Csúcson az inflációkövető állampapírok kamata a drágulásnak köszönhetően

Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerdán „Az uszoda” címmel tett közzé egy bejegyzést, amelyben a Nemzeti Kulturális Alap (ami körül a NAV is nyomoz) minisztériumi vizsgálatának egyik friss fejleményéről számolt be.

A poszt szerint ehhez a zsargonhoz illő kifejezéseket is használtak egymás között: a számukra kedves pályázókat „úszóknak” nevezték, és hívták meg őket az „úszóversenyre”. A miniszter szerint ebben több-kevesebb sikerrel próbáltak ügyelni arra is, hogy „ki úszik be” a medencébe.

Tarr azt írta, a tolvajnyelv használata tökéletesen leírja, hogyan működött a kulturális alapok kiosztása hosszú éveken át, szűk körben, az intézmény munkatársait megkerülve. A bejegyzést azzal zárta, hogy a bűnesetek feltárása folyamatban van, és

Az ügyészség tegnap hat embert vett őrizetbe hűtlen kezelés gyanújával, köztük Bús Balázst, Óbuda korábbi fideszes polgármesterét, ma pedig kezdeményezték letartóztatásukat, amiről csütörtökön dönthet a bíróság. A gyanú velük szemben hűtlen kezelés.

A botrány még áprilisban robbant, miután a nyilvánosságban felmerült a gyanú, hogy az NKA 17 milliárdos támogatási keretét politikai lojalitás alapján osztották szét, támogatva a Fidesz választási kampányát.

Két, egymást alig egy percen belül követő, rendkívül erős földrengés rázta meg szerda este Venezuelát, a rengések épületeket döntöttek romba a fővárosban, Caracasban. Az Egyesült Államok Földtani Szolgálata a legmagasabb, vörös riasztást adta ki, jelezve, hogy nagy valószínűséggel jelentős a halálos áldozatok száma és a gazdasági kár – írta a BBC.

A katasztrófát egy ritka szeizmikus duplázódás okozta: magyar idő szerint csütörtökön 0:04-kor először egy 7,2-es erősségű rengés pattant ki Morón térségében, körülbelül 22 kilométeres mélységből. Ezt alig 39 másodperccel később egy még erősebb, 7,5-ös magnitúdójú rengés követte, amelynek epicentruma Yumarétól délkeletre, sekélyebben, mindössze 10 kilométeres mélységben volt. A rengéshullámokat a szomszédos Kolumbiában is érezni lehetett.

Caracasból az első órákban pánikról és hatalmas pusztításról érkeztek hírek. Több lakóépület részben vagy teljesen összeomlott, az utcákat porfelhő borította be, a távközlés és az áramszolgáltatás pedig a város jelentős részén megszűnt.

Egy helyi lakos, a kelet-caracasi Coro Martinez a Reutersnek a rengés erejéről számolt be.

Egy másik szemtanú arról beszélt, hogy „az épületemben több fal is felhasadt, illetve repedések keletkeztek”.

A kormány azonnal reagált a katasztrófára. Delcy Rodríguez megbízott elnök országos televíziós beszédben rendkívüli állapotot hirdetett. Lezárták a caracasi Simón Bolívar nemzetközi repülőteret, leállították a fővárosi metrót és a gázszolgáltatást, valamint mozgósították az összes egészségügyi dolgozót. Az oktatási intézményekben többnapos szünetet rendeltek el. A hatóságok megkezdték a mentést a romok alatt rekedtek után kutatva.

A rengések után a Cunami Figyelmeztető Központ rövid időre riadót adott ki Venezuelára, valamint az Amerikai és a Brit Virgin-szigetekre, de ezt később visszavonták, miután kizárták egy nagyobb szökőár veszélyét.

A hivatal szerint a következő órákban és napokban erős utórengésekre, valamint földcsuszamlásokra kell számítani.

Venezuela földrajzi fekvése miatt szeizmikusan aktív terület, története során több pusztító földrengés is érte. 1812-ben egy 7,7-es erősségű rengés szinte a földdel tette egyenlővé Caracast, 1967-ben pedig egy 6,6-os rengés okozott súlyos károkat és követelt több száz életet.

A HungaroMet friss jelentése szerint még csak most jön a hőhullám java, ugyanis a következő napok során az anticiklon, melynek jelenleg a középpontja még Nyugat-Európában helyezkedik el, egyre inkább kelet felé tolódik, és a középpontja hétvégére már a Kárpát-medence fölé húzódik. Ennek áramlásában pedig egyre melegebb, szubtrópusi eredetű levegő érkezik a Kárpát-medencébe.

A meteorológiai szolgálat szerint, az éjszakai órákban sem igazán számíthatunk felfrissülésre, a minimumhőmérséklet döntően 15 és 20 fok között alakul, de a belvárosokban, a vízpartok mentén és a magasabban fekvő helyeken ennél is melegebb lehet.

Az ország nagy részén derült időre kell készülni, csapadék sehol sem valószínű, legfeljebb az ország középső részén képződhet némi gomolyfelhő. A csúcshőmérséklet 31 és 37 fok között alakulhat, és a napsütés szinte zavartalan lesz.

A HungaroMet szerint a bőrünk védelmére a következő napokban is figyelnünk kell, mivel az anticiklon áramlásában egyre szárazabb levegő érkezik fölénk, ami még kevesebb felhőképződést és tovább emelkedő hőmérsékletet hoz.

Hétvégére már a legmagasabb fokú riasztás is érvénybe lép.

Tegnap az országos tisztifőorvos meghosszabbította a másodfokú hőségriasztást péntek éjfélig. Ezzel párhuzamosan bejelentette, hogy szombat 0 órától kedd éjfélig már a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztás lép életbe az egész ország területére. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) a döntést a HungaroMet tartós és extrém meleget jelző előrejelzéseivel indokolta.

Elsőfokú vízkorlátozási intézkedés lépett életbe Zalaegerszegen, ahogy arról 24.hu is beszámolt.

A döntés értelmében a megyeszékhelyen tilos a közparkok és házi kertek tömlős locsolása, az utak és járdák mosása, az automata öntözőberendezések működtetése, a gépjárművek tömlős mosása, valamint az úszómedencék feltöltése.

Felfüggesztik továbbá a tűzcsapról engedélyezett ipari vízvételezéseket és a tűzcsapról történő mezőgazdasági vízhasználatot is.

A polgármester közlése szerint a rendkívüli hőség és az aszály miatt egyre több zalai településen kellett korlátozásokat bevezetni.

Arnhoffer András, a Zalavíz Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint az idei vízfogyasztás még a tavalyi, szintén problémás nyárnál is jóval magasabb. A város a Dísz téren a következő napokra ingyenes vízosztást szervez a Zalavíz Zrt., valamint a város intézményeinek és cégeinek közreműködésével.

A helyzet gyors romlását jelzi, hogy kedden Zalában még 29 településen kellett másodfokú vízkorlátozást elrendelni, ami mintegy 18 ezer fogyasztót érint. Akkor Arnhoffer arról beszélt, hogy évtizedek óta nem tapasztalt vízhiány alakult ki Zalaszentgrót térségében, elsősorban az ivóvízhálózatról történő öntözések miatt.

A következő napokban pedig csak tovább fokozódhat a hőség: az országos tisztifőorvos meghosszabbította a hőségriasztást, június 27-től pedig harmadfokú riasztás lép életbe.

A Budapest környéki agglomerációban is, köztük Ráckeve, Szigetbecse és Dömsöd térségében a szolgáltatók víztakarékosságra szólították fel a lakosságot, mert a hálózatok elérték a teljesítőképességük határát.