SZEMPONT
A Rovatból

Bod Péter Ákos a költségvetésről: „Egyszerűen nem akarják az adófizető orrára kötni, mire költik a pénzt”

A volt jegybankelnök szerint a most megjelent rendeletből egy sor alapvető dolog nem derül ki. Ami történik, az szerinte az elmúlt 30 év pénzügyi gazdálkodásnak mélypontja.
Fischer Gábor - szmo.hu
2022. december 31.



Csütörtök éjjel jelent meg a Magyar Közlönyben a 2023. évi állami költségvetés módosítása, kormányrendelet formájában. Az eljárás önmagában is szokatlan, és a jogszabályból több dolog is hiányzik, ami segítene értelmezni a számokat. Például nincs benne a „Központi alrendszer mérlege” című táblázat, melynek hiányában nem könnyű kisilabizálni, hogy végül is pontosan mi változott, illetve hogy a változások mögött milyen intézkedések húzódnak meg. Egy biztos, hogy a nyári tervekhez képest 6400 milliárd forinttal, majdnem 20 százalékkal növekszik a kiadási oldal, ést 5380 milliárd forinttal, azaz 17 százalékkal nőnek a bevételek, a Portfolio elemzése szerint. Majdnem 1000 milliárddal többre számítanak például a fogyasztást terhelő adókból, és több mint 200 milliárddal nagyobb lesz az eredetileg vártnál a társasági adóból befolyó összeg is. Emellett 250 milliárd forintot kell lefaragniuk a különböző minisztériumoknak a kiadásaikból, hogy pontosan mire jut majd kevesebb, az nem derül ki. Bod Péter Ákost kérdeztük, hogyan értékeljük azt, ami megjelent.

– Amikor múltkor beszéltünk, azt mondta, hogy egy konyhaasztal sarkán is meg lehet írni valamit, az attól még nem lesz költségvetés. Ilyesmi történt?

– Az látszik, hogy sebtében készült, nem úgy, ahogy egy ország költségvetési tervének készülnie kellene. A költségvetési törvény ugyanis az egyik legfontosabb, sőt talán a legfontosabb pénzügyi törvény, mert ez emeli törvényszintre az adóbeszedést, ami tulajdonképpen az államhatalom fellépése a polgáraival és a vállalkozóival szemben. Ez akkor tisztességes, ha emögött törvény áll, amit a többség támogat, és kijelöli a kiadási tételeket, amelyekkel onnantól kezdve az intézmények nyugodtan tudnak számolni. Továbbá megadja azt a gazdaságpolitikai keretet, amihez az állampolgár, a család, az intézmények igazodni tudnak. Ha ezt veszem, akkor a mostani dokumentum egyiknek sem felel meg. Ami most megjelent, az csak egy dokumentum, amit a parlament még nem látott, nem szavazott meg. Azonban most is van jogi érvénye, hiszen kormányrendelet. Ez már külön abszurdum, hogy kormányrendelettel születik egy országos költségvetési törvény. Rendelettel törvény, ez a mondat jelzi a dolog abszurditását.

Lehet látni, hogy itt hirtelen adóemeléseket jelentenek be. Illetve be sem jelentenek, csak megjelenik egy közlöny éjszaka, és kiderül hogy egy iparágra új terheket vetettek ki.

A kiadási tételeknél olyan nagy, bontatlan alapok vannak, amelyekről nem lehet tudni, mi van bennük, talán az sem tudja, aki csinálta, vagy pedig egyszerűen nem akarják az adófizető orrára kötni, mire költik a pénzt. Ilyen értelemben ez mélypontja az elmúlt 30 év pénzügyi gazdálkodásnak. Emlékezzünk arra, hogy volt olyan év, amikor éjfélbe nyúló szavazások voltak még, mondjuk 1991. december 31-én. Minden sorra rákérdezett az ellenzék, módosító javaslatokat tett. A transzparencia az ellenőrizhetőség akkor még megvolt.

– Nekem is eszembe jutott ez az 1991-es, éjfélbe nyúló szavazás. Akkor talán még ennél is nehezebb helyzetben volt az ország, a mostantinál is kevésbé volt tervezhető a költségvetés, mégis végigvitték a hagyományos utat...

– Igazából fel sem merül tulajdonképpen, hogy külső változások diktálnák ezt a fajta improvizálást, hiszen a költségvetés lassan egy évtizede elvesztette azt a jellegét, hogy reagáljon az élet változásaira. Rendszeresen nyáron terjesztik be, és akkor el is fogadják. Miközben még azt sem lehet tudni, hogy az az év hogyan fog teljesülni, amihez képest majd a rákövetkezendő évet kellene prognosztizálni. Mindig csodálkozik az ember, hogy miért, mert közgazdasági értelemben nincs racionalitása.

Emögött politikai számítás van. Ugyanis, ha valaki egy nem reális, tervet terjeszt be, akkor teljesen jogos az a követelése, hogy ahhoz később hozzányúljon.

Normál időkben is mindig vannak változások. Tehát az, hogy eleve nem komolyan gondolt terv készül, az objektíve megadja a későbbi belenyúlás szükségességét és felhatalmazását. Na most ezzel rendszeresen él úgy a kormány, hogy elfogadják a nyári költségvetést, de rögtön újabb és újabb változásokat kell átvezetni, mivel az élet közben változik. Ennek csupán extrém változata a mostani. Nyáron beterjesztettek egy olyan költségvetést, amely szerint 2023-ban annak a gazdaságnak, amelyet majd adóztat az állam, és amelyet majd kiadásaival terhel, annak az inflációja évi 5,4 százalék. Ezt tartalmazta a mostanáig érvényes költségvetési terv. De ezek a nyári makrogazdasági hipotézisek akkor is tudhatóan hamisak voltak, azóta ez még világosabban látszik. Tehát a nyári költségvetés 2023-ra abból indult ki, hogy nem nagyon lesz infláció, és a gazdaság 4,1 százalékkal növekszik. Most december vége van, lehet látni, hogy a magyar gazdaság 2023-ban aligha fog nőni. Hát beírtak 1,5 százalékos növekedést. Ugye ez a „majd meglátjuk” esete, a független elemzők számításaiból nem jön ki ennyi. Továbbá beírtak 15 százalékos átlagos fogyasztói árindexet. Ez a kormányra nézve önmagában nem kellemetlen, hiszen a bevételek szaporodását jelenti, mert

az infláció a fogyasztásra kirótt adók révén növeli az állami bevételeket.

Inflációs időben a bérek is nőnek, azok pedig az szja-bevételt duzzasztják, hacsak annak egy részéről le nem mond a kormányzat. Egyébként most lemond, az szja egy részét nem szedi be, ehelyett viszont különböző iparági adókat vet ki. Tehát új helyzet van, és a nyári, eleve, tudottan hamis költségvetés helyett született ez a dokumentum.

– Egy így elfogadott költségvetés okozhat-e károkat a nemzetközi piacokon? Csökkenhet-e a Magyarországgal szembeni bizalom?

– Én belül kezdeném. Egy rendes költségvetés azért is fontos, mert az érintett gazdasági szereplők abból tudnak valamilyen információt leszűrni a saját jövőjükre nézve. Ha ezek a tervek nagyon gyorsan változnak és komolytalanok, akkor ez a fajta gazdasági háttér hiányozni fog.

Van egy nagyfokú belső bizonytalanság, amit iparági körökben érzek. Van egy óriási információhiány. Bizalomhiány is van.

Az a mód, ahogy ez a dokumentum felszínre került, jelzi, hogy itt nagyon sok támaszt a vállalkozók, a cégek, a gazdálkodók nem fognak kapni a kormányzattól.

– És mi a helyzet a külső megítéléssel?

– A külső tényezőkről annyit, hogy persze, a magyar költségvetés készítését nem figyelik olyan izgalommal, mint mondjuk az amerikait. Ha megnézzük a főbb számokat, a főbb számok olyanok, amilyenek. A magyar deficit meglehetősen nagy, és nagyobb, mint amit még az adventi hetekben hallottunk. Tehát itt még az utolsó napokban történhetett valami. Nemrég még 3,5 százalékos hiányról beszéltek. Ez most felkúszott 3,9 százalékra, de hozzáteszem, hogy ez egy olyan számítás, amelyikben be van állítva egy halom uniós bevétel. Ha ezek helyett egy más számítási módszert alkalmaz valaki, akkor nagyobb deficit jön ki. Mindenesetre majd meglátjuk a külső értékelést. A hitelminősítő intézetek naptárában januárban benne van Magyarország, tehát egy-két héten belül választ kapunk rá, hogy a hitelminősítők mennyire tartják reálisnak ezeket a terveket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Nagy Attila Tibor: Most bizony az a látszat, hogy a nagy magyarvédő Orbán Viktor egy magyarellenes jelöltnek szurkol a romániai elnökválasztáson
A politikai elemző szerint „most Orbán nyitott támadási felületet maga ellen, nem lehet felróni Magyar Péternek, hogy ezt igyekszik a maga javára fordítani és hitelteleníteni Orbánék nemzetféltését.”


Nagy Attila Tibor politikai elemző Facebook-bejegyzésében vizsgálta meg a magyarellenes román elnökjelölttel összebarátkozó Orbán Viktort. Az elemző posztjában úgy fogalmazott:

„Míg Magyar Péter legutóbbi hangfelvételét nem tartottam különösebben nagy dolognak és olyannak, ami különösebben ellentétben állna a kormányfő és más kormánytagok a harmadik világháborút emlegető nyilatkozataival, Orbán Viktor tihanyi beszédéről már mást gondolok. A romániai magyar politikai térben értetlenséget, vihart váltott ki, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő Tihanyban egyetértőleg idézett a magyar politikában magyarellenesnek minősített George Siminontól. A beszédben a hatalompolitika győzedelmeskedett, vagyis:

Orbán komolyan számol azzal a lehetőséggel, hogy a romániai elnökválasztás második fordulóját is Simion fogja nyerni, ezért jobb neki már most gesztust gyakorolni.”

Nagy Attila Tibor kiemelte:

„Csakhogy eddig úgy tudtuk, hogy George Simion magyarellenes - hogy-hogy akkor egyetértőleg idézi őt Magyarország miniszterelnöke? Fura, hogy erre a problémára sem a kormányfő, sem a beszédírója nem gondolt. Persze, lehet azt gondolni, hogy George Simion és Orbán között több a hasonlóság, mint a különbség a globalisták, az EU bürokratái elleni harcban, csak akkor kár volt korábban a Fidesz részéről és a kormánypárti médiarendszerben folyamatosan »magyarellenes« jelzővel ellátni George Siminont.

Mert most bizony az a látszat, hogy a nagy magyarvédő Orbán Viktor egy magyarellenes jelöltnek szurkol a romániai elnökválasztáson. Most Orbán nyitott támadási felületet maga ellen, nem lehet felróni Magyar Péternek, hogy ezt igyekszik a maga javára fordítani és hitelteleníteni Orbánék nemzetféltését.”

„Orbán Viktor tihanyi beszéde legfeljebb akkor bizonyulhat majd – legalábbis a magyar-román kapcsolatokban – hasznosnak, ha George Simion megnyeri a romániai elnökválasztást. De ha nem...” – írta posztja végén az elemző.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Feri bácsi most kicsit pihenni fog, és utána friss erővel szét fogja darabolni Orbán Viktort!” – Az utca emberét kérdeztük Gyurcsány Ferenc visszavonulásáról
Megoszlottak a vélemények Gyurcsány politikai szerepéről és hagyatékáról, de a megkérdezettek többségének nem fog hiányozni a volt miniszterelnök. Emlékezetes pillanatot viszont mindenki fel tudott idézni.


Mindenkit – egyes hírek szerint talán még őt magát is – derült égből a villámcsapásként ért, hogy Gyurcsány Ferenc múlt csütörtökön váratlanul minden tisztségéről lemondott, visszavonul a közélettől, ráadásul még feleségével, Dobrev Klárával is válnak. Az esetet még különösebbé tette, hogy erről maga Gyurcsány a mai napig nem beszélt a nyilvánosság előtt, mindent a párt többi tagja kommunikált.

Kíváncsiak voltunk, hogy mit szól az utca embere ahhoz, hogy a magyar politika 2004 óta egyik legmeghatározóbb szereplője, a Fidesz és Orbán Viktor legfőbb ellenfele, sőt ellensége úgy tűnik, végleg visszavonul.

A járókelőket megosztotta a kérdés: voltak, akik szerint a DK volt elnöke gonosz dolgot tett 2006 októberében, míg mások bíznak abban, hogy Dobrev Klárának lehet még keresnivalója a magyar politikában. A többség nem fog könnyeket hullajtani a távozása miatt, sőt olyannal is találkoztunk, aki még a nevét sem akarta kiejteni a vieóban.

Az utca embere Gyurcsány Ferenc visszavonulásáról


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Hogy Gyurcsány Ferenc női álnéven megjelentetett egy könyvet, az már mutatott valamit, hogy valami nagyon más úton jár
A DK-n belül sem mindenki értette, mit csinál Gyurcsány Ferenc - mondja a politikai elemző, aki szerint Dobrev Klára akár még sikeresen is átveheti a DK-t. Magyar Péter hangfelvétele alááshatja az ellenzéket háborúpártisággal vádoló Fidesz-kampányt.


A héten egymást érték a váratlan fejlemények a politikában. Magyar Péter nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amelyen a honvédelmi miniszter szerinte bevallja, hogy a kormány háborús üzemmódra állítaná át az országot. Gyurcsány Ferenc húsz évnyi permanens kampány után bejelentette: lemond minden tisztségéről, visszavonul a közélettől, a választásokon sem indul, és az is kiderült, Dobrev Klára és ő elválnak egymástól. Eddigi felesége pedig a DK élére pályázik.

És kirobbant a kémbotrány, az ukránok szerint magyar kémhálózatot lepleztek le Kárpátalján, akiknek a feladata többek között az volt, hogy felmérjék, hogyan fogadnák ott magyar katonák megjelenését. Válaszul a kormány kiutasított két ukrán diplomatát és látványos kommandósakcióval csapott le valakire, akiről azt mondták, ukrán kém. A Fidesz már egyenesen azzal vádolja a Tiszát, hogy összejátszik az ukrán titkosszolgálattal. Somogyi Zoltán elemző értékelte a történéseket.

– Nem akármilyen sűrű napokat élünk. A héten robbant ki a Magyar Péter által bemutatott hangfelvétel-botrány, aztán jött Gyurcsány Ferenc visszavonulása, majd kémügy. Kezdjük Gyurcsánnyal. Az utolsó emlékem róla, a lakóautós országjárása, amely függetlenül a politikai megítélésétől, bennem egyértelműen részvétet keltett. Várható volt a lemondása?

– Várható volt, és korábban jobb lett volna. Most azért okozott mégis meglepetést, mert napokkal előtte a DK egyes képviselői a momentumos Orosz Annát támadták, hogy miért mond le. Ha tudtak volna Gyurcsány szándékáról, egy kicsit halkabbak lettek volna.

– Inkább politikai oka lehetett vagy személyes?

– Mindkettő. Ami politikailag értelmezhető vagy indokolható, hogy Dobrev Klára akár még sikeresen is átveheti a DK-t, és új lendületet is adhat pártnak.

– Viszont talán nem véletlenül nevezték a DK-t Gyurcsány-pártnak. Ez is egy személyre épülő párt, és hiába Dobrev Klára minden tehetsége, hiába volt eddig Gyurcsány felesége, biztos, elég ennyi? Túl tudja élni a DK Gyurcsányt?

– Ezt majd meglátjuk. Szerintem a Gyurcsánnyal való elégedetlenség már megvolt a DK-n belül is.

Nem mindenki értette, mit csinál Gyurcsány Ferenc. Hogy női álnéven megjelentetett egy könyvet, amiről azért azonnal el is mondták, hogy az az ő könyve, az már mutatott valamit, hogy valami nagyon más úton jár,

mint amin egy politikusnak kellene, akinek a pártját meg kellene mentenie, mert a bejutási küszöb környékén van. Ráadásul amikor Gyurcsány Ferenc volt a DK arca – például a 2018-as kampány volt ilyen –, akkor alig jutott be a párt a parlamentbe. Egy évvel később Dobrev Klára teljesen váratlanul négy DK-s mandátumot szerzett az EP-választáson, úgy, hogy csak kettőt vártak. Ilyen szempontból ő egyben tudja tartani a DK-t, amennyire most lehet.

– A héten Magyar Péter nyilvánosságra hozott egy 2023-as hangfelvételt, amin a honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy szakítanak a békementalitással, átállnak a háború felé vezető út nulladik fázisra. Gulyás Gergely "lepkefingnek" minősítette a hangfelvételt, Orbán Viktor pedig azt mondta, ebben nincs semmi újdonság, háború zajlik, ütőképes hadseregre van szükség. Én sem értem igazán, hogy mi a valóban botrányos a hangfelvételben.

– A probléma, hogy a baloldalt állítja be az Orbán-kormány folyamatosan háborúpártinak, magukat meg békepártinak.

Ez a narratíva nem engedi meg, hogy a kormány bármilyen értelemben háborús felkészülésről beszéljen.

Most azonban az van azon a hangfelvételen, hogy eddig békeszakaszban voltunk, de most már a háború nulladik szakaszában kell, hogy lépjünk. Hogy ez ártani fog-e a kormánynak, az a TISZA kampányától függ.

– De ez nem értelmezhető úgy, hogy eddig egy békés Európa kellős közepén éltünk, viszont manapság a háború itt van a szomszédunkban, tehát nekünk is háborús üzemmódra kell átváltanunk. Nem értelmezhető ez a beszéd így?

– Így is értelmezhető, a kormány így is akarja értelmezni, de úgy is értelmezhető, hogy akkor fejezzétek be az ellenzéket háborúpártisággal vádoló kampányt. Viszont ezzel aláássák a kormányzat eddigi kampányát.

Most egyelőre az van, hogy két értelmezés harcol egymással: a kormány értelmezése az, hogy ne adják oda a hatalmat a háborúpárti ellenzéknek. Az ellenzék értelmezése, mármint Magyar Péteré, meg az, hogy rosszul mennek az országban a dolgok. A két értelmezés közül, amelyik nyer, az fog kormányt alakítani jövőre.

Most a kormányzat értelmezése áll támadás alatt, azt mondja a TISZA, hogy ez az értelmezés hazug.

– Nyilván nem segít a kormányzatnak ebben a küzdelemben az ukrán kémbotrány sem. Az SBU szerint a magyar kémhálózat tagjai Kárpátalján a haditechnika elhelyezkedése mellett arra is kíváncsiak voltak, hogyan fogadná a lakosság, ha netán magyar erők lépnének ukrán területre. Persze, hogy ez mennyire igaz, egyelőre óvatosan kell kezelni, de nyilván nem használ egy ilyen hír a kommunikációs küzdelemben.

– Ezt én is óvatosan kezelném. Egyelőre azért nem nyilatkoznék erről, mert sokkal jobban kellene tájékozódni, de biztos, hogy nem jó a kormánynak, ha erről olyan egyértelmű részletek derülnek ki, amelyek az ukrán álláspontot erősítik meg.

– Ez viszont kapóra jön Magyar Péteréknek. Viszont az ellenzéknek itt vigyázni kell a lukra futással, nehogy úgy járjon, mint a Magyar Hang nemrég Aszad elnök gépével.

– Ez igaz, viszont szerintem a kormány a külpolitikában is elég rosszul áll, mert Trump eddigi politikája semmilyen módon nem segíti a kormány céljait.

– Az nem képzelhető, hogy annak idején Ruszin-Szendi Romulusz ezzel a hangfelvétellel kopogtatott be a Tiszához?

– Ezt a tiszásoktól kellene megkérdezni. A politikában minden elképzelhető: ez is, meg az ellenkezője is.

Az biztos, hogy ez a hangfelvétel nagyon érdekes, és nagy kérdés, hogy mi minden van még a birtokában az ellenzéknek.

– Most van május. Kevesebb mint egy év múlva lesznek a választások, és megint ott tartunk, hogy a kormány minden téren újfent defenzívába került.

– A kormányzatnak a legnagyobb problémája az, hogy mondhat bármit, amíg az emberek úgy ítélik meg, hogy rosszul megy a gazdaság, és rosszul megy az ő soruk, addig ez a teljesítmény nem lesz elég arra, hogy a TISZA-párttal meg tudjanak mérkőzni.

– Miközben Magyar Péter gőzhengere is lejjebb kapcsolt.

– Ebben nem vagyok biztos, amit ő országjárásban csinál, azt nagyon nehéz megítélni. A negyedik hulláma jön annak, hogy nap mint nap megy egyik településről a másikra, ez is egy teljesen új fejlemény, és ezt nem is fogjuk látni innen, hogy ez mennyire hat ott, a helyszíneken.

Nekem az a tippem, hogy erőteljesen hat ez a fajta személyes jelenlét.

– A kézigránát-ügy és most a kiszivárgott beszéd után elképzelhető, hogy Orbán lecseréli Szalay-Bobrovniczkyt?

– Inkább az valószínűsíthető, hogy nem engedheti meg magának, hogy lecserélje, mert az egy beismerés lenne. Azt aztán majd meglátjuk, hogy ez mennyire fog sikerülni neki. Nyilván mérik a honvédelmi miniszter elfogadottságát, hogy mennyire tekintik az emberek botrányosnak, ami körülötte történik, és lehet, hogy lesz egy pillanat, amikor már a miniszterelnök nem tudja tartani, és el kell engednie.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
New York Times: Erdő Péter a három legesélyesebb jelölt között volt a pápaválasztás első körében
A később pápává választott Robert Prevost, Pietro Parolin és Erdő Péter kapta a legtöbb szavazatot az első fordulóban, írja az amerikai lap. Erdő Pétert egy konzervatív szövetség támogatta, de hamar világossá vált, hogy nem győzhet.


A New York Times több mint egy tucat bíborossal készített interjút, hogy feltárja, mi történt a zárt ajtók mögött. A cikkből kiderül, hogy első nap a konklávét megnyitó elmélkedés elhúzódott, emiatt az első szavazás csak késő este kezdődött.

A voksok nem hoztak egyértelmű eredményt: három esélyes maradt versenyben. Köztük volt a 72 éves magyar Erdő Péter, aki mögött egy konzervatív szövetség állt, köztük több afrikai támogató.

De a New York Times szerint hamar világossá vált, hogy a magyar jelölt nem győzhet egy olyan konklávén, amelynek tagjait nagyrészt Ferenc pápa nevezte ki.

Rajta kívül sokan szavaztak Pietro Parolinra, a 70 éves olasz bíborosra, aki Ferenc pápa alatt gyakorlatilag a Vatikánt irányította. Azonban az első szavazáson ő sem kapott elsöprő támogatást. Az olasz tábor megosztott volt, ráadásul többeknek nem tetszett, hogy Parolin nem fektetett kellő hangsúlyt a közös tanácskozásokra – ezek Ferenc pápa kormányzási stílusának fontos részei voltak.

És a legesélyesebbek között ott volt a később pápává választott Robert Prevost is, aki korábban misszionáriusként dolgozott, majd egy szerzetesrendet vezetett, ezután perui püspökként szolgált, végül a Vatikán befolyásos szereplőjévé vált. Így sok olyan elvárásnak megfelelt, amelyeket a különböző bíborosi csoportok fontosnak tartottak - írja az amerikai lap. Azzal, hogy látszólag egyszerre képviselte Észak- és Dél-Amerikát, Prevost két kontinens bíborosai körében is népszerű volt. Amikor a többiek kikérdezték a latin-amerikai bíborosokat, akik jól ismerték őt, tetszett nekik, amit hallottak róla. A konzervatívok is úgy látták, hogy nem megosztó.

„Prevost bíborosban megvolt minden olyan tapasztalat, amit kerestünk”

– mondta Vincent Nichols, Anglia bíborosa. „Egy igazi misszionárius szívével rendelkezik, mély tudással és széles világlátással. Püspökként vezetett egy egyházmegyét, így közvetlen kapcsolatban volt a hívekkel, ugyanakkor dolgozott a Kúriában is – abban a római hivatalrendszerben, amely az egyház kormányzását segíti.”

Másnap világossá vált, hogy Prevostnak esélye van megszerezni a szükséges támogatást. Amikor a délutáni szavazáson elérte a 89 szavazatot – azt a kétharmados többséget, amely ahhoz kell, hogy valakit pápává válasszanak –, a terem tapsviharban tört ki, és mindenki felállt. „És ő csak ült tovább!” – mesélte a lapnak egy bíboros. „Valakinek fel kellett húznia. Mindannyiunk szemébe könny szökött.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: