„Éjjel-nappal azon agyalunk, hogyan lehetne túlélni” – mondja egy kis benzinkút tulajdonosa

Molnár Áron a bejegyzésében azt fejtegeti, hogy elgondolkodott azon, miként mernek megszólalni a kormánypárti véleményvezérek és politikusok a választás után. „Sokat gondolkozom azon, hogy van merszük megszólalni a Megafonos propagandistáknak, a fideszes celebeknek, politikusoknak a választások után azzal a címszóval, hogy “folytatjuk”, vagy úgy egyáltalán, azon kívül, hogy “bocsánat”, ami ugye nem hangzott el.” Azt állítja, hogy a választásokat követően több tragikus eseményről is értesült.

Szerinte „Ez számomra a leváltott rendszer és működtetőinek jóvátehetetlen bűne.” Úgy véli, ezek az emberek azért vetettek véget az életüknek, mert hittek a kormánypárti szereplők háborús riogatásának. Molnár szerint a propaganda azért volt hatásos, „mert sokszor, sokan mondták, megszámlálhatatlan közpénzből, így a hazugságból igazság lett, megteremtve a Fidesz mítoszát, mely szerint a háborútól, a haláltól, csak a Fidesz és Orbán védhet meg. Történelmi szégyen.” Ezt követően kérdéseket intéz azokhoz, akiket felelősnek tart: „Ti, akik ezt okoztátok, hogy van merszetek megszólalni? Hogy gondolhatjátok azt, hogy ennek nem lesz következménye? Hogy meritek azt mondani, hogy folytatjátok? Mit? A hazudozást?”

Majd azzal folytatja, hogy elvárná tőlük, hogy elmondják: „Hogy igazából ez nem is a ti véleményetek volt hanem a Fidesz kampánystratégiájának része? Elmondjátok majd, hogy az ő haláluk a ti lelketeken szárad?” A felelősséget a Megafon, a Patrióta, a kormánypárti televíziók, lapok, influenszerek és politikusok lelkén keresi. Felszólítja őket, hogy fejezzék be a tevékenységüket.

„Arra szeretnélek kérni titeket kellő nyugalommal, amit nagyon nehéz magamra erőltetnem ezeknek a rémtettek tudatában, hogy ezt ne folytassátok.” Azt javasolja nekik: „Nézzetek inkább magatokba, aztán nézzetek szét, hogy mit okoztatok és a legnagyobb szégyen közepette várjátok azt, hogy a törvény keze lesújtson rátok.”

Molnár Áron szerint, ha folytatják a tartalmak gyártását, azzal semmibe veszik a magyar emberek élethez és biztonsághoz való jogát. A posztját azzal zárja, hogy az érintettek életét a szégyennek és a csendnek kellene kísérnie. „Szégyen és csend. Ez a két szó, ami innentől kezdve az életeteket végig kell kísérje. És akkor még olcsón megúsztátok. Isten irgalmazzon a lelketeknek.”

„Magyarázkodni nem kell, lefőtt a kávé, nekünk annyi” – mondta Nagy Feró, aki szerint a Fidesz elképzelhetetlen Orbán Viktor nélkül. Az énekes hozzátette, bár a párt vezetését szerinte „át tudná venni Lázár, Szijjáró, Semjén, de elveszne az illúziónk, hogy Orbán Viktor a főnök” – írta a HVG az ATV Híradójára hivatkozva.

Dopeman, azaz Pityinger László szintén a csatornának nyilatkozva értékelte a választási kudarcot. A Századvég elemzője, Kiszelly Zoltán is a változás szükségességét hangsúlyozta, mivel szerinte a választók erre szavaztak.

A kormányoldalhoz köthető szereplők reakciói az április 12-i országgyűlési választás eredményére érkeztek, ahol a Fidesz alulmaradt a Tisza Párttal szemben. A végleges adatok szerint a Tisza Párt nemcsak országosan, de az összes megyében megnyerte a listás versenyt.

A nyilvános útkeresést a párton belüli feszült bűnbakkeresés előzte meg.

Kocsis Máté szavai heves reakciókat váltottak ki. Wáberer György üzletember azzal vágott vissza, hogy éppen a korrupció elleni fellépése miatt utálták meg a Fideszben. Az ugyancsak árulónak nevezett Balogh Levente élő vitára hívta a frakcióvezetőt.

Jámbor András ellenzéki politikus szerint Kocsis írása pontosan megmutatta, miért vesztett a párt: a saját felelősség elismerésének hiánya miatt.

Miközben a Fideszben a belső árulókat keresték, mások eltérő magyarázatokkal álltak elő. A Political Capital elemzése arra figyelmeztetett, hogy a párt a DK sorsára juthat, ha a megújulást továbbra is kizárólag Orbán Viktor személyére építik. Molnár Áron színész-aktivista arról írt, hogy a Fidesz háborús propagandája miatt idős emberek lettek öngyilkosok; állítását független források nem erősítették meg. Jeszenszky Zsolt pedig egy egészen meglepő elmélettel magyarázta a bukást: szerinte Orbán Viktor egy évvel korábbi indiai útja negatív szellemi energiákat szabadított fel.

„Eddig ő mondta meg, hogy mi, hogy, merre, meddig, és amiket mondott, azok bejöttek. Kivéve ez a választás, ez nem jött be” – foglalta össze a helyzetet Nagy Feró.

Majka a Facebook-oldalán reagált Kocsis Máté és Rákay Philip nyilatkozataira. A bejegyzését azzal kezdi, hogy szerinte „Ez a két díszfasz még mindig nem érti, mi történt.” Majkának az a véleménye, hogy a korrupciós történeteket nem a sajtó, hanem a hatalmon lévők építették fel maguknak.

Egy barátját idézve azt állítja: „Minden lófasznak van vége!!” Úgy gondolja, nem kell csodálkozni, „ha a bicskanyitogató pofátlanságnak bicskanyitogatás a vége.” A poszt írója szerint a felelősöknek tudomásul kell venniük, hogy „annak a sok tönkretett életnek, a rengeteg szorongásban tartott embernek most lehetősége van számon kérni a felelősöket.”

Véleménye szerint az ellopott közpénzeknek vissza kell kerülniük azokhoz, akik befizették adóként. Rákay Philipnek címezve azt írja: „Ugye nem haragszol, ha az én Magyarországomban azt a rengeteg manit, amit az ország szépülésére adtam, nem egy 6 milliárdos, szétsikkasztott, förtelmes film formájában akarom viszontlátni?” Azzal folytatja, hogy míg Rákaynak a pénz jól jött a Royal Automobile Club-tagságra, ő „jobban akartam egy bicikliutat Fót meg Újpest közt.”

Majka szerint Rákay tehetsége abban rejlik, hogy „A Viva TV képernyője után felismerted, hogy nagyobb üzlet a politikában segget nyalni, mint a tévében műsorvezetőként bohóckodni.” Ezzel szemben ő, mint írja, inkább maradna az utóbbinál. A bejegyzésben Unger Annát is idézi: “Az elszámoltatás nem bosszú, a felelősségre vonás nem megtorlás.” Majka szerint ők csupán élnek azzal a jogukkal, hogy megkeressék a felelősöket. Arra is utal, hogy ha minden rosszra fordulna az érintettek számára, akkor is van kiút.

„A pénzetek megvan hozzá. És kiadatás sincs egy csomó olyan országgal, akikkel jóban vagytok, meg amúgy is, amennyi lakást vettek Matolcsyék Dubajban, kényelmesen elfértek mind.” A posztot azzal a gondolattal zárja, hogy a politikai szövetségesek változékonyak, de ha minden kötél szakad, „elég csak Patakynak szólni, és…Irány a Mars!!!!”

A Fidesz választási vereségét elemezte Kövér László házelnök Bayer Zsolt HírTV-n futó műsorában. A beszélgetés a számokkal indult: a műsorvezető szerint a Tisza Párt és a Fidesz közötti 800 ezres szavazatkülönbséget egy olyan tömeg adta, amely "protestszavazatot" adott le a kormánypárt ellen, és amely döntően első szavazókból, illetve olyanokból állt, akik korábban soha nem mentek el szavazni. Arra a kérdésre, hogy miért nem látták ezt a tömeget, Kövér László a közvélemény-kutatókat tette felelőssé, de hozzátette, ő személyesen tartott az online mozgósítás erejétől.

Úgy fogalmazott, volt benne egy aggodalom, miután a fiatalok körében „nehéz volt elkerülni azt a mérhetetlen elutasítást, felkorbácsolt gyűlöletet, aminek egyébként se oka, se erkölcsi alapja, utóbbi pláne.” Ugyanakkor szerinte akkor sem lett volna más az eredmény, ha időben észlelik a folyamatokat.

– mondta.

A fiatalok "gyűlöletének" okát firtató kérdésre a leköszönő házelnök arról beszélt, hogy találkozott egyetemistákkal a kampányban, köztük tiszás melegítőt viselőkkel is, akiket értelmesnek tartott, de szerinte csak az ellenzéki sajtó és a közösségi média által sulykolt sztereotípiákat mondták vissza. Kövér szerint ezek a fiatalok abból a „kütyüből” tájékozódnak, amit a kezükbe nyomtak, és napi 6-12 órát nézik.

Hozzátette, a fiatalok valójában nem tudják, miről döntöttek. A felelősséget a szülői és nagyszülői generáción is keresi. „Mit tettünk annak érdekében, hogy legalább a saját családunkban a mi nagykorúvá váló gyerekeink vagy unokáink azok nekünk jobban higgyenek, mint a közösségi média manipulációjának?” – tette fel a kérdést, kiemelve, hogy egy átlagos magyar szülő napi három percet beszél a gyerekével.

A házelnök arról is beszélt, hogy őt nem a választás elvesztése aggasztja.

– mondta.

Bayerrel ezután egyetértettek abban, hogy míg a mai fiatalok dédszüleinek, nagyszüleinek sokkal nehezebb időket kellett megélniük, például két világháborút, Trianont, vagy a Rákosi-rendszert, hozzájuk képest „mi vagyunk a legszerencsésebb generáció”.

– jelentette ki a műsorvezető.

Kövér szerint ezekkel a fiatalokkal a politika nyelvén és közvetítő eszközein keresztül nem lehet beszélni. Felidézte, hogy egy kecskeméti gyűlésen állítása szerint „sátánizmusra meg anarchizmusra hajló szubkultúra gyerekei” őrjöngtek a legordenárébb módon. A politikus állítása szerint nem indulatot érzett, hanem sajnálatot, mert látta rajtuk, hogy boldogtalanok. „Ezeket a gyerekeket nem szereti senki” – vonta le a következtetést, majd odáig vezette le a problémát, hogy a mai tinédzserek szülei a '90-es évek valóságshow-inak „teljesítmény nélküli senkiházijain” nőttek fel.

Bayer erre reagálva megemlítette Rudi Dutschke 1968-as, az intézmények elfoglalására vonatkozó stratégiát, amelynek lényege az volt, hogy el kell foglalni az oktatást, a médiát és a művészeti világot, mert ha valaki uralja ezeket a területeket, akkor az ifjúságot is megnyeri magának. Arra a kérdésére, hogy Magyarországon is győzött-e ez az elmélet, Kövér azt mondta:

Szerinte már a 20. században elindult a nyugati világban egy folyamat, amelynek célja egy nemzet mentális és szellemi megfosztása a saját értékeitől, hogy utána bármit meg lehessen tenni vele. Úgy véli, a magyar társadalom eddig a „fék” volt ebben a folyamatban.

„Fiatal szülők vagy fiatalok, szülők, akik külföldön dolgoznak, azzal álltak az ő szüleik elé, hogy ha nem a Tiszára szavaznak, akkor nem látják az unokájukat többet” – állította.

A Fidesz megújulásának kérdésétől vonakodott, mondván, a kérdésfeltevés sem tetszik neki. Szerinte nemcsak a vezetőknek, hanem a közösség minden tagjának önvizsgálatot kell tartania. Kifejtette továbbá, hogy a fiataloknak nincs joguk a Fideszről alkotott véleményükhöz.

Az interjú végén Kövér László a Fidesz szavazóinak üzent. Szerinte a pártot korábban is megpróbálták már likvidálni, például 1992-94 között az SZDSZ, vagy 2006-ban Gyurcsány Ferenc. Mostani helyzetértékelése szerint ugyanez fog következni. „Ahhoz, hogy nekünk ne legyen esélyünk négy év múlva visszajönni azokkal szemben, akiknek a kormányzási képességéről azért egyelőre nem vagyunk meggyőződve, ahhoz a legbiztosabb út azon keresztül vezet, hogy bennünket meg kell próbálni minden jogállamot messze átlépő, figyelmen kívül hagyó lépéssel politikai értelemben likvidálni” – mondta.

A megoldást a közösség egyben tartásában látja, a Gladiátor című filmből idézve: „bármi jöjjön ki azon a kapun, csak akkor maradhatunk életben, ha együtt maradunk.”