Farkas András: Nagyon nehezen védhető, hogy hagynak több százezer nyugdíjast a mélyszegénység bugyraiba zuhanni

A nyugdíjszakértő szerint jelenleg is 255 ezer nyugdíjas él mélyszegénységben, és még 150-200 ezer ember közel áll ehhez. Ráadásul másfélmillióan számíthatnak siralmasan kis nyugdíjra, például a katások. Nyoma sincs annak, hogy a kormány készülne erre.

Fischer Gábor, fotó: Balázs Attila/MTI - szmo.hu
2024. március 20.

A GKI friss adatai szerint az Európai Uióban szinte mindenhol jobban élnek az átlagnyugdíjasok, mint nálunk. Bár 2023-ra 208 ezer forintra emelkedett a magyar átlagnyugdíj, de euróba váltva ezzel csak 24. helyre kerültünk az unió 27 tagállama közül, vásárlóerő-paritáson mérve pedig a magyar nyugdíjak az uniós átlag 45 százalékát tették ki.

Nemrég a Bankmonitor arról írt, hogy számításaik szerint 900 ezer magyar magyar nyugdíjas kénytelen a létminimum alatt élni, vagyis a nyugdíjasok 40 százaléka. Ha a 13. havi nyugdíjat és a nyugdíjprémiumot is figyelembe vesszük, szerintük akkor is 700 ezer nyugdíjasra igaz ez a megállapítás. Farkas András nyugdíjszakértővel arról beszélgettünk, tényleg ennyire tragikusak-e a számok, és mire számíthatnak azok, akik a következő években mennek nyugdíjba,

– Valóban ilyen sok nyugdíjas él a létminimum alatt?

– Ez a cikk, amit egyébként kiváló kollégám írt, nagyon alaposan megindokolt, mégis elég riasztó a következtetése. Mégpedig az, hogy 900 ezer nyugdíjas a létminimum alatt él. Ezt azért én kétségbe vonom. Noha természetesen lehet védeni Bulcsú állítását is, le is vezeti, hogyan számolta ki, de azért a magyar nyugdíjrendszer nem annyira tragikus, hogy a nem is egészen kétmillió öregségi nyugdíjasnak a fele a létminimum alatt éljen. Persze definíció kérdése, mit számítunk létminimumnak. A KSH a létminimum-számítást abbahagyta 2015-ben, de van két ma is folytatott KSH adatbázis, amiből érdemes kiindulni. Az egyik az úgynevezett súlyos anyagi és szociális deprivációkban élőkről szóló hivatalos KSH adattábla. Ennek a 2022-es legutolsó adata szerint a 65 pluszos magyar korosztálynak a 9,5 százaléka él ebben a helyzetben. Ez 187 ezer főt jelent.

Tehát ha a szegénységet nézzük, akkor a KSH szerint 187 ezer idősről mondható ki, hogy Magyarországon szegénységben él, azonban ez nem mind nyugdíjas, mert sok embernek nyugdíja sincsen közülük. Ők a nyugdíjra való jogosultságot sem tudták megszerezni.

Tehát az első kiindulópont, ami egyébként egy javuló adat, mert 2005-ben még 12,7 százaléka volt az idős embereknek ilyen nagy szegénységben élő. A másik, amit kimutat a KSH, az az úgynevezett szegénységi küszöb, mert azt meglepő módon számolja továbbra is, mind az egyszemélyes háztartásokra, mind a kétszülős, kétgyermekes háztartásokra. Ebből a nyugdíj miatt minket jobban érint az egyszemélyes háztartás. A 2022-es lezárt adatok szerint az éves minimális jövedelem ahhoz, hogy a szegénységi küszöb fölött tudjon valaki maradni, 2022-ben 1 millió 742 ezer 220 forint volt, vagyis havi 145 ezer forint jövedelmet, keresetet kellett valahogy összekaparni, hogy ne csússzon be a szegénységi küszöb alá az ember 2022-ben. Ha ezt fölszorozzuk a 2023-as inflációval meg a 2024-es eddig ismert inflációval és nyugdíjemeléssel, akkor az jön ki, hogy most az az ember, akinek nem éri el a havi jövedelme a 182 ezer forintot, az becsúszik a szegénységi küszöb alá. Ez magasabb, mint a Bankmonitor számítása. Nagyjából ott vagyunk, de folytatom tovább. Ez kereset tehát 12 hóra vetített keresett, viszont nyugdíjat 13-szor fizetnek. Tehát ha a jelen pillanatban ezt a 182 ezer forintot fölszorozzuk 12-vel, az 2 millió 184 ezer forint lenne a szegénységi küszöbhöz vagy annak az elkerüléséhez szükséges éves jövedelem. Ha ezt elosztjuk 13-al, akkor az jön ki, hogy a nyugdíjnak 168 ezer forintot meghaladónak kellene lennie.

Ha így számolunk, akkor Bulcsú számaival összhangban állunk.

Ő ugye 160 ezer forintot számított ki egy másik metódusból, mert ő a Policy Agendának az adataiból indult ki, de látjuk, hogy nagyjából ugyanide jutunk, tehát a hivatalos KSH adatokból is ez jön ki.

– Ha jók a számok, akkor hogyan lehet más következtetésre jutni?

– Nyilvánvalóan 900 ezer ember nem élhet nagy szegénységben, miközben kapja egy évben 13-szor a nyugdíját, megkapja a nyugdíjemelését, megkapja a nyugdíjprémiumot adott esetben. Inkább az vezet közelebb a dologhoz, ha azt nézzük meg, hogy milyen a jövedelmi eloszlás. A tavalyi mérésből az derült ki, hogy Magyarországon az összes munkajövedelem 32 százaléka és az összes tőkejövedelem 90 százaléka az a társadalom legfelső tizedénél összpontosul. Ha ezt nézzük, akkor hozzájuk képest mindenki szegény, az ország 90 százaléka. Ugye érti, hogy miért mondom, hogy a fénytörések mások, attól függ, hogy milyen adatból indulunk ki. A nyugdíjasoknál 2024 március elején az átlagnyugdíj 231 ezer forint, ami jócskán meghaladja ezt az előbb kiszámolt szegénységi küszöböt vagy létminimumot.

Viszont a medián-nyugdíj, tehát a tornasor közepe, az most 205.800 forint körül van, az szintén meghaladja ezt. Tehát az biztos, hogy a nyugdíjasoknak a fele jelentősen több pénzzel tud gazdálkodni, mint ami akár a szegénységi küszöbhöz, akár a létminimumhoz szükséges összeg.

A nyugdíjasok megélhetését nagyon finoman kell elemezni és összetettebb módon, mint csak egyszerűen megnézni az összesített statisztikai adatokat. Például erősen függ a nyugdíjasok megélhetése és elsősorban az életminősége attól, hogy párkapcsolatban élnek-e, tehát egyáltalán ketten vannak-e a háztartásban, vagy együtt élnek-e a családdal, vagy vannak-e gyerekek és unokák, akik akár támogatják vagy ápolják őket, ha szükséges. Függ az életminőségük attól is, hogy vidéken élnek-e, ahol több lehetőségük van, akár nyugdíj mellett dolgozni is, vagy ahol könnyen elérhető nekik a bevásárlás, könnyen, vagy könnyebben elérhető az orvosi ellátás, a gyógyszertár, és a rehabilitáció, az uszoda például. Vagy esetleg olyan helyen élnek, ahol erről még álmodni sem lehet, mert még buszjárat sincs, vagy vonat sincs, és persze munkalehetőség sincs, messze vannak a gyerekeik, akik meg se látogatják őket. Azért mondom el ezt a sok mindent, mert nemcsak attól függ a nyugdíjas élete, hogy mennyi a nyugdíj összege, hanem attól is, hogy milyenek a családi kapcsolatai, és van-e még egyébként egyéb jövedelme, egyéb bevételi forrása az állami nyugdíjon kívül.

– Ettől még az a tény nem változik, hogy magából az állami ellátásból sokan nagyon alacsony nyugdíjat kapnak vissza egy ledolgozott élet után. Az egyéb bevételi források pedig egy idő után eltűnhetnek.

– Nem véletlen, hogy itt van egy biztonsági B-terv, a kötelező szülőtartás.

Nagyon erősen benne van a magyar jogszabályokban, hogy a rászoruló szülőt a gyereknek el kell tartani, ha előáll ez a helyzet, mert például kicsi a nyugdíj és elfogynak az egyéb forrásai, akkor ott vannak a gyerekek.

Úgyhogy ez már most egy nagyon erős B-terv. Nem lehet a nyugdíjrendszer jobb, mint maga az ország. Tehát az ország gazdasági helyzetével összhangban mozog a nyugdíjrendszerünk is. Ez olyan, mint a dagály. Ha jön a dagály, az emeli az összes hajót. De ez fordítva is igaz. Most recesszió volt, tavaly, tavalyelőtt horrorinfláció az kifektette a magyar gazdaságot is. A magyar nyugdíjrendszer nem lehet jobb még rövid távon sem, mint általában az ország gazdasági helyzete. Amikor megnézzük az európai rangsorokat, akkor Magyarország most az alsó harmadában van, ugyanott, ahol a magyar nyugdíjrendszer. Tehát ezek együtt mozgó tényezők.

– Ez mégsem teljesen így van, hiszen akinek munkajövedelme van, az gyorsabban növekszik, mint a nyugdíjak. De a nyugdíjakat az inflációhoz indexálják, és nem a bérszínvonalhoz, mert ha így tennék, akkor lenne igazán igaz, hogy együtt mozognának a nyugdíjak az ország helyzetével.

– Van egy relatív elszegényedési csúszda.

A nyugdíjasokat ráültetik abban a pillanatban, amikor megállapították a nyugdíjukat, mert való igaz, hogy a nyugdíjakat csak az inflációval emelik, miközben jellemzően az átlagkereset jellemzően az infláció két-három, akár négyszeresével nő.

Persze akkor, ha nem ilyen horrorinfláció van, mint tavaly meg tavalyelőtt. Teljesen igaz, amit ön mond, hogy az olló emiatt nyílik. Egy kicsit a nyílásszöget csökkenti a 13. havi nyugdíj, mert a 13. havi nyugdíj, az a 12 hónapra vetítve olyan, mintha egy plusz 8,3 százalékos nyugdíjemelést adnának minden jogosultnak. Ez egy kicsit becsukja a nyugdíjas szárát ennek az ollónak, de soha nem tudja teljesen bezárni, mert például idén, ha megnézzük az eddigi 6 százalékos nyugdíjemelést meg a 13. havi nyugdíjat, amit már kifizettek, ennek az összhatása nagyjából 14 százalékos, ha 13 hónapot vesszük figyelembe. És az, hogy most mennyivel fognak nőni majd a keresetek idén, most már maga a Czomba államtitkár is azt mondja, hogy kétszámjegyű lesz a növekedés, tehát a 10 százalékot meg fogja haladni, 15-18 százalék sincs kizárva, itt a nominális keresetnövekedést kell nézni, mert az hat a nyugdíjakra, azzal kell összevetni. Ennyi simán benne van az idei keresetnövekedésben. Csak nézzük meg most a pedagógusbéremelést, a szociális szakdolgozók, az egészségügyi szakdolgozók béremelését. Ezek megint csak ugyanezt a tendenciát fogja erősíteni idén is, meg feltehetően jövőre is, hogy tovább nyílhat ez a bizonyos nyugdíjas olló. Ennek az elhárítása megint csak összességében annak a függvénye, hogy emelkedik-e az ország, vagy nem emelkedik, mert még jön a kiegészítő lehetséges jövedelem, a nyugdíjprémium, ami a 3,5 százalékos GDP növekedés fölött bekapcsol, és akkor az még adhat egy kis plusz erőt a nyugdíjasok számára.

– Valószínűleg idén erről szó sem lehet.

– Idén nem. De a tizenharmadik havi nyugdíjat megkapták, a hat százalék, ha minden igaz, több lehet, mint amennyi tényleges infláció várható, mert most minden kollégám 5 százalék körülit számol. Én is hajlamos vagyok azt elfogadni, tehát, a 6 százalékos emeléssel a nyugdíjasok idén egy picit jobban járhattak, vagy járhatnak.

Az én számításaim szerint 255 ezer olyan nyugdíjas van, aki tényleges mélyszegénységben él.

Mert nálam a 120 ezer forint az az alsó határ, ami alatt biztosan tragikusan rossz állapotban vannak a nyugdíjasok.

– Ez körülbelül hány százalék?

– 12-13 százaléka a nyugdíjasoknak.

– Szemben a Bankmonitor által számolt 40 százalékkal.

– Igen. Az is teljesen védhető, Bulcsú is okosan érvel, de szerintem túllő a célon. Ha azt mondják, hogy ez annyira tragikus rendszer, hogy a nyugdíjasok felét a szegénységbe lökte, ez egyszerűen nem igaz. Én amiért állandóan küzdök, hogy adjunk egy szolidaritási korrekciós emelést a legszegényebbeknek, erről a 255 ezerről beszélek.

– És mennyit kellene adni nekik?

– Van egy nagyon egyszerű megoldásom. A 13. havi nyugdíjat, amikor visszahozták, azzal okafogyottá vált a nyugdíjprémium. Ugyanis a nyugdíjprémiumot 2010. január 1-től azért írták bele a nyugdíjtörvénybe, mert 2009. júliustól a Bajnaiék megszüntették a 13. havi nyugdíjat, és hogy legyen valami édesítőszer a keserű szájízre, ezért benyomták, hogy lesz akkor majd nyugdíjprémium, ha jobban megy mindenkinek. Ez a nyugdíjprémium hét évig aludt, mert addig nem fizették ki. 2017-ben volt először nyugdíjprémium fizetés, és ha belegondolunk, 2021-ben visszajött az új 13. havi nyugdíj, 2022-től teljes havi összegben, és ezzel teljesen fölöslegessé tette a nyugdíjprémiumot, hiszen annak semmi más funkciója nem volt, minthogy a hiányzó 13. havi nyugdíj helyzetét egy kicsit javítsa a nyugdíjasok fejében, hogy kapjanak valamit mégiscsak, ha nincs 13. havi nyugdíj. Most van 13. havi nyugdíj, és a nyugdíjprémiumra szintén ott a félretett pénz, ami 20,5 milliárd forint.

Ha ennek a 255 ezer embernek adnák ezt oda, rászorultsági alapon, akkor nekik ez életmentő lehet, mert akkor nem 5-10-15 ezer forintot kapnának, hanem 80-100 ezer forintos egyszeri segélyt évente ilyen módon,

és akkor máris javulhat a helyzetük, és a teljes elszegényedésből ki lehetne rángatni valahogy őket.

– Nyilván politikailag kockázatos elvenni a többségtől a nyugdíjprémiumot is.

– Politikailag minden kockázatos, mert az emberek megszokják a nagyon rossz helyzetet is, tehát alkalmazkodnak, és akkor utána a status quo változtatás nagy fölhördülést kelthet. De az meg

nagyon nehezen védhető egy európai uniós tagállamban a XXI. században, hogy hagy több százezer embert a mélyszegénység bugyraiba belezuhanni.

– A nyugdíjas szegénység az elkövetkezendő években növekszik, stagnál vagy csökken?

