HÍREK
A Rovatból

Elvittek több gyereket is a fóti gyermekotthonból

Hét speciális szükségletű gyereket helyeztek át az Abcúg információi szerint.
Mizsur András/Abcúg, Fotó: Mónus Márton - szmo.hu
2019. augusztus 08.



Több gyereket is elvittek a fóti gyermekotthonból. "A fóti gyermekotthon igazgatója szerint nincs ebben semmi rendkívüli, nyáron mindig nagy a mozgás az intézményben" - írja az Abcúg.

"Információink szerint hét speciális szükségletű gyereket helyeztek át Fótról: másik otthonba vagy családjukhoz kerültek. Szakemberek szerint nem tiszta, mi indokolta a változást"

- áll az Abcúg cikkében, amelyet változatlan formában,az alábbiakban közlünk.

Az Abcúgnak beszélő szakemberek furcsának tartják, hogy olyan nehéz sorsú gyerekek is elkerültek onnan, aki még egy évet sem töltöttek az otthonban. Az is ritka, hogy egyszerre ennyi gyerekeket sikerül hazagondozni.

A kormány az év elején üzente meg, hogy bezárja a fóti intézményt, azóta viszont nem hajlandó elárulni, mikor kerül sor az átszervezésre.

Több, egymástól független forrásból is úgy értesült az Abcúg és Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, hogy az elmúlt két hónapban több gyereket áthelyeztek a fóti Károlyi István Gyermekközpont speciális gyermekotthoni részlegéről. Ott gondozzák a nehéz sorsú, súlyos pszichés vagy függőségi problémákkal küzdő 12-18 év közötti fiúkat. Forrásaink összesen hét gyerekről számoltak be:

négyen visszatértek családjukhoz, a másik három gondozott pedig Kalocsára, Berettyóújfalura és Zalaegerszegre került. A 32 férőhelyes otthonban így körülbelül 15 gyerek maradt.

A kormány az év elején üzente meg a Magyar Hírlapban, hogy még idén bezárja a fóti gyermekotthont.

Itt nemcsak speciális szükségletű gyerekeket gondoznak, hanem tartósan beteg és sérült (mentálisan sérült, mozgássérült, hallás- vagy látáskárosult) gyerekeket, valamint 14 évnél fiatalabb menekülteket is.

Azóta viszont nagy a hallgatás az ügyben, a kormány nem hajlandó elárulni, mikor és hogyan helyezik át a fóti gyerekeket. Éppen ezért nem átlátható, hogy a hét gyereket a normális működés részeként helyezték át máshová, vagy ez már a bezárás következménye. Néhány körülmény arra utal, hogy az utóbbiról lehet szó.

Egy év nem elég a pszichés problémákkal küzdő gyerekeknek

Ilyen körülmény például az, hogy informácóink szerint a hét gyerek egyike úgy került át a berettyóújfalui Arany János Nevelőotthonba, hogy még egy évet sem töltött Fóton. A gyermekvédelem működését jól ismerő forrásunk szerint ritka, hogy egy komoly pszichés problémákkal küzdő, speciális szükségletű gyereket ilyen hamar áthelyezzenek, inkább 2-3 évet szoktak a központi intézményben élni.

Azt, hogy egy gyerek speciális szükségletűnek számít-e, az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság (OGYSZB) vizsgálja meg. Ennek megfelelően dönt a gyámügy, hogy hol helyezi el a gyereket: megyei speciális otthonban vagy az annál zártabb és szigorúbb rezsimet vivő központi speciális otthonban. (Utóbbiból mindössze három van az országban: Kalocsán, Zalaegerszegen és Fóton.) Évente felülvizsgálatra kerül sor, aminek során bekérik a gyám és az gondozási hely véleményét, orvos, gyógypedagógus és pszichológus vizsgálja meg a gyereket. Ha úgy találja a bizottság, hogy javult azállapota, átkerülhet a lakhelye szerint illetékes megyei speciális otthonba, mint ebben az esetben Berettyóújfaluba. Ezen kívül hazakerülhet a családjukhoz, vagy nevelőszülőnél helyezhetik el.

Sokszor a megyei otthonok nem is alkalmasak az igazán súlyos esetek ellátására, mert például nem elég zárt az intézmény kialakítása vagy nem rendelkezik megfelelően kialakított elkülönítővel.

Mint elmondta, régóta köztudott a gyermekvédelemben, hogy a megyei speciális otthonok nem küldhetnek Fótra gyerekeket, ami szerinte arra utalhat, hogy nem fogják pótolni az áthelyezett gyerekeket.

Másik forrásunk szerint, aki ismeri a fóti intézményt, az sem túl gyakori, hogy egyszerre ennyi gyereket gondozzanak haza. Túl nagy ugrásnak tartja, hogy a központi otthonból egyből a családhoz kerülnek vissza. Erősen kérdéses, hogy a szülők mennyire készültek fel ellátásukra, hiszen van olyan gyerek, akit egyszer már kiemeltek a családjából, magyarázta a fóti intézményt ismerő forrásunk.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Jön a zuhé, riasztást adtak ki az egész országra: felhőszakadással csap le a vihar, jégeső is eshet
Heves zivatarok hoznak némi felfrissülést a hét utolsó napján, a fél országban felhőszakadásra is figyelmeztetnek, miközben délutánig 37 fokig melegedhet az idő. Hétfőn egy kicsit enyhül a kánikula, de még aznap is záporokra és zivatarokra kell számítani.


Vasárnap délutántól több hullámban érkező, helyenként heves zivatarok csapnak le az országra: minden megyére elsőfokú riasztást adtak ki, miközben a hőség 31 és 37 fok között tetőzik. A déli óráktól erőteljessé válik a gomolyfelhő-képződés, és egyre többfelé kell záporra, zivatarra számítani. A HungaroMet előrejelzése

szerint az intenzívebb cellákat felhőszakadás, jégeső és viharos, néhol akár erősen viharos széllökés is kísérheti.

Felhőszakadás veszélye miatt Pest, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyében adtak ki figyelmeztetést.

Az esti órákban a zivatartevékenység átmenetileg csillapodik, a gomolyfelhők a legtöbb helyen összeesnek, és nagy területen kiderül az ég. Hajnalra foltokban pára, köd képződhet, és a hőmérséklet 17 és 23 fok közé csökken.

Hétfőn a sok napsütés mellett ismét nagyobb számban fordulhatnak elő lokális záporok és hőzivatarok, felhőszakadás is kialakulhat.

Az északias szél nyugaton és északkeleten megélénkül, a csúcshőmérséklet pedig 30 és 35 fok között alakul.

Kedden és szerdán folytatódik a meleg, napos idő 30 és 36 fok közötti maximumokkal, de a záporok, zivatarok esélye már jóval alacsonyabb lesz.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Túl korán örült a Fidesz, a bábjai és a hazánkat szétrabló milliárdos oligarchák
A miniszterelnök éles szavakkal üzent a Fidesznek és az oligarcháknak, miközben bejelentette, mire készülnek hétfőn a parlamentben. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslat mellett ismertetik azt az Alaptörvény-módosítást is, amely szerinte lezárja „Orbán bábjainak vergődését”.
DKA - szmo.hu
2026. június 21.



Magyar Péter vasárnap délelőtt egy Facebook-posztban vázolta a kormány következő heti parlamenti terveit. Azzal kezdte:

„Túl korán örült a Fidesz, a bábjai és a hazánkat szétrabló milliárdos oligarchák. Fontos nap előtt állunk.”

A miniszterelnök közölte, hogy hétfőn ismertetik az Országgyűlésben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslatot és „az Orbán bábjainak vergődését lezáró” Alaptörvény-módosítást.

Mint írta, mindkét területen a lehető legerősebb változat támogatására fogja kérni a kormányt és a Tisza-frakciót is, a jogszabályok pedig egy pár napos társadalmi egyeztetést követően még tovább szigorodhatnak.

Végül azt üzent: „Rendszerváltás lépésről lépésre. A történelmet közösen írjuk.”

A kormány múlt hétfőn fogadtatta el a parlamenttel a 16. Alaptörvény-módosítást, amely megteremtette a jogi alapot a KEKVA-alapítványok vagyonának visszavételéhez. Szerdán a miniszterelnök már a konkrét jogszabályok jövő heti benyújtását ígérte, a kormány pedig rendkívüli parlamenti ülést is kezdeményezett hétfőre és keddre.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló jogszabálycsomag célja egy olyan új hivatal felállítása, amely a tervek szerint már a nyáron megkezdené a munkát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter videóban mutatta meg, hol lakott Varga Judittal Brüsszelben
A miniszterelnök és volt felesége csupán kétutcányira laktak Magyar egykori munkahelyétől. Most végigvezette a kollégáit azon az úton, amit korábban naponta megtett korábbi otthona és a brüsszeli magyar nagykövetség épülete között.


Magyar Péter csütörtökön és pénteken Brüsszelben járt, ugyanis első alkalommal vett részt miniszterelnökként az uniós országok kormány- és államfőinek csúcstalálkozóján. A két nap során folyamatosan beszámolt az eseményekről Facebook-oldalán.

Most egy lazább videót posztolt a brüsszeli tartózkodásáról. Először a Luxemburg térről jelentkezett be, ahol lépten-nyomon megállították a külföldiek egy közös képért. A fotózkodás után pedig megmutatta kollégáinak, merre járt hazafelé, amikor évekig Brüsszelben dolgozott diplomataként.

Volt feleségével, Varga Judittal közös lakásuk csupán két utcára volt az akkora munkahelyétől, a brüsszeli magyar nagykövetségtől.

Ha már ott járt, el is sétált odáig a stábjával. Útközben átsétáltak egy parkon, ahol ismét megállították egy közös fotóért, de egy kis nézelődésre is volt idő. Végül elértek a miniszterelnök egykori lakhelyéhez.

„Ebben a lakásban laktunk. Hátul van egy tök jó kis kert. Az Európai Parlament wifijét használtuk, mert elért idáig”

– árulta el a videóban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megszólalt Polt Péter a Sulyok-ügyről, kiállt az alkotmánybírók mellett
Az Alkotmánybíróság elnöke személyes állásfoglalást tett közzé, miután hét bíró önkizárása miatt megbénult a testület. Ebben hangsúlyozta a bírói függetlenséget, és hogy egy Alaptörvény-értelmezési indítvány nem sérti az alkotmányos rendet.


Hét bíró önkizárása után megszólalt az Alkotmánybíróság elnöke: Polt Péter személyes állásfoglalásban védte az eljárás legitimitását, miközben a testület napirendjéről a határozatképtelenség miatt lekerült a köztársasági elnök indítványa.

Polt Péter, a testület elnöke az intézmény weboldalán közzétett véleményében szögezte le, hogy amennyiben a köztársasági elnök vagy más jogosult Alaptörvény-értelmezési indítvánnyal él, az nem sérti vagy veszélyezteti az alkotmányos rendet.

Mint írta, ha az Alkotmánybíróság egy ilyen ügyben eljár, az „az alkotmányos párbeszéd része”.

Az elnök egyúttal eljárásjogi szempontból is tisztázta a helyzetet: az alkotmánybírók egyesbíróként, tanácsban vagy teljes ülésen, végzéssel vagy határozattal foglalnak állást. Hangsúlyozta, hogy a személyes érintettség miatti kizárás bejelentése nem minősül ilyen döntésnek.

Polt Péter zárásul a bírói függetlenség elvére hivatkozva kijelentette, hogy

az alkotmánybírók sem politikai, sem jogi értelemben nem vonhatók felelősségre az eljárásuk során hozott döntésük vagy kifejtett véleményük miatt.

Mint arról beszámoltunk, a hét közepén az Alkotmánybíróság teljes ülése határozatképtelenné vált Sulyok Tamás köztársasági elnök beadványának ügyében. Az államfő azért fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy értelmezést kérjen az Alaptörvény alkotmányos funkciójáról, elfogadásáról és módosításáról.

Hét alkotmánybíró azonban az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozva kizárási okot jelentett be.

A kialakult helyzetet Magyar Péter úgy kommentálta, hogy az Alkotmánybíróság fellázadt a köztársasági elnök ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk