Mohács és Pécs között féltávon fekszik egy körülbelül 3800 fős Bóly nevű kisváros, ahol összetett önkormányzati programmal igyekeznek meggátolni a fiatalok elvándorlását és ezzel a város elnéptelenedését. Ha Bólyt észak felől közelítjük, akkor a hosszú település első házai és temploma egy falu benyomását keltik, a központba érve viszont már egy kedves kisváros bontakozik ki, ahogy pedig dél felé haladunk, üzemekbe, cégek logóiba, ipari parkba futunk. A városnak ez a három tulajdonsága kiemelkedő szerepet játszik a fiatalok megtartásában, akiknek olykor sokkal csábítóbb lehet az alig húsz percre lévő nagyobb városokban, Mohácson vagy Pécsett lakni.

A falvak szinte már menthetetlenül ráléptek a végleges elnéptelenedés útjára, van, ahol ingyen osztják a telkeket, csak költözzön oda valaki, és van, ahol három idős asszonyon kívül már senki nem él a faluban. Mielőtt előreláthatóan a kisvárosokkal is ez történne, ahonnan a fiatalok elsősorban a megyeszékhelyekre költöznek, Bóly hatalmas erőbedobással próbál olyan lehetőségeket kínálni, amelyek képesek vetekedni egy nagyvárossal.

A már egy éve futó Itthon Bólyban nevű program egyik fő eleme, hogy nyolc felújított lakást kínálnak teljesen bérmentve 18 és 35 év közötti fiataloknak, csak a rezsi költségét kell megfizetniük. Szintén ingyenesen lehet C-D-E jogogsítványt szerezni, angol tanfolyamra járni, vagy olyan workshopokon és személyes tanácsadásokon részt venni, ahol egy saját vállalkozás elindításában segítenek. Mindemellett van egy négytagú csoport, akik bulikat, kvízesteket, csocsó és pingpong versenyeket szerveznek, hogy a városban lévő szórakozási lehetőségek hiányosságait pótolják. Mindezért cserébe egyetlen egy dolgot vár el az önkormányzat, a programban részt vevők vállaljanak a városban valamilyen közösségépítő szerepet, legyen az az ifjúsági ház kifestése vagy újabb, fiatalos programok szervezése.

A kérdés az, hogy vajon mindez miért bírná maradásra a bólyi fiatalokat?

Bóly, az iparváros

A falvakból, városokból való elvándorlás egyik fő mozgatórugója az a munkalehetőség hiánya, de a Bólyban épült Ipari parknak köszönhetően sok a munkalehetőség a városban, az önkormányzati program pedig még inkább hozzásegíti a munkavállalókat, hogy megfeleljenek a munkáltatók feltételeinek. Ennek részeként indult a C-D-E jogosítvány és az angol tanfolyam, valamint azok a workshopok, amik a vállalkozóvá válást segítik.

"Hallottam, hogy Pécsett meghirdettek harminc kamionsofőr állást és jelentkeztek tizen, miközben 12 kilométerre a horvát határtól, ugyanaz a cég hidetett állást és arra jelentkeztek 1200-an. Nem értettem, hogy ez hogy lehet, és arra jutottam, hogy Pécsen azért nem találtak, mert nincs jogosítványuk a fiataloknak. Mire meglesz a jogosítvány C-D-E kategóriára az fél millió forint. Melyik fiatalnak van szabad fél millió forintja?”

– magyarázza Hárs Jószef, Bóly független polgármestere.

A polgármester abban bízott, hogy van a városban két fuvarozó cég, akik felszívják majd a frissen végzetteket, emellett a város határában épült ipari park is igényli majd a jogosítvánnyal rendelkezőket. Buszsofőr is elkél a településen, mert a környék falvait iskolabuszok járják, amihez szintén nincs jelenleg elég munakerő. Az önkormányzat azzal próbálja vonzóvá tenni a cégeknek a várost, hogy nagy üzemcsarnokokat épít az Ipari parkban, amiket bérbead, így a város a munkalehetőségen kívül még egy kis bérlet díjat is nyer rajta.

Az első tanfolyamon 39-en vettek részt, ebből 37-en meg is szerezték a jogosítványt. A projekt menedzserét, Schnell Imrét kérdezzük arról, hogy ez a lehetőség miért tartaná a városban a fiatalokat, ahelyett, hogy fognák a jogosítványukat és elmennének külföldre kamionozni.

"Bennünk is felmerült, hogy ezzel segítjük-e a helyben maradást, de egyrészt sok a munkalehetőség, másrészt pedig nem sokkal kevesebbet keresnek kamionsofőrként itt, mint külföldön, simán megkeresnek 400 nettót”

– mondja Schnell Imre.

A jogosítványért cserében a legtöbb részt vevő az ifjúsági ház felújításában segédkezett, ahol a program közösségi eseményeit rendezik meg.

A projekt egy másik fontos eleme, hogy arra buzdítsák a fiatalokat, hogy vállalkozásokat hozzanak létre a városban. Ehhez tartottak egy workshopot, ahol végigvették mindazt, ami szükséges egy cég elindításához, ezután pedig csoportos és egyéni tanácsadáson vehettek részt a jelentkezők, ahol elmondhatták saját ötleteiket.

A bólyi születésű Gáspár Gábor például gyerekkora óta arról álmodott egy barátjával, hogy egyszer sörfőzdét nyissanak. Amikor meglátták, hogy lesz workshop, úgy döntöttek, hogy itt az alkalom, hogy megvalósítsák gyerekkori álmukat. A tanácsadáson azonban kiderült, hogy kicsit naiv volt az elképzelésük, túlzottan magasak lettek volna a költségei az előállításnak, ezért másban kezdtek el gondolkodni. Mára már megalapították a kapcsolószekrények kialakításával foglalkozó cégüket, ami bár messze van a sörfőzéstől, de a program nélkül valószínűleg sosem jutottak volna el idáig. Gáspár Gábor 10 év budapesti élet után tért vissza a településre, mert egy nyugodtabb környezetben szeretett volna családot alapítani.

A jogosítvány és a workshop mellett angol tanfolyamot is hirdetett a program kezdő, közép és haladó szinten. A projektmenedzser szerint ez nem közvetlenül járul hozzá a fiatalok helybentartásához, de a településen hagyományosan németet tanítanak, a munkáltatók viszont megkövetelik az angol nyelvet, ezért ez is hasznukra lehet a bólyi fiataloknak a munkakeresés során.