Orbán volt minisztere szerint a Fideszre ráégtek a korrupciós vádak
Bóka János szerint a Fidesz nem egyszerűen választást vesztett, hanem valamit alapvetően félreértett az ország állapotából, mert nem látták azt a nagyjából egymilliós választói tömeget, amely végül a Tiszához ment. A volt uniós ügyekért felelős miniszter az Indexnek arról beszélt, hogy a jobboldal politikai univerzuma sokat veszített a hitelességéből, a korrupciós vádak ráégtek a Fideszre, és a közéletben szereplők látványos luxizása, a Porschék és a kivagyiság az egész politikai közösségre visszaütött. Bóka János szerint „aki jogellenes ügyben érintett, annak nemcsak jogi, hanem politikai felelősséget is viselnie kell.”
A volt miniszter, jelenleg országgyűlési képviselő elmondta, a választási vereség mértéke személyesen is meglepte, és még mindig a feldolgozás folyamatában van. Bár egy szoros eredmény vagy akár egy szűk vereség benne volt a pakliban, de mint fogalmazott,
Szerinte éppen ez mutatja meg a probléma mélységét. A Fidesznek most az az első feladata, hogy helyreállítsák a valóságérzékelésüket, mert az, hogy ennyire félremérték a politikai hangulatot, azt jelenti, hogy valamit alapvetően nem értettek meg az ország állapotából.
Bóka János állítja, a saját szavazóbázisuk méretét és szerkezetét nagyjából látták, a Tisza Párt esetében viszont volt egy körülbelül egymilliós választói közösség, amit egyszerűen nem érzékeltek. Kifejtette, hogy itt nemcsak az első szavazó, nagyvárosi fiatalokról beszélt, hanem olyan vidéki szavazókról is, akiknek a motivációit sem értették. Amíg ezt a valóságmegértési képességet nem tudják helyreállítani, addig szerinte nem lehet értelmes politikai stratégiát építeni.
Arra a felvetésre, hogy a Fidesz elvesztette a hitelességét, Bóka János úgy reagált, hogy két külön, de összefüggő problémáról van szó: egy hitelességi és egy tartalmi problémáról. A hitelességi probléma szerinte ott kezdődik, hogy a választók számára hiteltelenné vagy irrelevánssá válik az a világ, amit a párt eléjük rajzol, és úgy érzik, annak nincs kapcsolódási pontja a saját életükkel. Úgy látja, a modern kommunikációs térben az emberek már hiteles személyeket, platformokat és közösségeket keresnek, és amit onnan hallanak, azt fogadják el valóságként.
Ezt a hitelességet szerinte nem központi kommunikációs trükkökkel, hanem alulról, kisebb közösségekből kiindulva lehet újra felépíteni. A volt miniszter szerint a választás két nagy narratíva ütközése volt. Az egyik arról szólt, hogy az elmúlt 16 év kudarc volt, ezért változásra van szükség, a másik, a Fidesz narratívája pedig a veszélyek koráról szólt, és arról, hogy ilyenkor nem érdemes kísérletezni. „És ebből a két narratívából a választók egyértelműen az elsőt fogadták el hitelesebbnek” – mondta. Hozzátette, a Fidesz narratívája mögött ott állt az elmúlt 16 év kormányzati valósága, míg az ellenfél narratívája mögött nem állt semmilyen kormányzati teljesítmény.
Ez azonban szerinte meg fog változni, mert a Tisza-kormánynak előbb-utóbb döntéseket kell hoznia, és onnantól az ő narratívájuk mögött már a saját politikai valóságuk fog állni. Bóka János szerint, ha egy politikai közösség narratívája tartósan elszakad attól, amit az emberek a saját valóságuknak éreznek, akkor elveszíti a hitelességét, és velük is részben ez történt. Elismerte, hogy a Tisza sikeresen ráégette a Fideszre a rendszerszintű korrupció vádját. „Ez a kampányban is komoly tehertétel volt számunkra, és szerintem a következő időszakban is az marad” – fogalmazott. Úgy véli, a Fidesz politikai közösségének szembe kell néznie ezekkel a vádakkal.
A kérdésre, hogy nem haragszik-e azokra a Fidesz-közeli szereplőkre, akiknek a luxus életvitele és arroganciája hozzájárult a vereséghez, Bóka három szinten válaszolt. Az első a jogszerű vagyonosodás, a második a morális elvárás, miszerint a jelentős vagyonnal rendelkezőknek az átlagot meghaladó társadalmi felelősséget kell vállalniuk. A harmadik szintnek az ízlés és mértéktartás kérdését nevezte. „Én azt gondolom, hogy aki aktívan részt vesz a közéletben, attól elvárható egyfajta visszafogottság és mértékletesség abban is, hogyan bánik a vagyonával a nyilvánosság előtt” – mondta. Szerinte sokan nem értették meg időben, hogy az életvitelük visszahat az egész politikai közösségre. Elismerte, hogy a közösségnek nem sikerült kikényszerítenie ezeket a normákat. „A választási eredmény is azt mutatja, hogy ebben nem voltunk elég hatékonyak” – tette hozzá.
A Fidesz mint politikai brand jövőjével kapcsolatban úgy fogalmazott, ma még nem lehet megmondani, hogy alkalmas lesz-e a patrióta és konzervatív politikai közösség képviseletére. A politikai átrendeződést a lengyelországi helyzethez hasonlította, ahol egy nagy gyűjtőpárt mellett megmaradt egy konzervatív politikai tér is, és kialakult egyfajta váltógazdálkodás. A Tisza Pártról azt mondta, jelenleg egyszerre próbál liberális, technokrata, nemzeti és rendszerellenes lenni, de ez az összetartó erő idővel gyengülni fog a kormányzás belső konfliktusai miatt.
A volt miniszter nem ért egyet azzal, hogy a kormányzás lehet pusztán szakértői. „Olyan, hogy »szakértői kormányzás«, önmagában nem létezik” – állította, mivel szerinte a döntések mindig politikai jellegűek. Ugyanakkor elismerte, hogy vannak olyan alapvető állami funkciók, amelyeknél az emberek joggal várják el a professzionális működést.
Az uniós forrásokról szólva Bóka János azt gondolja, hogy
Elismerte, hogy az Orbán-kormány és Brüsszel között ez a politikai szándékegység már nem létezett. Szerinte az uniós pénzekhez való hozzáférést objektív feltételeknek kellene meghatározniuk, nem politikai szimpátiáknak. „Az én álláspontom az, hogy onnantól kezdve, hogy az Európai Bizottság – részben tagállami támogatással – úgy döntött: az uniós forrásokhoz való hozzáférés politikailag is feltételessé tehető, attól kezdve ezek a pénzek szükségszerűen politikai játszmák részévé váltak” – fejtette ki. Úgy véli, az új kormány meg fogja tenni a Brüsszel által elvárt lépéseket, a valódi kérdés az lesz, ezért mekkora politikai árat hajlandó megfizetni.