„Egyre többen mondják azt, hogy menjenek a fenébe, nem csináljuk azt, amit a kormány mond” – meséli egy cambridge-i kórházi dolgozó a brit Covid-helyzetről
Egy régi, gimnáziumi ismerősöm ma egy cambridge-i kórházban dolgozik. Úgy gondoltam, érdekes bepillantást tud adni a brit Covid helyzetbe. Örömmel vállalta az interjút, de azt kérte, a nevét ne írjuk le.
- Angliában hogy kezdődött a járványhelyzet?
- Januárban, amikor hazalátogattam Magyarországra, akkor még azt mondták, hogy Kínában van valami új vírus, de ennyi. Februárban kezdték pedzegetni, hogy lehet belőle világjárvány.
Aztán márciusban jött a lezárás. Mindenki maradjon otthon, ha nem muszáj, ne menj ki. A gyerekek hazajöttek, átálltunk az online oktatásra.
Az iskolától mindenki kapott számítógépet, akinek nem volt.
Tavasszal még azt lehetett érezni, hogy az emberek bíztak a kormányban. Azt csinálták, amit mondtak. Ha azt kérték, maradjunk otthon, otthon maradtunk. Ha azt kérték, vegyük fel a maszkot, felvettük a maszkot.
Ez március közepétől tartott június 23-ig. Akkor azt mondták, vége, kimehetünk az utcára. A boltok kinyitottak, de mondták, hogy azért legyünk óvatosak, ne menjünk, ahova nem muszáj. Ha tehetjük, dolgozzunk otthonról. A buszokon nem volt ember. Mindenki vigyázott, hogy ne érintse meg a másikat. Még mindig azt lehetett érezni, hogy egy felé megyünk.
Aztán nyár végén jött ez az őrültség, az „eat out to help out”.
- Az pontosan mit jelentett?
- Az volt a lényege, hogy menj étterembe enni, támogasd a vállalkozásokat és a gazdaságot. Boris Johnson miniszterelnök még azt is bejelentette, hogy mindenki kap valamennyi kedvezményt az árból, ha étterembe megy. Legfeljebb 50%-ot.
Aztán elkezdtek emelkedni a számok, különösen az R szám, ami a továbbfertőződést jelzi. A miniszterelnök pedig közölte, hogy nagyon megemelkedett az R szám, és ennek az az oka, hogy az emberek elmentek étterembe enni. Tehát jóformán leszúrt minket azért, mert azt csináltuk, amit mondott.
Ettől annyi is lett az összetartásnak. Most már egyre többen azt mondják, menjenek a fenébe, nem csináljuk azt, amit a kormány mond.
A bizalom eltűnt, mindenki belefáradt.
Ráadásul az Egyesült Királyság ugye négy országból áll. Skócia, Észak-Írország, Wales és Anglia négy teljesen különböző tudományos álláspontot képvisel. Nálunk, Angliában most az van, hogy egyszerre legfeljebb 6 ember találkozhat, de az a 6-ember jöhet akárhonnan.
Ennek senki nem látja értelmét. Széthúzás van. Walest lezárták, Skócia pedig ki akar lépni az egészből, ők már nem is érzik igazán, hogy az Egyesült Királysághoz tartoznának.
- Na és mi történt az egészségügyben?
- A legelején, már március előtt teljesen lezárták a kórházakat. Az ajtóba biztonsági őröket állítottak. Látogatás nincs. Az összes rutinvizsgálat, rákszűrés, minden háttérbe szorult.
Az orvosok és ápolók között is sokan betegek lettek, néha 40%-os kapacitással dolgoztunk.
Épp tegnap küldtünk ki 55 ezer levelet, hogy a várakozási idő nagyon hosszú.
Én az ügyfélszolgálaton dolgozom. Mi beszélünk az orvosokkal és az ügyfelekkel is. Rengetegen telefonálnak be mindkét oldalról, hogy akkor most mi van.
- Hogy változott a kormány álláspontja a tesztelésről? A kezdetekben azt lehetett hallani, hogy nyájimmunitásban gondolkodnak, most már azt mondják, sosem volt ilyen...
- Az elején azt mondták, mindenkit le kell tesztelni. A kórházban felhúztunk három új épületet, és tényleg mindenkit teszteltünk. Tünetmentest, tünetest, mindenkit. Aztán azt mondta Boris, hogy húzzuk be a féket. Fölösleges tesztelni. Ha tüneted van, maradj otthon, várd ki a két hetet. Ha tudod, kezeld otthon. Nekem is izolálnom kellett magam, kaptunk dobozban enni meg mindent, a kormány ide küldte az ajtónk elé. Ha súlyos tüneteid lettek, például nem kaptál levegőt, akkor bementél a kórházba.
Azt mondták, teljesen fölösleges tudni, hogy pozitív valaki vagy sem, mert ha köhögsz és magas a lázad, akkor úgyis orvoshoz mész.
Eleinte azt hittük, hogy felső légúti betegségről van szó, utána lassan kiderült, hogy az egész testet érintő vírusról van szó. Hatással lehet a látásra, a májra, gyerekeknél okozhat hólyagos bőrt. Szinte hetente változik az esetdefiníció.
Most rájöttek, hogy jó lenne tudni, merre jár az országban a vírus, úgyhogy megint elkezdtek tesztelni. Viszont vagy nem volt teszt, vagy nem volt elég ember, aki tesztel. Előfordult, hogy letesztelted magad hétfőn, és szerdán még nem kaptál választ.
Most azt mondják, hogy az első tünet megjelenésétől kezdve 5 napod van, hogy teszt eredményt kapjál, mert ha több idő teli kel, nem mutatható ki az aktív vírus. Viszont nem tudsz teszthez jutni.
Például három héttel ezelőtt a lányom az összes létező Covid tünetet produkálta, három napig kellett várnunk, mire kaptunk időpontot a kórházba úgy, hogy egészségügyi dolgozó vagyok, tehát nekem van valamennyi előnyöm.
Most azt mondják, teszteljünk, viszont erre nincs kapacitás. Végre kitalálták, hogy az egészségügyben mindenki kap egy pakkot. Ebben négy teszt van, hetente leteszteljük magunkat, így egy hónapra rendben vagyunk.
Végre rájöttek, hogy nagyon sok a tünetmentes beteg.
Nem egy kollégám volt, akik vígan jártak dolgozni, aztán kiderült, hogy pozitívak.
- Nálatok az mennyire jellemző, hogy akinek van pénze, magánlaborban tesztelteti magát?
- Egyáltalán nincs ilyen. Nincs magánlabor. Azt hiszem, a gyógyszertárban lehet kapni COVID tesztet, de jóformán senki nem veszi, alig kelt el pár száz darab belőle.
Egyébként az állam által végzett tesztnél is huszonvalahány százalék az esélye, hogy álnegatív teszt lesz. Ezért van az, hogy ha negatív lesz a teszted, de még mindig köhögsz, akkor nem mehetsz vissza a munkahelyedre.
- Nálatok nem kell két negatív teszt, hogy gyógyultnak nyilvánítsanak?
- Nem. Sokáig így volt, de körülbelül két hónapja beszüntették. Azt mondják, most már annyira kiismertük a vírust, és olyan jó a tesztünk, hogy nem kell kettő.
