Felállva tapsolt a közönség az egyetemüket elfoglaló Színműsöknek a Katonában és az Örkényben

„Majd amikor az első magyar honvéd elesik a fronton, és elássák egy gödörbe, majd akkor mindenki észhez tér” – mondta Lázár János egy makói lakossági fórumon. Az építési és közlekedési miniszter a Lázárinfó nevű eseményen arról beszélt, hogy Magyarországnak a 21., sőt a 22. században is ki kell maradnia minden háborúból. A 444.hu beszámolója szerint Lázár új szintre emelte a háborús retorikát, amikor kijelentette: „a háború sorsát illető nézetkülönbség addig marad fent, amíg az első magyar gyerek meg nem hal. Mármint magyarországi, mert magyar gyerek halt már meg Kárpátaljáról.”

Hozzátette, hogy „Orbán Viktor az ukránok legnagyobb ellenfele, őt akarják lekaszabolni, őt akarják eltakarítani az útból, őt akarják megbuktatni”, és ehhez szerinte a németek és más nyugati szereplők is asszisztálnak. A közönség egyik tagjához fordulva azt mondta: „Ön asszonyom, miért áll az ukránok oldalára? Miért az ukránokat védi, amikor elzárják az olajcsapot Magyarországtól? Önnek, ha igaz magyar ember, akkor mellénk kellene állnia”.

Lázár a TISZA pártot is megszólította: szerinte félre kellene tenniük az ellentéteket és összefogni a Fidesszel az ukrán fenyegetéssel szemben. A miniszter úgy látja, az ellenzéki pártnak az az érdeke, hogy Ukrajna ártson Magyarországnak.

A fórumon felszólalt az a férfi is, aki korábban Szegeden már Orbán Viktortól is kérdezett. A minisztert a „16 éven keresztüli lopásról” faggatta, és egy „horthysta földesúr hasonmásának” nevezte. Lázár erre úgy reagált: „azt, hogy horthystának bélyegeznek, ezt kifejezetten kitüntetésnek veszem, 2026-ban tart ott Magyarország, hogy ezt én elismerésnek veszem”.

A Barátság kőolajvezeték elzárásával kapcsolatos ukrán jelzések korábban is megjelentek a nyilvánosságban. 2024 augusztusában Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó bejelentette, majd pár órán belül vissza is vonta a vezeték leállítására vonatkozó kijelentését. Elemzők szerint a tranzitszerződés 2030-ig érvényes, így a leállításra vonatkozó üzenetek inkább politikai nyomásgyakorlásként, mintsem azonnali technikai fenyegetésként értelmezhetők.

Új szintre emelte háborús kampányát a Fidesz egy mesterséges intelligenciával generált videóval, amelyben egy magyar családapát végeznek ki a fronton. A budapesti Fidesz Facebook-oldalára február 18-án kikerült kisfilm narrációja szerint mindez „ma még rémálom, Brüsszel terve azonban az, hogy valóra váljon”. A videó heves politikai vihart kavart, az ügy kapcsán Török Gábor politikai elemző egy kormánypárti szavazótól kapott levél apropóján fejtette ki, hogyan érdemes vitázni a fideszesekkel.

Az ellenzéki pártok élesen elítélték a videót, Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerint a Fidesz ezzel minden határt átlépett. „Gyerekekkel, kivégzéssel, félelemkeltéssel játszani, ez nem politika, ez lelketlen manipuláció! Gyomorforgató, megbocsáthatatlan és mélységesen felháborító” – fogalmazott. A Demokratikus Koalíció rémhírterjesztés miatt feljelentést tett.

Török Gábor politikai elemző arról számolt be, hogy levelet kapott egy kormánypárti szavazótól, aki „hosszan és értelmesen arról írt, nem érti, az ellenzékieket miért zavarja ennyire a Fidesz háborús narratívája”. Török szerint ilyenkor érdemes megfordítani a helyzetet, és egy gondolatkísérlettel élni.

„Képzeljük el a következőt: a Tisza arra építi a kampányát, hogy aki a Fideszre szavaz, a háborúra szavaz, mert ha a Fidesz nyer, a magyar kormány Oroszország oldalán és Ukrajna ellen háborúba lép és a magyar fiatalok bizony mehetnek a frontra. Nyilvánvaló, hogy ez fog történni – mondanák –, hiszen minden ukránellenes és oroszbarát megszólalás már most is ezt a háborút készíti elő. Erről mi lenne a véleményünk?” – tette fel a kérdést az elemző.

A hvg.hu értesülései szerint a videó a katonák egy részénél is kiverte a biztosítékot. A félelemkeltő politikai kommunikáció kapcsán Török Gábor egy híres amerikai példával vont párhuzamot: az 1964-es „Daisy” reklámmal, amelyet csupán egyszer vetítettek le, de így is hozzásegítette a választási győzelemhez a demokrata Lyndon B. Johnsont. A hírhedt reklámban egy kislány látható, miközben egy visszaszámlálás után atomrobbanás történik, a hidegháborús szorongásra építve. A magyar közvélemény a friss felmérések szerint szintén fogékony a háborús kockázatokat hangsúlyozó üzenetekre.

Szijjártó Péter bejelentette, hogy Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelt, bár a konstrukcióban hazánk hivatalosan nem is vesz részt, így a vétó mozgástere is erősen korlátozott.

A külgazdasági és külügyminiszter Mátészalkán közölte, hogy Magyarország addig lép fel a hitelcsomag ellen, amíg Ukrajna újra nem indítja a kőolajszállítást a Barátság-vezetéken – írta a 24.hu.

„Így azt a döntést hoztuk, hogy blokkoljuk a 90 milliárd eurós Ukrajnának nyújtandó hadikölcsön ügyét mindaddig, amíg Ukrajna nem indítja újra a kőolaj szállítását a Barátság vezetéken. Mindaddig, amíg nem indul újra az olajszállítás Magyarország irányába, addig Ukrajna nem férhet hozzá a 90 milliárd eurós hadikölcsönhöz” – tudatta a tárcavezető.

– figyelmeztetett Szijjártó.

A magyar kormány vétófenyegetése azonban jogi akadályokba ütközhet. A 90 milliárd eurós hitelcsomagot ugyanis már elfogadták, ráadásul egy úgynevezett megerősített együttműködés keretében, amelyben 24 tagország vesz részt, Magyarország, Szlovákia és Csehország viszont nem. Bár ahhoz kellett a magyar hozzájárulás, hogy a finanszírozást az uniós költségvetési mozgástérből fedezzék, ezt a kormány már korábban megadta.

Ugyanakkor nem minden részletkérdés dől el a 24-ek körében. Egyes, a közös adósságkibocsátáshoz kapcsolódó költségvetési ügyekben mind a 27 tagállam szavazata szükséges.

A vita alapját a Barátság-vezetéken január 27. óta tapasztalható ellátási zavarok adják. Míg a magyar fél politikai blokádról beszél, ukrán és független források az orosz támadások okozta infrastrukturális károkat jelölik meg okként. Válaszul Magyarország február 18-án felfüggesztette a dízelexportját Ukrajnába.

A hitelcsomaggal kapcsolatos eljárás január 21-én kapott zöld utat az Európai Parlamenttől, majd február 5-én az Európai Unió Tanácsa is politikai megállapodásra jutott a jogi keretről. Az Európai Bizottság tervei szerint az első kifizetések a második negyedév elején indulhatnának.

Alig pár órával azután, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága pénteken törvénysértőnek mondta ki a korábbi vámemeléseit, Donald Trump elnök bejelentette, hogy 10 százalékos globális vámot vet ki minden importra. A bíróság ítélete szerint az elnök megsértette a szövetségi törvényt, amikor egyoldalúan, rendkívüli jogkörre hivatkozva világméretű vámemeléseket rendelt el. Trump erre reagálva jelentette be az új, 10 százalékos vámot minden behozott termékre – írta az Axios.

Az új, 10 százalékos vámot azonban már egy másik jogszabályra, az 1974-es kereskedelmi törvényre hivatkozva vezeti be, így erre nem vonatkozik a Legfelsőbb Bíróság mostani ítélete, amely a vészhelyzeti szabályozáson alapuló vámokat semmisítette meg.

„Ma aláírok egy rendeletet, amely 10 százalékos globális vámtarifát ír elő a Section 122 alapján, a már meglévő vámokon felül” – közölte Trump. Az új intézkedés körülbelül öt hónapig marad érvényben, amíg további vizsgálatokat végeznek az „igazságos vámok” kialakítására. A vámokat három napon belül kezdik alkalmazni. Az elnök hangsúlyozta, hogy az úgynevezett nemzetbiztonsági vámok továbbra is érvényben maradnak, és új vizsgálatokat is indítanak más országok kereskedelmi gyakorlatainak felülvizsgálatára.

– mondta az elnök.

Trump a bíróság indoklását is bírálta, amely szerint a vámtarifákhoz hiányzott a kongresszusi felhatalmazás. „Elrendelhetek embargót, akár elpusztíthatom egy másik ország gazdaságát, de nem vethetek ki egy dolláros vámot? Milyen nevetséges ez?”

A tavaly áprilisi, „Felszabadulás napjának” nevezett vámemelést már alsóbb fokú bíróságok is kifogásolták 2025-ben, a Legfelsőbb Bíróság mostani döntése ezt a jogi eljárást zárta le. Az elnök az amerikai érdekek védelmével indokolta a lépést, ezzel szemben a demokrata politikusok és az üzleti szervezetek, köztük az Amerikai Kereskedelmi Kamara is üdvözölték a bíróság döntését. A döntést a fogyasztók és a kisvállalkozások győzelmének nevezték, és a beszedett vámok gyors visszatérítését sürgették.