Beszólt Orbánéknak a dán miniszterelnök is: Az EU-ban egy tagállam áll szemben a közösség többi részével
Nem sok kétséget hagyott afelől Mette Frederiksen, hogy melyikre gondolt. Szerinte ez EU-nak korlátozások nélkül meg kellene adni mindent Ukrajának, mert mindenki érdeke, hogy ne Oroszország nyerje a háborút.
Miközben Európa nagy része még mindig úgy tesz, mintha békeidőben élne, a valóságban háború van, és Ukrajna győzelme Európa számára az egyetlen járható út – erről beszélt Mette Frederiksen, Dánia miniszterelnöke szombat délelőtt Prágában, a Globsec regionális biztonságpolitikai konferencián, írja a 444.
Péntek este Frederiksen megkapta a cseh és szlovák transzatlanti díjat, és a köszönőbeszédében azt mondta: ideje lenne befejezni a vörös vonalakról szóló üres beszédet. Szombaton ezt a kérdést dobták neki elsőként, és kifejtette, hogy háborúban nem lehet nyilvánosan határokat szabni, mert ezzel csak az ellenség kezére játszanak.
Frederiksen szerint ideje lenne arról beszélni, hogyan nyerheti meg Ukrajna a háborút, nem pedig arról, hogy Európa nem engedheti meg magának, hogy Ukrajna veszítsen. Nem tartja helyesnek az egyes nyugati fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokat sem. Szerinte az ukránoknak szabad kezet kellene adni, hogy mit mire használnak fel, amíg betartják a nemzetközi jogokat. Dánia például F-16-os vadászgépeket adott át Ukrajnának, korlátozások nélkül.
Amikor arról kérdezték, hogy látja a háború megítélésének változását Európában, Frederiksen elmondta: szociáldemokrataként megérti, hogy az embereket a mindennapi gondok érdeklik, mint az árak, a lakhatás vagy az iskolák helyzete. De hangsúlyozta, hogy Európának úgy kell megőriznie jóléti államait, hogy közben minden segítséget megad Ukrajnának, mert szerinte az ukrán győzelemnek nincs alternatívája.
Vannak, akik már két és fél éve azt mondják, hogy adjuk oda Oroszországnak, amit akar Ukrajnából – mondta Frederiksen. „És aztán? Mi lesz utána?” – tette fel a kérdést, és rögtön meg is válaszolta: aligha köszönné meg Moszkva, és térne vissza minden a régi kerékvágásba.
Inkább újra támadásba lendülnének, vagy Ukrajna maradék részeire, vagy akár egy NATO-tagállam irányába. „Ha Oroszország nyer, akkor mindannyian veszítünk. Nem csak Európa, az egész világ.”
Frederiksen szerint az EU ebben a kihívásokkal teli időszakban is képes volt együtt maradni, még ha viták is adódtak.
„Ha 12 lenne szemben 15-tel, az mindannyiunk számára nagyon komoly probléma lenne. De ez nem 15 12 ellen. Hanem 26 egy ellen. Vagy 1 Európa többi részével szemben” – mondta Frederiksen, egyértelmű utalással Magyarországra, annak említése nélkül.
Frederiksen felidézte a harmincas évek hibás európai politikáját, amikor a vezetők megpróbáltak egyezkedni Adolf Hitlerrel. Manapság a legnagyobb hibát azonban 2014-ben követték el, amikor nem mondták ki világosan, hogy Vlagyimir Putyin nem hatolhat be a Krímbe, nem írhat át erővel határokat.
Az európaiak inkább más módszereket választottak: az olimpiától a gázvásárlásokon át tárgyalóasztalokhoz ültek Putyinnal, és a pénzt mindenre költötték, csak katonai felszerelésre nem. Ezzel szemben Putyin pont az ellenkezőjét tette.
Frederiksen tanulságként azt vonta le, hogy Európának nem szabad többé ilyen naivnak lennie, és erősebbé kell válnia – ebben teljesen igaza van az amerikai elnökök sorának, akik már régóta sürgetik a védelmi kiadások növelését az európai NATO-tagállamoktól.
Miközben Európa nagy része még mindig úgy tesz, mintha békeidőben élne, a valóságban háború van, és Ukrajna győzelme Európa számára az egyetlen járható út – erről beszélt Mette Frederiksen, Dánia miniszterelnöke szombat délelőtt Prágában, a Globsec regionális biztonságpolitikai konferencián, írja a 444.
Péntek este Frederiksen megkapta a cseh és szlovák transzatlanti díjat, és a köszönőbeszédében azt mondta: ideje lenne befejezni a vörös vonalakról szóló üres beszédet. Szombaton ezt a kérdést dobták neki elsőként, és kifejtette, hogy háborúban nem lehet nyilvánosan határokat szabni, mert ezzel csak az ellenség kezére játszanak.
Frederiksen szerint ideje lenne arról beszélni, hogyan nyerheti meg Ukrajna a háborút, nem pedig arról, hogy Európa nem engedheti meg magának, hogy Ukrajna veszítsen. Nem tartja helyesnek az egyes nyugati fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokat sem. Szerinte az ukránoknak szabad kezet kellene adni, hogy mit mire használnak fel, amíg betartják a nemzetközi jogokat. Dánia például F-16-os vadászgépeket adott át Ukrajnának, korlátozások nélkül.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor és Donald Tusk a közösségi médiában kezdtek üzengetni egymásnak az ukrajnai háború kapcsán. A vita egy varsói biztonsági fórumon elhangzott kijelentés után indult el, ahol a lengyel miniszterelnök azt mondta: az ukrajnai háború „a mi háborúnk is”.
Orbán Viktor az X-oldalán reagált a kijelentésre. Bejegyzésében ezt írta:
„Lehet, hogy ön úgy gondolja, hogy háborúban áll Oroszországgal, de Magyarország nem. Az Európai Unió sem.”
A magyar miniszterelnök szerint Tusk „veszélyes játékot játszik” több millió európai életével és biztonságával.
A vitába bekapcsolódott Wladyslaw Teofil Bartoszewski is, aki a Radio ZET műsorában üzent Orbán Viktornak. A lengyel külügyminiszter-helyettes így fogalmazott: „Tisztelt miniszterelnök úr, ön orosz olaj vásárlásával finanszírozza ezt a háborút. Ezzel ön annak a két európai miniszterelnöknek az egyike, aki még így tesz. Kérem, hagyja abba ezt! Pénz nélkül az oroszok nem tudják folytatni a háborút.” Ezzel Bartoszewski minden bizonnyal Robert Fico szlovák miniszterelnökre is utalt.
Tusk csütörtökön válaszolt Orbán kijelentésére. A lengyel kormányfő ezt írta az X-en:
„Orbán Viktor miniszterelnök úr, Oroszország kezdte a háborút Ukrajna ellen. Ők döntöttek úgy, hogy háborúban kell élnünk. És ilyen időkben az egyetlen kérdés az, hogy kinek az oldalán állsz.”
Orbán nem sokkal később újabb bejegyzésben reagált: „Megértem, hogy Ön határozottan Ukrajna oldalán áll. Kérem, értse meg, hogy mi határozottan Magyarország oldalán állunk. Az Ön kérdése az, hogy ki nyeri meg az orosz–ukrán háborút. Az én kérdésem az, hogy hogyan tudjuk befejezni a háborút, megmenteni több tízezer ember életét, és biztonságot nyújtani a magyaroknak” – fogalmazott a magyar kormányfő.
Orbán Viktor és Donald Tusk a közösségi médiában kezdtek üzengetni egymásnak az ukrajnai háború kapcsán. A vita egy varsói biztonsági fórumon elhangzott kijelentés után indult el, ahol a lengyel miniszterelnök azt mondta: az ukrajnai háború „a mi háborúnk is”.
Orbán Viktor az X-oldalán reagált a kijelentésre. Bejegyzésében ezt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elhalasztják a vasárnapra tervezett Megbékélésmenetet, és helyette Juhász Péter melletti szolidaritási demonstrációt tartanak – mondta el a Magyar HangnakPuzsér Róbert. Az esemény ötletgazdája szerint új helyzet állt elő, ezért mindenkit 17 órára várnak a Kossuth térre.
A Megbékélésmenetet a publicistához köthető Polgári Ellenállás nevű mozgalom indította volna útjára október 5-én, Budapesten. A meghirdetett eseménynél úgy fogalmaztak: „ez az esemény nem a napi politikáról, és nem pusztán az Orbán-rendszerről szól. Sokkal mélyebb, történelmi sebről beszélünk: arról a társadalmi és kulturális defektusról, amelyből az Orbán-rendszer is kinőtt, és amelyen máig élősködik”.
A tervek szerint vasárnap 17 órakor az Oktogonról és a Széna térről indultak volna el a résztvevők, hogy a Margit-hídon, a „hunok és pannonok szállásterületének metszéspontján” találkozzanak. Most azonban ugyanebben az időpontban a Kossuth téren tartanak demonstrációt.
Puzsér úgy fogalmazott:
„Betámadták az egyik felszólalónkat, kiállunk érte, a testünkkel védjük meg Juhász Pétert!”
Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy Juhász Péter otthonában az ügyészség nyomozói jelentek meg Juhász Péternél, hogy bizonyítékokat foglaljanak le a volt politikustól a Szőlő utcai javítóintézet ügyével kapcsolatban. A volt politikus elmondása szerint számítógépét és mobiltelefonját lefoglalták, de holnap visszaadják neki, amikor tanúként megjelenik a kihallgatásán.
Elhalasztják a vasárnapra tervezett Megbékélésmenetet, és helyette Juhász Péter melletti szolidaritási demonstrációt tartanak – mondta el a Magyar HangnakPuzsér Róbert. Az esemény ötletgazdája szerint új helyzet állt elő, ezért mindenkit 17 órára várnak a Kossuth térre.
A Megbékélésmenetet a publicistához köthető Polgári Ellenállás nevű mozgalom indította volna útjára október 5-én, Budapesten. A meghirdetett eseménynél úgy fogalmaztak: „ez az esemény nem a napi politikáról, és nem pusztán az Orbán-rendszerről szól. Sokkal mélyebb, történelmi sebről beszélünk: arról a társadalmi és kulturális defektusról, amelyből az Orbán-rendszer is kinőtt, és amelyen máig élősködik”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Komoly felháborodást váltott ki a háziorvosok körében egy mondat, amit Takács Péter egészségügyi államtitkár mondott az Ultrahang podcastjában. Az egészségügyi államtitkár szó szerint úgy fogalmazott: „A háziorvos az, hogy is mondjam, maradékelven választódott ki az egyetem után. Tehát az ment háziorvosnak, aki máshova a klinikumban nem fért be.”
Ez a kijelentés sokaknál kiverte a biztosítékot, köztük Dr. Mangó Gabriellánál, aki hosszú évek óta ismert és elismert háziorvosként dolgozik – szúrta ki az Mfor. A Facebook-oldalán őszintén leírta, mennyire bántónak tartja az elhangzottakat.
„Minden háziorvos és a praxisok betegei nevében, a magyar társadalom nevében kikérem magamnak – tiltakoznak a háziorvosok Takács Péter mondata miatt”
– írta, hozzátéve, hogy sejti, most emiatt támadások érik majd: „Tudom, hogy jönnek majd az ügyvédek, karaktergyilkosság, feljelentés... de akkor is ki kellett írnom magamból. Mert ez a valóság.”
„Szégyen, ami itt történik” – írja keserűen. Szerinte a háziorvosok túlterheltek, naponta akár 150-190 beteget is ellátnak. „Ha mi megyünk… ki marad? Ki bírná ezt?” – tette fel a kérdést.
A történtekre reagált Komáromi Zoltán is, aki korábban maga is háziorvosként dolgozott, jelenleg a DK egészségpolitikai szakértője. Szerinte az államtitkár vagy nincs tisztában a háziorvosi rendszer működésével, vagy egyszerűen nem érdekli.
„Lehet, hogy ez az 50-60-as években még így volt, de a 70-es évektől kezdve a háziorvosi szakma megújult. Saját szakmai kollégiuma lett, új szakvizsgák indultak, és komoly presztízse lett a szakmának”
– emlékeztetett.
Mint mondta, annak idején 80 rezidensi helyre 250 fiatal jelentkezett.
„Ma már nem szakmai, hanem politikai alapon működik ez a rendszer. Talán Takács Péter politikai karriert akar, de szakvizsgája sincs, ezzel szemben a korábbi államtitkárokat komoly szakmai múlttal nevezték ki” – tette hozzá.
A kijelentés miatt sokan fejezték ki felháborodásukat a Magyar Orvosi Kamara közösségi oldalán is, és tiltakozott Magyar Péter is, aki szerint az államtitkár politikusként és kollégaként is megbukott
Komoly felháborodást váltott ki a háziorvosok körében egy mondat, amit Takács Péter egészségügyi államtitkár mondott az Ultrahang podcastjában. Az egészségügyi államtitkár szó szerint úgy fogalmazott: „A háziorvos az, hogy is mondjam, maradékelven választódott ki az egyetem után. Tehát az ment háziorvosnak, aki máshova a klinikumban nem fért be.”
Ettől szenved a fél ország: itt a Covid új variánsa, ami enyhébb, mint a pandémia idején, de a java még csak most jöhet
Rusvai Miklós szerint a mostani kb. 40 ezres esetszám néhány héten belül akár meg is négyszereződhet. Influenzaoltások csak novembertől lesznek elérhetőek.
Köhögés, torokfájás, fáradtság – bizonyára sokaknak feltűnt, hogy a környezetükben sokan – vagy akár ők maguk – értik ezeket a tüneteket – és ez nem véletlen. A hirtelen lehűlés reggeli 4-5 fokos hidege sokakat megvisel, főleg, ha valaki még mindig kora őszi öltözékben indul el otthonról. Ilyenkor könnyű megfázni, de szakértők szerint más is lehet a háttérben.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adatai szerint egyre többen fordulnak orvoshoz légúti panaszokkal. Az iskolákban és munkahelyeken gyorsan terjednek a fertőzések, a szakértők pedig arra figyelmeztetnek: ha ez így folytatódik, akár járványhelyzet is kialakulhat.
A mostani megbetegedések mögött a Covid új variánsa állhat, ami már megjelent Magyarországon. Jó hír, hogy ez a változat nem okoz komoly szövődményeket, mint például tüdőgyulladást.
A tünetek viszont kellemetlenek: köhögés, torokfájás, orrdugulás, fejfájás és fáradtság is jelentkezhet – ezek szinte teljesen megegyeznek a nátha tüneteivel.
A védekezés most nem egyszerű. Az oltás csak novembertől lesz elérhető, addig a szakemberek a rendszeres kézmosást és a maszkviselést javasolják zárt térben. A debreceni kórházban már kötelezővé is tették a maszkot: aki nem viseli, nem léphet be az intézménybe.
Kiss Csaba háziorvos a Blikknek is beszélt a helyzetről. Szerinte az egészséges életmód és a mozgás segíthet abban, hogy ellenállóbbak legyünk a fertőzésekkel szemben. Mint mondta: „Nem rosszabb a helyzet, mint máskor, ebben az időszakban rendszerint terjednek a légúti megbetegedések, mert a gyerekek az iskolával közösségbe kerülnek, ha egyikük hordoz magában valamit, zárt térben könnyen átadja másoknak. Kétszázféle olyan vírust ismerünk, ami felső légúti tüneteket okoz, ezek egyike lett az öt éve még igen veszélyes Covid. A praxisomban már elég ritka a súlyos Covid fertőzés, ezért nem is tesztelünk rutinszerűen”.
Kiss doktor kiemelte: vannak, akiknek most is érdemes komolyabban venni a fertőzést.
A legyengült immunrendszerű emberekre, például kemoterápiás vagy immunszupresszív kezelés alatt állókra veszélyesebb lehet a vírus.
Nekik, és a velük élőknek is ajánlott a maszk és az oltás.
Rusvai Miklós virológus szerint a szennyvízvizsgálatok és a kórházi minták alapján most még nincs járvány. Körülbelül 40 ezer fertőzöttet tartanak nyilván, de mint mondta:
„a mostani meredek dinamika alapján két hét múlva, október közepén már nagy valószínűség szerint eléri a lakosság fertőzöttsége a 200 ezres küszöböt”.
Influenza-megbetegedést egyelőre csak elvétve észleltek. A leggyakoribb tünetek most a felső légutakat érintik: erős torokfájás, gyakori rekedtség, gégegyulladás. A betegek sokszor úgy írják le a fájdalmat, mintha „borotvapenge vagy törött üveg” karcolná a torkukat. Bár a vírus nem okoz szövődményeket, az idősebbeknél – különösen, ha más betegségeik is vannak – súlyosabb formában is jelentkezhet.
Köhögés, torokfájás, fáradtság – bizonyára sokaknak feltűnt, hogy a környezetükben sokan – vagy akár ők maguk – értik ezeket a tüneteket – és ez nem véletlen. A hirtelen lehűlés reggeli 4-5 fokos hidege sokakat megvisel, főleg, ha valaki még mindig kora őszi öltözékben indul el otthonról. Ilyenkor könnyű megfázni, de szakértők szerint más is lehet a háttérben.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adatai szerint egyre többen fordulnak orvoshoz légúti panaszokkal. Az iskolákban és munkahelyeken gyorsan terjednek a fertőzések, a szakértők pedig arra figyelmeztetnek: ha ez így folytatódik, akár járványhelyzet is kialakulhat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
