SZEMPONT
A Rovatból

Bod Péter Ákos: Most azt próbálják megérteni a gazdasági szereplők, hogy ezután milyenek a játékszabályok

Trump vámtarifái után sokkolóak az első piaci reakciók. A volt jegybankelnök szerint beindul egy újrarendeződési játék, amin Amerika csak veszíthet. Az Egyesült Államok világkereskedelmi súlya csökken, és a mostani fordulat ki fog hatni a dollár nemzetközi szerepére is.


Hatalmas piaci sokkot okoztak Donald Trump vámtarifái, a koronavírus járvány óta nem zuhant akkorát az amerikai tőzsde, mint most. A Dow Jones 4 százalék mínuszban fejezte be a napot, a S&P 500 4,8 százalékkal, míg a Nasdaq 5,4 százalékkal került lejjebb. A Nike 14%-ot, a Boeing 10%-ot, az Apple és az Amazon 9%-ot zuhant, miközben a dollár és a bitcoin is gyengült, az arany és az euró viszont erősödött. A tőzsdei pánik miatt dollármilliárdokat buktak az amerikai elnök legnagyobb támogatói is. Ő az egészre úgy reagált: a tőzsdék fellendülnek majd, fantasztikusan fognak teljesíteni.

A világ többi része most azon dolgozik, milyen választ adjon a hatalmas, 10 és 50% közötti vámokra. Trump az Európai Unióval szemben 20%-os, Indiával szemben 26%-os, Vietnámmal szemben 46%-os vámot jelentett be. Kínának pedig összességében 54%-os (!) vámmal kell szembenéznie. Milliók rettegnek a munkájuk elvesztése miatt azokban a szegényebb országokban, ahonnan például a ruhákat vagy más termékeket exportálták eddig Amerikában, de az európai autógyártást is megrengetik a következmények. Bod Péter Ákossal, a jegybank volt elnökével a következményeket latolgattuk.

– Mik a kilátásaink?

– Amit most lehet tudni: az európai járműiparra 25% vám már életbe lépett. Tovább az Európai Unióra mint egy vámunióra 20 százalékos importvámot vetett ki Trump. Az Egyesült Királyság 10 százalékos, Amerika ázsiai szövetségesei, mint Japán, Dél-Korea, Tajvan 30 százalék körüli vámtételt kaptak a nyakukba, és az Amerikával szemben nagyon nagy exporttöbblettel rendelkező Kína vagy Vietnam még ennél is nagyobbat. Lehet még persze az eddigi történések tapasztalatai alapján reménykedni, hogy mindez nem végleges, hiszen a Mexikóval és Kanadával szemben meghirdetett vámok alkalmazását egyszer már egy időre felfüggesztették.

Most sem tartom lehetetlennek, hogy akár egy országra, akár egy szektorra vonatkozóan valamilyen felmentés vagy módosítás jönne.

Egyelőre nem láttuk a részletes bontást: pontosan milyen termékkörre vonatkoznak a most elrendelt intézkedés. Az ország tág fogalom, vámok esetében konkrét kódszám alatti termékekről, szolgáltatásokról szokás dönteni. Nos, a magyar idő szerint tegnap esti bejelentés után körülbelül ennyit tudunk, meg láthattuk a sokkoló első piaci reakciókat. A kereskedelmi kapcsolatok jövőjét illetően nem javított a helyzeten Trump indoklása. Az elnök beszéde nem arról szólt, hogy az Egyesült Államok nagy külkereskedelmi mérleghiányán szeretne javítani kereskedelem-politikai eszközökkel, ehelyett a szövetségeseit és versenytársait megvádolta különböző visszaélésekkel és manipulációkkal. Olyan emocionális érvelést használt, ami nem szokásos a kereskedelempolitikában.

Bemutatott számokat egy nagy táblán, amelyek viszont nem stimmelnek. Például azt mutatta fel, mintha az Európai Unió 39 százalék vámot vetne ki az amerikai termékekre. Ilyenről szó sincs.

A tényleges vámtételek csekélyek, csakhogy azokhoz hozzáadta az EU-ban szokásos áfát, meg néhány iparági adót. Ez azonban teljes félreértése vagy félremagyarázása a dolognak. Az áfa az országon belüli általános forgalmi adó, amit a végső vevő fizet, és nem a külkereskedő. Amerikában is van sales tax a kiskereskedelemben, és az más kategória, mint az importvám, amit az amerikai importőr kénytelen befizetni a költségvetésbe.

És itt a másik kolosszális tévedése: a megemelt importvámot nem az európai, kínai exportőrök fizetik, hanem majd az amerikai importőrök fogják befizetni az amerikai büdzsébe, és az amerikai fogyasztó fogja a következő hetekben érezni a kasszánál, hogy a kormánya lényegében egy nagy adótételt pakolt a nyakába.

Az importvám ugyanúgy drágítja a terméket, mint egy kereskedelmi adó.

– Itt nem arról volt szó, hogy Trump a kereskedelmi hiányt konvertálta át valahogy vámmá? Hogy ezt akarja helyrebillenteni a vámokkal, ami egy eléggé unortodox megoldásnak tűnik nekem.

– De igen, innen indult ki a dolog. Az egész világot sújtó vámemelés indokaként több dolgot mondott. Az egyiket már érintettük: kereskedelmi mérleghiánya van Amerikának egy sor országgal szemben, mégpedig Trump szerint azért, mert azok mindenfajta visszaéléseket, árfolyamvétkeket követnek el Amerika ellen. Tehát nem azért deficites a külkereskedelmi mérleg, mert az érintett termékkörben nem elég versenyképes az amerikai termelés – véli Trump. Nem közgazdasági érvet használ, inkább hátsó szándékot sejtet. De segít-e a külkereskedelmi hiányon a vámemelés? Elvileg igen, hiszen az emelt vámok után Amerika importja drágább lesz, és így a vásárlók kevesebb külföldi terméket akarnak, tudnak venni. Ha ezen közben az amerikai exporttermékre nem vetnek ki hasonló mértékű vámot, és az amerikai cégek ugyanúgy exportálnak tovább, akkor a kisebb import és változatlan export mellett csökken a kereskedelmi mérleghiány. Csak hát

miért ne válaszolna az érdeksérelmet szenvedő fél hasonló módon?

Ám önmagában a vámemelés nem unortodox módszer.

– De eredményes is?

– Szerintem nem. Az erősen megemelt vám a világ hatékony, versenyképes cégei elől elzárja az amerikai piacról, mert mondjuk egy 25 százalékos autóvám ezt jelenti, hogy jogilag behozható mondjuk a német autó, de az importőrnek annyival többe kerül a termék, és a megnőtt fogyasztói áron már nem lesz annyi vevője, mint előtte. Ez rossz hír a német autók kedvelőinek, meg a német autógyáraknak, de végül mérséklődik az amerikai mérleghiány. Csakhogy, amint említettem, meglehet, hogy azok az országok, amelyeket most tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal vádol, és amelyeknek a termelőit az amerikai importvám-emelés hátrányosan érinti, maguk is válaszintézkedést hozhatnak. Például az amerikai exporttermékekre, mondjuk

a szójára, ki lehet vetni szintén 20%-os vámot. Akkor viszont az amerikai szójaexportőrök, amelyek eddig nyereséggel árusították a termékeiket az 500 milliós európai piacon, nagyarányú vámot kapva a nyakukba, kiszorulhatnak az európai piacról.

Tehát a piaci következmények sokfélék lehetnek, a viszontválasztól függően. Egyébként van itt még egy ügy. Trump vámemelési hivatkozása az volt, hogy Amerikának az árukereskedelemben súlyos mérleghiánya van. Csakhogy ez nem igaz a szolgáltatásokra, amelyekben egyáltalán nem áll rosszul Amerika, gondoljunk az amerikai filmekre, IT-szolgáltatásokra, a New York-i jogi irodák működésére, a banki szolgáltatásokra. Emellett a világban befektetett amerikai tőkéből nagy tőkejövedelmek származnak.

Eleve nagy haszna van az Egyesült Államoknak az amerikai dollár kulcsvaluta-szerepéből.

Szóval az elnök a javaknak egy olyan csoportját emelte ki, amelyekben az Egyesült Államok valóban hosszú évek óta masszívan nettó importőr, fogyasztója a máshol előállított termékeknek: a tajvani chipeknek, a francia bornak, a magyarországi gyógyszernek, a kínai, vietnámi háztartási gépnek, mexikói autóalkatrésznek. De a külkereskedelmi egyenleg alakulása mögött világos közgazdasági okok állnak, nem pedig a gonosz külföldiek mesterkedései.

– Elkezdtek zuhanni a tőzsdék. Az amerikai dollár is gyengült az euróval szemben, ez egy olyan reakció, amivel számolni kell. Nem tudom, hogy a Trump számolt-e ezzel?

– Nyilvánvaló, hogy az intézkedések hatását nem kalkulálta ki. Indoklása alapvetően nem közgazdasági. Például Kanadával vagy Mexikóval szemben kezdettől fogva nem gazdasági, hanem lényegében oda nem tartozó érveket említett, miszerint onnan szöknek át tömegesen a bevándorlók, vagy onnan jön át a kábítószer. Ami vagy igaz, vagy nem. Ám ha van ilyen gond, annak nem az a megoldása, hogy a kanadai rönkfára kivetnek egy plusz adót. Nála folyton keveredik a politikai, a nem-üzleti szempont a gazdasági szemponttal. Márpedig az ilyen problémák megoldására lennének nemzetközi fórumok. Ezekről a fórumokról azonban az Egyesült Államok kormányzata nagy sebességgel vonul ki, ahelyett, hogy felhasználná a Valutaalapot, OECD-t a Világkereskedelmi Szervezetet - azokat a fórumokat, amelyek konfliktusrendezésre jöttek létre, és ezt a munkát jól-rosszul végezték az elmúlt évtizedekben. Viszont Trump a tárgyalásos, kereskedelempolitikai megoldás helyett az általunk megismert világkereskedelmi rendszer intézményeit kikerülve, egyoldalú, drasztikus, egyeztetés nélküli, meglepetésszerű intézkedéseket vezetett be. Láttuk, hogy a sokk hatására a valutaárfolyamok elkezdtek mozogni, a tőzsdék érzékenyen reagáltak rájuk. Hogy aztán mi lesz két nap múlva, nem tudhatjuk, mert ilyenkor a hírek hatására fel-alá futkosnak az árfolyamok.

Most azt próbálják megérteni a gazdasági szereplők, hogy ezután milyenek a játékszabályok. Mert valamilyen szabálynak kell lennie.

Keresik a szereplők, hogy milyen lépéseket tegyenek. Kína már régebb óta észlelve az amerikai protekcionista nézetek terjedését, jó ideje elkezdett függetlenedni az Egyesült Államoktól, az amerikai kereskedelmi forgalmának a nemzetgazdasági aránya már nem az, mint tíz éve volt. Az Európai Unió is most gondolja át a külkereskedelmi stratégiáját, valamint a védelmi terveit is. A világ jelentős kereskedelmi szereplői azt is átgondolják, hogy melyik valutanemben fognak majd üzleteket kötni. Ez a mostani fordulat ki fog hatni a dollár nemzetközi szerepére.

Az elzárkózó, protekcionista útra lépő Egyesült Államoknak a világkereskedelmi súlya csökken, mint ahogy a dollárnak a nemzetközi pénzügyi szerepe is mérséklődik.

Holott nyilván nem ez volt Trump szándéka. A kérdése arra irányult, hogy ezt végiggondolta-e – hát nem.

– Lehet Európa ennek a folyamatnak hosszabb távon nyertese?

– Minden ilyen változás átrendezi a pozíciókat. Például ha egy térség 20%-os vámterhelést kap a nyakába, de egy másik 40-et, akkor azt lehet mondani, hogy relatíve nem ő szenved a legtöbbet. Vannak aztán olyan ágazatok, amelyek új piacokat tudnak találni a termékeik számára – ezek másoknál kevesebbet vesztenek. Elképzelhető továbbá, hogy a nagy kereskedelmi szereplők egymás felé fordulnak, és saját feltételek mellett működő kereskedelmi klubokat alkotnak. Erre lehet példa az EU és Kanada, Európa és a Maghreb országok ügye. Sőt, még talán a Kínához fűződő viszonynak, ami nagyon bonyolult, lehetnek olyan vonatkozásai, amelyek nem voltak az asztalon fél évvel ezelőtt.

Beindul egy újrarendeződési játék, a globális termelési láncok egy része át fog alakulni. Ameddig ez eltart, addig sajnos termelés-visszaesés, profitcsökkenés várható,

de ha újrastrukturálja magát a rendszer, akkor onnantól kezdve az új szabályok szerint lehet játszani.

– Azt mondta az előbb, hogyha egy nap után itt össze-vissza mennek az árfolyamok, abból ne vonjunk le mélyreható következtetéseket. Ma az látszott, hogy miközben az euró erősödött, a forint meg hát finoman szólva egyáltalán nem. És itt az örök kérdés: nem megint az látszik, hogy sokkal jobban jártunk volna, hogyha már régóta eurónk lenne és nem forintunk?

– Ez bizony így van. Amikor egy ilyen bizonytalanság becsap, az a kisebb országokat különösen megrázza. Nyilván ilyenkor jobban ki van téve a megpróbáltatásoknak a kis gazdaság, meg a sérülékeny valuta, amelyik törékenyebb. Az euró, mint nagy hajó, fenségesen úszkál a viharban, de a kis ladikokat a hullámok ide-oda hajigálják. Szóval, ha most már mi is benne lennénk az euróövezetben, akkor az ilyen hirtelen vihar minket is csak tompítva érintene.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
37 órás utat tettek meg, a fél világot körberepülték az amerikai B-2-es lopakodó bombázók, hogy megsemmisítsék Irán legjobban őrzött nukleáris létesítményeit
Először vetették be a GBU-57 bunkerromboló bombákat, de hogy mekkora sikerrel jártak, egyelőre nem tudni. A támadás előtt nem sokkal a műholdak egy hosszú teherautókonvojt mutattak a legfontosabb iráni nukleáris létesítmény bejárata előtt, ami azt jelzi, az irániak valamire készültek.


Az amerikai hadsereg hat B-2-es lopakodó bombázója Missouri államból indult útnak, és közel 37 órát tettek meg megállás nélkül, hogy csapást mérjenek Irán legfontosabb nukleáris létesítményeire. Az amerikai tisztviselők elmondása szerint a bombázók 12 darab, egyenként 13 600 kilogrammos bunkerromboló bombát dobtak le a Fordóban található föld alatti létesítményre, miközben tengeralattjárókról 30 Tomahawk rakétát indítottak a Natanz és az Iszfahán ellen közelében található célpontok ellen.

Élesben először vetették be a GBU-57 Massive Ordnance Penetratort, az Egyesült Államok egyik legnagyobb és legpusztítóbb nem nukleáris bunkerromboló bombáját.

A fegyver akár 61 méter mélyre is képes behatolni a megerősített föld alatti létesítményekbe, például a betonbunkerbe vagy egy hegy gyomrába, mielőtt felrobban. Mivel a fordói urándúsító létesítmény a hírszerzés szerint ennél is mélyebben volt, egymás után több bombát is ledobtak, így minden egyes robbantással egyre mélyebbre fúródhatott a következő bomba.

Az ENSZ nukleáris megfigyelő szervezete közölte, hogy az amerikai támadás után nem észlelt növekedést a három iráni nukleáris létesítmény környezetében a sugárzási szintben, de hozzátették, hogy tovább vizsgálják a helyzetet.

Hogy az amerikaiak milyen sikerrel jártak, azt egyelőre nem tudni, bár Donald Trump azt mondta, a létesítmények „teljesen és maradéktalanul megsemmisültek”.

Fordóban az irániak több ezer modern centrifugát halmoztak fel, amelyek kulcsszerepet játszanak abban, hogy elérjék a fegyverminőségű, 90 százalékos vagy annál magasabb urándúsítottságot. 2023 márciusában a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség bejelentette, hogy a létesítményben 83,7 százalékos tisztaságú uránt találtak. Ugyanakkor az amerikai hírszerzés információi szerint Irán legfőbb vallási vezetője egyelőre nem adta ki a parancsot egy atombomba elkészítésére. Az Egyesült Államokban még a republikánusokat is megosztotta a beavatkozás ötlete, amit Izrael az elmúlt napokban egyre inkább sürgetett. A fordói létesítmény elpusztításához ugyanis kizárólag az amerikaiaknak volt megfelelő erősségű bombájuk, illetve olyan repülőjük, amely a fegyvert célba juttathatja. Trump kezdetben megpróbálta tárgyalásokra bírni az irániakat, de később már lehetségesnek nevezte a támadást, igaz, arról beszélt, hogy két hetet vár a döntéssel.

A szombat éjszakai bombázás így váratlanul érhette Iránt.

Trump teljes sikerről szóló beszámolójával kapcsolatban azonban kérdéseket vet fel, hogy a Maxar Technologies nevű műholdtechnológiai vállalat az amerikai csapásokat megelőző három napban szokatlan tevékenységet figyelt meg Fordónál. A műholdképek tanulsága szerint június 19-én az irániak 16 teherautót, valamint buldózereket sorakoztattak fel a bejáratként szolgáló alagutak előtt. Másnap ezek északnyugat felé elhagyták a telephelyet. A londoni Open Source Centre elemzése szerint elképzelhető, hogy Irán esetleg egy csapásra készítette fel a létesítményt.

Emellett az iráni Atomenergia Szervezet vezetője, Mohammad Eslami június 12-én arról beszélt, hogy van egy új létesítményük is, amely „teljesen elkészült, és biztonságos, sebezhetetlen helyen található.”

Eslami szerint „amint a centrifugák telepítése és üzembe helyezése befejeződik, megkezdődik a dúsítás.” A nyugati hírszerző szolgálatok egyelőre nem erősítették meg Eslami állításait. David Albright biztonságpolitikai szakértő a New York Times-nak azt mondta, az új létesítmény valószínűleg Natanz-tól délre, a Kuh-e Kolang Gaz La nevű hegy alatt található, amely közel 1600 méterrel van a tengerszint felett – így majdnem 800 méterrel magasabb, mint a Fordót rejtő hegy. Az irániak oda a legújabb centrifugákat akarták telepíteni, amellyel három hónapon belül elegendő nagy tisztaságú uránt tudnának előállítani 19 nukleáris fegyverhez. Kérdés, hogy a projekttel meddig jutottak.

Az amerikai támadás után az irániak bejelentették, hogy válaszcsapásokra készülnek. A Forradalmi Gárda korábbi főparancsnoka, Mohszen Rezaei tábornok, aki tagja Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának, néhány órával a támadás előtt az állami televízióban figyelmeztetett: ha Trump belép a háborúba, Irán csapást mér a térségben található amerikai katonai bázisokra, tengeri aknákat robbant fel a Perzsa-öbölben, és lépéseket tesz a Hormuzi-szoros lezárására.

Utóbbival Irán súlyos károkat okozhat a globális energiaellátásban. A Hormuzi-szoroson keresztük ugyanis naponta körülbelül 20 millió hordó nyersolaj és olajtermék halad át.

A tankerhajók egy nagyjából tíz kilométer széles folyosót használnak, ami nem sokkal szélesebb, mint a Balaton. Itt jut át a világon felhasznált cseppfolyós gáz harmada, és az olaj negyede.

A folyosót amerikai hadihajók védik, de az elaknásítását csak nehezen tudnák megakadályozni. Amerikának közben arra is fel kell készülnie, hogy közvetlen támadás érheti a térségben állomásozó 40 ezer katonáját. Az általuk használt bázisok mind az iráni rakéták hatósugarában vannak.

Iránnak ugyanakkor nagyon meg kell fontolnia, hogyan válaszol. Ha megtorolja az Egyesült Államok akcióhát, egy nagy háborút kockáztat, amely akár a rezsim összeomlásához is vezethet. Ha viszont semmit sem tesz, akkor oda a tekintélye. A legyengült haderejű, nukláris fejlesztések nélkül maradt ország érdekérvényesítő képessége a töredékére csökkenhet a térségben.

De sokat kockáztat Donald Trump is. Választási ígéretei ellenére egy újabb háborúba vezette Amerikát, aminek a következményeit egyelőre nehéz felmérni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Molnár Áron Novák Katalinnak: Az mennyire inkorrekt, hogy a kegyelmi botrány eltussolása után a mai napig havi 6 millió forintot kapsz az adófizetői forintjainkból?
A volt köztársasági elnök temesvári szereplése után a színész kemény kérdéseket tett fel videóüzenetben. A kegyelmi ügy is újra előkerült.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. június 19.



A temesvári értelmiségi kör kedd esti rendezvényén szokatlanul nagy érdeklődés övezte a meghívott vendéget, Novák Katalint. A volt köztársasági elnök először beszélt nyilvánosan közéleti kérdésekről és saját államfői időszakáról azóta, hogy tavaly februárban lemondott tisztségéről.

Az elmúlt időszakot így jellemezte: „Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem egy pokoli másfél év van mögöttem.” Amikor arról kérdezték a beszélgetés során, hogy mi volt a legnehezebb feladat a hivatali ideje alatt, ironikusan úgy fogalmazott: a kegyelmi jog gyakorlása.

A beszélgetés után a 444 stábja próbált kérdéseket feltenni neki az utcán, ám Novák nem adott konkrét válaszokat.

A felvétel nyomán Molnár Áron, a noÁr mozgalom alapítója saját videóban szólította meg a volt államfőt, vette észre a 24.hu. Ebben több kérdést is feltett Novák Katalinnak:

„Biztos pokoli volt látni, ahogy elvették a tanárok sztrájkjogát. Ahogy a diákokat beidézték a rendőrségre, mert kiálltak a szabad oktatásért. Pokoli lehetett látni, ahogy a kórházakban állnak le a műtétek. Hogy a külögyminisztérium élén Szijjártó Péterrel hogyan próbálja eltussolni, hogy orosz hekkerek feltörték a szervereket. És pokoli lehetett látni a NER gazdagodását, miközben Magyarország az EU legszegényebb országává vált. Erre gondoltál, ugye?”

A színész a kegyelmi ügyet is szóba hozta, amely végül Novák lemondásához vezetett.

„Azért nekünk, magyaroknak lenne kérdésünk: kinek a kérésére, unszolására adtál kegyelmet egy pedofil segítőjének, K. Endrének?” – tette fel a kérdést.

Molnár reagált arra is, hogy Novák a 444-es újságírót inkorrektnek nevezte:

„Az inkorrektséget én sem szeretem. Az mennyire inkorrekt, hogy miután eltussoltátok a kegyelmi botrányt, mai napig havi 6 millió forintot kapsz az adófizetői forintjainkból?”

Végül Varga Judit nevét is megemlítette, aki asztalosként képzeli el a jövőjét, és arra utalt, hogy szerinte Nováknak is érdemes lenne más útra lépnie.

„Követhetnéd barátnéd, Varga Judit példáját, és választhatnál rendes szakmát. Asztalosként készíthetnétek közös asztalt, ahová leültök közösen, szembenéztek a bűneitekkel, és közösen számot adtok róla. Az asztalhoz fát az erdőből tudtok szerezni. Tudod, melyik erdőből…” – fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor a Pride betiltásáról: Amikor a hatalom a rendőrségen keresztül jogászkodik, annak általában nincs jó vége
A politikai elemző szerint rossz vége lehet annak, ha a hatalom tiltások mögé bújik. Két képpel is üzent: az egyiken Orbán emlékei, a másikon a Pride-ot tiltó határozat szerepel.
F. O. - szmo.hu
2025. június 19.



Török Gábor politikai elemző a Facebookon reagált a rendőrség döntésére, amely betiltotta a Budapest Pride-ot. Bejegyzésében azt írta: „Egy pillanatra sem keverném össze, említeném egy lapon a Fidesz megalakítását és a Pride megtartását. Csak annyit jegyeznék meg, hogy amikor egy hatalom – a rendőrségen keresztül – elkezd jogászkodni és tiltani, az általában nem szokott nagyon sikeres lenni.”

A poszthoz két képet is csatolt. Az egyiken Debreczeni József Orbán Viktorról szóló könyvének egy oldala látható. A szövegben

a miniszterelnök arról ír, hogy a Fidesz megalapítása után a rendőrség kihallgatásra vitte, miután ifjúsági szervezetüket illegálisnak minősítették, holott az „alkotmányos alapokon áll”.

A másik képen a Budapesti Rendőr-főkapitányság csütörtöki határozatának egy részlete olvasható, amelyben betiltják a Pride-ot.

Korábban Karácsony Gergely főpolgármester jelentette be, hogy a főváros a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal közösen rendezné meg az eseményt, amelynek hivatalos neve Budapest Büszkeség lenne. Bár a videó címében Karácsony is Pride-ként említette a rendezvényt, a rendőrségnek írt levelében azt írta, ez „nem Pride”. Kiemelte: „célja pusztán az, hogy a nemzet fővárosa szabad”, valamint azt is, hogy „sem kamionok, sem táncosok nem lesznek, a szexualitás semmilyen formában nem fog megjelenni”.

A BRFK közölte, hogy a bejelentést a gyülekezési törvény alapján bírálják el. A csütörtöki határozatban a rendőrség végül betiltotta a rendezvényt.

Karácsony Gergely szerint a döntés értelmezhetetlen, mivel a rendőrség egy nem létező gyűlésről hozott tiltó határozatot.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter: A világháború előszobájába léptünk
A szakértő úgy látja, a Közel-Keleten már nem a tárgyalóasztaloknál, hanem fegyverekkel dől el a jövő. Európa szerinte csak figyel, de viselni fogja a következményeket.
F. O. - szmo.hu
2025. június 22.



„Igazam lett...Amerika kilépett az árnyékból. A Közel-Kelet pedig belépett a nyílt háború korába” - írta Facebook-oldalán Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő arra reagálva, hogy Amerika vasárnap hajnalban iráni nukleáris létesítményeket bombázott.

„Az Egyesült Államok ma hajnalban közvetlen csapást mért Iránra, Izraellel összehangoltan, három nukleáris létesítményt támadva. Ezzel Amerika nem csak szövetséges, hanem hadviselő fél lett – egy olyan térségben, ahol eddig a háttérből irányított. Ez a lépés végleg felrobbantja a diplomáciai illúziókat, mert a Közel-Kelet újrarendeződése most már nem tárgyalóasztaloknál, hanem célkeresztekben, harc közben zajlik...”

- fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy Irán válasza csak idő kérdése, és „nem egyenesen érkezik majd, hanem rakéták, drónok, kibertámadások és proxy-hadseregek formájában Libanonban, Irakban, Jemenben és bárhol a bolygón az USA és Izrael ellen”.

A szakértő kiemelte, hogy a Hormuzi-szoros a hajnal óta ismét a világ egyik legveszélyesebb tengeri útvonala lett.

„Mindeközben: Moszkva elégedetten figyeli a NATO figyelmének szétszóródását, és az olajár emelkedését, Peking vélhetően kihasználja az új helyzetet és vizsgálja, hogyan oszthatja újra globális rendet. És itt jön az, amit fontos megérteni!!! Ez nem három különálló konfliktus. Ez egyetlen stratégiai válságlánc. Ukrajna honvédő háborúja Oroszország ellen. Irán most már nyílt háborúban áll az USA-val és Izraellel. És ugyan Tajvanban még nincs háború, de a kínai fenyegetés nőni fog és emiatt USA-nak már ott is jelen kell lennie...” - írta a szakértő, aki megjegyezte: „Washingtonnak most három térségben kell egyszerre figyelnie, döntenie, erőt mutatnia. És ilyen történelmi nyomás alatt kevés államnak sikerült mindig jól dönteni büntetlenül”.

„Az olaj ára már emelkedik. A migráció új hullámát most nem háborúk, hanem rendszerek összeomlása indíthatja el.

A térség nem a béke, hanem a túlélés logikája szerint mozdul” - tette hozzá.

„És mi, itt Európában? Megint csak figyelünk. A globális játékban nézők vagyunk – de az árát mi is megfizetjük majd. Történelmi ponton vagyunk. És ez még csak a kezdet… NEM VILÁGHÁBORÚ MÉG, DE ANNAK ELŐSZOBÁJÁBA LÉPTÜNK… A Kelet tömb (Oroszország, Kína, Irán, Észak-Korea, Belorusszia) egyre nyíltabban áll szemben a Nyugattal...”

- zárta a szakértő.


Link másolása
KÖVESS MINKET: