HÍREK
A Rovatból

Ez nem jó hír a nyugdíjasoknak – 2025-ben nem mindenki kap inflációkövető nyugdíjemelést

A 2025-ös nyugdíjemelés a várt 3,2%-os inflációval igazítja a korábbi összegeket, de az Országos Nyugdíjas Parlament szerint a méltányossági keretek továbbra sem elégségesek, és a Nyugdíj Alaphoz irányított források aránya is csökken.


Kikerült a kormány oldalára a 2025-ös nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások emeléséről szóló rendelettervezet. A társadalmi egyeztetésre bocsátott dokumentum szerint december 4-ig lehet észrevételeket küldeni. A tervezet alapján a kormány jövőre is a költségvetésben tervezett 3,2 százalékos infláció mértékével emeli meg bizonyos ellátások összegét – de nem mindenki számíthat erre.

A tervezet rögzíti azt a 28 ellátást, amelyeket januártól az inflációhoz igazítanak. Fontos részlet, hogy

a 3,2 százalékos emelés csak azokra az ellátásokra vonatkozik, amelyeket 2024-ben már megállapítottak. Nyugdíjszakértők szerint azonban ez nem minden juttatásra terjed ki – vannak ellátások, amelyek továbbra sem nőnek az infláció mértékével.

A részletekért továbbra is figyelni kell, hogy pontosan mely juttatások kerülnek az emelendők listájára. Tehát a rendelettervezet szerint:

  • nemzeti gondozási díj
  • özvegyi nyugdíj
  • árvaellátás
  • fogyatékossági támogatás
  • baleseti járadék
  • bányászok egészségkárosodási járadéka
  • polgármesterek közszolgálati járadéka
  • rehabilitációs ellátás
  • táncművészeti életjáradék
  • nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék
  • hadigondozásról szóló törvény alapján nyugdíjtörvény szerinti rendszeres pénzbeli ellátások
  • mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadék
  • rokkantsági ellátás
  • öregségi nyugdíj
  • házastársi pótlék
  • mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadéka
  • vakok személyi járadéka
  • szülői nyugdíj
  • házastárs után járó jövedelempótlék
  • a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátások
  • átmeneti bányászjáradék
  • korhatár előtti ellátás
  • honvédelmi adatkezelések szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatás
  • rendvédelmi szervek árváinak kiegészítő támogatása
  • honvédek baleseti járadéka
  • rendszeres pénzbeli ellátások semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben
  • nemzeti gondozási díj

Farkas András nyugdíjszakértő szerint a nyugellátások és más ellátások 2025. januári emeléséről szóló rendelettervezet lényegében megegyezik a korábbi évek szabályozásával, csupán az összegek változnak. Az új tervezet alapján az érintett ellátások összege a 2024-es értékekhez képest 3,2 százalékkal emelkedik.

A szakértő kiemelte azokat a fix összegű ellátásokat, amelyek nemcsak a nyugdíjasokat, hanem számos más csoportot is érintenek – ezeknél is a tervezett inflációnak megfelelő emelés várható.

  • A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás összegének számításához az alapösszeg 2024-ben 137 655 forint, ami jövőre 142 060 forint lesz.
  • A rokkantsági járadék 2024-ben 58 830 forint, jövőre 60 715 forint lesz.

A többi ellátás kevés jogosultat érint:

  • A nemzeti helytállási pótlék 2024-ben 312 645 forint, jövőre 322 650 forint lesz. Ugyanez a pótlék hozzátartozói jogon a saját jogú pótlék fele, 2024-ben 156 330 forint, jövőre 161 335 forint lesz.
  • Az életüktől, szabadságuktól megfosztottak politikai kárpótlásának alapösszege 2024-ben 156 040 forint, jövőre 161 035 forint lesz.
  • Az együttfolyósítási összeghatár (ami csak nagyon speciális, régi esetekre érvényes szabály, a saját jogú nyugdíj és az özvegyi nyugdíj együttfolyósítására vonatkozik, ha a külön-külön folyósításnál ez lenne a kedvezőbb az érintett özvegy számára) 2024-ben 147 270 forint, jövőre 151 985 forint lesz.

Kitért arra is, milyen juttatások maradnak változatlanok jövőre is, vagyis mely ellátások nem emelkednek még 3,2 százalékkal sem

a következő évben:

  • A teljes öregségi nyugdíj minimális összege, ami 18. éve marad változatlanul, így jövőre is 28 500 forint lesz.

Mint a nyugdíjszakértő hozzáfűzte, ennek a nyugdíjrendszerben már nincs különösebb jelentősége, csak rémisztően rosszul mutat.

Az árvaellátás minimális összege, ami harmadik éve változatlanul 50 000 forint lesz jövőre is.

A nyugdíjszakértő szerint érthetetlen, miért nem emelik évente a fix összegű ellátásokat is a nyugdíjemelés mértékével, ahogy azt a szabályozás lehetővé tenné.

Az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály úgy látja, a tervezetben csak a várt 3,2 százalékos inflációval igazítják a korábbi összegeket, valódi változás nincs. Az özvegyek és árvák ellátását indokoltnak tartják a nyugdíjfejezetben, de szerintük a többi tételt nem lenne szabad ide sorolni.

A pénzügyminiszter, Varga Mihály korábban azt mondta, megkezdték a nyugdíjrendszer tisztítását, hogy hosszabb távon stabilabb legyen, miközben a járulékfizetők száma nő.

Karácsony Mihály szerint a 2025-ös költségvetési tervezet csökkenti a Nyugdíj Alaphoz irányított szociális hozzájárulási adó arányát, miközben a bevételek közel azonos megoszlást mutatnak adó- és járulékalap között. A méltányossági támogatások keretét alig emelték: a nyugdíjmegállapításra 300 millió, az egyszeri segélyre 600 millió forint marad, a nyugdíjemelés kerete pedig 900-ról 1000 millióra nő, de ezek továbbra sem elégségesek az igényekhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fotók: Orbán Viktor kiment az emberek közé, a Tisza és a Kutyapárt pultja mellett kezdett aláírásgyűjtésbe
A pesterzsébeti piacon Gulyás Gergellyel jelent meg, ahol több mint százan várták a kormányfőt, de kinn voltak az ellenzéki pártok is a híveikkel együtt.


Orbán Viktor szombaton a pesterzsébeti, Tátra téri piacon közölte, hogy aláírásgyűjtést indítanak Brüsszel háborús tervei ellen. A miniszterelnök reggel a közösségi oldalán azt írta, a Magyarország ellen indított támadással szemben egységet és erőt kell felmutatni. Egy másik, szombat reggeli posztjában pedig úgy fogalmazott:

„Szombat reggel. Pesterzsébeti piac. Lángos helyett aláírásgyűjtés.”

A miniszterelnök a helyszínen azt mondta: se katonát, se pénzt, se fegyvert nem adunk az ukrajnai háborúba, ez nem Magyarország érdeke, nem Magyarország háborúja, Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból. Felszólalása után aláírta a Fidesz által szombaton indított aláírásgyűjtő ívet, és kijelentette, hogy van egy közvetlen veszély, amellyel szemben „Magyarországnak egységet és erőt kell mutatnia.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Be kell lépni a Fideszbe, jelenteni kell a kollégákról” – egykori gyámügyi ügyintéző beszélt Magyar Péternek, hogyan lehetett fizetésemelést kérni
Hegyi Ildikó a gyámügyben tapasztalt élményeiről vallott. Szerinte a gyakori lehallgatás és a politikai szűrés, mindemellett pedig nagy fluktuáció és alacsony bérek jellemezték a rendszert.


Hegyi Ildikó, volt gyámügyi ügyintéző Mesteriben beszélt Magyar Péterrel, a Tisza Párt elnökével, amiről a pártvezért közösségi média oldalán számolt be. A néhai ügyintéző azt mondta Magyarnak, hogy nyolc éve mondott fel, mert nem bírta a nyomást, amikor a rendszer a járási hivatalok felügyelete alá került.

Elmondása szerint lehallgató, besúgó rendszer épült ki a gyermekvédelemben, és a dolgozókat anyagilag is a pártállásuk szerint kezelték. Azt állította, hogy amióta felmondott, tizenöten dolgoztak már az ő helyén.

Korábbi tapasztalata alapján egy gyermeket rendszerint három nevelő, három műszakban nevelt fel, ha szerencséje volt a kiskorúnak.

„Akkor ez a három személy végigkísérte, a felnövését, és kötődni tudott hozzájuk”

– mondta. Később azt látta, hogy évente váltották egymást a nevelők, többek közt az erkölcsi megbecsültség hiánya miatt. Úgy fogalmazott, a legjobb munkaerők távoztak, hígult a szakma, és sürgős változtatásra lenne szükség, mert sok gyereket érint, hogy nem tudnak kihez kötődni.

Azt is mondta, hogy

a járási hivatal megvonta tőlük az autóhasználatot azzal az indokkal, hogy „csak lófrálnak”. Felidézte, hogy volt olyan eset, amikor egy 4 napos csecsemőt kellett volna a kórházból Gencsapátira vinni, mégis azt közölték velük, hogy menjenek tömegközlekedéssel.

Utalt hiányosságokra a védelembe vételeknél is. Azt mondta, amikor ő dolgozott, nyolcnapos határidők voltak a családból kiemelésre rossz körülmények vagy erőszak esetén, most pedig olyan esetről is hall, hogy fél évig elhúzódik egy ilyen eljárás.

Azt állította,

kapott halálos fenyegetést, és olyan is volt, hogy késsel rontottak rá, mégsem kapott erkölcsi vagy anyagi megbecsülést. Elmondása szerint nyolc éve, felmondásakor több diplomával nettó 150 ezer forintot keresett.

Felidézte egy kolléganője esetét is, aki 3 éve tért vissza gyesről, és nettó 180 ezer forintot keresett a munkaügyi osztályon felsőfokú képesítéssel. A kolléganő fizetésemelést kért, mire két hét múlva a főnöke jelezte, hogy kinevezheti osztályvezetőnek, de három feltételt szabott: be kell lépni a Fideszbe, jelenteni kell a kollégákról, és részt kell venni a Fidesz országos telefonos kampányában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Török Gábor: Egyre többször látszik úgy, mintha már nem hideg profik irányítanák a kormánypárt kampányát
Török Gábor szerint Magyar Péter a Fidesz politikai logikáját használva áll ellen a „gumicsont-politikának”.
Karkó Ádám - szmo.hu
2025. október 11.



Miután szombaton reggel Orbán Viktor kormányfő egy Zelenszkij ukrán elnökről és Magyar Péter pártvezérről szóló mesterséges intelligencia-videót tett közzé, Török Gábor is elmondta véleményét. Az elemző úgy fogalmazott közösségi média oldalán: „Volt a magyar politikának egy hosszú, 2024 előtti szakasza, amelyet – nyilván felháborító módon leegyszerűsítve – úgy szoktam megfogalmazni, hogy cinikusok harcolnak hisztérikusokkal.”

Értelmezése szerint ebben a felállásban az erőforrások és a működési logikák aszimmetriája tartós Fidesz-dominanciát eredményezett:

„S miután egy ilyen meccsen mindig előbbiek nyernek, a Fidesz dominanciája nem eseti magyarázatokat igényelt, hanem szinte fundamentálisnak volt tekinthető.”

Az elemző szerint a fordulat jelei Magyar Péter színre lépésével váltak láthatóvá. Török úgy látja, hogy az új ellenzéki vezető – aki a Fideszből érkezett – sokkal inkább a kormánypárt politikai know-how-ját használja, mint a korábbi ellenzékét:

„a Fideszből dezertált új ellenzéki vezér számos tekintetben inkább a Fidesz, semmint a régi ellenzék politikai tapasztalatait, tudását, gyakorlatát hasznosítja.”

Török szerint Magyar rendre ellenáll a „gumicsont-politikáknak”, a reflexszerű tematizálási kísérleteknek: „vele szemben nem működnek a korábbi baloldali-liberális pártokat sikeresen irányító, sajátos pavlovi refelxekre építő gumicsont-politikák… Magyar ilyen esetekben inkább tűnt a politikai logikát ismerő cinikusnak, semmint gombnyomásra hiszterizálható amatőrnek.”

Az elemző meglepő fejleményről ír: mintha nemcsak az ellenzék, de a Fidesz is hangnemet váltana.

„Mintha a Fidesz is változni kezdene… mintha már nem hideg profik irányítanák a kormánypárt kampányát, hanem egyre nagyobb tere lenne az érzelemvezérelt, őszinte… és egyben olykor nem eléggé átgondoltak látszó tartalmaknak.”

A korábban precízen kiosztott szerepek és kimért üzenetek helyett most szerinte egységesebb, élesebb, egyszerűbb tónus dominál: „Ami korábban okosan volt válogatva, kimérve, szerepek között gondosan elosztva, az most mintha egy kaptafára menne mindenhol, a lehető legélesebben és legegyszerűbb módon.”

Török ugyanakkor nyitva hagyja az értelmezést: lehet, hogy ez tudatos stratégiai váltás, amelyet később a választási eredmény igazolhat. Az elemző összegzése szerint ugyanakkor az egykor magyarázó erejű képlet már nem írja le a terepet: „A cinikus-hisztérikus felosztás és az általa garantált aszimmetria… szerintem már nem segít a magyar politika megértésében.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kiderült, hogy csak 1200 forint jut a gyermekotthonokban naponta egy gyerek étkezésére, szünetekben érvényes az 1500 forint
Az államtitkár szerint nincs éhezés, tele a hűtő és az iskolai étkezés ingyenes. Sok helyen az élelemre a havi 20-25 ezer forintos vegyi keretből vesznek el, és inkább azon spórolnak.


Iskolaidőben naponta 1200 forint jut egy-egy gyermek étkeztetésére a gyermekotthonokban, írja a 24.hu. Hétvégékre, munka- vagy tanítási szünetekre 1500 forint jár.

„Amikor én a gyermekotthonban dolgoztam nem volt ritka hogy egyikünk az étolajat a másik a cukrot, harmadik a tésztát, krumplit, volt aki a tusfürdőt szappant vitt a gyerekeknek, hogy tudjanak mit enni és tudjanak tisztálkodni. Tarhonyát és kolbászt vittem be az otthonba, hogy éjszakás műszakban másnapra vacsorára a pásztortarhonyát meg tudjam főzni”

– írta Szabó Csaba gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár közösségi média oldalán. Fülöp Attila szerint csak „a baloldali sajtó álhíre”, hogy a gyermekotthonokban éhezhetnek a gyerekek, és országjárásain tele hűtőket és kamrákat talált.

Később az államtitkár azt is kiírta, hogy a gyermekvédelemben élő valamennyi gyereknek biztosítanak ingyenes étkeztetést az iskolában, bölcsődében, óvodában. Ezen felül a gyermekotthon, lakásotthon vagy a nevelőszülő további étkezést biztosít. Az előírás szerint a gyereket szükségletei szerint kell ellátni, és az étkezésre kapott támogatásból nem lehet kevesebbet költeni 1200 forintnál. Hozzátette, sok esetben külső adományozóktól is érkezik felajánlás.

A Népszavának egy gyermekfelügyelő megerősítette, hogy

a tanév alatt naponta 1200 forintot kapnak az intézmények egy-egy gyermek élelmezésére, a 1500 forint hétvégékre és tanítási szünetekre jár. Elmondta, ők mindig főznek a lakóotthonban, és ha minden gyerek bent van, szűkösen, de ki lehet jönni a pénzből.

Szerinte azokban a lakásotthonokban van gond, ahol magas a szökési arány. Ha egy 12 fős lakásotthonban 6 szökött van, rájuk nem érkezik meg a pénz, de amikor visszajönnek, nekik is kell enni adni. Ha a pénz érkezése után szöknek el, a következő hónapban az állam levonja a távollét idejére eső, előre kifizetett fejpénzt, pedig az adott hónapban ott vannak.

Szabó Csaba azt mondta a lapnak:

„üres üvegeket, sörösdobozokat is előszeretettel gyűjtik a városban csellengő lakásotthonos gyerekek, a pénzen élelmet, édességet vesznek”.

Két intézményben dolgozó gyermekfelügyelő így fogalmazott: „Budapesten, ahol én vagyok, ott azért átléphetjük ezt az értéket, inkább spórolunk máson. A vidéki kollégáktól viszont hallom, hogy az élelemre a havi 20-25 ezer forintos vegyi keretből vesznek el, a mosó-és a tisztítószereken spórolnak inkább. Az étkeztetésre fordítható pénznél is nagyobb feladat elé állítja a dolgozókat az 1500-2000 forintos tisztasági keret. Havonta ennyi pénzből kell megoldani gyerekenként a sampon, tusfürdő, fogkefe, dezodor, pelenka, és a lányok menstruálásával összefüggő kiadásokat.”

A téma az után került előtérbe, hogy a költségvetési bizottságban a kormánypárti képviselők leszavazták Jámbor András és Szabó Tímea javaslatát. A javaslat a gyermekvédelmi dolgozók béremelését és az állami gondozott gyerekek étkeztetésére szánt keret emelését célozta.

A Kormányinfón Gulyás Gergely közölte, hogy idén plusz 17 milliárd forintot fordított a kormány a szociális területre. A kabinet előtt több javaslat van a szociális ellátórendszer állami lábának megerősítésére, és jövőre fizetésemelés lesz. Nem a gyermekvédelem kapta a 17 milliárdot, a szociális szféra ennél tágabb terület, ide tartoznak többek között az idősotthonok, a hajléktalanellátók és a fogyatékossággal élőket gondozó intézmények is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: