SZEMPONT
A Rovatból

„Ez már egy megélhetési párt” - óriási hullámokak kavart Mérő Vera filmje a Kutyapártról

Pénzügyi visszaélésekről, a belső demokrácia felszámolásáról és a Fidesznek kedvező politikai lépésekről beszélnek volt kutyapártosok Mérő Vera Ebek ura című dokumentumfilmjében. Nagy Dávid pártigazgató szerint ez a fekete kampány csúcsra járatása.


A Magyar Kétfarkú Kutya Párt felemelkedéséről és belső konfliktusairól, a kezdeti kreatív, vicces akcióktól a párton belüli pénzügyi és hatalmi harcokig tartó útról beszéltek a párt korábbi tagjai, aktivistái és vezetői Mérő Vera Ebek ura című dokumentumfilmjében, ami hétfőn került ki a YouTube-ra.

Ifj. Sebő Ferenc és Victora Zsolt alapítók a film elején felidézik, hogy baráti társaságként, a street art világából indultak. Azért kezdtek járdákat festeni, mert  csak szabálysértés, szemben a falra festéssel, amiért börtön is járhat. Ebből nőttek ki az olyan kreatív akciók, mint a Corvin közben pirosra festett rágógumik vagy a járdára ragasztott egyforintosokból kirakott húszezres.

A párt neve egy angol kifejezésből ered – „happy as a two-tailed dog” –, ami a határtalanul boldog, farkát csóváló kutyára utal. A politikai szerepvállalás eleinte csak poénnak indult, olyan ígéretekkel, mint az örök élet bevezetése vagy a Gellért-hegyről energiát nyerő „negyedik Béla energianyelő”. Utána egyre népszerűbbek lettek, komoly közösség épült köréjük, és nagyon menő volt a Kutyapárthoz tartozni. Az első évek sikerei után felmerült, hogy valódi pártot is csinálhatnának.

A párt bejegyzését 2014-ben a Kúria még megakadályozta, Victora Zsolt szerint azzal az indoklással, hogy a név „erkölcstelen képzettársításokra ad okot”, ami szerinte furán hangzott egy olyan szervezettől, amit úgy hívnak, hogy „Kúria”.

Később átment a kérelmük, és hivatalosan is megalakultak. A pártépítésben komoly szerepet játszottak a négyszínfestések, amelyek segítettek országossá tenni közösségüket, amiben rengeteg önkéntes dolgozott.

A 2015-ös menekültválság idején indított ellenplakát-kampányukra pár nap alatt több tízmillió forint adomány gyűlt össze. Ifj. Sebő szerint ez volt az a pont, ami megmutatta Kovács Gergelynek, hogy milyen könnyen szerezhetnek pénzt az akcióikra.

„Ott a Gergőnek volt ez egy ilyen nagy ledöbbenése, hogy ja, hogy ez ilyen könnyen megy, hogy így jön a pénz bele ebben a rendszerben? Akkor ezzel próbáljunk valamit kezdeni.”

A 2018-as választáson elért 1,7%-os eredményükkel már százmilliós nagyságrendű állami támogatáshoz jutottak, és Victora Zsolt szerint „igazából utána kezdődtek a szarok”. Ifj. Sebő szerint, amint kiderült, hogy lesz pénz, Kovács Gergely elkezdte hangoztatni, hogy meg kell szabadulni Victorától. „Nem értettem, hogy miért kell megszabadulni, ő találta ki az egészet. De  nem volt idő végiggondolni, mert aztán végül tőlem szabadult meg a csapatból először.”

Az eset egy forgatás után történt, ifj. Sebő szerint mindenféle előzmény nélkül. „Először azt hittem, hogy a Gergő viccel, de azt mondta, hogy nincs szükség a munkádra a továbbiakban. Kérdeztem, hogy de ez micsoda? Hát, mert hogy sokan panaszkodnak rád. És mondom, ki panaszkodik? Hát ezt nem akarom elmondani, mert nem akarok konfliktust.” Utána a többiek szerinte csinálták tovább, mintha mi sem történt volna.

„Érted, ez olyan, mintha egy házibuliban a házigazda mindenki szeme láttára lelövi a legjobb barátját, és berakja egy szekrénybe. És utána megy tovább a buli.”

A 2019-es önkormányzati választások után újabb konfliktusok merültek fel. Pálmai Attila a 15. kerületben mandátumot nyert, és állítása Kovács Gergely visszakövetelte a párt számára a 300 ezer forintos tiszteletdíjának a felét, 150 ezer forintot. „Ez annyira piti és annyira megalázó volt, hogy sok év volt, mire ezt fel tudtam dolgozni. Ez személyemben sértett”.

Ezt követően egyre több pénzügyi visszásságra derült fény, állítja Szirmai Zsuzsa, aki pénzügyesként került a párthoz. Arról beszélt, hogy például a párt pénzén, 4 millió forintért vásárolták meg Kovács Gergely édesapjának autóját, a bevételeket egy alapítványba csorgatták, miközben a kiadásokat a párt fizette, és szerinte a közösségi adománygyűjtésből származó pénzek is törvénytelenül kerültek a kasszába.

A bevételeket egy excel táblában vezették, amiben senki sem ismerte ki magát. „Mikor kellett a Kovácsnak egy kis pénz, akkor besétáltak a bankba, és kivettek a  számára 2 millió forintot.” A megmaradt kampánypénzt pedig Nagy Dávid pártigazgató megánszámlájára kellett visszautalni. „Ez a definíciója a sikasztásnak” - állítja Szirmai.

Victora arról is beszélt, az Állami Számvevőszékhez olyan pénztárbizonylatok jutottak el, amelyeken az ő aláírását meghamisították.

„Nekem akkor gurult el igazán a gyógyszerem, amikor megláttam ilyen fénymásolatban, hogy a 2018-ban az ÁSZ-hoz olyan bevételi pénztárvizonylatok jutottak el, ahol az én  hamisított, fénymásolt aláírásom szerepel. 16 millió forint. Következő hónapban 20 millió forint” – idézte fel.

Szirmai Zsuzsa szerint a választás előtt két nappal még arról volt szó, hogy a kampánypénzből van 300 millió forint, és mikor az elszámolás volt a kampánypénzzel, akkor már azt mondták, 162 millió forintot adnak vissza az államkasszának.

„Az egész működésem során azt tapasztaltam, hogy nem érdeklik őket a szabályok. Egyszerűen a közpénzeknek nincs becsülete, és a törvényeknek, a szabályosságnak nincs becsülete náluk.”

Amikor ezt szóvá tette, szerinte az volt a válasz, hogy ha kapnak bírságot, akkor majd kiírnak egy adománygyűjtést, és kétszer annyit fognak a támogatók fizetni. „Nem érdekelt senkit.” Szirmai szerint összesen 21,6 millió forint pénztárhiány keletkezett.

Hotz Antal arról beszélt, a párt székhelye évek óta egy olyan lakásba van bejelentve, ahol már egy idős svéd házaspár lakik, és a bíróságnak ez a mai napig nem tűnt fel. „Bementem a cégbíróságra, és megnéztem az adatokat. És kiderült, hogy 2018 óta semmilyen papírt nem adtak be. Ezen a székhelyen egy idős svéd házaspár lakik 2020 óta, és teljesen maguk alatt vannak, mert egy halom kutyapártos levél érkezik hozzájuk, és ott tobzódnak a különböző bírósági levelek, hivatalos levelek, pénzügyi levelek, minden egyéb ott áll náluk.”

Amikor néhányan egy belső csoportban elkezdtek a pénzügyekről beszélgetni és tisztánlátást követeltek, a pártvezetés ezt ellenük szóló összeesküvésnek tekintette. Ennek következményeként 2022 júliusában öt tagot, köztük a pénzügyi visszaéléseket firtatókat, egy szerintük statáriális eljárás keretében kizárták a pártból.

„Úgy voltam vele, hogyha kiderül, hogy itt mik vannak, abból országos botrány lesz és a Gergő börtönbe megy. Semmi nem történt. Én mentem a levesbe, meg az összes ember” - mondta Victora.

Szerintük az egyetlen bűnük az volt, „hogy más volt a véleményük, mint a társelnököknek”.

„Az egész családom belebetegett, ezt ki merem jelenteni. Nem is gondoltam volna, hogy a Gergő ilyenre képes különben. Talán nem is lett volna képes, ha nem jelenik meg a Szuzi” - utalt Victora Kovács Gergely szintén társelnökké választott élettársára.

A 2022-es 12. kerületi önkormányzati választásokkal kapcsolatban több megszólaló is arról beszélt, hogy Nagy Dávid egy általa „egynapos diktatúrának” nevezett eljárással vitte keresztül, hogy Kovács Gergely elinduljon az ellenzéki előválasztáson. A győzelme után polgármester lett, és a képviselő-testületben is többséget szerzett.

A megválasztott képviselők egy része szerint azonban semmilyen támogatást nem kaptak a párttól, és a vezetés szavazógépként kezelte őket.

„Abszolút a mélyvízbe ugrottunk bele, úgy, hogy előtte talán még testületi ülésen se jártunk. És akkor erre az volt a válasz, hogy most mit ugrálok én, hát nem is kell oda bejárni. Ez nem fontos az egész, csak jöjjön onnan pénz, abból adjál le valamennyit, és akkor ha be sem mész, minket az se érdekel” - mesélte a 15. kerületben képviselővé választott Pálmai Attila.

A 12. kerületben önkormányzati képviselőként dolgozó Visi Piroska szerint „a döntéseket vagy Gergő hozza, vagy valaki más, akit nem neveznek meg, mint ilyen manók, vagy nem tudom, ilyen árnyak, akikre így hivatkoznak, hogy akkor tőlük jött ez a javaslat. És mikor az ember érdeklődött, hogy ez most előttem van, szeretném megérteni, hogy melyik sor mit jelent, és én ezzel kapcsolatban feltettem rengeteg kérdést, akkor is abszolút azt éltem meg, hogy ez ilyen inszinuáció, hogy én miért kérdezősködöm.”

A legsúlyosabb konfliktus a kerületben a korábbi fideszes vezetés korrupciógyanús ügyeinek átvilágítása körül robbant ki.

A feladattal megbízott volt büntetőbírót, Balla Juditot Kovács Gergely váratlanul leállította. „Hagyjam abba, amit addig csináltam. Nem vizsgálhatom ezeket. Vége. Az indok az volt, hogy félnek tőlem a hivatalban.”

Balla szerint a jelenet teljesen lesokkolta. „Ott ültem, és tényleg azon gondolkodtam, hogy én most álmodom, hogy ez valami rossz álom, vagy tényleg ezt hallom. És akkor a Gergő még mondta is, hogy hát higgyem el, hogy ő is szörnyen érzi magát, hogy ezt kell mondania.”

„Folyamatosan gondolkodtam, hogy mi történt az utolsó megbeszélésünk óta. Mi a fene változott meg? És akkor ugrott be, hogy hoppá, hát itt volt a Tiborcz István két nappal korábban.”

A találkozó botrányt váltott ki, mert a képviselőket előzőleg senki sem értesítette Orbán vejének látogatásáról.

„Az volt a mondás, szuper, hogy itt volt a Tiborcz, és kapunk 20 millió forintot tőle a Városmajori park feljújításához. Hogy lehet ezt úgy elfogadni, hogy ne legyen semmifajta árukapcsolatás?” - tette fel a kérdést Visi Piroska.

Amikor a képviselők egy csoportja Balla eltávolítása után egy átvilágítási bizottság felállítását javasolta, ami az előző vezetés ügyeit vizsgálta volna, a polgármester Visi szerint pánikba esett. „Páni félelem fogta el, amikor ez a téma előjött, és egzisztenciális rettegést láttam benne. Nekem az volt az érzésem, mintha őt valami olyannal zsarolják, ami miatt ez számára valami egészen durva következményekkel járhatna.”

A megbeszéléseken ott volt Kovács Gergely élettársa is, aki akkor már 9. kerületi alpolgármester volt. „A Szuzi így megkérdezte, hogy ezt tényleg meg akarjátok csinálni? Ti nem vagytok normálisak, miért akarjuk ezt megszavazni? Most mondd meg, Bori, ez most mire lesz jó neked?” - emlékezett vissza Kocsis Borbála önkormányzati képviselő. Állítlag az is elhangzott Kovácstól: „Ha ezt így folytatjuk, akkor pokollá teszem az életeteket.”

A kutyapártos képviselők egy része ennek ellenére kitartott. „Én azt gondolom, hogy ennek értelme nincs, káros, öncérú, a frakción belül tök megosztó” - fogalmazott a testületi ülésen Kovács.

Aztán a nyilatkozó képviselők szerint döbbenetes jelenet zajlott le. A szavazótábláról kiderült, a Fidesz és a Kutyapárt együtt szavazta le az átvilágítást. „Akkor a polgármesterből kiszakadt egy ilyen hangos YES!”

Az esetről a 444.hu is cikket írt, ami után Kovács pert indított a lap ellen, és a megszólalók szerint bosszúhadjáratot folytatott a javaslatot támogató képviselőkkel szemben, nyilvános testületi ülésen vádolva meg őket.

A volt tagok szerint a Kutyapárt mára egy „családi biznisz”, egy „jófej piramisjáték”, amely a lelkes és jó szándékú aktivisták energiáit használja ki. A párt elvesztette a kreativitását és humorát, és semmiben nem különbözik a Fidesztől – állítják. A megszólalók szerint a párt belső működése szöges ellentétben áll azzal a képpel, amit kifelé mutat.

„Mindenki azt mondja, hogy önmagatok árnyéka vagytok, már nem vagytok viccesek, stb. stb. Ez így igaz. Mi nem ezért hoztuk létre a pártot. Ez most már egy megélhetési párt” - mondja Victora, aki a filmben odáig ment, hogy a párt megszüntetését követelte.

„Szűnjön meg a párt! Szűnjön meg! Én vagyok az ötletadója, én mentem oda Kovács Gergőhöz mondani, hogy legyünk párt. Akkor most én vagyok az az ember, aki mondja, hogy szűnjön meg ez a párt! Az alapértékeit, az alapvetéseit ezt már rég sutba vágta.” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a pártban való részvételért az identitásával fizetett.

Mérő Vera YouTube-ra kikerült filmjét fél nap alatt több mint 180 ezren látták. Bár kereste Kovács Gergelyt a film bemutatása előtt, a pártelnök végül nem adott interjút. Ehelyett Nagy Dávid pártigazgató ment be a Partizánba, és ő reagált az elhangzottakra.

„Hát figyu, ha hat nappal a választás előtt kijön rólunk egy ilyen, az nyilvánvalóan egy fekete kampány csúcsra járatása” – mondta.

A Partizán élő adásában a pártigazgató igyekezett cáfolni a film állításait.

Szerinte a filmben említett 21,6 milliós pénztárhiány nem áll meg. Nagy azt állította, amikor 2021-ben átvette a pártigazgatói posztot, 7,5 millió forintos hiányt látott, amit rendezni kezdtek. A korábbi pénzügyi káoszt a kampányok egyedi finanszírozásával magyarázta. „A problémák gyökere a kampánypénz »szétpályáztatása« volt: nem három nagy tanácsadói számla, hanem 4–5000 számla keletkezett, és nem volt jól kidolgozva a számlarend” – mondta.

A dokumentumfilm több konkrét, vitatott pénzmozgást is bemutatott. Az egyik egy Kovács Gergelynek nyújtott kétmillió forintos kölcsön volt, amit a film egy hitel kiváltásával hozott összefüggésbe. Nagy szerint ez egy szabályos, munkáltató és munkavállaló közötti kölcsön volt, amit a pártelnök végül több részletben, munkabérelőlegként vett fel, és határidőn belül vissza is fizetett.

Szintén magyarázatot adott a pártelnök édesapjától vásárolt autóra.

„Piaci ár alatt vettük meg, Gergő használta, majd piaci ár fölött megvette a párttól, amortizációt sem számoltunk el” – fogalmazott a pártigazgató.

A hegyvidéki önkormányzat körüli vitákra is kitért, ahol a film összefüggést sugallt Balla Judit volt büntetőbíró átvilágítási megbízásának leállítása és egy Tiborcz Istvánnal folytatott találkozó között.

„Nincs összefüggés” – jelentette ki Nagy Dávid, hozzátéve, hogy a találkozó tartalmáról Kovács Gergely polgármester azonnal közleményt adott ki, az ügy a pártot nem érintette, a megbeszélés pedig kerületi kérdésekről szólt. Szerinte a filmben több, egymástól független ügyet kötnek össze mesterségesen.

A párt székhelyével kapcsolatos állításokat – miszerint az évek óta egy időközben eladott Damjanich utcai ingatlanra van bejegyezve – a pártigazgató elismerte, de a felelősséget a bíróságra hárította. Elmondása szerint többször is kezdeményezték a cím módosítását, de az eljárás valamiért elhúzódik.

A pártigazgató szerint a film időzítése egyértelműen politikai célokat szolgál a választási kampány hajrájában.

Az MKKP-t ért vádak különösen érzékenyen érinthetik a pártot, amely a kampány hajrájában több helyen is visszaléptette jelöltjeit a TISZA Párt javára. Ugyanakkor nagy a nyomás rajtuk, hogy ezt máshol is tegyék meg, de erre nem hajlandóak.

A teljes film

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vidéki Prókátor: Ami az Orbán-rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt
Fülöp Botond, a Vidéki prókátorként elhíresült ügyvéd a Magyar Hang műsorában összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást, és elmondta, miben más az Orbán-rendszer leváltása, mint a Kádár-korszaké. Szerinte ha a jogállam helyreáll, elkerülhetetlen lesz a volt miniszterelnök felelősségre vonása a családja gazdagodása miatt.
F. O. - szmo.hu
2026. június 10.



Fülöp Botond, a magát korábban a „Vidéki prókátor” álnév mögé rejtő ügyvéd volt a Magyar Hang Kompország című műsorának vendége, ahol a közéletbe való visszatéréséről, a kegyelmi ügy kirobbantásának hátteréről és a rendszerváltás utáni politikai helyzetről beszélt. Elmondta, hogy az élete nem változott meg negatív irányba azután, hogy a választások után felfedte kilétét. Állítása szerint ez is jelzi a magyarországi komoly változásokat.

„Igazából csak pozitív visszajelzések jöttek. Tehát egyetlenegy negatív visszajelzés nem jött, egy negatív tartalmú gyalázkodó vagy sértő hangnemű üzenetet nem kaptam” – fogalmazott.

Mint mondta, mindig is természetesnek tartotta a közéleti szerepvállalást. „Nagyon fiatal korom óta részt veszek a közéletben, névvel, arccal, mindenhogy, tehát számomra ez a normális állapot, és nagyon örülök annak, hogy a normális állapot, most úgy néz ki, hogy visszaállt Magyarországon” – mondta, hozzátéve, hogy a közéleti szerepvállalásait az ügyvédi munkájától szigorúan elválasztja.

Arra a kérdésre, hogy mi történt volna, ha a Fidesz nyeri a választást, nem tudott egyértelmű választ adni; úgy véli, egy újabb kétharmados győzelem esetén valószínűleg olyan lelkiállapotba került volna, hogy felhagy a közéleti írással: „Könnyen lehet, hogy úgy döntöttem volna, hogy nincs értelme”.

A kegyelmi ügy kirobbantása előtti időszakról elmondta, hogy a 2022-es választás után az egész országra jellemző apátiába süllyedt, és elhatározta, hogy kevesebb időt tölt politikai tartalmak fogyasztásával, mert nem látott reményt a közeli változásra.

„Álmomban nem gondoltam volna, hogy ez így egy-két éven belül meg fog történni” – jelentette ki.

A botrányt elindító információra egy kúriai határozat böngészése közben, szakmai munka során bukkant rá. Amikor a 444 megjelentette az erről szóló cikket, és beindult a lavina, az egyszerre volt számára ijesztő és jóleső érzés. Úgy fogalmazott, „egyfajta jóleső érzést is okozott, hogy ezt én okoztam, ezt én indítottam el”, és bízott abban, hogy az eseményeknek pozitív hozadéka lesz az ország számára.

Az ügy jogi és politikai hátterét elemezve Fülöp Botond kifejtette, hogy Novák Katalin és Varga Judit is súlyos hibákat követett el. Novák Katalinnal kapcsolatban úgy véli, egy komoly köztársasági elnök nem engedheti meg, hogy protekciós alapon járjanak ki nála közjogi döntéseket, és fel kellett volna mérnie a politikai kockázatokat is. Varga Judit felelősségét az ellenjegyzési jog természetével magyarázta, amely szerinte a felelősség átvállalását jelenti a kormány részéről.

„Tulajdonképpen közjogi értelemben Novák Katalin nem terhelte felelősség. Tehát ha Novák Katalin azt mondta volna, hogy a kormány magára vállalta az én egyébként rossz döntésemért a politika és a közjogi felelősséget, és én meg innentől kezdve mosom kezeimet, akkor tulajdonképpen jogi értelemben Novák Katalinak igaza lett volna” – magyarázta.

Véleménye szerint egy komolyabb alkotmányos hagyományokkal rendelkező országban az ügy kormányválságot okozott volna. A parlamenti vizsgálóbizottság munkájától nem vár sokat.

„Csodálkoznék azon, hogyha a parlamenti vizsgálóbizottság előtt megjelenő bármelyik személy, ha valóban van köze, akkor ezt ott elmondaná, hogy van köze” – mondta az Orbán család esetleges érintettségére utalva.

Saját életútjáról elmondta, hogy bár gépészmérnöki diplomát szerzett, mindig is humán beállítottságú volt, és a rendszerváltás idején, 19 évesen aktívan politizált az MDF-ben. Később elvégezte a jogi egyetemet, majd hat évet dolgozott az Európai Bíróságon Luxemburgban. A hazatérését a hazaszeretettel és azzal indokolta, hogy mindig is ügyvéd szeretett volna lenni. „Az ember igazán boldog, igazán teljes életet, azt a hazájában tud élni” – idézte Eötvös Józsefet.

Az Orbán-kormány és az Európai Unió konfliktusát Fülöp Botond logikus következménynek tartja. Szerinte a Fidesz hatalomgyakorlása összeegyeztethetetlen volt az uniós értékekkel, ezért az ebből fakadó konfliktusokat egy Brüsszel-ellenes narratívával kellett leplezniük a szavazóik előtt.

Azt a döntést, hogy a hatalom megtartása érdekében lemondtak az országnak járó uniós forrásokról, egyértelműen nemzetárulásnak nevezte: „Erre szerintem nincs jobb szó, ez konkrétan nemzetárulás volt”.

Azt is hozzátette, hogy az Orbán-kormány működése minden tekintetben abnormális volt.

„Ami itt az Orbán rendszerben ment, az minden tekintetben teljes mértékben abnormális volt, és olyan mértékben volt ellentétes a nemzeti érdekeinkkel, hogy szerintem ez mégis sokkal inkább elmondható volt rájuk, mint akár a 80-as évek késő Kádár-rendszerére”

– jelentette ki.

Az interjúban összehasonlította az 1990-es és a 2026-os rendszerváltást. Úgy látja, a mostani fordulat sokkal inkább a nép által kiharcolt esemény volt, szemben a '90-es, elitek által letárgyalt váltással.

„Ez sokkal inkább a társadalom által akart, várt és kiharcolt változás volt, mint a 90-es” – mondta. Szerinte az Orbán-rendszert a társadalom jelentős része jobban gyűlölte, mint a késő Kádár-korszakot, amivel sokan pozitívan tudtak azonosulni.

„A Kádár-rendszerrel a magyar társadalom nagy része pozitív módon tudott azonosulni. Én arra nem számítok, hogy a Kádár nosztalgiához hasonlóan majd egyfajta Orbán-nosztalgia is ki fog alakulni.”

Az új kormány előtt álló kihívásokról és az igazságtétel kérdéséről is beszélt. A közjogi méltóságok eltávolítását azzal indokolta, hogy itt nem egy normális kormányváltás, hanem egy maffiaállam lebontása zajlik, ugyanakkor elismerte, hogy ez egy normális jogállamban elfogadhatatlan lenne.

„Egy normális jogállami működés során egy új többség alkotmányozó hatalmat szerez, és ezt arra használja fel, hogy idő előtt megszünteti közjogi méltóságok megbízatását, ez álláspontom szerint sem férne össze mindazzal, amit mi a jogállamról gondolunk” – vezette fel, majd így folytatta: „Itt arról van szó, hogy egy maffiaállamot kell lebontani<, és helyébe fel kell építeni egy jogállamot. A magyarok, akik a Tisza Pártra szavaztak, kifejezetten arra adtak felhatalmazást a Magyar Péternek, hogy ezt a rendszerváltást valósítsa meg”.

Úgy véli, az Orbán-rendszer lényege az volt, hogy a jogállami intézményeket a saját embereikkel töltötték fel.

„Ők azáltal tudták ezt a jogállami működést kisiklatni és elvinni egy maffiaállam felé, hogy megfelelő embereket helyeztek a megfelelő pozíciókba” – magyarázta.

Emiatt szerinte „azok a közjogi szereplők, akik egyébként a maffiaállamot kiszolgálták, méltatlanná váltak arra, nem is élvezik a társadalom bizalmát sem, hogy ők egy jogállomban is közjogi méltóságot töltsenek be.”

Az eltávolításuk azért is szükséges – tette hozzá –, mert „ők ennek a maffiarendszernek személyükben is jelképeivé váltak.”

„Az egész, amit mi elszámoltatásnak nevezünk, ez lényegében semmi mást nem jelent, mint hogy az országnak úgy kellene működnie, ahogy egyébként tényleg a jogszabályok szerint kell.”

Ennek következménye szerinte egyértelmű: „Ha az állam mostantól kezdve úgy működik, ahogy egy jogállamnak kell, hogy tényleg kompromisszumok nélkül, kíméletlenül működik a törvény előtti egyenlőség, akkor mindenki, aki bűncselekményt követett el, azért menni kell, és őellene büntetőeljárást kell indítani.” Úgy véli, ez Orbán Viktorra is vonatkozik.

„Azt, hogy egy politikai vezető regnálása alatt a családjának minden tagja milliárdos lett, a gyerekkori barátja milliárdos lett, és őt ezért semmilyen adott esetben büntetőjogi felelősség ne terhelje. Hát ez azért szerintem elég nagy fantázia kell, hogy ezt így elképzeljük” – fogalmazott.

Az interjú végén elmondta, hogy Magyar Péterrel még nem találkozott, és az új kormány részéről sem keresték, de nyitott lenne egy felkérésre. „Ha olyan feladatra érkezne mondjuk megkeresés vagy felkérés, ami úgy érzem, hogy nekem való, és legalább olyan mértékben hasznosnak is látom a közösség, a nemzet számára, mint a mostani munkámat, akkor persze, akkor nyitott lennék rá” – árulta el.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Sajnos nem veled nevetünk” – Jámbor András szerint a Micimackó-ügybe belebukó Németh Balázs a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését produkálta
A korábbi országgyűlési képviselő Facebook-posztban bírálta Németh Balázs fideszes képviselőt a parlamenti felszólalása miatt. Németh egy Pottyondy Edina-idézetet értett félre, amiért Tanács Zoltán miniszter magyarázta el neki a Micimackót.


Jámbor András egy friss Facebook-posztban reagált arra a parlamenti jelenetre, amelyben Németh Balázs fideszes képviselő félreértelmezett egy irodalmi idézetet. A bejegyzés szerint a képviselő ezzel kommentálta „saját és egyben a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését”.

Jámbor úgy véli, most jött rá, mi a szerepe a fideszes politikusnak.

„Ő egy nevettető. Bús napokon, amikor aggódunk, hogy jön-e a béremelés, mi lesz a devizás törvény valójában, le tudjuk-e hívni az EU-s pénzeket, börtönbe kerülnek-e a Fidesz rendszer bűnösei — a közelben élőknek jön Balázs, és jókedvet csempész a napjukba.”

Jámbor ironikusan köszönetet mond a délutánért, és további posztokat kér az ügyben, de csak „lefekvési idő után, mert a gyerekek megijedtek az előbb, hogy az apjuk miért röhög visítva ilyen hangosan percekig”.

A bejegyzést azzal a megjegyzéssel zárja: „sajnos nem veled nevetünk”.

A fideszes képviselő kedden, a gyűlöletkeltő politikai reklámokról szóló parlamenti vitában idézett Pottyondy Edina egyik videójából. A „leeső farok” kifejezést gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, mire a teremben derültség támadt. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter magyarázta el Némethnek, hogy a mondat valójában A. A. Milne klasszikus meséjére, a Micimackó egyik karakterére, Füles elveszett farkára utal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban
A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.
DKA - szmo.hu
2026. június 09.



Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vitézy Dávid: Magyar Péter kemény főnök, a Tisza-kormány nyomokban sem emlékeztet arra, ahogyan az Orbán-kormány működött
A közlekedési miniszter a 444-nek adott interjújában mondta el, mi az alapvető különbség az előző és a mostani kormány működése között. Élesen bírálta elődjét, Lázár Jánost, aki szerinte mindent lerombolt, és arról is beszélt, hogy az előző vezetés után szinte csak anomáliákat talált.
DKA - szmo.hu
2026. június 11.



A 444 stúdiójának vendége volt Vitézy Dávid, a Tisza Párt vezette kormány közlekedési és beruházási minisztere. Az interjút azzal kezdte, hogy bár a 2022-es Orbán-kormányban is betöltött közlekedéspolitikai államtitkári pozíciót, miután felkérést kapott szakmai munkára, abból végül a kormány semmit nem tett meg, így útjaik néhány hónap után elváltak. Ezt követően szerinte Lázár János „gyakorlatilag mindent lerombolt”, nemcsak az ő néhány hónapos munkáját, hanem a magyar vasútfejlesztés korábbi pozitívumait is. Elődje tevékenységét egy 1968-as, vasútellenes politikához hasonlította.

„Engem erre a kommunista, vasútleépítő politikára emlékeztetett az, amit Lázár János végigvitt” – mondta.

Hozzátette, a miniszteri pozíció lényegesen nagyobb felelősséggel és mozgástérrel jár, mint egy államtitkári, például rendszeresen részt kell vennie a kormányüléseken, éppen onnan érkezett az interjúra is.

Az Orbán-kormány és a mostani magyar kormány működése között Vitézy Dávid szerint radikális a különbség. Állítása szerint azon kívül, hogy a döntéseket ugyanúgy kormányhatározatnak hívják, jóformán csak eltéréseket lát. Úgy véli, most nem magánérdekek, hanem a közérdek által vezérelt kormányzás zajlik, ahol a viták a Tisza-program teljesítéséről szólnak.

„Ahol nem különböző, ilyen-olyan módon előnyben részesíteni kívánt különböző tőkecsoportok, cégek, érdekek alapján próbálnak valamiféle kormányzást végrehajtani, ahol a közérdek, a szakpolitikai érdek ezek alá szorul” – fogalmazott, utalva arra, amit Orbán Viktor politikai kormányzásnak nevezett.

Hozzátette, a mostani kormány működése „nyomokban sem emlékeztet engem arra, ahogyan az előző kormány működött, bármely részletét is nézem”.

Korábbi és mostani főnökét összehasonlítva elmondta, Palkovics Lászlóval a kapcsolata kifejezetten szakmai volt, míg Magyar Péterrel korábban nem dolgozott együtt.

Magyar Pétert nagyon kemény főnöknek tartja, aki nem tolerálja a hatalmi gőgöt, és szakmai döntéseket vár el a miniszterektől.

Eddig semmilyen vitája nem volt a miniszterelnökkel, az elmúlt hetek a közös, intenzív munkáról szóltak, elsősorban az európai uniós források hazahozatala miatt.

A kormány látványosan mediatizált működésével kapcsolatban Vitézy elmondta, számára ez nem újdonság, mert a Fővárosi Közgyűlésben is hasonlóan dolgozott, de országos szinten ezt jónak és fontosnak tartja. Úgy látja, az embereknek van igényük arra, hogy lássák, hogyan születnek a döntések. „Én ezt látom gyakorlatban annak, amikor tényleg látják, hogy mi történik, hogyan születnek döntések, és elmagyarázzuk azt, hogy mi miért történik” – tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány a Fidesz bűneinek feltárására vagy a kormányzati munkára koncentráljon-e, Vitézy azt mondta, mindkettő teljesíthető. „Azért dolgozunk két műszakban, hogy mindkettőre jusson idő” – jelentette ki. Szerinte a két feladat sokszor összefügg, példaként a mohácsi hidat és a Budapest-Belgrád vasútvonalat említette, ahol a múlt feltárása és a jövőbeli döntések kéz a kézben járnak.

Államtitkári időszakából Vitézy szerint vannak olyan információi, amelyek most segítenek abban, hogy tudják, hol érdemes körülnézni. Példaként említette a Budapest-Belgrád vasútvonal építését, ahol állítása szerint Mészáros Lőrinc cégét amerikai dollárban fizetik. Beszélt a Balásy Gyula nevével fémjelzett Lounge Group-hoz hasonló, jogszabályokkal bebiztosított monopóliumokról is, amelyek szerinte rendkívül drágán és lassan dolgoztak az államnak. A miniszter elmondta, ahol tudta, igyekezett kikerülni ezeket a cégeket. Hozzátette, a felelősség azokat terheli, akik a jogszabályi kényszert megteremtették.

Az uniós források hazahozatalának koordinálását azért kapta feladatul a miniszterelnöktől, mert korábban a főváros képviseletében is sokat foglalkozott ezzel a területtel, és rálátása volt az akadályokra. A felkérés már a közös munka során, a kormányalakítás után érkezett. Elmondása szerint a tárgyalások során az Európai Bizottság eredetileg úgy vélte, Magyarország a 10 milliárd eurós helyreállítási alap felét el fogja bukni a szűk határidők miatt. A magyar tárgyalódelegáció azonban a teljes összegért ment.

„A magyarok a teljes keretre jöttek, ezt Magyar Péter többször nagyon világossá tette, és hát erről szóltak a tárgyalások az utolsó percig” – mondta.

A megállapodás az utolsó pillanatban született meg. „Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és Magyar Péter miniszterelnök ki tudott állni, és be tudták jelenteni azt, hogy megvan a megállapodás, ez tényleg még előző nap is legalábbis kétséges volt” – idézte fel. A kedden benyújtott korrupcióellenes törvénycsomag a jogállamisági feltételek teljesítését célozza, de Vitézy szerint további, ágazati törvénymódosításokra is szükség lesz.

Ha a 16,4 milliárd euró hazahozatala nem sikerül, azt a saját felelősségének is fogja érezni, de hangsúlyozta, hogy az egész kormánytól ezt várják a választók. „Az én dolgom az, hogy a lehetőségét megteremtsük annak, hogy a 16,4 milliárd eurót Magyarország megkaphassa” – jelentette ki. Hozzátette:

„Nem szoktunk ilyen beszélgetéseket folytatni, hogy kinek a felelőssége lesz, ha valami nem sikerül, hanem alapvetően az a feladat egy ilyen 24 órás, éjjel-nappali munkában, hogy sehol ne akadhasson el a folyamat.”

Lázár János hírhedt mondatára, miszerint a magyar vasútnál „szarból kell várat építeni”, Vitézy úgy reagált, hogy Lázár minden döntésével csak mélyebbre lökte a MÁV-ot. Szerinte „a magyar vasút, ha Ausztriához mérjük, óriási elmaradásokkal küzd, infrastruktúra, járműpark, működéskultúra terén”. Úgy véli, a helyzet az elmúlt négy évben csak romlott, mert leállítottak minden fejlesztést és hagyták elveszni az uniós pénzeket.

>„Azt lehet most már teljesen világosan mondani, hogy a magyar korrupció fenntartása volt az, ami miatt az Orbán-kormány lemondott az uniós pénzekről” – jelentette ki.

Egy hónapnyi miniszterség után Vitézy azt mondta, az előző vezetés után szinte csak anomáliákat talált. „Röviden ezt nagyon nehéz összefoglalni, mert csak anomáliákat találunk. Nem is tudom, hogy hol nincs anomália” – fogalmazott. A legkirívóbb példaként a mohácsi híd ügyét hozta fel, ami szerinte egy feleslegesen túlméretezett és túlárazott beruházás. Részletezte, hogy a tanulmányok szerint indokolatlan 2x2 sávos hidat két héttel a választások előtt 76 milliárd forinttal drágították meg, a Duna Aszfaltnak pedig 98%-os előleget utaltak ki bankgarancia nélkül.

„Soha nem hallottam ilyet. Soha. Hogy ilyet lehetne” – mondta a miniszter.A kifizetés a választások előtt történt meg. „A választások előtt kettő nappal, április 10-én kiutalják 94 milliárd forintot, illetve pár nap előtte még kettő, tehát összességében 97 milliárd forintot kiutalnak a Duna Aszfaltnak” – állította. Szerinte a fedezetet a MÁV és a Volán közszolgáltatási pénzeiből vonták el, a hiányt a következő kormányra hagyva.

A ciklus végéig megvalósuló közlekedési projektekről elmondta, a vasúti beruházások hosszúak, de sok, Lázár János által leállított projektnek már kész tervei vannak. „Ha vannak rá források, akkor azért nagyon sok olyan terv van, amit fel tudunk éleszteni” – mondta.

Az uniós forrásokból ezeket újra lehet indítani, így a következő négy évben már látható építkezések kezdődhetnek, sőt, akár átadott szakaszok is lehetnek. Ígérete szerint a járműparkban is lesznek látható eredmények.

A HÉV-kocsik cseréjéhez kapcsolódóan elmagyarázta, hogy az új szerelvényekhez új infrastruktúra is kell. „Az új járművek nem tudnak olyan régi infrastruktúrán közlekedni, mert például nincs olyan kocsiszín, ahol befér egy 120 méter hosszú új, egyben egyterű szerelvény” – részletezte. Emellett a nem villamosított vonalakra is gondolnak. „Kell Magyarországnak korszerű dízelmotorvonatokat is venni a BZ-k, tehát a kis piroskák helyett, meg a csörgők helyett” – jelentette ki.

A Fidesz történelmi vereségét Vitézy Dávid három fő okra vezette vissza:

„Korrupció, belharcok és az, hogy a választókat elvesztették a kormányzás közben.”

Szerinte a politikai kormányzás öncélúvá vált, és már csak a belső hatalmi harcokról és gazdasági érdekekről szólt. A felelősség elsősorban a volt miniszterelnöké.

„A miniszterelnök, mivel minden hatalom tőle származott ebben a kormányzásban, nyilván elsőszámú és bizonyos szempontból politikai értelemben egyedüli felelőse ennek” – állapította meg.

A Fidesz jövőjével kapcsolatban úgy látja, a párt nem néz szembe a történtekkel. „Nem azt érzem, hogy bármiféle szembenézés történt volna azzal, hogy miért történhetett ez meg” – mondta, majd hozzátette: „A Fidesz helyzetének romlása nem fog megállni addig, ameddig ilyenkor nem válaszolnak arra, hogy mégis szerintük lehet-e 98%-os előleget fizetni.” Szerinte a párt számára a valódi kérdés a választók bizalmának visszaszerzése. „A kérdés, hogy van-e Fidesz választók nélkül” – zárta gondolatait.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk