Buda Péter: Amennyiben valóban léteznek magyar tervek Kárpátalja megszállására, azok csakis egy orosz stratégiához igazítva születhettek meg
Ha alaptalanul vádolta meg Ukrajna a magyar kormányzatot a múlt csütörtökön kirobbantott kémügyben, azzal súlyosan megingatná a nyugati államok beléjük vetett bizalmát, de ha a vádakról kiderül, hogy igazak, az megsemmisítő erejű lehet Magyarországnak – mondta a Telexnek Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő, aki korábban nemzetbiztonsági főtisztként a titkosszolgálatnál dolgozott.
A lapnak adott interjújában azonban rögtön leszögezte, hogy kizárólag feltételes módban és elméleti szinten tud megnyilvánulni az ügyben, hiszen „a rendelkezésre álló információk alapján teljes bizonyossággal nem lehet tudni, mi igaz az ukrán hatóságok által – egyébként elég részletesen – leírt vádakból”.
Buda szerint az nem meglepő, hogy minden ország kémkedik és védekezik is ellene. Itt azonban nem erről van szó, hanem arról, hogy az elfogott személyek a vádak szerint nem Magyarország védelmében gyűjtöttek adatokat, hanem Ukrajna ellen.
Az ukrán hatóságok állítása szerint ugyanis ezek az emberek az ottani védelmi rendszert térképezték fel, és a társadalmi hangulatot mérték fel. A szakértő szerint ha ez igaz, akkor „abszolút érthető a magyar kormány nagyon zaklatott reakciója, hiszen ezzel egy olyan lépést előkészítő művelet lepleződött le, amely rendkívül komoly veszélyt jelentett úgy a magyar nemzetbiztonságra, mint szövetségesi rendszerünkre”
– mondta Buda, aki szerint, ha a vádakról kiderülne, hogy hamisak, azzal „Ukrajna óriási nemzetközi bizalomvesztést kockáztatna egy számára rendkívül kritikus időszakban”.
„Ellenséges, háborús készülődéssel vádolni egy NATO-tagországot az egész szervezet egységét és működését destabilizáló kihívás, amivel felettébb nem jó dolog szórakozni úgy, hogy közben e szervezet tagállamainak területén hibrid háború folyik. Ráadásul Magyarország teljes joggal kérdőjelezhetné meg Ukrajna alkalmasságát az EU és NATO-csatlakozásra, és ezek után minden olyan vád, amellyel a magyar kormányt azért illetik, mert akadályozza az Ukrajnának nyújtandó katonai vagy pénzügyi támogatásokat, süket fülekre találhatna” - fogalmazott.
Felmerült az is, hogy az ügy akár hamis zászlós művelet is lehet, például az oroszok részéről, akik így súlyosbítanák az eleve feszült ukrán–magyar viszonyt. Buda szerint „ebben nem lehetséges teljesen megnyugtató módon állást foglalni a nyilvánosan rendelkezésre álló információk alapján”.
A szakértő az interjúban arról is beszélt, hogy nem az keltette a legnagyobb gyanút, hogy kémkedtek, hanem az, hogy a magyar oldal hírigényei arra utalnak, mintha háborús terveik lettek volna.
„Éppen azért, mivel ez a legsúlyosabb aspektusa a történetnek,
– mondta Buda, aki szerint nem volt még olyan a rendszerváltás óta, hogy egy háborúban álló ország, amely EU- és NATO-tagságra törekszik, ilyen váddal állt volna elő egy másik NATO-tagállam ellen.
Éppen ezért úgy gondolja, hogy az eset mindenképpen alapos nemzetközi vizsgálat után kiált.
- fogalmazott.
Februárban magyar részről is elhangzott, hogy a magyar titkosszolgálatok olyan ukrán műveletet detektáltak, aminek a célja állítólag Orbán Viktor lejáratása. Mindez a parlament nemzetbiztonsági bizottságában is szóba került.
A mostani esetre reagálva Szijjártó Péter külügyminiszter először arra kérte az embereket, hogy „minden ilyen ukrán propagandában megjelenő hírrel szemben tanúsítson óvatosságot”. Később Magyarország kiutasított két ukrán diplomatát, pont annyit, ahány embert Ukrajna elfogott. Buda szerint ez inkább úgy hatott, mint a vádak hallgatólagos elismerése, nem pedig mint egy egyértelmű tagadás.
- fogalmazott a szakértő.
Az interjúban a Ferenciek terén is történt egy látványos elfogás is felmerült. Egy férfit, akit a magyar hatóságok illegális hírszerzőként tartottak számon, fényes nappal kaptak el az utcán. Buda szerint ez egy „kommunikációs látványpékség” volt, mivel a férfi ellen nem indult eljárás, csak kiutasították.
A szakértő szerint a kémügy azt mutathatja, hogy riasztóan rossz a politikai kapcsolat a két ország között. Nemrég még úgy tűnt, hogy javulhat a kapcsolat: Magyarországon járt Ukrajna euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese, és új nagykövet is érkezett Budapestre. A kémügy után viszont a magyar kormány lemondta a május 12-re tervezett, kárpátaljai kisebbségekről szóló tárgyalást.
A szakértő szerint a - függetlenül attól, hogy a vádak igazak vagy sem - a botrány hatalmas és kibékíthetetlen ellentétről tanúskodik. A két ország megítélése pedig a vádak hitelességétől függ.
- fogalmazott Buda, aki szerint az orosz kapcsolatok is szóba jöhetnek a téma során.
- mondta.
Buda arról is beszélt, hogy a helyzet nagyon könnyen eszkalálódhat. Egyik fél sem engedhet, és emiatt – ahogy Buda fogalmazott – „arra számítok, hogy mindkét oldalon újabb esetek fognak megjelenni.”
- fogalmazott a szakértő, aki azt is kiemelte: elengedhetetlennek érzi kívülálló fél bevonását az eset kivizsgálásába. „Amennyiben valamelyik érintett fél nem kíván egy ilyen vizsgálatban részt venni, azzal saját magáról állít ki ítéletet” - jegyezte meg.
