SZEMPONT

Egyik napról a másikra alsóbbrendű munkavállaló lett

Hogyan éli meg egy tíz éve közalkalmazottként dolgozó nő, hogy egyik napról a másikra közmunkást csinálnak belőle?

Prókai Eszter írása az Abcúgon - szmo.hu
2018. február 27.

Ágnes könyvtárosként dolgozott egy kis vidéki intézményben, amikor minden előzmény nélkül kirúgták. Pár hónap után azonban jött a telefon, hogy vissza kéne mennie, de egészen más feltételek között. És mit éreznek azok a frissen diplomázott művészettörténészek, akiknek első és egyetlen lehetőségük, hogy kipróbálják magukat a szakmájukban, a közfoglalkoztatottság? Két történeten keresztül mutatjuk be, hogy válhat ma bárki közmunkássá.

Ágnes története: könyvtárosból közmunkás

Ágnes imádja a szakmáját. Tíz évig dolgozott egy vidéki kisváros könyvtárában, közalkalmazottként.

Egy nap azonban megjelent a főnöke, és közölte vele, hogy ki van rúgva. “Létszámleépítést kért az önkormányzat” – ez volt a hivatalos válasz.

Ágnes nem értette, miért őt küldik el, jól végezte a munkáját, ráadásul régebb óta volt ott, mint a kolléganője. De mivel utóbbit a munkaügyi központ közvetítésével helyezték oda, Ágnesnek kellett mennie.

Elbocsátása különösen rosszkor jött: akkoriban zajlott a válása, egyedül maradt a kislányával és a lakásra felvett hitellel. “Az enyhe kifejezés, hogy rosszul érintett lelkileg, mondhatjuk, hogy összeomlottam” – meséli. Ágnes kapott ugyan egy kisebb végkielégítést, ennek ellenére azonnal jelentkezett minden alkalmi munkára, ami a kisvárosban és környékén csak elérhető volt. Egy ideig egy gyárban rakodta az üvegeket, de volt bolti eladó és újságospavilonban is árult.

Aztán nagyjából fél évvel a kirúgása után egyszercsak telefonon keresték a munkaügyi központból, és közölték vele, hogy visszamehet a volt munkahelyére, közmunkásként.

“Kérdezték, hogy elfogadom-e, de a kérdés inkább költői volt, mert egyből hozzátették, hogy valójában nem mondhatok nemet. Abban a pillanatban lett belőlem közmunkás, az a fajta munkavállaló, akinek nincs lehetősége visszautasítani egy állásajánlatot”.

Biztos benne, hogy már a kirúgásakor tudták, hogy közmunkásként tér majd vissza. “Nem egy hirtelen ötlet volt, már akkoriban mondta a volt főnököm egy magánbeszélgetésben egy ismerősömnek, hogy aggodalomra semmi ok, lesz majd egy ilyen program, és akkor közmunkásként visszavesznek”.

2015 környékén több ellenzéki politikus, köztük az LMP-s Szél Bernadett követelt a nyilvánosság előtt magyarázatot arra az egyre inkább elharapozódó jelenségre, ami szerint a közintézményeknél tömeges módszerré vált, hogy a közalkalmazottakat előbb kirúgták állásukból, majd hónapokkal később visszavették őket, csak immár közmunkásként. Egy – a NAV-tól kikért – hivatalos adatbázisra hivatkozva Szél azt állította, hogy 2014-ben és 2015-ben országosan összesen 2303 embert vettek vissza 90 napon belül közfoglalkoztatottként olyan helyre, ahol előtte foglalkoztatásban álltak. A szám a politikus szerint nem tartalmazta azokat az embereket, akiket 90 napon túl vettek vissza, vagy akik helyére másokat alkalmaztak kirúgásukat követően az alacsonyabb bért és kiszolgáltatottabb helyzetet eredményező közfoglalkoztatotti státuszban.

A közmunkában történő visszafoglalkoztatás trükkjére az Európai Bizottság is felfigyelt. Egy részletes elemzésükben azt írták, hogy az önkormányzatoknál dolgoznak olyanok, akik közmunka keretében, alacsonyabb bérért végzik ugyanazt a munkát, amit korábban normális munkaszerződéssel rendelkező alkalmazottként végeztek. De nem csak az önkormányzatokat érték ilyen vádak: az akkori sajtóhírek szerint a Kliknél is rendszeresen éltek ezzel a módszerrel. Egy ponton már a Belügyminisztérium is megszólalt, és közleményt adtak ki, amiben világossá tették, hogy közfoglalkoztatási jogviszony nem létesíthető olyan feladat végzésére, amelynek ellátására törvény közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt ír elő.

Ágnes ugyan ma már nem közmunkás, de közel kilenc évig az volt, és ez nem csak egy ráaggatott címkét jelentett: megtapasztalta a közmunkás lét minden hátulütőjét.

A rendszer szemében ugyanis teljesen mindegy, hogy az árokpartot sepergeti vagy a könyveket rendszerezi a könyvtárban: a közmunkás nem mehet szabadságra, amikor akar, hiába dolgozik ugyanannyit, mint kollégája, fele annyi pénzt kap, és sokszor nem érezheti magát másnak, mint statisztikai adatnak.

De mi történt Ágnessel, miután visszatért volt munkahelyére? A legszembetűnőbb változás az volt, hogy a fizetése hirtelen a felére csökkent: közfoglalkoztatottként már csak 47 ezer forintot kapott havonta. De a hátrányos megkülönböztetések itt még nem értek véget, a közmunkásként eltöltött 9 év alatt kifejlesztett Ágnesben egyfajta bizonyítási kényszert.

“Duplán kellett, hogy teljesítsek, mert én voltam a dolgozók között az alacsonyabb rendű. Volt, hogy tíz órákat dolgoztam a havi ötvenezer forintért. Hétfőtől péntekig ezt csináltam, szombaton és vasárnap pedig újabb nyolc órában egy újságosbódéban árultam a magazinokat. Én úgy fogalmaztam ezt meg, hogy hétköznap dolgozom, hétvégén pedig pénzt keresek”.

Hiába nem idénymunkában dolgozott, a kötelező éves leállások őt is ugyanúgy érintették: volt, hogy februártól szeptemberig nem volt közmunka. A könyvtár ugyan nem állt le ezekre a hónapokra, de a jogszabályok felülírták az életet. Ilyenkor Ágnes elment felszolgálónak, konyhalánynak, de volt egy olyan nyár, amikor a lányával együtt egy szállodában dolgoztak: ő szobalányként, a lánya pedig reggeliztetőként. A szabadságát sem vehette ki akkor, amikor akarta. Egyik ősszel lehetősége lett volna rá, hogy táboroztatni vigyen gyerekeket, ami neki jó kis pénz lett volna, de nem engedték el. Indoklás nem volt, egyszerűen csak egy nem volt a válasz.

Ágnes sem úszta meg a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra típusú tanfolyamokat. “Elég megalázó volt az egész. Egyszercsak jöttek és közölték, hogy akkor nekünk mostantól három hónapig el kell járnunk a megyeszékhelyre egy tanfolyamra. Nincs apelláta. De arról semmit nem mondtak, hogy miért, vagy mi értelme van egyáltalán, csak az a dolgunk, hogy jelenjünk meg hétfőtől péntekig minden nap. Olyan tanáraink voltak, akik jóval kevesebbet tudtak nálunk, nevetséges volt az egész szituáció. A hölgy, aki oktatott, nem egyszer még az anyagot sem tudta felolvasni rendesen” – meséli. A tanfolyamot munkaidőben tartották, tehát 3 hónapig Ágnes és a többi közmunkás azért kapta a fizetését, hogy ott üljön a padban.

A végén volt egy vizsga, de szerinte az is teljesen abszurd és nevetséges volt: csoportot kellett alkotniuk és prezentálni egy tervet arról, hogy milyen programokat szerveznének, ha ők lennének egy művelődési ház igazgatói. “Miután megkaptuk az oklevelet, – amire őszintén szólva már azt sem tudom, hogy mi van írva -, minden ment ugyanúgy tovább: ugyanazt a munkát végeztük, ugyanannyi fizetésért. Szó sem volt róla, hogy hirtelen az elsődleges munkaerőpiacon találjuk magunkat. Díszletek voltunk egy olyan játékban, aminek lényege csak annyi volt, hogy papíron igazolni tudják, milyen sokan vettek részt ezeken a tanfolyamokon”.

Ágnes azóta nem dolgozik ott, rendes könyvtárosi állást kapott a közeli megyeszékhelyen, megbecsülik, ők hívták, mert sokra tartják a szakértelmét, ráadásul még egy felsőfokú szakmai tanfolyam elvégzésében is támogatják. Azt mondja, soha nem fordult meg a közmunkásként eltöltött kilenc év alatt a fejében, hogy felmondjon, hiába érezte minden áldott nap, mennyire megalázó is, ami történik vele.

"Én abszolút könyvtáros alkat vagyok. Mellékállásban elvégzek bármilyen munkát, nem esik le az ujjamról a karikagyűrű, de a szívem a könyvek közé húz. Van olyan olvasóm, aki csak azért buszozik el ebbe a könyvtárba, mert én itt dolgozom”.

Az ország legjobb múzeumában közmunkásként

Közmunkásként, havi nettó 70 ezer forintért dolgoznak diplomás művészettörténészek az ország egyik legnívósabb múzeumában. Három interjúalanyunkből kettő tavaly tavasszal írta alá idén február végéig szóló szerződését, akkor még azt gondolták, hogy ki lehet bírni ennyi időt ebben a sok szempontból megalázó helyzetben, de a közalkalmazotti státusz elérése valószínű csak álom marad. Mindannyian sokat tanultak azért, hogy művészettörténészek lehessenek, imádják a szakmájukat, nem szeretnének háromszor ennyiért a kereskedelemben dolgozni, de nagy valószínűség szerint szakmájukból hamarosan nem marad más, mint egy hobbi.

Művészettörténészként el lehet menni dolgozni múzeumokba, galériékba, tanítani vagy kutatni. És be lehet kerülni a főváros, de túlzás nélkül talán az egész ország szakmailag legnevesebb múzeumába is. Egy pályakezdőnek ez óriási lehetőség, nem véletlen, hogy interjúalanyaink – akik szeretnének névtelenségben maradni – is kapva kaptak az alkalmon, amikor egy ismerősük kiposztolt a Facebookra egy hirdetést, amiben frissdiplomás művészettörténészeket kerestek az érintett intézménybe. “A hirdetésben semmi konkrétum nem volt, mindössze annyit írtak, hogy a múzeum adattárában kellene dolgozni” – mesélték. Az interjún aztán kiderült, hogy kulturális közfoglalkoztatottként, magyarán közmunkásként alkalmaznák őket.

Egyikük egyszer már elhagyta a pályát, így tisztában volt vele, milyen nehéz is elhelyezkedni, de a másik két interjúalanyunknak sem voltak vérmes reményei ezen a téren. “Minden hely be van töltve, kihalásos alapon lehet bekerülni. Nagyon sokan végzünk a szakmában, és kevés az elhelyezkedési lehetőség. A nívós helyek pedig mindig is különösen nagy falatnak bizonyultak.

Az nem elvárható, hogy menjen el mindenki az Aldiba meg a Lidlbe dolgozni. Ha valakinek a művészet, a kultúra iránt van affinitása, akkor az nem tud elmenni hentesnek

– mondják.

Ők is szokták olvasni azokat a véleményeket, amik szerint, eleve hülye az, aki olyan szakot választ, amiről nagy eséllyel tudni lehet, hogy nehéz lesz benne elhelyezkedni, és ha sikerül is, akkor nagyon kevés fizetésért. “Meg szoktuk kapni, hogy miért nem megyünk el informatikusnak, abból úgyis hiány van”.

És bár mind a hárman érezték már a legelején, hogy a keretek, amiket felajánlottak nekik, finoman szólva sem ideálisak, az előbb említett okok miatt, végül igent mondtak a munkára. Ebben nagy szerepe volt egy ígéretnek is. “Azt mondták az elején, aki tehetséges, bizonyít és beválik, kaphat majd egy kezdő közalkalmazotti státuszt, és lehet belől mondjuk kezdő muzeológus vagy segéd muzeológus” – mesélik. A határidő napok múlva lejár, de nagyon úgy fest, hogy az egészből nem lesz semmi.

Hetvenezer párszáz forintot kapnak havonta kézhez, ez a hivatalos diplomás közfoglalkoztatott bér. Az érintett intézményben nem ők az egyetlenek, akiket ilyen státuszban foglalkoztatnak, volt olyan, hogy összesen 14-en voltak, nagy részük diplomás művészettörténész.

“Ennyi pénzből csak úgy tudsz megélni, ha valaki segíti. Ez viszont egy idő után rém kellemetlen. Ha csak azt nézem, hogy egy könyvesbolti eladó kétszer annyit keres érettségivel, akkor a legkevesebb, amit érzek a frusztráltság és a megalázottság. És bár 15 évvel ezelőtt elhagytam a pályát, tavalyelőtt mégis úgy döntöttem, hogy megpróbálom újra, még ha nagyon kevés pénzért is.

Ez a legnagyobb mézesmadzag, hogy művészettörténészek vagyunk és az ország legjobb múzeumában dolgozhatunk. Ennyi pénzért. Ez annyira frusztráló, amit nem lehet lenyelni és nem lehet elfogadni”

– mondja egyikük.

A munkájuk gyakorlatilag abból áll, hogy egy netes bázisba írnak be adatokat, scannelnek, képeket töltenek fel, ezen kívül kaphatnak egyénre szabott és plusz feladatokat is, és ezen pont jön be igazából a valódi szakmájuk. Álommunkájuk nincs, az egyik frissdiplomás azt mondja, már azzal is megelégedne, ha státuszba kerülhetne. “Nagyon szeretek kutatni, ha ezt egy normális fizetésért csinálhatnám, azzal már tökéletesen elégedett lennék. Most ugyanis megalázottnak érzem a pénz miatt, de hát végülis nem a pénz miatt választottam ezt a szakmát” – teszi hozzá.

Az alacsony fizetés nem az egyetlen, ami arra emlékezteti őket, hogy milyen címke alatt is dolgoznak nap mint nap. Azt mondják, zárt társaságot alkotnak az intézményen belül, amire csak ráérősít az is, hogy egy félig raktárnak nevezhető helyiségben ülnek, elszeparálva a többiektől. Teljesen külön szárnyban vannak, körülöttünk nincsenek irodák.

Tudnak róla, hogy a hátuk mögött “közmukinak” és “közfoginak” hívják őket, és azzal is gyakran szembesülnek, hogy másképp viszonyulnak hozzájuk, miután megtudják, hogy nem közalkalmazottak.

Hiába közelítenek a negyvenhez, vagy esetleg 2-3 gyerekük is van, ugyanúgy 20 nap szabadság jár nekik évente, mint az összes többi közmunkásnak.

Aki akar, hosszabbíthat további négy hónapra, bízva benne, hogy addigra felszabadul valahol egy hely, de utána nagy valószínűséggel az egész programot lezárják. De erről semmi biztosat nem tudnak, mert “hetente más infók jönnek arról, hogy mi várható. Hivatalos tájékoztatást nem kapunk, néha megsúgják a jobban értesült kollégák, ha hallottak valamit, de nekünk senki nem szól a jövőről”.

A két fiatal munkatárs kivárja a következő négy hónapot. Nem mosolyogva és nem örömmel, de minimálisan még bíznak benne, hogy változik valami. Egyikük azt mondja, ha vége a progamnak, akkor két hónap próbaidőt ad magának, az alatt megpróbál elhelyezkedni, ami várhatóan nem sikerül majd. “Aztán ez a szép szakma hobbivá minősül, én pedig elhagyom a pályát”.

“Ez a szó, hogy közmunkás vagyok, borzalmas mentális súlyt helyez az emberre, megeszi az ember lelkét”

– mondja egyik interjúalanyunk. Ő a szűk családi és baráti körén kívül nem is szereti elmondani senkinek, milyen státuszban dolgozik.

“Amikor új embert ismerek meg, és megkérdezi, hogy mit dolgozom, akkor megmaradunk annyiban, hogy művészettörténész vagyok alacsony pozícióban, és nem megyek bele mélyebben. Úgy érzem, hogy ha bevallom, hogy közfoglalkoztatott vagyok, akkor azzal azt vallom be, hogy kevesebb vagyok, mint a többiek, hogy én valamiben hiányt szenvedek” – meséli.

Szerintük jó, hogy egyáltalán van lehetőség a pályakezdők előtt, és még azt is el tudnák fogadni, hogy az első időkben kevesebb a fizetésük is. Amit hiányolnak, az a fokozatosság, hogy nincs semmilyen garancia arra, hogy pár éven belül a múzeumon belül kapjanak egy rendes státuszt.

Ez nem egy szerves valami, hanem egy szigetszerű képződmény. Nincs egy látható létra, amin feljebb lépkedhetünk, itt egy szék van, amire leültünk, és egyetlen irány áll előttünk: felállni és elsétálni, ha nem tetszik”.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Ittasan indult kihallgatásra, ahova ittas vezetés miatt idézték be, de útközben lebukott Gödöllőn

A 39 éves budapesti férfit a biztonsági öv használatának elmulasztása miatt állították meg a rendőrök. Az igazoltatáskor derült ki, hogy nemcsak ittasan vezet, de épp egy korábbi, hasonló ügye miatt tartott a Gödöllői Rendőrkapitányságra.

KÉK HÍREK

Otthoni hűtőfürdő közben került víz alá egy kisgyerek Győrben, később a kórházban meghalt

Büntetőeljárás indult egy győri kisgyermek halála miatt, aki otthoni fürdetés közben lett rosszul. A család szerint a kórház hibázott, az intézmény azonban tagadja a mulasztást.

KÉK HÍREK

Eltűnt egy fiatal az Ozora Fesztiválon: a 21 éves Bencét tizenkét napja nem találják sehol

A 21 éves Szolnoki Bencét a családja és a rendőrség is keresi, miután a fesztivál második napján eltűnt. A fiú egy vita után hagyta el a sátrat, de a ruháit és az ételét nem vitte magával.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Annyit értenek a nukleáris energiához, mint ló a mozijegyhez” – a Paksi Atomerőmű fideszes vezetését bírálta a volt MVM-főnök

Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek egykori vezérigazgatója élesen bírálta a paksi atomerőmű jelenlegi vezetését. Szerinte a menedzsment szakmai felkészültsége nem megfelelő, a létesítményt valójában a kétezer fős szakmai stáb működteti.

M.M. / Fotó: ATV/YouTube - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt arról a 2018-as leveléről, amelyben már akkor a paksi atomerőmű hűtési problémáira és a Paks II projekt aggályaira hívta fel a figyelmet. A volt MVM-vezér szerint a 2018-as figyelmeztetései bejöttek. Azt mondta, nem örül ennek. A Süli János akkori miniszternek írt levelében két kulcsmondat szerepel, az egyik, hogy „jelenleg üzemelő Paks I végletekig kihasználja a Duna folyóvíz adta hűtési lehetőségeket”, a másik pedig, hogy „egyszerűen nincs és nem is lesz megfelelő mennyiségű víz a Dunában.”

Mártha szerint „az a baj, hogy szerintem most sokkal nagyobb a gond, mint amit a levélben leírtam.”

Kifejtette, hogy a Paks I atomerőmű jelenleg a nyolc turbinából eggyel, a négy reaktorból pedig egy csökkentett teljesítményűvel üzemel, ami egyáltalán nem felel meg a tervezett működési állapotnak. Bár az orosz gépkönyvek említik ezt a lehetőséget, de nem heteken vagy hónapokon át tartó üzemre tervezték. A helyzetet egy hasonlattal írta le:

„Ez olyan, mintha egy Forma 1-es autóval a budapesti belvárosban döcögnénk, megállással indulva, 5 km/órás sebességgel.”

A paksi szakemberek munkáját zseniálisnak nevezte, akik ebben a helyzetben is képesek működtetni az erőművet. Ugyanakkor élesen bírálta az atomerőmű jelenlegi vezetését.

Úgy fogalmazott, az erőmű egy félkatonai szervezet, amelynek élén jelenleg „egy bukott fideszes energiahivatali elnök [Horváth Péter Jánosra gondol - a szerk.] ül, és a felügyelő bizottság élén pedig egy Fidesz által indított országgyűlési képviselő, aki úgy tudom, hogy nem nyerte meg a körzetét [itt pedig Steiner Attilára].”

„Ők ketten szerintem annyit értenek a nukleáris energetikához, mint ló a mozijegyhez. Nem ők viszik a művet. Az a kétezer ember viszi, aki ott éjjel-nappal azon dolgozik, hogy ez az egy turbina és az a fél reaktor terhelés működjön.”

Mártha szerint a kormányzati kommunikáció is ezt tükrözi, mivel a miniszterelnök helyszíni látogatásai során nem a felsővezetőkkel, hanem a műszaki vezérhelyettessel mutatkozik. Úgy véli, egy atomerőmű esetében nem szerencsés, ha törések vannak a menedzsment és a szakszemélyzet között.

A jelenlegi, csökkentett teljesítményű üzemmód fenntarthatóságával kapcsolatban bizonytalanságát fejezte ki. Azt mondta, a blokkvezérlő mérnökök bravúrja, hogy a rendszer így is működik, de abban nem biztos, hogy ez hetekig vagy hónapokig tartható.

A legnagyobb veszélynek azt tartja, ha az utolsó blokk is leállna. „Ha ne adj isten Paks leáll, mert elfogy a víz, akkor egy 2000 megawattos termelőberendezés átfordul az ország egyik legnagyobb fogyasztójává.”

Míg egy működő blokk képes „megfűteni” a másikat az újraindításhoz, a teljes leállás és kihűlés utáni újraindítás rendkívül nehézkes lenne. Egy régi példát említett: „Ez utoljára több mint 40 éve ezelőtt indult el hideg állapotból, ahhoz külön kazánparkot építettek a szovjetek, és arról a kazánparkról fűtötték meg az első reaktort.” Hozzátette, hogy ezt a kazánparkot már évtizedekkel ezelőtt lebontották.

A jelenlegi helyzetet, amikor a Duna vízszintje centikre van a leállástól, „hajmeresztő pillanatnak” nevezte.

A reaktorok élettartamára is káros a gyakori leállítás és újraindítás. Az orosz tervek szerint ezeket a blokkokat folyamatos, teljes terhelésű üzemre tervezték, a le- és felterhelés fogyasztja az élettartamukat. Emlékeztetett, hogy a románok a cernavodai atomerőműnél hasonló problémákkal küzdenek, és négy uszályt süllyesztettek el a Dunában, hogy egy mesterséges küszöbbel megemeljék a vízszintet.

Mártha Imre beszélt egy lehetséges megoldási javaslatról is, amelyen a budapesti közüzemek a Műszaki Egyetemmel közösen dolgoznak.

A projekt célja egy 120 kilométeres távvezeték kiépítése Paks és Budapest között, a Duna nyomvonalán, amellyel az atomerőmű hulladékhőjét lehetne eljuttatni Budapestre és az útba eső városokba távfűtési célra.

Ez szerinte Pakson is segítene, mert a jelenleg a Dunába engedett hőt hasznosítani lehetne. Konkrét becslést is mondott: „A mi számításaink szerint, ami még nagyon előzetes, egy ilyen 150-200 megawatt hőt, teljesítményt ilyenkor is el lehetne hozni, ami most egyébként az élethalál közötti különbség.” Hangsúlyozta, hogy ez egy többéves projekt.

A Paks II beruházás kapcsán megismételte korábbi aggályait. Szerinte a jelenlegi helyzetben a Dunába már egyetlen megawattnyi plusz hőteljesítményt sem lehetne beengedni, ezért Paks II esetében elkerülhetetlen lesz hűtőtornyok építése. Ez a Heller-Forgó-féle technológia ismert és működő, de megépítése az egész projekt újratervezését, újraengedélyeztetését és jelentős költségnövekedést vonna maga után.

A nagyméretű atomerőművek építését mára elavult koncepciónak tartja, a Paks II projektet egy kihalásra ítélt mamuthoz hasonlította.

Felidézte, hogy már évekkel ezelőtt megjósolta, hogy az Európai Unió a tiltott állami támogatás és a szabványok miatt sem fogja engedélyezni a projektet az eredeti formájában.

„Most olyan érdekes, hogy én ezt megmondtam, csak senki nem hitte el.”

Ehelyett a Paks I blokkok üzemidejének meghosszabbítását tartaná a legfontosabbnak, akár 80 éves korig, ahogy arra amerikai példák is vannak. Kritizálta a kormány korábbi „szélerőmű frászát”, mondván, ha az elmúlt 16 évben épültek volna szélerőművek, azok most jelentősen kiegészíthetnék a napelemparkokat, és könnyebb helyzetben lenne az ország.

Teljes interjú:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Azt mondta a munkásoknak a debreceni építésvezető, hogy nem jön vonat - de jött, ketten meghaltak, miután a szalagkorláthoz szorította őket a szerelvény

Vádat emelt az ügyészség az építésvezető ellen. A nyomozó hatóság szerint a férfi úgy küldte a munkásokat bejelentés nélkül a sínekhez, hogy a korábbi vágányzár már nem volt érvényben.

KÉK HÍREK

Elsüllyedt egy nő a Velencei-tó iszapjában, drámai mentés lett a vége

Egy 35 éves dunaújvárosi nőt kellett kimenteni a Velencei-tó iszapjából, miután elsüllyedt és nem tudott szabadulni. A segítségére egy szolgálatát épp befejező vízirendőr sietett, aki a szolgálati rádión hallotta a riasztást.

KÉK HÍREK

„Láttam, hogy orrán, száján folyik az alvadt vér” - Holtan vittek haza a betegszállítók a hatvani kórházból egy idős nőt, vizsgálat indult

Rendkívüli haláleset miatt indított közigazgatási eljárást a Hatvani Rendőrkapitányság a 80 éves fekvőbeteg asszony ügyében, akit a család szerint a betegszállítók leszíjazva, ülő testhelyzetben hoztak haza, holtan. A hatvani kórház belső vizsgálatot rendelt el, és állítja, a beteget „fekvő testhelyzetben” utasítással adták át.

SZEMPONT

Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.

M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”

Kapcsolódó

Magyar Péter: Átfogó energiafejlesztési tervet fogadott el a kormány

A kormány elfogadta az átfogó energiafejlesztési tervet, amely a megújuló forrásokat és az ellátásbiztonságot helyezi előtérbe. A fejlesztéseket vegyes finanszírozással, hazai és uniós forrásokból, valamint magántőke bevonásával valósítják meg.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Megvilágosodni és megpirulni” akart a villanyoszlopon egy teljesen meztelen férfi Zuglóban

A Zuglói Önkormányzati Rendészet és a polgárőrség munkatársai akadályozták meg egy zavart férfi öngyilkossági kísérletét. A Rákos-patak partján találtak rá, mielőtt felmászott volna egy magasfeszültségű oszlopra.

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

SZEMPONT

Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje

A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.

„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:

Kapcsolódó

Életveszélyes fenyegetést kapott Majka, nem vállalja egy erdélyi koncertjét

A rapper a privát számára kapott SMS miatt nem vállalja a sepsiszentgyörgyi SIC Feszten való fellépését. A késő este érkezett üzenetben azt írták neki, hogy alig várják, hogy Erdélybe érkezzen, hogy revansot tudjanak venni rajta.