Elkezdték elzárni az oroszok a gázcsapokat, mi még ezt a fűtési szezont biztosan kihúzzuk

Varga Judit, Magyar Péter volt felesége a Hegyvidéki Polgári Bálon mutatta meg egyértelműen, hogy a választásokon a Fidesz jelöltjét támogatja. Az eseményen közös fotó is készült a volt igazságügyi miniszterről és Steiner Attila képviselőjelöltről, a képet pedig Skrabski Fruzsina filmrendező, forgatókönyvíró, Novák Katalin egykori tanácsadója tette közzé a Facebookon.

Skrabski szerint a bál egyértelműen kampányesemény volt, a kép pedig azt bizonyítja, hogy Varga Judit Steiner mellé állt.

– írta bejegyzésében Skrabski, hozzátéve, hogy ő is Steinerre fog szavazni.

Steiner Attila 2019 óta dolgozik államtitkárként a kormánynál: korábban az Igazságügyi Minisztériumban felelt az európai uniós ügyekért, jelenleg energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár. Decemberben derült ki, hogy a Fidesz őt indítja az áprilisi országgyűlési választásokon a budapesti 3-as választókerületben (Hegyvidék és Nyugat-Újbuda egy része), ahol a TISZA Párt képviseletében Magyar Péter pártelnök indul.

Tavaly márciusban a politikusok nyilvános üzengetésbe kezdtek, miután Magyar bejelentette indulását a hegyvidéki körzetben. Steiner Attila akkor a Fidesz választókerületi elnökeként azt írta: „Vk-elnökként alig várom, hogy nyíltan beszéljünk a régi ügyeidről.” Magyar Péter erre úgy reagált: „Reméljük, nem bújik a miniszterelnök a hátad mögé…”

A hegyvidéki körzetet a 2022-es választáson az ellenzéki Hajnal Miklós nyerte meg, így a Fidesznek kiemelten fontos a terület visszaszerzése. A verseny várhatóan többpólusú lesz, a DK Gréczy Zsoltot indítja, február elején pedig Szabó Bálint is bejelentkezett a körzetért.

Miközben a Super Bowl otthonául szolgáló Levi's Stadion kijelzőjén a szeretet üzenete villant fel, Donald Trump a közösségi oldalán teljesen mást gondolt. A volt elnök február 8-án este, a döntő után nem sokkal tette közzé lesújtó véleményét Bad Bunny félidei show-járól, amivel a vita azonnal túlnőtt a sporton, és kulturális-politikai üggyé vált.

Ahogy mi is írtunk róla, a Puerto Ricó-i szupersztár, Bad Bunny produkciója szinte teljes egészében spanyolul hangzott el, és olyan vendégfellépők tették emlékezetessé, mint Lady Gaga és Ricky Martin. A látványvilágot a karibi sziget motívumai uralták, a műsor végén pedig az egységre és a szeretetre helyezték a hangsúlyt.

A kijelzőn a „The only thing more powerful than hate is love.” (Az egyetlen dolog, ami erősebb a gyűlöletnél, az a szeretet.) felirat jelent meg, maga Bad Bunny pedig angolul is szólt a közönséghez: „God Bless America” (Isten áldja Amerikát), miközben egy „Together, we are America” (Együtt vagyunk Amerika) feliratú labdát emelt a magasba.

A volt elnök a Truth Socialön nem fogta vissza magát, amikor a látottakról írt.

Trump kritikája nem előzmény nélküli, már tavaly szeptemberben is nevetségesnek nevezte, hogy a választás Bad Bunnyra esett.

A mostani kirohanása azonnal visszhangra talált a konzervatív médiában, ahol szintén sokan támadták a spanyol nyelvű előadást. A Turning Point USA nevű konzervatív szervezet még egy alternatív, „össz-amerikai” félidei show-t is közvetített az interneten. Az NFL részéről Roger Goodell, a liga biztosa megvédte a döntést:

A show egyik érdekessége volt, hogy Bad Bunny egy 18 karátos sárga arany Audemars Piguet karórát viselt, aminek értéke körülbelül 75 700 dollár, vagyis átszámítva több mint 24 millió forint.

via The Wrap

Titkosszolgálati vizsgálat zajlott a gödi Samsung-gyár ellen 2023-ban, ami arra jutott, hogy a vállalat súlyosan veszélyeztette a dolgozói egészségét, és eltitkolta a valóságot, a kormány mégis úgy döntött, nem záratja be – derítette ki a Telex.

A cikk szerint a gyártáshoz használt nikkel és kobalt koncentrációja már a 2022-es mérések szerint is többszörösen meghaladta a határértéket a gyár több pontján, és dolgozók tucatjai szívtak be az egészségükre súlyosan káros, rákkeltő anyagokat tartalmazó levegőt.

Orbán Viktor szűk köréhez már ebben az évben eljutottak olyan értesülések, amelyek szerint a Samsung-gyárban történt súlyos mérgezésekről a vállalat nem oszt meg minden adatot a hatóságokkal, és semmit sem tesz a veszélyes helyzet felszámolásáért.

A Rogán Antal felügyelete alatt álló Alkotmányvédelmi Hivatal ezért titkos adatgyűjtést indított. Az volt a feladat, hogy kiderítsék, valójában milyen szintű mérgezésnek teszi ki a dolgozóit a cég, tesz-e ezek ellen valódi lépéseket, és őszintén kommunikál-e ezekről a hatósággal és a kormánnyal.

A titkosszolgálat a lap szerint lehallgatta a cég vezetőit, és megszerezte a belső jelentéseket. Ebből kiderült ki, hogy

Bár a hatóságok korábban többször megbírságolták a céget a dolgozókat érő rákkeltő anyagok miatt, a titkosszolgálati anyag szerint a vállalat gyakorlatilag semmit nem tett a helyzet megoldására. Ebben szerepet játszott, hogy a több ezer milliárd forintos árbevételű céget az akkori szabályok szerint mindössze 10 millió forintra bírságolhatták.

A problémákat a gyár nem megfelelő légtechnikai rendszere okozta. A szűrőberendezések nem voltak alkalmasak a gyártás során keletkező, rendkívül kis méretű porszemcsék kiszűrésére. A dolgozók nem kaptak megfelelő védőfelszerelést, a rákkeltő porok pedig nemcsak a kijelölt „mixing” területen, hanem a gyár több más pontján is felbukkantak.

Amikor ugyanis a korábbi tévéképernyőgyárat akkumulátorgyárrá alakították, a régi rendszerre kötötték rá az újat, a csőrendszerek pedig több helyen nem illeszkedtek.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Információs Központ jelentése 2023 tavaszán került a kormány asztalára. Ekkorra már az akkumulátorgyárak ügye országos vitát váltott ki, a debreceni CATL-beruházás ellen folyamatosan voltak tiltakozások, és a közvélemény-kutatások is azt mutatták, hogy az emberek többsége nem támogatja ezeket a beruházásokat.

Csakhogy a gödi gyárnak óriási szerepe volt a magyar gazdaság akkori növekedésében. A kormányülésen ezért éles vita bontakozott ki.

Más miniszterek, köztük Szijjártó Péter, a nemzetgazdasági károkra és a további beruházások elriasztására hivatkozva ellenezték a leállítást. A kormány végül úgy döntött, nem záratja be a gyárat, hanem őszig adott haladékot a problémák megoldására. Egy későbbi, 2024-es belső vállalati dokumentum úgy fogalmaz, hogy „a helyzetet kiterjedt lobbitevékenységgel és ígérgetéssel oldottuk meg.”

A kormányzati nyomás hírére mindenesetre pánik tört ki a vállalatnál, ahol addig a politikai védettség tudatában kezelték a hatósági eljárásokat.

A cég azonnali intézkedési tervet készített, Dél-Koreából mérnököket és ipari légszűrő berendezéseket hozattak a helyzet gyors orvoslására. Őszre a mérések javultak, de a szabálytalanságok nem szűntek meg teljesen.

A Samsungot azóta többször is megbírságolták, 2025 júliusában például 100 millió forintra, miután kiderült, hogy több tucat dolgozónál nem végezték el a kötelező biológiai vizsgálatokat. Mindeközben a gyár környezethasználati engedélyét a bíróság 2025 őszén megsemmisítette, de az üzem csökkentett kapacitással tovább működhet. Sőt, a kormány a bővítéshez 133 milliárd forint állami támogatást is nyújtott, amiért cserébe a cég nem új munkahelyek létrehozását, hanem a meglévő létszám megtartását vállalta.

Azonnali vizsgálatot rendelt el a kormány vasárnap, miután az Alibaba 4,5 százalékos „Magyarország-pótdíjat” vezetett be a magyar rendeléseknél. A kabinet szerint soha nem adtak felhatalmazást semmiféle állami pótdíjra, írta a Telex.

Ha valaki Magyarországról vásárol a platformról, a cég egy új, 4,5 százalékos tételt számol fel, amelyet a számlán Hungary Surcharge-ként (Magyarország-pótdíjként) tüntetnek fel. A hírre

Nagy Márton tárcája szerint „a magyar kormány a fogyasztók védelme érdekében határozottan fellép minden olyan piaci gyakorlattal szemben, amely megtéveszti a vásárlókat vagy jogtalan többletterheket hárít rájuk”.

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság ezért azt vizsgálja, hogy a cég tájékoztatása megfelel-e a jogszabályoknak, és nem minősül-e megtévesztőnek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig azt ellenőrzi, hogy a díj számlázása és feltüntetése szabályos-e.

Bár a cég ezt közvetlenül nem erősítette meg, a háttérben az állhat, hogy 2025. január 1-től Magyarország kiterjesztette a kiskereskedelmi adó hatályát az online piacterekre is. Ennek az adónak a felső, progresszív kulcsa éppen 4,5 százalék. Több vásárlói beszámoló szerint a pótdíj ráadásul beleszámít az áfa-alapba, így a vevők a felárra is fizetnek áfát.

A minisztérium felszólította a kereskedőt a díjtétel megszüntetésére és a tájékoztatás egyértelműsítésére, hogy az ne kelthesse állami felhatalmazás látszatát. A tárca szerint elfogadhatatlan, ha egy piaci szereplő bármilyen költséget „állami pótdíjként” kommunikál a fogyasztók felé. Hozzátették: a kormány célja a tisztességes versenyfeltételek biztosítása, hogy a jogkövető vállalkozások ne kerüljenek versenyhátrányba.