Csökkenthetik azoknak a tanároknak a fizetését, akik rosszul szerepelnek majd a teljesítményértékelésen
Rendszerszintű, éves belső teljesítményértékelés bevezetését tervezi a kormány az oktatási-nevelési intézményekben, amellyel a pedagógusok és az intézményvezetők munkateljesítményét vizsgálnák – írja a Népszava egy birtokába került belügyminisztériumi dokumentum alapján.
A pedagógusok munkáját eddig jellemzően külső értékeléssel ellenőrizték (az Oktatási Hivatal által szervezett minősítési eljárással, valamint pedagógiai szakmai ellenőrzéssel), de ezentúl nagyobb hangsúlyt kapna a belső ellenőrzés, amit az intézményvezetők, az igazgatóknál pedig a fenntartók végezhetnek el.
A tervek szerint az új belső értékelés folyamata a “személyes teljesítménycélok kijelölésével” kezdődik majd: az intézményvezetőnek a tanévet megelőzően, augusztusban, a pedagógusoknak minden tanév elején, szeptemberben kell majd javaslatot tenniük személyes teljesítménycélokra. Ezt követően tanév végén, június-júliusban kerülhet sor a pedagógusok és az intézményvezetők értékelésére egy összetett szempontrendszer alapján – írja a lap.
– derül ki a tervezetből.
A pedagógusoknak tanév elején három teljesítménycélt kell majd megfogalmazniuk, ezekre példát is hoztak a tervezet készítői:
- egy adott tanár legalább tíz diákját indítsa el országos tanulmányi versenyen
- a tanév során szervezzen legalább hat, szellemi és testi fejlődést szolgáló külső programot az osztályának
- vagy legalább öt, a „magyar nemzeti kulturális hagyományokhoz kapcsolódó” eseményt
- tanulóik szövegértési eredménye legalább öt százalékkal javuljon a méréseken
- az igazolatlan hiányzások, késések mennyisége az előző évhez képest hat százalékkal csökkenjen.
Az intézményvezetők elvárás lehet, hogy
- a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulóik arányát két százalékkal csökkentsék az adott tanévben
- a 9-11. évfolyamos tanulóik legalább 40 százalékának legyen nyelvvizsgája.
A koncepció megfogalmazza azt is, hogy mi az „ideális” pedagógusi vagy intézményvezetői hozzáállás. A tanárok esetében egyebek mellett az, hogy a nevelést-oktatást tekintse közszolgálatnak, melynek célja „a magyar nemzet fejlődése, gyarapodása”. Illetve, hogy tartsa be az etikai elvárásokat, „viselkedésével, megjelenésével az intézmény és a magyar köznevelés jó hírét erősítse”.
A jó igazgató pedig szerintük az, aki például az általános szabályokhoz és a fenntartói elvárásokhoz igazodva tervezi, koordinálja az iskolai munkát.
Ezen kívül a tanároknak tíz, az intézményvezetőknek nyolc kompetenciaterületen kell majd megfelelniük:
A tanároknál ezek:
- eredményesség és hatékonyság
- terhelhetőség
- pedagógiai és szakmai minőség
- gyerekek, tanulók megfelelő és rendszeres értékelése
- munkafegyelem, határidők betartása
- kommunikáció, szakmai együttműködés
- tehetséggondozás, felzárkóztatás
- kapcsolat a szülőkkel, családokkal
- motiváció, elkötelezettség, etikus magatartás;
- valamint egy egyedi intézményi értékelési szempont a helyi sajátosságok figyelembevételével.
A pedagógusok és az intézményvezetők is 100 pontot kaphatnak az értékelés során. A tanároknál az átlag feletti teljesítményt a legjobb 20 százalék érheti el (ők kaphatnak plusz anyagi elismerést), az alsó 20 százalék teljesítményét pedig átlag alattinak értékelnék – azaz ők azok, akiktől akár pénzt is elvonhatnak.
