EP-jelentéstevő: Orbán belső ellenséggé vált, a Kreml bábja, el kellene venni a szavazati jogát

Éles szóváltásba torkollott egy aláírásgyűjtés szerdán Budapest XV. kerületében, ahol a Fidesz képviselőjelöltje, Németh Balázs gyűjtötte az ajánlásokat. A nap végén, pakolás közben lépett oda egy ismeretlen férfi a Fidesz pultjához, ami mellett a Magyar Kétfarkú Kutya Párt aktivistái is gyűjtöttek. Az esetről Németh Balázs töltött fel videót a közösségi oldalára.

„Nem baj,

Mehetsz másik kerületbe, mert véged van, Balázs” – mondta a férfi a képviselőjelöltnek, aki visszakérdezett: „De miért?”. Erre a válasz az volt: „Egy undorító féreg vagy.” A politikus a videón így kommentálta a fenyegetést: „Azt hiszem, az úr nem szeret. Lapáttal akarja szétverni a pofámat, mert itt vagyok ebben a kerületben.”

Az elmúlt időszakban több kellemetlen incidens is érte a kormánypárti jelöltet. Korábban kutyaürüléket dobtak egy közparkban kihelyezett postaládájába, később pedig a nyilvánosan elérhető e-mail-címeit regisztrálták be ismeretlenek több ezer online felületre, köztük felnőtt- és fogadási oldalakra.

Via Blikk

„Nehogy véletlenül berepüljön egy drón, nehogy véletlenül legyen egy önmerénylet a nagy rettegésben” – figyelmeztette a kormányt Magyar Péter szerdán, Balassagyarmaton.

„Én azt kérem öntől, miniszterelnök úr, hogy hagyja abba a saját népe lelki terrorizálását, a fenyegetést, a magyar magyar ellen való uszítását, és ne gondolkodjon az orosz szolgálatokhoz köthető megoldásokban” – tette hozzá.

Magyar Péter azután beszélt erről, hogy Orbán Viktor az „ukrán blokádra” hivatkozva összehívta a Védelmi Tanácsot. Az ülésen a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítéséről döntöttek, és katonákat vezényeltek a kiemelt létesítményekhez.

A Barátság kőolajvezetéken január vége óta nem érkezik orosz kőolaj Magyarországra, miután a vezetéket ukrán területen orosz rakétatámadás érte. A kormány szerint a leállásnak nem műszaki, hanem politikai okai vannak. Orbán Viktor egy videóban úgy fogalmazott: „az ukrán kormány az olajblokáddal gyakorol nyomást Magyarországra és Szlovákiára”, hozzátéve, hogy „Magyarországot nem lehet zsarolni”. Válaszul Budapest és Pozsony felfüggesztette a dízel exportját Ukrajnába, Magyarország pedig kilátásba helyezte egy új, Oroszország elleni szankciós csomag és egy 90 milliárd eurós uniós hitelcsomag blokkolását is, amíg a kőolajszállítás nem indul újra.

„Aki 2026. április 12-én egyéniben és listán nem a Tiszára szavaz, az Orbán Viktorra szavaz, ez ilyen egyszerű” – mondta. Szerinte

Magyar szerint a választók nemcsak a Fideszt, hanem az „óellenzéki pártokat, a szatellitellenzéki pártokat” is le akarják váltani. Úgy látja, ezek a pártok az elmúlt években nem csináltak semmit, most viszont aktivizálták magukat. „Most hirtelen kaptak 500 millió forintot, egymilliárd forintot” – tette hozzá. Példaként említette Hiller Istvánt, az MSZP volt elnökét, akit állítása szerint „a fideszes kerületi lap címlapján reklámoznak”. Felhozta a Mi Hazánkot is, amelynek elnöke, Toroczkai László szerinte bejár a propagandasajtóba, miközben arról panaszkodik, hogy mindenhonnan letiltották. Magyar hozzátette, őt magát ezekre a helyekre másfél-két éve soha nem hívták be.

Via Telex

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró Facebook-posztban írt arról, hogy egyetlen uniós ország tartózkodott az ukrajnai békére felszólító ENSZ-határozatnál. A poszt szerint

Panyi azt is hozzáteszi, hogy szintén tartózkodott az USA, Oroszország pedig nemmel szavazott, de a határozatot ennek ellenére 107–12 arányban, 51 tartózkodás mellett elfogadták.

A bejegyzésből kiderül, hogy a határozat rávilágított a háború regionális és globális következményeire.

„Az Ukrajna által előterjesztett és 46 ország által társszponzorált határozat rávilágított a háború regionális és globális következményeire, és »mély aggodalmát« fejezte ki amiatt, hogy Oroszország folytatja a »civil személyek, polgári létesítmények és kritikus energetikai infrastruktúra« elleni támadásait, amelyek tovább súlyosbítják a humanitárius helyzetet.

A határozat »azonnali, teljes és feltétel nélküli tűzszünetet« követelt, és sürgette »a hadifoglyok teljes cseréjét, a jogellenesen fogva tartott személyek szabadon bocsátását, valamint az erőszakkal áttelepített vagy deportált civilek – köztük gyermekek – hazatérését, mint a bizalomépítés kulcslépését«” – idézi a dokumentumot Panyi.

A poszt írója szerint

Állítása szerint tavaly decemberben a Csernobilt ért orosz dróntámadás után az ENSZ Közgyűlésében az Orbán-kormány ugyanígy nem támogatott egy, Csernobil ügyében közös védekezésről és nemzetközi együttműködésről szóló határozatot.

A szavazást, amelyet az ukrajnai háború negyedik évfordulóján, 2026. február 24-én tartottak, intenzív eljárási vita előzte meg.

A Közgyűlés döntései jogilag nem kötelező érvényűek.

Két nappal az április 12-i országgyűlési választás előtt kaphatják meg a pedagógusok azt az egyszeri, 150 ezer forintos juttatást, amelyről szerdán döntött a kormány. A bejelentést Orbán Viktor miniszterelnök tette a Megafon Klub beszélgetésén, a részleteket pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ismerteti majd csütörtökön. A sajtó- és szakszervezeti értesülések szerint a kifizetés határideje április 10.

– írta a Telex. A miniszterelnök a lépést így indokolta: „Hogy miért kell ilyen körülmények között pont önöknek adni ezt a pénzt, azt majd szívesen megválaszolom, de bizonyos európai uniós normák miatt nem is adhattuk volna másnak”.

Szakszervezeti egyeztetések alapján a juttatás pontos összege bruttó 152 400 forint.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a tavalyi diplomás bruttó átlagkereset körülbelül 1 066 000 forint volt, míg a pedagógusoké 840 700 forint, ami az előbbinek csupán 78,8 százaléka.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az egyszeri kompenzáció nem épül be a tanárok alapbérébe, és nem jelent tartós megoldást. Emellett továbbra sincs előrelépés a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók célzott béremelésének ügyében.