„Én vagyok az, aki eldönti, mikor van vége az életednek”
Két héten belül három nő és két gyerek halt meg Magyarországon családon belüli erőszak miatt.
Augusztusban egy férfi megölte a 4 éves kislányát és a párját, majd magával is végzett. Tatán egy férfi megölte a feleségét. Andornaktályán egy férfi megölte a kislányát és volt feleségét, majd öngyilkos lett.
A gyilkosságok elleni tiltakozó demonstráción elhangzott: minden héten meghal egy nő Magyarországon bántalmazás miatt, és a döntéshozóknak és a rendőröknek meg kellene védeniük a kiszolgáltatottakat.
Az ügyek nagy visszhangot váltottak ki, számos reakció érkezett rájuk. Az Abcúg a gyilkosságokal kapcsolatban beszélgetett Spronz Júliával, a nők elleni erőszak áldozatainak jogi és pszichológiai segítséget nyújtó Patent Egyesület ügyvédjével a bántalmazó kapcsolatokról és a családon belüli erőszakról.
Bárki válhat párkapcsolati erőszak áldozatává, egyetlen feltétel, hogy párkapcsolatot létesítsen egy bántalmazó személlyel
– mondja a szakember.
Szerinte a gyilkosság mozgatórugója pontosan ugyanaz, mint például a pénzügyi kontrollé vagy a szavak szintjén megvalósuló erőszaké: a bántalmazó meggyőződése, hogy kontrollálhatja a partnere, a gyereke életét, annak minden mozzanatát.
Spronz Júlia szerint nemcsak a rendőrség, hanem minden, a családon belüli erőszakkal kapcsolatba kerülő állami intézmény rosszul végzi a dolgát.
Nem véletlen, hogy nagyon sok nő úgy van vele, inkább nem kér segítséget, mert a végén még ő issza meg a levét.
"Már az elején el tudunk oszlatni egy gyakran felmerülő tévhitet: nincsen szociológiailag közös jellemzőjük ezeknek az ügyeknek. A metszet összesen annyi minden ügyben, hogy szerepel
egy olyan bántalmazó, akinek olyan jogosultságtudata van, olyan viselkedésmintát követ, aminek az az alapja, hogy ő uralkodhat a család tagjain; ez jellemzően a partnerre és a gyerekeire korlátozódik.
Neki az a meggyőződése, hogy kontrollálhatja a partner, a volt partner, illetve a gyerekeinek az életét, életük minden mozzanatát" - mondja Spronz Júlia.
"Szokás azt gondolni, hogy bántalmazás a szegényebb néprétegekben, bizonyos rasszoknál fordul elő, vagy éppen az iskolai végzettségtől függ, esetleg a társadalomban betöltött státusztól.
De nem. Éppen annyi bántalmazót találunk a második kerületi Rózsadombon mint bármilyen BAZ megyei kistelepülésen"
- mondja a szakember.
A teljes Videót itt láthatjátok: