SZEMPONT
A Rovatból

Brazília: a gazdasági csodától a katonai puccsveszélyig – beszélgetés Vogel Dávid Latin-Amerika szakértővel

Hogyan lett egy kiugrott katonatisztből, egy jelentéktelen párt képviselőjéből a legnagyobb dél-amerikai ország államfője? Mik a motivációi és milyen jövő várhat rá? Ezekről beszélgettünk Vogel Dávid Latin-Amerika szakértővel.


Napjaink világmédiájának Donald Trump mellett a másik negatív sztárja Jair Bolsonaro. A jobboldali populista brazil elnök az amazonasi erdőírtások felgyorsításával, klímaváltozás-tagadásával, majd a koronavírus-járvány felelőtlen kezelésével került a hírek középpontjába.

Hogyan lett egy kiugrott katonatisztből, egy jelentéktelen párt képviselőjéből a legnagyobb dél-amerikai ország államfője? Mik a motivációi és milyen jövő várhat rá? Ezekről beszélgettünk Vogel Dávid Latin-Amerika szakértővel.

- Ellentétben a korábbi diktatúrákat vezető tábornokokkal, Bolsonaro mindössze a századosi rendfokozatig jutott el, ez szerintem sok mindent elárul a személyiségéről is. Amikor úgy 30 évvel ezelőtt kilépett a hadseregből, a kicsiny Kereszténydemokrata Párt színeiben kezdett el politizálni és került be a törvényhozásba. Ha az interneten utánanézünk korábbi megnyilatkozásainak, Bolsonaro mindig ugyanezt a kicsit megbotránkoztató, a politikai korrektséget mellőző retorikát használta. A munkáspárti Lula és Dilma Rousseff elnöksége idején mindig a hangos ellenzékhez tartozott, de senki sem gondolta komolyan, hogy belőle bármikor is elnök lehetne. Jött azonban az alkotmányos válság: Lula két ciklusa után következett Dilma Rousseff kevésbé sikeres időszaka. Amikor őt másodszor megválasztották, már nem is volt olyan népszerű, és a korrupciós ügyek egyre jobban begyűrűztek. Az impeachment-eljárással egyfajta „alkotmányos puccs” keretében sikeresen el is mozdították őt. Azért használom ezt az erősebb kifejezést, mert a Rousseff ellen felhozott vádak, még ha be is bizonyosodnának – ítélet még nem született - olyanok, amelyeket bármelyik korábbi elnök ellen fel lehetett volna hozni. Támogatói közül sikerült kiemelni Michel Temer alelnököt, és így létrejött az akár „interregnumnak” is nevezhező, nem megválasztott elnök időszaka, amely alatt fel lehetett építeni valakit az ellenzék részéről. Temer ellen azonban, már amikor megkezdte mandátumát, volt egy bírói ítélet, hogy nem indulhat választott pozícióért.

Tehát a nagy politikai figurák leszerepeltek és ebben a helyzetben Bolsonaro ugyanazt használta ki, mint Donald Trump az Egyesült Államokban: az emberek megcsömörlöttek azoktól a politikusoktól, pártoktól, amelyek elárulták őket, akik nem tettek semmit a korrupció felszámolásáért. A baloldalnak sok pozitív eredménye volt, de a korrupció és a bürokrácia túlburjázása visszaütött rájuk. Bolsonaro jókor volt jó helyen: kimondta azt, amit az emberek hallani akartak. Ugyanazt a polgárpukkasztó, demagóg hangot használta, mint a parlamentben és bevált.

- A 2010-es évek első felében, amikor a futball világbajnokság és a riói olimpia kapcsán Brazília sokat szerepelt a hírekben, úgy beszéltek róla, mint „gazdasági csodáról”, amely akár a fenntartható fejlődés motorja is lehet.

- Amikor ezeket a világversenyeket elnyerték, és ezek a munkáspárti kormányzás fénykorára estek, valóban mindenki arról beszélt, hogy Brazília megállíthatatlan. Nyilván ezeket nagy lobbi-tevékenység előzte meg, de egyben az ország teljesítményének elismerését is jelentette. Lula (2003-2010) és kinevelt utóda, Dilma Rousseff (2010-2016) számos szociális, egészségügyi és oktatási programot indítottak be, és világviszonylatban is jelentős előrelépést értek el például a születéskor várható élettartam, vagy a csecsemőhalandóság visszaszorítása terén. Jó viszonyt ápoltak Kubával, amelynek köszönhetően rengeteg kubai orvos, tanár és szociális munkás dolgozott Brazíliában. Őket Bolsonaro küldte haza, most látható is a hiányuk.

Bevezettek olyan támogatásokat, amelyeket csak az oktatásban vagy az egészségügyi ellátásban való részvétel függvényében fizettek ki. És az emberek elkezdték a gyerekeiket orvoshoz vinni, iskolába járatni. Sikerült másfél évtized alatt visszaszorítani az írástudatlanságot, a mélyszegénységet, és a szegénységből is kiemeltek egy új középréteget. Azokban az években Brazília a világ 5.-6. gazdaságának számított, Nagy-Britanniát próbálta behozni.

Lula nagyon aktív külpolitikát folytatott, fő törekvése az ENSZ Biztonsági Tanácsának megreformálása volt, hogy Brazília bejuthasson a BT állandó tagjai közé. Az ország, Japánhoz hasonlóan már több mint 10 alkalommal volt a testület választott tagja, de Lula szerette volna elérni, ha vétójogot is szereznek. Erősíteni kívánta a Dél-Dél párbeszédet, erősítette a portugál nyelvű afrikai országokkal való kapcsolatokat. Mindezeket az egyszerű emberek is érezték Brazíliában.

[next

- Bolsonaróval kapcsolatban másfél éve tartó elnöksége alatt legtöbbször az amazonasi pusztításokat, majd az elmúlt hónapokban a koronavírus elbagatellizálását emlegették.

- Bolsonaro már a választási kampánya idején hangoztatta, hogy véleménye szerint túlságosan nagy terület van az Amazonas vidékét védett státusban. Ezt az általa sokat dicsért egykori katonai diktatúra által létrehozott FUNAI nevű kormányügynökség felügyeli. Célja nemcsak az Amazonas megóvásán keresztül az ott élő törzsek védelme, amelyek különböző szinten ugyan, de elzárva élnek a civilizációtól. Vannak köztük teljesen érintetlen közösségek is. Az elnök úgy gondolja, hogy túl nagy területet foglal el túl kevés ember, ebből semmi gazdasági haszna nincs az országnak, ezért ezt meg kell szüntetni. Bolsonaro hatalomra jutását nagyrészt azok a mezőgazdasági lobbik segítették, amelyek szarvasmarha-tenyésztésben, szójatermelésben vagy fakitermelésben érdekeltek, és ezért földterület kell nekik. Ezt már a kampány során megígérte nekik, és megválasztása után rögtön hozzá is látott. A környezetvédelmi tárcát egy kis ügynökséggé tervezte lefokozni a mezőgazdasági minisztériumon belül, végül miniszternek az agrárlobbi egyik ismert alakját nevezte ki. Tehát mindent megtett, hogy a szakembereket elüldözze és egy ellentétes irányú lobbitevékenységnek adjon teret. A fakitermelés olyan területekre is bejutott, ahol azelőtt legfeljebb illegálisan végezték. A brazil űrügynökség 2007 óta figyeli az amazonasi fakivágásokat.

Nemrégiben olvastam, hogy az elmúlt 13 hónapban folyamatosan nőtt a kitermelt terület nagysága, csak az elmúlt egy év alatt, áprilistól áprilisig 9400 km2-nyi területet famentesítettek, ez Magyarország egytizedének felel meg. Nyilván ez azzal jár, hogy az e területeken élő őslakosok sorsa is megpecsételődött, mert a fakitermelők elüldözik őket, sőt, az is elképzelhető, hogy beviszik közéjük a koronavírus-fertőzést, ami az elzártan élő, más immunrendszerrel rendelkező embereket még súlyosabban érintheti. Éppen a napokban halt meg koronavírusban Paulinho Paiakan, a kayapo törzs emblematikus vezetője, aki már az 1980-as évek óta küzdött az őslakosok jogaiért.

Ez természetesen a környezetvédelem ügyét fontosnak tartó államok és újabban már befektetői csoportok szemét is szúrja. Épp a napokban jelentette be hét európai befektetői csoport – akik összességében mintegy 2 billió (2×1012) dollárnyi tőkét kezelnek – hogy, ha nem látnak javuló tendenciát e téren, akkor ki fogják vonni több milliárd dolláros befektetéseiket az országból. Legyenek azok akár brazil nagyvállalatokban, akár brazil állampapírokban.

A koronavírus ügyében Bolsonaro mintha Trump forgatókönyvét használná némi lemaradással. Ugyanúgy „vacak kis influenzának” nevezte, ugyanúgy az először felkapott, majd a WHO által is elvetett hidroxiklorokint javasolta megoldásnak. Több interjúban is kifejtette, hogy az autóipar sem áll le, ha történik néhány baleset, és sokkal nagyobb baj, ha megbénul a gazdaság, minthogy emberek halnak meg. Brazíliában nem is igazán voltak megelőző intézkedések, amik vannak, azokról az egyes kormányzók, városi vezetők döntöttek.

A 26 szövetségi államból 22-ben vezettek be különböző rendszabályokat. Ma már egymillió felett van a megbetegedések száma, és bár a halottak száma még nem érte el az 50 ezret, a washingtoni egyetem tanulmánya szerint Brazília a nyár folyamán megelőzi az Egyesült Államokat az áldozatok terén. De a helyzetet az is jól jellemzi, hogy a járvány elleni védekezés körüli nézeteltérések miatt egy minisztert már leváltott az elnök, utódja pedig alig egy hónappal később magától állt fel, így jelen pillanatban nincs az országnak egészségügy-minisztere, jelenleg egy aktív, nem orvos képzettségű tábornok vezeti a tárcát. És mivel a katonai hierarchia szerint az elnök az elöljárója, vélhetően nem orvosi döntéseket fog hozni.

-Elképzelhető-e, hogy Brazíliában visszatér a katonai diktatúra, vagy Bolsonarót is ugyanúgy megbuktatják, mint elődeit?

- Felmerült már, hogy a hadsereg átveszi a hatalmat, de a korábbiakhoz képest ellentétes előjellel. Eduardo Bolsanaro, az elnök fia, parlamenti képviselő, nemrégiben azt nyilatkozta, hogy igazából nem is az a kérdés, hogy lesz-e katonai hatalomátvétel, hanem az, hogy mikor lesz, mert meg kell védeni az országot, a rendszert. Több bíróság ugyanis nyomozásokat indított a Bolsonaro-család ügyleteivel kapcsolatban. Ezenkívül a legfelsőbb választási bíróság is feltárhat olyan visszaéléseket, amelyek az elnök 2018-as megválasztásának érvényességét is megkérdőjelezik, és ebben az esetben megsemmisítheti az eredményt.

Más, meg nem nevezett források, de vélhetően az elnök köreiből, illetve a katonai vezetéstől származó információk szerint nem engedhetik, hogy Bolsonaróval együtt bukjon alelnöke, Hamilton Murao nyugállományú vezérezredes. Emellett az ország 22 minisztérium szintű szervezetéből tízet jelenleg is aktív vagy nyugalmazott tábornok vezet. Nem valószínű, hogy véres puccsra kerülne sor, még az is elképzelhető, hogy Bolsonaro egyfajta báb-államfőként megmaradna, de a hadsereg venné át az irányítást, a bírói testületnek kevésbé lenne jogosultsága bizonyos vizsgálatokhoz, feloszlathatják a parlamentet...

Ezek persze mind csak feltételezések, de benne vannak a levegőben Brazíliában úgy a politikai bennfentesek között, mint a közvéleményben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hiba a mátrixban? Az Origo Matolcsy Ádám ingatlanügyletéről szóló 444-cikket szemlézett
Szokatlan témaválasztás ez a Fidesz-közeli laptól, ami eddig igyekezett inkább csak a hivatalos MNB-ről szóló közleményeket és véleményeket átvenni. A lap kiadója, a Mediaworks eközben tömegesen küldi el a dolgozókat.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 20.



A 444.hu cikkét szemlézte az Origo, amely szerint Matolcsy Ádám dubaji érdekeltségéhez került egy több milliárd forint értékű Vörösmarty téri ingatlan. A cikk ismertette az ingatlan tulajdonosi változásait, valamint idézte a 444 és a Portfolio által korábban közölt információkat.

Az Origo az elmúlt években ugyan foglalkozott Matolcsy Györggyel és a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos hírekkel, a megjelent írások többsége azonban intézményi eseményekről, kinevezésekről vagy gazdaságpolitikai kérdésekről szólt, Matolcsy fiát, vagy épp az MNB alapítványokkal kapcsolatos dolgokat kevésbé érintették.

A Matolcsy György címke alatt az elmúlt két évben megjelent cikkek között szerepelt például az MNB centenáriumi rendezvénye, Varga Mihály jegybankelnöki kinevezése, illetve Matolcsy György kitüntetése a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Ehhez képest figyelemre méltó, hogy a portál most egy olyan témát is bemutatott, amely Matolcsy Ádám üzleti érdekeltségeit érinti, és amelyet eredetileg a 444.hu dolgozott fel.

Bár az Origo nem saját oknyomozó anyagot közölt, és a 444-re „balliberális portálként” hivatkozik, de az ilyen jellegű szemlék a korábbi gyakorlat alapján ritkán jelentek meg a felületen.

Hogy egyszeri kivételről vagy egy szélesebb körű változás első jeléről van-e szó, azt a jövő eldönti.

Az viszont tény, hogy a korábbi kormánypárti médiában nagy átrendeződés zajlik. A Mediaworksnél - mely az Origót is kiadja - történt elbocsájtásokkal, lapbezárásokkal, és terjesztés beszüntetésekkel a lent található cikkünkben foglalkoztunk. Azóta még annyi derült ki a konglomerátum körüli problémákról, hogy a Pesti Srácok is megszűnik, és a Magyar Nemzettől is küldenek el embereket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk