A Rovatból

Dés László: "A zene az életem, de kötelességemnek érzem, hogy néha megszólaljak"

A Dimenziótól a Pál utcai fiúkig, a jazztől a kultúrpolitikáig. Az új lemezzel jelentkező Dés Lászlóval beszélgettünk.


Dés Lászlónak a napokban jelent meg Éjféli járat című szerzői lemeze, december 29-én pedig a Papp László Arénában lesz koncertje Mi vagyunk a grund címmel. Innen indult beszélgetésünk a művész otthonában.

- Ehhez a szép intim hangulatú lemezhez napjaink legjobb költő-szövegírói írtak verseket, köztük Parti Nagy Lajos, Bereményi Géza, Bródy János, Müller Péter Sziámi. Hogyan született meg?

- Évtizedek óta szerettem volna csinálni egy olyan lemezt, amelyen én adom elő a magamnak írt dalokat. De valahogy mindig volt valami nagy munka, ami felülírta a tervemet. Amikor jön egy nagy feladat, egy olyan téma, amire felkapod a fejedet és meglátod benne a lehetőséget, meg kell csinálni, mert különben el fog menni melletted. Nekem rengeteg ilyen volt az életem során, és mindig halogattam, mondván, hogy ráérek még. Így telt el 25 év.

Akkor adtam magamnak egy végső határidőt, 2018 nyarát, mert úgy éreztem, hogy ha most nem csinálom meg, akkor soha.

Az év elején kezdtem el írni a dalokat, hogy befussak az augusztusi felvételre. Még az a szerencsés helyzetem is adódott, hogy éppen turnéztam nyáron, és amikor egy-egy új dal elkészült, felvettem a turné repertoárjába, így muzsikus társaim is megtanulták. Mire bementünk a stúdióba, három nap alatt felvettük a dalok alapjait. Ráadásul többségüket nem is „sávosan”, ahogyan a könnyű műfajban szokták, hanem együtt játszottuk fel őket, és ez szerintem érződik is a lemezen.

Dalénekesként általában 20 éves kor körül szoktak először színpadra állni, nekem ez 64 évesen jött el.

Bár 10-12 éve fellépek egyedül, de 2017 novemberében fordult elő először, hogy egy 28 előadásból álló saját koncertkörúton egyedül adtam elő a dalaimat.

-Nekem a lemezről a Szentiment a kedvencem, a Hóesés két, instrumentális és szöveges variációja, és A szél sodorja el, Bródy versével. Ez utóbbi bevezetője engem a korai Morricone-westernzenékre emlékeztetett. Hozzád melyek állnak a legközelebb?

- A maga módján mindegyik. A Hóesés az első dal volt az életemben, amit Bereményi Gézával írtunk meg Udvaros Dorottya lemezére. Emlékszem, feljött hozzám és mondta, hogy játsszak, akkor még nem tudtam, hogy ő ott helyben megírja a szöveget. Ebben van valami jelképes, és úgy gondolom, hogy legalább annyira illik hozzám is, mint Dorottyához. Egész más a viszonyom hozzá, mint az Éjféli járathoz, ami teljesen új, vagy a Hosszú menethez, amit Cserhalmi Györgynek írtam a Férfi és nő produkcióhoz. Ez az előadás már nem megy, és mivel a számnak nem készült stúdióváltozata, és valószínűleg „Tyutyu” már soha többet nem fog fellépni ezzel a dallal, azt akartam, hogy fennmaradjon. Az Éjféli járat jó lett címadónak: nagyon szeretem a lüktetését – nemigen szoktam ilyen dalokat írni – és Sziámi szövegét. Amikor eldöntöttük, hogy ez lesz a lemez címe, éppen ez volt a kedvencem.

- A neveddel először 1974-75 körül találkoztam, amikor az LGT-vel kezdtél játszani. Aztán a következő évtizedben két olyan formációd volt, a Dimenzió és a Trio Stendhal, amelyek nyomot hagytak a magyar zenei életen.

- Az LGT számomra mindig nagyon jó szórakozás volt - azóta sincs ilyen rock-zenekar Magyarországon - de az én szenvedélyem akkoriban a jazz volt. 1974-ben az Interbrassban kezdtem játszani, de a 74-es téli turnéjukon kísértük őket Gőz Lacival. Friedrich Károly, a jazz-történet tanárom kért meg minket, hogy ugorjunk be. Pedig addig nem is ismertem a dalaikat.

1979-ig nem volt olyan, nálam 10-12 évvel idősebb profi jazz-zenész, akivel ne játszottam volna.

Zenéltem Tomsits Rudolffal, Kőszegi Imrével, Babos Gyulával, Szakcsi Lakatos Bélával, Pege Aladárral, Vukán Györggyel. Aztán behívtak katonának, és akkor elkezdtem gondolkodni, hogy ki vagyok én: egy, a muzsikustársak által megbecsült szaxofonos, aki igyekszik mindenhol jól megfelelni és megtalálni a hangot. De hol vagyok mindebben én? Akkor határoztam el, hogy csinálok egy zenekart. A Dimenzió 1979-ben alakult, de mire megcsináltuk az első lemezt, már Rátonyi Robi helyett Másik János zongorázott, Becze Gábor bőgőst, aki elment a Kalákába, Tóth Tamás váltotta fel. A harmadik, 1986-os Avec plaisir című Dimenzió-lemezre találtam meg a saját hangomat. Hasonlították stílusomat Gato Barbierihez, John Coltrane-hez, Michael Breckerhez. De arra vágytam, hogy azt mondják: úgy fújsz, ahogy a Dés...Amikor ez megtörtént, érdekes módon fel is oszlott a Dimenzió.

-És ez a hangod a Trio Stendhalban teljesedett ki igazán. És ez a hang akkor a világon egyedülálló volt.

-Igen, akkor elcsíptünk valami eredetit Snétberger Ferivel és Horváth Kornéllal, szinte az első alkalommal, hogy együtt megszólaltunk. Kezdetben „szájhagyomány útján” terjedt, aztán három évi munka után egyszer csak berobbant, és nemcsak a jazz-rajongók éreztek rá. Szinte egyszerre történt ez itthon és külföldön.

Kitörtünk a jazz-gettóból, és a Vígszínházban kezdtünk koncertsorozatokat adni ősszel és tavasszal telt házakkal.

Fesztiválokra jártunk, Olaszországban csináltuk a lemezeinket. 1986-ban Wolf Péter szervezett be Ferivel együtt egy tv-műsorba. Ljubljanába mentünk, az ottani Big Banddel csináltunk egy felvételt, út közben sokat beszélgettünk, és kiderült, hogy mindketten szeretnénk továbblépni. Bár akkoriban én már eléggé elfoglalt voltam filmzenék és színpadi kísérőzenék írásával, nagyon vonzott a Ferivel való kísérletezés. Két lány akkor nyitott egy Figaro nevű bárt a Wesselényi utcában – egy fodrászszövetkezeté volt a hely – és felvetettem, hogy járjunk le oda minden este duóban játszani. Este 10-től éjjel 2-ig nyomtuk. Az első héten még latinos dolgokat játszottunk, de utána már csak improvizáltunk, és nagyon éreztük egymást. Így alakult ki az első repertoárunk, és aztán bevettük Horváth Kornélt is. Zenénknek pillanatok alatt híre ment, a közeli Fészek Klubból átjártak a színészek, írók, stricik és a kurvák...

-Nagyon sok filmhez írtál zenét, egyik-másik betétdal szinte maradandóbb, mint maga a film. Elég csak a Szerelem első vérig főcímdalára, vagy a Nagy utazásra gondolni. Mi az, ami egy filmben Téged megihlet?

- Minden film történeteket mesél el, a színekkel, a képi megfogalmazásokkal, tempójával, a színészi játék még szavak nélkül is igen erős hangulatokat közvetít.

Nálam a munka mindig a forgatókönyv elolvasásával kezdődik, amelynek kell annyira jónak lennie, hogy beindítson.

Ezután próbálok fókuszálni egy-egy jelenetre. Kelet-Európában ugyanis nem úgy működik a filmzene, mint Hollywoodban, ahol elkezdődik a film elején, és utána egyfolytában szól egészen a végéig. Nekem szerencsém volt, mert gyerekkorom óta nagyon szeretek olvasni, így egy szövegkönyv megértése, feldolgozása nem jelent nehézséget. És ez segített abban, hogy az olyan dramatikus műfajokba, mint a film vagy a színház, bele tudjak folyni.

-Ha olvasás, akkor Esterházy Péter. A Ti közös előadásaitok szintén egyedülállóak voltak a maguk nemében Magyarországon, engem az amerikai beat-költők felolvasó estjeire emlékeztettek, amelyeket kiváló jazz-muzsikusok kísértek – köztük szaxofonosok is.

- Esterházy Péter rengeteget jelentett nekem emberileg is.

Szinte lehetetlen feldolgozni egy ilyen közeli barát elvesztését. Nagyon szerettük ezeket a közös esteket, de számomra, mint ember, pótolhatatlan.

1991-ben kezdtük. Addig Magyarországon főleg olyan zenés irodalmi estek voltak, ahol a szövegek között egy klasszikus zongorista, vagy egy kamarazenekar játszott valamit, de egyáltalán nem volt biztos, hogy annak a Haydn-, vagy Chopin-darabnak köze volt az elhangzott szöveghez. Mi valami egészen mást kezdtünk az ilyen „jól fésült” estek helyett. Én mindig csak az elhangzó szövegre improvizáltam, az író kezdte, és én az ő szövegére reflektáltam. A közönség is ráérzett ennek a játéknak a lényegére, a második-harmadik megszólalásom után kezdték megérteni, hogy ezekből összeáll valami.

Borzasztó jó volt Péterrel együtt lenni, utazni, dumálni, enni-inni. Az együtt létezés vele olyan, mintha a másik a testvéred lenne. A fellépés ehhez képest csak hab volt a tortán.

Volt egy négy írós estünk, Spiró Györggyel, Parti Nagy Lajossal és Závada Pállal, sokszor bemutattunk a Pesti Színházban és vidéken is. Amikor Péter elment, úgy döntöttünk, hogy folytatjuk, de úgy, hogy minden este olvasunk fel tőle is.

-A december 29-i Aréna-koncert címe: Mi vagyunk a grund, egyértelmű utalás A Pál utcai fiúkra. Az est folyamán sok minden elhangzik majd, köztük musicaljeid részletei. A Te zenés színpadi műveid szinte mindig híres könyvek, filmek nyomán készültek. Nem érezted, hogy valóságos istenkísértés a Valahol Európában-hoz, A dzsungel könyvéhez, vagy akár A Pál utcai fiúkhoz hozzányúlni?

- Amikor a Valahol Európábant elkezdtem, sokan aggályoskodtak. Hiszen a csodálatos film Radványi Géza alkotása, amelyben olyan művészek vettek részt, mint Makk Károly vagy Balázs Béla, az egyik legnagyobb magyar színész, Gábor Miklós volt a főszereplője. Mégsem éreztem szorongást, éppen az volt benne az izgalmas, hogy ehhez a szép történethez a film eszközeit a színpadon a zene eszközei váltják ki. Például a Vándorlásnál úgy érezzük, hogy hetek, hónapok telnek el egy 3-4 perces dalban. Nem volt ilyen gondom A dzsungel könyvénél sem, először A Pál utcai fiúknál éreztem – olyannyira, hogy már megvolt a könyv színpadra alkalmazott szövegkönyve, és el kellett volna kezdenem a zenét írni, de képtelen voltam. Két dalt megírtam, aztán fél évre lebénultam.

Akkor tényleg nyomasztott az, hogy egy világszerte nagyon szeretett alapműről van szó, hogyan fogom meg zenében?

A szigligeti alkotóházban voltam - a Valahol Európában óta minden nagyobb munkámmal ide vonultam el – gyönyörű szeptemberi idő volt, és nem jutottam előbbre. Kint ültem a teraszon és olvastam. Egyszer csak megjelent Török Ferenc, aki éppen akkor fejezte az 1945 című filmjének forgatását. Eszembe jutott, hogy a Nagy Könyv című tv-sorozatban ő jelenítette meg képben A Pál utcai fiúkat. Aznap este beültünk egy kocsmába és egész idő alatt csak A Pál utcai fiúkról beszélgettünk, éjszakába nyúlóan vitatkoztunk. Másnap reggel leültem a zongorához és megszületett a nyitány. Ez a véletlen találkozás, Török Feri katalizátor-szerepe kellett hozzá... Ez a nyitány az egész darabot meghatározó elemeket tartalmaz. Például a fiúk a ritmusokat saját maguk csinálják. Ez egyfajta zenei metafora – ahogy összeáll egy csapat, úgy áll össze egy ritmusképlet is, és ez végigvonul az egész darabon. Aztán rájöttem arra is, hogy a grund egyszerű világ, és ha ezt egy túlhangszerelt és túlbonyolított zenével próbálom megjeleníteni, az idegen lett volna a történettől. Így született meg hozzá a klasszikus 60-as évekbeli beat-felállás, a két gitár, zongora, dob.

- A gyerekek kora a regénynek is egyik neuralgikus pontja. És még a „boldog békeidők” történelmi korát is össze kellett hozni a 21. századdal.

- A Pál utcai fiúk nálunk 5. osztályban kötelező – szerintem korai: a könyv szereplői 14-15 évesek. Molnár Ferenc nem véletlenül választotta a kiskamasz-kort, a mi szereplőink fiatal emberek, és azóta bebizonyosodott, hogy jó döntés volt.

Egy 11 éves gyerek is tökéletesen megérti a történetet, de nem biztos, hogy annak valódi súlyát, mélységét fel tudja mérni. Ha csak azt vesszük, hogy a grund a haza metaforája, máris más dimenzióba kerül.

Nagy feladatunk az volt, hogy milyen szövegkörnyezetet használjunk, megőrizve a molnári világot, de mégis a 2010-es évek közönségéhez szólva. Ezt meg lehetett volna úgy csinálni, hogy nosztalgikusan visszarepülünk 100 évet, verklizene szól, mint Fábri Zoltán filmjében. Én azonban olyan zenét akartam csinálni, ami maivá teszi a történetet, hogy a nézőtéren ülő fiatalok és az idősebbek is úgy érezzék, közük van hozzá és létrejöjjön az interakció a színpaddal.

- Vajon mi lehet az oka annak, hogy annyira népszerűek manapság a híres irodalmi művek musical-adaptációi?

- A színház verhetetlen. Az emberek egyre inkább kikopnak a mozikból, legfeljebb csak egyes agyonreklámozott amerikai szuperprodukciókra mennek be néha, tévében, vagy interneten néznek filmeket. A lemezipar régen összeomlott, szintén az internet váltotta ki. Visszaesőben van a könyvpiac is. Egyedül a színház virágzik, mert azt nem lehet pótolni. Egy színházi előadást nem nézhetsz meg tévén, mert minden elveszik belőle, ami a lényege.

Csak a színházban éled át azt az élményt, hogy ott, előtted születik meg valami. Ez tartja a színházat életben.

A gyerekeken is lemérhető a hatása. Ma már 4-5-6 éves gyerekek a tableteken a legvéresebb játékokat játsszák, és meg se kottyan nekik. A színházban egy dal mondja el, hogy Balu, a medve elmegy magányosan meghalni és elbúcsúzik Mauglitól. A halál szó el sem hangzik, csak eljátsszák és eléneklik, de még a legkisebbeket is nagyon megérinti, megrázza.

-Az utóbbi időben több nagyon kemény nyilatkozatot tettél a hatalom részéről folytatott „kultúrharccal” szemben, és írásaid is megjelentek az Élet és Irodalomban e témában. Szomorúnak és felháborítónak tartom, hogy egy művésznek ilyesmivel kelljen foglalkoznia. Számodra mi a legnagyobb veszélye ennek a politikának?

- Egyértelműen a rombolás. Van egy ideológiai elmebaj, hogy „teremtsünk jobboldali kultúrát.” Ennek a mondatnak az égvilágon semmi értelme nincsen! Kultúrát amúgy sem lehet „teremteni”, legfeljebb támogatni lehet a művészek munkáját. Az ír kormány jó néhány évvel ezelőtt elhatározta, hogy a jövőben nem adóztatják meg a kultúrát, mert ha a kultúra anyagilag jobb helyzetbe kerül, működni is tud. Nálunk minden koncertre, színházjegyre, kulturális termékre, - talán egyedül a könyvet kivéve - 27%-os ÁFÁ-t tettek. Írországban felpörgött a színházművészet, a zene, a film. Ilyen hatása tud lenni egy olyan döntésnek, amit nem normatív, nem szelektív alapon hoztak, hogy „titeket támogatunk, titeket meg nem”, hanem a kultúrát a maga egészében támogatják. Nálunk ez pont fordítva van.

A közönség pedig nem aszerint dönt, hogy „jobb” vagy „bal”, hanem hogy jónak tartja-e vagy rossznak.

Az országban az élet minden területén folyamatos rombolás folyik, ezeket a károkat iszonyatosan nehéz lesz helyrehozni és bármit újjáépíteni – miközben én halálosan unom, hogy ezekről kell beszélnem. Persze azért ennek van hagyománya a magyar kultúrában, Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi óta... Jobban örülnék annak, ha az embereknek rólam nem az jutna eszébe, hogy „ez az ember, aki már megint a kormányt szidja”, hanem az, amiket írtam, vagy hogy jól zenélek...

A zene az életem, de kötelességemnek érzem, hogy néha megszólaljak.

Ezt sok ezer művésznek kellene tennie, és akkor talán egyszer csak elkezdene fodrozódni a víz.

-Szerencsére azért még ilyen körülmények között is folyik értékteremtés.

- Alkotni a legpuritánabb körülmények között is lehet. Más kérdés, hogy mi lesz az alkotás sorsa, mit profitál belőle a közönség, az ország és maga az alkotó.

-Az új lemez utolsó száma is idevág: „Túlélem”.

- Az emberek nem is gondolják, hogy mennyire a kicseszésre megy itt a játék. Napestig tudnám sorolni a sérelmeimet, de ez egy rendkívül rossz szerepkör. Bármikor kész vagyok harcolni, de panaszkodni nem – ezt az örömöt senkinek nem szerzem meg. Remélem, túlélem, ha én nem, a zeném igen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt
Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.



Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje
A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.



„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk