SZEMPONT
A Rovatból

Bódi Mátyás : Az igazi „vadász‑szezon” a második forduló után kezdődik majd, amikor meglesz a 106 végleges tiszás jelölt

A Fidesznek is új helyzetre kell reagálnia - mondja az elemző, aki szerint önmagában a mostani rendszerre nézve rossz jel lehet, hogy tömegesen tűntek fel emberek, akik már elértek valamit az életben, és most politikával akarnak foglalkozni.


Már két nap telt el, mióta megnevezte a Tisza azokat a jelölteket, akik közül először a Tiszas-szigetesek, majd az adott választókerületben lakók kiválaszthatják, ki induljon jövőre a párt színeiben egyéniben. A kampány ugyanakkor elég visszafogott, a jelöltek nem adhatnak interjúkat, nem tartanak vitákat vagy fórumokat, csak néha feltűnnek egy-egy Tisza-pultnál, de ennek időpontját sem közlik előre.

Akik nem ismerik személyesen valamelyik jelöltet, szinte csak a Facebookra feltöltött rövid bemutatkozó szövegekből tájékozódhatnak. Ezekből az derül ki, hogy zömmel országosan ismeretlen, a politikában eddig nem járatos jelölteket indít a Tisza. Mit lehet róluk tudni, és hogyan lehet ismeretlen emberek közül választani? Erről is beszélgettünk Bódi Mátyással, a Választási földrajz szakértőjével.

— Szembetűnő, hogy a Tisza előzetes válogatásában a 40-es korosztály képviselteti magát a legerősebben, továbbá jellemző rájuk, hogy több nyelven beszélnek, sokan külföldi tapasztalattal is rendelkeznek. Mit mond el ez a lista?

— A legfontosabb tanulság számomra két dolog. Az egyik, hogy nagyon sok a nő: nagyjából minden harmadik jelölt nő, ami szokatlan a magyar politikában, amely kifejezetten maszkulin szakma. Ezt mindenféle értékítélet nélkül, leíró jelleggel mondom. Látszik, hogy szándékosan törekedtek arra, hogy a jelöltek legalább harmada nő legyen. A legtöbb választókerületben van legalább egy női jelölt, de van olyan is, például Tilki Attila fideszes képviselő körzetében, a Szabolcs 4-esben, Vásárosnaményban, ami kőkemény kormánypárti környezet: ott három női jelölt közül választhatnak a tiszások. Ez szerintem fontos paradigmaváltás. A másik, hogy döntően politikai tapasztalattal nem rendelkező embereket választottak ki, ami szerintem Magyar Péter teljesen tudatos döntése. Azt mondta, hogy akik korábban ellenzéki pártokban bármiféle tisztséget, szerepet vittek, őket nem szeretné a jelöltek között látni, és ezt teljesítették is. Rengeteg orvos van: szerintem minden megyében akad legalább egy körzeti gyermekorvos, háziorvos, fogorvos, osztályvezető főorvos. Ez érthető is:

egy orvosnak olyan tekintélye, egzisztenciája, beágyazottsága van, amelyet nehezebb megtörni, ha politikai szerepet vállal.

Emellett látunk tanárokat is a jelöltek között, mérnököket, vállalkozókat, étteremtulajdonosokat. A 40-es korosztály leírása találó: alapvetően olyan emberek, akik már elértek valamit az életükben, és abban a korban vannak, hogy a fiataloknak valamiféle karrierutat mutatni tudnak, még ha ez most a politikához is köthető. Most látták alkalmasnak az időt arra, hogy a politikában is megpróbáljanak bizonyítani.

— Mondhatjuk azt, hogy a vidéki értelmiség nagy része a Tisza mellé állt?

— Ilyet ebből még nem lehet megállapítani. Az biztos, hogy akár a közelmúlt közvélemény-kutatási méréseit nézzük, akár az általunk korábban területi alapon megvizsgált statisztikákat, azt látjuk: minél több a diplomás egy településen, a Fidesz általában annál gyengébben szerepel. Úgy is fogalmazhatunk, hogy jellemzően azok a települések, ahol sok a diplomás, ellenzéki kötődéssel rendelkeznek, illetve magasabb jövedelmi szinten élnek a választók; ezek a helyek tipikusan nem a Fidesznek kedvező társadalmi összetételűek. És aligha meglepő, hogy a TISZA jelöltjei többségében ebből a rétegből jönnek. Érdekes, hogy globálisan sokan mondják: a politika elitizálódik, az egyetemek termelik ki a politikai elitet. Ez a folyamat ezzel ellentétesnek tűnik. Nem arról van szó, hogy sok, évtizedes politikai tapasztalattal rendelkező diplomaták vagy hasonló háttérrel bíró emberek akarnák most megcsinálni a politikát a TISZA pártban, hanem más területekről érkező emberek, bár kétségtelen, hogy felülreprezentált az értelmiségi réteg közöttük.

— Mit mond el az, hogy sokan töltöttek időt külföldön, külföldi munkatapasztalattal rendelkeznek?

— Valószínűleg azt, hogy láttak más társadalmi működést, olyan folyamatokat, amelyek Magyarországon túlmutatnak. Láttak olyan politikai berendezkedést, amely gyökeresen eltér a magyartól, és lehet, hogy úgy gondolják: Magyarországon is lehetne pozitív példákat megvalósítani azokból, amik más országokban működnek.

Önmagában a mostani rendszerre nézve ez rossz jel lehet: tömegesen tűnnek fel emberek, akik politikával akarnak foglalkozni.

Korábban ez nem volt jellemző. Inkább a különböző ellenzéki pártok egymás között adták-vették a politikusokat: voltak átülések egyik frakcióból a másikba, kilépések egyik pártból a másikba. A korábbi ellenzéki pártokban jellemzően olyan emberek jelentek meg, akik valamilyen közéleti előélettel rendelkeztek: civil szervezetnél dolgoztak, vagy újságírók voltak, például Kálmán Olga, tehát volt közük a közélethez. Most ez nem mondható. Tényleg nem ebből a világból jönnek, hanem a magánszférából érkeznek.

— Hétfő este Magyar Péter tett egy bejelentést, aztán sokáig semmi nem történt. Majd nagyon lassan jöttek az információk. Erre volt egy hivatalos magyarázat, hogy az utolsó pillanatig zajlottak az egyeztetések. De nem képzelhető el ebben némi szándékosság? Mert így a fél ország késő éjszakáig nyomogatta a frissítés gombot a különböző felületeken.

— Szerintem az igazság a kettő között lehet. Hallottam olyat is, hogy valóban voltak esetek, ahol az utolsó pillanatban dőlt el, ki lesz a jelölt. Olyanról is hallottam, hogy egy adott választókerületben öt jelöltben gondolkodtak, miközben hármat lehetett megjelölni, tehát meg kellett húzni a határt, ki az a három, aki végül részt vesz. Sokáig ment a gondolkodás.

Volt olyan is, aki az utolsó pillanatban lemondta, mert megfenyegették.

Volt, akit a saját környezete húzott vissza, a családtagok ijedtek meg. Ezek a praktikus okok. Ugyanakkor elképzelhető, hogy volt benne szándékosság is, mert sok olyan jelölt volt, akiről már lehetett tudni, hogy jelölt lesz, például a tiszás frontpolitikusok közül is, mégis sokáig nem tették ki a nevüket. Az egésznek lett egy „választás éjszakája” hangulata: vártuk az eredményeket, nyomogattuk a frissítést, néztük a feldolgozottságot. Szerintem ennek az érzésnek a megteremtése is cél lehetett, legalábbis nekem ez volt a benyomásom.

— És a másik: a a trióknak külön-külön oldala van a Facebookon. Fél napon keresztül várták az emberek, hogy felkerüljenek az információk. Alaposan megetették az algoritmust.

— Abszolút. Sokan feliratkoztak ezekre az oldalakra, és a közösségi médiában mindenki a saját Facebook-oldalára irányította az embereket. Mindenki nyomogatta a linkeket, megosztotta a posztokat. Ez könnyen „rátanította” a Facebookot, hogy dobálja ezeket a tartalmakat.

Nekem ma is random feldobja a rendszer a tiszás jelöltek arcképét különböző csoportokból. Szerintem ez sikeres algoritmus-tréning volt.

— Az is kiderült a kommentekből, hogy sokan most döbbentek rá: a legutóbbi körzethatár‑átrajzolással nem a megszokott körzetben vannak szavazóként. Máshol keresték a jelöltjeiket, és meglepődtek, hogy az általuk ismert OEVK szám alatt nem azt találták.

— Formálisan négy térség volt érintett: Budapest, illetve Pest, Fejér és Csongrád‑Csanád vármegyék. Budapesten két OEVK-val kevesebb lett, 18 helyett 16, míg Pestben kettővel több, és a határokat erősen átrajzolták. Őszintén engem is megzavart, pedig sokat foglalkoztam vele. Újbudán van a címem, az adott utca páros oldalán lakom, a túloldalon pedig már másik körzet van. Nem így emlékeztem a korábbi lehatárolásra. Most volt egy nagy eszmélés, de legalább az emberek utánanéztek, melyik választókerületben vannak, mert elkezdték keresni a saját jelöltjeiket.

— Nagyon röviden érintsük a Hadházy‑dilemmát, amiről sokan beszélnek. Nem úgy tűnik, hogy Magyar Péter ezt „később visszaléptetjük” típusú körzetnek szánná, kifejezetten megtámogatta a körzetet a Tisza kabinetfőnökével.

— Korábban arról szóltak a hírek, hogy Bódis Kriszta indul, aki a párt ismert arca; ez is azt mutatta, hogy kiemelten foglalkoznak ezzel a körzettel. Végül Bódis Krisztát Józsefváros helyett Zuglóba tették, ami logikus, mert a szociális munkás, dokumentumfilmes, civil háttere alapján ott is erős lehet. Ez olyan kérdés, ami csak a második fordulóra fog élesedni. Érdemes tudni, hogy

a TISZA matematikai érdeke az, hogy mindenképp legyen saját jelölt: ha ki is kap, legalább töredékszavazatot hoz az országos listára.

Ha Hadházy javára visszalépnének, onnan a TISZA nullát vinne be a listára. Nyilván a TISZA számára az volna az ideális, ha csak a TISZA indulna, így egyrészt behúznák a mandátumot, másrészt lenne kompenzációs szavazat is. Most úgy látszik, Hadházyval szemben elég eltökéltek. Ha senki nem rántja el a kormányt a végén, a mandátumot vagy ő, vagy a TISZA jelöltje húzza be, csak a TISZA szempontjából nem mindegy, mennyi kompenzációs szavazatot realizál a listán.

— Az elmúlt napokban többen megjelentek a Tisza pultjainál, és általában a három jelölt együtt ment ki. Mi értelme, hogy mindhárman ott vannak?

— Egyrészt egymás legitimálása a cél. Ha mindhárman ott vannak, azzal megmutatják, hogy egységesek, egy csapatban játszanak. Demonstrálni akarják az egységet és a kiválasztási metódus hitelességét. Másrészt terepi jelenlétet is építenek: vidéken és a városokban is azt szeretnék, ha a választók állandóan tiszás pultokba, standokba futnának bele. Ez kampánystratégiai szempontból is fontos.

— Láttam egy kommentet: „Na, akkor most megyek és veszek egy lottót.” Ezt úgy fordítottam le, hogy három, többé‑kevésbé ismeretlen jelölt van. Kistelepüléseken lehet, hogy valaki ismert, de még ott sem igaz ez az egész választókerületre. Hogyan válasszanak közülük az előválasztáson szavazni akarók, amikor a sajtónak nem nyilatkozhatnak, vita sem lesz közöttük?

— Magyar Péter azt mondta, ez a TISZA belső szelekciós folyamata. Az első kör ilyen szempontból tiszta: ott csak a Tisza‑sziget tagjai szavaznak, ők már korábban, ha jól tudom, júliusban, kaptak QR‑kódos azonosítást. A másik kérdés az, hogy amikor már két jelölt marad, hogyan terjed ki a szavazás a szélesebb közönségre. Érdekes lesz, milyen döntések születnek.

Kevés az idő kampányolni, a jelöltek döntően ismeretlenek, így sokan benyomások alapján fognak szavazni.

A TISZA úgy döntött, hogy demokratikus módon csinálja: a második fordulót kiterjesztik az adott választókerület összes választójára. A beazonosítás vélhetően Ügyfélkapun vagy más elektronikus azonosításon keresztül zajlik majd, ezt még én sem látom teljesen tisztán. Szóval van némi biankó csekk jellege: olyan emberekre lehet szavazni, akiket még a körzetben élők sem feltétlenül ismernek.

— Előfordulhat, hogy a Fidesz megpróbálja befolyásolni a második kört, hogy a két megmaradt jelölt közül a gyengébbet juttassák tovább?

— Ez felmerült már a 2021-es előválasztásnál is. Akkor miskolci körzetekből hallottunk példákat, akkor is voltak pontszerű beavatkozások. Most is megpróbálhatják, de nehezebb: a Fidesz persze elvihet pár száz embert egy nagyon ismert tiszás jelölt ellen, de a legtöbb helyen ismeretlenek a jelöltek,

nehéz eldönteni, ki lenne „jobb” ellenfél: a helyi gyermekorvos vagy a külföldről érkezett ügyvédnő.

Ráadásul kevés idő van reagálni: a nevek hétfő hajnalban jöttek ki, december 1-jén pedig már fel is áll a színpadra a 106 ember. Így nagyjából három hét telik el a két lépés között, a Fidesznek is új helyzetre kell reagálnia. Azért már most látunk irányokat: különböző emberek Instagram‑oldaláról fürdőruhás képeket kapartak elő például. De az igazi „vadász‑szezon” valószínűleg a második forduló után kezdődik majd, amikor meglesz a 106 végleges jelölt. Ez szinte biztos.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor Melléthei-Barna Márton visszalépéséről: A lex Sógort továbbra is ajánljuk a kormány figyelmébe
A Második Reformkor Párt elnöke reagált Melléthei-Barna Márton visszalépésére, és a kormányzati összeférhetetlenséget szabályozó törvényjavaslatát sürgette. A „Lex Sógor” néven ismertté vált javaslat megtiltaná, hogy közeli hozzátartozók egyszerre töltsenek be magas állami pozíciót.
F O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 08.



Vona Gábor a közösségi médiában reagált arra a hírre, hogy Melléthei-Barna Márton visszalépett az igazságügyi miniszteri jelöltségtől. A Második Reformkor Párt elnöke elismerően nyilatkozott a döntésről.

„Melléthei-Barna Márton Facebook-oldalán jelentette be, hogy lemond miniszteri jelöltségéről. A korrekt lépéséhez gratulálok!” – írta.

Vona felidézte, hogy már a jelölés nyilvánosságra kerülésekor azonnal jelezte aggályait. Mint mondta, a 2RK elnökeként már akkor szóvá tette – miközben a jelölt szakmai rátermettségét nem vonta kétségbe –, hogy a családi kapcsolat Magyar Péterrel problémás. Úgy vélte, a helyzet politikailag kényes.

Úgy vélte, a helyzet „nem elegáns, nem európai és óriási támadási felület.”

A sajtóban már a kormányalakítás előtt megjelentek a hírek, hogy a TISZA Párt jogi igazgatója, Magyar Péter sógora lehet az új igazságügyi miniszter, ami több politikai reakciót és közéleti vitát váltott ki a nepotizmus és az összeférhetetlenség kérdéséről. Vona szerint a helyzet kezelésére pártja konkrét javaslattal is előállt.

„‘Lex Sógor’ munkacímmel még törvényjavaslatot is készítettünk a kollégáimmal, amely összeférhetetlenné tenné a hozzátartozók egy kormányban való szerepvállalását”

– áll a posztban.

A pártelnök kitért a kritikájára érkezett reakciókra is. Azt írta, érdemes visszanézni, hogy a TISZA Párt egyes támogatói milyen indulatosan reagáltak a felvetéseire. „Szerencsére voltak azért higgadtabbak is” – tette hozzá. Tanulságként azt vonta le, hogy a politikai egyet nem értést mindenkinek higgadtabban kellene kezelnie.

Vona Gábor szerint az esetből több következtetést is le lehet vonni. Egyrészt azt üzeni a „mostani bólogatójánosoknak”, hogy érdemes felvállalni a kritikát, mert lehet értelme. Másrészt úgy látja, a történtek bizonyítják, hogy szükség van egy másfajta ellenzéki magatartásra.

Szerinte „ezért van szükség konstruktív ellenzékre, amely nem dehumanizáló módon támad, hanem kulturáltan kritizál és ad alternatívát.”

A poszt végén a pártelnök sok sikert kívánt Melléthei-Barna Mártonnak. Vona azt írta, azt hallották, hogy Melléthei-Barna Márton az elszámoltatásban vállalt volna oroszlánszerepet.

„Ha így van, remélem, máshol, más formában hozzáteszi a magáét. Mert a politikai bűncselekményeknek kell legyen következménye!” – fogalmazott.

Bejegyzését egy politikai üzenettel zárta: „A Fideszt kormányról leváltotta az ország, most ellenzékből is le kell!”

Végül hozzátette, kíváncsian várják az új jelöltet a fontos pozícióra. Melléthei-Barna visszalépésére Magyar Péter is reagált, és azt ígérte, másnap bejelenti az új igazságügyi miniszterjelölt személyét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Urbán Ágnes: A TV2-t el fogják adni, Mészáros Lőrincnek nem érdeke tovább működtetni
A médiakutató szerint a kormánypárti médiarendszer a vártnál is gyorsabban és látványosabban omlik össze. Urbán Ágnes arra számít, hogy a Tv2-nél a Tények megszűnésénél jóval jelentősebb változások lesznek, a nyomtatott lapok pedig sorra eltűnnek majd.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. május 08.



A Tények megszűntetésének bejelentése sokakat váratlanul ért, és a hozzá fűzött magyarázat is furcsán hatott, ami szerint Vaszily Miklós egyszer csak rádöbbent a brand eróziójára, és ígéretet tett arra, hogy a tanulságok levonása után „az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő” hírszolgáltatást nyújtanak majd. A propaganda-híradó arcait, Marsi Anikót és Gönczi Gábort már a választások másnapján eltűntették a képernyőről, majd a Rogán Antalhoz közvetlenül kötődő hírigazgatót, Szalai Vivient is menesztették.

Megmenthető-e a csatorna úgy, hogy a tulajdonos személye nem változik? Miért omlik össze ennyire gyorsan a kormánypárti médiabirodalom? És mi lesz a következő nagy változás? Erről beszélgettünk Urbán Ágnes médiakutatóval, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetőjével.

A TV2 megszünteti a Tényeket és átprofilírozza magát. Még a választások előtt beszéltünk arról, hogy egy esetleges változás után gyorsan össze fog dőlni a kormánypárti médiabirodalom. Úgy tűnik, igaza lett.

— Számítottam rá, hogy gyorsan történnek a dolgok, de arra nem, hogy ennyire gyorsan. Ez a tempó még az én várakozásaimat is felülmúlja.

Lehetett látni, hogy ez az egész kormánypárti médiabirodalom szakmailag és üzletileg is légvárra épült.

Ennek nem volt valós alapja, nem volt mögötte közönségigény. Ezért gondoltam azt, hogy a leggyorsabban fog összeomlani, ha egyszer elindul ez a dominó.

Mi kényszeríti a TV2 vezetőit az előremenekülésre? Nyilván nem arról van szó, hogy már most el is fogyott a pénz. Látják, hogy az üzleti modelljük fenntarthatatlan?

— Abban az értelemben most fogyott el a pénz, hogy a folyamatos pénzforrás fogyott el. Látható, hogy vége van az állami bevételeknek. Ilyenkor egy olyan üzletember, akibe szorult némi racionalitás, nem akarja mindenáron az összes tartalékot felélni. Inkább gyorsan döntéseket hoz, hogy legyen erőforrása a teljes átstrukturálásra. Tényleg öngyilkos megoldás lett volna, ha semmit nem csinálnak, csak várják a csodát. Az nem lett volna reális forgatókönyv, hogy ölbe tett kézzel várnak, amíg az utolsó fillér el nem tűnik a bankszámlájukról. Itt most lépni kellett.

Itt kétfajta tőkéről beszélhetünk: a pénzről és a bizalmi tőkéről. Olyan arcok tűntek el vagy léptek hátrébb, mint Marsi Anikó vagy Gönczi Gábor, de a vezetőség, például Vaszily Miklós, maradt. Tovább lehet vinni ezt a brandet, megmaradhat a TV2?

— Azért azt ne felejtsük el, hogy a TV2 elsősorban és alapvetően nem politikai termék, hanem egy kereskedelmi televízió. A műsorstruktúrájában nagyon erősen dominálnak a szórakoztató műsorok, és a legtöbb néző ezt várja el tőlük. Persze, mi tudjuk, hogy ki az a Vaszily Miklós, és gondolkozunk azon, hogy vajon egy ennyire meggyengült branddel mit lehet kezdeni.

Meggyőződésem, hogy azok az emberek, akik napi szinten nézik a TV2-t a különböző műsoraik miatt, nem annyira foglalkoznak ezzel a kérdéssel.

Nagy részüknek fogalmuk sincs, ki az a Vaszily Miklós, és fogalmuk sincs, hogy a TV2 Mészáros Lőrinchez köthető. A téma iránt érdeklődőknek, a tájékozottaknak ez talán fontos, de az átlag TV2-néző kevésbé van kihegyezve ezekre a kérdésekre.

Minden kétséget kizáróan ki fog derülni, hogy ki a TV2 valódi tulajdonosa?

— Én azt gondolom, hogy igen. Sőt, még ennél is tovább megyek:

szerintem a TV2-t el fogják adni.

Minden tudásunk szerint Mészáros Lőrincé a TV2, de erre valójában csak indirekt bizonyítékaink vannak, nem láttunk olyan céges papírt, amin ez 100%-ig rajta lenne. Gyakorlatilag tekinthetjük úgy, hogy övé a tévé. Őszintén szólva egyáltalán nem látom be, hogy Mészáros Lőrincnek milyen érdekeltsége lenne abban, hogy ezt tovább működtesse. Meg merem kockáztatni, hogy a TV2 esetében nagyon reális forgatókönyv most az új tulajdonos keresése. Ugyanakkor ha le tudná passzolni egy tulajdonosnak, akár egy külföldi befektetőnek, akkor elég jelentős bevételhez jutna, ami a családi kasszában valószínűleg jól jönne.

A reklámpiacot eddig torzították az állami megrendelések. Ha ez megszűnik, a TV2 a nézettségével természetesen szerezhet bevételeket. De mennyire akarnak majd a cégek egy ilyen hírű televíziónál hirdetni? Vagy csak a nézettség számít, a pedigré nem?

— Nagyon nehéz ezt megmondani. Számítok arra, hogy valamennyire vissza fognak esni a klasszikus kereskedelmi bevételek is. Leginkább azért, mert hosszú ideje lehetett hallani olyan piaci pletykákat, hogy különböző nagyvállalatokhoz érkeztek üzenetek, hogy muszáj a Fidesz-közeli médiában hirdetni. Különösen abban az esetben, ha hirdetnek független médiában is, elvárás volt velük szemben, hogy a Fidesz-közeli médiában is hirdessenek. Nem nagyon volt olyan nagy cég, amelyik konfrontálódni akart volna a magyar kormánnyal. Amennyire én hallom, ezt az elvárást többé-kevésbé teljesítették is.

Azok, akik eddig csak kényszerből hirdettek a Fidesz-közeli médiában, és egyébként nem remélték ott a célcsoportjuk megtalálását, szerintem nagyon gyorsan le fogják állítani a költést.

De van egy csomó olyan cég a piacon, amelyiknek el kell érnie a társadalom széles rétegét: bankok, távközlési cégek, kiskereskedelmi láncok. Nem hiszem, hogy le akarnak mondani több százezer elért nézőről csak azért, mert a televízió tulajdonosi szerkezetének és múltjának rossz az optikája. De még egyszer hangsúlyozom, ez elsősorban kereskedelmi televízió, és a műsoridejének kilencven-egynéhány százalékában kifejezetten szórakoztató tartalmakat sugároz.

— Eközben felébredt a Gazdasági Versenyhivatal, és a Blikk felvásárlása kapcsán vizsgálódik. Mindezt egy olyan jogszabály ellenére, ami ezt elvileg nem tenné lehetővé. Vissza lehet ezt csinálni?

— Hogy vissza lehet-e csinálni, vagy hogy mi történhet, ennek a megbecslésére nem vállalkozom. Ez egy iszonyatosan izgalmas és furcsa jogi helyzet lesz. Nem vagyok jogász, így nem tudok forgatókönyveket felvázolni a kifutásáról. Az azonban biztos, és ez egy fontos adalék a jogi alaphoz, hogy született egy Európai Médiaszabadság Törvény, az EMFA (European Media Freedom Act), ami tavaly augusztus óta hatályos. Mivel ez jogi formáját tekintve egy rendelet, az uniós tagországokban közvetlenül hatályos. Abban a pillanatban, amikor hatályba lépett, automatikusan Magyarországon is hatályba lépett. Még úgy is, hogy a magyar jogalkotó nem implementálta, nem változtatott a magyar médiatörvényen, pedig kellett volna. A Ringier-Indamedia-deal októberben volt, tehát már bőven augusztus után, emiatt az EMFA megteremtette a jogalapot arra, hogy vizsgálatot lehessen indítani. Azt sejtem, hogy a GVH vagy tudta ezt eddig is, csak próbálta elkerülni, vagy mivel márciusban érkezett hozzájuk egy bejelentés, utólag döbbentek rá, hogy itt valóban van egy európai jogból származó jogalap, és nekik ezzel dolguk van. De nem látok bele, hogy melyik történt.

— Balásy Gyula nevét pár napja az is ismeri, aki eddig sosem hallott róla. Megdöbbentő volt látni azokat az ábrákat, amelyek bemutatták, hogy a cégei a magyar reklámpiac bevételének több mint a felét uralták az állami megrendelésekkel. Ez a tér most felszabadul?

— Az biztos, hogy a piac összemérete csökkenni fog, kisebb lesz a volumene, egész egyszerűen azért, mert ez az őrületes állami pénzforrás véget ért. Ugyanakkor fontos látni, hogy kereskedelmi cégek is szerződtek a Balásy-féle ügynökségekkel, pont azért, mert próbáltak igazodni. Éppen valamelyik nap jelentette be két cég, a Kifli és a Használtautó.hu, hogy szerződést is bontottak. Nem tudom pontosan, mennyi ilyen cég lehetett, de ezek most majd normálisan működő, korrekt ügynökségeket fognak keresni. Ilyen szempontból növekedhet a piac. Hosszabb távon, ahogy elkezd gyógyulni a magyar gazdaság, és beindulnak a fejlesztések, az szépen lassan beindíthatja a reklámpiaci költést is.

Az igazi, normális piaci alapon működő cégeknek sokkal jobb lesz, mert egy tisztességesebben és egészségesebben működő piacon fognak dolgozni.

De újraosztani a Balásy-cégek portfólióját nyilván nem lehet, hiszen annak nagy része állami pénzekről szólt.

Eltűntek az óriási politikai propaganda-plakátok is az utcákról. Ez rengeteg felületet jelentett. Most több a plakáthely, mint amennyit a piac fel tud szívni?

— Valóban az a helyzet, hogy itt állnak üresen a plakáthelyek, és valószínűleg nincs kinek eladni őket. El tudok képzelni egy olyan forgatókönyvet, hogy elkezdenek eltűnni az óriásplakátok, vagy legalábbis egy részük. Ennek lehet szabályozási oka is, például ha a Tisza Párt vagy az önkormányzatok településkép-védelmi szempontból szűkítik a számukat. De az is lehet, hogy egyszerűen kereslet nélkül maradnak a helyek, és a plakátcégek kénytelenek lesznek felszámolni őket. Az a benyomásom, hogy ilyen mennyiségben sima piaci, kereskedelmi hirdetők nem fognak óriásplakát-helyet vásárolni.

Mi lesz a következő lépés? Beharangozták, hogy újabb és újabb pentitók fognak vallani.

— Hogy a szappanopera műfajban mi fog történni, ki fog legközelebb bemenni egy nagy adag papírzsebkendővel valamelyik stúdióba, azt abszolút nem látom. Viszont amire mindenképpen számítok, az az, hogy a KESMA, vagy ha úgy tetszik, a MediaWorks portfóliójában jelentős változások lesznek. Elsősorban és időben legelőször azt sejtem, hogy a nyomtatott lapokkal fog történni valami.

A megyei lapokkal?

— Igen, például a megyei lapokkal, az országos terjesztésű napilapokkal. Ott van a Metropol, a bulvár, mint a Bors, vagy a Magyar Nemzet.

Nagyon sok nyomtatott lap meg fog szűnni.

A nyomtatott lapokkal az a baj, hogy ez egy nagyon drága műfaj. Egy online portált a töredékéből lehet üzemeltetni, nem is beszélve a különböző YouTube-csatornákról, beszélgetős műsorokról, amelyeknek elenyésző költségük van. Viszont egy nyomtatott napilap, részben a nyomtatás, de főleg a terjesztés miatt, tehát hogy fizikailag elvinni minden áldott nap az ország minden szegletébe, annyira drága történet, hogy ezt nem fogják tudni kigazdálkodni. Ha egy nagy piaci változásra kell előrejelzést tenni, akkor azt sejtem, hogy ezek fognak leghamarabb eltűnni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk