Hibátlan volt a dokkolás – így lépett Kapu Tibor az ISS fedélzetére
A NASA már egy reggeli közleményben jelezte, hogy a Crew Dragon gyorsabban halad a tervezettnél, és dél körülre már csak néhány kilométerre volt a Nemzetközi Űrállomástól. Nem sokkal később fizikailag is összekapcsolódtak. Azonban még jóideig eltart, mire az űrhajósok átlebeghetnek az ISS fedélzetére.
Nagy Szabolccsal, a Spacejunkie YouTube-csatorna főszerkesztőjével beszélgettünk arról, mi történik pontosan az elkövetkező órákban és napokban a világűrben, mire kell felkészülnie a legénységnek, és egyáltalán: milyen körülmények között élnek, dolgoznak, pihennek az űrhajósok a Nemzetközi Űrállomáson.
– Mi történik most pontosan?
– 28 órán keresztül „kergették” egymást, ez idő alatt a legénység is felkészült: hozzászoktak a súlytalansághoz. Ez azért fontos, mert nem mindenki ugyanúgy reagál rá. Ennek a jelenségnek az egyik neve az „űrbetegség”, angolul „space sickness”. Ilyenkor az ember dezorientált lehet, egyesek hányingerrel küzdenek, mások nehezebben szoknak hozzá. Ezért van szükség egyfajta pihenőidőszakra is, ami a Dragonnál kifejezetten előnyös. Persze közben felkészültek a dokkolásra, amelynek van egy meghatározott szekvenciája:
Ezek biztonsági protokollok, amelyeket minden emberes küldetésnél szigorúan betartanak. Ennek is köszönhető, hogy nem szokott probléma lenni a dokkolással.
– Ez automatikus folyamat, vagy manuálisan is ellenőrzik közben?
– Autonóm módon történik a dokkolás, de természetesen közben folyamatosan ellenőrzik. A Dragon magától repül, de bármikor közbe lehet avatkozni. Nincs rajta botkormány, vagy hasonló manuális irányítóeszköz, de a rendszerbe be lehet nyúlni. Szerencsére erre ritkán van szükség, mert a Dragon egy kiváló konstrukció. Mielőtt elkészült az emberes változat, a teherverzió már sokszor repült a Nemzetközi Űrállomásra, és
Nem szokott előfordulni, hogy ne tudna dokkolni, vagy hogy eltérne az előírt pályától: ez egy precíz, jól működő rendszer.
– Miután megtörténik a dokkolás, nem nyitják ki rögtön az ajtókat. Előtte még különféle ellenőrzések zajlanak. Mi történik ebben a körülbelül egy órában?
– A dokkolás után először ellenőrzik, hogy a kis karmok megfelelően tartják-e az űrhajót. Ezután az űrhajó magától közelebb húzódik az ISS-hez, egy mechanikus szerkezet segítségével. Ez a rendszer egy rugót is megfeszít, amely a leválásnál fontos: akkor csak elengedik a karmokat, és a rugó finoman eltávolítja a Dragon kapszulát. A következő lépés a szivárgásellenőrzés és a nyomáskiegyenlítés, hogy ne alakuljon ki kritikus nyomáskülönbség az űrhajó és az állomás között, azaz amikor kinyitják a zsilipajtót, ne legyen semmilyen probléma. Ezek az ellenőrzések elengedhetetlenek ahhoz, hogy minden rendben legyen, és ne legyen semmilyen anomália. Ezért tart ennyi ideig.
– Ha ez megtörtént, mi a következő lépés? Én például, ha megérkezem valahová, először beviszem a holmimat a leendő szállásomra, aztán kezdődhet a munka...
– Amikor átlebegnek a Nemzetközi Űrállomásra, az ott tartózkodó személyzet hivatalosan is üdvözli őket. Ez egy kicsit más, mint az operatív küldetéseknél, amelyek általában hat hónapig tartanak, és a NASA, a Roszkozmosz, az ESA vagy a JAXA szervezi őket, mert ez most egy privát küldetés, ami rövidebb, és más céljai vannak. Ettől függetlenül ez egy nemzetközi közösség, így természetes, hogy kicsit megölelik egymást, beszélgetnek. Aztán megkezdődik a munka: a tudományos eszközöket és anyagokat áthozzák a Dragonból az ISS-re. A Nemzetközi Űrállomás egy Föld körüli pályán keringő laboratórium, oda dolgozni mennek az emberek. Persze mindenkinek van szabadideje is, de Tibi ideje például nagyon feszített lesz.
főleg, ha azt nézzük, hány a NASA-é, hány az indiai vagy a lengyel kísérlet. Szóval egy kis akklimatizálódás után kezdődik a munka.
– Nézzük meg egy kicsit azok szempontjából, akik eddig nem nagyon érdeklődtek az űrkutatás iránt, de most mégis kíváncsiak. Például: hogyan alszanak ezek az emberek az űrállomáson?
– A Nemzetközi Űrállomáson folyamatos súlytalanság van. Ott nincs olyan, hogy „lent” vagy „fent”, „padló” vagy „mennyezet”. Minden irány egyforma, és bárhova lebeghetsz. Semmi sem marad egy helyben, ha nem rögzíted. Ha például letennél valamit egy asztalra, az egyszerűen elszállna, ha nincs leszorítva.
Az alvóhelyek általában kis fülkék, olyanok, mint egy mini szekrény, vagy zuhanyzó. Az űrhajós ott magára zárja az ajtót, bent is minden tépőzárral van rögzítve, és a hálózsákban lebegve alszik. Tibi esetében ez más lesz, mert most 11-en tartózkodnak az ISS-en, ami viszonylag sok. Neki a japán laboratóriumban alakítottak ki helyet, ott fog aludni.
– Az időzónáról is sokan kérdeznek. Melyiket használják? Nyilván nem lehet, hogy mindenki a saját nemzeti ideje szerint dolgozzon, és a nap állása sem segít, mert sokszor van napfelkelte és napnyugta.
– Igen, 16 napfelkelte és napnyugta van 24 óra alatt.
– Mint a Kis hercegben... De melyik időzónát használják?
– A Greenwich-i középidőt, tehát az UTC-t, vagy más néven klinikai időzónát. Ez velünk, magyarokkal viszonylag szinkronban van.
– Tehát az amerikai irányítóközpont személyzete is eszerint dolgozik, él alszik?
– Pontosan. Sőt, a karantén alatt is ehhez az időzónához szoktatják a legénységet, hogy minél kisebb legyen a jetlag. Ez azért sem mindegy, hogy a kéthetes küldetésből mennyi idő megy el akklimatizálódásra, amit felhasználhatnák akár kísérletekre is.
– Mennyi az alvásidő az ISS-en? 7-8 óra körül?
– Pontos adatot nem tudok, de valószínűleg 6–8 óra között van. Próbálják nem túlhajtani őket. Az űrutazás hajnalán, például talán az Apollo-7 küldetés során, a személyzetet annyira leterhelték, hogy fellázadtak: azt mondták, így nem hajlandók dolgozni. Azóta figyelnek a megfelelő egyensúlyra: legyen munkaidő, de legyen pihenő is.
– Régen tubusból ettek az űrhajósok, de most már sokkal változatosabban táplálkoznak. A mostani személyzet vitt fel magával ételt, vagy az ottani menüt eszik? Van lehetőség válogatásra? Például ha valaki vegán vagy vegetáriánus?
– Igen, komoly felkészítés zajlik minden küldetés előtt. Az operatív, hat hónapos küldetéseknél külön teherszállítmány megy: visznek vizet, élelmiszert, kísérleteket. Az ételek hosszan eltartható formában vannak. Egészen változatos a kínálat: tésztás ételek, pizza,
Szerintem most is vitt magával a legénység saját ellátmányt, a Dragon kapszula mérete ezt lehetővé teszi.
– Fog-e Tibor kapcsolatot tartani magyar diákokkal?
– Konkrét időpontot sajnos nem tudunk, de az biztos, hogy az oktatás központi szerepet kap. Például lesznek olyan kísérletek, amelyeket egyszerre végeznek el a Földön és az ISS-en, így szemléltetni tudják a különbséget a gravitációs és a súlytalansági környezet között.
A műsorunkban is elmondtam már: ez a küldetés egy egész generációra lehet hatással. Most nő fel az a nemzedék, amelyik láthatja: egy magyar mérnök is kijuthat az űrbe. Még ha nehéz is az út, de nem lehetetlen.
– Szerinted a következő magyar űrhajósra is 45 évet kell majd várnunk? 2070-ig?
– Remélem, nem. Az űripar fejlődése most már exponenciális, főleg a magánszektor térnyerése miatt. Tíz éve elképzelhetetlen lett volna, hogy magáncégek vásárolnak rakétaindítási lehetőséget más magáncégektől. Ma a SpaceX dominál a piacon: idén eddig 130–140 rakétaindítást terveznek, és ezek többségét ők végzik. Egyre több cég fogja felismerni, hogy az alacsony Föld körüli pálya tudományos és üzleti szempontból is óriási lehetőség. Ahogy Schlégl Ádám, a HUNOR program űrhajósjelöltje is mondta: Magyarországnak nincs ásványkincse, tengerpartja, de van tudása, és az űriparban ezt kamatoztatni lehet.
– Tehát érdemes saját űrhajóst feljuttatni, hogy a saját kísérleteinket elvégezze?
– Én úgy gondolom, igen. És ez még inkább igaz lesz a jövőben, különösen a Starship megjelenésével. Ez radikálisan csökkenti majd a kilóra vetített űrbe juttatási költségeket, a mai ezres nagyságrendről akár 100–150 dollárra kilogrammonként. Ezáltal már nemcsak űrállomások, hanem holdbázisok, és még grandiózusabb tervek is megvalósulhatnak. Az alacsony Föld körüli pálya pedig virágzásnak indul, és egyre reálisabb lesz saját űrhajóst küldeni oda.
A SpaceJunkie csapata itt közvetítette élőben Kapu Tiborék dokkolását és belépést az ISS fedélzetére:
A magyar űrhajós és társai érkezéséről itt írtunk:
