SZEMPONT
A Rovatból

„A döntő változások 2023-ban lesznek” – Mihez kezdene az ellenzék a kultúrával?

Mit gondolnak Demeter Szilárd tevékenységéről? Maradhatna-e Vidnyánszky a Nemzeti Színház élén? Mi lesz a Kossuth-díjjal? Inkei Péterrel, az Egységben Magyarországért kulturális szakpolitikai felelősével beszélgettünk.
Láng Dávid - szmo.hu
2022. február 11.



Január végén mutatták be az Egységben Magyarországért, vagyis az ellenzéki pártok szövetségének szakpolitikai vezetőit. Összesen 26 területen jelöltek ki egy-egy szakértőt, akiknek az a feladatuk, hogy a választásig hátralévő időszakban kommunikálják, mihez kezdene az ellenzék az adott területtel kormányváltás esetén. A következő hetekben minél többüket szeretnénk majd megszólaltatni, most a kultúráért felelős Inkei Péterrel beszélgettünk.

Inkei Péter 1945-ben született. Az utóbbi 20 évben a CEU angol nyelvű egyetemi kiadóját vezette, emellett pedig a Budapesti Kulturális Obszervatórium nevű civil szervezet élén állt, amely nemzetközi kulturális projektekben vett részt és adott tanácsokat. Magyar Bálint oktatási és kulturális minisztersége idején, 1996-tól 1998-ig kultúráért felelős helyettes államtitkár volt.

– Kitől és mikor kapta a felkérést?

– Márki-Zay Péter környezetéből hívtak fel december elején, hogy részt vennék-e a munkában, majd nem sokkal később felajánlották, hogy akár a terület koordinátoraként is számítanának rám. Később ő maga is keresett telefonon, és megerősítette a felkérést. Személyesen még nem sikerült találkoznunk, hiszen hihetetlenül elfoglalt, de remélhetőleg erre is sor fog kerülni hamarosan. Annyit még fontos elmondanom, hogy én és a többiek, akik Márki-Zay kulturális kabinetjét alkotjuk, nem egy légüres térbe érkeztünk: a hat párt már nyár óta dolgozik a választási programon, ideértve a kultúrát is. Mi már egy eléggé előrehaladott állapotban lévő programhoz csatlakoztunk, és azóta is a pártok kultúrpolitikusaival együttműködve dolgozunk.

– Könnyű volt megtalálni velük a közös hangot?

– Vannak vitáink, szinte kizárt, hogy tetszőleges kérdésről mindannyian ugyanazt gondoljuk, de alapvetően igen. Végül pedig mindig eljutunk valahová, hiszen ez a szándék, ami meg is valósul.

– Az elmúlt pár évben Demeter Szilárd vált a kultúrpolitika központi alakjává. Mit gondol a tevékenységéről?

– Itt nem a személy az érdekes. Ha megnyerjük a választást, ki fog derülni, mennyire súlytalan valójában Demeter Szilárd. Ő egy nagyon céltudatos ember, de az az óriási hatalom, amit megszerzett magának, valahogy mégsem sugall túlzottan karizmatikus és maradandó egyéniséget.

Az biztos, hogy annak az óriási intézményrendszernek, ami most a kezében összpontosul, nem lenne szabad egyetlen emberhez tartoznia. Ez egyébként a NER-ben egyáltalán nem ritka: még legalább négy-öt példát fel lehetne sorolni, ahol teljesen indokolatlan, hány területen van valaki döntéshozó szerepben. Ez a konkrét személyektől függetlenül is elfogadhatatlan, az új kormányban meg kell szüntetni a pozícióhalmozást.

Hasonló a helyzet az elbirtoklással is: botrányos, hogy a Demeter Szilárd által vezetett Magyar Kultúráért Alapítvány tulajdonába került az óbudai Zichy-kastély, a Hajógyári-sziget déli része, a Bem rakparti Andrássy-palota, illetve még több másik ingatlan és cég is. Tavalyelőtt vezették be az úgynevezett KEKVA, vagyis „közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány” fogalmát, ami elsősorban az alapítványi fenntartásba adott egyetemeket jelenti. Ezeket is számottevő ingatlanvagyonnal és egyéb működő forrással (például részvényekkel) ruházzák fel, és olyan vezetést neveznek ki, amely semmiképp sem reprezentálja a teljes lakosságot. Ráadásul olyan jogszabályokkal bebetonozva, amelyek felülírásához kétharmados többség szükséges. Az ellenzék jogászai sem jutottak még dűlőre, mit lehetne kezdeni ezzel a helyzettel kormányváltás esetén.

– Maradjunk még egy kicsit Demeternél: ön a magyar irodalom hány százalékát kukázná?

– Jajj, isten ments! Erről az jut eszembe, hogy 70 évvel ezelőtt Révai József volt az utolsó, aki politikusként értékítéleteket mondott. Felállt, és 3-400 megszeppent író hallgatta az elemzését, ami lényegében hasonló volt: ő is kukázta a polgári hagyományokat és előírta, mi hogyan legyen. Teljesen elfogadhatatlan, hogy valaki, aki döntési pozícióban van, a nyilvánosság előtt ilyen kijelentéseket tegyen.

– Mi lenne az NKA, a Hangfoglaló Program és a többi pályázati lehetőség sorsa?

– Ez az egyik olyan terület, ahol eltérés van az álláspontjaink között. Én nagyon amellett érvelek, hogy a folytonosság fontosabb érték, mint az azonnali váltás. Ez a Hangfoglalóra egyértelműen igaz, még akkor is, ha a költségvetése vitatható módon, az Artisjus bizonyos szociális forrásait átcsatornázva alakult ki. Úgy látom, hogy ez egy népszerű, szakmailag igazolható és hasznosnak bizonyuló program. Az én véleményem, hogy folytatni kell, de az egész kulturális terület a múzeumoktól az Operaházig, a filmtől a Hauszmann-programig olyan tág, hogy ez csak egy pici pont a térképen. Emiatt eddig különösebben nem került fókuszba.

Szerintem viszont fontos, hogy semmire ne mondjuk ki előre, hogy nem tartjuk meg: a folyó programokat az NKA, az MMA és a többi hasonló szervezet esetében sem szabad leállítani, hagyni kell kifutni őket. A döntő változást majd a 2023-as költségvetés előkészítése fogja hozni, ekkor el lehet majd gondolkodni egy esetleges átszervezésről, de csak gondos mérlegelés után.

– Vidnyánszky Attila maradhatna-e a Nemzeti Színház élén?

– Persze, ameddig a szerződése tart (az ő esetében ez jövő június), biztosan nem szabad elmozdítani. Viszont jó előre pályázatot kell kiírni a pozícióra, amelyen akár ő is elindulhat. De valószínűleg az ő pályázata hasonló feltételeket igényelne, mint amiben most részesül. Azt pedig nehezen hiszem, hogy a következő kormány olyan kedvezményeket tudjon nyújtani egy intézménynek, mint most a Nemzeti Színháznak. Nem azért, mert sóher és sajnálja a pénzt, hanem mert igazságosabban szeretné elosztani a forrásokat, ahelyett, hogy néhány kivételezett helyre zsúfolja azokat. Emiatt kormányváltás esetén a következő kiírás vélhetően puritánabb lesz, de nem azért, hogy akár Vidnyánszky, akár bárki más kedvét elvegye a pályázástól. Ez sem a konkrét személyekről szól, egyszerűen kiegyensúlyozásra van szükség a teljes kulturális intézményrendszerben.

– Mi a helyzet az SZFE jelenlegi vezetésével, ahol szintén Vidnyánszky áll a kuratórium élén?

– Mivel ez is egy KEKVA, ugyanaz vonatkozik rá, amit már említettem: hiába lenne meg a szándék a változtatásra, hozzá se férünk. Nem a kormányé, még kevésbé a következő kormányé, hanem egy önálló szervezet. Ráadásul olyan forrásokkal látták el, hogy minimálisra csökkentett költségvetési támogatás esetén is tovább tudna működni. A kérdés emiatt tárgytalan.

– Mit gondol a magyar filmgyártás helyzetéről? Igazságosnak tartja a Filmalap által támogatott produkciók körét?

– Ezt inkább ne kérdezze, mivel ellent kellene mondanom saját magamnak, miszerint nem szabad a nyilvánosság előtt értékítéletet alkalmazni.

Újságolvasóként viszont úgy tapasztalom, hogy nagy számban olyan alkotók, akik már bizonyítottak, akár nézőszámok, akár fesztiválsikerek, vagy akár mindkettő terén, nem juthatnak szóhoz. Helyettük viszont egyre többen vannak olyanok, akikről lerí, hogy pusztán a kegyenc mivoltuk miatt kaptak támogatást.

A filmfinanszírozásban döntő súlyú Filmintézet viszont nem elkülönült alapítvány, Káel Csaba személyében egy kormánytisztviselő irányítja, akit a következő kormány értelemszerűen vagy megerősít, vagy lecserél. Ugyanakkor itt is fontos, hogy új vezető kinevezése esetén sem szabad azonnal átszervezni a rendszert, hanem gondos mérlegelés után kell dönteni arról, szükség van-e változtatásra.

– Mi a terv a Kossuth-díjjal, amit az utóbbi időben már szinte csak kormányközeli művészek kaptak meg?

– Ez még csak fel-felmerült a beszélgetéseink során. Az biztos, hogy korrektebben, összmagyar módra kellene működtetni: nem úgy, hogy túlnyomó többségben a kormány kegyeltjeit halmozzuk el díjakkal, hanem pártállástól függetlenül kell a teljesítményt értékelni. De itt egy túlburjánzott rendszerről van szó, aminek a Kossuth-díj mellett egyaránt része a Corvin-lánc, a Széchenyi-díj, a Nemzet Művésze cím, és még sorolhatnám. Azt javasoljuk, hogy a leendő kulturális miniszter ne akarja azonnal átformálni ezt se, célszerű volna augusztus 20-ig, a hagyományosan első nagy díjkiosztásig önmérsékletet és türelmet tanúsítani. Az viszont biztos, hogy a döntéshozókból álló bizottság jelenleg egyszínű, így itt a jogszabályi kereteken belül a megfelelő személycseréket el kell majd végezni. És semmiképp nem úgy, hogy utána csak a másik oldal emberei kerüljenek be, mert az katasztrófa lenne. Normális, polgári demokráciákban fel se merül, hogy ha egy párt hatalomra jut, akkor azonnal kidobálja a másik oldal embereit a testületekből.

– Önálló kulturális minisztériumot ígérnek. Miért lenne ettől jobb?

– A mostani felállásnál minden jobb.

Kásler Miklós szakmai tekintélye még az egészségügy területén is lényegében lenullázódott, tulajdonképpen csak formálisan irányítja az Emmi-t. De a személytől függetlenül is nonszensz ez az óriási, kaotikus szervezet, mindenképpen túl kell lépni rajta. Kérdés, hány felé szakadjon, de erről a hat pártnak és a miniszterelnöknek kell döntenie.

Én a pályafutásom során kétszer is egy összevont oktatási és kulturális minisztériumban dolgoztam, aminek csak az előnyeit láttam. Egyrészt könnyebb a szakmai koordináció, másrészt az oktatásügy tekintélyben is nagyobb súlyt ad a tárcának, aminek a kultúra csak nyertese lehet. Ha rajtam múlna, újra ehhez térnék vissza, de ez persze majd a koalíciós tárgyalások során fog eldőlni.

– Vállalná a miniszterséget is győzelem esetén?

– Semmiképp. Márki-Zay Péter közvetlenül nekünk, valamint a nyilvánosság felé is nagyon határozottan kijelentette, hogy mi idézőjelben vagyunk árnyékkormány, csak a választásig van feladatunk. Én ráadásul a 77. évemben járok, így már csak ebből kifolyólag is túlkoros lennék ahhoz, hogy államigazgatási szerepet kapjak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Akkor a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok” – felháborodtak a tüntetők Lázár János minisztériuma előtt
A kormány bűnözőbandának, Bayer Zsolt pedig ocsmány árulóknak nevezte azokat, akik Gyöngyösön tiltakoztak Lázár János wc-kefés kijelentése ellen. Szombat este Lázár minisztériuma elé szerveztek tüntetést, ahol felbukkant Caramel is. Videó.


Lázár János minisztériuma elé hirdetett tüntetést Lakatos Ádám aktivista, miután a miniszter egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy ha nincsenek bevándorlók, a vonatok vécéit a cigányoknak kell takarítaniuk. A demonstrációra azután került sor, hogy Lázár egy gyöngyösi fórumán roma tiltakozók jelentek meg, amire a kormányzati kommunikáció úgy reagált: „bandába verődött bűnözőket” küldött rájuk a Tisza Párt.

„Emberölés, rablás, lopás, kényszerítés, szexuális erőszak. Ez van a priuszukban. Akiket a TISZA odaküldött a fideszesekre Gyöngyösön, némelyiknek több bűncselekmény van a rovásán, mint ahány éves” – állította Orbán Viktor, aki szerint a tiltakozókat bandába szervezték. „És még csak 72 napra vagyunk a választástól. Mi lesz itt, emberek?” – tette fel a kérdést.

A tüntetésen többen is reagáltak a vádakra, köztük azokra a kijelentésekre is, amelyeket Bayer Zsolt publicista fogalmazott meg. Bayer ocsmány árulóknak nevezte a tiltakozókat, és azt üzente nekik, hogy csak akkor nyissák ki a szájukat, ha meg akarják köszönni az Orbán-kormánynak az elmúlt 16 év jótéteményeit.

„Akkor ma még a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok. Köszönöm a kitüntetést!” – reagált szarkasztikusan az egyik résztvevő. Egy másik tiltakozó szerint az egész helyzet „emberi butaság, ez nem méltó a magyar nép viselkedéséhez.”

„Hová süllyedtünk? Hogy egy olyan országban kell élnem, ahol ilyen emberek élnek, akik így ontják magukból a gyűlöletet. Mert bennem is gyűlöletet kelt. Az a legrosszabb, hogy érzem magamban, és ezt nagyon-nagyon szégyellem magam” - mondta egy másik megszólaló.

A kormánypárti megnyilvánulások egy tüntetőt Balog Zoltán egykori miniszter szavaira emlékeztettek. „Azt mondta, hogy rekesszék ki a bűnözőket maguk közül a romák. Ez egy egyértelműen diszkriminatív, stigmatizáló megszólalás volt, és ez beleillik egy hosszú sorozatba, amit a Fidesz csinál” – mondta.

Volt, aki szerint a vita teljesen rossz vágányon zajlik. „Ez egy szóval baromság. Megint nem a lényeggel foglalkoznak, hanem azzal, hogy miket, meg hogyan meg kiket küldtek. Volt valami, egy nagyon fontos dolog, amire reagálni kéne, és nem azzal foglalkozni, hogy milyen embereket küldtek” – vélekedett egy nő.

Molnár Ferenc Caramel is a helyszínen volt, aki szerint a politika eszközei miatt nem lepődik meg a kialakult helyzeten.

„Szerintem pont ezen kellene változtatni, hogy bárki kiáll egy magyar vagy cigány emberért, akkor ne a támadás köszönjön vissza reflexszerűen” – fogalmazott az énekes.

Úgy vélte, a tiltakozók önmaguk miatt mondták el a véleményüket, nem pedig utasításra.

„Ugyanaz, mint a Szőlő utcai gyerekek. Nekem is volt ott ismerősöm, egyetemi tanár gyermeke, mert 14 évesen rosszat lépett. Most le vannak bűnözőzve azok a gyerekek is” – húzott párhuzamot egy másik felszólaló, aki szerint a romáknak sokszor nincs más lehetőségük. „Le lehet bűnözőzni, igen, nyilvánvalóan. De hát az Országházban dolgozók is bűnözők, csak ők még nem kaptak érte semmit.”

A tüntetők szerint Lázár Jánosnak le kell mondania. „Azonnal. Azonnal. Egyértelmű” – jelentette ki egy férfi. „Nem kérdés. Minden normális helyen, minden normális országban már régen nem lenne szabad miniszternek lenni. De nem fog lemondani, ne reménykedjünk” – tette hozzá egy másik.

A legélesebb kritikát egy nő fogalmazta meg, aki szerint az egész kormány felelős. „A kormánynak kellene lemondani, nem Lázár Jánosnak. Lázár János szavaira annyi volt a reakciója, ha jól tudom, Orbán Viktornak, hogy hallgatja a Dankó Rádiót. Ez a reakció.” – mondta felháborodottan.

A teljes riport

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Bárándy Péter: A romák bűnügyi adataihoz még Orbán Viktor sem férhetett volna hozzá, ami történt, valószínűleg bűncselekmény
A volt igazságügyi miniszter szerint a jogtalanság földjén járunk. És nem csak a romák szenzitív adatainak felhasználása mutatja ezt, hanem az is, hogy a kormány a szolidaritási adó ügyében egy rendelettel átvette a bíróságok szerepét, vagyis bármire feljogosítva érzi magát.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. február 05.



Egyre több a kérdőjel a gyöngyösön Lázár János WC-kefés mondatai miatt tiltakozó romák bűnügyi adatainak felhasználásával kapcsolatban. Ezekről elsőként a Magyar Nemzet írt, majd a Fidesz konkrét monogramokkal, életkorral és bűnlajtrommal, az egyes elhomályosított arcokat bekarikázva mutogatta egy videón, ki mit csinálhatott. A videót Lázár János is megosztotta, majd Orbán Viktor is konkrét bűncselekményekről beszélt. Lázár János szerint az adatokat ő és a kormány onnan tudhatta, hogy a helyszínen rendőrök igazoltatták az ellene tiltakozókat, és ennek eredményéről Pintér Sándor beszámolt Orbán Viktornak. Csakhogy a rendőrség közleményben cáfolta, hogy bárkit is igazoltattak volna.

Hogyan juthatott hozzá a Fidesz, Lázár János, vagy akár Orbán Viktor a bűnügyi nyilvántartás adataihoz, és ha ez megtörtént, az felvet-e bűntetőjogi kérdéseket? Erről beszélgettünk Bárándy Péter volt igazságügyi miniszterrel. De szóba került az a veszélyhelyzetre hivatkozással meghozott kormányrendelet is, ami utasította a bíróságokat, hogy szüntessék meg a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pereket, és megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy ebben az ügyben újra bírósághoz forduljanak.