– Szerintem csökken. Ha az utóbbi éveket végignézzük, akkor egy lassú, de folyamatos növekedés tapasztalható. A 13. havi nyugdíj nagyon sokat javított a helyzeten. Azért ne felejtsük el, ez tényleg sok pénz, egy plusz havi nyugdíj, ami még a kicsi nyugdíjakat is 8 százalékkal meghúzta fölfelé minden évben. Tehát én nem arra számítok, hogy több lesz a szegény nyugdíjas, feltéve persze, hogy az ország működik jól és tud majd növekedni. Remélhetőleg a recessziót magunk mögött hagytuk, és idén ugyan szerény növekedés várható csak, de már nem negatív lesz. Tehát, ha beindul a gazdasági növekedés, akkor biztonságban ki lehet majd fizetni a nyugdíjakat, és folytatódhat majd ez a picit javuló tendencia a legszegényebbek részére is, de őket egészen biztosan meg kéne támogatni külön, mert az elszegényedési csúszda automatikusan be van építve minden nyugdíjas számára. Minél korábbi évben állapították meg valakinek a nyugdíját, annál rosszabbul él ma már, mert a szegénységi olló már hosszú ideje csökkenti az ő megélhetési lehetőségeit az aktívakhoz képest.

A legtöbb szegény nyugdíjas azok között van, akinek nagyon régen állapították meg a nyugdíját.

Eleve rossz évben ment nyugdíjba, tehát rosszak voltak a valorizációs szorzók, rosszak voltak a megállapítás feltételei, és azóta meg nagyon hosszú ideig, sem 13-ik havi nyugdíj, sem nyugdíjprémium, nem volt. 2005-ben volt egy törvény, ami korrekciót hozott be, mert ugyanezzel a problémával szembesültek akkor is, hogy a régebbi nyugdíjasok drámai mértékben elszegényedtek. Most a 255 ezer mélyszegénységgel fenyegetett ember felett, még körülbelül jó 150-200 ezer ember közel áll ehhez a szinthez. Azaz összesen én 400-420 ezer ember esetében tartanám indokoltnak, hogy legyen korrekciós mechanizmus beépítve a nyugdíjemelési rendszerbe.

– 30 év telt el a rendszerváltozás óta. Azokban az években tömegesen kényszerítették kényszervállalkozásba azokat az embereket. Egymás után jelennek meg a cikkek hírességekrőlmis, akik nem kis kvalitású teljesítménnyel dolgozták végig az életüket, és szinte a minimálnyugdíjat kapják most. Gondolom, hogy ez a probléma hosszú évekig még tömegesen jelen lesz.

– Teljesen jogos felvetés, hogy van több százezer ember, akinek nagyon alacsony a nyugdíjvárománya, akikre lecsaphat majd ez a szegénységi csapda. Tömegesen várható majd, hogy a kötelező szülőtartás jogintézményét is alkalmazni fogják, pont amiatt, hogy nagyon sok ember élete során minimális járulékokat fizetett, vagy a szürkegazdaságba menekült, vagy most jelen pillanatban finoman fogalmazva is a közteherviselés optimalizációs lehetőségeit keresi, és ilyen esetben az ő nyugdíjvárománya nagyon alacsony. Ez nem a nyugdíjrendszer hibája, mert Magyarországon munkanyugdíjrendszer van, tehát meg kell szolgálni a nyugdíjat, vagy a munkával, vagy a gyerekneveléssel. És ha ennek nincs nyoma, nem fizetünk járulékot, vagy csak alacsony kereset után, esetleg nagyon rövid szolgálati időt tudunk igazolni, akkor a nyugdíj is nagyon pici lesz. Emellett 2013-tól megszűnt a járulékfizetési plafon Magyarországon, lesz sok olyan ember is, akinek meg nagyon magas lesz a nyugdíjvárománya. Tehát itt az átlagok megint eltakarják majd a valóságot, mert lesz egy törpe minoritás extra magas nyugdíjjal, de lesz rengeteg ember elképesztően alacsony nyugdíjjal.

Aki mondjuk hosszú évekig katázott, vagy esetleg az új katára is most átváltott, az ő nyugdíja is siralmasan alacsony lesz.

Ha nincs nyugdíjmegtakarításuk, nincs öngondoskodásuk, nem indítottak el valamilyen tervet, akkor az ő helyzetük nagyon-nagyon nehéz lehet. És itt csak hogy tudjuk, miről beszélünk, az elkövetkezendő 15 évben ez másfél millió embert érinthet. Azaz itt már megint óriás tömegekről beszélünk. Ezért is van szükség egy nyugdíjreformra, amit 2025-re vállalt ugyan a kormány, de nem látom, hogy olyan nagyon nagy előkészítő munka zajlana. A nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága az egyik fő kérdés, hogy legyen mindig pénz a nyugdíjakra, de a másik cél az, hogy közben megakadályozzuk, hogy tömegesen olyan nyugdíjak szülessenek, melyek valóban a nyugdíjasok nagy részét a szegénységbe löknék.

– Egy nyugdíjreformmal meg lehet akadályozni azt, hogy akik ilyen kevés járulékot fizettek be, azok mégis magasabb nyugdíjat kapjanak?

– Ahhoz olyan paradigmatikus változás szükséges, mint amit például a dánok léptek meg legutóbb. Ők bevezették az állampolgári alapnyugdíjat, és mellette van külön pillérként a foglalkoztatói nyugdíj. Annak mértéke függ attól, hogy ki mennyit dolgozott, mennyi járulékot fizetett.

div class="hatterszin">Az állampolgári alapnyugdíj meg attól, hogy ki hány évet élt az adott államban, tehát annak nincs semmilyen külön feltételrendszere.

Ez szemléleti változást igényel, amit egyébként úgyis ki fog kényszeríteni például az a technológiai robbanás, amiben élünk, és ami az élő munkának a fogalmát is teljes újradefiniálásra kényszeríti. Mert jön a mesterséges intelligencia, meg az Ipar 4.0, meg 5.0, az automatizálás, meg a digitalizáció. Ez a millió robbanásszerű gyorsasággal fejlődő technológiai változás körülöttünk a hagyományos munkáltató-munkavállaló viszonyra épített nyugdíjrendszer reformját ki fogja kényszeríteni. Sokféle megoldás lehetséges, de ez mind nagyon komoly társadalmi vitákat feltételezne, aminek egyelőre a nyomát nem látom.

Angyal József a háromgyermekes anyák szja-mentességéről: Sokan majd a homlokukra csapnak, hogy „tényleg, nekem jár?”

Az adószakértő szerint sokan lehetnek, akik nem is tudják, hogy ők is jogosultak a szerdától életbe lépő teljes szja-mentességre. Az is lehet, hogy az jár jól, aki utólag érvényesíti a kedvezményt, hogy ne veszélyeztesse a januári béremelését.

Fischer Gábor - szmo.hu
2025. október 01.

Szerdától teljes szja-mentességet kapnak a háromgyerekes anyák, jövő januártól pedig a 40 év alatti kétgyerekesek is. Azok, akiknek családi kedvezmény is jár, ezentúl a járulékbefizetéseiket csökkenthetik vele. Az érintettek minden bizonnyal örülnek az intézkedésnek, hiszen tíz- vagy akár százezrekkel több marad a családi kasszában, azonban a költségvetésen nagy lyukat üt az intézkedés. A legjobban a nagyon jól keresők járnak, mert jövedelemkorlát nincs. És nincs életkorkorlát sem, tehát a kedvezményre mindazok jogosultak, akik valaha három gyereket neveltek. Kiesnek viszont az elvált apák, akkor is, ha náluk vannak a gyerekek.

Aki az szja-mentességet igénybe akarja venni, regisztrálhat a NAV online felületén, de a munkáltatójánál is. Akkor sem vész el ez a kedvezmény, ha ezt az érintett elmulasztja: jövő év elején, az szja-bevallásnál is érvényesítheti mindezt, így az adóhatóság visszautalja neki az év utolsó három hónapjában befizetett adóelőlegét. Pontosan kikre vonatkozik az új szabályozás? Mennyire igazságos? És mennyire fenntartható, hogyan hat a költségvetésre? Erről beszélgettünk Angyal József adószakértővel.

– Októbertől él a háromgyermekes anyák szja-mentessége, amit várhatóan a novemberi fizetésükben éreznek először, vagyis abban a bérben már nem vonnak tőlük adóelőleget, ha regisztrálnak. Jól mondom?

– Tulajdonképpen ez év közben minden kedvezményre igaz: akkor lehet igénybe venni, ha az adózó nyilatkozik róla. Természetesen, ha valaki nem nyilatkozik, a kedvezményt akkor sem veszti el: a májusi adóbevallásában egy összegben érvényesítheti.

A már eddig is járó családi adókedvezményt például sok háromgyermekes család év közben nem veszi igénybe, inkább év végén kap nagyobb, akár millió fölötti összeget, és abból valami komolyabb beruházásra költ.

Tehát a nyilatkozat lehetőség, de nem kötelező.

– Hol és hogyan lehet erről nyilatkozni?

– Az adóhatóság létrehozott egy online felületet. Mégis azt tanácsolnám, hogy inkább a munkáltatónál nyilatkozzanak, mert a háromgyermekes anyák kedvezményének egészen más feltételei vannak, és nem biztos, hogy az érintett tudja, jogosult-e. A munkáltatónál a bérszámfejtő készséggel ad felvilágosítást, elmondja, ki jogosult.

– Hogyan lehetséges, hogy sokan nem tudják, jogosultak-e?

– Mindenekelőtt megjegyezném: én ezt a háromgyermekes, illetve „gyermekes anyák” kedvezményt nem tartom jónak, mert nem a családokat és a gyereknevelést, hanem magát a szülést támogatja. Olyan gyermek után is járhat, aki élve született, például koraszülött volt, majd egy-két évesen meghalt. Ha csak néhány napig is élt, már beleszámít. Gyakran előfordul, hogy valakinek két egészséges, akár felnőtt gyermeke van, közben volt egy koraszülése, a baba meghalt. Így is jogosult lehet. A másik feltétel, hogy legalább 12 évig családi pótlékra jogosultnak kellett lenni.

Ha például egy házasság tönkrement, nagy gyerekek voltak, elváltak, és az apának ítélték a gyerekeket, az anya akkor is megkapja a teljes adókedvezményt, mert 12 évig járt utána családi pótlék.

És az is jogosult lehet, aki 12 évig nevelte a gyerekeit, majd anyagi teher miatt 13 évesen állami gondozásba adta őket. Korhatár sincs: 60–70 éves nagymamák is jogosultak lehetnek. Sokan majd a homlokukra csapnak, hogy „tényleg, nekem jár?”. A feltételekről kevés szó esik, pedig ezt hangsúlyozni kellene.

– Tehát ha 12 évig fennállt a családi pótlékra való jogosultság, de valamilyen okból nem az anya vette fel, hanem a házastársa, akkor is jár az adómentesség? Mindegy, kinek folyósították?

– Pontosan így van, ahogy a családi kedvezménynél is: a házastársak mindegyike jogosult lehet a családi pótlékra. Ha elválnak, onnantól az jogosult, akinél a gyermek marad.

– Ha valakinek volt elhalt gyermeke, attól még háromgyermekesnek számít? A halott gyermek után nincs családi pótlék, tehát ez nem tolható ki tizenkét évig.

– Itt félreértés van. Az egyik feltétel a 12 év jogosultság. Emellett van egy kivétel: ha csak néhány napig állt fenn a jogosultság, de a gyermek meghalt, ez vis maiornak tekintendő, és akkor is járhat a kedvezmény. Tehát párhuzamos feltételek vannak. Ha valakinek több koraszülött gyermeke született és korán elhunytak, akkor is háromgyermekesnek számít, ilyenkor nem a 12 év a döntő. Sokan ezt nem is tudják.

Probléma az is, ha a szülők különváltan, de közösen nevelnek, és megosztják a családi pótlékot: az anya egyszer csak nagy kedvezményt kap, miközben minden más kedvezmény megosztott marad. Így az egyik szülő lényegesen magasabb összegből neveli a gyermeket, akár élethosszig.

Ez társadalmi feszültséget okozhat. Igazságtalan az is, ha válás után a 13 éves gyermek az apához kerül: az apa neveli, mégis az anya jogosult a kedvezményre. Már a 25 év alattiak kedvezménye is okozott munkahelyi feszültséget. Vagy például, ha egy nyugdíjas nagymama, amikor elmegy dolgozni: a nyugdíja eleve járulékmentes, és ha szja-mentességet is kap, nettóban kapja meg a bérét. Ha ez a kör bővül, egy életkori korlát, mondjuk 40 év, enyhíthetne ezen a feszültségen, mint ahogy a kétgyermekeseknél tervezik: amíg kicsik a gyerekek, sok pénzbe kerülnek, később önállóak lesznek. De az életkori határ, ami még létezik, csak átmeneti. A 40 év alatti kétgyermekes anyáknál ez most így lesz, de folyamat végén a tervek szerint mindenki, aki szült, megkapná az életfogytig járó kedvezményt.

– Amikor egy cégnél esedékes a béremelés, nem mondhatja-e a munkáltató, hogy neked kevesebbet emelek, mert úgyis magasabb a nettód? Nem próbálják lenyelni a kedvezményt? Például a nyugdíjast eleve kisebb nettóval veszik fel?

– Ez létező gyakorlat. A 25 év alattiak kedvezményénél is figyelembe vették a korhatárhoz kötött automatikus kedvezményt. Sok háromgyermekes is emiatt nem kéri az adóelőleg megállapítását, mert akkor a munkáltató figyelembe veheti. Ha csak a bevallásban érvényesíti, arról a munkáltató nem tudja. Ezért nem biztos, hogy jó, ha szól a munkáltatónak:

lehet, hogy jobban jár, ha csendben marad, és ezzel elősegíti a januári béremelését.

Gondoljunk arra, hogy egy háromgyermekes családban a gyerek júniusban befejezi a középiskolát, júliustól már nem jár a családi pótlék, csak két gyermekes után. Most október 1-jétől viszont újra háromgyermekesnek minősül az anya, és korlátlan ideig kapja a kedvezményt. Ez valóban bérfeszültséget okoz. Ugyanis az adórendszerben kellenek korlátok: összeg- és életkorkorlátok. Például a három- és négygyermekes anyák kedvezményénél nincs összegkorlát: ha valaki havi 5 milliót keres, a teljes összege szja-mentes. Pedig aki havi 5 milliót keres, nem biztos, hogy pusztán a szülés miatt támogatandó. Szerintem ennek nincs meg a pénzügyi fedezete sem. Ezt onnan gondolom, amit a miniszterelnök mondott évekkel ezelőtt: egy ilyen kedvezményt csak akkor lehet bevezetni, ha egyszer Varga Mihály „félrenéz”. Akkor sem volt meg a feltétel, a jelenlegi gazdasági körülmények között pedig még kevésbé. A kétgyermekesekre kiterjesztve meg végképp nincs. Jó lenne korlátot beépíteni: például a három-, két- és négygyermekesek kedvezménye mondjuk havi 2 millió forintos jövedelemig járjon. Ez nem okozna nagy politikai felzúdulást: aki 2 millió fölött keres, annak miért járjon?

– Abban az esetben, ha egy édesanya jogosult az szja-mentességre, de jogosult lenne a családi adókedvezményre is, mi történik? Elvész az utóbbi?

– Nem vész el. Ha valaki például havi egymilliót keres, a teljes jövedelme szja-mentes lesz. A családi kedvezményt pedig a járulékok terhére lehet érvényesíteni. A házastársak között meg is osztható. Ezt 14 éve vezették be, mert családi adókedvezmény olyan nagyvonalú volt, hogy az alacsony keresetűek nem tudták teljesen kihasználni. Ennek feloldására vezették be a járulékkedvezményt. Lehetett volna szigorú felső korlátot tenni, de nem ezt tették. Valójában Magyarországon egyetlen percig sem volt egykulcsos adó, mert az adóalap-kedvezmények nulla százalékos sávokat jelentenek; efölött van a 15%-os szja.

A családi járulékkedvezmény „negatív adót” jelent, mivel az szja után a járulék terhére is érvényesíthető.

Így gyakorlatilag háromsávos a rendszer: 0%, 15% és egy „negatív” sáv, amit a TB-kassza finanszíroz.

– Mi az ára ezeknek a bőkezű kedvezményeknek?

– A kommunikációban az jelenik meg, kik részesülnek a kedvezményekben: kétgyermekesek, háromgyermekesek, 25 év alattiak, hosszú felsorolni teljesen. Nyilvánvaló, hogy ennek nincs meg a pénzügyi fedezete. Arról nem esik szó, hogy honnan vonjanak el. Ha kimondanák, hogy a háromgyermekes anyák szja-mentessége miatt kevesebb jut egészségügyre, oktatásra, szociális ellátásra, más lenne a mérleg. Az emberek örülnek a kedvezménynek, de amikor az egészségügyben hosszú várakozás van, vagy sokat kell utazni szülni, nem hozzák összefüggésbe ezzel. A költségvetés beterjesztésekor, az egyes fejezeti előirányzatokat nézve derülhet majd ki a negatív hatás. Ha le akarjuk szorítani a hiányt, valahonnan fedezni kell. Meg fog jelenni, mennyibe kerül a háromgyermekes anyák kedvezménye (jövőre már teljes év), a családi kedvezmény újabb 50%-os emelése, a kétgyermekes anyák kedvezménye, a 30 év alatti egy gyerekes kedvezmény korhatár nélküli kiterjesztése.

– A 2002-es osztogatáshoz képest ez a mostani hol áll? Mekkora árat fizetünk érte április után?

– Legalább akkorát, mint akkor. Ha nagy a költségvetési hiány, ezt el is lehet inflálni: nagyobb bérek mellett az inflációval „korrigálnak”. Tehát fennáll az erőteljesebb infláció veszélye. Nem véletlen, hogy a jegybankelnök folyamatosan hangsúlyozza: nem múlt el az inflációs kockázat. Jövőre 3,8%-os inflációt jósolnak. Ez 4% alatti januári nyugdíjemelést is jelenthet, ami nem biztos, hogy jó.

– Ezek a hatások nem egyszeriek, hanem folyamatosak: az adókedvezmények jövőre és utána is fennmaradnak, tartósan terhelik a költségvetést.

– Én borítékolom, hogy a választás után, teljesen mindegy, melyik kormány lesz, nagy, átfogó adó- és jogi reformra lesz szükség. Politikailag könnyű lesz kommunikálni, hogy az egykulcsos adó bevált, teljesítette a feladatát, ideje áttérni a progresszív adózásra. Biztos vagyok benne, hogy ezek a kedvezmények meg fognak jelenni jövő év első felében, de utána szükség lesz reformra.

Sem a Tisza-ígéret (megtartás és bővítés), sem a Fidesz javaslatai nem lesznek hosszú életűek.

A költségvetési kényszer, az inflációs problémák, a magas kamatok mellett a gazdaság nem tud beindulni. Vissza kell térni az egyszerűsítéshez. 2010-ben söralátét méretű bevallást ígértek, most már asztalterítő lett. Közelíteni kellene a söralátét-nagyságú bevalláshoz, ami nem lehetetlen.

Kapcsolódó

Bod Péter Ákos: 2026-ban bárki is lesz kormányon, ezzel az óriási hiánnyal valamit kezdenie kell majd

Nagyon cinikus, és tudatosan kárt okozó lépés a teljes SZJA-mentesség kiterjesztése egy olyan helyzetben, amikor a gazdaság alig nő, a költségvetési hiány egyre nagyobb, és az inflációt sem tudja megfékezni a kormány - mondja a jegybank volt elnöke.

KÖVESS MINKET:

Pottyondy Edina: A Fidesz úgy tanult a kegyelmi ügyből, ahogy kezdő zsebtolvaj az első tettenérésből

A humorista arra is reagált legújabb bejegyzésében, hogy Rogán Antal egy rossz influenszernek tartja őt.

F. O. - szmo.hu
2025. szeptember 30.

Pottyondy Edina a YouTube-csatornáján mondta el véleményét a magyar közélet aktuális eseményeiről. Rogán Antal miniszter egy beszélgetésben azt mondta Pottyondyról: nagy betűkkel írná fel, hogy ő a rossz influenszer. A humorista a maga stílusában reagált erre.

„Hová írnád fel, Tóni? Óriásplakátra? Szuverenitásvédelmi listára? Vagy augusztus 20-án az égre drónokkal, 3 milliárdért? És közben Nagy Feró énekelné Jackótól a Badet?” Ez olyan mintha én azt mondanám rá, hogy rossz politikus. Ha engem kérdeznének, azt mondanám Rogánról, hogy mini Sztálin vagy maffiózó.

És mit csinál egy rossz influenszer? Megállapítja, hogy a Fidesz úgy tanult a tavalyi kegyelmi ügyből, mint kezdő zsebtolvaj az első tettenérésből: professzionalizálódott”

– fogalmazott Pottyondy, aki ezek után beszélt még Semjén Zsolt parlamenti felszólalásáról, Kocsis Máté tevékenységéről, de szóba került Lázár János és a tragikus hirtelenséggel elhunyt vásárhelyi rendőrkapitány ügye is.

Kapcsolódó

Pottyondy Edina: Semjén Zsolt alapból is irritáló figura, ügye pedig egy tragikus látlelet, hogy hova züllött a közélet

A humorista szerint „odáig züllesztette a Fidesz az országot, hogy a köztársasági elnök egy báb, az Alkotmánybíróság egy fideszes alapszervezet, az ügyészséget pórázon tartják, a Fidesz vezérkar meg a törvények felett áll”.

KÖVESS MINKET:

Takács Márk: Nem a Magyar Honvédség, hanem cigicsempészek drónjai repülhettek be Ukrajnába

Kémkedésnek ugyanis csapnivaló lett volna egy ilyen akció. A katonai elemző a készülő drónfalat szükségesnek tartja, szerinte a kórházakat, reptereket, kormányzati vezetési pontokat is védeni kell, mert jelenleg egy tömeges dróntámadás ellen védtelenek vagyunk.

Fischer Gábor, Címlapkép: John Keeble/Getty Images - szmo.hu
2025. október 03.

Több ezer ember töltötte kempingágyakon a csütörtök éjszakát Münchenben, miután ismeretlen eredetű drónokat láttak a reptér környékén. Korábban egy dán repteret is le kellett hasonló okokból zárni, és drónok repültek át a legnagyobb dán katonai reptér felett is. A dán miniszterelnök nem zárta ki, hogy az oroszok állnak az akció mögött, a védelmi miniszter pedig hibrid támadásról beszélt. Az európai vezetők drónfal felállítását sürgetik, hogy megakadályozzák a keleti határ felől érkező drónok bejutását.

A kezdeményezéshez Magyarország is csatlakozott, Orbán Viktor pedig azt mondta, „ha jön egy drón, ami nem a tiéd, akkor lődd le.” Csakhogy épp Magyarország volt az, ami fölött 2022-ben háborítatlanul átrepült egy bombát szállító drón, ami később Zágrább mellett zuhant le. Közben Ukrajna azzal vádolta meg a magyar kormányt, hogy felderítő drónokat indított az ő területükre. Orbán Viktor szerint ez „kamu”. De azt is hozzátette: „tegyük fel, hogy néhány méterre berepült oda, és akkor mi van? Ukrajna nem egy független ország.” Tényleg hibrid hadviselést folytat európai országok ellen Oroszország? Képes megvédeni magát a NATO? És mi állhat az ukrán-magyar drónvita mögött? Erről beszélgettünk Takács Márk katonai elemzővel.

— Zelenszkij elnök szerint magyar felderítő drónok hatoltak be Kárpátaljára, a magyar fél ezt tagadja. Mi történhetett?

— Szerintem ezek nem a Magyar Honvédség vagy a magyar állam drónjai voltak.

Kilencven százalék esélyt adok rá, hogy csempészdrónok: cigarettát, kábítószert vagy mást vittek, ami azon a határszakaszon régi „népszokás”. Ha kémkedésről lenne szó, ez a lebukás legbiztosabb módja.

Sokkal kulturáltabban is meg lehet oldani, például Ukrajnába becsempészett drónokkal, fedett akcióként álcázva. Volt már rá példa a háború alatt is, hogy ukrán kisrepülőgép, cigarettacsempészek, átrepültek magyar légtérbe, és Hajdú-Biharban találták meg a gépet. Akkor nem volt hiszti. Most az ukránok verik a tamtamot, ennek nyilván valamilyen kétoldalú politikai oka lehet.

— Európában közben egyre másra bukkannak fel ismeretlen eredetű drónok, ami sok európai vezető szerint orosz provokáció, ami ellen drónfallal kell védezezni. Mennyire felkészült jelenleg Európa vagy a NATO a dróntámadásokra?

— Röviden: semmennyire. Ha kézből indítható FPV-drónokról, oktokopterekről beszélünk, ezek általában nem nagyobbak egy laptopnál vagy egy nagyobb bőröndnél. Ellenük jelenleg nincs érdemi képesség, és nem azért, mert ne lenne mivel lőni rájuk. Ha egy ilyen berepül például a koppenhágai repülőtérre, be lehet vetni betanított madarakat, például vándorsólymokat, sörétes puskát vagy más eszközt. Csakhogy ezeket nem egyesével alkalmazzák, hanem tömegesen, ez a lényegük.

A védelmi rendszerek túlterhelésére akár több ezret is bevetnek, amelyek emberi irányítás nélkül is együttműködhetnek. Jelenleg nincs ellenük hatékony védelem,

és egyik ország hadiipara sem áll ott, sem az amerikai, sem a kínai, sem az európai, hogy ezek ellen megfelelő védelmet adjon. Új fejlesztésekre van szükség.

— Hogyan lehet ezeket egyáltalán felderíteni és megsemmisíteni? A radarokkal a repülőket látjuk, de ezeket a drónokat akár egészen közelről is indíthatják, a célország területéről, láthattuk ezt a Pókháló-hadműveletnél és a Izrael iráni akciójánál is. Olyan mértékben kell kiterjeszteni a megfigyelést, amiről eddig szó sem volt.

— Alapvetően radarral is fel lehet deríteni őket, de nem olyan radarokkal, mint a repülőgépeknél: más hullámhosszon, kisebb távolságra optimalizált rendszerek kellenek. Emellett optikai eszközökkel is működik a felderítés, a látható vagy más fénytartományban érzékelő rendszerek képeit AI szoftverek elemzik. A gond a mennyiség. A megsemmisítésre több opció van: lelövés légvédelmi tüzérséggel (ez jellemzően a végső, közeli megoldás), nagy energiájú fegyverek, például lézerek, amelyekből már létezik hadihajóra vagy kamionra telepíthető verzió. Idő és pénz kérdése a kisebb rendszerek elterjedése. A leghatásosabb az irányított energiájú fegyver: szűk sávban irányított rádióhullámmal „megsüti” a drón elektromos rendszerét. Van még a zavarás: ha az adott tartományban megvalósítható, megbénítja az irányítást. Ez utóbbi azonban csak a távolról, ember által irányított drónok ellen jó. Ha autonóm, algoritmus vezérelte gépekről van szó, a zavarás nem hatékony.

— Ráadásul nem elég a határok mentén kifelé figyelni, mert bárhol, bármikor felbukkanhatnak ezek az eszközök. Ekkora lefedettséget elérni óriási feladatnak tűnik.

— Igen, és ezért jó, hogy Magyarország csatlakozott a drónfalhoz, mert ezt csak a világ egyik leggazdagabb régiója, az Európai Unió tudja finanszírozni. Muszáj is, ha a saját biztonságunkat akarjuk garantálni,

akár Oroszország, mint ellenérdekelt nagyhatalom, de egy ma még ismeretlen terrorszervezet is használhat ilyen eszközöket ellenünk.

Elsősorban az orosz határra érdemes telepíteni, de a kritikus infrastruktúra köré is. Ilyenek például a repülőterek, kórházak, kormányzati vezetési pontok.

— Amikor az 1950-es években felmerült a veszély, hogy nukleáris eszközöket csempészhetnek az Egyesült Államok területére, megkérdezték Oppenheimert, hogyan lehet védekezni. Ő azt mondta: csavarhúzóval. Minden beérkező hajón a konténereket szét kell szedni. Itt is hasonló szigorításra számíthatunk? Meg kell szigorítani az EU-ba érkező áruforgalon ellenőrzését?

— Ez komplex védekezés. Például a franciák nemrég bejelentették, hogy francia felségvizek közelében lefoglaltak egy, szerintük az orosz „árnyékflottához” tartozó hajót, amely drón-anyahajó lehet. Bizonyítékot még nem tettek közzé, meglátjuk, de minden lehetőség adott rá.

— Tehát jelenleg semmilyen képességünk nincs dróntámadás visszaverésére?

— Helyesbítek: csak az ilyen tömeges, kisméretű drónok ellen állunk rosszul. A Sahedeket ma le tudnánk lövöldözni.

— Egy hasonló drónt 2022-ben sem sikerült lelőni, az egy Tupoljev 141-es volt.

— Egy eltévedt ukrán drónról volt szó. A képesség megvolt, csak a döntéshozók addig tötyörögtek, amíg elrepült.

— Az oroszoknak mi az érdekük az ilyen akciókban a zavarkeltésen túl? Lehet konkrét katonai akció is, vagy inkább csak a folyamatos feszültség- és bizonytalanságkeltés, a nyugati közvélemény nyomás alá helyezése a cél?

— Egyértelműen az utóbbi. Az orosz hibrid háborús doktrína része, hogy a náluk erősebb ellenfelet, például az EU-t vagy a NATO európai tagállamait, folyamatos bizonytalanságban tartsák, és ezzel a lakosságot elfárasszák. Egy komoly katonai támadás casus belli lenne, ami nem érdekük, mert nem nyerhetnének egy háborúban.

— Tehát a lakosság kifárasztásával olyan közhangulatot teremtenének, amely segíti az általuk favorizált „békepárti” erők hatalomra kerülését, hogy ezek belülről segítsék az orosz politikát?

— Pontosan.

— Mikorra állhat fel egy védővonal?

— Ez elsősorban pénz és technológia kérdése. Fél éven belül nagy előrelépések érhetők el a pontszerű, kritikus infrastruktúra, például az erőművek, repterek védelmében.

A teljes, „totális” légvédelmi kerítés nagyjából öt év.

Ez nem azt jelenti, hogy addig semmi nincsen: öt év múlva kész, de négy év múlva sem lesz rossz, egy–két év múlva pedig már érezhető javulás lesz. Ez folyamatos fejlődés. És ha kiépítünk egy rendszert, akkor sem lehet hátradőlni: az ellenfél a védelmünkhöz igazítja a támadóképességeit, nekünk pedig ehhez kell igazítani újra a védelmet.

— A keleti szárny országai ültek össze a drónfal ügyében, de nyugat- és észak-európai országoknál is észleltek támadásokat. Miközben ez kiépül, várható, hogy az EU összes tagállamára kiterjed a program?

— Célszerű lenne. Ezt csak együtt lehet csinálni. Ezeket a drónokat könnyű mozgatni, akár egy sztenderd konténerben is.

A pontszerű és a körkörös védelem egyszerre kell.

Minden légvédelmi rendszer lényege, hogy egymást átfedő, együttműködő elemek összessége legyen.

— Ukrajnának kialakult gyakorlata van már ebben. Érdemes tőlük tanulni, velük együttműködni? Van olyan innováció, amit most ők tudnak a legjobban?

— Feltétlenül. Az oroszokkal fej fej mellett haladva náluk van a legmodernebb tudás harctéri és hátországi védekezésben, támadó fejlesztésekben egyaránt. Ezért volt számomra szomorú, hogy Robert Brovdit kitiltották Magyarországról. Remélem, ez csak múló politikai szeszély.

— Ő inkább a támadó oldal szakértője.

— De a támadó tudja, mivel védekeznek ellene, és hogyan lehet azt megkerülni. Ha a másik oldal logikájával gondolkodunk, a tudása a védelemben is hasznos.

— Van terv arra, hogy Ukrajnát bevonjuk az együttműködésbe?

— Úgy tudom, hivatalosan nincs. A lengyelek viszont már elkezdtek együttműködni az ukránokkal. Tagállami szinten kétoldalú megállapodások indulhatnak. Hivatalosan még nincs bevonva Ukrajna ebbe a kezdeményezésbe, de erősen meglepődnék, ha nem használnánk fel a tapasztalataikat.

— A magyar miniszterelnök határozottan kijelentette, hogy ha egy drón berepül az unió légterébe, azt le kell lőni. Hol a határ a hidegháború és a forró háború között?

— Hál’ istennek nem a magyar miniszterelnök dönti el, hanem egységesített szabályok rögzítik, ki mit, mikor, milyen eszközzel és miért lőhet le a saját légterében. Viszont alapvetően igaza van: az azonosítatlan és felszólításnak nem engedelmeskedő légi eszközöket, akár ember vezette járműről is van szó, végső esetben le kell lőni. A kérdés második felére: a hidegháború addig tart nemzetközi jog szerint, amíg a felek nem üzennek hadat egymásnak. Valószínűleg ez nem fog megtörténni, így

hidegháborúról beszélünk mindaddig, amíg a két fő érintett fél nem csap össze nyílt fegyveres konfliktusban.

— Sokan nem éltek az első hidegháború alatt. De azt gondolom, nem túlzás azt mondani, hogy annak első évtizedei legalább ennyire „forrók” voltak, mint a mostani események...

— A koreai háborúban kevésen múlt, hogy az amerikaiak atomfegyvert vessenek be. A kubai rakétaválság sokkal forróbb volt, mint bármi most. Attól hál’ istennek messze vagyunk. Abban az időben sokkal közelebb állt annak lehetősége, hogy a felek egymásnak essenek, mert az Egyesült Államok és a Szovjetunió nagyjából pariban volt.

Ma a Nyugat sokkal erősebb Oroszországnál,

Kína pedig Európában nem hidegháborús szereplő katonai értelemben, az ő terepe a Csendes-óceán.

Kapcsolódó

Zelenszkij a Lengyelország légterébe behatoló orosz drónokról: Ez rendkívül veszélyes precedens Európa számára

„Nemcsak egy volt, amit balesetnek lehetne nevezni, hanem legalább nyolc Lengyelország felé irányított támadó drón” - fogalmazott az ukrán elnök, aki szerint ez egy újabb lépés az eszkaláció felé.

KÖVESS MINKET:

Otthon Start: beduguló ügyintézés, 10%-os önrészből kieső ügyfelek, egymásra licitáló bankok – berobbant az új hitel

Kétszer annyi hiteligénylés fut be most a bankokhoz, mint általában, miközben Budapesten 1-2 nap alatt elviszik a 40-50 négyzetméteres lakásokat. Az igénylés beadásától azonban hosszú az út a folyósításig, és akadhatnak meglepetések - mondja a szakértő.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/Czeglédi Zsolt - szmo.hu
2025. október 02.

Túl vagyunk az Otthon Start program első hónapján. Már nemcsak előzetes kalkulációk, jóslatok állnak rendelkezésünkre, hanem számok is. A kedvezményes, 3%-os kamat mellett akár csupán 10 százalék önrész is elegendő a kölcsön felvételéhez. Ráadásul nagyon nagyvonalúak a program feltételei abban is, ahogyan az első lakás fogalmát meghatározzák: akinek 50%-os tulajdonrésze van egy ingatlanban, jogosult a programban való részvételre.

Ahogy az várható volt, az ügyfelek megrohamozták a bankokat, azonban sokan szembesültek azzal, hogy belassult az ügyintézés. Olyan részletszabályok is kiderültek, amikkel előzetesen nem nagyon találkoztak az ügyfelek, és ez átírhatja a számításokat. Az első hónap tapasztalatairől Árgyelán Józseffel, a Bankmonitor vezető elemzőjével beszélgettünk.

– Hogy áll most az Otthon Start?

– Az óvatosság az első napokban sem nagyon látszott. A kormány elmondása szerint már az első héten is napi ezer igénylés volt, tehát heti ötezer a munkanapokat tekintve, és az első három héten ez folyamatosan megvolt. Ezalatt 15 ezer igénylést fogadtak be a bankok. Hogy ez sok vagy kevés, önmagában nem mond sokat. Havi szinten a szerződéskötések száma 6–7 ezer a bankoknál, tehát

három hét alatt igénylési oldalon megduplázták az átlagos szerződésszámot.

Nyilván nem minden igénylésből lesz hitelügylet: lesz elutasítás, elhúzódó ügyintézés. Nem lehet egy az egyben átváltani a két számot, de sokat sugall. Ráadásul a Bankmonitor kalkulátorát használók adatai alapján a felhasználók jelentős része megfelelt a jogszabályi feltételeknek: a jövedelmük elfogadható volt, megfelelő értékű ingatlanra kalkuláltak, volt TB-jogviszonyuk. Itt 83–84 százalékos arány látszott. Nyilván vannak banki szabályok is, de

első ránézésre úgy látszik, hogy egy kifejezetten hitelképes réteg szeretné kihasználni ezt a lehetőséget.

Jó eséllyel a 15 ezer igénylésből nem ezer szerződés lesz, hanem bőven 10 ezer fölötti.

– Van is ennyi ingatlan folyamatosan?

– Júliusban jelentették be a programot, és július–augusztusban a hitelből vásárlók egy része már az Otthon Starttal kalkulált. Ezt alátámasztja a ma megjelent MNB-nyilvántartás: a lakáshitel-volumen a május–júliusban tapasztalt havi 140–150 milliárdról augusztusban kicsivel 100 milliárd fölé esett, azaz nagyjából 25 százalékkal csökkent. Ennek oka, hogy

a júliusi bejelentés után sokan kivártak, sőt volt, aki szerződéskötés előtt lépett vissza.

Ezek az Otthon Start indulására vártak. A Duna House Barométer szerint a júliusi 9 ezer fölötti adásvételszám augusztusra 11 ezer fölé emelkedett; ezek egy része szintén az Otthon Start indulására várt. A szeptemberi nagy ugrás tehát korábban megkötött adásvételekhez köthető. Jogos a kérdés, lesz-e hosszú távon elég ingatlan. Az ingatlan.com friss statisztikái szerint 30 százalékkal nőtt a kínálat, és ennek jó része Budapest. Budapesten például 70 százalékos pluszt mértek. Hozzá kell tenni, hogy hiába jön ki darabra a matek, felmerülhetnek problémák: sok olyan ingatlan kerülhetett vissza a piacra, amelyet korábban minőség vagy állapot miatt nem adtak el, és most az Otthon Start indulása miatt újrahirdettek. Lehet, hogy darabra meglesz a keresett mennyiség, de minőségben, elhelyezkedésben, alapterületben lehetnek szűk keresztmetszetek.

Látszik, hogy a fővárosi 40–50 négyzetméteres lakások adásvételi sebessége nagyon felgyorsult: ha egy jó árú, Otthon Start-kompatibilis lakás kikerül a piacra, egy-két nap alatt elviszik.

A kínálati oldal alakulása fogja az árhatást is meghatározni: mennyi jó minőségű, megfelelő állapotú „új” (új építésű és frissen piacra kerülő használt) lakás jelenik meg. Használt lakást önmagában az Otthon Start miatt nem fognak tömegesen eladni. Többlet akkor jöhet, ha a befektetők eladnak, vagy ha sokan lakáscserébe fognak. Itt viszont kérdés az „első lakásszerzés” feltétele. Emellett az új építések felfutása hozhat nagyobb mennyiséget. A kormány durván évi 10 ezer új projekttel számol az Otthon Starthoz kapcsolódóan, az Otthon Start Programirodánál is több ezres, sőt több tízezres lakásszámú projektekről tárgyalnak. Viszont ezek az ingatlanok nem azonnal jelennek meg: a projekt állapotától és technológiától függően 1–3 év is lehet, mire ténylegesen elkészülnek, viszont már korábbi stádiumban is értékesíthetők. Az indulás utáni első hónapokban ezért a meglévő piac kínálatának kell fedeznie a hirtelen megugró keresletet, és kérdés, milyen összetételű új kínálat jelenik meg.

– Hatása lehet ennek az átrendeződésnek az albérletekre is?

– A bérleti piacra is van hatása a programnak, mivel sok bérlő inkább vásárol, ha hasonló törlesztővel saját lakást tud venni. Ha sokan kimennek a bérleti piacról, a bérleti díjak emelkedése megállhat, egyes régiókban csökkenhet is, ezt látva befektetők is dönthetnek eddigi lakásaik eladása mellett, ami fenntarthatja a kínálatot. Rövid távon ez kompenzálhat, de pár hónapon belül a kereslet továbbra is magas maradhat, míg a kínálat szűkös, egészen addig, amíg az új projektek nem jutnak el az értékesítési fázisig. Láttam már „tervezőasztalos” vásárlást is.

– Úgy tűnik, hogy az ügyintézés lassul. A bankok korábban azt kommunikálták, hogy felkészültek a rohamra, de a helyzet az, hogy lényegesen hosszabb idő, míg az Otthon Start-ügyeket elintézik.

– Ha fel is készült az apparátus, ekkora igényemelkedésre nem lehet úgy felkészülni, hogy az átfutási idő ne növekedjen. Még nincsenek végleges számok, arányaiban néhány ügyletet folyósítottak, és kevés jutott túl a bírálaton.

Nem tudjuk pontosan, mekkora a bedugulás, de lassulás látszik.

Például sokan 10% önerővel szeretnék igénybe venni a konstrukciót. Az első kommunikációkból az tűnhetett ki, hogy aki Otthon Startot vesz fel, automatikusan 10% önerővel vásárolhat, ám ez végül nem így lett. Az Otthon Startnak van egy első lakáshoz kapcsolódó feltételrendszere, és a 10% önerő alkalmazásának is van egy másik, de ezt a kettőt nem hangolták össze. Az MNB-nél eltörölték az életkori korlátot, tehát valóban nincs felső korhatár a program igénybevételére. Azonban a meglévő tulajdonokra más elvárások vonatkoznak. Otthon Startnál 50% meglévő tulajdoni hányad mellett is lehet hitelt igényelni, viszont első lakásszerzőként a 10% önerőhöz legfeljebb 49%-os tulajdoni hányaddal lehet rendelkezni. Tehát,

ha egy házaspár fele-fele arányban tulajdonos egy ingatlanban, felvehetik az Otthon Startot, ha nincs és nem is volt más lakásuk, de 10% önerőre már nem lesznek jogosultak.

Másik fontos különbség: az Otthon Startban több kivétel van a meglévő ingatlanokra, amelyek birtoklása esetén igényelhető a hitel (15 millió alatti érték, haszonélvezettel terhelt és a haszonélvező bent lakik, az elmúlt tíz évben elbontott ingatlan, tíz évnél régebbi tulajdon stb.). Az MNB oldalán, egyetlen kikötés van: ha jogszabályi haszonélvezettel terhelt az ingatlan, az nem számít. Nincs alacsony értékű, bontásra vonatkozó vagy múltbeli vizsgálati könnyítés. Tehát,

ha 12 éve volt valakinek ingatlana, jogosult a hitelre, de nem lesz jogosult a 10% önerőre.

Sok igénylő most fog ezzel szembesülni. Továbbá a 10% önerőhöz a Lechner Tudásközpontnak igazolást kell kiállítania. Jó hír, hogy ezt már nem a magánszemélynek kell lekérnie, hanem a banknak. Ugyanakkor vannak technikai anomáliák: legutóbb, múlt héten a bankok azt jelezték, hogy ez még nem megy gördülékenyen. Mindenkitől, aki így szeretne vásárolni és így nyújt be hitelkérelmet, nyilatkozatot kérnek az ingatlanjairól, és hozzájárulást kérnek, hogy a Lechnertől lekérhessék a szükséges hatósági bizonyítványt.

– Egy szeptember 4-i hír szerint, már nincs szükség a Lechner Tudásközpont által kiállított tulajdoni igazolásra...

– Az Otthon Starthoz kapcsolódó fix kamatnál nincs szükség rá, de ha 10% önerővel veszem igénybe, ahhoz kapcsolódóan van.

– Tehát egyelőre még csiszolódnak a szabályok. Ez is okozhatja a tömegességen túl a zökkenőket és az ügyintézés lassulását?

– A 10% önerővel számoló ügyfél mindenképpen számíthat lassulásra, a sok ügylet miatt is, és amiatt is, hogy mikor tudják lekérni ezt az igazolást.

– Mivel a program nem határidőhöz kötött, hanem visszavonásig él, az elején nagy boom van, aztán beáll a rendszer. Feltételezem, hogy a most tapasztalt roham nem tartható sokáig. Hol stabilizálódhat az igénylések száma?

– A havi lakáshitel-volumen 140–150 milliárd volt (júliusban nagyjából 140–145). Augusztusban visszaesett 100-ra, szeptemberben feljebb megy, de a bírálati átfutások miatt nagyjából októberben jelenik meg a kihelyezéseknél a nagy ugrás. Mindenképpen 200 milliárd forint fölötti számokra számítanak a szakértők a mostani igénylésszám mellett, és az sem kizárt, hogy 220–250 milliárd körül alakulnak a számok októberben.

– Ez meddig tartható?

– Szerintünk 1–3 hónapig lesz ennyire magas. Utána beáll egy alacsonyabb, de a korábbiakban megszokottnál magasabb szintre, valahova 150 milliárd fölé, mondjuk 160–170–180 milliárdra. Egyéb hatásoktól függően ez persze még eltérhet. Az is fontos, hogy

eddig az átlagos kölcsönösszeg 20 millió forint körül volt, de az Otthon Startnál bőven 30 millió fölötti igénylések érkeznek átlagosan.

Tehát nemcsak a darabszám miatt nő a kihelyezés, hanem az átlagösszeg miatt is.

– Az elején a bankok a kötelező 3% alá is kínáltak. Látszik a verseny a továbbiakban is?

– A verseny fokozódott. Azok a bankok, amelyek eddig kevésbé vették ki a részüket, növelték a tétet. Induláskor három bank kínált 3% alatti kamatot: a Gránit 2,85-öt, az UniCredit 2,95-öt és a CIB 2,95-öt.

Kamatoldalon becsatlakozott az MBH Bank: a saját, speciális ügyfélkörének 2,75-öt ad; ez azoknak szól, akiknek a munkaadója speciális megállapodásban áll az MBH-val.

Átlag (illetve átlag feletti jövedelmű) ügyfelek is elérhetnek 2,89%-os kamatot az MBH-nál, tehát ott is léptek. De jóváírásban is versenyeznek: jellemzően 100-200 ezer forint közötti összegeket kínálnak. Van olyan bank, amely egy havi törlesztőt ígér vissza, futamidőtől függően ez akár közel félmillió is lehet. Az MBH a korábbi 100 ezer forintos ajándékutalványt 120 ezerre emelte, ha az ügyfél Fundamenta lakáskasszát is köt. Ha prémium ügyfél, további 100 ezret ad.

A Raiffeisen szerdán jelentette be, hogy a 100 ezres jóváírást megduplázza 200 ezerre.

Látható, hogy akik nagyobb piaci részt szeretnének, ráígérnek. Kilóg a sorból az OTP: ők eddig sem kínáltak érdemi jóváírást vagy kamatkedvezményt, és most sem; más ligában játszanak a fiókhálózatukkal, felkészülten. A versenynek itt biztosan nincs vége: akik nagyobb piaci részesedést szeretnének, további kedvezményeket ígérhetnek.

KÖVESS MINKET: