SZEMPONT
A Rovatból

„Ez botrányos! Nem gyerekek vagyunk, hogy szívassanak minket!” – A Napenergia Plusz pályázat beadásának első napján megint minden összeomlott

Nemcsak az előregisztráció lehetetlenült el, az egész ügyfélkapu padlóra került. Az általunk megkérdezett szakértő abban bízik, hogy a sorrendiség majd csak a pályázat beadásánál számít, az előregisztrációnál nem.


Tavaly ősszel hirdették meg a kormány által a Napenergia Plusz névre keresztelt, összességében 75 milliárd forintos keretösszegű pályázatot, mely 66 százalékos vissza nem térítendő támogatással juttatna maximum 5 kW-os napelemrendszerhez és 10 kWh-s akkumulátorhoz pályázókat.

Délelőtt tíz órától lehetett (volna) beadni a pályázati előregisztrációt, azonban

az egész állami informatikai rendszer összeomlott.

Mindez nemcsak a napelemre pályázókat érintette. Az ügyfélkapun keresztül intézik munkájukat a könyvelők, akik hétfőn, az áfa-bevallási időszak hajrájában nem tudtak dolgozni. De a munkáltatók sem tudtak például új alkalmazottat bejelenteni, ahogy egy erkölcsi bizonyítványt sem lehetett lekérni, és vállalkozást indítani, szüneteltetni sem lehetett, vagy e-papírt beadni. A sor hosszú.

A Facebook csoportokban jól lecsapódott, a kialakult helyzet mennyire frusztrálta a pályázókat:

„Kivettem egy nap szabadságot, 1 hete szkennelek, letöltök, nyomtatok, kitöltök, aláíratok, beszerzek. Több órát töltöttem el kivitelezők érvelésének meghallgatásával, videók tanulmányozásával a pályázatról és az előregisztrációról, hiszen az előző 50%-os pályázatnál is olyan dolgokat kértek, ami nekem feladta a leckét, és inkább postai úton küldtem be. Pl.több oldalas szkennelt dokumentumok összefűzése - ma már megy ? Mindezt miért? Hogy egy kellemes délelőttöt eltöltsek a nővéremmel a KAÜ észhez térésére várva. Ő dolgozatot javít, én pedig szakdolgozatot írok. Mindenkinek kellemes napot kívánok ??"

„A véleményem, hogy nem normális, hogy egy pályázat miatt lehal egész Magyarország elektronikus ügyintézési rendszere. Se NAV, se EESZT, semmi ügyfélkapu."

„Ez botrányos! Nem gyerekek vagyunk hogy szivassanak minket. Mire kell még 13.47-kor is várni? Hol vannak az "ügyeskezű" IT-s szakemberek, akik megoldják a problémát fél óra alatt? Elovadtak az optikai kábelek, amiket most kell összevarrni???? Netán pont most kapta ki egy markoló egy csőtörés közben??? Sztem ez a rendszer egy percet se működött, reggel 9-től készenlétben állok ahogy az anyagaim is, 09.57-kor a várószobában voltam, eltelt szépen 4 óra és még annyit sem irnak ki hogy mikorra várható az "újraindítás"... botrányos az egész."

„A várakozás becsült ideje jelenleg 5382 perc. Az oldal automatikusan frissül, kérjük, ne hagyja el ezt a lapot, és ne zárja be böngészőjét.”

„10 óra előtt a gép előtt ültem, szükséges anyagok előre beszkennelve. 10 órakor nem tudtam belépni... gyanús... na még egyszer 10.10kor... sikerült!... várakozási idő 85 perc, aztán egy óra várakozás után bejutottam.. Juhé!... àtvisz a KAÜ-re, jelszó, miegymàs bepötyög, belépés sikertelen.... még új jelszót is csináltam, hátha én vagyok a hülye, elfogadta, de azzal sem engedett be, a férjem sem tudott bejelentkezni ,azóta 404 error, kérjük türelmüket, rendszerhiba változatos hibakódok... Elb@s@rintottam az egész napomat!”

FRISSÍTÉS:

"A rendszerhibát elhárították, a belépés a pályázati felületre helyreállt. Már négyezer felett jár a benyújtott előregisztrációs kérelmek száma."

Dr. Mokry Tamás, a Tiszta Energiák ügyvezetője évek óta képben van a napelemes piaccal, a pályázatokkal is, nem mondhatnánk, hogy meglepődött, amikor kiderült, mi történt.

– Mi a helyzet most?

– Van a napelemes kivitelezőknek egy szakmai csoportja, ahol gyakorlatilag ott a szakma. Eddig még senki nem tudott pályázatot beadni, mert lefagyott az egész rendszer.

– És ilyenkor mi a teendő? Mert mindenki amiatt állt nagyon startra készen, hogy itt a sorrendiség is számít.

– Igen, de ez nem az előregisztrációra vonatkozik. Meglesz az előregisztráció, azt tudom elképzelni, hogy amikor elérjük a 20 ezres számot, akkor azt mondják, hogy felfüggesztjük. De aki itt előregisztrál, azok közül egyrészt ki fog hullani valamennyi, másrészt lesznek olyanok is, akik meggondolják magukat. Közel sem biztos, hogy ennyi beadott pályázat lesz. Én azt gondolom, a pályázatok sorrendje fog számítani, a mostani előregisztráció sorrendje nem.

– Lehet. De most az van, hogy a leendő pályázó ott ül, és szánt erre délelőtt valamennyi időt, és még mindig ott ül, talán szabadságot volt kénytelen kivenni, vagy az is lehet, hogy emiatt borul az egész napja, mert a maximum fél órára tervezett délelőtti teendőjét nem tudja elintézni, és azért ez egy ilyen téttel bíró pályázatnál komoly stressz lehet.

– Ugyanez volt a villanyautó pályázatnál. A feleségemnek vettünk egy villanyautót, pontosan ugyanígy történt. Másnap sikerült beadni.

– És ilyenkor mi van? Az ember egyfolytában ott ül, három napi hideg élelemmel a gép előtt?

– Körülbelül. Vagy utána elmegy dolgozni, és akkor esetleg jó esetben benne van valamilyen csoportban, ahol megkapja a fülest, hogy hoppá, működik az oldal. Akkor eldob mindent, és odaül a géphez. Ugyanez volt, ahogy mondtam, a múltkor is.

Ott ültem délelőtt, nem működött, és másnap egy tárgyalásra vártam, amikor kinyílt az ablak. Szépen felálltam, elmondtam, hogy ne haragudjanak, beküldtem egy kollégámat magam helyett, és mentem benyújtani a pályázatot.

– Ilyenkor, mint kivitelező cég, kapcsolatban állnak a pályáztatóval? Adnak valami információt?

– Csak annyi az információ, hogy lefagyott a rendszer. Az összes pályázatnál ez történik. Ez nem egy egyedi dolog, mondtam előre, hogy ez lesz.

– Mi kellene ahhoz, hogy ne fagyjon le végre a rendszer?

– Informatikailag fel kéne készülni. Nagyobb szerverkapacitás, egyebek.

– Vannak olyan ügyfelek, akik önökre bízták az előregisztrációt?

– Van, aki így csinálja, de mi ezzel nem értünk egyet. Én senki más ügyfélkapujába nem akarok belépni. Bármit lehet ott huncutkodni. Ehelyett mi csináltunk egy nagyon részletes útmutatót. De ezt nem is bonyolult beadni, összesen öt dokumentumot kell feltölteni. Villanyszámla, személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya, tulajdoni lap, ennyi. Ezt követően meg úgyis a kivitelezőnek kell majd feltölteni a vállalkozói szerződést, de arra már a valódi beadásnál kerül sor.

– Mivel az előregisztráció csak ügyfélkapuval megy, akinek eddig nem volt ügyfélkapuja, annak most kellett csináltatnia emiatt. Anélkül ez nem volt megoldható?

– Igen.

– A korábbi tapasztalatok alapján körülbelül mi a prognózis, hogy fog ez rendeződni?

– Majd pár nap múlva egyszer csak megnyílik a rendszer.

– Tehát, összegezve: most a sorrendiség csak annyira számít, hogy többé-kevésbé azért időben kell beadni, de ha valaki elmegy dolgozni, és csak hirtelen kap egy fülest, és mondjuk egy-két óra késéssel adja be, azért jó eséllyel abba a 15-20 ezerbe még benne lesz, ami egyáltalán bemegy.

– Igen, de nem is számít a sorrend. Majd az lesz az izgalmas, hogy kinek mikor jön ki a jóváhagyása, hogy az előregisztráción átment. Ugyanis a jóváhagyás után adhatja be a pályázatot.

– Utána ugyanígy online kell majd beadni?

– Igen, de azt már a kivitelezők nyújtják be a saját ügyfélkapujukon.

Ez az első olyan pályázat, amely mindenképpen már bruttó elszámolással üzemeltethető rendszereket támogat (az előző, folyamatban levő RRF 6.2.1-es pályázatnál is előzetesen feltétel volt a bruttó elszámolás, de ott a kormány szándékai szerint ezt még szaldósra változtatnák, bár ez is kérdéses egyelőre). A jelenleg érvényes 5 forintos kilowattonkénti átvételi ár mellett a jelenleg csak pályázattal éri meg lakossági napelemrendszert telepíteni, mert

egy önerős finanszírozás esetén a megtérülés húsz és harminc év között lenne.

Sokat változtatna ezen, ha az áram átvételi ára nem az irreális öt forint lenne, hanem piaci alapú vételárat lehetne megállapítani, ehhez azonban a rezsicsökkentést kellene radikálisan átalakítani.

– Az megtörténhet, hogy van mondjuk több száz pályázat, egy nagy kupac a kivitelező ügyintézőjének az asztalán, ott van a kolléga, aki beadja. És lesz olyan pályázat, amelyik a tetején van, de lesz, amelyik az alján? Az éles beadásnál ezen esetleg múlhat valami?

– Múlhat, igen. Plusz van még egy másik félelmem, hogy a rendszeren keresztül kell három ajánlatot bekérni. Ilyet még soha nem láttam. Tehát nem az van, hogy feltölt három ajánlatot, hanem a rendszeren keresztül kell három regisztrált partnertől kérni azokat.

Az a félelmem, hogy egy ilyen felületet hogyan programoznak le, és egyáltalán, mikorra lesz az készen.

Ez nem fog működni, szerintem nem lesznek beadható anyagok.

– Ráadásul ezzel párhuzamosan a még jóval bőven két évvel korábban elindított másik pályázat is éppencsak döcög.

– Nincs kifizetés. Konkrétan az van, hogy például mi, mint kivitelezők, több mint 100-at már megcsináltunk, számláztuk, befizettük az áfát, viszont azóta sincs meg a kifizetés. Ez egy óriási gond.

– Pályázaton kívüli megrendelések? Amióta bejött a bruttó elszámolás, elapadtak?

– Így van.

– A lakossági megrendelések?

– Semmi, nulla. Az a helyzet, hogy kiszámoltam,

amennyiben a 70 forintos áramárból 100 százalékos önfogyasztást tudsz elérni egy 6 milliós rendszerrel, akkor gyakorlatilag 12 év a megtérülés.

– De százszázalékos önfogyasztás az nincsen.

– Akár lehet. Ha nagy fogyasztás van egy ingatlanban, akkor az akkumulátorral együtt 100 százalék lehet az önfogyasztás. Ha például nyáron sok klíma megy, medence, vagy jakuzzi megy, vagy autót töltenek. Ha vannak tényleg nagyon komoly elektromos fogyasztók, akkor meg lehet csinálni simán egy 5 kilowattos rendszerrel, 10 kilowattóra aksival 100 százalék körüli fogyasztást.

– Ha egy átlagos pályázó átlagos igényeiről van szó, akkor ő nem fog csak azért még bekötni 15 nagy fogyasztót, hogy papíron meglegyen a 100 százalékos fogyasztása, miközben ezekre nem is volt szüksége eredetileg.

– Azért, ahogy melegszenek a nyarak, eddig nem kellett klíma, most már kell, azért ilyenek előfordulhatnak.

– Az előző pályázattal kapcsolatban elmondta, hogy megcsináltak több mint száz rendszert, amit még nem fizettek ki. Gondolom, a többivel most leálltak, és ennél a pályázatnál sem indulnak el a kivitelezések, amíg nem derül ki, fizetnek-e egyáltalán?

– Én abban biztos voltam, hogy tavaly nem lesz kifizetés, mert brutális költségvetési hiány volt.

Viszont azt gondoltam, hogy idén már elindul, mert új év van. Ez a költségvetési gyakorlat. Év elején van pénz, év végén meg nincs.

– Ezek szerint nem álltak le a telepítésekkel?

– Mi megcsináljuk a 100 százalékosainkat, igen.

– Nyilván egy kisvállalkozás nem tudja megcsinálni.

– Ehhez azért kell valami tőkeerő, persze. Én azért azt gondolom, hogy egy hónapon belül el kell indulnia a kifizetéseknek.

– Ha lemegy ez a két nagy pályázat, mi lesz utána? Ha nem változnak ezek a feltételek, az áramátvételi árak, akkor itt lakossági telepítések nem lesznek, azaz maximum csak közepes és nagy erőműveket lehet telepíteni.

– Vagy addigra már szétrúgják a rezsicsökkentést, ami nem egy életképes konstrukció. Ha magasabb lesz az áram ára, máris újra piaci alapon megtérül egy lakossági kiserőmű is.

– Erre van esély?

– Igen. Ezermilliárdokba kerül éves szinten a rezsicsökkentés.

– Van valami füles hivatalos helyről, hogy előbb-utóbb ennek vége lesz?

– Nincs ilyen. Egyelőre mindenki azt mondja, akárhányszor is beszélünk erről hivatalosságokkal, hogy

ez egy szent tehén, ehhez nem lehet hozzányúlni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Jámbor András: Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában
A kommunikációs szakember nyíltan bírálta Hajdú Gábor kinevezését az M1 Híradó főszerkesztői pozíciójára. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy Mészáros Lőrinchez köthető szakember kapjon kulcspozíciót a köztévé új híradójában.
DKA - szmo.hu
2026. augusztus 04.



Jámbor András a Facebookon reagált arra a hírre, hogy Hajdú Gábor lesz a közmédia híradójának új főszerkesztője. Ahogy megírtuk, Hajdú korábban a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Groupnál dolgozott kommunikációs szakemberként, és kommunikációs specialista is volt a Mészáros-csoportnál.

„Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában!”

– jelentette ki a jelenleg Pikó András józsefvárosi polgármester tanácsadójaként dolgozó Jámbor.

Bár hozzáteszi, nem gondolja, hogy senki, aki valaha kapcsolatba került a Fidesszel, ne kaphatna fontos pozíciót, de szerinte „az talán egy kicsit erős”, hogy Mészáros Lőrinc cégének egy nemrég még aktív kommunikációs szakembere kerüljön a köztévé híradójának élére. A képviselő felidézi korábbi álláspontját, miszerint azok, akik például 2015-ben szálltak ki a Fidesz-propagandából és utána független sajtót csináltak, megérdemlik a megbocsátást. Hajdú Gáborral kapcsolatban azonban máshogy vélekedik:

„Nem hiszem, hogy egy olyan embernek kéne ezt a fontos posztot megkapnia, aki vígan keresett és jól élt a korrupt oligarchák kiszolgálásából, miközben a kollégáit támadta, megalázta és ellehetetleníteni akarta a rendszer. Nem láttunk ettől a Hajdútól egyetlen mondatot sem arról, mit gondol a közmédiát propagandaszócsőként használó előző rendszerről. Amely rendszerben az őt alkalmazó cégeket is kiszolgálta a közmédia.”

Megjegyzi, hogy nem véletlenül nem ír posztot minden fideszes kötődésű emberről, aki feltűnik az új rendszerben, de szerinte ez annyira kirívó eset, hogy meg kellett szólalnia. Szerinte lenne kikből válogatni, és több nevet is említ, akik megérdemelnék a feladatot: „Bakos Piroskától Krizsó Szilviáig számtalan olyan volt MTVA-s van, aki még baloldalinak sem mondható, mégis jól végezte anno a munkáját”. Hozzáteszi még Benyó Rita és Mészáros Antónia nevét is.

A kommunikációs szakember elismeri, hogy politikailag nehéz a helyzet, mivel „a Tisza nem szólhat bele ebbe a kinevezésbe, ha komolyan gondoljuk a független közmédiát”. Ennek ellenére úgy véli, jó lenne „egy erkölcsi határvonalat húzni, hogy legalább az előző rendszer legegyértelműbb kiszolgálói ne kerülhessenek pozícióba”.

Bejegyzése végén Jámbor megjegyezte, hogy „Magyar Péter a kinevezésről szóló Telex-cikk alatt azt kommentelte: »Nem hinném«”, amivel arra utalhatottt, hogy szerinte vissza fogják vonni a kinevezést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Panyi Szabolcs: A Külügyi Intézetnél súlyos nemzetbiztonsági aggályok merültek fel az Orbán-korszakban - döbbenetes dolgokat állít
Az újságíró szerint a Külügyi Intézet korábbi amerikai vezetőjének nemzetbiztonsági átvilágítását az Orbán-kormányból siettették. Azt is állítja, Orbán Balázs politikai felügyelete mellett orosz lehallgató-berendezések közelébe költöztették az Orbán Viktornak anyagokat készítő intézményt.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró annak kapcsán mesélte el korábbi értesüléseit, hogy új vezetők kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére. Szerinte a váltás komoly nemzetbiztonsági aggályok után történt.

Panyi Szabolcs szerint „kiváló magyar külpolitikai szakértők, Feledy Botond és András Rácz kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére”.

Panyi azt írta,

„Mindegyik jelző fontos, ugyanis az intézet előző vezetője, Gladden Pappin se magyar nem volt, se külpolitikai szakértő – annál inkább JD Vance amerikai alelnök egyik közeli ismerőse, illetve Orbán Balázs bizalmasa.”

Szerinte Pappin irányítása alatt „az intézet vezetése – az orbáni propagandamédia saját állítása szerint – a korábbiaknál több minősített információhoz, vagyis magyar államtitokhoz férhetett hozzá.”

A posztban egy korábban nem publikált információt is közölt, miszerint „egy magas rangú magyar titkosszolga azt is elárulta nekem, hogy Pappin nemzetbiztonsági átvilágítása úgy zajlott, hogy az Orbán-kormányból letelefonáltak az Alkotmányvédelmi Hivatalnak: gyorsan le kell zavarni az ellenőrzését és meg kell adni neki az engedélyt” - állítja.

Panyi megjegyezte, „Mindez azokban az években történt, amikor ugyanez az Orbán-kormány független újságírókat és civil szervezeteket amerikai ügynöközött.”

Az újságíró szerint más nemzetbiztonsági aggályok is felmerültek. Állítása szerint az intézet Orbán Balázs politikai felügyelete alatt a Bajza utcába költözött, az orosz nagykövetséggel szemközti épületbe. „Az orosz diplomáciai épületek pedig más orosz külképviseletekhez hasonlóan jelfelderítési (SIGINT) csomópontok is, tele megfigyelő- és lehallgató berendezésekkel.”

Mivel az intézet egyes munkatársai közvetlenül Orbán Viktornak készítettek anyagokat, ezért „ha valaki őket megfigyelte-lehallgatta, azzal közvetlen rálátásuk lehetett a legfelső döntéshozatalra.” A poszt szerint az orosz fenyegetés nem csak elméleti volt: Magyarország a választás után csendben kiutasította Artur Sushkovot, az orosz külső hírszerzés fedett tisztjét, aki állítása szerint információit részben a Külügyi Intézethez fűződő kapcsolatain keresztül szerezte.

„Egyik hírigénye például nem más volt, mint a Külügyi Intézet belső wifihálózatának jelszava, annak megszerzése.”

Az intézet az akkori cikkére annyit ismert el, hogy Sushkovról a jelenléti ívek alapján be tudták azonosítani, hogy részt vett két rendezvényükön. Panyi szerint az orosz és amerikai befolyás mellett „Kína irányába is komoly kitettsége lett az intézmények”. Úgy zárta bejegyzését:

„Feledy Botond és Rácz András előtt nagyon komoly kihívások állnak tehát”.

Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár már pénteken arról beszélt, hogy menesztették Gladden Pappint az intézet éléről. A volt diplomata akkor súlyos vádakat fogalmazott meg, azt állítva, hogy Pappin és helyettese „rettegésben tartották” a munkatársakat. Szent-Iványi már ekkor megnevezte Feledy Botondot mint lehetséges új vezetőt, akivel szerinte „végre jó kezekbe kerül az Intézet”. A személyi döntés egy nagyobb szervezeti átalakítás része, miután Orbán Anita külügyminiszter május 11-én bejelentette, hogy a korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó intézmény visszakerül a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk