HÍREK
A Rovatból

Egyetlen cég végzi 68,5 milliárdért az állami szektor takarítási és kertészeti munkáit

A Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság (KEF) ellátási körébe tartozó ingatlanokban, vagyis az állami szektorban négy évig egyetlen cég, a B+N Referencia Zrt. végezheti a takarítást, a fertőtlenítést, a kártevőirtást, valamint a kertészeti és parkfenntartási munkákat.


A megbízás értéke 54 milliárd forint plusz áfa, azaz 68 milliárd 580 millió forint. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben elérhető dokumentumok szerint a megbízás 48 hónapra, illetve a meghatározott összeg kimerüléséig szól, de ha négy év alatt nem hívnák le a teljes összeget, akkor a megbízás egy évvel meghosszabbítható.

Az eljárásban egyetlen kis- vagy középvállalkozás sem tudott labdába rúgni.

„A szolgáltatási egységárak minél alacsonyabb mértéke érdekében” ugyanis nem volt lehetőség részajánlattételre, tehát például arra, hogy egy-egy cég vagy társulás egy megyében vagy helyszínen végezze el az adott munkákat. – írja a 24.hu, hangsúlyozva, hogy a nagyobb cégek számára sem volt nyitott a „verseny”, mivel az eljárásban kikötötték, hogy „csak olyan ajánlattevőket várnak, akiknek a közbeszerzés tárgya szerinti (takarítási és/vagy kártevőirtási és/vagy kertészeti szolgáltatások), az előző három lezárt üzleti évből származó, áfa nélkül számított árbevétele eléri a nettó 10 milliárd forintot”.

E kikötésnek megfelelően a hatalmas összegű megbízásra mindössze két ajánlat érkezett: a B+N Referencia Zrt. mellett a Jánosik és Társai Kft. szállt versenybe. Végül a nyertes cég ajánlatára ezer pontot adtak az értékelés során, a második helyezett pedig 998,6 pontot kapott.

A KEF üzemeltetési, illetve ellátási körébe országosan 1501 létesítmény tartozik, ezek nettó alapterülete 2 284 551 négyzetméter. „Ebből a napi takarítással érintett nettó alapterület 1 622 922, a kártevőirtással érintett nettó alapterület 785 438, a kertészeti és parkfenntartási szolgáltatással érintett nettó alapterület pedig 247 702 négyzetméter” – mutat rá a 24.hu cikke.

A hatalmas területen végzendő feladat igen sokrétű a napi, illetve az időnkénti nagytakarítástól kezdve a fertőtlenítésen és kártevőirtáson, állati tetemek elszállításán át egészen a Solymász Szolgálat alkalmazásáig. (Ez utóbbi biológiai védekezést jelent: a sólyom elriasztja a terület környékén megtelepedő seregély-, varjú- és galambcsapatokat.)

A nyertes B+N Referencia Zrt. az utóbbi években a legnagyobb építőipari cégekhez mérhető megrendeléseket kap – így ragadt rá a sajtóban „a takarítás Mészárosa” elnevezés.

A cég márciusban például egy négy évre szóló, 300 milliárd forintos keretmegbízást vitt el, amelyet ugyancsak a KEF írt ki az ország kórházainak (kivéve a honvédséget és az egyetemi klinikákat) takarítására. Kis-Szölgyémi Ferenc, a B+N Referencia Zrt. tulajdonosa akkor a Telexnek úgy nyilatkozott: „a kormányzat valószínűsíthetően azért bízza egy tapasztalatokkal, kellő szakértelemmel és méretnagysággal rendelkező cégre ezt a szolgáltatást, mert szűk egy évvel a választás előtt nem akar kockázatot vállalni, és nem várt eseményekkel szembenézni az egészségügyben. Most a járvány miatt, később várhatóan a hatalmas tömegek miatt. Így a kórházi higiénia elsőrendű fontosságú.”

A sajtó Kis-Szölgyémi Ferencet Rogán Antal környékén emlegeti, ő azonban a Telexnek azt mondta: még sosem találkozott a miniszterrel. Emellett arról is beszélt, hogy a Habony Árpád hitelezőjeként, illetve a Fidesz-közeli Mathias Corvinus Collegium mögötti alapítvány miatt is ismert Tombor Andrással, akivel három évig együtt dolgozott a Multireklámban, már öt éve nem beszélnek. Az ugyanakkor tény, hogy a B+N Referencia Zrt. 10 milliárd forintos forráshoz jutott a Magyar Nemzeti Bank kötvényprogramjában, valamint olyan, a NER legfelsőbb köreihez sorolt cégekkel köt üzleteket, mint Pintér Sándor belügyminiszter egykori cége, a Civil Biztonsági Zrt., illetve a Valton-Sec Zrt., amely a kormány kedvenc őrző-védő cégeként ismert.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk