SZEMPONT
A Rovatból

Farkas András: Nálunk biztosan nem lesz a romániaihoz hasonló, 40%-os nyugdíjemelés

A nyugdíjszakértő szerint a magyar nyugdíjak még így is magasabbak maradnak, mint Romániában, az átlagnyugdíj jövőre elérheti a 227 ezer forintot. De a rendszer sok sebből vérzik, a nagyon szegény nyugdíjasok egyre lejjebb csúsznak.


Péntektől kapják kézhez a mintegy 2,5 millió magyar nyugdíjas az emelt összegű nyugdíjat. Mivel az idén januári 15 százalékos emelésnél magasabb lett az éves infláció, ezért az év elejéig visszamenőleg minden nyugdíjas további 3,1 százalékos korrekciót kap novemberben, ami Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése szerint átlagosan 78 ezer forint többletet jelent ebben a hónapban.

Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News online portál alapító-főszerkesztője szerint azonban ennél jóval magasabb volt a magyar nyugdíjasok inflációérzékelése.

– Az idei inflációt figyelembe véve mennyire lehetnek most elégedettek a nyugdíjasok?

– Van esély arra, hogy az idei nyugdíjasinfláció nem lesz sokkal magasabb, mint a kormányzat által becsült 18,5 százalék. Bár az általam ismert összes szakértői elemzés és a saját véleményem szerint is inkább 19,1-19,5 százalék között lehet majd a valójában mérhető nyugdíjasinfláció erre az évre, de ez csak jövő februárban derül ki, ám erre az esetleges 0,5 százalékos különbözetre már nem számíthatnak a nyugdíjasok.

Azonban a nyugdíjasok szubjektív inflációérzékelése nem 18,5 százalék 2023-ra vonatkozóan, hanem inkább 30-40 százalékos, ami elsősorban a boltokban lévő rettenetes árakban jelentkezett.

Márpedig a nyugdíjasok jelentős része a teljes nyugdíját élelmiszerre, rezsire és gyógyszerekre költi. A nyugdíjasszervezetek nehezményezik is, hogy minden nyugdíjemelés körülbelül egyharmada azonnal visszamegy az állami költségvetésbe, hiszen ők is fizetik az áfát, meg kell fizetni az élelmiszerárakban jelentkező kiskereskedelmi különadót, a jövedéki adókat, vagyis minden 100 forint nyugdíjemelésből 30-35 forint azonnal vissza is kerül az államhoz. Ezért reálisabbnak tartottak volna most egy 4-4,5 százalékos emelést.

– Vagyis az átlagosan 78 ezer forint nem kompenzálja teljes mértékben a nyugdíjasok megemelkedett kiadásait visszamenőleg?

– Ez az összeg eleve egy kicsit túlzás. Abból indultak ki ugyanis, hogy vették a jelen pillanatban érvényes átlagnyugdíjat, ami 210.800 forint a KSH szerint, holott a januári emelés utáni átlagnyugdíjat kellene alapul venni, ami csak 208.500 forint volt. Előbbi számot az idén frissen nyugdíjazottak húzták fel, de ők még nem részesültek az év eleji 15 százalékos emelésben. Ezért valójában az alacsonyabb összegre kellene vetíteni az emelést, hiszen ezeket az összegeket korrigálták további 3,1 százalékkal. Vagyis ha a mostani korrekció alapjának a 208.500 forintot vesszük, akkor

az átlagnyugdíj körülbelül 6500 forinttal lesz magasabb, és ennek a tizenegyszeresét kapják meg most a nyugdíjasok, ami jóval közelebb van a 70 ezer forinthoz, mint a 80 ezerhez.

– Jövőre 6 százalékos inflációval számol a kormány, emiatt ekkora lesz a nyugdíjemelés mértéke is 2024 januárjában. Mennyire lehet reális ez az inflációs várakozás annak tükrében, hogy az ideit is jóval alábecsülték, ráadásul jövőre 15 százalékos minimálbér-emelés jöhet, de jelentősen emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója is?

– Sokan talán már elfelejtették, de 2023-ra még 5,2 százalékos inflációt várt a kormány, amit decemberben egy kormányrendelettel gyorsan megváltoztattak 15 százalékra. És látjuk, hogy még ez a feltételezés sem volt elég. A 2024-re várható 6 százalékos inflációs előrejelzés azonban a jelenlegi elemzői várakozások szerint még úgy is tartható, ha figyelembe vesszük az említett, egyébként inflációnövelő tényezőket is.

– A januárban esedékes 6 százalékos emelés forintban kifejezve mit jelent majd az átlagnyugdíjnál?

– A mostani emelés után 214.500 forint körül lesz az átlagnyugdíj, és ha ezt emeljük 6 százalékkal, akkor

januártól az átlagnyugdíj meg fogja haladni a 227.000 forintot.

Bár ez nagyon jól hangzik forintértékben, de az infláció emelkedése miatt valójában ez az összeg éppen hogy csak tartja majd az értékét. Szerintem azonban érdemes inkább a mediánnyugdíjjal számolni. Ez a jelenlegi 186.000 forintos összeg az, aminél a magyar nyugdíjasok egyik fele kevesebbet, a másik fele pedig többet kap. A novemberi korrekció után ez emelkedik 191.000 forint fölé, jövő januártól pedig az újabb 6 százalékos emeléssel meghaladhatja a 203.000 forintot. Vagyis végre a mediánnyugdíj átlépheti a 200.000 forintos határt.

– A magyar nyugdíjak európai összevetésben hol helyezkednek el a rangsorban?

– Sajnos nem sokat büszkélkedhetünk a nyugdíjakkal kapcsolatban. A fogyasztási korrekcióval megállapított európai rangsorban változatlanul az utolsó harmadban kullogunk, csak néhány ország van mögöttünk. Egy esetleges nyugdíjreform kapcsán felmerülő nyugdíjrendezés erőteljesen ráférne Magyarországra. De ne felejtsük el, hogy a magyar nyugdíjrendszer soha nem lehet jobb, mint a hazai gazdaság állapota. Tehát

amíg a magyar keresetek európai összevetésben szintén az utolsó harmadban szerepelnek, addig a nyugdíjak sem lehetnek ennél jobbak.

Vagyis az ország állapotánál nem lehet jobb a nyugdíjrendszer állapota sem.

– Egy 2022-es kimutatás szerint a román nyugdíjak még biztosan alacsonyabbak voltak a magyarnál. Azonban a napokban 40 százalékos nyugdíjemelést jelentett be a szomszédos ország. A jövő szeptembertől érvénybe lépő vaskos emelésnek köszönhetően megelőznek minket a románok?

- Érdemes tudni a román nyugdíjrendszerről, hogy jelenleg mindenféle szempontból mögöttünk vannak. Egy jóval nagyobb országról beszélünk, ahol most 5 millió nyugdíjas él, ami nagyjából a duplája a magyar nyugdíjasok számának. Ehhez képest a jövő évi magyar nyugdíjkassza 6019 milliárd forint, míg a 2024-re, a 40 százalékos emelés után tervezett romániai kassza még mindig csak 11.000 milliárd forint lesz. Vagyis

a kétszer annyi román nyugdíjasra még a 40 százalékos emelés után sem jut fejenként annyi pénz, mint nálunk, azaz még a jelentős emelés után is alacsonyabbak maradnak a romániai nyugdíjak a magyarokhoz képest.

Egyelőre azonban még nem látszik, honnan fogják Romániában előteremteni azt az összeget, ami fedezi ezt az óriási emelést. Arról nem is beszélve, hogy milyen hatása lesz majd ennek az ottani inflációra. Egyelőre az biztos, hogy a januárra tervezett 13,8 százalékos emelést szerintem végre tudják majd hajtani.

– Magyarországon is átfogó nyugdíjreform készül, melyet 2025. március 31-ig törvénybe kell foglalni. Az ehhez szükséges nemzetközi szakértői vizsgálatok idén év végére készülhetnek el. Itthon is a romániaihoz hasonló léptékű reform és nyugdíjemelés történhet?

– Biztosan nem. A nyugdíjreformról szóló uniós egyeztetések kapcsán két téma került előtérbe. Ezek közül az egyik az volt, hogy a magyar nyugdíjkorhatár jövőbeni meghatározását kössük a 65 éves korban várható további élettartam meghatározásához és ez innentől kezdve legyen automatikus, ne pedig politikai döntés legyen a jövőben. Ezt már 13 ország csinálja az Európai Unióban, vagyis különösebb politikai és demográfiai kockázat nélkül be lehet vezetni nálunk is. A másik javaslat pedig a hazai nyugdíjrendszer méltánytalanságaink enyhítésére vonatkozott. Utóbbival kapcsolatban nem sok konkrétum szivárgott ki. Véleményem szerint ebben az esetben a nyugdíjemelési eljárás méltánytalanságainak elhárításáról lehet szó. Ha így van, akkor a szolidaritás elve is újra megjelenhetne a magyar nyugdíjrendszer vezérlőelvei között.

Ez azt jelenthetné, hogy a rendszer nem hagyja a nagyon szegény nyugdíjasokat az elszegényedési csúszdán egyre mélyebbre esni,

hanem megpróbálja különféle jövedelemtranszferekkel a legkisebb nyugdíjban részesülőket jobban támogatni a nyugdíjemelések során. Mindezt úgy, hogy lehetőleg ne a magasabb nyugdíjjal rendelkezőket megillető forrásokból vonjon el. Erre tökéletes lehetne például a 13. havi nyugdíj visszavezetése miatt okafogyottá váló nyugdíjprémiumra félretett összegek egyfajta szolidaritási alappá alakítása,

– Ha már nyugdíjreform: véleménye szerint van olyan eleme bármely jól működő európai rendszernek, amit érdemes lenne átvenni itthon is?

– Először is fontos lenne tanulmányozni az összes jól működő, de legalábbis a magyarnál jobban működő rendszert. Nagyon hiányzik a hazai rendszerből, hogy nálunk nincs foglalkoztatói nyugdíjpillér. Magyarországon óriási túlsúlyban van az állami nyugdíj, emellett van egy viszonylag gyenge öngondoskodási pillér, és

hihetetlen mértékben kezd hiányozni a foglalkoztatói pillér, ami minden modern nyugdíjrendszerben fontos része az öregségi nyugdíjrendszernek.

A foglalkoztatói pillér lényege, hogy a munkáltató felelőssége is megjelenik a dolgozók nyugdíjának biztosításában. Jó példa lehet előttünk a nemrég kialakított lengyel modell, amit a brit minta alapján hoztak létre. A briteknél ugyanis minden olyan munkavállaló, aki elmúlt 20 éves és évi legalább 10 000 fontos keresettel rendelkezik, a bruttó keresete 5 százalékát beutalja egy foglalkoztatói nyugdíjalapba, amit a munkáltató a kereset 3 százalékával egészít ki, ehhez pedig az állam 1 százalékos adótámogatással járul hozzá. Képzeljük el, hogy ez mekkora összeget jelent, mire az ember nyugdíjba megy. De ugyanilyen fontos lenne a magyar nyugdíjskála kiegyenesítése is.

Jelenleg ugyanis az első 20 ledolgozott év után a nyugdíjszámítás során a szorzó 53 százalék, míg a második 20 év esetében már csak 27 százalék,

ami nem éppen arra sarkallja az embereket, hogy minél tovább maradjanak a munkaerőpiacon és minél később menjenek nyugdíjba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Alföldi Róbert: Ordítva és felháborodva kikérem magamnak, hogy háborúpártinak és hazaárulónak kiáltanak ki, mert nem rájuk szavazok
A Jászai-díjas színész-rendező szerint a háború támogatójának kiáltják ki őt és még több millió magyar honfitársát. Amiatt, mert nem a Fideszre szavaznak.


A Jászai-díjas színész-rendező, Alföldi Róbert a közösségi oldalán osztotta meg gondolatait az október 23-ai budapesti eseményekről.

„Nézem, hallgatom, persze hogy nézem és hallgatom a mai nap eseményeit.

Október 23-a van, az 1956-os forradalom évfordulója.

Nézem a két tábort, nézem a két tömeget.

Nem érdekel, melyik volt nagyobb,

mindkettő releváns és valóságos.

(Legyünk nagyvonalúak, és hagyjuk most a buszoztatást.)

Elhatároztam, hogy kvázi objektíve ránézek a két táborra, meghallgatom a beszédeket és figyelek,

és nem fognak befolyásolni az indulataim, a fájdalmaim, a reménytelenségem.

Csak figyelek…

…de nem tudok….

…azt hallom, azt hallgatom, azt kell hallgatnom az egyik oldal főszónokától, a tömegben megszólaltatott honfitársaimtól, a kormányon lévő politikustoktól, a kormányhű média - hát tényleg létezhet ilyen egy demokráciában? - képviselőitől, a kultúrában dolgozó, kvázi kollégáimtól, hogy én hazaáruló vagyok és háborúpárti.

Csak azért, mert nem nálunk menetelek, mert nem rájuk szavazok!

Így kimondva, vállalva, hogy egy olyan szégyenteljes bűncselekménnyel vádolnak, amiért nagyon sokszor a történelem során halál járt.

Tehát, hogy hazaáruló vagyok csak azért, mert nem rájuk szavazok, mert elméletben nem velük vonulok.

És

háborúpártinak, a háború támogatójának kiáltanak ki engem és még több millió magyar honfitársamat, csak azért, mert szerintük nem rájuk szavazok, csak azért, mert nem egy olyan Magyarországot képzelek, mint ami most van.

Azt az égbekiáltó, pofátlan, aljas jelzőt aggatják rám, hogy támogatok egy háborút.

Hogy támogatom a gyilkosságokat, a nemi erőszakokat, az emberek megcsonkítását, a gyerekek lebombázását. A pusztítást!

KIKÉREM MAGAMNAK!

NAGYON HANGOSAN,

ORDÍTVA ÉS FELHÁBORODVA, KIKÉREM MAGAMNAK!

Magyar állampolgár vagyok, felnőtt, adófizető állampolgár, aki tisztességesen végzi a munkáját, aki megpróbál lehetőségeihez mértem felelősséget vállalni honfitársaiért, aki egész életében a magyar kultúrát képviselte itthon és külföldön, aki egész életében felelős értelmiségiként próbálta építeni ezt az országot.

A Hazámat.

Akinek egyetlen bűne, hogy nem a Fideszt támogatja.

És ezért hazaáruló és háború párti!

Nagyon nehéz nem káromkodni….

De tényleg KIKÉREM MAGAMNAK!

Aztán hallgatom az esti beszédet, ahol a főszónok arról beszél, hogy nincs ilyen vagy olyan magyar, magyar van, hogy nem az a fontos, hogy kire szavazol, hogy mindegy milyen pártot támogatsz, mert az a fontos, hogy most már végre együtt, egymást szeretve, szépen, kedvesen tényleg kezdjünk már el építeni egy demokráciát.

Hogy egyek vagyunk magyarok, és együtt tudunk csak előre menni.

Teljesen objektíve gondoljuk át, hogy akkor kire is szavazunk jövőre!

Mély főhajtás '56 hőseinek!

2025. október 23.” – írta Alföldi Róbert a Facebookon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Nagyobb bajban vannak, mint gondolták - interjú a Tisza Párt elnökével
Magyar Péter szerint tanulságos volt október 23-a, ami megmutatta, milyen állapotban van a Fidesz mozgósító ereje. Saját rendezvényüket méltóságteljesnek nevezte. Interjúnkban arról is beszélt, hogyan képzelik el a megbékélést.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. október 24.



Nemcsak a Hősök tere telt meg, az Andrássy úton is sokan álltak Magyar Péter október 23-i beszéde alatt. A Tisza Párt elnöke bejelentette, hogy ismét országjárásra indul, még hosszabbra, mint eddig. És azt is, hogy ha győznek, megbékélési törvényt nyújtanak be a parlamentben.

A Tisza Párt elnökével arról beszélgettünk, hogyan értékeli az október 23-i rendezvényüket, mennyire tartja nagy kihívásnak a kistelepüléseken élők meggyőzését, és hogyan képzelik el a megbékélést.

- Ilyenkor szokás értékelni azt, hogy mi történt a mai napon, és már láttam is néhány értékelést. A Híradó.hu-n sokat nem találtam, csak annyit, hogy Orbán Viktor bejelentette, győztek, mert kétszer annyian voltak a Békemeneten, mint a Nemzeti Meneten. A Magyar Nemzetben Deák Dániel arról írt, hogy Magyar Péter csúnyán kudarcot vallott. Mit gondol ezekről?

- Nem szabad, hogy az ember elkövesse azt a hibát, hogy elolvassa a Híradó.hu-t, kivéve, ha stand upot akar nézni. Csodálkozom egyébként, hogy nem számoltak be, hiszen Császár Attila elvtárs ott volt végig a menetünkön, és feltett egy csomó kérdést, néhányra válaszoltunk is.

Szerintem a Nemzeti Menet méltó volt 1956-hoz, méltó volt a forradalmáraink emlékéhez. Én nagyon örülök, hogy rengeteg család volt ott, annak is, hogy tényleg sokan voltak. A TISZA megmutatta, hogyan tud békésen, jókedvűen áradni Budapest belvárosában.

Nagyon köszönöm azoknak, akik eljöttek, akár vidéki kistelepülésről, akár a Kárpát-medence bármely részéről, voltak Felvidékről, Délvidékről, Erdélyből, sőt Kárpátaljáról is, és még az Egyesült Államokból is jöttek honfitársaink, nagyon hálás vagyok nekik. Szerintem mindenki látta, mekkora volt ez a menet, milyen méltóságteljes volt. Ugye nulla forint állami pénz van benne, töredékéből hoztuk ezt össze, mint az állampárt, amely sok milliárd forint adófizetői pénzt elégetett a monumentális, grandiózus - "very big", ahogy Trump elnök szokta mondani - rendezvényükre a Kossuth téren.

Azért csináltak ekkora színpadot, hogy a fél Kossuth teret elfoglalják, és úgy tűnjön, mintha tele lenne a tér.

Féltek attól, hogy nem lesz tele, és hát ez egy jó tanulság volt. Szerintem Kubatov elvtársat nem biztos, hogy megdicsérik ma, mert ha ilyen állapotban van a Fidesz mozgósító ereje, mint amit ma láttunk, hogy fenyegetéssel, zsarolással, ígérgetéssel, ingyenes falubuszokkal, élelmiszercsomaggal ennyit sikerült összehozni, akkor még nagyobb bajban vannak, mint gondolták.

- Út a győzelembe néven új országjárásra indul. Nem tudom, hogy mennyire látta Bedő Dávid videósorozatát, aki elment nagyon szegény településekre, és az látszott, hogy ott még nagyon kemény munkát kell a Tiszának elvégeznie, ha nyerni akarnak.

- Mi is rengeteg ilyen településen voltunk. Jártam az Ormánságban, Borsodi kisfalvakban, nagyon sok kicsi településen. Szerintem kicsit pesszimista volt a képviselő úr néhány összeállítása. Én nem ezt tapasztalom a magyar vidéken, a kis településeken sem.

Én azt tapasztalom, hogy olyan településeken, ahol mondjuk az Európai Parlamenti választáson egy szavazatot kapott a TISZA, ott is óriási érdeklődés van mind kérdésekben, mind javaslatokban, és azt látom, hogy magára hagyták a magyar vidéket.

A munkát nem fogjuk megspórolni, eddig sem spóroltuk meg, mi nem avatarokkal, nem digitális harcosokkal megyünk, hanem valódi hús-vér emberekkel dolgozunk, és velük jutunk el a 3155 településre, úgyhogy nem akarjuk megkerülni ezt a kérdést, és nem is fogjuk. Én mindig arra biztatom a kollégáimat is, a jelöltjeinket is, a szakértőinket is, hogy menjenek ki az emberek közé. Ha van tanulsága az országjárásnak, akkor az az, hogy egy politikus nem lehet túl sokat, csak túl keveset az emberek között.

- Arról is beszélt, hogy benyújtják a Nemzeti Megbékélés törvényt. Hogyan lehet törvénnyel nemzeti megbékélést teremteni?

- Önmagában törvénnyel nem lehet. A törvény mindig egy szimbolikus dolog. Ezt is úgy szeretnénk majd összehozni, hogy lesz egy javaslatunk, amiben mondjuk tíz fontos pont benne lesz, és hagyjuk, hogy az óellenzéki pártok, a Fidesz, vagy akár más politikai erők, vagy társadalmi csoportok is hozzászóljanak. Nem csak erről a 15-20 évről szeretnénk ezt megtenni. Nagyon sok trauma van a magyar társadalomban: holokauszt, Trianon, a németek kitelepítése, felvidéki magyarok betelepítése, '89, a rendszerváltás vesztesei és az utóbbi 15-20 év is. Óriási árokásást hajtott végre ez a két politikai erő, ha mondhatom így finoman és diplomatikusan. Azon versenyeztek, ki tud nagyobb szeletet kiszakítani az országból, ki tud mélyebb árkot ásni magyar és magyar közé. Úgyhogy nagyon sok feladatunk van. A törvény egy szimbolikus dolog lesz, de azt is együtt fogjuk csinálni.

De szeretnénk a traumákat feldolgozni, és szeretnénk valós megbékélést. A rendszerváltás nem törvényekben zajlik le, nem feltétlenül választáson, hanem a lelkekben és a szívekben. Ahhoz pedig az kell, hogy az áldozatok az elkövetők szemébe tudjanak nézni.

Ahhoz az kell, hogy kibeszéljünk dolgokat, hogy kiderüljön, ki volt a bűnös, ki volt az áldozat. Ezt szolgálja például az ügynökakták megnyitása is.

- Medgyessy Péter már kísérletezett egyfajta árokbetemetéssel, az nem hozott nagy eredményt.

- Hát azért, amikor a farkas akar a vegánoknak étrendet javasolni, az nem annyira hiteles. Tehát aki látta és emlékszik a 2002-es választásra, a 23 millió románozásra és egyéb dolgokra, ráadásul Medgyessy Péter érintett volt az ügynökügyekben eléggé vaskosan, tőle nem hangzott ennyire hitelesen. Szerintem, aki látta a mai rendezvényünket, érezte azt, átélte, az pontosan tudja, mire gondolunk. Szerintem a Fidesz szavazók is, ha látták, akkor ők is egy ilyen országban szeretnének élni.

Interjú Magyar Péterrel


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: Megint közelebb vagyunk valamivel a választásokhoz, és a Tisza nem verte le a lécet sehol
A politikai elemző szerint a Tiszának azt kellett bizonyítania a rendezvénnyel, hogy az utcán is partiban van a kormányoldallal. Erre korábban egyetlen ellenzéki párt sem volt képes.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. október 24.



Török Gábor azzal kezdte a csütörtöki események elemzését, hogy véleménye szerint a politikusi beszédek túlértékeltek a magyar nyilvánosságban. Az emberek jelentős része nem követi őket, sokan csak tudósításokat, rövid részeket hallanak, de a szavazók elsöprő többsége, különösen pedig azok, akik még nem elkötelezettek, alig tudnak ezekről valamit. A politikai elemző szerint éppen ezért

a beszédek konkrét tartalmánál talán fontosabb is a rendezvények utóélete, hogy mit kezdenek velük az egyes táborok, illetve leginkább az az izgalmas, hogy mennyiben segítik érvényesülni azt a stratégiát, amelyet az adott politikai erő éppen követ.

Török szerint a Békemeneten és a Nemzeti Meneten is komoly tömeg vett részt.

„Azt nem lehetett várni, hogy a Fidesznél kevesen lesznek, de azt sem, hogy részvételi rekordot dönt az érdeklődés egy olyan helyzetben, amikor a párt támogatottsága minden kutatás szerint alacsonyabb, mint az 2010 után megszokott volt. Amit láttunk, az szerintem megfelelt a várakozásoknak: sokan voltak, de voltak már többen.

A Tiszának viszont azt kellett bizonyítania a rendezvénnyel, hogy az utcán is partiban van a kormányoldallal, hiszen erre korábban egyetlen ellenzéki párt sem volt képes.

Gondolhatunk bármit a két tömeg arányáról, de abban szerintem nincs vita, hogy ezt a lécet biztos átugrották” – írta az elemző, aki úgy véli: nem az a fontos, hogy melyik beszéd volt jobb. A lényegi kérdés az, hogy ki volt sikeresebb (vagy egyáltalán sikeres) a szavazók megszólításában, ki volt hatásosabb a téren lévő sajátjai körében, és kinek az üzenete talált utat azokhoz, akik még nem tartoznak egyik táborba sem.

„Sok valószínűleg igaz állítás hangzott el, de ezek inkább a szónokok helyzetértékelésére és stratégiájára érvényesek (Orbán Viktor valóban talán először beszélt úgy, mintha tényleg hátrányban látná a Fideszt, Magyar Péter valóban azt mutatta, mintha tényleg vezetne a Tisza), arról azonban keveset tudhatunk, hogy ebből mi és hogyan ment át, hatott azokra, akiknek a szavazata majd áprilisban dönteni fog” – fogalmazott Török.

A politikai elemző szerint egy szempont van csak, amelyben biztosak lehetünk, ez pedig az idő.

„Megint közelebb vagyunk valamivel a választásokhoz, ráadásul úgy, hogy egy kiemelt esemény nem tűnik olyannak, amely jelentős változást, fordulatot hozott volna (ez azért általában elég jól látható azoknak, akik nem szemellenzővel néznek). Nyáron, amikor a két tábor helyzetéről, esélyeiről írtam, azt mondtam, hogy a Tisza számára lehet kockázatosabb a választásokig hátralévő idő. Részben azért, mert ők állnak jobban, részben azért, mert az erőforrásokban, arzenálban óriási a különbség, és leginkább azért, mert nekik kell folyamatosan olyan léceket megugorniuk (jelöltek, program, szervezet, rendezvények stb.), amelyekkel még nincs, nem lehet a Fideszhez hasonló tapasztalatuk” – elemezte a helyzetet Török Gábor.

„A 9-ből eltelt 3 hónap, és egyelőre a Tisza nem verte le a lécet sehol: a csütörtöki erődemonstráción sem.

Tudom, hogy ez nem sok, de mégis ez a legtöbb, amit felelősséggel ezen a ponton ki lehet mondani” – zárult a bejegyzés.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
László Róbert: A miniszterelnök elismerte, hogy a Magyar Péter vezette ellenzéki párt ellépett a Fidesztől, magyarul előnyben van
A Political Capital elemzője szerint a kormányfő üzenete arra utal, hogy nemcsak a meglévő, hanem az elvesztett szavazókat is meg akarják szólítani. Ilyen nyilvános elmozdulásra Orbán Viktor részéről 2010 óta nem volt példa.


Orbán Viktor a Kossuth téren tartott beszédében arról beszélt, hogy „öt hónap múlva döntenünk kell a sorsunkról. (…) De a következő öt hónapban beszélnünk kell a megtévesztett magyarokkal is, egyetlen lélekről sem mondhatunk le, mert minden magyar felelős minden magyarért.” László Róbert választási szakértő szerint ez a kijelentés fontos fordulatot jelez a kormánypárt politikájában.

A Political Capital elemzője a 24.hu-nak azt mondta, a Fidesz még 2024-ben is úgy gondolta, hogy elegendő a saját szavazóit mozgósítania, és nem szükséges új választókat megszólítania. Ehhez képest jelentős változás, hogy most a kormányfő azok felé is nyitna, akik korábban nem a Fideszt támogatták.

Az elemző úgy látja, hogy

Orbán Viktor közvetetten elismerte: a Magyar Péter vezette ellenzéki párt előnybe került. László Róbert szerint ez ellentmond azoknak az adatoknak, amelyeket a kormányközeli intézetek közvélemény-kutatásaikban publikálnak.

A szakértő emlékeztetett arra is, hogy a miniszterelnök a hét elején kiszivárgott zánkai beszédében azt mondta, „nem állnak jól”, vagyis nincsenek elegen. László Róbert szerint ez is azt mutatja, hogy a kormányoldal most már olyan választók megszólítására készül, akik az utóbbi időszakban elfordultak tőlük. Ilyen nyilvános elmozdulásra Orbán Viktor részéről 2010 óta nem volt példa – tette hozzá.

Az elemző szerint ez a helyzet több szempontból is eltér a 2022-es választás előtti időszaktól, amikor az ellenzék nem tudta tartósan meghaladni a Fidesz támogatottságát.

A mostani kampányban viszont a korábban még fideszes, de azóta más pártokhoz pártolt szavazók lehetnek a célkeresztben.

László Róbert nem számít jelentős változásra a kampány stílusában vagy hevességében, de szerinte

elképzelhető, hogy fiataloknak szóló üzenetekkel is megpróbálnak új szavazókat megszólítani.

Úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök egyszerre próbált erőt és magabiztosságot sugározni, miközben arról is beszélt, hogy új választói rétegeket kell elérni. A szakértő szerint ez azért fontos, mert több százezer olyan bizonytalan szavazó is van, akiknek a támogatása döntő lehet, és ők elsősorban az erőt, a magabiztosságot kereshetik a politikai szereplőkben.


Link másolása
KÖVESS MINKET: