News here
hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Saját szövetségesei szavazzák le rendszeresen Baranyi Krisztinát – Miért tört ki politikai hidegháború Ferencvárosban?

Egyre gyakoribbak a konfliktusok a kerületben, de az ellenzéki pártok biztosak benne, hogy a 2024-es választáson újra győzni fognak. Utánajártunk, mi áll a vita hátterében.

Link másolása

hirdetés

A 2019-es önkormányzati választáson Budapest sok másik kerületéhez hasonlóan Ferencvárosban is az ellenzék került hatalomra: polgármesternek a függetlenként induló Baranyi Krisztinát választották, a képviselő-testületben pedig kétharmados többséget szerzett az MSZP, DK, Momentum, Párbeszéd, Jobbik és LMP által alkotott összefogás.

A győzelem után viszont hamar felszínre kerültek a törésvonalak a független polgármester és a pártok politikusai között. A testületi többség a közelmúltban leszavazta többek között a részvételi költségvetést, egy ukrán menekülteknek szóló adományszámla létrehozását, a Bakáts Bunker nevű underground kulturális tér fejlesztését (ezt még nem véglegesen), valamint a kerületi lap költségvetésének megemelését – bár erről nem a testület döntött, innen nemrég a főszerkesztőt is kirúgták.

Tavaly nyáron nem a szakmai bizottság által javasolt jelöltet választották a Pinceszínház igazgatójának, és a köztisztaságért felelős önkormányzati cég élére is olyanokat szavaztak meg, akiknél a polgármester szerint sokkal alkalmasabb pályázók is indultak. Mindeközben Baranyi tiltakozása ellenére visszamenőleges hatállyal felemelték a saját fizetésüket.

Ebben a cikkben mindkét oldalt megszólaltatva annak jártunk utána, mennyire mély valójában a konfliktus, veszélyeztetheti-e a kerület működését a ciklus hátralévő részében, és borulhat-e emiatt akár a 2024-es összefogás is.

A polgármester vétózhatna, de nem teszi

Baranyi Krisztina szerint Ferencváros azért is speciális helyzetben van, mert ez az egyetlen olyan önkormányzat, ahol a polgármesterjelölt személye előválasztáson dőlt el, nem a pártok alkui alapján.

hirdetés

Ennek viszont nem volt része a képviselő-testület tagjainak kiválasztása. Bár kérte, hogy a győzelme esetén abba is beleszólhasson, a pártok ettől mereven elzárkóztak: közölték vele, hogy kizárólag akkor egyeznek bele az előválasztásba, ha a polgármester elfogadja a döntést a jelöltek személyéről.

Ennek következtében a képviselő-testületben mindössze az LMP-s Reiner Roland Baranyi Krisztina eredeti támogatója. Bekerült viszont öt fideszesen és a Lokálpatrióták nevű szervezet szintén kormánypártokhoz húzó jelöltjén kívül tíz olyan képviselő, akik a 2019-es választás előtt a saját jelöltségük mellett abban is megállapodtak, hogy Jancsó Andrea lesz a közös polgármesterjelölt. Baranyinak végül mégis sikerült kiharcolnia az előválasztást, ahol 71-29 arányú győzelmet aratott.

A polgármester azt mondja, ő előzetesen a testület nagyjából felét gondolta alkalmasnak, jelen állás szerint viszont csak 1-2 embert tudna említeni, akikkel konfliktusosan bár, de együtt tud dolgozni. Szerinte főként a döntések megalapozatlanságával, a részletesen alátámasztott érvelés hiányával van probléma.

„Ez egyrészt a szakmai hiányosságokra, másrészt az alapvető önkormányzati ismeretek hiányára vezethető vissza. Nagyon sok új képviselő szerzett mandátumot 2019-ben, akik korábban nem politizáltak, így nem feltétlenül vannak tisztában a hivatal működésével, a polgármester szerepével, sőt adott esetben az önkormányzati törvénnyel sem” – fogalmaz, hozzátéve: ebből számos konfliktus adódik, olyan felvetésekről kell hosszasan vitatkozni, amelyek konkrétan törvényellenesek, tehát napirendre se kellene tűzni őket.

Reiner Roland és Baranyi Krisztina

Ilyennek tartja például a már említett visszamenőleges illetményemelést, ami szerinte törvényt sért, mégis bármiféle egyeztetés nélkül megszavazták. A polgármester ezért panaszt tett a kormányhivatalnál, de egyelőre nem érkezett meg az állásfoglalásuk.

„Más témákban is nagyon ritka az előzetes egyeztetés, ezért konkrét ügyeket is magán a testületi ülésen kell megvitatni, adott esetben meggyőzni őket, miért szavazzák meg. Pedig ennek nem ez lenne a terepe.”

A Baranyival együtt hatalomra jutott ellenzéki tömb egyébként nem egységes: az MSZP és a DK által alkotott Demokraták frakciószövetségben 4 megválasztott képviselő dolgozik, de a döntések forrásaink szerint nagyobb körben születnek. Több más külső szereplővel együtt rendszeresen részt vesz a frakcióüléseken Pál Tibor, a szocialisták korábbi kerületi erős embere is, aki a Baranyi által kirobbantott parkolási botrány egyik érintettje volt.

A másik, Új Pólus nevű frakciószövetségnek pedig jelenleg 3 momentumos (köztük az előválasztáson alulmaradt Jancsó Andrea) és egy jobbikos képviselő a tagja, miután 1-1 párbeszédes, LMP-s és momentumos már kilépett. Ők azóta függetlenként politizálnak, de gyakran szavaznak együtt volt frakciótársaikkal a polgármester ellenében.

Baranyinak ugyan hivatalosan van vétójoga a testületi döntések felett, de ezzel eddig egyszer sem élt. Elmondása szerint azért, mert a kerület szempontjából fontos döntéseknél vannak prioritások.

„Ha egy-két elemükkel nem értek egyet, attól még nem fogom megvétózni, mert fontosabb, hogy az adott döntés megszülessen. Például ha a költségvetésben bizonyos dolgokra kevesebbet, másra többet szeretnének áldozni, mint én, számomra az egész csomag elfogadása fontosabb annál, mint hogy érvényesítsem a részletekbe menő akaratom.”

A szavazások eredményét ezzel amúgy se lehetne semmissé tenni, csak annyit érne el vele, hogy a következő testületi ülésen újratárgyalják az adott témakört.

Az alpolgármester-választás, mint ősbűn

Baranyi utólag visszatekintve úgy látja, az alpolgármester-választás volt az első komolyabb konfliktus közte és a testület tagjai között. A pártok öt alpolgármestert akartak, ő viszont ebbe nem ment bele – elmondása szerint azért, mert a Fidesz is kettővel vezette a kerületet, és nem szerette volna azzal kezdeni a munkáját, hogy felemeli ezt a kvótát a két és félszeresére.

„Gyakorlatilag ez is a pártok egyik kifizetőhelyeként működött volna, mivel a feladatkörök úgy lettek volna elosztva, hogy egyik sem tesz ki teljes állást” – állítja. A pártok ezt határozottan cáfolják: az Új Pólus frakciószövetség vezetője, Takács Krisztián szerint a feladatköröket végül meg se határozták, mivel a személyek kiválasztásáról Baranyi egy személyben döntött. „A vádakkal ellentétben elfogadhatatlannak tartjuk a kifizetőhelyek fenntartását” – teszi hozzá.

Az alakuló ülésen végül megszavazták a Baranyi által javasolt két alpolgármestert, a kutyapártos Döme Zsuzsannát és az LMP-s Reiner Rolandot, de a polgármester szerint érezhető volt a feszültség, ő ezért legkésőbb innen, de még inkább az előválasztástól eredezteti az azóta is tartó hidegháborús légkört.

Baranyi ugyan egy momentumos és egy DK-s képviselőnek is felajánlotta, hogy legyenek az alpolgármesterei, de ezt mindketten visszautasították, mivel a pártjuk más személyeket szánt volna a posztra. Ők viszont Baranyi számára nem voltak elfogadhatók, így végül meghiúsult az egyezség.

Torzsa Sándor, a Demokraták frakciószövetség vezetője szerint a polgármester ezzel felrúgta az előzetes megállapodást.

„Mi sem zsűrizzük az ő kabinetjének tagjait, ezért cserébe elvárható lenne, hogy ő is elfogadja a Demokratikus Koalíció, mint autonóm párt által kiválasztott jelöltet” – érvel Torzsa, aki szerint az előválasztáson természetes versenyszituáció volt, az ottani sebek beforrasztásáért pedig ők is sokat tettek.

Utána viszont hidegzuhanyként érte őket, amikor Baranyi deklarálta, hogy mivel ő pártfüggetlen jelöltként győzött, a továbbiakban is ennek szellemében szeretne döntéseket hozni. Torzsa szerint a sajtóból tudták meg azt is, kiket szeretne alpolgármesternek, mégis megszavazták őket, mivel törekedtek a partnerségre.

Az első hónapokban még Döme Zsuzsanna szerint is viszonylag zökkenőmentes volt a munka, akadtak ugyan szakmai viták, de a lényeges ügyekben végül mindig összezárt a testület. Ezután viszont kitört a járvány, beszüntették a testületi és a bizottsági üléseket, így teljesen újfajta működésre kellett átállni.

„A képviselők ebben lényegében nem vettek részt. Mindenről folyamatosan tájékoztatást kaptak, de számottevő ötleteik nem voltak, mindössze maszkot osztani segítettek az elején” – állítja Döme.

Takács Krisztián árnyalja a fentieket: szerinte más önkormányzatoknál bevett gyakorlat volt, hogy a polgármester bevonta a képviselőtestületet a döntések meghozatalába, így biztosítva a demokratikus működést. Ferencvárosban ugyanakkor ez nem valósult meg, a képviselők a meghozott döntésekről kaptak utólagos tájékoztatást – állítja.

Baranyi azt mondja, a képviselők sok javaslatát befogadták, akár a költségvetéssel, akár a rehabilitáció folytatásával vagy kulturális ügyekkel kapcsolatban. Tehát állítása szerint nem volt olyan, hogy pusztán a feszültség miatt elutasított olyasmit, ami a kerület érdekét szolgálta.

„Sokszor a saját pártjuk által hangoztatott elvekkel mennek szembe”

A testületi ülések tavaly tavasszal kezdődtek újra, Döme szerint már akkor több olyan fontos rendeletmódosítás terítékre került, ami sokáig húzódott a képviselők ellenállása miatt. Ilyen volt például a lakáspályázatok ügye.

„Szinte már hülyének éreztem magam, hogy hétről hétre azt kell mondanom a néninek, aki várja, hogy a fideszes évek után végre átlátható pontrendszer legyen, hogy sajnos a legutóbbi ülésen se sikerült megszavazni” – fogalmaz az alpolgármester.

Baranyi azt állítja, a lakásrendeletnél már az első javaslatba beépítették a képviselők releváns észrevételeit, végül mégis csak harmadszori nekifutásra szavazták meg. Két ügy van még, amit nagyon súlyosnak tart, az egyik az önkormányzati cégek vezetőinek kinevezése, a másik pedig a Pinceszínház igazgatóválasztása.

„Ebben nagyon rigorózus vagyok: szeretném, ha megfelelő szakmai háttérrel és tapasztalattal rendelkező emberek kerülnének pozícióba, mert csak akkor tud jól működni az adott cég. Ugyanezt gondolom a kultúráról és a médiáról is.”

A köztisztasági és zöldfelületekért felelős cég vezetőjének személye a polgármester szerint pártalkuk mentén dőlt el, az egymás között leosztott pozíciók következményeként.

„Több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakembereket szavaztak le, végül egy olyan jelölt lett a befutó, akinek az önéletrajzában cserepes növények gondozása szerepelt, mint referencia” – állítja Baranyi.

A kiválasztott ügyvezető ráadásul alig egy év után nyugdíjba ment, ezért újra pályáztatni kellett, de a polgármester szerint itt is sokkal jobb jelentkezőket szavaztak ki egy kevésbé alkalmas jelölt kedvéért.

„Ő ráadásul egyértelműen pártember, korábban a frakciótitkáruk volt, egy másik cég felügyelőbizottságában pedig pártdelegáltként vett részt. Lényegében a saját emberüket szavazták pozícióba” – állítja.

A Pinceszínház igazgatóválasztása is komoly hullámokat vetett egy évvel ezelőtt: Döme szerint itt meglett volna a lehetőség, hogy a Fidesz politikai kinevezéseit joggal kritizáló ellenzék végre megmutassa, hogy képes egy ilyen kérdésben a szakmai vélemények mögé beállni, de ez nem történt meg. A testületi többség végül a szakmai zsűri javaslatával ellentétesen szavazott (ők a legnagyobb arányban dr. Komáromi György pályázatát támogatták).

„Sokszor a saját pártjuk által hangoztatott elvekkel mennek szembe, hiszen a Momentum például rengetegszer elmondta, hogy minden kinevezést kizárólag szakmai alapon támogatnak. Az itteni pártalkuk során ezt viszont elfelejtették” – mondja Baranyi.

Torzsa Sándor szerint ők a végsőkig törekedtek a kompromisszumra, de egyszerűen rutintalannak érzik a városvezetést, ráadásul politikai nézeteltérések helyett egyre gyakoribb, hogy kőkemény szakmai vitákat kell folytatniuk.

„Ki kell mondani, hogy szakmaiatlan, nem megfelelően előkészített projektek futnak, amelyekbe muszáj a képviselő-testületnek beavatkoznia, különben jogi és gazdasági problémák sora következne. A kerület annak köszönhetően tud működni, hogy mi folyamatosan korrigálunk.”

Szerinte amikor valamit leszavaznak, azt mindig jó indokkal, kizárólag szakmai érvek mentén teszik. Döme Zsuzsanna ezzel szemben úgy érzi, az utóbbi időben előfordultak olyan esetek, amikor inkább már a személye miatt blokkoltak egy adott szavazást, nem a konkrét ügy miatt.

Ilyen volt szerinte a Public Art köztéri művészeti pályázat keretének csökkentése, legutóbb pedig a részvételi költségvetés leszavazása. Utóbbit azért is érthetetlennek tartja, mert egy mindössze 10 millió forintos összegről lett volna szó, miközben máshol akár 80-100 millió forint elköltéséről is a helyi lakosok dönthetnek.

Döme szerint ő valóban nem a „füstös szobákban megbeszéljük, ki kinek az embere” hozzáállást képviseli, de abban is biztos, hogy eddigi két és fél éves alpolgármestersége alatt egyetlen olyan döntést sem hozott, ami nem a kerület érdeke lett volna, hanem a sajátjáé vagy a pártjáé.

Baranyi Krisztina különösen méltatlannak tartja, hogy a legutóbbi testületi ülésen a képviselők a saját fizetésüket kivétel nélkül megemelték, a hivatalosan társadalmi megbízatású (ezért eleve kevesebbet kereső) Döme Zsuzsannáét viszont változatlanul hagyták.

Döme fizetése ezért most annak ellenére alacsonyabb, mint a képviselőké, hogy napi átlag 10 órát tölt a hivatalban, míg a többieknek csak havi egy testületi és néhány bizottsági ülésen kell részt venniük, más elvárás nincsen velük szemben.

Torzsa Sándor nem tagadja, hogy elégedetlenek Döme Zsuzsannával, szerinte több szempontból is erős kritika illeti az alpolgármester munkáját.

A bevezetőben említett Bakáts Bunker esetében például nehezményezték, hogy egy mindössze háromsoros szakmai előterjesztés alapján hozták létre, a felújítására pedig eredetileg 10 millió forintot szántak, de az összeg végül 50 millióra emelkedett.

Takács Krisztián szerint a részvételi költségvetésre azért szavaztak nemmel, mert előkészítetlen volt a pályázat kiírása, lassan haladt megvalósítás, az egyre magasabb infláció miatt ezért úgy döntöttek, hogy inkább másra használják fel az összeget.

Ez az ügy is belejátszott abba, hogy az Új Pólus nem szavazta meg Döme fizetésemelését, mivel szerintük szakmai mulasztást követett el. Takács azt is megemlíti, hogy az alpolgármester hiába felel a kultúráért, vannak olyan aspektusok, amiket nem tart kellően fontosnak, például az egyházakkal való kapcsolattartást.

Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy Döme a pandémia idején egyszer már kapott emelést, a képviselők illetménye viszont 2014 óta nem változott.

Döme Zsuzsanna (fotó: Déri Miklós)

Mi lesz így 2024-ben?

Baranyi érteni véli, hogy a korábbi konfliktusok miatt a képviselők szeretik megnehezíteni a közös munkát, de szerinte ezzel együtt is muszáj a kerület érdekét szem előtt tartaniuk, hiszen nem vállalhatják fel, hogy szembemennek a választóik akaratával.

„A legfontosabb dolgokkal ezért nem mennek szembe, az pedig, hogy nekünk valamivel több ősz hajszálunk lesz, másodlagos szempont, ha a kerület jó irányba megy. Márpedig a visszajelzések szerint ez a helyzet, nagyon sok előremutató, jó gyakorlatot sikerült itt megvalósítanunk, amelyek országos szinten is pozitív elismeréseket kaptak” – mondja a polgármester. Ebből adódóan nem tart a 2024-es választástól, annak ellenére sem, hogy állítása szerint a képviselők kijelentették: külön polgármester- és képviselőjelöltekkel indulnak majd.

Szerinte a kerület érdeke, hogy továbbra is sikeres városvezetés legyen, ő pedig minden probléma ellenére úgy látja, hogy ez adott. Számos eredményt értek el az elmúlt két és fél évben, ezek közül is kiemelkedőnek tartja a forgalomcsökkentést, a pályázati rendszer átalakítását, valamint az önkormányzat átláthatóvá tételét, amit már többen is díjaztak.

„A választók fogják kikényszeríteni az előválasztást, ahogy 2019-ben. Nem hiszem, hogy megbocsátanák, ha egy esetleges külön indulás miatt a Fidesz kerülne ki nevető harmadikként” – összegez Baranyi, aki ezért biztos benne, hogy meg tudnak majd egyezni. Ha viszont mégsem, ragaszkodni fog az előválasztáshoz, mivel annak semmi értelmét nem látja, hogy két tömbben induljanak a Fidesz ellen.

Torzsa Sándor és Takács Krisztián is egyetértenek abban, hogy egyik vita sem olyan mély, ami ellehetetlenítené a kerület működését. „Ameddig én önkormányzati képviselő vagyok, nincs olyan Isten, hogy annyira elfajuljanak a dolgok” – fogalmaz Torzsa, aki szerint az ügyek nagy része csak fel van fújva, a polgármester a hangulatkeltés miatt szellőzteti meg őket a sajtóban és a Facebookon.

Abban mindketten biztosak, hogy a ciklust fennakadás nélkül végig fogják csinálni, és a következő választáson is győzelmet aratnak majd. Arról viszont nem akartak nyilatkozni, támogatják-e Baranyi újraindulását, vagy ha saját jelöltet állítanak, akkor az előválasztást.

Szerintük ez a kérdés még nem aktuális, de ha eljön az ideje, le fognak ülni tárgyalni és meg fognak egyezni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
„Mi ebből nem kérünk!” – a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója Orbán Viktor fajkeveredéses beszédéről
Gáspárik Attila azt mondja, tiltakozó petíciójuk megjelenése után aggódó üzenetek sorát kapták, hogy vigyázzanak magukra, mert bosszúálló a magyarországi hatalom, és megkeserítheti az életüket.
Fischer Gábor - szmo.hu
2022. július 30.


Link másolása

hirdetés

Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde a fajok keveredéséről tett kijelentései miatt különösen emlékezetesre sikerült. A zsidó szervezetek mellett megszólalt az ügyben az amerikai külügy, és edélyi értelmiségiek is petíciót írtak, amit Eckstein-Kovács Péter, Fosztó László, Gáspárik Attila, Magyari Nándor László, neves és elismert romániai magyar értelmiségiek indítottak. Gáspárik Attilával, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatójával beszélgettünk az ügyről.

– Hadd adjam a naivat. Ide Magyarországra az a kép jut el a romániai magyarokról, hogy ők fenntartás nélkül Orbán Viktor támogatói. És akkor jönnek Önök...

– Mivel a médiatúlsúly a Fidesz kezében van még Erdélyben is, ezért természetes, hogy nem jutnak ki innen azok a hangok, melyek másképp látják a világot. Az utóbbi időben sokat voltam Felvidéken, és tapasztalatom szerint az ottani emberek is teljesen másképp látják a világot, mint ahogy azt láttatni szeretné a magyar kormánypárt. Viszont azt gondolom, hogy

Erdélyben többségben vannak azok, akik képesek különbséget tenni egy gazdasági struktúra (állam) és egy érzelmi struktúra (nemzet) között.

Nekem természetes, hogy adót fizetek egy országba, ahol azért szolgáltatásokat kapok. És ez nem Magyarország. Ha Magyarországon fizetnék adót, akkor ott szólnék bele a dolgokba. Ám ugyanezt elvárjuk, akármelyik EU-tag országtól, hogy

ne jöjjön ide a területünkre, mint egy gyarmatra, ne osszon ki minket, ne oktrojálja ránk a véleményét, ne beszéljen a nevünkben.

Most megint ez történt. Nagyon sok jóérzésű román embert is zavart, hogy egy ilyen nagyon-nagyon rossz, az amerikai külügy szerint egyenesen megbocsáthatatlan üzenetet összemosnak egy erdélyi településsel. Megint Tusnád. És az embernek már gyomorgörcse lesz akkor is, ha csak kirándulna arrafelé. „Jaj, igen, itt mondták ki ezt-azt-amazt”. Mi ebből nem kérünk! Mi most megszólaltunk, és már ezer felett van az aláírók száma, de biztos vagyok benne, hogy a normalitás a határon túl többségben van.

hirdetés

Elhatárolódunk a rasszista beszédtől!

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hagyománya visszanyúlik a rendszerváltozás első évtízedéig, amikor a romániai magyar és román, illetve magyarországi politikusok és értelmiségiek együtt keresték a közös megértés és cselekvés lehetőségét. Ebben a táborban megfordult sok demokratikusan gondolkodó, és az emberi jogok és méltóság tisztelete iránt elkötelezett közszereplő.

Ennek a hagyománynak örökösének állítja magát a Tusnádfürdőn rendezett úgynevezett Tusványosi Tábor. A tábor jellege az idők folyamán sokban megváltozott, egyre inkább a Fidesz rendezvényévé vált, amelynek rituális záróelőadását Orbán Viktor tartja, pártelnökként vagy, mint idén is, Magyarország miniszterelnökeként.

Az egyoldalú politikai üzenetek, ideológiai elfogultság, sőt, pártpropaganda színterévé váló rendezvény keretei között is kirívó az a hangnem, amelyen Orbán Viktor idei előadásában megszólalt, olyan fajelméleti, rasszista fejtegetésbe bocsátkozva, amelyet vissza kell utasítanunk.

Emberi „fajok” nem léteznek, hiszen mindahányan a Homo Sapienshez, mint egységes fajhoz tartozunk. A Nyugat hanyatlásának víziója, amelyet a beszéd fölvázolt, ahol „kevert fajú” poszt-Nyugat áll szemben a közép-európai nemzetállamok nem keveredő népességével, a második világháborúhoz és a holokauszthoz vezető korszak retorikáját idézi föl.

Egy ilyen tartalomnak és beszédmódnak nincs mit keresnie abban az erdélyi magyar nyilvánosságban, amely évszázadok óta az etnikai, vallási tolerancia színhelyeként gondol saját magára.

Az, hogy a politikai képviseletünk és az erdélyi magyar média túlnyomó része cinkosan hallgat, egyáltalán nem szolgálja a romániai magyarok érdekeit. Ennek eredményeként a romániai nyilvánosságban úgy jelenik meg egész közösségünk, mint akik egy ilyen beszédet elfogadnak, netán egyetértenek vele, vagy támogatnak. Ez ellen a leghatározottabban tiltakozunk!

Elvárjuk, hogy az RMDSZ vezetői szólaljanak meg, és határolódjanak el Orbán Viktor előadásának fajelméleti, rasszista érvelésétől!

Kezdeményezők: Eckstein-Kovács Péter, Fosztó László, Gáspárik Attila, Magyari Nándor László

– Tagja a Pluralizmus Erdélyben nevű Facebook-csoportnak. Ön is említette, hogy az erdélyi sajtó többsége a magyarországi kormány alá rendelődött. Hogy tudott ez megtörténni?

– Nem vagyok közgazdász, de valószínű, hogy ma médiát csak az olvasókból fenntartani nem lehet. Külső támogatás kell. Kézenfekvő, hogy ez a hirdetési piac legyen, de az erdélyi sajtó a szűk keresztmetszete miatt soha nem tudott jelentős hirdetésfelvelővé válni. Persze láttam kreatív megoldást, Szlovákiában: a pozsonyi Új Szóban szlovák nyelvű mellékletet jelentet meg az egyik multi. De nálunk ez az út nem volt járható. Maradtak a direkt támogatások, a hatalmasoktól. Kezdetben az RMDSZ csurrantott-cseppentett valami támogatást, majd a magyarországi politikának lett feladata eltartani a romániai magyar sajtót, gondolom más határon túli sajtótermékeket is.

Az pedig régi hagyomány a magyarnál, hogy „én fizetek, én húzatom”. Azt a hatalom pedig nem szereti, ha a pénzéért még vegzálják is.

Mivel a jelenlegi hatalom semmi, még jobbító szándékú kritikai hangos sem tűr. Az nekik már ellenséges. Azt már le kell győzni, meg kell alázni. Tehát az évek során felvásárolták az itteni sajtót, de a pénzeket nemcsak adták, hanem a médiát is sajátjukévá tették. Ehhez hozzájárult, hogy az MTI-t ingyenessé tették. Magyarországon is bezártak a független hírügynökségek. Az MTI meg igencsak megszűri a híreket, amiket kiad. A romániai magyar sajtó is ezt használja. Médiát tanító kollégáimmal a napokban néztük, hogy a marosvásárhelyi helyi lapot el tudná tartani a közönsége, de ők is, 30-ból 22 esetben MTI hírt közölnek. Még át sem fogalmazzák, amiből az a komikus helyzet alakul ki időnként, hogy miközben az újság szerkesztősége a színháztól 800 méterre van, az MTI hírét átvéve úgy írnak a vásárhelyi színházról, ahogy azt a magyarországi hírolvasónak fogalmazták meg, hogy értsék ott is; tehát mint egy távoli intézményről. Több dolog kellett, hogy idáig süllyedjünk, kellett a magyar hatalom, de kellett az itteni médiamunkások gyengesége is.

– Nézzük a petíciót kiváltó nyilatkozatot. Milyen reakciókat tapasztalt? És mit reagált a romániai magyar politikai osztály?

– Egészen durva kommentek is érkeznek, de kaptam aggódó üzeneteket is, hogy nem kellene, vigyázzunk magunkra, mert bosszúálló a magyarországi hatalom, és a vele cinkosságot vállaló RMDSZ is. Megkeserítheti az életemet. Ez igaz. De meddig lehet elmenni?

Én már megéltem egy diktatúrát, nincs türelmem meg időm sem kivárni egy másik végét, valamit tenni kell.

El kell mondanom mindenkinek, hogy az ember szabadnak születik, elmondhatja a véleményét szabadon és ugyanúgy dönthet a saját sorsáról is. Európai polgárként átlátható döntéseket akarok. Nem szeretem azt, amikor egy nyaralóhelyen két sátor előtt valaki kinyilatkoztat olyanokat, ami sok embernek rossz, sok emberben félelmet kelt. Másokban meg félelmetes múltbéli tapasztalatokat hív elő. Másrészről az ügyben már megszólalt Klaus Iohannis államfő is, határozottan kikérte a véleményét az RMDSZ-nek, személyesen Kelemen Hunornak. Azt mondja, hogy elfogadhatatlan, ami elhangzott bizonyos mondatokban Tusnádfürdőn, és az, hogy ehhez a román kormány miniszterei és fő tisztségviselői tapsoltak, ez nyilvánosan, nem zárt ajtók mögött, meg kell beszélni. Ezzel kényszerhelyzetbe hozta Kelemen Hunort és az RMDSZ-t.

A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy ha a román politika nem látott volna inkább ellenséget a romániai magyarságban, hanem ehelyett felkarolta volna azt, és pozitívan diszkriminálva helyzetbe hozza, gazdasági és kulturális befektetésekkel, akkor az erdélyi magyarság egy része sem kívül keresné a boldogságot. Ezt a küzdelmet, amit 32 éve folytatunk, meglovagolta a magyar kormány a szép beszédével, azzal a retorikával, hogy „majd mi segítünk”.

Most már ott tartunk, hogy egy olyan intézményt is a magyar kormány tagjai avatnak látványosan, ami többségében román forrásból épült.

Ha 8-10 éve az RMDSZ kiáll és azt mondja, hogy működjünk együtt, de ez a mi játszmánk, az meg a tiétek, ha a romániai magyar sajtót sikerült volna piaci alapokra helyezni és nem lehetett volna péterfillérekért megvásárolni, akkor nem lenne most ez a helyzet.

– A beszélgetésünk elején világos határvonalat húzott a kulturális identitás (nemzethez tartozás) és a közjogi státus (adott államhoz tartozás) között. Nem is vette fel a magyar állampolgárságot, a fent elmondott okokból. Ugyanakkor meg úgy fogalmaz, hogy nem akar még egy diktatúrát, miközben Önöknél nincs diktatúra.

– Nincs. De a légiesített határok miatt ezek az emberek és ezek a kérdések bejönnek hozzánk is. Engem leginkább az zavar, hogy az én területemre jön valaki és olyanokat mond, amivel aztán engem is azonosítanak. És hiába mondom, hogy „én kérem Tusnádra kirándulni járok, vagy védeni az ősi növényvilágot, vagy szemetet szedni a turisták után”, de sajnos Tusnádot a következő 30-40 évben ezzel fogják azonosítani. Az illiberalizmussal, és mindennel, ami ott hangzott el.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
Családi ebéden 15-ből 12 ember fertőződött meg – Gyorsan terjed a Covid, de gyorsan múlik is
Hazautaztam Angliából egy hétre és pozitív lettem. Családot látogattam, osztálytalálkozón jártam és a 92 éves anyukámmal voltam, amikor kiderült, megfertőződtem.

Link másolása

hirdetés

Majdnem két év telt el azóta, hogy először lettem covidos. Azóta volt 3 oltásom is.

Június elején Olaszországból csak FFP2-es maszkkal engedtek felszállni a repülőre, Pescaraban a buszon mindenki maszkban utazott.

A hónap végén eltörölték a kötelező maszkviselést a repülőn, de a buszon még a többség hordta. Furcsa volt, feleslegesnek tűnt, bár tudtam, hogy az olaszok nehezen felejtik az első hibájukat. Azt reméltem, a hosszú szigorítások, lezárások után a nagy melegben nem kell újra Covidtól tartani. Amikor Angliában ismerőstől hallottam, hogy megkapta, csodálkoztam, de nem éreztem, hogy óvnom kellene magam. A házaspár egyik tagja észrevétlenül esett át rajta, a másikat viszont ágynak döntötte.

Bő egy hét múlva Magyarországra utaztam, meglátogattam betegeket, gyereket. Vidéken két nővéremet, fiait és unokáit is végigpuszilgattam, nem volt jele betegségnek. Aztán az osztálytalálkozón is osztottam a puszikat, akkor sem volt semmi különös érzésem.

Pesten a 92 éves anyukámat kivittem az idősek otthonából pár napra egy apartmanba. Remekül éreztük magunkat, de másnap a férjem is érkezett volna. Mivel ő Ukrajnába, Donbaszba készült, kértem tőle, hogy hozza el az angliai tesztünket otthonról, mert a torokgyulladásom elbizonytalanított. Mielőtt megérkezett volna, gyorsan vettem a gyógyszertárban egy tesztet, nehogy megfertőzzem.

Azt mondták, ha negatív, ne vegyem biztosra. Pozitív lett.

A férjem így nem jöhetett hozzánk.

hirdetés
Ijesztő volt, hogy hány emberrel találkoztam, mikor és hol fertőződhettem meg. Rémes volt bevallani mindenhol, hogy bocsánat, de bárkit megfertőzhettem. A fő aggodalmam anyukám állapota volt, akivel egy ágyban aludtam, hogy a közelben legyek, ha bármire szüksége van.

Ha már karantén kell neki is, jobb, ha mellettem marad, de ha még nem kapta el, jobb lenne, ha visszamenne az idősotthonba. Na, az egy nagy kérdés. A bátyám már nem fogja visszavinni, mert épp szülni készült a menye, aki mellett sokat vannak. Én elvileg nem mehetek ki, de akkor mit tehetek?

A torokkaparáson, orrduguláson, orrfolyáson kívül csak idegileg viselt meg a betegség. Magamat nem féltettem, csak az idős anyukámat, a férjemet, aki természetesen egészségesen akart Ukrajnába jutni, és féltettem a gyerekeket és mindenkit, akinek betegsége volt.

Megkérdeztem az ismerőseimet, ők átestek-e már újra a Covidon. Sokan túl vannak rajta az elmúlt hetekben.

Volt iskolatársam édesanyja például 70. születésnapján örült, hogy két év múlva végre újra együtt lehet a család. 15-en voltak, 12-en lettek koronavírusosak.

Volt akinek lázzal, köhögés nélkül, másnak láz nélkül, köhögéssel. Volt, akinek két hétig tartott, de a többség 5 nap múlva negatív volt.

Szerettem volna hivatalos adatot kapni a terjedésről, de Müller Cecíliáék most sem állnak szóba az újságíróval. A heti egy adathalmaz marad, ebből kihagynám a felesleges számokat, a lényeg, hogy egy hét alatt 14 ezer megbetegedésről tudnak (és mennyiről nem, mert például én sem hívtam orvost), 1340-en vannak kórházban, ami a tizede annak, ami a legrosszabb időszakokban volt. 19-en vannak most lélegeztetőgépen, ez is töredéke a legsúlyosabb időszaknak.

Nyíregyházán,- aminek a közelében voltam -, úgy tűnik, készül valami. A sóstói úti kórházban újra kialakították a Covid-részleget. Hatvanban a teljes kórház területén látogatási tilalom van. Mindkét kórházat megkerestem levélben, de ők sem válaszolnak.

A Whitelab budapesti tesztelőt is kérdeztem, ők sem akarnak nyilatkozni. Azt mondják, az ő számaik nem alkalmasak a vírushelyzet megítélésére.

A környezetemben lévő fertőzöttek alapján azt mondanám, nincs nagy baj. Legnagyobb meglepetésemre, az anyukám el sem kapta tőlem, pedig 3 napot töltöttünk együtt.

Két problémát érzékelek. Az egyik a fejetlenség, hogy a terjedésről nincs világos tájékoztatás, miközben bizonyos szigorítások vannak.

A Pesti úti otthonban például 8 napra kell karanténba zárni azt a lakót, aki beteggel találkozott. Az én édesanyámat tehát újra magánnyal büntették, hiába tartunk már a harmadik negatív tesztnél (persze ott is csak gyorsteszt van, úgy tűnik, ők sem gondolják komolynak a problémát).

Értem, nagyon meg kell óvnunk a lakókat. Akkor, kérem, kérjék meg őket, hogy maszkban járjanak ki a boltba. Addig pedig ne kötelezzék az ápolókat maszk-használatra. A logikátlan szabályozás nemcsak nevetséges, hanem káros is. Egy idős embernek nem szabad hosszú időre egyedül lennie, és mozognia kell, amíg bír. Az otthonban a Covid előtt még rengeteg program volt a lakóknak, ma már csak hetente, kéthetente egy torna maradt. Arra sincs ember, aki lekísérné az édesanyámat a cicákat megetetni.

Az információhiány azért is furcsa, mert a kórházak készülnek. Van okuk, vagy csak túlreagálják a helyzetet? Lesz végre központi tájékoztatás, hogyan védhetjük meg a betegeket, mit kell tudnunk a mostani fertőzésekről?

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
20 fokra fűtés, fatüzelés, spórolásból elrendelt online oktatás - teljes bizonytalanságban indul az idei tanév
Lehet oktatni 20 fokban ahogy azt a kormány állítja? Tényleg a fatüzelés jelenti az iskoláknak a legjobb megoldást? Ez mikorra valósulhat meg, és mennyibe kerül? Lesz újra online oktatás? Ezekre a kérdésekre is kerestük a válaszokat.

Link másolása

hirdetés

A Belügyminisztérium július végén utasította a tankerületeket, hogy mérjék fel az iskolákban a gázról fatüzelésre átállás mihamarabbi lehetőségét kályhák beszerzésével. Csakhogy bőven akadnak intézmények, amelyek számára ez a lehetőség nem opció, így tanácstalanul várják a fűtési szezont.

Közben elterjedt, hogy egyes iskolák a télen online oktatásra állhatnak át, így spórolnának a számlákon, legutóbb pedig a köznevelési helyettes államtitkár egyik leveléből az derült ki, szerinte bőven elég, ha a tantermeket 20 fokosra fűtik. Könnyen lehet, hogy ez lesz az egyetlen esélye sok olyan oktatási intézménynek, amely központi vagy távfűtéssel rendelkezik.

De a fatüzelésre átálló iskolák sincsenek sokkal jobb helyzetben a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint. Olyan problémákra kell mihamarabbi megoldásokat találniuk, mint hogy a szükséges mennyiségű fát honnan fogják beszerezni, hiszen tűzifából jelenleg hiány van. De a most kivágásra ítélt fák is csak jövőre lesznek eltüzelhetők a nedvességtartalmuk miatt, és akkor még a tárolásukról nem is beszéltünk – nyilatkozta lapunknak Gosztonyi Gábor.

Legkorábban tavasszal valósulhat meg a fatüzelés

Már maga a gázkazán kiváltása sem egyszerű feladat. Egy fatüzelésű kazánra való átállás nem két perc alatt és nem fillérekből zajlik – teszi hozzá Gosztonyi. Mint emlékeztet rá, először fel kell mérni, hová helyezhető a kazán, épületgépészt kell megbízni a munkával, aki kiépíti, majd a kéményt szakemberrel kell felméretni és átalakíttatni. Ezt követően jöhet a kéményseprői ellenőrzés és végül a tűzvédelmi hatóság szakvéleménye. Azonban a folyamat gyorsan megrekedhet, köszönhetően a kazánok iránti kereslet növekedésének.

„Amit tudunk, hogy nagyjából jövő év tavaszára tudnak előrendeléseket felvenni a cégek”

– vázolta az alelnök, mikorra tudna egy intézmény fatüzelésű kazánhoz jutni.

hirdetés

A megemelkedett fűtésszámlák ugyanakkor érkezni fognak a hideg beköszöntével, amiből Gosztonyi szerint jól látszik: a kormány nem mérte fel, hogy egy ilyen átállást nem lehet egyik pillanatról a másikra megvalósítani. Mint fogalmaz, egy darab zsömle megvételéhez is pályázatokat kell kiírni, tehát legalább 3 cégtől kell majd árajánlatot bekérniük az intézményeknek. Ráadásul az átállás több tízmillió forintba is kerülhet, ezt pedig sem a szakképzési centrumok, sem a tankerületek költségvetése nem tartalmazza.

"A tankerületek már így is a működőképességük határán vannak, így ezeket a költségeket nem fogják tudni finanszírozni"

– véli a PSZ alelnöke.

Szerinte egyetlen megoldás van azoknak az iskoláknak, amelyek nem fognak tudni fatüzelésre váltani: a kormánynak biztosítania kell azt a plusz pénzt, amivel a téli fűtésszámláik kifizethetők. Máskülönben egy nehéz helyzetbe kerülő tankerület összes iskolájában visszatérhet az online oktatás. Ugyanez a helyzet alakulhat ki az egyre kevesebb pénzből gazdálkodó önkormányzatok óvodáinál.

Az újabb online oktatás nagy csapást jelenthet

„Egy bizonyos kor alatt valakinek otthon kell maradnia a gyerekekkel. De ki fogja fizetni a pedagógusok, illetve a családok otthoni tanítással járó plusz költségeit?” – teszi fel a kérdést a PSZ alelnöke. Szerinte egyébként a megemelkedő rezsi miatt elrendelt online oktatástól idén még nem kell tartani. Inkább január-február lesz a nagy kérdőjel, mivel a novemberi-decemberi fűtésszámlákból – a tankerületek számára – akkorra már biztosan látható lesz az egyes intézmények pontos költsége.

Az online tanulás visszaállítása a mélyszegénységben élőket sújtaná igazán – erről már L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója beszélt a Szeretlek Magyarországnak.

„A pandémiából tanulva az látható, hogy a mélyszegénységben élő generációk gyerekeinek az online oktatás nem megoldás, nem elérhető, csak fokozza a társadalmi leszakadásukat. Többségük nem rendelkezik informatikai eszközökkel vagy internet előfizetéssel. De ha egy újabb támogatással ezt meg is oldanák, nem beszéltünk azokról a gyerekekről, akik nem tudják használni ezeket az eszközöket.”

A másik fő probléma, hogy ezek a családok otthontanulásnál a rezsiköltségeiket sem tudnák már kigazdálkodni. A legtöbb mélyszegénységben élő család ugyanis úgy vészeli át a telet, hogy napközben nem fűt, ha viszont az online oktatás miatt otthon kell maradniuk a gyerekekkel, akkor napközben is kénytelenek lesznek emelni a hőmérsékleten, ami jócskán megnövelné a költségeiket.

Tűzifa, a fenntartható energiaforrás hírnöke

A PSZ azt sem tudja, hogy a kormány miért éppen a fatüzelést erőlteti az iskolák számára, ami jóval ártalmasabb a környezetre és az egészségre. Gosztonyi Gábor azt mondja, érthetetlen, hogy miért nem a megújuló energiaforrásokra való átállást forszírozzák Orbánék, szerinte ekkora összegek akár napelemekre is elegendők lehetnek.

„Az már külön hab a tortán, hogy idén vezetik be a fenntartható fejlődés nevű tantárgyat. Amit a kormány a fatüzelésű politikájával most erőltet, az minden, csak nem a fenntarthatóság propagálása. Érdekes lesz tanítani a gyerekeket, akiknek azt mondjuk majd, hogy az a fenntarthatósági fejlődés, amit mi most nem csinálunk éppen Magyarországon.”

20 fok: Nem jó, de nem is tragikus

Újabb vihart kavart Kisfaludy László köznevelési helyettes államtitkár már fentebb idézett kijelentése, aki egy levélben azt írta, a tantermekben biztosított 20 Celsius-fokos hőmérséklet „kielégítése esetén további fűtést nem szükséges biztosítani”, ugyanis ezt a minimális szintet írja elő a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló kormányrendelet.

Gosztonyi Gábor szerint azonban a valóságban nem ennyire egyszerű a dolog.

„A 20 fok nagyon kevés, mindez nem a XXI. századi oktatás felé mutat. A munkavédelmi követelmények egyik melléklete kimondja, hogy hideg időben, szellemi foglalkozáshoz 20-22 fok szükséges. Ezt a minimumhatárt optimálisnak beállítani szánalmas és cinikus.”

„A helyettes államtitkárnak végig kellene gondolnia, hogy a gyerekek öt-nyolc tanórát töltenek az osztályteremben ülve. Éppen ezért nem vagyok benne biztos, hogy a legegészségesebb dolog mindaz, amit előírt. De ezzel kapcsolatban még megkeressük az egészségügyben dolgozókat, hogy szakmai véleményt mondjanak.”

Levélben kerestük az Emberi Erőforrások Miniszterének irányítása alá tartozó Klebelsberg Központot is. Kíváncsiak voltunk, eddig hány oktatási intézmény jelezte áttérését a fatüzelésű rendszerre, egyéb alternatív mód felmerült-e a fatüzelés helyett, illetve milyen nehézségekre számítanak az intézmények átállása során. Az alábbiakban változtatások nélkül közöljük a központ válaszát:

„A kormány célja hogy az iskolák zavartalanul, a hagyományos tanrendben működjenek, így készülünk a tanévre. A háború és a brüsszeli szankciók olyan súlyos energiaválságot és gázhiányt okoznak Európában, hogy ennek kimenete jelenleg még nem látható. Minden lehetőségre fel kell készülnünk, arra a szélsőséges esetre is, hogy Európában nem lesz elég gáz. A gázfűtés hiánya akár a magyar lakosságot – így az iskolákat is – elérheti, a kormány ezért rendelt el energia-veszélyhelyzetet, további gázvásárlást és a gáz kitermelés fokozását. A Belügyminisztérium folyamatosan figyelemmel kíséri a nemzetközi és a hazai fejleményeket, a köznevelési intézményrendszer működését a Kormány – a korábbiakhoz hasonlóan – biztosítja.”

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
„Eddig is sokat dolgoztunk, ezután még többet kell” – Futárok a Wolt és a Foodpanda bejelentéséről
A két legnagyobb ételkiszállító futárjait kérdeztük arról, mire számítanak, miután a cégek bejelentették: nem köthetnek katásokkal szerződést.

Link másolása

hirdetés

Bár a kormánypárti sajtó korábban arról írt, hogy értesüléseik szerint a nagy ételkiszállító cégek „kidolgoztak egy jogi megoldást, amellyel futárjaik a kata szabályváltozása után is használhatnák a konstrukciót", például csak az ételt rendelő magánszemélyeknek számláznak szeptembertől, kiderült, hogy ez nem igaz.

A kormány által hozott új szabályoknak megfelelve egyik cég sem folytatja a katás vállalkozók foglalkoztatását, és nem jelentettek be egyelőre olyat sem, hogy valamilyen módon kompenzálnák a futárjaikat a megnövekedett adóterhek miatt.

A Foodpanda azt közölte, hogy a kata kiesésével élethelyzettől függően választható az átalányadózás, a vállalkozói jövedelem szerinti adózás, valamint vizsgálják a további lehetséges együttműködési formákat. A fizetendő adóterhek egyéni helyzettől függően emelkedhetnek, de egyes esetekben szerintük akár csökkenhetnek is.

A Wolt arra számít, hogy a legtöbben az átalányadózást választják majd, ez azonban a cég szerint is több adminisztrációt igényel. Ők is azt gondolják, hogy lesznek olyanok, akiknek lényegesen kedvezőtlenebb lesz a helyzetük, de olyanok is, akik akár még jobban is járhatnak.

Az általunk megkérdezett futárok nem voltak ilyen optimisták.

hirdetés

Bíró Róbertné most terhes a második gyermekével, azt mondja, gyakorlatilag sokként érte a kormányzat bejelentése a kata szigorításáról.

Férje mellékállásban kezdte el anno a futárkodást, később ő is csatlakozott hozzá, mert amikor várandós lett, kellett a plusz pénz.

„Mentem vele műszakról-műszakra, mert terhes lettem, így sajnos a 20. hétben ott kellett hagynom az eredeti munkámat. Onnan most csak a fizetésem 60%-át kapom, ami éppen csak elég a rezsire, és akkor még nincs ruha, hiteltörlesztés, étel” – meséli az elkeseredett nő. Az első gyermekük ráadásul most lesz iskolás, óriási kiadások elé néznek augusztustól.

Bár voltak olyan híresztelések, hogy egyes futárok akár egymillió forintot is megkereshettek katásként, azt mondja, hogy náluk ilyesmiről szó sem volt. Mellékállásban 25 ezer forint befizetése mellett fejenként 80-100 ezer forintot tudtak összeszedni havonta.

Brumán Vivien fő tevékenysége a futárkodás. Ő is nagyon csalódott a kormányzat lépése miatt.

„Sokan voltunk, akik csak havi 300-400 ezer forintot kerestünk, és nem gondolom, hogy mi irreálisan keveset adóztunk volna.”

„Vállalkozók voltunk, nem mentünk fizetett szabadságra, sem betegszabadságra, a munkaeszközeinket saját költségen szervizeltettük, és az üzemanyagköltség is minket terhelt. Azért ezek nem kis kiadások egy motoros vagy autós futárnál, így én reálisnak tartottam a havi 50 ezer forint adót” – mondja.

Szeptembertől ő is átalányadózással folytatja a munkáját, de szerinte így sokkal kevesebb marad meg neki.

„Ez az adózási forma egyáltalán nem kedvező nekünk, futároknak. Főleg azoknak nem, akik 300-400 ezer forintot keresnek havi szinten. És amellett, hogy az adónk megemelkedik, még a könyvelési díjunk is jelentősen nő, hiszen a könyvelőknek így jóval összetettebb adminisztratív feladataik lesznek.”

Gaál Roland sem valami derűlátó a jövőt illetően. Ő motorosfutárként dolgozik, 20-30 százalékkal kisebb jövedelemre számít.

„Eddig is sokat dolgoztunk, ezután pedig még többet kell”

- mondja.

Szerinte robogósként eddig kicsit nagyobb volt a forgalma, mint az autós és biciklis kollégáinak, de ekkora kiesést ez sem pótol.

Az általunk megkérdezett futárok szerint az ételkiszállító cégek egyike ígért ugyan némi emelést, de konkrétumok még ott sincsenek.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: