Bódi Mátyás: Inkább hatalmi logikát látok a választási szabályok módosítása mögött, mintsem valódi jobbító szándékot
Kedd éjjel, mindössze néhány órával az Igazságügyi Bizottság ülése előtt kapták meg az ellenzéki képviselők a választási szabályok módosításának fideszes tervét, amelyben teljesen átrajzolnák a budapesti választókerületeket, kettővel csökkentve a számukat, eltörölnék a lakcímkártyák szükségsességét, és ezentúl borítékot sem lenne kötelező adni a szavazáskor. Karácsony Gergely szerint a Fidesz így állnak bosszút a fővároson, Hadházy Ákos pedig úgy látja, ezzel tulajdonképpen megszűnik a választás titkossága Magyarországon. Szentkirályi Alexandra szerint azonban kötelességük volt hosszányúlni a rendszerhez.
Tény, hogy már régóta mulasztásos törvénysértésben van az Országgyűlés. A választókerületek lélekszáma ugyanis nem térhetne el 20 százaléknál jobban egymástól, hogy egy-egy mandátum mögött közel azonos számú voks álljon. Csakhogy amíg Budapest és sok vidéki térség lakossága csökkenőben van, a fővárosi agglomeráció népessége durván növekszik. Tehát amíg Budapesten kevesebb, Pest megyében több választókerületre van szükség. De probléma van több másik megyében is. Mennyire orvosolja ezt a helyzetet a Fidesz javaslata? Bódi Mátyással, a Választási Földrajz szakértőjével beszélgettünk.
– Szükségszerű változás vagy fideszes érdek, ami most történik?
– Már 2008-ban is súlyosan aránytalan volt a választókörzetek elosztása. 2022-ben már végképp. Egyrészt túlnépesedtek a Pest megyei választókerületek, tehát a Budapest környéki választókerületek, ugyanakkor voltak olyan megyéink, ahonnan viszont tömegesen vándoroltak el az emberek, haltak ki az idősek, emiatt Somogy és Tolna megyében már nagyon kicsi lakosságszámú választókerületek vannak. Viszont az utóbbi kettővel ez a mostani tervezet semmilyen szinten nem foglalkozik.
Eközben Budapesttől elvesz két mandátumot, ami teljesen indokolatlan, mert egy mandátum elvételével is tudták volna kezelni az aránytalanságot. Pest megyéhez meg adnak kettőt, miközben ott inkább hárommal lehetett volna visszaállítani az arányosságot.
De az, hogy Fejér megyében miért rajzoltak át választókerületeket, vagy Csongrádban, azt viszont én nem tudom hirtelen mivel indokolni. Ott tényleg inkább csak hatalmi logikát látok. Szegeden konkrétan a Tisza Párt megverte a Fideszt, tehát ott nyilván emiatt történik, hogy Szeged nem panellakótelepi részét, ami körülbelül a belvárosnak tekinthető, összekötik egy hatalmas homokhátsági választókerülettel.
– Én is néztem Szegednél, hogy a várost vágja ketté a választókerületi határ.
– Eddig is kettévágta, csak nem ekkora terület tartozott a Csongrád 2-eshez. Amúgy is nyert benne a Fidesz, de az inkább az akkori ellenzék szerencsétlenkedéseinek köszönhető. Nyilván egy új helyzetben azért más lesz a dolog.
– De önmagában az a dolog, hogy egy szociológiai egységet kettévágnak, és hozzákapcsolnak olyan területet, ami teljesen más összetételű, indokolható?
– Kétfajta elv van azokban az országokban, ahol egyéni választókerületek vannak. Van egy organikus, amiről ön is beszél, hogy azért a funkcionálisan egymáshoz tartozó területek egy választókerületet alkossanak. Emellett van az aritmetikusság, ami azt jelenti, amiről már volt szó, és a magyar törvények is ezt írják elő, hogy mindegyik választókerületben nagyjából ugyanannyi ember lakjon. Az Egyesült Államok például az aritmetikus elvet követi, hogy mindenhol nagyjából ugyanannyi ember lakjon, ezt az amerikai alkotmány mondja most már ki. Annyira nézniük kell azt, hogy mindegyik választókerületben ugyanannyi ember lakjon, hogy egészen elképesztő alakú területek alakulnak ki. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban az organikus elv volt eddig a döntő szempont, azaz mindegy, hogy hol mennyien laknak, a legfontosabb az, hogy összetartozzanak a területek. Csakhogy ebből mindig valamelyik párt rosszul jött ki.
Az organikus elvről csak annyit, hogy például nézzen rá a Budapest 9-es számú választókerületre: Németh Szilárd kétszer bukott az elmúlt két választáson ott, ez a csepeli-soroksári választókörzet. Ez úgy nézne ki, hogy kétszer is átlépné a Dunát, beletartozik hozzá egy pesterzsébeti vagy egy soroksári rész, egész Csepel, és megkapta a Kopaszi-gátnak az újbudai lakóparki részét. Érdekes kérdés, hogy egy választókerületi képviselő hogyan fogja képviselni egyszerre a Kopaszi-gáton lakó középosztálybeli és a csepeli munkás érdekeit egyszerre?
– Az az ellenzéki állítás, hogy itt olyan átrajzolás történik, ami a Fidesznek kedvez. Adott esetben ezek a körzethatárok mennyivel kevesebb mandátumot jelentenének a mostani ellenzék fő erejének, azaz a Tisza Pártnak?
– Én is ma reggel láttam ezt a tervezetet először, ki kellene számolni, modellezni kellene, látni, hogy itt pontosan mi történt.
Budapesten nyilván nem nagyon fognak fideszes mandátumok születni. 2022-ben, amikor nagyon gyászos kampányt csinált az ellenzék, akkor is csak egyetlen helyen tudott nyerni a Fidesz, ott, ahol egy jobbikos képviselő indult. Én nem tudom elképzelni, hogy 2026-ban a Fidesz bármilyen pozíciót képes lenne elérni Budapesten. Annyira gyenge eredményt értek el ott most júniusban mind az EP-választáson, mind az önkormányzatin, hogy igazából nem nagyon látom azt, hogy hogyan tudnának pozíciókat fogni.
Budapesten belül is az látszik, hogy a városmagban hatalmas ellenzéki többség van. Én Újbudán élek, és ott is az látszott, hogy a Szent Imre városban, a benti részeken, például a Móricz Zsigmond körtér vagy a Feneketlen-tó környékén, elképesztő volt az ellenzéki többség. Kicsit kijjebb ez egy kicsit lazul. Látszik, hogy próbálják összevonogatni ezeket a részeket, összepakolgatni a nagyon ellenzékieket, mondjuk egy-két választókerületbe, és akkor a többiben talán nagyobb esélye lenne a Fidesznek, tehát kicsit a külterületi, a külvárosi részeket jobban kitágítva. Én hirtelen ezt a logikát látom benne. A korábbi 1-es a Dunán szintén átmegy, tehát a budapesti belváros, egy kis VI. kerület, meg a Budai Vár. Most ebből csináltak egy kicsit nagyobbat, ahhoz adtak szerintem most például újbudai részeket, ami szerintem azt a célt szolgálja, hogy ott túlnyeressék az ellenzéket, és hátha akkor a külsőbb részeken a Fidesznek nagyobb esélye van. Én ezt látom benne, de azért azt is hozzá kell tenni, hogy ezek eléggé gyorsan változnak. Amikor ezeket a kerülethatárokat csinálták 2014-ben, ez Rogán Antal választókerülete volt. Mára viszont Budapesten belül olyan szinten szorult vissza a Fidesz, éppen a budai zöldövezetekben és a középosztály által lakott részeken, hogy azt ők sem látták előre.
– Lehet, hogy ez az egész rajzolgatás úgy, ahogy van, a visszájára is elsülhet 2026 nyarán, amikor elvileg választás lesz?
– Én ezt az egész gerrymanderinget egy kicsit túlértékeltnek tartom. Pontosan azért, mert erre nincs igazi recept. Simán lehet, hogy át fog alakulni a választói viselkedés. Mi is írtunk cikket arról, hogy ahová Magyar Péter elment az országjárása során, ott, illetve a közvetlen környezetükben, sokkal jobban szerepelt a TISZA Párt, mint más hasonló méretű vagy fekvésű településen. Tehát az, hogy egy jelölt elmegy kampányolni, az nagyon tudja módosítani a helyi viszonyokat.
