prcikk: „Ez botrányos! Nem gyerekek vagyunk, hogy szívassanak minket!” – A Napenergia Plusz pályázat beadásának első napján megint minden összeomlott | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

„Ez botrányos! Nem gyerekek vagyunk, hogy szívassanak minket!” – A Napenergia Plusz pályázat beadásának első napján megint minden összeomlott

Nemcsak az előregisztráció lehetetlenült el, az egész ügyfélkapu padlóra került. Az általunk megkérdezett szakértő abban bízik, hogy a sorrendiség majd csak a pályázat beadásánál számít, az előregisztrációnál nem.


Tavaly ősszel hirdették meg a kormány által a Napenergia Plusz névre keresztelt, összességében 75 milliárd forintos keretösszegű pályázatot, mely 66 százalékos vissza nem térítendő támogatással juttatna maximum 5 kW-os napelemrendszerhez és 10 kWh-s akkumulátorhoz pályázókat.

Délelőtt tíz órától lehetett (volna) beadni a pályázati előregisztrációt, azonban

az egész állami informatikai rendszer összeomlott.

Mindez nemcsak a napelemre pályázókat érintette. Az ügyfélkapun keresztül intézik munkájukat a könyvelők, akik hétfőn, az áfa-bevallási időszak hajrájában nem tudtak dolgozni. De a munkáltatók sem tudtak például új alkalmazottat bejelenteni, ahogy egy erkölcsi bizonyítványt sem lehetett lekérni, és vállalkozást indítani, szüneteltetni sem lehetett, vagy e-papírt beadni. A sor hosszú.

A Facebook csoportokban jól lecsapódott, a kialakult helyzet mennyire frusztrálta a pályázókat:

„Kivettem egy nap szabadságot, 1 hete szkennelek, letöltök, nyomtatok, kitöltök, aláíratok, beszerzek. Több órát töltöttem el kivitelezők érvelésének meghallgatásával, videók tanulmányozásával a pályázatról és az előregisztrációról, hiszen az előző 50%-os pályázatnál is olyan dolgokat kértek, ami nekem feladta a leckét, és inkább postai úton küldtem be. Pl.több oldalas szkennelt dokumentumok összefűzése - ma már megy ? Mindezt miért? Hogy egy kellemes délelőttöt eltöltsek a nővéremmel a KAÜ észhez térésére várva. Ő dolgozatot javít, én pedig szakdolgozatot írok. Mindenkinek kellemes napot kívánok ??"

„A véleményem, hogy nem normális, hogy egy pályázat miatt lehal egész Magyarország elektronikus ügyintézési rendszere. Se NAV, se EESZT, semmi ügyfélkapu."

„Ez botrányos! Nem gyerekek vagyunk hogy szivassanak minket. Mire kell még 13.47-kor is várni? Hol vannak az "ügyeskezű" IT-s szakemberek, akik megoldják a problémát fél óra alatt? Elovadtak az optikai kábelek, amiket most kell összevarrni???? Netán pont most kapta ki egy markoló egy csőtörés közben??? Sztem ez a rendszer egy percet se működött, reggel 9-től készenlétben állok ahogy az anyagaim is, 09.57-kor a várószobában voltam, eltelt szépen 4 óra és még annyit sem irnak ki hogy mikorra várható az "újraindítás"... botrányos az egész."

„A várakozás becsült ideje jelenleg 5382 perc. Az oldal automatikusan frissül, kérjük, ne hagyja el ezt a lapot, és ne zárja be böngészőjét.”

„10 óra előtt a gép előtt ültem, szükséges anyagok előre beszkennelve. 10 órakor nem tudtam belépni... gyanús... na még egyszer 10.10kor... sikerült!... várakozási idő 85 perc, aztán egy óra várakozás után bejutottam.. Juhé!... àtvisz a KAÜ-re, jelszó, miegymàs bepötyög, belépés sikertelen.... még új jelszót is csináltam, hátha én vagyok a hülye, elfogadta, de azzal sem engedett be, a férjem sem tudott bejelentkezni ,azóta 404 error, kérjük türelmüket, rendszerhiba változatos hibakódok... Elb@s@rintottam az egész napomat!”

FRISSÍTÉS:

"A rendszerhibát elhárították, a belépés a pályázati felületre helyreállt. Már négyezer felett jár a benyújtott előregisztrációs kérelmek száma."

Dr. Mokry Tamás, a Tiszta Energiák ügyvezetője évek óta képben van a napelemes piaccal, a pályázatokkal is, nem mondhatnánk, hogy meglepődött, amikor kiderült, mi történt.

– Mi a helyzet most?

– Van a napelemes kivitelezőknek egy szakmai csoportja, ahol gyakorlatilag ott a szakma. Eddig még senki nem tudott pályázatot beadni, mert lefagyott az egész rendszer.

– És ilyenkor mi a teendő? Mert mindenki amiatt állt nagyon startra készen, hogy itt a sorrendiség is számít.

– Igen, de ez nem az előregisztrációra vonatkozik. Meglesz az előregisztráció, azt tudom elképzelni, hogy amikor elérjük a 20 ezres számot, akkor azt mondják, hogy felfüggesztjük. De aki itt előregisztrál, azok közül egyrészt ki fog hullani valamennyi, másrészt lesznek olyanok is, akik meggondolják magukat. Közel sem biztos, hogy ennyi beadott pályázat lesz. Én azt gondolom, a pályázatok sorrendje fog számítani, a mostani előregisztráció sorrendje nem.

– Lehet. De most az van, hogy a leendő pályázó ott ül, és szánt erre délelőtt valamennyi időt, és még mindig ott ül, talán szabadságot volt kénytelen kivenni, vagy az is lehet, hogy emiatt borul az egész napja, mert a maximum fél órára tervezett délelőtti teendőjét nem tudja elintézni, és azért ez egy ilyen téttel bíró pályázatnál komoly stressz lehet.

– Ugyanez volt a villanyautó pályázatnál. A feleségemnek vettünk egy villanyautót, pontosan ugyanígy történt. Másnap sikerült beadni.

– És ilyenkor mi van? Az ember egyfolytában ott ül, három napi hideg élelemmel a gép előtt?

– Körülbelül. Vagy utána elmegy dolgozni, és akkor esetleg jó esetben benne van valamilyen csoportban, ahol megkapja a fülest, hogy hoppá, működik az oldal. Akkor eldob mindent, és odaül a géphez. Ugyanez volt, ahogy mondtam, a múltkor is.

Ott ültem délelőtt, nem működött, és másnap egy tárgyalásra vártam, amikor kinyílt az ablak. Szépen felálltam, elmondtam, hogy ne haragudjanak, beküldtem egy kollégámat magam helyett, és mentem benyújtani a pályázatot.

– Ilyenkor, mint kivitelező cég, kapcsolatban állnak a pályáztatóval? Adnak valami információt?

– Csak annyi az információ, hogy lefagyott a rendszer. Az összes pályázatnál ez történik. Ez nem egy egyedi dolog, mondtam előre, hogy ez lesz.

– Mi kellene ahhoz, hogy ne fagyjon le végre a rendszer?

– Informatikailag fel kéne készülni. Nagyobb szerverkapacitás, egyebek.

– Vannak olyan ügyfelek, akik önökre bízták az előregisztrációt?

– Van, aki így csinálja, de mi ezzel nem értünk egyet. Én senki más ügyfélkapujába nem akarok belépni. Bármit lehet ott huncutkodni. Ehelyett mi csináltunk egy nagyon részletes útmutatót. De ezt nem is bonyolult beadni, összesen öt dokumentumot kell feltölteni. Villanyszámla, személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya, tulajdoni lap, ennyi. Ezt követően meg úgyis a kivitelezőnek kell majd feltölteni a vállalkozói szerződést, de arra már a valódi beadásnál kerül sor.

– Mivel az előregisztráció csak ügyfélkapuval megy, akinek eddig nem volt ügyfélkapuja, annak most kellett csináltatnia emiatt. Anélkül ez nem volt megoldható?

– Igen.

– A korábbi tapasztalatok alapján körülbelül mi a prognózis, hogy fog ez rendeződni?

– Majd pár nap múlva egyszer csak megnyílik a rendszer.

– Tehát, összegezve: most a sorrendiség csak annyira számít, hogy többé-kevésbé azért időben kell beadni, de ha valaki elmegy dolgozni, és csak hirtelen kap egy fülest, és mondjuk egy-két óra késéssel adja be, azért jó eséllyel abba a 15-20 ezerbe még benne lesz, ami egyáltalán bemegy.

– Igen, de nem is számít a sorrend. Majd az lesz az izgalmas, hogy kinek mikor jön ki a jóváhagyása, hogy az előregisztráción átment. Ugyanis a jóváhagyás után adhatja be a pályázatot.

– Utána ugyanígy online kell majd beadni?

– Igen, de azt már a kivitelezők nyújtják be a saját ügyfélkapujukon.

Ez az első olyan pályázat, amely mindenképpen már bruttó elszámolással üzemeltethető rendszereket támogat (az előző, folyamatban levő RRF 6.2.1-es pályázatnál is előzetesen feltétel volt a bruttó elszámolás, de ott a kormány szándékai szerint ezt még szaldósra változtatnák, bár ez is kérdéses egyelőre). A jelenleg érvényes 5 forintos kilowattonkénti átvételi ár mellett a jelenleg csak pályázattal éri meg lakossági napelemrendszert telepíteni, mert

egy önerős finanszírozás esetén a megtérülés húsz és harminc év között lenne.

Sokat változtatna ezen, ha az áram átvételi ára nem az irreális öt forint lenne, hanem piaci alapú vételárat lehetne megállapítani, ehhez azonban a rezsicsökkentést kellene radikálisan átalakítani.

– Az megtörténhet, hogy van mondjuk több száz pályázat, egy nagy kupac a kivitelező ügyintézőjének az asztalán, ott van a kolléga, aki beadja. És lesz olyan pályázat, amelyik a tetején van, de lesz, amelyik az alján? Az éles beadásnál ezen esetleg múlhat valami?

– Múlhat, igen. Plusz van még egy másik félelmem, hogy a rendszeren keresztül kell három ajánlatot bekérni. Ilyet még soha nem láttam. Tehát nem az van, hogy feltölt három ajánlatot, hanem a rendszeren keresztül kell három regisztrált partnertől kérni azokat.

Az a félelmem, hogy egy ilyen felületet hogyan programoznak le, és egyáltalán, mikorra lesz az készen.

Ez nem fog működni, szerintem nem lesznek beadható anyagok.

– Ráadásul ezzel párhuzamosan a még jóval bőven két évvel korábban elindított másik pályázat is éppencsak döcög.

– Nincs kifizetés. Konkrétan az van, hogy például mi, mint kivitelezők, több mint 100-at már megcsináltunk, számláztuk, befizettük az áfát, viszont azóta sincs meg a kifizetés. Ez egy óriási gond.

– Pályázaton kívüli megrendelések? Amióta bejött a bruttó elszámolás, elapadtak?

– Így van.

– A lakossági megrendelések?

– Semmi, nulla. Az a helyzet, hogy kiszámoltam,

amennyiben a 70 forintos áramárból 100 százalékos önfogyasztást tudsz elérni egy 6 milliós rendszerrel, akkor gyakorlatilag 12 év a megtérülés.

– De százszázalékos önfogyasztás az nincsen.

– Akár lehet. Ha nagy fogyasztás van egy ingatlanban, akkor az akkumulátorral együtt 100 százalék lehet az önfogyasztás. Ha például nyáron sok klíma megy, medence, vagy jakuzzi megy, vagy autót töltenek. Ha vannak tényleg nagyon komoly elektromos fogyasztók, akkor meg lehet csinálni simán egy 5 kilowattos rendszerrel, 10 kilowattóra aksival 100 százalék körüli fogyasztást.

– Ha egy átlagos pályázó átlagos igényeiről van szó, akkor ő nem fog csak azért még bekötni 15 nagy fogyasztót, hogy papíron meglegyen a 100 százalékos fogyasztása, miközben ezekre nem is volt szüksége eredetileg.

– Azért, ahogy melegszenek a nyarak, eddig nem kellett klíma, most már kell, azért ilyenek előfordulhatnak.

– Az előző pályázattal kapcsolatban elmondta, hogy megcsináltak több mint száz rendszert, amit még nem fizettek ki. Gondolom, a többivel most leálltak, és ennél a pályázatnál sem indulnak el a kivitelezések, amíg nem derül ki, fizetnek-e egyáltalán?

– Én abban biztos voltam, hogy tavaly nem lesz kifizetés, mert brutális költségvetési hiány volt.

Viszont azt gondoltam, hogy idén már elindul, mert új év van. Ez a költségvetési gyakorlat. Év elején van pénz, év végén meg nincs.

– Ezek szerint nem álltak le a telepítésekkel?

– Mi megcsináljuk a 100 százalékosainkat, igen.

– Nyilván egy kisvállalkozás nem tudja megcsinálni.

– Ehhez azért kell valami tőkeerő, persze. Én azért azt gondolom, hogy egy hónapon belül el kell indulnia a kifizetéseknek.

– Ha lemegy ez a két nagy pályázat, mi lesz utána? Ha nem változnak ezek a feltételek, az áramátvételi árak, akkor itt lakossági telepítések nem lesznek, azaz maximum csak közepes és nagy erőműveket lehet telepíteni.

– Vagy addigra már szétrúgják a rezsicsökkentést, ami nem egy életképes konstrukció. Ha magasabb lesz az áram ára, máris újra piaci alapon megtérül egy lakossági kiserőmű is.

– Erre van esély?

– Igen. Ezermilliárdokba kerül éves szinten a rezsicsökkentés.

– Van valami füles hivatalos helyről, hogy előbb-utóbb ennek vége lesz?

– Nincs ilyen. Egyelőre mindenki azt mondja, akárhányszor is beszélünk erről hivatalosságokkal, hogy

ez egy szent tehén, ehhez nem lehet hozzányúlni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint teljesen félreérti a Fideszt, aki azt hiszi, hogy trükkökhöz folyamodna egy vereség után
Az elemző szerint a jelenlegi kormánypárt a többség akaratával szemben sosem politizál, bármennyire is elmegy a falig. A hatalom átadása után azonnal a visszatérésen dolgoznának, és nagyon kemény ellenzékiségre kellene tőlük számítani.


Török Gábor politológus a Facebookon elemezte, mire lehet számítani a Fidesztől egy esetleges választási vereség után.

A politológus szerint, amióta a Tisza Párt a választás esélyesének látszik, egyre több találgatás hangzik el azzal kapcsolatban, hogy egy vesztes választás után milyen trükkökre készülhet a kormánypárt.

„A régi vagy egy csonka parlament összehívása még az új megalakulása előtt, kétharmados döntések villámgyors áterőltetése, félelnöki vagy elnöki rendszer bevezetése - minden kombináció elhangzik ezekben a napokban.”

Bár szerinte ezek között vannak alkotmányellenes, „necces” és politikailag kockázatos, de végigvihető forgatókönyvek is, mégis úgy véli, hogy „a Fidesz rendszerének és logikájának teljes félreértése az ezekről való fantáziálás”.

Török Gábor kifejti, hogy a Fidesz politikai kormányzást folytat, amelyben a céljaihoz keres eszközöket.

„Ha többsége van, érvényesíti, ha szükségesnek, érdekének lát egy változtatást, gyorsan meglépi. Nem riad vissza attól sem, hogy a politikai versenyben az aktuális ellenfeleit mindenfélével megvádolja, vagy éppen kétes hitelességű dokumentumok alapján beszéljen az ellenfél terveiről” – írja, majd hozzáteszi, hogy az orbánizmus arról híres, hogy mindent megtesz a hatalompolitikai céljaiért, és ha van ereje, még a falat is arrébb tolja.

A politológus szerint ugyanakkor van egy erős ellensúlya a Fidesz eszközhasználatának, ez pedig a népakarat, ami a legtisztábban egy választáson tud megnyilvánulni.

„Nem az állítom, hogy mindenféle meghatározás alapján igaz lenne a kormánypárt vezetőinek mély demokratikus elkötelezettsége, de azt igen, hogy a klasszikus, többségi definícióknak bizony megfelel. Lehet (sőt, biztos), hogy nem tartják annyira fontosnak a hatalmat korlátozó intézményeket vagy éppen a konszenzusos demokrácia logikáját, de a többség akaratával szemben nem szívesen politizálnak”

– állítja Török.

Ezért ha a Fidesz elveszíti a választást, Törököt nagyon meglepné, ha olyan trükközésbe kezdenének, amely ezt a döntést felül akarná írni. Sokkal valószínűbbnek tartja, hogy

a hatalom átadásának másnapjától minden erejükkel arra összpontosítanak majd, hogy a lehető leghamarabb visszaszerezzék az elvesztett többséget.

A posztját azzal zárja:

„ha a Tisza nyeri a választást – én alapvetően (közjogi és nem kommunikációs értelemben) sima hatalomátadásra és nagyon kemény ellenzékiségre számítok a Fidesz részéről.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Mitrovits Miklós: Kádárista, III/III-as módszerekkel próbálják megsemmisíteni a TISZA Pártot
A történész a Facebookon fakadt ki a Tisza Párt elleni titkosszolgálati művelet miatt. Állítja, a hatalom az egykori állambiztonság legdurvább eszköztárát veti be Magyar Péterék ellen.


Mitrovits Miklós történész a Facebookon fejtette ki véleményét a TISZA Párt elleni, általa titkosszolgálati akcióknak nevezett eseményekről. Bejegyzésében azt írja, amit az elmúlt héten tapasztalt, az szerinte

„nem kémelhárítás, hanem klasszikus kommunista-kádárista III/III-as tevékenység az ellenzék megsemmisítése céljával.”

A történész történelmi párhuzamot vonva kifejti, hogy a Kádár-rendszerben is hasonló módszerekkel dolgoztak.

„A Kádár-rendszerben a BM III/III. Csoportfőnökség volt az, amely az állampárt közvetlen irányításával igyekezett minden ellenzéki tevékenységet ellenőrzése alatt tartani, illetve lehetőség szerint felszámolni. A III/III legfőbb eszköze az ún. bomlasztó tevékenység volt. Ennek során a céljuk az ellenzékiek politikai tevékenységének megakadályozása, alakulóban lévő csoportjaik, szervezeteik bomlasztása, folyamatos és totális ellenőrzésük volt”

– idézi fel a posztban, hozzátéve, hogy ennek érdekében ügynököket szerveztek be vagy küldtek az ellenzék soraiba.

Mitrovits szerint a megszerzett információk alapján az állambiztonság stratégiát dolgozott ki a tagok elbizonytalanítására, az eszköztár pedig „az egyéni elbeszélgetéstől az egzisztenciális fenyegetésen át a rendőrhatósági zaklatásig illetve végső soron a bebörtönzésig terjedt.”

Személyes hangvételű bekezdésében arról ír, 12 éves volt a rendszerváltáskor, és bár azóta egyik kormánnyal sem szimpatizált, de azt állítja,

nem gondolta volna, „hogy 48 évesen, 36 évvel a rendszerváltás után visszatérünk a kádárizmusba, ráadásul abból is a legrosszabb részt sikerül megismételni.” A bejegyzést azzal zárja, hogy örömtelinek tartja, hogy ezúttal szerinte kudarcot vallottak és lebuktak az akció végrehajtói. „Már csak megbukniuk kell! Szerencsére erre is van történelmi példa”

– fogalmaz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Gundalf megszólalt: Úgyis kitalálnának valamit ellenünk. Ezért kezembe vettem az irányítást – én fogom megírni a saját „propagandámat”
Az informatikus állítása szerint a teljes történet, amit az AH-nak a NATO-képzésről és ukrajnai kapcsolatairól előadott, egy kitaláció volt. Hrabóczki Dániel beszélt a 444-nek a Tisza Párthoz fűződő viszonyáról is. 2024 tavaszán önkéntesként csatlakozott, a párt Discord-szerverét menedzselte.


Nevével és arcával állt a nyilvánosság elé Hrabóczki Dániel, az a fiatal informatikus, akit az ország az elmúlt hetekben a Tisza Párt körüli titkosszolgálati botrányban „Gundalfként” ismert meg. A 444-nek adott interjúban beszélt arról, hogy állítása szerint tudatosan vezette félre az Alkotmányvédelmi Hivatalt (AH), amikor azok egy NATO-kibervédelmi képzésről és ukrajnai kapcsolatairól faggatták. Hrabóczki szerint azért döntött a nyilvános megszólalás mellett, mert úgy véli, a kormány a nemzetbiztonsági jelentés és a kihallgatásáról készült videó közzétételével maga rúgta fel azt az államtitoktartási kötelezettséget, amire őt korábban figyelmeztették. „Vagy ők maguk sem veszik komolyan, vagy az egész egy hazugság volt, hogy befenyítsenek” – mondta.

Az informatikus állítása szerint a teljes történet, amit az AH-nak a NATO-képzésről és ukrajnai kapcsolatairól előadott, egy kitaláció volt. Elmondása szerint az első, gyermekpornográfia gyanújával indult házkutatás után megkereste őt egy magát „Theo”-nak nevező személy, aki az AH munkatársának adta ki magát. Ez a „Theo” figyelmeztette, hogy az AH be fogja hívni, és az egész eljárás célja, hogy a Tisza Pártot egy „összeukránosító” narratívába illesszék.

„Úgy döntöttem, hogy ha nem is lenne rólunk semmi, akkor is kitalálnának valamit ellenünk. Ezért kezembe vettem az irányítást: én fogom megírni a saját »propagandámat«”

– jelentette ki. Célja az volt, hogy egy olyan történetet adjon elő, amit később, ha nyilvánosságra kerül, cáfolni tud. Állítása szerint a kigyúrt, skinhead-szerű ukrán maffiózó, „Davidov” figurája is az ő kitalációja volt, hogy kiszolgálja a kormánypropaganda várható igényeit.

Hrabóczki azt is elmondta, hogy átesett poligráfos vizsgálaton az AH-nál, amit állítása szerint a hivatal nem hozott nyilvánosságra. A vizsgálaton szerinte három kulcskérdésre kellett válaszolnia: áll-e kapcsolatban külföldi titkosszolgálatokkal, részt vesz-e kibertámadásokban, és járt-e az észt nagykövetségen. Mindhárom kérdésre nemmel válaszolt, és a poligráf állítása szerint őt igazolta. „Arról, hogy a poligráf beigazolta az állításaimat, ők maguk tájékoztattak a második kihallgatásom során” – tette hozzá.

Az informatikus beszélt a Tisza Párthoz fűződő viszonyáról is. 2024 tavaszán önkéntesként csatlakozott, a párt Discord-szerverét menedzselte. Később, 2024 végén közös megegyezéssel távozott, amit részben megromlott egészségi állapotával, részben azzal magyarázott, hogy szerinte „Henryék” dezinformációkat kezdtek terjeszteni róla a párton belül.

A távozás után is kapcsolatban maradt többekkel, köztük Buddhával, a párt egy másik információbiztonsági szakértőjével.

A Candiru nevű kémszoftverrel kapcsolatban Hrabóczki azt állította, nem megvásárolni akarták, hanem információt gyűjtöttek a képességeiről, hogy védekezni tudjanak ellene. Elismerte, hogy a forrásuk felé a hitelesség érdekében utalhatott arra, hogy egy külföldi titkosszolgálat segíti, de szerinte ez nem volt igaz.

A „Henry” néven bemutatkozó személlyel való kapcsolatfelvételről azt mondta, szinte azonnal beszervezési kísérletre gyanakodott, ezért Buddhával egyeztetve úgy döntöttek, eljátssza, hogy együttműködik. A céljuk az volt, hogy minél többet megtudjanak Henryről és a mögötte álló körről. „Elhatároztuk, hogy belemegyünk a játékba: úgy teszek, mintha Henry beszervezett embere, »bábja« lennék, és így minél több információt próbálunk megtudni róla” – fogalmazott. Állítása szerint Henryék célja a párt „bedöntése” volt adatszivárgásokkal és botrányokkal. Hrabóczki szerint minimális, a párt biztonságát nem veszélyeztető információkat adott át, hogy fenntartsa a látszatot.

„Henry nekem egy nagyon-nagyon furcsa személyiségnek tűnt. Egyszerre tűnt úgy, hogy valami tényleg profi csapat része, ugyanakkor ő kicsit talán elbízta magát, és azt gondolta, hogy a 19 éves Gundalffal majd nagyon könnyen el fog bánni ” - mondta.

Az ügy egyik fordulópontja a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) házkutatása volt, amelyet gyermekpornográfia gyanújával tartottak nála. Ezt a vádat Hrabóczki teljesen alaptalannak nevezte.

„Volt olyan pillanat, amikor úgy éreztem, ennyi volt. Nincs remény, hogy bármit elérhetek az életben. Még ha le is mosom magamról ezt a kamu vádat, akkor is ott lesz, hogy egyszer belekeveredtem egy ilyen ügybe”

– mondta az érzéseiről. Egy második házkutatás során engedélyköteles haditechnikai eszköz gyártásával is meggyanúsították egy rejtett kamerás öv miatt, amit állítása szerint azért készítettek, hogy egy személyes találkozón le tudják videózni Henryt.

Hrabóczki szerint az egész ügy azt bizonyítja, hogy a magyar titkosszolgálatokat politikai célokra használják. „Ez az ügy azt bizonyítja, hogy az állampárt politikai komisszárjai behálózták a magyar titkosszolgálatokat, és az egyébként jó szakmai embereket politikai célokra használják” – jelentette ki. Úgy véli, Henryék mögött egy olyan szervezet állhat, amely az állami szolgálatokból kibukott, zsarolható emberekből áll, akikkel a „piszkos munkát” végeztetik.

Azt a döntést, hogy dezinformálja az Alkotmányvédelmi Hivatalt, elmondása szerint egyedül hozta meg, és erről a Tisza Pártban, így vélhetően Magyar Péter sem tudott. Most arra számít, hogy megpróbálják majd lejáratni, de kész további poligráfos vizsgálatoknak is alávetni magát, hogy bizonyítsa igazát. „Nagyon sajnálom, hogy itt tartunk: politikai komisszárok irányítják a titkosszolgálatot. Ez súlyos kérdés, amit a Tisza Pártnak tisztáznia kell a választásuk után” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: Oroszország minden lehetséges eszközzel igyekszik Orbán Viktort hatalomban tartani
Az Oroszország-szakértő szerint a magyar kormány a Kreml legerősebb bástyája az EU-ban és a NATO-ban. Az orosz beavatkozásnak fokozatos eszkalációs jellege van, és a végén radikális megoldások is jöhetnek.
Getty Images - szmo.hu
2026. március 30.



A 444.hu Helyzet van című műsorában beszélt Rácz András, a Corvinus docense, a poszt-szovjet térség és a nemzetközi biztonságpolitika szakértője arról, hogy Moszkva milyen eszközökkel avatkozhat be a magyar választási kampányba a jelenlegi kormány hatalomban tartása érdekében.

A szakértő szerint az nem meglepő, hogy Oroszország minden lehetséges eszközzel igyekszik Orbán Viktort hatalomban tartani, és az sem, hogy a beavatkozásnak „van egy ilyen fokozatos eszkalációs jellege”.

A néhány hete a Washington Postban megjelent, egy esetleges álmerényletről szóló cikk kapcsán Rácz elmondta, az az orosz külső hírszerző szolgálat (SVR) egyik anyagára hivatkozik, amely szerint a választásoknak nem Orbán Viktor az esélyese, ezért a kampányt érzelmi síkra kell terelni. „És valami olyasmit csinálni, esetleg egy önmerényletet, ami az érzelmi síkra tereléssel meg tudná fordítani a közhangulatot” – idézte a javaslat lényegét.

A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a külföldi beavatkozások során mindig több orosz ügynökség dolgozik párhuzamosan, amelyek nem is feltétlenül tudnak egymásról, így az SVR javaslata csak egy a lehetséges forgatókönyvek közül. Rácz szerint az, hogy a katonai hírszerzés (GRU) mellett az SVR is jelen van, „abszolút a magyar választások jelentőségét jelzi”.

Úgy véli, „Moszkva számára Orbán Viktor kormánya az a leges-legerősebb pozíció, amit az Európai Unió és a NATO befolyásolásában valaha elértek”. Ezt azzal magyarázta, hogy míg például az osztrák Szabadságpárti kormány csak az EU-t tudta befolyásolni, addig Magyarország EU- és NATO-tag is, így Moszkva szempontjából értékesebb.

A szakértő szerint nem valószínű, hogy egy ilyen érzékeny, „kinetikus műveletet” koordinálnának a magyar kormánnyal, mivel Moszkva a magyar biztonsági szervekben alapvetően nem bízik azok NATO-kötődései miatt.

Az, hogy a terv nyilvánosságra került, radikálisan csökkenti a siker esélyét, de Rácz szerint elméletileg egy súlyos merénylet akár ürügyet is adhatna egy rendkívüli állapot bevezetésére.

Rácz András szerint több jel is utal az oroszok aktív jelenlétére a kampányban. Ilyen volt szerinte a két hadifogoly hazahozatalának kommunikációja, ami „egy teljesen egyértelműen koordinált magyar-orosz információs művelet volt”.

Emellett oroszokhoz köthető troll- és botfarmok tolnak meg hamis tartalmakat, valamint láthatóak a nyomai a mesterséges intelligencia használatának is. Példaként az „aranykonvoj” ügyét említette, ahol a kormánysajtóban megjelent, AI-jal generált képeken a magyar rendőrök ukrán egyenruhában, a rendőrautók pedig orosz mintázattal jelentek meg. „Erős a gyanú, hogy ott bizonyos illusztrációk ehhez az aranykonvojhoz, ezek nem magyar szerkesztőségekben készültek” – mondta, hozzátéve, hogy ez akkor fordulhat elő, ha cirill betűkkel adják ki a parancsot az MI-nek.

A szakértő szerint 13 nappal a választások előtt valószínűtlen, hogy pusztán információs eszközökkel meg lehetne fordítani a trendeket.

Az információs hadviselés azonban katalizátorként működhet, ha a kormányzat annak alapján jogi lépéseket tenne az ellenzékkel szemben. Rácz András szerint elképzelhető még, hogy deepfake technológiával készített, kompromittáló felvételek jelennek meg billegő körzetek esélyes ellenzéki politikusairól.

„A következő 13 napban tulajdonképpen elég meglepő lenne, ha nem lépnének valami radikálisabbat, mint ami eddig történt.”

Kiemelte, a magyar helyzet azért is különleges, mert itt Oroszország nem kormányt váltani akar, hanem az aktuális kormányt hatalomban tartani, ami azt jelenti, hogy a magyar biztonsági szervek részéről kisebb ellenállással kell számolniuk.

Az Orbán-kormány és Moszkva viszonyáról a szakértő azt mondta, az nem bizalmi alapú.

„Orosz oldalról az Orbán kormány iránt morális alapú bizalom nincs. Nem is volt sosem” – jelentette ki, emlékeztetve, hogy Moszkvában nem felejtették el Orbán Viktor politikai karrierjének első 20, erősen oroszellenes évét. A fordulatot 2009 novemberére, a szentpétervári találkozóra datálta.

A kapcsolatot szerinte nem a bizalom, hanem a nyomásgyakorlás jellemzi, pozitív ösztönzőkkel (pénz, például Paks vagy az energiaüzletek) és nem ismert negatív ösztönzőkkel. „Tehát itt ez nem egy bizalomalapú viszony, ez egy szervilis viszony, ez egy alárendelt viszony” – fogalmazott.

A Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti, kiszivárgott telefonbeszélgetésről szólva Rácz András a magyar külügyminiszter hangvételét egy „farokcsóváló kis kutyáéhoz” hasonlította. Megdöbbentőnek nevezte, hogy egy külügyminiszter ennyire felkészületlen legyen, és egy nem biztonságos telefonvonalon kérjen választási beavatkozást egy másik országtól.

Különösen élesen kritizálta, hogy Szijjártó a magyar nemzeti érdekkel indokolta, hogy egy magyarellenes szlovák párt parlamentbe jutásához kért orosz segítséget. „Hogy a viharba lehet az magyar nemzeti érdek, hogy egy, a párt identitását részben magyar ellenességre alapozó szlovák formációt bejuttassunk a szlovák parlamentbe, és ehhez orosz segítséget kérünk. Hol ebben a nemzeti érdek?” – tette fel a kérdést.

Szijjártó szerepét úgy határozta meg, mint egy „menedzser”, aki nem hoz önálló döntéseket, csak végrehajtja a feje fölött, a Karmelitában született utasításokat.

Az Orbán Viktor kampányrendezvényein megjelenő, fekete ruhás, az ellentüntetőket akadályozó csoportokat a poszt-szovjet térségből ismert jelenséghez hasonlította. „Ezek az ilyen bérelhető verőemberek. Jellemzően a kormánypárt érdekében lépnek föl, jellemzően elég erőszakosan, és ezt azért tudják megtenni, mert amikor ezek ott vannak valahol, a rendőrség pont nincs ott” – magyarázta, hozzátéve, hogy ez az erőszak kiszervezésének tipikus autoriter mintázata.

A beszélgetés végén Rácz András kitért arra is, hogy lehetséges-e másfajta Oroszország-politika. A szakértő szerint a válasz egyértelműen igen. Úgy véli, egy esetleges kormányváltás után az új kabinet ugyanúgy megörökölné az energiafüggőséget, de szerinte a szervilis magatartás véget érne.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET: