HÍREK

Felállva tapsolt a közönség az egyetemüket elfoglaló Színműsöknek a Katonában és az Örkényben

A két színház is támogatja a hallgatók céljait. Közben több mint 160 író állt ki a diákok és a tanárok mellett egy közös nyilatkozattal.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói léptek fel kedd este a Katona József Színházban és az Örkény István Színházban az előadások után.

Előbbi teátrumban a Poppea megkoronázása, utóbbiban pedig a Kertész utcai Shaxpeare-mosó című darab után léptek fel a színpadra az SZFE diákjai, akik egy magyar népdal átköltött verzióját énekelték el közösen. Mindkét színházban hatalmas tapsot kaptak.

Security Check Required

null

A Katona József Színház Facebook-oldalán azt írták, "közösen tiltakoztunk az SZFE autonómiájának felszámolása ellen", az Örkény István Színház oldalán pedig azt, hogy "kiállunk az SZFE hallgatói mellett".

Security Check Required

null

Közben számos magyar író is támogatását fejezte ki Színház- és Filmművészeti Egyetem tanárai és hallgatói mellett.

Parti Nagy Lajos író, költő – mint írja: mélységes és tehetetlen felháborodásában – indította útnak az alábbi levelet, melyhez kedd este 6 óráig 166 magyar író, irodalmár, műfordító és művész csatlakozott, köztük Nádas Péter, Dragomán György, Erdős Virág, Tompa Andrea és Závada Pál - írja a Litera.

"Alulírott magyar írók, műfordítók, irodalmárok, magyar művészek a leghatározottabban tiltakozunk a Színház- és Filmművészeti Egyetem aljas és sunyi legázolása ellen, szolidárisak vagyunk a lemondott szenátussal, az egyetem tanáraival és hallgatóival"

- áll a közös nyilatkozat szövegében.

Hétfő este 6-ig ők írták alá:

Aczél Géza

Angyalosi Gergely

Áfra János

Ágoston Zoltán

Alföldy Mari

Babarczy Eszter

Baksa-Soós Attila

Balla Zsófia

Balogh Róbert

Bán Zsófia

Baranyai László

Bari Károly

Bazsányi Sándor

Bányai Éva

Bárász Péter

Bárány Tibor

Báthori Csaba

Barna Imre

Beke Zsolt

Bentley, Anna

Berta Ádám

Bihari György

Boldizsár Ildikó

Bolemant Éva

Bombitz Attila

Bozai Ágota

Bozsik Péter

Böszörményi Gyula

Böszörményi Péter

Bruria Zsuzsa

Chilf Mária

Csanda Gábor

Csaplár Vilmos

Csehy Zoltán

Csíkvári Gábor

Csillag Lajos

Csutak Gabi

Dalos György

Danyi Zoltán

Dandoy Györgyi

Darabos Enikő

Darvasi László

Debreceni Boglárka

Deczki Sarolta

Dezsényi Katalin

Dés-Kertész Dóra

Dés András

Dés László

Deák Renáta

Dragomán György

Erdős Virág

Falcsik Mari

Fodor Zsuzsa

Follinus Anna

Frideczky Katalin

Gahse Zsuzsanna

Garaczi László

Gazdag József

Gács Anna

Gerevich András

Gerőcs Péter

Géczi János

Grecsó Krisztián

Györe Balázs

György Péter

Győri László

Gyukics Gábor

Halasi Zoltán

Háy János

Hidas Judit

Jancsó Júlia

Jenei László

Juhász Rokkó

Kabai Lóránt

Kamarás István

Karafiáth Orsolya

Kálmán C. György

Károlyi Csaba

Kántor Péter

Kemény István

Király Levente

Keresztury Tibor

Keresztesi József

Kerékgyártó István

Kiss Ottó

Kovács András Ferenc

Kozma György

Kőrössi P. József

Krakkó Eszter

Kun Árpád

Ladányi István

Lázár Júlia

Lovász Andrea

Lukács Laura

Marék Veronika

Marton László Távolodó

Márton László (író, szül. 1959)

Mesterházi Mónika

Mészáros Tünde

Mészáros Sándor

Miklós Lívia

Nagy Boglárka

Nagy Gabriella

Nagy Gergely

Nádas Péter

Nádori Lídia

Nemes Z. Márió

Németh Ilona

Németh Zoltán

N. Tóth Anikó

Orbán Júlia

Orcsik Roland

Papp András

Papp Sándor Zsigmond

Patak Márta

Pataki Éva

Pécsi Júlia

Pénzes Tímea

Polgár Anikó

Radnóti Sándor

Rajnavölgyi Géza

Reményi József Tamás

Rozsnyo Jitka

Sall László

Saly Noémi

Sándor Iván

Schein Gábor

Selyem Zsuzsa

Simon Márton

Somló Ágnes

Sopotnik Zoltán

Spiró György

Szabó Krisztina

Szabó T. Anna

Szálinger Balázs

Szávai Dorottya

Szegő János

Szeifert Natália

Szekrényes Miklós

Szirmay Ágnes

Szepes Erika

Szokács Kinga

Szkárosi Endre

Szlukovényi Katalin

Szüts Miklós

Szvoren Edina

Tatár Sándor

Tompa Andrea

Tőzsér Árpád

Tóth Kinga

Totth Benedek

Trenka Csaba Gábor

Turbuly Lilla

Ungváry Rudolf

Vágvölgyi B. András

Vámos Miklós

Váradi Júlia

Várady Szabolcs

Vásárhelyi Mária

Vihar Judit

Villányi G. András

Vojnich Erzsébet

Wirth Imre

Závada Pál

Zilahy Péter.

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem szeptember 1-jétől alapítványi fenntartásba került, az intézményt fenntartó alapítvány kuratóriumi elnökének pedig Vidnyánszky Attilát nevezték ki. Kinevezése után az SZFE több meghatározó tanára is lemondott. Hétfőn pedig az egyetem teljes vezetése és a szenátus is lemondott.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak kezdeményezésére hétfő estére szolidaritási tüntetést szerveztek Budapesten a Vas utcai épület elé. A diákok azóta elbarikádozták az intézmény bejáratát és nem engednek be senkit az épületbe. Kedden 15 órakor a hallgatók kihirdették hivatalos nyilatkozatukat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orosz ügynökök küldtek robbanó csomagokat a DHL-lel, repülőkatasztrófát akartak előidézni
A közlemény szerint a gyanúsítottak a Telegramon toborozták az embereket, és kriptóval fizettek nekik.


A litván főügyészség és a bűnügyi rendőrség közös közleményben számolt be arról, hogy orosz hírszerzéshez köthető személyek szervezték és irányították a DHL és a DPD által szállított csomagok felrobbantását. A nyomozás során hat kilogramm robbanóanyagot találtak, és tizenöt ember ellen emeltek vádat. Az érintettek között orosz, litván, lett, észt és ukrán állampolgárok is vannak, adta hírül az MTI.

A közlemény szerint

2024. július 19-én Vilniusban négy, házi készítésű robbanó- és gyúlékony anyaggal felszerelt csomagot adtak fel.

Egyikük másnap gyulladt ki a németországi Lipcsében, a DHL logisztikai központjában, röviddel azelőtt, hogy felrakták volna egy Nagy-Britanniába induló repülőgépre. Július 21-én egy DPD teherautón robbant fel csomag Lengyelországban, július 22-én pedig a DHL birminghami raktárában történt detonáció. A negyedik csomag Lengyelországban hibásodott meg, így nem gyulladt ki.

Litván biztonsági tisztviselők szerint az orosz összeesküvők ezekkel a csomagokkal azt tesztelték, miként lehetne robbanásokat előidézni az Egyesült Államokba tartó teherszállító gépeken.

A közleményben az is szerepel, hogy a robbanószerkezeteket masszázspárnákba rejtett időzített elektromos eszközökkel hozták működésbe.

A nyomozás adatai alapján a műveletet Daniil Hromov ukrán állampolgár – akinek Jaroszlav Mihajlov névre szóló orosz okmányai voltak – és a litván-orosz állampolgár, Tomas Dovgan Stabacinskas koordinálta. Ők szervezték meg 2024-ben az IKEA vilniusi raktárának felgyújtását is. A közlemény szerint a két férfi szigorú konspirációs elvek alapján osztotta meg egymás között a feladatokat.

A litván hatóságok három ember – Hromov, Stabacinskas és az orosz állampolgár, Andrej Baburov – ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. A nyomozás feltárta, hogy

a szervezők a Telegram üzenetküldő alkalmazáson keresztül toboroztak embereket, akiket kriptovalutában fizettek ki.

Oroszország egyelőre nem reagált a litván közleményre. Korábban tagadta, hogy köze lenne az IKEA raktárának felgyújtásához, és az ellene irányuló vádakat oroszellenes tevékenységnek nevezte. Európai kormányok és titkosszolgálatok ugyanakkor már korábban is Moszkvát vádolták azzal, hogy szabotázsakciókat hajt végre Ukrajna szövetségesei ellen.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A svéd miniszterelnök Orbánt idézve emlékeztette Orbánt: a szabadság mindig nyugatról jön
Ulf Kristersson történelmi példákkal válaszolt Orbán kijelentéseire. A magyar kampánytól elhatárolódott, és határozott kritikát fogalmazott meg.


Ulf Kristersson svéd miniszterelnök nyílt levelet tett közzé az X-en, miután Orbán Viktor másodszor is az „összeomló Svédországról” írt bejegyzést. A svéd kormányfő reagálásában azt írta: tudja, hogy Magyarországon kampány zajlik, és Orbánnak most valódi kihívója van. Hozzátette, hogy

Svédország nem kíván részt venni a magyar választási kampányban, és nem is avatkozik bele.

Kristersson kiemelte, hogy Svédország mindig is Magyarország barátja volt. Példaként említette Raoul Wallenberget, a budapesti svéd nagykövetet, aki zsidókat mentett, valamint az 1956-os forradalom után Svédországba menekült magyarokat is. Azt írta, a demokratikus országok akkor is segítették egymást, és most is ezt teszik.

„Ezért támogatjuk, akárcsak 1944-ben és 1956-ban, azokat a demokratikus országokat, amiket az orosz tankok megpróbálnak lerohanni. Akkor Magyarországról volt szó, ma Ukrajnáról van szó.

És ha nem cselekszünk, holnap egy másik országról lehet szó.”

A svéd miniszterelnök arra is kitért, hogy éppen a demokratikus elköteleződés miatt fejezték ki többször aggodalmukat a magyarországi folyamatokkal kapcsolatban. „És ezért kérdezünk rá, amikor elmész kávézni ugyanannak az országnak a vezetőjével, amelyik 1956-ban elfojtotta honfitársaid szabadságharcát, és amelyik ma megtámadja a szomszédodat, Ukrajnát.”

A vita azután kezdődött, hogy Orbán Viktor az X-en megosztott egy részletet a Harcosok Klubja hétvégi edzőtáborában mondott beszédéből. Ebben arról beszélt, hogy Svédországban a bűnözői hálózatok svéd gyerekeket használnak gyilkosként, és szerinte több mint 280 kiskorú lányt tartóztattak le gyilkosság miatt.

Ulf Kristersson felháborítónak és valótlan állításnak nevezte a magyar miniszterelnök szavait,

és azt írta: Orbán szétrombolja a jogállamiságot.

Az Orbán által említett letartóztatásokra vonatkozó adat nem felelt meg a valóságnak. Svédországban 2024-ben összesen 92 emberölés történt, ezeknek is csak kis részét követték el nők.

Kristersson bejegyzésében egy 2007-es Orbán-idézetet is megosztott, amely így szól: „az olaj keletről jöhet, de a szabadság mindig nyugatról jön.”

„A Nyugat egyfajta új generációjaként üzenetünk a nálunk fiatalabbaknak az, hogy ragaszkodjunk egy nyugati típusú Magyarországhoz, ne hagyjuk, hogy Magyarország letérjen nyugati útjáról, és szeressük, hogy Magyarország egy nyugati típusú ország, ami azt jelenti, hogy hiszünk az emberek szabad akaratában és az egymás iránti kölcsönös felelősségvállalásban, amelyet magunkra vállalunk, amelyek a nyugati kultúra elválaszthatatlan részei" - írta a svéd miniszterelnök.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hiller István: Orbán Viktor olyan iskolát tart követendő példának, amilyenbe ő is járt
A volt oktatási miniszter szerint az iskola ma nem a gyerekekről szól, hanem arról, mit diktál a hatalom.


Hiller István szerint komoly problémák vannak a magyar oktatásban az alapkészségek terén.

A volt oktatási miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a 6–14 évesek 25–27 százaléka funkcionális analfabéta.

Ezek a gyerekek ugyan el tudják olvasni a szöveget, de nem értik meg annak lényegét, nem tudják elmondani, miről szól, írta a Népszava.

Az MSZP politikusa úgy látja, a jelenlegi rendszerben nem a gyermekek igényei állnak a középpontban. Szerinte a magyar iskola nem értük van, hanem

a hatalom mondja meg, mit kell tanulniuk, és akkor számítanak eredményesnek, ha azt megtanulják.

Úgy fogalmazott, a sikeres oktatáspolitika lényege éppen az lenne, hogy az iskola a gyermek érdekeit szolgálja.

Hiller István azt mondta, Orbán Viktor olyan iskolát tart követendő példának, amilyenbe ő is járt. „Ezért a 70-es évek oktatáspolitikai eszközeit” hozta vissza – fogalmazott. Hozzátette: „Berakták egy iskolába, ahol megtanult írni, olvasni.” Szerinte a miniszterelnök tehetséggel és szorgalommal rendelkezett, ez vitte előre.

A volt miniszter úgy véli, az oktatás államosítása és a régi rendszer visszaállítása nem szakmai viták alapján történt, hanem a miniszterelnök akaratából.

Az oktatási rendszer központosítását Eötvös József korához hasonlította, aki 1867 és 1871 között vezette a vallás- és közoktatási tárcát. Úgy látja, a mostani Nemzeti alaptanterv hangulata a ’70-es éveket idézi.

Emlékeztetett arra, hogy 1978-ban Kádár János pártja olyan határozatot hozott, amely 70–30 százalékban határozta meg a központi és helyi tananyag arányát. Hiller szerint ma ez az arány 90–10 százalék, mert az az elvárás, hogy minden iskolában ugyanaz történjen. Úgy gondolja, ez nem felel meg annak, ahogyan a mai gyerekek élnek.

Hiller István arról is beszélt, hogy a Fideszben korábban olyan politikusok foglalkoztak az oktatással, mint Pálinkás József vagy Pokorni Zoltán, de mára kiszorultak.

Szerinte Orbán Viktor az iskolát a hatalomgyakorlás és -megtartás eszközének tekinti.

Kiemelte azt is, hogy a kormányzat már nem a közoktatás, hanem a köznevelés szót használja, és a jogszabályokban sem szerepel az oktatás kifejezés.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely szerint a svédeknek kellene bocsánatot kérniük
Orbán Viktor posztjában Magyarországot biztonságosnak, Svédországot káoszosnak állította be. A svéd bűnügyi adatok szerint ennek töredéke igaz, a Fidesz mégsem hátrál.


Orbán Viktor reggel két fotót posztolt az X-en. Az egyik színes képen Magyarország látszik, a miniszterelnök szerint itt biztonság és rend van. A másik fekete-fehér képen Svédország szerepel, a felirat szerint ott a bevándorlás miatt összeomlott a közrend.

Az RTL Híradó megkeresésére a svéd rendőrség azt mondta, hogy a miniszterelnök által említett számok súlyosan túlzóak. A svéd Bűnmegelőzési Tanács közölte, nem tudják, honnan származnak ezek az adatok. Hivatalos statisztikáik szerint 2024-ben 3 tizenöt éves, 1 tizenhat éves és 4 tizenhét éves nő ellen indult eljárás emberölési ügyben.

Nem ez az első alkalom, hogy a kormányfő a svédeket bírálja. A Harcosok Klubja táborában azt mondta: „Letartóztattak 284 kiskorú lányt emberölés miatt.” Orbán Viktor szerint Svédország kijelentkezett a nyugati civilizációból.

Gulyás Gergely a Kormányinfón arról beszélt, hogy nem kérnek bocsánatot, mert szerinte Svédország az elmúlt években ok nélkül vádolta Magyarországot jogállamisági ügyekben.

„Hogy a svéd–magyar kapcsolatokban kinek kellene bocsánatot kérnie kitől, akkor biztos vagyok benne, hogy a svédeknek, tőlünk”

– fogalmazott.

A Fidesz kommunikációs igazgatóját kedden kérdeztük, tervezik-e korrigálni a miniszterelnök kijelentését. Menczer Tamás szerint erre nincs szükség. „Amikor a svéd miniszterelnök vitatkozik a témában akkor nem Orbán Viktorral vitatkozik, hanem a saját népével vitatkozik, a tényekkel vitatkozik. És mindennek az oka egészen nyilvánvalóan – amit Svédországban látunk – a bevándorlás.”

Orbán Viktor Szekszárdon a bevándorlásról is beszélt. „Oda a biztonság, betörtek a migránsok” – mondta.

Az RTL által megkérdezett politikai elemző szerint a Fidesz azért vette elő újra a migráció témáját, hogy összetartsa a törzsszavazóit. Úgy látja, új választók bevonzásához ez kevés lehet, és nem ez az a téma, amellyel nagyobb tömegeket tudnak megszólítani.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adatai szerint a menedékkérelmek száma 2020 óta csökkent. Tavaly 29 kérelmet kapott a magyar hatóság.


Link másolása
KÖVESS MINKET: