prcikk: Bódi Mátyás : Az igazi „vadász‑szezon” a második forduló után kezdődik majd, amikor meglesz a 106 végleges tiszás jelölt | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Bódi Mátyás : Az igazi „vadász‑szezon” a második forduló után kezdődik majd, amikor meglesz a 106 végleges tiszás jelölt

A Fidesznek is új helyzetre kell reagálnia - mondja az elemző, aki szerint önmagában a mostani rendszerre nézve rossz jel lehet, hogy tömegesen tűntek fel emberek, akik már elértek valamit az életben, és most politikával akarnak foglalkozni.


Már két nap telt el, mióta megnevezte a Tisza azokat a jelölteket, akik közül először a Tiszas-szigetesek, majd az adott választókerületben lakók kiválaszthatják, ki induljon jövőre a párt színeiben egyéniben. A kampány ugyanakkor elég visszafogott, a jelöltek nem adhatnak interjúkat, nem tartanak vitákat vagy fórumokat, csak néha feltűnnek egy-egy Tisza-pultnál, de ennek időpontját sem közlik előre.

Akik nem ismerik személyesen valamelyik jelöltet, szinte csak a Facebookra feltöltött rövid bemutatkozó szövegekből tájékozódhatnak. Ezekből az derül ki, hogy zömmel országosan ismeretlen, a politikában eddig nem járatos jelölteket indít a Tisza. Mit lehet róluk tudni, és hogyan lehet ismeretlen emberek közül választani? Erről is beszélgettünk Bódi Mátyással, a Választási földrajz szakértőjével.

— Szembetűnő, hogy a Tisza előzetes válogatásában a 40-es korosztály képviselteti magát a legerősebben, továbbá jellemző rájuk, hogy több nyelven beszélnek, sokan külföldi tapasztalattal is rendelkeznek. Mit mond el ez a lista?

— A legfontosabb tanulság számomra két dolog. Az egyik, hogy nagyon sok a nő: nagyjából minden harmadik jelölt nő, ami szokatlan a magyar politikában, amely kifejezetten maszkulin szakma. Ezt mindenféle értékítélet nélkül, leíró jelleggel mondom. Látszik, hogy szándékosan törekedtek arra, hogy a jelöltek legalább harmada nő legyen. A legtöbb választókerületben van legalább egy női jelölt, de van olyan is, például Tilki Attila fideszes képviselő körzetében, a Szabolcs 4-esben, Vásárosnaményban, ami kőkemény kormánypárti környezet: ott három női jelölt közül választhatnak a tiszások. Ez szerintem fontos paradigmaváltás. A másik, hogy döntően politikai tapasztalattal nem rendelkező embereket választottak ki, ami szerintem Magyar Péter teljesen tudatos döntése. Azt mondta, hogy akik korábban ellenzéki pártokban bármiféle tisztséget, szerepet vittek, őket nem szeretné a jelöltek között látni, és ezt teljesítették is. Rengeteg orvos van: szerintem minden megyében akad legalább egy körzeti gyermekorvos, háziorvos, fogorvos, osztályvezető főorvos. Ez érthető is:

egy orvosnak olyan tekintélye, egzisztenciája, beágyazottsága van, amelyet nehezebb megtörni, ha politikai szerepet vállal.

Emellett látunk tanárokat is a jelöltek között, mérnököket, vállalkozókat, étteremtulajdonosokat. A 40-es korosztály leírása találó: alapvetően olyan emberek, akik már elértek valamit az életükben, és abban a korban vannak, hogy a fiataloknak valamiféle karrierutat mutatni tudnak, még ha ez most a politikához is köthető. Most látták alkalmasnak az időt arra, hogy a politikában is megpróbáljanak bizonyítani.

— Mondhatjuk azt, hogy a vidéki értelmiség nagy része a Tisza mellé állt?

— Ilyet ebből még nem lehet megállapítani. Az biztos, hogy akár a közelmúlt közvélemény-kutatási méréseit nézzük, akár az általunk korábban területi alapon megvizsgált statisztikákat, azt látjuk: minél több a diplomás egy településen, a Fidesz általában annál gyengébben szerepel. Úgy is fogalmazhatunk, hogy jellemzően azok a települések, ahol sok a diplomás, ellenzéki kötődéssel rendelkeznek, illetve magasabb jövedelmi szinten élnek a választók; ezek a helyek tipikusan nem a Fidesznek kedvező társadalmi összetételűek. És aligha meglepő, hogy a TISZA jelöltjei többségében ebből a rétegből jönnek. Érdekes, hogy globálisan sokan mondják: a politika elitizálódik, az egyetemek termelik ki a politikai elitet. Ez a folyamat ezzel ellentétesnek tűnik. Nem arról van szó, hogy sok, évtizedes politikai tapasztalattal rendelkező diplomaták vagy hasonló háttérrel bíró emberek akarnák most megcsinálni a politikát a TISZA pártban, hanem más területekről érkező emberek, bár kétségtelen, hogy felülreprezentált az értelmiségi réteg közöttük.

— Mit mond el az, hogy sokan töltöttek időt külföldön, külföldi munkatapasztalattal rendelkeznek?

— Valószínűleg azt, hogy láttak más társadalmi működést, olyan folyamatokat, amelyek Magyarországon túlmutatnak. Láttak olyan politikai berendezkedést, amely gyökeresen eltér a magyartól, és lehet, hogy úgy gondolják: Magyarországon is lehetne pozitív példákat megvalósítani azokból, amik más országokban működnek.

Önmagában a mostani rendszerre nézve ez rossz jel lehet: tömegesen tűnnek fel emberek, akik politikával akarnak foglalkozni.

Korábban ez nem volt jellemző. Inkább a különböző ellenzéki pártok egymás között adták-vették a politikusokat: voltak átülések egyik frakcióból a másikba, kilépések egyik pártból a másikba. A korábbi ellenzéki pártokban jellemzően olyan emberek jelentek meg, akik valamilyen közéleti előélettel rendelkeztek: civil szervezetnél dolgoztak, vagy újságírók voltak, például Kálmán Olga, tehát volt közük a közélethez. Most ez nem mondható. Tényleg nem ebből a világból jönnek, hanem a magánszférából érkeznek.

— Hétfő este Magyar Péter tett egy bejelentést, aztán sokáig semmi nem történt. Majd nagyon lassan jöttek az információk. Erre volt egy hivatalos magyarázat, hogy az utolsó pillanatig zajlottak az egyeztetések. De nem képzelhető el ebben némi szándékosság? Mert így a fél ország késő éjszakáig nyomogatta a frissítés gombot a különböző felületeken.

— Szerintem az igazság a kettő között lehet. Hallottam olyat is, hogy valóban voltak esetek, ahol az utolsó pillanatban dőlt el, ki lesz a jelölt. Olyanról is hallottam, hogy egy adott választókerületben öt jelöltben gondolkodtak, miközben hármat lehetett megjelölni, tehát meg kellett húzni a határt, ki az a három, aki végül részt vesz. Sokáig ment a gondolkodás.

Volt olyan is, aki az utolsó pillanatban lemondta, mert megfenyegették.

Volt, akit a saját környezete húzott vissza, a családtagok ijedtek meg. Ezek a praktikus okok. Ugyanakkor elképzelhető, hogy volt benne szándékosság is, mert sok olyan jelölt volt, akiről már lehetett tudni, hogy jelölt lesz, például a tiszás frontpolitikusok közül is, mégis sokáig nem tették ki a nevüket. Az egésznek lett egy „választás éjszakája” hangulata: vártuk az eredményeket, nyomogattuk a frissítést, néztük a feldolgozottságot. Szerintem ennek az érzésnek a megteremtése is cél lehetett, legalábbis nekem ez volt a benyomásom.

— És a másik: a a trióknak külön-külön oldala van a Facebookon. Fél napon keresztül várták az emberek, hogy felkerüljenek az információk. Alaposan megetették az algoritmust.

— Abszolút. Sokan feliratkoztak ezekre az oldalakra, és a közösségi médiában mindenki a saját Facebook-oldalára irányította az embereket. Mindenki nyomogatta a linkeket, megosztotta a posztokat. Ez könnyen „rátanította” a Facebookot, hogy dobálja ezeket a tartalmakat.

Nekem ma is random feldobja a rendszer a tiszás jelöltek arcképét különböző csoportokból. Szerintem ez sikeres algoritmus-tréning volt.

— Az is kiderült a kommentekből, hogy sokan most döbbentek rá: a legutóbbi körzethatár‑átrajzolással nem a megszokott körzetben vannak szavazóként. Máshol keresték a jelöltjeiket, és meglepődtek, hogy az általuk ismert OEVK szám alatt nem azt találták.

— Formálisan négy térség volt érintett: Budapest, illetve Pest, Fejér és Csongrád‑Csanád vármegyék. Budapesten két OEVK-val kevesebb lett, 18 helyett 16, míg Pestben kettővel több, és a határokat erősen átrajzolták. Őszintén engem is megzavart, pedig sokat foglalkoztam vele. Újbudán van a címem, az adott utca páros oldalán lakom, a túloldalon pedig már másik körzet van. Nem így emlékeztem a korábbi lehatárolásra. Most volt egy nagy eszmélés, de legalább az emberek utánanéztek, melyik választókerületben vannak, mert elkezdték keresni a saját jelöltjeiket.

— Nagyon röviden érintsük a Hadházy‑dilemmát, amiről sokan beszélnek. Nem úgy tűnik, hogy Magyar Péter ezt „később visszaléptetjük” típusú körzetnek szánná, kifejezetten megtámogatta a körzetet a Tisza kabinetfőnökével.

— Korábban arról szóltak a hírek, hogy Bódis Kriszta indul, aki a párt ismert arca; ez is azt mutatta, hogy kiemelten foglalkoznak ezzel a körzettel. Végül Bódis Krisztát Józsefváros helyett Zuglóba tették, ami logikus, mert a szociális munkás, dokumentumfilmes, civil háttere alapján ott is erős lehet. Ez olyan kérdés, ami csak a második fordulóra fog élesedni. Érdemes tudni, hogy

a TISZA matematikai érdeke az, hogy mindenképp legyen saját jelölt: ha ki is kap, legalább töredékszavazatot hoz az országos listára.

Ha Hadházy javára visszalépnének, onnan a TISZA nullát vinne be a listára. Nyilván a TISZA számára az volna az ideális, ha csak a TISZA indulna, így egyrészt behúznák a mandátumot, másrészt lenne kompenzációs szavazat is. Most úgy látszik, Hadházyval szemben elég eltökéltek. Ha senki nem rántja el a kormányt a végén, a mandátumot vagy ő, vagy a TISZA jelöltje húzza be, csak a TISZA szempontjából nem mindegy, mennyi kompenzációs szavazatot realizál a listán.

— Az elmúlt napokban többen megjelentek a Tisza pultjainál, és általában a három jelölt együtt ment ki. Mi értelme, hogy mindhárman ott vannak?

— Egyrészt egymás legitimálása a cél. Ha mindhárman ott vannak, azzal megmutatják, hogy egységesek, egy csapatban játszanak. Demonstrálni akarják az egységet és a kiválasztási metódus hitelességét. Másrészt terepi jelenlétet is építenek: vidéken és a városokban is azt szeretnék, ha a választók állandóan tiszás pultokba, standokba futnának bele. Ez kampánystratégiai szempontból is fontos.

— Láttam egy kommentet: „Na, akkor most megyek és veszek egy lottót.” Ezt úgy fordítottam le, hogy három, többé‑kevésbé ismeretlen jelölt van. Kistelepüléseken lehet, hogy valaki ismert, de még ott sem igaz ez az egész választókerületre. Hogyan válasszanak közülük az előválasztáson szavazni akarók, amikor a sajtónak nem nyilatkozhatnak, vita sem lesz közöttük?

— Magyar Péter azt mondta, ez a TISZA belső szelekciós folyamata. Az első kör ilyen szempontból tiszta: ott csak a Tisza‑sziget tagjai szavaznak, ők már korábban, ha jól tudom, júliusban, kaptak QR‑kódos azonosítást. A másik kérdés az, hogy amikor már két jelölt marad, hogyan terjed ki a szavazás a szélesebb közönségre. Érdekes lesz, milyen döntések születnek.

Kevés az idő kampányolni, a jelöltek döntően ismeretlenek, így sokan benyomások alapján fognak szavazni.

A TISZA úgy döntött, hogy demokratikus módon csinálja: a második fordulót kiterjesztik az adott választókerület összes választójára. A beazonosítás vélhetően Ügyfélkapun vagy más elektronikus azonosításon keresztül zajlik majd, ezt még én sem látom teljesen tisztán. Szóval van némi biankó csekk jellege: olyan emberekre lehet szavazni, akiket még a körzetben élők sem feltétlenül ismernek.

— Előfordulhat, hogy a Fidesz megpróbálja befolyásolni a második kört, hogy a két megmaradt jelölt közül a gyengébbet juttassák tovább?

— Ez felmerült már a 2021-es előválasztásnál is. Akkor miskolci körzetekből hallottunk példákat, akkor is voltak pontszerű beavatkozások. Most is megpróbálhatják, de nehezebb: a Fidesz persze elvihet pár száz embert egy nagyon ismert tiszás jelölt ellen, de a legtöbb helyen ismeretlenek a jelöltek,

nehéz eldönteni, ki lenne „jobb” ellenfél: a helyi gyermekorvos vagy a külföldről érkezett ügyvédnő.

Ráadásul kevés idő van reagálni: a nevek hétfő hajnalban jöttek ki, december 1-jén pedig már fel is áll a színpadra a 106 ember. Így nagyjából három hét telik el a két lépés között, a Fidesznek is új helyzetre kell reagálnia. Azért már most látunk irányokat: különböző emberek Instagram‑oldaláról fürdőruhás képeket kapartak elő például. De az igazi „vadász‑szezon” valószínűleg a második forduló után kezdődik majd, amikor meglesz a 106 végleges jelölt. Ez szinte biztos.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András Panyi Szabolcs lehallgatásáról: A NER beismerte az újságírók megfigyelését és lebuktatta a saját módszerét
Az Oroszország-szakértő szerint a kormányoldal hatalmas öngólt lőtt a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalával. Úgy véli, ezzel nemcsak a törvénytelenséget ismerték be, de a titkosszolgálat is őrjönghet.


Rácz András Oroszország-szakértő a Facebookon reagált arra a kormánysajtóban megjelent, állítása szerint nyilvánvalóan titkos eszközökkel készült felvételre, amelyen Panyi Szabolcs újságíró hallható, ahogy egy forrásával beszél. A szakértő szerint a kormánymédia erre építve próbál felépíteni egy narratívát, miszerint Szijjártó Pétert Panyi „segítségével” hallgatnák le külföldi titkosszolgálatok. A szakértő hat pontban fejtette ki a véleményét erről.

Azzal kezdi, hogy Panyi Szabolcs „kiváló, elkötelezett és nagyon-nagyon hozzáértő tényfeltáró újságíró”, és büszke a barátságára. Azt írja, bár nem tudja, hogyan készült a hangfelvétel, a nyilvánosságra hozatala szerinte biztosan törvénytelen, mert sérti Panyi és a másik szereplő személyiségi jogait is.

A szakértő ostobaságnak is tartja a felvétel közlését, egyrészt azért, mert véleménye szerint „a NER ugyanis épp ezzel ismerte be, hogy igen, tényleg titkosszolgálati eszközökkel figyel meg újságírókat (évekkel a Pegasus-botrány után is), és az így készült felvételekkel habozás nélkül kész visszaélni is.” Másrészt pedig azért, mert ezzel lebukott a lehallgatási módszer is.

Rácz András teljes ostobaságnak nevezi azt a felvetést, hogy Szijjártó telefonszámát bárki Panyitól tudná meg. Mint írja: „Éppenséggel Szijjártó büszke rá, hogy bárkit, bármikor fel tud hvíni – ezen a ponton nem kéne azon meglepődni, hogy mások is tudják a számát...”

Úgy látja, az egész akció egy elterelési kísérlet.

„Arról akarja a NER elterelni a figyelmet, hogy a Washington Post megírta szombaton, hogy Szijjártó külügyminiszterként rendszeresen telefonon tájékoztatja Szergej Lavrov orosz külügyminisztert még a magas szintű, EU-s találkozókról is.”

Rácz felteszi a kérdést, hogy egy külügyminiszter miért használ normál, könnyen lehallgatható telefont. Szerinte ha Szijjártó titkosított telefont és alkalmazást használna, nem lenne botrány a mobilszámáról.

A szakértő bejegyzését azzal zárja, hogy szerinte a teljes szétesés jelei láthatók.

„A NER láthatóan már »minden mindegy« alapon elkezdi bedobni a törülközőt. Már nem számít, milyen kárt okoz egy kompromittálási kísérlet, már nem számít, hogy jogszerű-e vagy nem... már csak csapkodnak, mint a felrepedt szemöldökű, a saját vérétől megvakult bokszoló... a jó hír, hogy az ilyen meccsek már jellemzően nem tartanak soká”

– fogalmazott Rácz András.

Mint megírtuk, hétfőn a kormánypárti Mandiner egy titokban rögzített hangfelvételt publikált, amelyen Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy forrásával beszélget. Habár a lap arról ír, hogy „Panyi megadta Szijjártó Péter külügyminiszter telefonszámát egy európai uniós tagállam titkosszolgálatának, amelynek így lehetősége nyílt megfigyelnie a magyar külügyminiszter telefonbeszélgetéseit” - az erősen megvágott felvételből viszont nem ez derül ki, hanem inkább úgy tűnik, Panyi Szabolcs csekkolhatta a beszélgetőtársától kapott számokat, amik már eleve megvoltak ennek a bizonyos külföldi állami szervnek.

Az újságíró a felvétel nyilvánosságra hozása után „elővágásnak” nevezte a Mandiner cikkét, amivel szerinte a Szijjártó orosz információátadásairól szóló nyomozását próbálták átkeretezni. Facebook-posztjában azt írta, a felvételen hallható forrásával azért beszélt, mert már évek óta gyűjti az anyagokat és bizonyítékokat arra, amit nemrég a Washington Post is megírt, miszerint „Szijjártó Péter folyamatosan szivárogtat Szergej Lavrovnak és az oroszoknak európai uniós tanácskozásokról”. Panyi szerint a lehallgatott beszélgetésben arról volt szó, hogy elkérte a forrásától azokat a telefonszámokat, amelyeken Szijjártó és Lavrov kommunikálni szokott, hogy összevesse azokat egy európai ország nemzetbiztonsági szolgálatától kapott információkkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: Az igazán érdekes az, amire Szijjártó NEM reagált a Washington Post állításai közül
A szakértő szerint a külügyminiszter szándékosan tereli a szót a megrendezett merényletről. Így próbálja elkerülni, hogy a valós időben történő, oroszoknak való jelentéseiről kelljen beszélnie.


Rácz András Oroszország-szakértő egy szombati Facebook-posztban elemezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reakcióját a Washington Post cikkére, amely egy állítólagos orosz titkosszolgálati tervről számolt be. A szakértő felidézi, hogy a lap arról írt, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SzVR) egy megrendezett merényletkísérletet javasolt Orbán Viktor választási esélyeinek javítására. Szijjártó Péter erre reagálva esztelen összeesküvésnek nevezte a tervet.

Rácz András szerint azonban nem ez az igazán érdekes, hanem az, amire a miniszter nem reagált. Azt írja:

„Az igazán érdekes az, amire Szijjártó NEM reagált a cikk állításai közül. Belton ugyanis egy európai biztonsági szolgálatra hivatkozva tényként írja le azt is, hogy Szijjártó az EU-s találkozók szünetében rendszeresen felhívja Szergej Lavrov orosz külügyminisztert és tájékoztatja őt az elhangzottakról.”

A posztban Rácz szó szerint idézi a cikk vonatkozó angol nyelvű részét, majd úgy értelmezi, hogy ez tartalmilag azt jelenti, hogy a magyar külügyminiszter rendszeresen, valós időben tájékoztatja az orosz felet az EU-s megbeszélésekről.

„Ezt hívják a köznyelvben beszervezett ügynöknek vagy informátornak”

– állítja a szakértő. Hozzáteszi, Szijjártó ezzel szemben úgy tesz, mintha a cikknek ez a része el sem hangzott volna, és bár az önmerénylet tervét képtelenségnek nevezi, az őt érintő megállapításról nem beszél.

„Adja magát a kérdés, hogy vajon miért” – teszi fel a kérdést Rácz András. Szerinte az egyik elméleti lehetőség az, hogy a miniszter észre sem vette, hogy róla is szó van a cikkben, de ezt a lehetőséget elveti, mert a csapata valószínűleg szólt neki. A másik, valószínűbb lehetőségnek azt tartja, hogy

„azért nem cáfolja a vádat, mert ha nyíltan tagadná, akkor azzal azt kockáztatná, hogy valamelyik európai szolgálat esetleg kiszivárogtatja a bizonyítékokat arról, hogy igen, Szijjártó tényleg rendszeresen tájékoztatja Lavrovot.”

Rácz András szerint Catherine Belton újságíró közismerten jó forrásokkal rendelkezik, a Washington Post pedig nem az a lap, amely alap nélkül írna ilyesmit egy másik ország külügyminiszteréről. Úgy véli,

Szijjártó is biztos benne, hogy alapos bizonyítékok léteznek, ezért próbálja elterelni a figyelmet azzal, hogy hallgat róla.

A szakértő a posztját azzal a kérdéssel zárja, hogy mennyire normális, ha egy olyan ember Magyarország külügyminisztere, aki nem érzi fontosnak cáfolni egy ilyen vádat.

Rácz szerint „ha a NER-nek vége lesz, Szijjártó éppúgy Moszkvába fog menekülni, mint ahogyan a hozzá hasonlóan az oroszokkal igen szoros kapcsolatot ápoló egykori osztrák kollégája, Karin Kneissl tette 2023-ban.”

A Washington Post szombaton megjelent cikke belső orosz hírszerzési iratokra hivatkozva számolt be arról, hogy az SZVR politikai befolyásolással foglalkozó egysége a „Gamechanger” fedőnevű forgatókönyv részeként egy Orbán Viktor elleni megrendezett merényletkísérlet ötletét vetette fel. A Kreml dezinformációnak minősítette a beszámolót. A cikkben az is szerepel európai biztonsági tisztviselőkre hivatkozva, hogy Szijjártó Péter az EU-ülések szüneteiben rendszeresen hívta Szergej Lavrovot, és a lap megkeresésére a magyar miniszter nem reagált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Buda Péter: Orbán Viktor egy egyedülálló eszköz Oroszország kezében, amit nagyon nem szeretnének elveszíteni
Mi konkrétan most egy bunkó vagyunk Oroszország kezében - mondja a nemzetbiztonsági szakértő, aki szerint az orosz beavatkozás célja sokkal messzebbre mutat. A céljuk a nyugati államok korróziója, mert csak így győzhetnek a demokráciák felett.


Komoly hullámokat kavart a Washington Post szombati cikke arról, hogy információik szerint az orosz titkosszolgálat önmerényletet javasolt Orbán Viktor helyzetének javítására a választási kampányban. Az amerikai lap másik állítása szerint Szijjártó Péter rendszeresen felhívja az uniós tanácskozások szünetében Szerges Lavrovot, így az orosz külügyminiszter első kézből értesülhet az ott elhangzottakról. Mindezt a Washington Post nyugati hírszerző szolgálatoktól származó dokumentumokra és információkra alapozva állítja. A magyar és az orosz kormány mindent tagad. Ahogy a VSquare oknyomozó portál korábbi értesülését is cáfolták, ami szerint három orosz hírszerző ügynök érkezett Magyarországra, kifejezetten azért, hogy befolyásolják a magyar választásokat.

De mennyi esélyük van erre a korábbi beavatkozásaik fényében? Hiszen Moldovában, Romániában, Szlovákiában mindez nem sikerült. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő a Partizánnak adott interjújában arról beszélt,

a politikai befolyásolás célja orosz részről nem is feltétlenül egy-egy konkrét választás eldöntése, hanem kifejezetten a nyugati demokráciák korróziója.

A szakértő szerint ezt a célt már a nyolcvanas években is megfogalmazták az amerikai szakértői vélemények az úgynevezett titkosszolgálati aktív intézkedésekkel kapcsolatban. „Hogy mit értek korrózión? Hát azt, hogy folyamatosan és fokozatosan teljes mértékben alámosódik a valóság megismerhetőségének a hite a társadalomban” – fogalmazott Buda.

Úgy véli, a demokráciák azért tudnak működni, mert a társadalom racionális vitákat folytat, hogy a valósághoz legközelebb jusson, és kompromisszumos megoldásokat alakítson ki. Ha ez a hit, valamint az állami intézményekbe vetett bizalom alámosódik, az elkezdi szétrothasztani az adott országot, és ez Oroszországnak jó.

„Oroszország tudja, hogy a demokráciák addig hatékonyak, ameddig működni tudnak, amelyik pillanatban elkorrodálódnak, nem lesznek tovább ellenfél a számára” – mondta a szakértő.

Buda Péter szerint a demokrácia sebezhetőbb, de csak abban az esetben, ha nincs tudatában annak, hogy támadás alatt áll. A hidegháborúban ezt a felismerést évekkel azután tették meg nyugaton, hogy a KGB már önálló stratégiával és infrastruktúrával rendelkezett. A szakértő szerint az orosz-szovjet gondolkodás hosszú távban gondolkodik, és egy folyamatos, totális háborúban áll a Nyugattal. Ezt az orosz eszme és a csekista ideológia megértése nélkül nem lehet értelmezni.

Az orosz eszme lényege, hogy Oroszország egy másik, felsőbbrendű civilizáció, amelynek feladata rendet tenni a világban.

„Úgy fogalmazott a dumának, az orosz dumának az alelnöke, hogy a háború a mi nemzeti ideológiánk” – idézte Buda. Hozzátette, a klasszikus nyugati gondolkodásban a háború a politika folytatása más eszközökkel, Oroszországban viszont a politika a háború folytatása más eszközökkel.

Vlagyimir Putyin a szakértő szerint ennek a csekista szemléletnek a folytatása, és nem véletlen, hogy egy KGB-ezredes került az elnöki székbe. Amikor a Szilovikikről, vagyis az „erős emberekről” beszélünk, akik a fegyveres testületek egykori tagjaiként átvették az állam irányítását, az jóval többről szól, mint hogy Putyin a haverjait hozta magával.

Buda Péter szerint a magyar eset azért egyedülálló, mert a jelenlegi miniszterelnök 16 éve van kétharmaddal hatalmon. „Ez elég sok. Erre már lehet építeni. Ennyi idő alatt el lehetett érni, ki lehetett harcolni bizonyos pozíciókat, fel lehetett szedni ismereteket, ki lehetett építeni kapcsolatrendszert Európában és a NATO országoknak a területén” - fogalmazott a nemzetbiztonsági szakértő.

„Egy ilyen eszközt elveszíteni sokkal nagyobb kár, mint egy pár éve hatalmon lévő miniszterelnököt elveszíteni egy másik országban.”

„A másik, ami miatt nagyon fontos megtartania a magyar miniszterelnököt, az az ő emblematikus szerepe annak az úgynevezett Fekete Internacionáléak az építésében és a nyugati vezetésében” – állítja. Ez a hálózat a szakértő szerint kapcsolódik ahhoz az orosz eszméhez, amely szerint Oroszország védi egyedül a konzervatív és keresztény értékrendet a liberális és hanyatló Európával szemben.

Buda Péter szerint a magyar kormány ezen keresztül, akarva-akaratlanul egy orosz befolyásolási műveletet terjeszt nyugaton.

„Remélem, hogy senki nem gondolja azt, hogy a keresztény értékeknek a megőrzése a célja az orosz titkosszolgálatnak, ahol egyébként a másként gondolkodókat kidobálják a 10. emeletről” – jelentette ki.

Magyarországon szerinte nem a bizalom aláásása a cél, mert az a jelenlegi kormányt gyengítené. Ugyanakkor ha kormányváltás történne, és az új vezetés nem lenne Oroszország iránt elkötelezett, akkor szerinte Magyarország is a destabilizációs műveletek célpontjává válna.

A szakértő beszélt arról is, hogy információi szerint a magyar miniszterelnök évekkel ezelőtt egy zárt körű beszélgetésen arról beszélt, hogy biztosan tudja Putyintól, hogy Ukrajna meg fog szűnni mint szuverén állam.

„És arra készült, és erről beszélt ezen a beszélgetésen, hogy amikor ez be fog következni, akkor ez nagymértékben át fogja alakítani az európai viszonyokat és az európai biztonsági architektúrát” – mondta Buda, aki szerint a terv az volt, hogy Magyarországnak minél előnyösebb helyzetbe kell kerülnie, hogy az újraosztásból jól jöjjön ki.

Azt is hozzátette, hogy valószínűleg sem Putyin, sem a magyar miniszterelnök nem számított arra, hogy a háború nem két hétig fog tartani.

Buda Péter szerint a magyar kormány orosz politikájának köszönhetően az ország a háború szélén táncol, mivel folyamatosan provokálja Ukrajnát, hogy azt ne vegyék fel a NATO-ba és az EU-ba.

„Mi konkrétan most egy bunkó vagyunk Oroszország kezében” – fogalmazott.

A szakértő szerint megmagyarázhatatlan Orbán Viktor 180 fokos fordulata, aki 2008-ban még Ukrajna és Grúzia gyorsított NATO-csatlakozását sürgette. „Ezt egy titkosszolgálati elemző, amikor ekkora hasadást lát valakinél, akkor azt mondja, hogy ez azért nem úgy van egyébként, hogy egyszer csak így ébredtem fel. Ennek oka van” – mondta.

A szakértő szerint a magyar szolgálatok rendkívül nehéz helyzetben vannak, mert politikai irányítás alatt állnak, és lényegében a miniszterelnökhöz vannak bekötve. „Mennyire szerencsés, de mindenképpen jellemző, hogy egyúttal a propagandaminiszter a titkosszolgálatoknak is a felügyelője. Ez szinte olyan, mint egy karikatúra, csak nem nevet az ember rajta” – vélekedett.

Elmondása szerint a partneri bizalom is megrendült, és bár bizonyos információkat még megosztanak, de sok mindent már nem. Arra a kérdésre, hogy tud-e arról, hogy tartottak vissza információt a magyar szolgálatoktól, azt válaszolta: „Nem arról, hogy mit, hanem azt, hogy igen.”

Buda Péter szerint a magyar kormány azért van nehéz helyzetben, mert az orosz hamis zászlós műveletek az ő érdekét is szolgálják, és ezt elismerni kellemetlen lenne.

Ennél is kellemetlenebb kérdésnek tartja, hogy miért áll érdekében Oroszországnak, hogy a jelenlegi kormány maradjon hatalmon.

„És akkor eljutunk megint oda, amivel kezdtük a beszélgetést, hogy Magyarország eszköz. Ugye angolul ezt az asset szót használják, amit kifejezetten a titkosszolgálati eszköz, instrumentalizáció értelmében szoktunk használni, Oroszország kezében” – magyarázta. Úgy látja, a probléma az, hogy ebbe a csőbe már 16 éve belementünk, és ebből nem lehet könnyen kiszállni.

A szakértő szerint a megoldás az lenne, ha a politikai elit és a közvélemény megértené, hogy egy komoly ideológiai háború zajlik, aminek a tétje a demokráciák túlélése. Kína szerinte hosszabb távon és mélyrehatóbban, Oroszország viszont sokkal közvetlenebbül fenyegeti Európa biztonságát.

„A probléma pusztán az, hogy addig, amíg mi nem fogjuk fel azt, hogy támadás alatt állunk, addig nincs esélyünk a védekezésre” – mondta.

Szerinte a háború már most is zajlik a nyílt háborús küszöb alatt. „A háború az nem akkor kezdődik, amikor jön valaki és viaszpecséttel aláírt hadüzenetet ad át a Brüsszel közeli NATO-központban.” Hozzátette, Oroszország célja az, hogy Európa ne ocsúdjon fel, és még alvó állapotában lehessen elfoglalni. Ennek elkerüléséhez szerinte Európának fel kell mutatnia az erejét és az akaratát, hogy elkerülje a tényleges háborút.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Nem lennék meglepve, ha még ennél is keményebb dolgok derülnének ki az oroszok terveiről” - írja Panyi Szabolcs
Döbbenetes részleteket közölt egy újságíró a Washington Postra hivatkozva. A tervet az orosz külső hírszerzés, az SZVR készítette.


Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója a Facebookon írt arról, hogy a Washington Post újabb részleteket tudott meg a magyar választás orosz titkosszolgálati befolyásolásáról. Állítása szerint a lap egy orosz titkosszolgálati jelentéshez jutott hozzá, amelyet az SZVR, az orosz külső hírszerzés készített. Az újságíró szerint a „Fordulópont (Gamechanger) néven emlegetett stratégia szerint egy drasztikus műveletre lehet szükség ahhoz, hogy Orbán Viktort választási győzelemhez segítsék.” Panyi ezután szó szerint idézi a tervet:

„Az SZVR tervében azt fejtgetik, hogyan lehetne »gyökeresen átalakítani a választási kampány teljes dinamikáját« – mégpedig »egy Orbán Viktor elleni merénylet megrendezésével«.”

A poszt szerint az orosz tervet egy meg nem nevezett európai ország titkosszolgálata szerezte meg, és miután meggyőződött a hitelességéről, a dokumentumot a Washington Post szerzője, Catherine Belton is átvizsgálhatta. Panyi hozzáteszi, hogy Belton egykori moszkvai tudósító és a „Putyin emberei” című könyv szerzője. Az újságíró ezután az SZVR-jelentésből idéz:

„Egy ilyen esemény a kampány megítélését a társadalmi-gazdasági kérdések racionális teréből az érzelmi síkra tereli át, ahol a kulcstémákká az állam biztonsága, valamint a politikai rendszer stabilitása és védelme válnak”.

Azt is megemlíti, hogy a terv a Washington Post cikke szerint az SZVR politikai befolyásolással foglalkozó egysége, az Aktív Intézkedések Főosztálya számára készült.

Panyi leírja, hogy a Washington Post megpróbálta reagáltatni Kovács Zoltán nemzetközi sajtószóvivőt, de nem kapott választ, az SZVR nem kívánt reagálni, Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivő pedig dezinformációnak nevezte az értesülést. Egy zárójeles részben egy magyar vonatkozást is kiemel:

„Az orosz hírszerzést vezető Szergej Nariskin fia, Andrej Nariskin és családja ugyanis magyar letelepedési kötvényes lett a 2010-es évek közepén a Rogán Antal-féle, offshore cégekkel megspékelt kötvényprogramban

– ezt akkoriban a Direkt36, a 444 és az orosz Novaja Gazeta derítette ki. 2022 őszén pedig a Direkt36-on azt is megírtam, hogy Andrej Nariskin hivatalos magyar lakcíme Rogán Antal propagandát és titkosszolgálatokat felügyelő miniszter régi barátja, a grúz-izraeli Shabtai Michaeli Deák Ferenc utcai (Fashion Street) ingatlanába volt bejelentve. Nariskin letelepedési engedélyét később visszavonták.”

Panyi Szabolcs szerint a Washington Post cikkéből más részletek is kiderülnek. Azt írja, a lap idéz egy európai nemzetbiztonsági tisztviselőt, aki megerősítette az ő korábbi, VSquare-en megjelent értesülését az orosz beavatkozásról. Eszerint a tisztviselő szolgálata is kapott információt arról, hogy az orosz katonai hírszerzés (GRU) három embere Magyarországra érkezett a választás befolyásolására. Panyi idéz egy nyugati tisztviselőt is, aki a lapnak azt mondta:

„Orbán Oroszország egyik legjobb ügynöke volt. Nehéz elképzelni, hogy az oroszok ne lennének készenlétben, hogy segítsenek, ha a dolgok esetleg rosszra fordulnak.”

Végül egy személyes megjegyzést is fűz a témához:

„Tudom, hogy ezek a hírek nagyon durvák, és nem lennék meglepődve, ha még ennél is keményebb dolgok derülnének ki a választásig hátralévő időszakban az oroszok terveiről.

Nagyon fontos viszont, hogy megőrizzük mind a higgadtságunkat, mind a magyar államba és annak intézményeibe vetett hitünket.

Az orosz titkosszolgálatoknak ugyanis éppen az az egyik célja, hogy megrengessék a demokrácia és annak intézményei iránti bizalmunkat.

Nem a kormányról és annak vezetőiről beszélek – hanem a magyar államról és intézményeiről, és az ott dolgozó, azokat működtető sok tíz- és százezer becsületes, hazafias magyar állampolgárról. Hogy az ilyen orosz tervek és beavatkozási kísérletek meghiúsuljanak, ahhoz az ő munkájukra – például a rendvédelmi szervek és az elhárítás éberségére – van szükség.”

Néhány nappal a Washington Post cikke előtt a VSquare arról írt, hogy egy GRU-hoz kötődő, háromfős „politikai technológus” csapat hetek óta Budapesten tartózkodik, részben diplomáciai fedés alatt, a nagykövetségen. A jelentések szerint az akciót az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője, Szergej Kirijenko felügyeli, célja pedig a 2026. április 12-i választás befolyásolása. A művelet eszköztárában az online dezinformáció, karaktergyilkosságok és különböző tartalmak gyártása is szerepelhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: