SZEMPONT
A Rovatból

Brazília: a gazdasági csodától a katonai puccsveszélyig – beszélgetés Vogel Dávid Latin-Amerika szakértővel

Hogyan lett egy kiugrott katonatisztből, egy jelentéktelen párt képviselőjéből a legnagyobb dél-amerikai ország államfője? Mik a motivációi és milyen jövő várhat rá? Ezekről beszélgettünk Vogel Dávid Latin-Amerika szakértővel.


Napjaink világmédiájának Donald Trump mellett a másik negatív sztárja Jair Bolsonaro. A jobboldali populista brazil elnök az amazonasi erdőírtások felgyorsításával, klímaváltozás-tagadásával, majd a koronavírus-járvány felelőtlen kezelésével került a hírek középpontjába.

Hogyan lett egy kiugrott katonatisztből, egy jelentéktelen párt képviselőjéből a legnagyobb dél-amerikai ország államfője? Mik a motivációi és milyen jövő várhat rá? Ezekről beszélgettünk Vogel Dávid Latin-Amerika szakértővel.

- Ellentétben a korábbi diktatúrákat vezető tábornokokkal, Bolsonaro mindössze a századosi rendfokozatig jutott el, ez szerintem sok mindent elárul a személyiségéről is. Amikor úgy 30 évvel ezelőtt kilépett a hadseregből, a kicsiny Kereszténydemokrata Párt színeiben kezdett el politizálni és került be a törvényhozásba. Ha az interneten utánanézünk korábbi megnyilatkozásainak, Bolsonaro mindig ugyanezt a kicsit megbotránkoztató, a politikai korrektséget mellőző retorikát használta. A munkáspárti Lula és Dilma Rousseff elnöksége idején mindig a hangos ellenzékhez tartozott, de senki sem gondolta komolyan, hogy belőle bármikor is elnök lehetne. Jött azonban az alkotmányos válság: Lula két ciklusa után következett Dilma Rousseff kevésbé sikeres időszaka. Amikor őt másodszor megválasztották, már nem is volt olyan népszerű, és a korrupciós ügyek egyre jobban begyűrűztek. Az impeachment-eljárással egyfajta „alkotmányos puccs” keretében sikeresen el is mozdították őt. Azért használom ezt az erősebb kifejezést, mert a Rousseff ellen felhozott vádak, még ha be is bizonyosodnának – ítélet még nem született - olyanok, amelyeket bármelyik korábbi elnök ellen fel lehetett volna hozni. Támogatói közül sikerült kiemelni Michel Temer alelnököt, és így létrejött az akár „interregnumnak” is nevezhező, nem megválasztott elnök időszaka, amely alatt fel lehetett építeni valakit az ellenzék részéről. Temer ellen azonban, már amikor megkezdte mandátumát, volt egy bírói ítélet, hogy nem indulhat választott pozícióért.

Tehát a nagy politikai figurák leszerepeltek és ebben a helyzetben Bolsonaro ugyanazt használta ki, mint Donald Trump az Egyesült Államokban: az emberek megcsömörlöttek azoktól a politikusoktól, pártoktól, amelyek elárulták őket, akik nem tettek semmit a korrupció felszámolásáért. A baloldalnak sok pozitív eredménye volt, de a korrupció és a bürokrácia túlburjázása visszaütött rájuk. Bolsonaro jókor volt jó helyen: kimondta azt, amit az emberek hallani akartak. Ugyanazt a polgárpukkasztó, demagóg hangot használta, mint a parlamentben és bevált.

- A 2010-es évek első felében, amikor a futball világbajnokság és a riói olimpia kapcsán Brazília sokat szerepelt a hírekben, úgy beszéltek róla, mint „gazdasági csodáról”, amely akár a fenntartható fejlődés motorja is lehet.

- Amikor ezeket a világversenyeket elnyerték, és ezek a munkáspárti kormányzás fénykorára estek, valóban mindenki arról beszélt, hogy Brazília megállíthatatlan. Nyilván ezeket nagy lobbi-tevékenység előzte meg, de egyben az ország teljesítményének elismerését is jelentette. Lula (2003-2010) és kinevelt utóda, Dilma Rousseff (2010-2016) számos szociális, egészségügyi és oktatási programot indítottak be, és világviszonylatban is jelentős előrelépést értek el például a születéskor várható élettartam, vagy a csecsemőhalandóság visszaszorítása terén. Jó viszonyt ápoltak Kubával, amelynek köszönhetően rengeteg kubai orvos, tanár és szociális munkás dolgozott Brazíliában. Őket Bolsonaro küldte haza, most látható is a hiányuk.

Bevezettek olyan támogatásokat, amelyeket csak az oktatásban vagy az egészségügyi ellátásban való részvétel függvényében fizettek ki. És az emberek elkezdték a gyerekeiket orvoshoz vinni, iskolába járatni. Sikerült másfél évtized alatt visszaszorítani az írástudatlanságot, a mélyszegénységet, és a szegénységből is kiemeltek egy új középréteget. Azokban az években Brazília a világ 5.-6. gazdaságának számított, Nagy-Britanniát próbálta behozni.

Lula nagyon aktív külpolitikát folytatott, fő törekvése az ENSZ Biztonsági Tanácsának megreformálása volt, hogy Brazília bejuthasson a BT állandó tagjai közé. Az ország, Japánhoz hasonlóan már több mint 10 alkalommal volt a testület választott tagja, de Lula szerette volna elérni, ha vétójogot is szereznek. Erősíteni kívánta a Dél-Dél párbeszédet, erősítette a portugál nyelvű afrikai országokkal való kapcsolatokat. Mindezeket az egyszerű emberek is érezték Brazíliában.

[next

- Bolsonaróval kapcsolatban másfél éve tartó elnöksége alatt legtöbbször az amazonasi pusztításokat, majd az elmúlt hónapokban a koronavírus elbagatellizálását emlegették.

- Bolsonaro már a választási kampánya idején hangoztatta, hogy véleménye szerint túlságosan nagy terület van az Amazonas vidékét védett státusban. Ezt az általa sokat dicsért egykori katonai diktatúra által létrehozott FUNAI nevű kormányügynökség felügyeli. Célja nemcsak az Amazonas megóvásán keresztül az ott élő törzsek védelme, amelyek különböző szinten ugyan, de elzárva élnek a civilizációtól. Vannak köztük teljesen érintetlen közösségek is. Az elnök úgy gondolja, hogy túl nagy területet foglal el túl kevés ember, ebből semmi gazdasági haszna nincs az országnak, ezért ezt meg kell szüntetni. Bolsonaro hatalomra jutását nagyrészt azok a mezőgazdasági lobbik segítették, amelyek szarvasmarha-tenyésztésben, szójatermelésben vagy fakitermelésben érdekeltek, és ezért földterület kell nekik. Ezt már a kampány során megígérte nekik, és megválasztása után rögtön hozzá is látott. A környezetvédelmi tárcát egy kis ügynökséggé tervezte lefokozni a mezőgazdasági minisztériumon belül, végül miniszternek az agrárlobbi egyik ismert alakját nevezte ki. Tehát mindent megtett, hogy a szakembereket elüldözze és egy ellentétes irányú lobbitevékenységnek adjon teret. A fakitermelés olyan területekre is bejutott, ahol azelőtt legfeljebb illegálisan végezték. A brazil űrügynökség 2007 óta figyeli az amazonasi fakivágásokat.

Nemrégiben olvastam, hogy az elmúlt 13 hónapban folyamatosan nőtt a kitermelt terület nagysága, csak az elmúlt egy év alatt, áprilistól áprilisig 9400 km2-nyi területet famentesítettek, ez Magyarország egytizedének felel meg. Nyilván ez azzal jár, hogy az e területeken élő őslakosok sorsa is megpecsételődött, mert a fakitermelők elüldözik őket, sőt, az is elképzelhető, hogy beviszik közéjük a koronavírus-fertőzést, ami az elzártan élő, más immunrendszerrel rendelkező embereket még súlyosabban érintheti. Éppen a napokban halt meg koronavírusban Paulinho Paiakan, a kayapo törzs emblematikus vezetője, aki már az 1980-as évek óta küzdött az őslakosok jogaiért.

Ez természetesen a környezetvédelem ügyét fontosnak tartó államok és újabban már befektetői csoportok szemét is szúrja. Épp a napokban jelentette be hét európai befektetői csoport – akik összességében mintegy 2 billió (2×1012) dollárnyi tőkét kezelnek – hogy, ha nem látnak javuló tendenciát e téren, akkor ki fogják vonni több milliárd dolláros befektetéseiket az országból. Legyenek azok akár brazil nagyvállalatokban, akár brazil állampapírokban.

A koronavírus ügyében Bolsonaro mintha Trump forgatókönyvét használná némi lemaradással. Ugyanúgy „vacak kis influenzának” nevezte, ugyanúgy az először felkapott, majd a WHO által is elvetett hidroxiklorokint javasolta megoldásnak. Több interjúban is kifejtette, hogy az autóipar sem áll le, ha történik néhány baleset, és sokkal nagyobb baj, ha megbénul a gazdaság, minthogy emberek halnak meg. Brazíliában nem is igazán voltak megelőző intézkedések, amik vannak, azokról az egyes kormányzók, városi vezetők döntöttek.

A 26 szövetségi államból 22-ben vezettek be különböző rendszabályokat. Ma már egymillió felett van a megbetegedések száma, és bár a halottak száma még nem érte el az 50 ezret, a washingtoni egyetem tanulmánya szerint Brazília a nyár folyamán megelőzi az Egyesült Államokat az áldozatok terén. De a helyzetet az is jól jellemzi, hogy a járvány elleni védekezés körüli nézeteltérések miatt egy minisztert már leváltott az elnök, utódja pedig alig egy hónappal később magától állt fel, így jelen pillanatban nincs az országnak egészségügy-minisztere, jelenleg egy aktív, nem orvos képzettségű tábornok vezeti a tárcát. És mivel a katonai hierarchia szerint az elnök az elöljárója, vélhetően nem orvosi döntéseket fog hozni.

-Elképzelhető-e, hogy Brazíliában visszatér a katonai diktatúra, vagy Bolsonarót is ugyanúgy megbuktatják, mint elődeit?

- Felmerült már, hogy a hadsereg átveszi a hatalmat, de a korábbiakhoz képest ellentétes előjellel. Eduardo Bolsanaro, az elnök fia, parlamenti képviselő, nemrégiben azt nyilatkozta, hogy igazából nem is az a kérdés, hogy lesz-e katonai hatalomátvétel, hanem az, hogy mikor lesz, mert meg kell védeni az országot, a rendszert. Több bíróság ugyanis nyomozásokat indított a Bolsonaro-család ügyleteivel kapcsolatban. Ezenkívül a legfelsőbb választási bíróság is feltárhat olyan visszaéléseket, amelyek az elnök 2018-as megválasztásának érvényességét is megkérdőjelezik, és ebben az esetben megsemmisítheti az eredményt.

Más, meg nem nevezett források, de vélhetően az elnök köreiből, illetve a katonai vezetéstől származó információk szerint nem engedhetik, hogy Bolsonaróval együtt bukjon alelnöke, Hamilton Murao nyugállományú vezérezredes. Emellett az ország 22 minisztérium szintű szervezetéből tízet jelenleg is aktív vagy nyugalmazott tábornok vezet. Nem valószínű, hogy véres puccsra kerülne sor, még az is elképzelhető, hogy Bolsonaro egyfajta báb-államfőként megmaradna, de a hadsereg venné át az irányítást, a bírói testületnek kevésbé lenne jogosultsága bizonyos vizsgálatokhoz, feloszlathatják a parlamentet...

Ezek persze mind csak feltételezések, de benne vannak a levegőben Brazíliában úgy a politikai bennfentesek között, mint a közvéleményben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter Orbán Viktor rajzáról: Nemzetbiztonsági alapelv, hogy a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak
Szerinte „a miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”.


Tarjányi Péter a Facebookon bírálta élesen a kormányzati kommunikációt, miután nyilvánosságra hozták Orbán Viktor miniszterelnök egy interjú közben készített kézírásos jegyzetét.

„Soha – ismétlem, soha – nem ad ki egyetlen profin működő ország sem olyan anyagot, mint amit tegnap láttunk. A miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”

– fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint ilyet egy vezető nem mutat meg, és egy kommunikációs stáb pláne nem publikál.

Tarjányi úgy véli, minden vonal, szám és irányjel információt hordoz egy vezető gondolkodási szerkezetéről, döntési logikájáról és stresszreakcióiról.

„Egy ilyen lap aranybánya minden hírszerző szolgálatnak, keleten és nyugaton egyaránt. Aki azt mondja, hogy ebben a rajzban nincs titok, nincs lelepleződés – az ostoba”

– írta bejegyzésében.

A szakértő szerint ez nem esztétikai kérdés, hanem egy nemzetbiztonsági alapelv megsértése. Úgy fogalmazott:

„a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak. Mert ami egy miniszterelnök fejében van – az a haza védelmi vonala.”

Hozzátette, hogy ha ő képes olvasni a jegyzetben, akkor mások is, akár jobban is.

Mint azt mi is megírtuk: kedden Orbán Viktor több mint egyórás interjút adott az ATV Mérleg című műsorában Rónai Egonnak. A beszélgetés közben a miniszterelnök végig jegyzetelt, rajzolgatott. Az interjú után a közösségi oldalán közzétett egy kulisszavideót is, amelyen megmutatta a beszélgetés közben készített, „nonfiguratívnak” nevezett rajzait, és röviden el is magyarázta, melyik ábra milyen témát jelképezett. A felvételen az is látszik, hogy a lapot a műsorvezető lefényképezte, a részlet pedig gyorsan vitát indított a médiában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz” - Bódi Mátyás a Fidesztől elforduló fiatal nemzedékről
A Fidesz demográfiai csapdában van, hiába népszerű az idősek körében, ha a szavazók száma abban a korcsoportban egyre fogy - mondja az szakértő. Meg kellene szólítaniuk a fiatalokat, de a próbálkozásaik gyakran inkább önmaguk paródiájának tűnnek.


„Lowkey hatalmasat szólt a Trump tali” - írta Orbán Viktor Washingtonból hazafelé tartva a lelkes rajongók által körbevett Szentkirályi Alexandrának, a Fidesz egy új kampányvideója szerint. Ő úgy válaszolt, „Nagyon adom! Tali a választáson!” A Fidesz láthatóan mindent megtesz, hogy megszólítsa a fiatalokat. A miniszterelnök október 23-i beszédében is üzent nekik, lázadásra hívta fel őket, igaz, nem a fennálló hatalom, hanem Brüsszel ellen. És persze hangsúlyosan nekik szól az Otthon Start, ami az egyik legnagyobb valós problémájukra reflektál: a saját otthon megteremtésének nehézségeire.

Nem véletlen a sok erőfeszítés. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a fiatalok körében megroppant a Fidesz támogatottsága. A választókorúak alsó harmadában nagyobb a Tisza előnye, mint amennyi a Fideszé az ennél idősebbek között. Bódi Mátyás, a Választási földrajz szakértője minderről a Válasz Online-ban írt részletes elemzést, melyben azt is kimutatja, ha semmi sem változna, már önmagában a természetes fogyás miatt is több százezerrel csökkenne 2030-ra a Fidesz tábora. Fordíthat-e ezen a kormánypárt, és hol veszíthették el a fiatalok támogatását? Erről beszélgettünk vele.

— Emlékszem, hogy még a 2010-es években szinte evidens volt: aki fiatal egyetemista, az leginkább a Fideszre szavaz. Mi történt?

— A pártnak van ifjúsági szövetsége, tehát akár lehetne is fiatalos. Az biztos, hogy globálisan, európai szinten is igaz, hogy a kormányzásban eltöltött idő általában rontja a fiatalok körében mért népszerűséget. Hatalmon lenni, kormányozni, az elit része lenni nem szexi.

A fiatalok lázadni szeretnek, kifejezni a véleményüket. Egy 15 éve hatalmon lévő pártnak ez a csoport nem feltétlenül vonzó.

Nagyjából 2017–2018 óta látjuk a mérésekben, hogy a Fidesz nagyon megerősödik az idősebb generációk körében. Korábban nem volt ennyire jelentős a generációs szakadék a magyar választók között. Voltak törésvonalak, például amikor a szocialista párt volt nyolc évig kormányon, ők is az idősebb választókra támaszkodtak, és akkor a Fidesz volt relatíve erősebb a fiataloknál. A 2010 előtti világban nem volt ennyire éles a különbség. Ma a Fidesznek már több választója van a 65 év fölötti generációban, mint a 40 év alattiakban, ami jól mutatja, hogy a kormányzó párt döntően az idősebb választókra épít. Szerintem a kormányzati évek kikezdték a támogatottságukat a fiatalabbaknál, miközben megerősítették őket az idősebbeknél.

— Azért vannak próbálkozások. Orbán Viktor például október 23-án azt mondta a fiataloknak, hogy lázadjanak – mondjuk Brüsszel ellen. Meg itt vannak persze TikTok-os megjelenések is. Vajon ez eredményes lehet?

— A TikTok-kal kapcsolatos próbálkozások nekem inkább önmaguk paródiájának tűnnek. A brüsszeli lázadásra való felhívásnál is, ha jól idézem, a miniszterelnök azt mondta a fiataloknak, hogy „le kell jönnötök a gépről, és ki kell hajítani a brüsszeli infúziót”. Ez egy „Mátrixos” hasonlat, de a Mátrix is már több mint húszéves film. Nem hiszem, hogy a mai tizen- és huszonévesek többségének ez élő referenciapont. Ezek a kommunikációs panelek nehezen megfoghatók, és kevésbé reflektálnak a fiatalok napi problémáira.

— Néhány éve nagy diáktüntetések voltak, azok a középiskolások mostanra választókorúak. Az számíthat?

— Igen, bár ennek az össztársadalmi hatását korlátozottnak láttam: döntően elit gimnáziumok diákjai tüntettek. A nyári fesztiválokon idén felcsendülő Fidesz-ellenes rigmusok is ezt erősítették, hogy ezek főleg középosztálybeli fiatalok köreiben voltak jellemzők. A Fidesz népszerűsége a fiataloknál tényleg nagyon alacsony, de ezt inkább a közvélemény-kutatásokból érdemes levezetni, semmint ezekből a jelenségekből.

Elég beszédes például, hogy a kormányközeli intézetek által publikált pártpreferencia-mérésekben ritkán látunk korcsoportos bontást, nem tudom, miért.

— Helmut Kohl maga mellé vett egy fiatal, kelet-német származású, volt FDJ aktivistát, Angela Merkelt, aki sikeresen továbbvitte a pártot, nagyon hosszú időt töltött kormányzással. Tehát lehetségesek olyan stratégiák, hogy egy kormányzó párt megújuljon, nyisson a fiatalok felé. A Fidesznél ez szóba sem jött?

— Voltak a Fideszben politikusok, akik alkalmasak lehettek volna erre a szerepre, például Varga Judit vagy Novák Katalin, de a kegyelmi botrány nyomán nagyon gyorsan lekerültek a politikai színtérről. Ez komoly veszteség volt a kormánypártnak a fiatalok megszólítása szempontjából is, hiszen két női politikustól kellett megválnia, akik hitelesebben tudtak volna gesztusokat tenni a fiatalabb generációk felé. Az utánpótlás oldalon most nem nagyon látok olyan neveket, akik a következő tíz évben komoly politikai szereplőkké válhatnának, és új választókat hoznának be a nyilvánosságba. Az is különbség, például az amerikai helyzethez képest, hogy ott Trump mellett organikusan nőttek fel saját közönséget építő influenszerek és podcasterek, mint Joe Rogan és mások, akik tudtak segíteni.

Nálunk inkább mesterségesen próbáltak felépíteni szereplőket, amit a fiatalok az első pillanattól „kamunak” éreztek.

Ezért sem működik, ha valakit csak pénzzel, paripával, fegyverrel kreálnak híressé, és nem organikusan nő fel. A kegyelmi ügy pedig lezárta a lehetőséget több, a fiatalok felé eladható hiteles arc számára.

— És még itt van a demográfia, ami szintén nem kecsegtet jóval. Ön írta meg a Válasz Online-ban a minap, hogy ha semmi sem változna, négy év múlva pusztán demográfiai okokból sok százezerrel több szavazója lehet a Fidesszel szemben álló ellenzéknek. Ha a Fidesz politikai tényező akar maradni, mit lehet ez ellen tenni?

— Alapvetően nem is az okozza majd a legnagyobb gondot, hogy nagy lesz az időskori lemorzsolódás. Hanem az, hogy belép nagyjából 480 ezer új választó a mostani 13-17 éves korosztályból, és köztük, ha minden úgy marad, mint most, a nagy többség ellenzéki preferenciát mutat. Durván 260-280 ezren lehetnek új „tiszás” szavazók, miközben fideszesből csak 60-90 ezer, azaz itt már önmagában plusz 200 ezres ellenzéki többlet jön a belépő fiatalokból. Ehhez adódik az idősek természetes fogyása okozta veszteség,

így jön ki a körülbelül 300 ezres demográfiai különbség 2030-ra, ha minden változatlan marad.

A fiataloknál sokkal nagyobb a TISZA-előny, mint amekkora a Fidesz előnye az időseknél, például a Medián korcsoportos számai is ezt rajzolják ki.

— Érdemes egyáltalán a Fidesznek a következő, már nem is egészen öt hónapban a fiatalok felé gesztusokat tenni, vagy inkább a meglévő bázist kell egyben tartani?

— A Fidesz sok hangszeren játszik. G. Fodor Gábor szokta mondani, hogy úgy működnek, mint egy szimfonikus zenekar. Az elsődleges preferencia most is az idősebbek megtartása. A 13. havi nyugdíj, a háborús retorika, a biztonságérzet hangsúlyozása. De voltak próbálkozások a fiatalok felé is: a 25 év alattiak szja-mentessége, a 30 év alatti anyák adómentessége, családtámogatások. Ezek hatékonyságában azért kételkedem:

sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz.

— A Fidesz jelenleg vezérelvű, nagyon központosított párt. Amikor elindult, még az alapszabályában is benne volt, hogy 35 év a felső korhatár a tagságnál; aztán a vezetés megöregedett, és vele a párt is. Egy olyan párt, amiről elmondható némi túlzással, hogy egyetlen személy a párt maga, ott lehet-e egyáltalán fiatalítani?

— Lehetne fiatalítani, ha a döntéshozó úgy dönt.

— Hiteles lehet-e az a döntés, ha marad Orbán Viktor a párt élén, és közben fiatalokat tolnak előre?

— Persze, simán lehet. Mivel az ő személyét senki nem kérdőjelezi meg a saját oldalán, erős ember. Aki próbálta, az nem járt jól, 2006 környékén láttunk példákat. Attól még, hogy nem demokratikusan működik a párt, taktikai elemként előtérbe helyezhetne fiatal politikusokat. Volt pár próbálkozás, de az említett okok miatt ezek a szereplők lekerültek a színpadról, és nem nagyon jöttek helyettük újak.

Akiket fiatalnak szoktak mondani, mondjuk Orbán Balázsék, ők is majdnem 40 évesek.

— Nekem ezekről a középkorú fiatalokról a ‘80-as évek KISZ-vezetői jutnak eszembe...

— Én 1988-ban születtem, de valóban, a családi történetek szólnak ilyenről. Sok hasonlóság fedezhető fel a két korszak között, nemcsak emiatt.

— Nyilván, ahogy mondta: a Fidesz „szimfonikus zenekar”, sok hangszeren játszik, tehát még egy-két nyulat elő tud húzni a kalapból. De az „álmoskönyv” szerint nyerhet-e választást úgy egy párt, hogy a fiatalabb generáció felől gyakorlatilag vákuum van?

— Választást az nyer, akinek többsége van. Szélsőséges helyzetben előállhat, hogy a Fidesz nyer, miközben brutálisan népszerűtlen a fiatalok körében. Nem lehetetlen, csak sokkal nehezebb, mint ha korcsoportonként kiegyensúlyozottabb lenne a tábora. Ez egy demográfiai csapda, és az idő nem nekik dolgozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Lakner Zoltán: A Fidesz nem ért el áttörést, ilyen szoros győzelmi várakozás sosem volt korábban
A politikai elemző a Szabad Európa Elemző című műsorában arról beszélt, a Fidesz már nem a fellendülést ígéri, hanem a meglévő, langyos biztonságot.Szerinte az a fő üzenetük, hogy a kiszámítható rendszer még mindig jobb, mint a káosz, amit az ellenzék hozna.
F. O. - szmo.hu
2025. november 14.



Az Elemző című műsorban Lakner Zoltán politikai elemző, a Jelen főszerkesztője értékelte az elmúlt hetek politikai eseményeit. A szakértő szerint a Fidesz az utóbbi időben némileg sikeresebben tudta formálni a politikai napirendet, de ez nem jelent áttörést.

Lakner egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a Fidesz „kicsit jobban jött ki” az utóbbi hetek narratív harcából, de szerinte ez egy folyamatos küzdelem, amelyben hol az egyik, hol a másik félnek vannak jobb periódusai.

Úgy látja, az Orbán–Trump-találkozó és a TISZA Párt adatlopási ügye lehetőségeket kínált a kormánypártnak, de kétségei vannak afelől, hogy a Fidesz magyarázatai hosszú távon mennyire lesznek meggyőzőek. A pártpreferenciák mozgása kapcsán megjegyezte, látott már korábban is a Fidesz erősödését mutató kutatásokat, amelyek később korrigálódtak.

„Én olyan változást nem látok, ami ahhoz vezetne, amire a Fidesznek igazán szüksége van: hogy ki tudja egyenlíteni ezt a küzdelmet, és vissza tudja szerezni azt a pozíciót, amelyben – ezt ne felejtsük el – 2006 júniusa óta van”

– jelentette ki.

A TISZA Pártot érintő adatügy kapcsán Lakner Zoltán hangsúlyozta a helyes szóhasználatot: szerinte nem szivárgásról, hanem lopásról van szó. „Ha tőlem kilopnak adatokat – és szerintem nagyon helyesen mondtad, hogy „kilopták”, nem „kiszivárgott” –, akkor onnantól kezdve viszonylag nehéz jól keretezni egy ilyen ügyet, hiszen nem én tettem meg az első lépést” – fogalmazott. Rámutatott, hogy több adatbázis összegyúrásáról van szó, ami komoly háttérmunkát feltételez.

Az ügy politikai súlyát az adja, hogy az applikáció a TISZA belső előválasztását szolgálta volna, aminek a meghiúsítása szerinte alapvetően politikai kérdés.

Az elemző szerint a Fidesz kommunikációja ellentmondásos volt az ügyben. „Nem lehet azt egyszerre állítani, hogy nemzetbiztonsági kockázat, hogy kikerülnek az állampolgárok adatai; majd a kormánysajtó elkezdi közölni az állampolgárok adatait; ezután pedig arról beszélni, hogy milyen szörnyű, hogy a párt nem tudja kezelni az adatait” – mondta, hozzátéve, hogy a kormánypárt végül az utolsó narratívánál maradt.

Úgy véli, a történetnek még nincs vége, és felmerül a kérdés, hogy egy ellenzéki pártnak milyen esélye van az adatbiztonság fenntartására, ha professzionális erők dolgoznak ellene.

Lakner Zoltán becslése szerint a bizonytalan szavazók közül nagyjából 5-600 ezer ember mozgósítható, ami körülbelül megegyezik a Fidesz és a TISZA Párt közötti jelenlegi különbséggel. Ebből arra következtet, hogy

a Fidesznek nem elég csupán a bizonytalanokat megnyernie.

„Neki arra is szüksége van, hogy elbizonytalanítson TISZA-szavazókat: vagy ne menjenek el szavazni, vagy annyira bizonytalanítsa el őket, hogy válasszanak egy másik ellenzéki pártot” – állítja.

A Fidesz jelenlegi kommunikációs stratégiáját a leginkább realitásokhoz közel állónak tartja. Míg korábban a kormány gazdasági fellendüléssel és a bizalom visszaszerzésével tervezett, ez mára meghiúsult. Emiatt

a fő üzenet az lett, hogy a jelenlegi, nem tökéletes, de kiszámítható rendszer még mindig jobb, mint a káosz, amit az ellenzék hozna.

„A kormánynak most valóban az az ígérete, hogy jó, nem lesz piros a paradicsom, de ha nem én leszek, akkor sárga sem lesz” – foglalta össze a helyzetet. Ebbe a logikába illeszkedik szerinte a washingtoni út is: „pluszokat ígértek, és most annak kell örülni, hogy nem lesznek mínuszok”.

Az Orbán–Trump-találkozó kormányzati kommunikációjával kapcsolatban Lakner Zoltán arra emlékeztetett, hogy korábban egy magyar miniszterelnök amerikai elnöki fogadása rutin eseménynek számított. „Az, hogy a magyar miniszterelnököt fogadja az amerikai elnök, voltak időszakok, amikor magától értetődő volt” – mondta, hozzátéve, hogy a találkozó világtörténelmi eseménnyé tupírozása már egy politikai narratíva része.

Bár elismeri, hogy

Orbán Viktor karakterének része, hogy „el tud intézni dolgokat”, és Trump ismert politikus Magyarországon, nem hiszi, hogy a találkozó tömegeket fordítana a Fidesz felé.

A legfontosabb kérdésnek azt tartja, hogy mit hoz a találkozó a hétköznapi embereknek. Az ellennarratíva lehetősége szerinte a kérdésben rejlik: „oké, de ebből mit hoztál haza?” Lakner úgy látja, az eredeti terv egy Trump-győzelemre és az abból fakadó gazdasági fellendülésre épült, de mivel ez utóbbi elmaradt, a kormánynak „beforgatható matéria nélkül kell, pusztán szavakkal kampányolni”.

A győzelmi várakozásokat fontos indikátornak tartja, de rámutatott, hogy bár a kutatások szerint a Fidesz némileg átvette a vezetést ebben a tekintetben, a helyzet össze sem hasonlítható a négy évvel ezelőttivel.

„Ilyen szoros győzelmi várakozás sosem volt korábban”

– jelentette ki a Nézőpont Intézet adataira hivatkozva.

Azzal a felvetéssel vitatkozik, hogy a Fidesz teljesen átvette volna a napirend irányítását. Szerinte az olyan témák, mint a gyerekszegénység, amikről Orbán Viktor nem szívesen beszél, pontosan „kijelölik, melyek azok a témák, amelyekben nagyon is lehet versenyezni a Fideszszel szemben”. A TISZA egyszemélyes kommunikációjával kapcsolatban megjegyezte, hogy a Fidesz is hasonló utat jár be.

„A Fidesz kommunikációjának nagy fordulata, hogy óriási keresgélés után megtalálták a főkommunikátorukat, Orbán Viktort, és most már tényleg minden üzenetet rajta keresztül mondanak ki”

– mondta.

A TISZA Párt jelöltállításával kapcsolatban úgy véli, a legfontosabb, hogy a párt egy üzemszerűen működő szervezet képét mutassa. A jelölteket érő várható támadásokról pedig kijelentette: „oké, hát ez a feladat része”. Arra számít, hogy

a kiélezett verseny miatt a választókerületi küzdelmek másképp fognak kinézni, mint korábban.

„Egy szoros versenyben éppen az ismert fideszes jelöltek „viselt dolgai” sokkal többet fognak számítani – és ez nem biztos, hogy pozitív lesz számukra” – jósolta.

Az elnöki rendszer bevezetésének felmerülését Lakner Zoltán egy lehetséges kommunikációs fogásnak tartja, amivel Orbán Viktor azt üzenheti, hogy bár megtehetné, mégsem teszi meg, ezzel a mérsékelt politikus képét mutatva. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a miniszterelnök jelenlegi hatalma már most is felér egy elnöki rendszerével.

Az ellenzéki oldalon tapasztalható mozgolódásokat (pl. Cseh Katalin és Barabás Richárd mozgalma) nem tartja jelentősnek, inkább azon lepődött meg, hogy Magyar Péter egyáltalán foglalkozik a „régi ellenzékkel”.

A mesterséges intelligencia politikai alkalmazásával kapcsolatban – utalva a Magyar Péterről készült hamis videóra – szintlépésről beszélt.

„Ezzel talán a hazugság fogalmán is túllépünk, vagy a lefülelt és kihasználható rossz mondatok világán is túl vagyunk” – fogalmazott. Szerinte ez a technológia lehetővé teszi, hogy bárkiről bármit állítsanak anélkül, hogy annak bármi alapja lenne, a gyanútlan választók pedig igaznak vélhetik. Hozzátette, különösen súlyos, hogy ezt a kormány hatalmi pozícióból, közpénzből teszi. Bár nem szereti az apokaliptikus látomásokat, és szerinte „elkoptatott szó a „szintlépés”, de ez egy újabb lépcsőfok”.

A teljes beszélgetés


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A Drogriporter a ByeAlex-ügyről: Kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni
A stigmatizáció és előítéletek ellen küzdő alapítvány facebook oldalán azt írják, a hazai drogprobléma nem attól fog megoldódni, hogy a kormányzat háborút indít az ellenzéki fogyasztókkal szemben.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Szerda reggel 6:30-kor rendőrök tartottak házkutatást ByeAlexnél. A hírről elsőként a Blikk számolt be, az énekes később megerősítette a lap értesüléseit. Azt sem tagadta, hogy a hatóságok kábítószert találtak a lakásán.

„A mai hírek velem kapcsolatosan igazak! Valóban találtak nálam egy nagyon kis cuccot!” - fogalmazott ByeAlex szerda este a Facebookon.

Az énekesnél tartott házkutatásról ugyancsak a közösségi médiában osztotta meg a gondolatait a Drogriporter, a Társaság a Szabadságjogokért által létrehozott alapítvány oldala, amelynek alapelve, hogy a büntetőjogi elrettentésen alapuló drogpolitika nem lehet sem hatékony, sem pedig igazságos, mivel szerintük sokkal nagyobb ártalmat okoz, mint a drogfogyasztás maga.

Azt írják, ByeAlex „az orbáni drogellenes kultúrharc legújabb áldozata”.

„Beleillik a sorba, nem is olyan régen ő is kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni”

- olvasható a bejegyzésben.

„Egészen hajmeresztő tényleg, ami itt kezd elszabadulni. Lehet, hogy ennek sokan tapsolnak most a "nem kellett vóna drogozni" egybites gondolkodású emberek csoportjában - de szerintem egyre többen vagyunk olyanok, akiknek tele van a hócipője ennek a pálinka-liberalizációs kormánynak a zavaros, kettősmércés kultúrháborújával és szelektív zéró-toleranciájával. Szerhasználóknak és nem szerhasználóknak egyaránt. Olyanok, akik szeretik a drogokat, és olyanok is, akik utálják őket. Szülők, hozzátartozók. Segítő szakemberek. Jogtudatos polgárok. Konzervatívok és liberálisok” - írja posztjában a Drogriporter.

Szerintük egyre többen látják be, hogy „ez az egész társadalmi probléma nem attól fog megoldódni, hogy háborút indítanak bizonyos (értsd: ellenzéki) fogyasztók ellen”.

„Lehet, hogy a változás lassú, hogy sok visszaesés van, de a társadalom előbb-utóbb fel fog épülni ebből a drogháború-függőségből. Ez a múlt, nem a jövő. Meg fog bukni - és vele buknak azok, akik felelősek érte” - zárják a bejegyzést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk