SZEMPONT
A Rovatból

„Ez botrányos! Nem gyerekek vagyunk, hogy szívassanak minket!” – A Napenergia Plusz pályázat beadásának első napján megint minden összeomlott

Nemcsak az előregisztráció lehetetlenült el, az egész ügyfélkapu padlóra került. Az általunk megkérdezett szakértő abban bízik, hogy a sorrendiség majd csak a pályázat beadásánál számít, az előregisztrációnál nem.


Tavaly ősszel hirdették meg a kormány által a Napenergia Plusz névre keresztelt, összességében 75 milliárd forintos keretösszegű pályázatot, mely 66 százalékos vissza nem térítendő támogatással juttatna maximum 5 kW-os napelemrendszerhez és 10 kWh-s akkumulátorhoz pályázókat.

Délelőtt tíz órától lehetett (volna) beadni a pályázati előregisztrációt, azonban

az egész állami informatikai rendszer összeomlott.

Mindez nemcsak a napelemre pályázókat érintette. Az ügyfélkapun keresztül intézik munkájukat a könyvelők, akik hétfőn, az áfa-bevallási időszak hajrájában nem tudtak dolgozni. De a munkáltatók sem tudtak például új alkalmazottat bejelenteni, ahogy egy erkölcsi bizonyítványt sem lehetett lekérni, és vállalkozást indítani, szüneteltetni sem lehetett, vagy e-papírt beadni. A sor hosszú.

A Facebook csoportokban jól lecsapódott, a kialakult helyzet mennyire frusztrálta a pályázókat:

„Kivettem egy nap szabadságot, 1 hete szkennelek, letöltök, nyomtatok, kitöltök, aláíratok, beszerzek. Több órát töltöttem el kivitelezők érvelésének meghallgatásával, videók tanulmányozásával a pályázatról és az előregisztrációról, hiszen az előző 50%-os pályázatnál is olyan dolgokat kértek, ami nekem feladta a leckét, és inkább postai úton küldtem be. Pl.több oldalas szkennelt dokumentumok összefűzése - ma már megy ? Mindezt miért? Hogy egy kellemes délelőttöt eltöltsek a nővéremmel a KAÜ észhez térésére várva. Ő dolgozatot javít, én pedig szakdolgozatot írok. Mindenkinek kellemes napot kívánok ??"

„A véleményem, hogy nem normális, hogy egy pályázat miatt lehal egész Magyarország elektronikus ügyintézési rendszere. Se NAV, se EESZT, semmi ügyfélkapu."

„Ez botrányos! Nem gyerekek vagyunk hogy szivassanak minket. Mire kell még 13.47-kor is várni? Hol vannak az "ügyeskezű" IT-s szakemberek, akik megoldják a problémát fél óra alatt? Elovadtak az optikai kábelek, amiket most kell összevarrni???? Netán pont most kapta ki egy markoló egy csőtörés közben??? Sztem ez a rendszer egy percet se működött, reggel 9-től készenlétben állok ahogy az anyagaim is, 09.57-kor a várószobában voltam, eltelt szépen 4 óra és még annyit sem irnak ki hogy mikorra várható az "újraindítás"... botrányos az egész."

„A várakozás becsült ideje jelenleg 5382 perc. Az oldal automatikusan frissül, kérjük, ne hagyja el ezt a lapot, és ne zárja be böngészőjét.”

„10 óra előtt a gép előtt ültem, szükséges anyagok előre beszkennelve. 10 órakor nem tudtam belépni... gyanús... na még egyszer 10.10kor... sikerült!... várakozási idő 85 perc, aztán egy óra várakozás után bejutottam.. Juhé!... àtvisz a KAÜ-re, jelszó, miegymàs bepötyög, belépés sikertelen.... még új jelszót is csináltam, hátha én vagyok a hülye, elfogadta, de azzal sem engedett be, a férjem sem tudott bejelentkezni ,azóta 404 error, kérjük türelmüket, rendszerhiba változatos hibakódok... Elb@s@rintottam az egész napomat!”

FRISSÍTÉS:

"A rendszerhibát elhárították, a belépés a pályázati felületre helyreállt. Már négyezer felett jár a benyújtott előregisztrációs kérelmek száma."

Dr. Mokry Tamás, a Tiszta Energiák ügyvezetője évek óta képben van a napelemes piaccal, a pályázatokkal is, nem mondhatnánk, hogy meglepődött, amikor kiderült, mi történt.

– Mi a helyzet most?

– Van a napelemes kivitelezőknek egy szakmai csoportja, ahol gyakorlatilag ott a szakma. Eddig még senki nem tudott pályázatot beadni, mert lefagyott az egész rendszer.

– És ilyenkor mi a teendő? Mert mindenki amiatt állt nagyon startra készen, hogy itt a sorrendiség is számít.

– Igen, de ez nem az előregisztrációra vonatkozik. Meglesz az előregisztráció, azt tudom elképzelni, hogy amikor elérjük a 20 ezres számot, akkor azt mondják, hogy felfüggesztjük. De aki itt előregisztrál, azok közül egyrészt ki fog hullani valamennyi, másrészt lesznek olyanok is, akik meggondolják magukat. Közel sem biztos, hogy ennyi beadott pályázat lesz. Én azt gondolom, a pályázatok sorrendje fog számítani, a mostani előregisztráció sorrendje nem.

– Lehet. De most az van, hogy a leendő pályázó ott ül, és szánt erre délelőtt valamennyi időt, és még mindig ott ül, talán szabadságot volt kénytelen kivenni, vagy az is lehet, hogy emiatt borul az egész napja, mert a maximum fél órára tervezett délelőtti teendőjét nem tudja elintézni, és azért ez egy ilyen téttel bíró pályázatnál komoly stressz lehet.

– Ugyanez volt a villanyautó pályázatnál. A feleségemnek vettünk egy villanyautót, pontosan ugyanígy történt. Másnap sikerült beadni.

– És ilyenkor mi van? Az ember egyfolytában ott ül, három napi hideg élelemmel a gép előtt?

– Körülbelül. Vagy utána elmegy dolgozni, és akkor esetleg jó esetben benne van valamilyen csoportban, ahol megkapja a fülest, hogy hoppá, működik az oldal. Akkor eldob mindent, és odaül a géphez. Ugyanez volt, ahogy mondtam, a múltkor is.

Ott ültem délelőtt, nem működött, és másnap egy tárgyalásra vártam, amikor kinyílt az ablak. Szépen felálltam, elmondtam, hogy ne haragudjanak, beküldtem egy kollégámat magam helyett, és mentem benyújtani a pályázatot.

– Ilyenkor, mint kivitelező cég, kapcsolatban állnak a pályáztatóval? Adnak valami információt?

– Csak annyi az információ, hogy lefagyott a rendszer. Az összes pályázatnál ez történik. Ez nem egy egyedi dolog, mondtam előre, hogy ez lesz.

– Mi kellene ahhoz, hogy ne fagyjon le végre a rendszer?

– Informatikailag fel kéne készülni. Nagyobb szerverkapacitás, egyebek.

– Vannak olyan ügyfelek, akik önökre bízták az előregisztrációt?

– Van, aki így csinálja, de mi ezzel nem értünk egyet. Én senki más ügyfélkapujába nem akarok belépni. Bármit lehet ott huncutkodni. Ehelyett mi csináltunk egy nagyon részletes útmutatót. De ezt nem is bonyolult beadni, összesen öt dokumentumot kell feltölteni. Villanyszámla, személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya, tulajdoni lap, ennyi. Ezt követően meg úgyis a kivitelezőnek kell majd feltölteni a vállalkozói szerződést, de arra már a valódi beadásnál kerül sor.

– Mivel az előregisztráció csak ügyfélkapuval megy, akinek eddig nem volt ügyfélkapuja, annak most kellett csináltatnia emiatt. Anélkül ez nem volt megoldható?

– Igen.

– A korábbi tapasztalatok alapján körülbelül mi a prognózis, hogy fog ez rendeződni?

– Majd pár nap múlva egyszer csak megnyílik a rendszer.

– Tehát, összegezve: most a sorrendiség csak annyira számít, hogy többé-kevésbé azért időben kell beadni, de ha valaki elmegy dolgozni, és csak hirtelen kap egy fülest, és mondjuk egy-két óra késéssel adja be, azért jó eséllyel abba a 15-20 ezerbe még benne lesz, ami egyáltalán bemegy.

– Igen, de nem is számít a sorrend. Majd az lesz az izgalmas, hogy kinek mikor jön ki a jóváhagyása, hogy az előregisztráción átment. Ugyanis a jóváhagyás után adhatja be a pályázatot.

– Utána ugyanígy online kell majd beadni?

– Igen, de azt már a kivitelezők nyújtják be a saját ügyfélkapujukon.

Ez az első olyan pályázat, amely mindenképpen már bruttó elszámolással üzemeltethető rendszereket támogat (az előző, folyamatban levő RRF 6.2.1-es pályázatnál is előzetesen feltétel volt a bruttó elszámolás, de ott a kormány szándékai szerint ezt még szaldósra változtatnák, bár ez is kérdéses egyelőre). A jelenleg érvényes 5 forintos kilowattonkénti átvételi ár mellett a jelenleg csak pályázattal éri meg lakossági napelemrendszert telepíteni, mert

egy önerős finanszírozás esetén a megtérülés húsz és harminc év között lenne.

Sokat változtatna ezen, ha az áram átvételi ára nem az irreális öt forint lenne, hanem piaci alapú vételárat lehetne megállapítani, ehhez azonban a rezsicsökkentést kellene radikálisan átalakítani.

– Az megtörténhet, hogy van mondjuk több száz pályázat, egy nagy kupac a kivitelező ügyintézőjének az asztalán, ott van a kolléga, aki beadja. És lesz olyan pályázat, amelyik a tetején van, de lesz, amelyik az alján? Az éles beadásnál ezen esetleg múlhat valami?

– Múlhat, igen. Plusz van még egy másik félelmem, hogy a rendszeren keresztül kell három ajánlatot bekérni. Ilyet még soha nem láttam. Tehát nem az van, hogy feltölt három ajánlatot, hanem a rendszeren keresztül kell három regisztrált partnertől kérni azokat.

Az a félelmem, hogy egy ilyen felületet hogyan programoznak le, és egyáltalán, mikorra lesz az készen.

Ez nem fog működni, szerintem nem lesznek beadható anyagok.

– Ráadásul ezzel párhuzamosan a még jóval bőven két évvel korábban elindított másik pályázat is éppencsak döcög.

– Nincs kifizetés. Konkrétan az van, hogy például mi, mint kivitelezők, több mint 100-at már megcsináltunk, számláztuk, befizettük az áfát, viszont azóta sincs meg a kifizetés. Ez egy óriási gond.

– Pályázaton kívüli megrendelések? Amióta bejött a bruttó elszámolás, elapadtak?

– Így van.

– A lakossági megrendelések?

– Semmi, nulla. Az a helyzet, hogy kiszámoltam,

amennyiben a 70 forintos áramárból 100 százalékos önfogyasztást tudsz elérni egy 6 milliós rendszerrel, akkor gyakorlatilag 12 év a megtérülés.

– De százszázalékos önfogyasztás az nincsen.

– Akár lehet. Ha nagy fogyasztás van egy ingatlanban, akkor az akkumulátorral együtt 100 százalék lehet az önfogyasztás. Ha például nyáron sok klíma megy, medence, vagy jakuzzi megy, vagy autót töltenek. Ha vannak tényleg nagyon komoly elektromos fogyasztók, akkor meg lehet csinálni simán egy 5 kilowattos rendszerrel, 10 kilowattóra aksival 100 százalék körüli fogyasztást.

– Ha egy átlagos pályázó átlagos igényeiről van szó, akkor ő nem fog csak azért még bekötni 15 nagy fogyasztót, hogy papíron meglegyen a 100 százalékos fogyasztása, miközben ezekre nem is volt szüksége eredetileg.

– Azért, ahogy melegszenek a nyarak, eddig nem kellett klíma, most már kell, azért ilyenek előfordulhatnak.

– Az előző pályázattal kapcsolatban elmondta, hogy megcsináltak több mint száz rendszert, amit még nem fizettek ki. Gondolom, a többivel most leálltak, és ennél a pályázatnál sem indulnak el a kivitelezések, amíg nem derül ki, fizetnek-e egyáltalán?

– Én abban biztos voltam, hogy tavaly nem lesz kifizetés, mert brutális költségvetési hiány volt.

Viszont azt gondoltam, hogy idén már elindul, mert új év van. Ez a költségvetési gyakorlat. Év elején van pénz, év végén meg nincs.

– Ezek szerint nem álltak le a telepítésekkel?

– Mi megcsináljuk a 100 százalékosainkat, igen.

– Nyilván egy kisvállalkozás nem tudja megcsinálni.

– Ehhez azért kell valami tőkeerő, persze. Én azért azt gondolom, hogy egy hónapon belül el kell indulnia a kifizetéseknek.

– Ha lemegy ez a két nagy pályázat, mi lesz utána? Ha nem változnak ezek a feltételek, az áramátvételi árak, akkor itt lakossági telepítések nem lesznek, azaz maximum csak közepes és nagy erőműveket lehet telepíteni.

– Vagy addigra már szétrúgják a rezsicsökkentést, ami nem egy életképes konstrukció. Ha magasabb lesz az áram ára, máris újra piaci alapon megtérül egy lakossági kiserőmű is.

– Erre van esély?

– Igen. Ezermilliárdokba kerül éves szinten a rezsicsökkentés.

– Van valami füles hivatalos helyről, hogy előbb-utóbb ennek vége lesz?

– Nincs ilyen. Egyelőre mindenki azt mondja, akárhányszor is beszélünk erről hivatalosságokkal, hogy

ez egy szent tehén, ehhez nem lehet hozzányúlni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Megláttam az árakat, ez nem a magyaroknak szól” - így költöttünk Budapesten augusztus 20-án
Kimentünk a Várkert Bazárhoz, a tömegben kérdeztük az ünnepi rendezvényeken résztvevőket, hogy mit és mennyiért fogyasztanak, vásárolnak. Meglepően különböző válaszokat kaptunk.


Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg a Magyar Ízek Utcáját a Várkert Bazárnál, amely mára a Szent István-napi ünnepségek egyik legnagyobb gasztronómiai eseménye lett.

A háromnapos fesztiválon több mint 150 kiállító mutatta be portékáit, az idei év kiemelt tematikája a „Vadat és halat”, a díszvendég pedig Kárpátalja, így a magyarországi vad- és halételek mellett a kárpátaljai konyhával is találkozhattak az érdeklődők.

Stábunk kiment a helyszínre, és megkérdezte az embereket arról, mit vesznek, mit esznek-isznak, és hogy drágának vagy elfogadhatónak találják az árakat:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos Hatvanpusztáról: Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát
A műemléki védettségű épületegyüttes lerombolása lehet Orbán egyik banánhéja, amin elcsúszhat 2026 után, állítja a független képviselő, akit kedden újabb incidens ért a birtoknál. Arra is gyorsuló ütemben gyűlnek a bizonyítékok, hogy ami ott épül, az nagyon más, mint egy gazdaság.


Hadházy Ákos szép lassan Hatvanpuszta szakértőjévé képezte ki magát. Amit ugyanis a kormányfő majorságnak, édesapja gazdaságának nevez, arról a független képviselő azt állítja, hogy az valójában Orbán Viktor uradalma, kastélya. Minderről a fényképes bizonyítékok mellett, most már hivatalos, földhivatali papírok is vannak: az állítólagos üzemről lakóépületként készült energetikai tanúsítvány.

Hatvanpuszta eredetileg József nádor, Habsburg főherceg mintagazdasága volt, majd fokozatosan romló állaggal állattenyésztés folyt a falak között. A papíron Orbán Győző tulajdonában álló épületegyüttest, mely elvileg műemléki védettség alatt állt,

a tulajdonváltás után földig rombolták, majd újra felépítették, mai építőanyagokkal, technológiával, megváltozott belső kialakítással és funkcióval.

Bár a tulajdonos-építtető az ott dolgozóktól elveszi telefonjaikat, de mégis egyre több olyan fotó kerül ki, melyek a korábbi és mostani drónfelvételekkel egybecsengően egyre inkább megnehezítik Orbán állítását. Ami korábban sejtés volt csak, és szóbeszéd, például a föld alatti hatalmas hűtőkamrák megléte, az mára bizonyított tény. És vajon mikor kerül elő bizonyíték a ma még szintén csak sejtetett szivarszobáról, és moziteremről? Egyáltalán: hogyan kerül egyre több fotó Hadházy Ákoshoz? Erről is kérdeztük a politikust.

– Amióta Hatvanpusztával foglalkozik, egyre könnyebben küldenek Önnek újabbakat. A forrásvédelmet figyelembe véve mennyit tud elárulni arról, hogyan érkeznek Önhöz ezek a képek?

– Például a tüntetés alkalmával is jutott el hozzám kép, amikor valaki személyesen odajött hozzám. Ez csak az első volt, utána továbbiak is érkeztek, amelyeket már ennek hatására küldtek el.

– Korábban ez elképzelhetetlen lett volna?

– Korábban is láttam képeket, sőt videót is bentről, tehát én tudom, hogy mi van ott bent. Csak hát van az, amit én mondok, és van, amikor képekkel tudom alátámasztani. Az utóbbi nyilván sokkal erősebb, bizonyítékként szolgál. A képek persze nem bizonyítanak mindent, például a lakott részek kérdésében. De például azt az információt, hogy egy nagy széfet is beemeltek, egymástól függetlenül többen is állítják. Ez azért mégis hozzátesz valamit ahhoz, hogy el lehessen dönteni: mezőgazdasági épületről van szó, vagy valami másról.

Az információk, amiket közzéteszek, olyanok, amelyeket adott esetben bizonyítani is tudok.

De természetesen vannak olyan dolgok is, amelyeket elmondanak nekem, csak a forrás nem vállalja, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek.

– Tehát ön ennél többet is tud, de a források némelyike nem járul hozzá, hogy ezt nyilvánosságra hozza?

– Igen, ahogy mondtam: láttam olyan videókat, képeket, amelyeket a forrás nem mert átadni. Például az úgynevezett „Tiszti lakban”, ami konkrétan a miniszterelnöki család lakhelye,

egy hatalmas, antiknak tűnő nagy cserépkályha van, illetve olyan intarziás parketta, amit csak a bécsi Burgban lát az ember.

Ezeket el kell hinni, mert a képeket nem kaptam meg, nyilvánosan nem tudom bemutatni. De például az, amiről korábban csak információként beszélhettem, hogy hatalmas hűtőkamrák vannak az egyik épület alatt, ahol több hónapra vagy akár évre is lehet tárolni élelmiszert, most ezekre már van bizonyíték.

– Vannak olyan információk, amelyek megerősítésre várnak még?

– Igen, például az egyik nagy épületben,

amit ők vendégháznak neveznek, és amiről a miniszterelnök azt állítja, hogy mezőgazdasági üzem, ott több szoba van, moziterem, szivarszoba, és hasonlók.

Ezeket egyelőre nem tudom bizonyítani, mert az ezekről készült képeket nem kaptam meg. A széf jelenléte is ilyen: többen, egymástól függetlenül állították, de bizonyítékom egyelőre nincs róla. Viszont arra már tudtam egy nagyon komoly bizonyítékot bemutatni, hogy ez nem üzem, hanem lakóépület: egy honfitársunk hívta fel a figyelmemet arra, hogy nyilvános adatként elérhető az épület energiatanúsítványa, amely szerint az új épület lakóépületként van besorolva.

– Tehát amit eddig Ön állított, azt most papírral is alá tudja támasztani. De azokról a képekről, amelyeket kap, tudja minden kétséget kizáróan állítani, hogy valóban Hatvanpusztán készültek? Hiszen ha látunk egy alagsort páncélajtóval, az akár máshol is lehet.

– Erről láttam videót, amelyen belépnek egy folyosóra, ami ugyanaz a folyosó, amiről aztán képeket kaptam. Így

a videó elején látható külső nézet összeköthető azzal a belső térrel, melyet a publikálható fotókon láthatunk.

– Tehát ez az az eset, amikor egy olyan videóra tud hivatkozni, amit nem tud megosztani, de látott, és így tudja azonosítani a helyszíneket?

– Igen.

– Említette azt is, hogy a dolgozóktól származó információk szerint az egyik boltozott járat kívülről vastag betonnal van megerősítve, míg belül díszes burkolat van. Erről is van bizonyíték?

– Igen, ezt megerősítette egy olyan drónfelvétel, amit magyar fotósok készítettek, amikor fölé repültek. Azokon jól látszik, hogy ezek a járatok valóban vasbetonnal vannak megerősítve.

– Beszéljünk egy kicsit arról, hogyan készülhetnek ezek a képek. Hiszen tudjuk, hogy az ott dolgozóktól elveszik a telefonokat. Vannak, akik kijátszották ezt, becsempésztek készüléket, és kockáztatták a munkájukat?

– Ez nem olyan nehéz. Ha lead egy telefont, de van egy másik (nekem is kettő van), akkor könnyen megoldható. Az egyik forrásom például elmondta, hogy

volt egy régi telefonja, amit csak zenehallgatásra használt, és az nála maradt, azzal készítette a képeket.

Az éberség természetesen csökkenti a lehetőségek számát, de nem zárja ki teljesen.

– Térjünk rá a műemlék-rombolás ügyére. Itt egy nagyon komoly állítást tett: azt mondta, hogy ez lehet Orbán Viktor egyik „banánhéja”. Meg is mutatta, hogy belül itong van, azon vasbeton, és végül apró tégla. Tehát ön szerint egy műemléket gyakorlatilag porig romboltak. Mennyit lehet kapni egy ilyen rombolásért, és hogyan lehet bizonyítani, hogy ki rendelte el?

– Itt nemcsak műemlék-rombolásról van szó, hanem hivatali visszaélésről is. Egyszerűen nem lehetett volna ezt engedélyezni. Végigjártam ezeket a hivatalos utakat, nem volt könnyű, de kaptam válaszokat a kormányhivataltól. Kiderült, hogy megadták az engedélyt. Aki kiadta az engedélyt, az nyilván vádalkuval majd elmondhatja, ki utasította erre. Hadd ne mondjak most konkrét büntetési tételeket, de nagyon súlyos bűncselekményről van szó.

Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát.

Hatvanpuszta ledózerolása körülbelül ugyanilyen súlyú ügy, mivel kiemelt műemléki besorolású épület volt.

– Beszéljünk egy kicsit a politikai vetületéről is. Orbán Viktor mostanában beszél is Hatvanpusztáról az úgynevezett interjúiban.

– Igen, valószínűleg azért, mert érzékeli, hogy ez ügyben mondania kell valamit. Nyilván mérik, hogy ez a téma a fideszes szavazókat is zavarba hozza, ezért reagál rá.

– Csakhogy mindig ugyanazt mondja: hogy ez egy majorság, és az édesapjáé, kérdezzük meg az édesapját. Aztán amikor megkérdezik, ő nem válaszol.

– Lehet, hogy ma már úgy gondolja, okosabb lett volna hallgatni. Ha nem mentünk volna oda több ezer emberrel, talán még jó ötletnek is tűnt volna. A propaganda sok mindent el tud hitetni, de én hálás vagyok annak a több ezer embernek, aki eljött, és segített leleplezni ezt az ordas hazugságot.

– Attól nem tart, hogy a most meghirdetett bejárásokkal idővel elkopik a téma?

– Ezeket közkívánatra hirdettem meg, sokan jelezték, hogy a nyári szünet miatt nem tudtak eljönni. Szívesen megmutatom nekik. Persze minden téma előbb-utóbb „elkopik”, de a rendszer lényege épp az, hogy újabb és újabb ügyekkel feledtessék az előzőeket. Ez a téma viszont azért került újra elő, mert maga a miniszterelnök hozta fel, nyilván azért, mert azt mérik, hogy ez még a fideszeseket is zavarba hozza. Ezért ez ellenzéki feladat: ne hagyjuk elcsendesedni ezt a témát.

Az interjú után nem sokkal a képviselő újra Hatvanpusztán járt, ahol a biztonsági örök két autóval jelentek meg, és le akartak szorítani az útról. Végül az egyik autójuk járt pórul, és felborult. Az incidensről kétszer is posztolt Hadházy Ákos, a Szeretlek Magyarországnak pedig ezt mondta:

– Mit gondol, mi volt a céljuk ezzel? Megfélemlítés? Vagy több?

– Ha ezt parancsra csinálta a biztonsági őr, akkor igen, a megfélemlítés miatt adták a parancsot. Ha önszorgalomból, akkor lehetett mögötte egy megfelelési kényszer a főnöke felé, de persze szimpla gyűlölet is felém.

– Mit tervez? Feljelentést tesz? Későbbiekben folytatja-e a birtok felderítését, akár egyedül is, vagy inkább visz magával több embert?

– Én azt hiszem, már mindent felderítettem, amit lehet. De igen, a cél az, hogy minél többen személyesen meggyőződjenek arról , hogy mi folyik ott. Ezért is ajánlom fel, hogy aki augusztus elején lemaradt, de szeretné saját szemével látni, hogy mi folyik ott, azt egy újabb időpontban elviszem - akár több alkalmat is szervezhetünk. De egyedül biztosan nem megyek vissza oda.

– Mi lehet a teendő egy új kormány számára ezzel az ingatlannal? Vannak, akik a megnyitásáról beszélnek. Mi ennek a realitása?

– A kérdés az, hogy a rendszerváltás választáson történik-e, vagy egy elcsalt választás után egy hibrid forradalommal, esetleg forradalommal, ha az kell. A cél nyilván az, hogy az elkövetők ne élvezhessék ezt a lopást. Hogy az épület sorsa mi lesz, az más kérdés. Például meg lehet vizsgálni azokat a számlákat, amelyek alapján az autópálya-építésekhez követ vásároltak. Ezeknek jogi következményei is lehetnek, hiszen

a miniszterelnök apja 30-40%-os haszonnal adja el a követ, míg más bányák 3-4%-os haszonnal dolgoznak. Ez nyilvánvaló hűtlen kezelés, és innen el lehet jutni a kastélyig is.

– Ön szíve szerint milyen funkcióban látná Hatvanpusztát 2026 után?

– Például nagyon szép hely lenne egy szanatórium számára. Nagyon alkalmas lenne rá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET: