehet, hogy Szijjártó hülye, de hogy Lavrov is hülye lenne, az nem teljesen életszerű"

- mondta Lattmann.

A helyzetet a magyar kormányoldal kampányhazugságnak tartja, és a lehallgatás miatt feljelentést tettek, miközben az ellenzék és több európai partner a bizalom teljes elvesztéséről és a szövetségesi hűség megsértéséről beszél.


Link másolása
KÖVESS MINKET: