SZEMPONT

"Életemben először érzem azt, hogy végre élek"

Éva és Ildikó ötvenévesen döntött úgy, hogy külföldön kezd új életet. Mindketten anyagilag és érzelmileg is kilátástalan helyzetből menekültek.

Az Abcúg cikke - szmo.hu
2017. június 27.

Milyen érzés ötvenhét évesen csupa fiatal lengyel lány között egy csirkeüzemben dolgozni, és három unokát csak Skype-ról ismerni?

Éva és Ildikó ötvenévesen döntött úgy, hogy külföldön kezd új életet. Mindketten anyagilag és érzelmileg is kilátástalan helyzetből menekültek. Egyikük sem utazott korábban szinte sehova, idegen nyelvet nem beszéltek, és bár néha saját maguk is megkérdőjelezték, vajon nem túl késő-e már nekivágni, mégis elindultak. Prókai Eszter cikke az Abcúgon.

Azt nem tudom, hogy a vége jó lesz vagy rossz, de az biztos hogy az oda vezető út minden percét élvezem, konditerembe, úszni járok, hegyeket mászok a csípőprotézisemmel, tervezgetem a jövőmet. Életemben először érzem azt, hogy végre élek.

– az 59 éves Nagy Éva szavai ezek, aki két évvel ezelőtt, egy válással és kilátástalannak tűnő anyagi helyzettel a háta mögött döntött úgy, hogy Izlandra költözik. Személyes vallomása arról, hogy milyen érzés volt a nyugdíjhoz közel teljesen új életet kezdeni és nekivágni egy idegen országnak, az idei Terézanyu pályázaton díjat is ért. Éva a Főnix madár kategória első helyezését vihette haza “Élek” című írásáért. A díjátadó után pár héttel beszélgettünk vele és a külföldi életnek szintén viszonylag későn nekivágó Tóth Ildikóval arról, hogy milyen érzés ötvenéves fejjel, családot hátrahagyva, nulla nyelvtudással nekivágni az ismeretlennek.

Éva története

“57 évesen már egészen mély gyökereink vannak, ezeket a szó szoros értelmében ki kellett tépnem” – kezdi Éva. Erdélyből származik, gépészmérnök végzettsége van, de a kiköltözése előtt már évtizedek óta Magyarországon, főleg Budapesten élt. Eleinte - ma már ex – férjével közös vállalkozásában dolgozott könyvelőként, házassága vége azonban a munkahelye elvesztését is jelentette, ezért Éva pár hónapra titkárnő, majd pénztáros lett. A kiköltözése előtti tíz évet pedig ügyfélszolgálatosként töltötte. Tavalyelőtt februárban azonban kirúgták, de Éva ezt nem is bánta, mert minden nap gyomorgörccsel indult dolgozni. A február és május közötti bő két hónapban született meg a döntés, hogy hiába közelít lassan a nyugdíjhoz, ő inkább elköltözik az országból. Izlandot választotta, mert a fia akkor már évek óta ott élt. “Olyan rossz állapotban voltam, hogy a kirúgásom előtt a fiam már többször határozottan felszólított, hogy menjek ki, és hagyjam itt a francba azt a munkahelyet, ahol megbecsülés helyett csak a folyamatos csesztetést kapom” – meséli Éva.

Nagy Éva Izlandon. Kép: Nagy Éva

Aztán jött a kirúgás, amire Éva szinte égi jelként tekint. “Ez után volt az, hogy eldöntöttem: semmi értelme Magyarországon ücsörögni, ebből a szürkeségből csak ilyen drasztikusan tudok kilépni, és nem volt kizárva, hogy Izlandon talán még jobban is fogom érezni magam”. És bár az elhatározás megszületett, a kiköltözést megelőző gyakorlati tennivalók azért visszarántották Évát a földre.

"Nem beszéltem angolul, egy árva szót sem. A minimális spórolt pénzemen beiratkoztam egy nyelvtanfolyamra. Aztán kezdtem összepakolni, ami nem csak annyit jelentett, hogy dobozolok, hanem leginkább a fejemben rendezni a gondolatokat. Például, hogy mi legyen az autómmal, hova tegyem a bútorokat. Körbenézel a lakásodban, és olyan dolgokat látsz, amik évtizedek óta veled vannak.

Irtó nehéz úgy szelektálni, hogy tudom: amit most kidobok, az már sosem lesz az enyém. Tudtam, hogy két bőrönd és összesen 42 kiló, amit vihetek

– meséli. Végül pár családi fotó, két villa és két kiskanál lett, ami a ruhákon kívül bekerült a csomagjába.

Az utazás előtti hetekben borzalmas gondolatai voltak: idegenbe megy, ahol nem ismeri a nyelvet. “Minden este használtam a Duolingót, ami egy telefonra letölthető nyelvgyakorló program. Teljesen idétlennek éreztem magam közben, sírva fakadtam, ahányszor csak megnyitottam. Úgy éreztem, hogy ennyi idősen én ezt már nem fogom tudni megtanulni” – mondja. De az angol nyelv miatti szorongása nem ért fel azzal, amit beteg édesanyja miatt érzett. Azt mondja, ha a lánya és családja nem vállalta volna, hogy gondját viselik a nagymamának, biztosan nem indul el.

Életében összesen kétszer járt Németországban, soha nem utazott és nem is élt külföldön. Aztán elérkezett az utazás napja, és Éva előtt – ahogy fogalmaz – egyszer csak kinyílt a világ. Az első három hét nem telt túl eseménydúsan: “főleg a szobában ültem és kirakóst játszottam, néha sétáltam az óceán partján, megnéztem, hol vannak a boltok, mondhatni felmértem a terepet”. Éva angoltudása továbbra is annyira alacsony volt, hogy gyakorlatilag megszólalni sem mert, két hét után mondta a fiának, hogy ő vissza akar jönni. “Ő meg mondta, hogy ne hülyéskedjek, pihenjek, fújjam ki magam, majd úgyis találok munkát”.

Fiának igaza is lett: kiérkezése után három héttel Éva már egy csirkefeldolgozó üzemben dolgozott. Két évet húzott le főleg lengyel nők között, így ha sok mindenre jó is volt ez a munkahely, arra biztosan nem, hogy az angol nyelvtudását felhozza. Annak ellenére, hogy a körülmények sokszor nem voltak ideálisak, Éva szeretett ott dolgozni. “Általában 5-6 fok volt, és főleg fiatal lengyel nők voltak a munkatársaim, ami sajnos nem könnyítette meg a beilleszkedésemet. Mondjuk a legidősebb még így sem én voltam, hanem egy 76 éves nő”. Az üzemet végül az után hagyta ott, hogy komolyan begyulladt a szeme, mert belefröccsent a csirkevéres víz.

Éva most abban a szállodában dolgozik reggeliztetőként és néha takarítóként, ahol korábban a fia is.

Havi félmillió forintnak megfelelő izlandi koronát keres, és bár jóval drágább az élet, mint Magyarországon, még így is szépen tud spórolni. Rendezte az itthoni adósságait, és már haza is tudott utazni.

Amíg az ügyfélszolgálaton dolgozott, nagyjából 20-25 ezer forintja maradt egy hónapban enni és minden másra, miután mindent kifizetett.

A pénz csak egy dolog: Éva végre meg mert szólalni angolul. Élete egyik legnagyobb élményének tartja, hogy a koppenhágai reptéren várakozva összebarátkozott egy líbiai orvossal, akivel három órán keresztül angolul beszélgettek.

“Nagyon vágyom haza, az az egy hónap, amit otthon voltam tavasszal, fantasztikus volt. Fájó szívvel jöttem vissza a tomboló télbe a magyar tulipánok közül. Mégis azt kell, hogy mondjam, hogy boldogabb vagyok. Lehetségesnek tartok olyan dolgokat, amikről régebben álmodozni sem mertem. Azt tervezem például, hogy elutazom egyedül Párizsba vagy Londonba. Én, aki a magyaron kívül soha egy szót sem beszélt más nyelven”.

Izlandon a nők 67 évesen mehetnek nyugdíjba, addig Éva mindenképp dolgozni szeretne. “Itt nagyjából 70 évesen lehet valakire azt mondani, hogy öreg. Teljesen más a szemlélet, mint Magyarországon, ahol egy ötvenes nő már teljesen le van írva”. Azt mondja, ez is volt az egyik oka annak, hogy eljött.

Nem akarok lepusztult, csoszogós öreg lenni, akit félrelöknek az útból”.

Ildikó története

Tóthné Ildikó Magyarországról kivándorolt zsidó családoknál takarít New Yorkban. Ő sem volt sokkal fiatalabb Évánál, amikor a külföldi újrakezdés mellett döntött: 49 évesen indult útnak. Ildikót a pénztelenség és a hitelek vitték egészen az Egyesült Államokig. Magyarországon egy vidéki kisváros tejüzemében dolgozott.

Egy szót sem beszélt angolul, se más nyelven, így ez nem szerepelt a döntési tényezők között, amikor országot választott. Ildikó egy ismerőséhez érkezett meg Brooklynba, ahol egyből munkába is állt: takarítani kezdett egy családnál. “Nagyon nehéz volt, nem tudtam mi mit jelent, nem ismertem a tisztítószereket, azt sem értettem, mire mi van írva” – emlékszik vissza az elejére. Aztán hat hétig beköltözött egy családhoz: kapott a pincében egy szobát, és reggel kilenctől kifulladásig takarított. “Rengeteg ezüstöt kellett megpucolnom, nagyon sok vegyszerrel dolgoztam, telefonálni nem engedtek, még a szabadnap sem teljes nap volt, mert estére akkor is vissza kellett mennem”. A munka teljesen kimerítette: amikor elhagyta Magyarországot, 85 kiló volt. Három hónappal később már csak 61.

Annyira fáradt voltam, hogy péntekre szabályosan remegtem, úgy szédültem, hogy azt hittem, nem tudok feljönni a metróból

– meséli.

Ildikó New York-ban. Fotó: Tóthné Ildikó.

Három gyerekét és a férjét hagyta otthon. Három és fél éve hagyta ott Magyarországot, azóta nem járt otthon. Pedig született három unokája is, de őket eddig csak Skype-on látta. Arra a kérdésre, hogy legbelül érez-e haragot a férje iránt, amiért a közös hibákat nem együtt javították ki, hanem neki egyedül kellett az egész korábbi életét felforgatnia, azt mondja nem. “Tudom, hogy ő milyen, ismerem. Ő sosem merte volna megtenni, hogy fogja magát és külföldre költözik. Én meg képes vagyok rá. Nem láttam kiutat az anyagi helyzetből, és én vállaltam. Ezt dobta a gép, hogy nekem kell rendbe rakni mindent”.

Most két állása is van: egyrészt ápolóként dolgozik, ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy ott alszik egy idős nőnél, aki fél egyedül aludni, nappal pedig takarít. Megszokta már a családoknál takarítást, de ehhez azért kellett idő. Reggel megy, és estig marad, ételt nem vihet be a házba, csak ha kóser. “Ezért ők adnak nekem enni, de ez az esetek többségében minimális, 3 szelet csupasz kenyér, három szelet sajttal – ez az egész napi élelem”. A zsidó családok szeretik próbára tenni a náluk takarító asszonyokat: például elrejtenek a ház különböző pontjain pénzt, a kanapé alá vagy a wc mögé. Arra kíváncsiak, hogy ha a náluk dolgozó a takarításkor megtalálja ezeket, vajon visszaadja-e. Ildikó átment a teszten, és maradhatott. Tisztességesen megfizetik, de a munka rengeteg. Főleg ünnepek közeledtével várnak el olyan dolgokat, amiket Ildikó soha életében nem tapasztalt. Mint például, hogy fültisztító pálcikával kell az ablakkeret réseit kipucolni, vagy, hogy egy rongyot csak egyszer és csak egy helyiségben használhat, de olyan is előfordult, hogy az egész wc-kagylót kicsavarozták a helyéről, hogy Ildikó alatta is felmosson.

Évához hasonlóan Ildikó sem élt soha külföldön, amikor úgy döntött, hogy kiköltözik, a közeli családtagokon kívül nagyjából mindenki inkább lebeszélni próbálta. “Minek megyek, ennyi idősen hova pattogok, jöttek a megjegyzések, de én nem törődtem ezekkel”.

Angolul nem tanult meg, azt megérti nagyjából, amit mondanak neki, de válaszolni csak korlátozottan tud. Viszont életében annyi görögdinnyét nem evett, mint ez alatt a három és fél év alatt, mert ha szép lassan is, de végül megtanulta, hogy a nagy spórolás mellett saját magától sem szabad mindent megvonnia.

A nyáron végre hazajön, és már itthon is marad. Azt mondja, most elég volt ennyi, de nincs kizárva, hogy valaha még az életben külföldre menjen. “De először az unokák és férjem, aztán jöhet a munkakeresés”.

A nehézségek ellenére Ildikó megtalálta a számítását, anyagilag nagyon sok mindent rendbe tudott hozni az életében. És bár nagyon figyelt rá, hogy a szükségesnél többet ne költsön magára, egy kirándulás a Niagara-vízeséshez azért belefért, és ezt sosem fogja megbánni.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Azt mondta a munkásoknak a debreceni építésvezető, hogy nem jön vonat - de jött, ketten meghaltak, miután a szalagkorláthoz szorította őket a szerelvény

Vádat emelt az ügyészség az építésvezető ellen. A nyomozó hatóság szerint a férfi úgy küldte a munkásokat bejelentés nélkül a sínekhez, hogy a korábbi vágányzár már nem volt érvényben.

KÉK HÍREK

Elsüllyedt egy nő a Velencei-tó iszapjában, drámai mentés lett a vége

Egy 35 éves dunaújvárosi nőt kellett kimenteni a Velencei-tó iszapjából, miután elsüllyedt és nem tudott szabadulni. A segítségére egy szolgálatát épp befejező vízirendőr sietett, aki a szolgálati rádión hallotta a riasztást.

KÉK HÍREK

„Láttam, hogy orrán, száján folyik az alvadt vér” - Holtan vittek haza a betegszállítók a hatvani kórházból egy idős nőt, vizsgálat indult

Rendkívüli haláleset miatt indított közigazgatási eljárást a Hatvani Rendőrkapitányság a 80 éves fekvőbeteg asszony ügyében, akit a család szerint a betegszállítók leszíjazva, ülő testhelyzetben hoztak haza, holtan. A hatvani kórház belső vizsgálatot rendelt el, és állítja, a beteget „fekvő testhelyzetben” utasítással adták át.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Annyit értenek a nukleáris energiához, mint ló a mozijegyhez” – a Paksi Atomerőmű fideszes vezetését bírálta a volt MVM-főnök

Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek egykori vezérigazgatója élesen bírálta a paksi atomerőmű jelenlegi vezetését. Szerinte a menedzsment szakmai felkészültsége nem megfelelő, a létesítményt valójában a kétezer fős szakmai stáb működteti.

M.M. / Fotó: ATV/YouTube - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt arról a 2018-as leveléről, amelyben már akkor a paksi atomerőmű hűtési problémáira és a Paks II projekt aggályaira hívta fel a figyelmet. A volt MVM-vezér szerint a 2018-as figyelmeztetései bejöttek. Azt mondta, nem örül ennek. A Süli János akkori miniszternek írt levelében két kulcsmondat szerepel, az egyik, hogy „jelenleg üzemelő Paks I végletekig kihasználja a Duna folyóvíz adta hűtési lehetőségeket”, a másik pedig, hogy „egyszerűen nincs és nem is lesz megfelelő mennyiségű víz a Dunában.”

Mártha szerint „az a baj, hogy szerintem most sokkal nagyobb a gond, mint amit a levélben leírtam.”

Kifejtette, hogy a Paks I atomerőmű jelenleg a nyolc turbinából eggyel, a négy reaktorból pedig egy csökkentett teljesítményűvel üzemel, ami egyáltalán nem felel meg a tervezett működési állapotnak. Bár az orosz gépkönyvek említik ezt a lehetőséget, de nem heteken vagy hónapokon át tartó üzemre tervezték. A helyzetet egy hasonlattal írta le:

„Ez olyan, mintha egy Forma 1-es autóval a budapesti belvárosban döcögnénk, megállással indulva, 5 km/órás sebességgel.”

A paksi szakemberek munkáját zseniálisnak nevezte, akik ebben a helyzetben is képesek működtetni az erőművet. Ugyanakkor élesen bírálta az atomerőmű jelenlegi vezetését.

Úgy fogalmazott, az erőmű egy félkatonai szervezet, amelynek élén jelenleg „egy bukott fideszes energiahivatali elnök [Horváth Péter Jánosra gondol - a szerk.] ül, és a felügyelő bizottság élén pedig egy Fidesz által indított országgyűlési képviselő, aki úgy tudom, hogy nem nyerte meg a körzetét [itt pedig Steiner Attilára].”

„Ők ketten szerintem annyit értenek a nukleáris energetikához, mint ló a mozijegyhez. Nem ők viszik a művet. Az a kétezer ember viszi, aki ott éjjel-nappal azon dolgozik, hogy ez az egy turbina és az a fél reaktor terhelés működjön.”

Mártha szerint a kormányzati kommunikáció is ezt tükrözi, mivel a miniszterelnök helyszíni látogatásai során nem a felsővezetőkkel, hanem a műszaki vezérhelyettessel mutatkozik. Úgy véli, egy atomerőmű esetében nem szerencsés, ha törések vannak a menedzsment és a szakszemélyzet között.

A jelenlegi, csökkentett teljesítményű üzemmód fenntarthatóságával kapcsolatban bizonytalanságát fejezte ki. Azt mondta, a blokkvezérlő mérnökök bravúrja, hogy a rendszer így is működik, de abban nem biztos, hogy ez hetekig vagy hónapokig tartható.

A legnagyobb veszélynek azt tartja, ha az utolsó blokk is leállna. „Ha ne adj isten Paks leáll, mert elfogy a víz, akkor egy 2000 megawattos termelőberendezés átfordul az ország egyik legnagyobb fogyasztójává.”

Míg egy működő blokk képes „megfűteni” a másikat az újraindításhoz, a teljes leállás és kihűlés utáni újraindítás rendkívül nehézkes lenne. Egy régi példát említett: „Ez utoljára több mint 40 éve ezelőtt indult el hideg állapotból, ahhoz külön kazánparkot építettek a szovjetek, és arról a kazánparkról fűtötték meg az első reaktort.” Hozzátette, hogy ezt a kazánparkot már évtizedekkel ezelőtt lebontották.

A jelenlegi helyzetet, amikor a Duna vízszintje centikre van a leállástól, „hajmeresztő pillanatnak” nevezte.

A reaktorok élettartamára is káros a gyakori leállítás és újraindítás. Az orosz tervek szerint ezeket a blokkokat folyamatos, teljes terhelésű üzemre tervezték, a le- és felterhelés fogyasztja az élettartamukat. Emlékeztetett, hogy a románok a cernavodai atomerőműnél hasonló problémákkal küzdenek, és négy uszályt süllyesztettek el a Dunában, hogy egy mesterséges küszöbbel megemeljék a vízszintet.

Mártha Imre beszélt egy lehetséges megoldási javaslatról is, amelyen a budapesti közüzemek a Műszaki Egyetemmel közösen dolgoznak.

A projekt célja egy 120 kilométeres távvezeték kiépítése Paks és Budapest között, a Duna nyomvonalán, amellyel az atomerőmű hulladékhőjét lehetne eljuttatni Budapestre és az útba eső városokba távfűtési célra.

Ez szerinte Pakson is segítene, mert a jelenleg a Dunába engedett hőt hasznosítani lehetne. Konkrét becslést is mondott: „A mi számításaink szerint, ami még nagyon előzetes, egy ilyen 150-200 megawatt hőt, teljesítményt ilyenkor is el lehetne hozni, ami most egyébként az élethalál közötti különbség.” Hangsúlyozta, hogy ez egy többéves projekt.

A Paks II beruházás kapcsán megismételte korábbi aggályait. Szerinte a jelenlegi helyzetben a Dunába már egyetlen megawattnyi plusz hőteljesítményt sem lehetne beengedni, ezért Paks II esetében elkerülhetetlen lesz hűtőtornyok építése. Ez a Heller-Forgó-féle technológia ismert és működő, de megépítése az egész projekt újratervezését, újraengedélyeztetését és jelentős költségnövekedést vonna maga után.

A nagyméretű atomerőművek építését mára elavult koncepciónak tartja, a Paks II projektet egy kihalásra ítélt mamuthoz hasonlította.

Felidézte, hogy már évekkel ezelőtt megjósolta, hogy az Európai Unió a tiltott állami támogatás és a szabványok miatt sem fogja engedélyezni a projektet az eredeti formájában.

„Most olyan érdekes, hogy én ezt megmondtam, csak senki nem hitte el.”

Ehelyett a Paks I blokkok üzemidejének meghosszabbítását tartaná a legfontosabbnak, akár 80 éves korig, ahogy arra amerikai példák is vannak. Kritizálta a kormány korábbi „szélerőmű frászát”, mondván, ha az elmúlt 16 évben épültek volna szélerőművek, azok most jelentősen kiegészíthetnék a napelemparkokat, és könnyebb helyzetben lenne az ország.

Teljes interjú:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Megvilágosodni és megpirulni” akart a villanyoszlopon egy teljesen meztelen férfi Zuglóban

A Zuglói Önkormányzati Rendészet és a polgárőrség munkatársai akadályozták meg egy zavart férfi öngyilkossági kísérletét. A Rákos-patak partján találtak rá, mielőtt felmászott volna egy magasfeszültségű oszlopra.

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

SZEMPONT

Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.

M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

SZEMPONT

Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje

A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.

„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:

Kapcsolódó

Életveszélyes fenyegetést kapott Majka, nem vállalja egy erdélyi koncertjét

A rapper a privát számára kapott SMS miatt nem vállalja a sepsiszentgyörgyi SIC Feszten való fellépését. A késő este érkezett üzenetben azt írták neki, hogy alig várják, hogy Erdélybe érkezzen, hogy revansot tudjanak venni rajta.