— Mit gondol arról, hogy a Lázár János WC-kefés mondatai miatt Gyöngyösön tilatkozó romák szenzitív bűnügyi adatai a jelek szerint nyilvánosságra kerültek?

— Ennek az ügynek minden eleme jogsértő. Az ilyen adatok, még ha valósak is, hogyan kószálhatnak olyan helyeken, olyan fórumokon, olyan személyek előtt, akiknek a hozzáférése jogszerűen nem lehetséges?

A bűnügyi nyilvántartás adatairól pontos jogi rendelkezés van, hogy ki férhet hozzá: ezek a bűnügyekben eljáró hatóságok, beleértve a bíróságokat és a rendőrséget.

Bizonyos esetekben, mondjuk kegyelmi ügyek előkészítése során, mások is hozzáférhetnek, így például az igazságügyi miniszter, de a jogszabályban leírt jogosultakon kívül senki más. A kormányfő semmi esetre sem jogosult a hozzáférésre.

— Ez szabálysértés vagy bűncselekmény?

— Valószínűleg bűncselekmény, hiszen szenzitív adatokat szereztek meg jogellenesen, és ráadásul közzé is tették, ami büntető tényállásszerű magatartás.

— Ahhoz, hogy részletes adatokat nyerjenek ki a bűnügyi nyilvántartásból, a Belügyminisztériumnak is közre kellett működnie, vagy valakinek, akinek bejárása van oda.

— Ez így van.

— Tehát ahhoz, hogy kikutassák, kinek mi volt a rovásán, állami alkalmazottak dolgoztak?

— Ez egy feltételezés, erre én nem tudok válaszolni, mert önnek sem állnak erre vonatkozóan rendelkezésre adatok, és nekem sem.

— Ha valakinek már nincsen priusza, nem kerülnek törlésre automatikusan a rá vonatkozó információk?

— A nyilvántartásban az elévülési időn túl, jogszabályban meghatározott ideig még szerepelnek a büntető szankciók, amelyeket alkalmaztak egy adott személlyel szemben. De jogilag szabályozott, hogy az elévülési időn túl mennyi ideig szerepelhet valami ebben a nyilvántartásban. Ehhez azonban csak egy esetleges következő büntetőeljárásban eljáró hatóság juthat hozzá, és végső soron a büntetőbíróság.

— Úgy tűnik, a kormánypárt felült erre a „bűnöző vonatra”. A Szőlő utcai javítóintézet kapcsán is arról beszéltek, az ottani fiatalok bűnözők. Van különbség a két eset megítélése között?

— A Szőlő utca tekintetében én nem emlékszem szenzitív adatok megszerzésére és nyilvánosságra hozatalára. Csak arra, hogy kijelentették: ott súlyos bűnök elkövetői, bűnözők vannak fogva tartva, és az intézmény nem más, mint fiatalkorúak börtöne. Ami tényszerűen nem igaz, mert

a javítóintézet nem börtön, ott nem elítéltek vannak.

Vannak ott olyanok, akik eljárás hatálya alatt állnak, és fiatalkorúként a fogvatartásukat oldják meg így, ha az indokolt. De ha el is ítélték őket, a javítóintézeti nevelés egy intézkedés, aminek, ahogy a neve is kifejezi, elsődlegesen a nevelés a célja. A személyiségre és az elkövetett bűncselekményre tekintettel a nevelést a bírói ítélet szerint csak úgy lehet biztosítani, ha az illetőt egy intézetben tartják, elválasztva a külvilágtól, főként annak káros befolyásától. Tehát semmi esetre sem lehet a börtönnel egyenrangú intézményként kezelni a javítóintézetet. Ott inkább ilyenre emlékszem, nem arra, hogy valakire vonatkozóan konkrét adatokat hoztak volna nyilvánosságra. Hazugságnak ez is hazugság volt, csak más típusú.

— A részletes bűnlajstromot monogramokkal, életkorral, a Fidesz egyik videójában tették közzé. Vagyis bűnügyi adatok kerültek a kampányoló kormánypárthoz is. Ez a pártállami rendszert idézi, amikor az állam és az uralkodó párt hatáskörei fedték egymást. Mit tehetnek az érintettek? Ha ez bűncselekmény, az ügyészségnek hivatalból kellene nyomoznia, de ha nem teszi, mi lehet a következő lépés?

— Feljelentést tehetnek, és helyes is, ha megteszik, akik személyükben azonosíthatóak lettek. Ebben az esetben a nyomozó hatóságoknak valahogyan kezelniük kell az eljárást. Ha megszüntetik, akkor azt indokolással kell megtenniük, és el kell mondaniuk, miért nem látják ezt bűncselekménynek, ami egyébként ordítóan az.

Egy feljelentés esetén vagy megindul egy eljárás, vagy pedig egy alaptalan megszüntetés esetén a megszüntető hatóság presztízse erősen csökken.

De csak ilyen eszközök állnak rendelkezésre. Nagyon nehéz ezt kezelni, a párt és az állam erős összefüggése miatt, ami miatt teljes joggal használjuk a pártállam megnevezést, a választás tisztasága is megkérdőjelezhető. A kampány során, ami nálunk négy évig tart, most pedig a finisében vagyunk, olyan módon élnek vissza az állami lehetőségekkel a kormánypárt választási győzelme érdekében, ami nem megengedhető.

— Egy mai hír szerint visszamenőleges rendelettel vették el az önkormányzatoktól, így a fővárostól is, a jogot, hogy a szolidaritási adó miatt bírósághoz forduljanak, sőt, a folyamatban lévő perek megszűntetésére is utasították a bíróságokat. Ez hogy lehetséges?

— Ez a kormányrendelet

egy újabb határátlépés a jogtalanság földjére.

A kormány a különleges jogrendre, a szomszédos országban lévő fegyveres konfliktusra és a humanitárius katasztrófára hivatkozva hozta meg, hogy elhárítsa ezek magyarországi hatásait. Na most ez önmagában nem igaz, mert semmi köze a rendelet tartalmának az ukrajnai orosz agresszióhoz. Ez szépen demonstrálja, hogy Magyarországon már nem különleges jogrend van, hanem rendeleti kormányzás. 2015 óta, tehát lassan tíz éve, különböző jogcímeken és neveken lényegében különleges jogrend van érvényben. Különleges jogrend pedig nem lehet tíz éven keresztül érvényben, mert annak lényegi eleme, hogy csak nagyon rövid ideig lehet hatályban a veszély elhárítására, és a célja a normál alkotmányos rend mihamarabbi visszaállítása. Itt jól látszik, hogy az állam tíz éven át berendezkedett a rendeleti kormányzásra. Ez az első baj ezzel a rendelettel. A következő baj az, hogy az Alkotmánybírósági határozat, amelyre hivatkoznak, és az azt megelőző határozat sem alapozza meg a rendelet tartalmát alkotó következtetés levonását. A következő baj, hogy visszamenőleges hatályú. Ezen túl

a hatalommegosztás tagadásaként a bíróságok munkáját határozza meg, és kötelezi őket az eljárás megszüntetésére.

A bíróságnak kellene mérlegelnie, hogy egy adott jogszabályváltozás megokolja-e egy eljárás megszüntetést, a végrehajtó hatalom nem kötelezheti erre. A következő baj az, hogy az Alkotmánybíróság határozatát egy folyamatban lévő eljárásban a bíróságnak kell értékelnie és értelmeznie, nem a kormánynak. És az már csak egy kiegészítő dolog, hogy a két alkotmánybírósági határozatot hamisan értelmezi. Így első ránézésre csupán ennyi a bajom ezzel a rendelettel.

— Van ezzel szemben jogorvoslat?

— A választások hozhatnak ebben is reparációt. De ha folytatom: van egy állami intézkedés, ami kötelezettségeket ró az önkormányzatokra.

Erre nem lehet azt kimondani, hogy ez nem egy közigazgatási határozat.

Nem lehet úgy értelmezni, ahogy a rendelet teszi: hogy ez a költségvetési törvény végrehajtásának egy intézkedése, ezért nem határozat, nem közigazgatási eljárás része, és ezért nem lehet keresetet benyújtani ellene. Ez sem valós értelmezés, ez sem igaz. Ezzel a rendelettel csak baj van. Azt tükrözi, hogy a kormányzat bármire feljogosítva érzi magát.

— Ha ezt megtehetik, akkor holnap hozhatnak egy olyan rendeletet is a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva, minek következtében a személyiségi jogaikban megsértett romák sem perelhetnek?

— Én nem tudok és nem akarok jósolni. Mindenesetre ez egy olyan belerúgás az alkotmányosságba és a tartalmi jogszerűségbe, ami kinyitja a kaput minden egyéb szörnyűségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Közvetlen beavatkozás az igazságszolgáltatásba” – kiakadtak a jogászok az új kormányrendeleten
A kormány a szolidaritási hozzájárulás körüli vitát egy veszélyhelyzeti jogszabállyal zárná le, amely visszamenőleg szüntetné meg az önkormányzatok pereit is. Alkotmányjogászok szerint ez az igazságszolgáltatás autonómiáját érinti, és rossz mintát adhat jövőbeli ügyekre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 04.



Egy kedd este megjelent rendelettel a kormány egy tollvonással vetett véget a szolidaritási adó körüli jogvitáknak, kritikusai szerint ezzel a végrehajtó hatalom mond ítéletet a bíróságok helyett. A Magyar Közlönyben kihirdetett, az ukrajnai háborúra hivatkozó veszélyhelyzeti rendelet visszamenőleges hatállyal zárja le az önkormányzatokat sújtó hozzájárulással kapcsolatos ügyeket, és kifejezetten előírja a már folyamatban lévő perek megszüntetését is.

A lépés legérzékenyebben a Fővárosi Önkormányzatot érinti, amely korábban többször is jogvédelmet kapott a bíróságon a kormányzati végrehajtással szemben. A fővárosnak a rendelet melléklete szerint 2023-ra 57,8 milliárd, 2024-re pedig 75,5 milliárd forintot kell fizetnie. Az idei évre már 98 milliárd forintot vár a kormány ezen a címen, aminek az első, 11,7 milliárdos részletét január végén a Magyar Államkincstár már le is emelte a főváros számlájáról.

„Még a sokk hatása alatt vagyok” – fogalmazott a 24.hu-nak Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke, aki szerint a lépés a joggal való visszaélés klasszikus esete. „Ez olyan, mintha egy focimeccs kellős közepén az a csapat, amely vesztésre áll, azt mondja, hogy inkább most fújjuk le a meccset, és legyen az, hogy mi győztünk” – magyarázta az alkotmányjogász.

Az Ügyvédkör elnöke szerint a rendelet veszélyes precedenst teremt. „Ha elfogadjuk, hogy a kormány akár egy rendelettel megszüntethet folyamatokat, kizárhatja a jogorvoslatot, és mindezt visszamenőleg megteheti, akkor a jog nem korlátja, hanem eszköze a hatalomnak” – hívta fel a figyelmet Horváth Lóránt.

„Kifejezetten előírja, hogy a már megindult pereket meg kell szüntetni. Ez nem más, mint a végrehajtó hatalom közvetlen beavatkozása az igazságszolgáltatás működésébe”

– tette hozzá.

A mostani rendelet Alkotmánybírósági döntésekre is hivatkozik, amelyek szerint a szolidaritási hozzájárulás intézménye összhangban áll az Alaptörvénnyel. A kormányzati álláspont szerint a hozzájárulást mindenkinek teljesítenie kell, a főváros pénzügyi gondjai pedig nem az elvonásból, hanem a városvezetés gazdálkodásából fakadnak. A vita előzménye, hogy korábban a Fővárosi Törvényszék, majd a Kúria is a fővárosnak adott igazat egy 28,3 milliárd forintos levonás ügyében, az Alkotmánybíróság ugyanakkor magát a hozzájárulás intézményét nem nyilvánította alaptörvény-ellenesnek.

„Nem is kell ennél nagyobb beismerés a kormányzat részéről arról, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak lenne igaza a perekben, vagyis visszajárna a budapestieknek a tőlük elszedett pénz. Mégis dermesztő az egész. Innentől precedens van arra, hogy ha látszik, hogy a bíróság egy perben a kormányzat ellen ítélne, akkor utólag rendelettel elég kimondani, hogy a kormánynak van igaza, a pert pedig meg kell szüntetni” – írta reakciójában Karácsony Gergely főpolgármester. Bejelentette, mivel a bírósági döntések utólagos felülírása szerinte sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját, az igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség védelmében az Európai Bizottsághoz fordul. Hazai szinten a jogászok szerint egy bíróság, ha úgy ítéli meg, hogy egy jogszabály alkotmányellenes, felfüggesztheti a pert és az Alkotmánybírósághoz fordulhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat” – Csézy lett Magyar Péterék új jelöltje, Tállai András ellen indul Mezőkövesden
Alig egyéves kislánya mellett döntött a politikai szerepvállalásról. Most elárulta, miért nem fél a megfélemlítéstől és a környéken tapasztalható nyomástól sem.
KÁ - szmo.hu
2026. január 31.



Csézy, azaz Csézi Erzsébet énekesnő, ruhatervező lett a TISZA Párt országgyűlési képviselőjelöltje a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 7-es számú választókerületben. A Tiszta Hang podcastban beszélt arról, miért vállalta a politikai szerepet alig egyéves kislánya mellett, milyen állapotokat tapasztal a szülőföldjén, és miért kellett külföldre mennie, hogy gyermeke születhessen.

Az énekesnő elmondása szerint a döntésében nagy szerepet játszott, hogy a Hősök terén tartott kampányzárón úgy érezte, ott a helye, és el kell énekelnie az egyik legszebb, az országról szóló dalát. Állítása szerint akkor már a kislányát várta, ami megerősítette abban, hogy felelősséggel tartozik a jövőért. „Persze a miénkért is, hiszen remélem, még sok szép évünk van hátra, de az ő jövőjük alakulása óriási felelősség” – fogalmazott. A kiállása után – mint mondta – elenyésző számú negatív hozzászólást kapott. Bár jobboldali érzelműnek tartja magát, férje például baloldali, mégis jól megértik egymást, és éppen a társadalmi megosztottság felszámolását tartja a fő céljának.

„Azt szeretném, ha eljutnánk oda, hogy nem is kell tudnunk, kik a miniszterek, mert mindenki teszi a dolgát, és ez egy élhető ország lesz. Lehet, hogy ez vízió, de nekem ez a célom”

– jelentette ki.

Csézy szerint a szülőföldje, Matyóföld adja az identitását, és sosem tudott volna Budapesten élni. Büszke rá, hogy a családja, a Kisjankó család az 1700-as évektől alapozta meg a matyó népművészetet. Ezt a hagyományt viszi tovább a saját ruhakollekciójával is, amelynek darabjait a Nobel-díjas Karikó Katalin is viselte, többek között a díjátadón is. „Óriási büszkeség, hogy az ő ruháit tervezhettem, méltóbb helyen nem is viselhetné őket senki” – mondta.

Az énekesnő azért döntött az indulás mellett, mert úgy látja, nagyon régóta nem volt igazi kihívója a jelenlegi képviselőnek a körzetben. Szerinte a 90-es évek elején volt utoljára helyi, mezőkövesdi induló. Ezzel szeretne erőt adni az otthoniaknak. „Jelenleg borzasztóan le van korlátozva minden, és az embereket megfélemlítik” – állítja. Úgy látja, az emberek hitetlenek lettek, és egyre több fiatal hagyja el a környéket.

„Régebben mindenkinek azt mondtam, hogy maradjon, mert ez a hazája. Az utóbbi időben viszont – és ezt szégyellem – már azt mondtam nekik: menjetek, egy életetek van, vágjatok bele, mert itthon nem láttam a kitörési lehetőséget”

– fogalmazott.

Csézy beszélt a személyes küzdelmeiről is, amelyek rávilágítottak a hazai rendszer hibáira.

„Én nyíltan beszéltem arról, hogy hat évig mindent megtettünk a férjemmel, hogy gyerekünk szülessen, és végül külföldre kellett mennünk, ahol elsőre sikerült”

– mondta el. Szerinte a probléma nem a magyar szakemberekkel van, hanem azzal, hogy az államosított meddőségi intézetek annyira túlterheltek, hogy nincs idő alaposan kivizsgálni a párokat. Kritizálta a szabad orvosválasztás eltörlését is a szülészeteken, ami szerinte óriási rizikót jelent a nőknek. „Ennek eredménye, hogy egy megyei kórházban január 6-án született meg az első gyerek, miközben abban a magánkórházban, amit én is választottam, napi nyolc baba jön a világra. Ez nincs rendben” – jelentette ki.

A helyi viszonyokról szólva elmondta, hogy a mezőkövesdi kórház aktív ellátását megszüntették, és egy elfekvőt csináltak belőle.

„Ezt tényleg nem értem. Éppen akkor készült el a stadion, amikor bezárták a kórházat”

– emelte ki. Hozzátette, hogy a helyi háziorvosi rendelő állapota évtizedek óta változatlan. „Egy 1970-es évekbeli filmet lehetne ott forgatni. A csempe, a függöny, az ablak… ezek nem lennének nagy költségek” – mondta. Sajnálatát fejezte ki a Zsóry Fürdő lemaradása és a mezőkövesdi belváros kiürülése miatt is. Szerinte a megkeseredettség látszik az embereken, mert eltűnt a középosztály.

Az énekesnő és férje, a rákutató dr. Szabó László sokat jótékonykodnak. Csézy elmondta, hogy az utóbbi időben megdöbbentő kérésekkel találkoztak.

„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat. És több temetést fizettünk ki. És ez egy borzasztó állapot egyébként”

– fogalmazott. Úgy érzi, nem tudja tovább a fotelből nézni a történéseket. „Ha mindenki így állna hozzá, akkor soha nem lenne más” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy nem politikusnak tartja magát, de pont ezt várják az emberek: hogy valódi, közülük való emberek képviseljék őket, akik már letettek valamit az asztalra a saját területükön. „Én ideállok teljes mellszélességgel, és tényleg majd kérek mindenkit, aki egy picit is azt gondolja, hogy most így már érdemes, akkor segítsen, mert én csak egyetlen egy ember vagyok” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk