Beszólt Orbánéknak a dán miniszterelnök is: Az EU-ban egy tagállam áll szemben a közösség többi részével
Nem sok kétséget hagyott afelől Mette Frederiksen, hogy melyikre gondolt. Szerinte ez EU-nak korlátozások nélkül meg kellene adni mindent Ukrajának, mert mindenki érdeke, hogy ne Oroszország nyerje a háborút.
Miközben Európa nagy része még mindig úgy tesz, mintha békeidőben élne, a valóságban háború van, és Ukrajna győzelme Európa számára az egyetlen járható út – erről beszélt Mette Frederiksen, Dánia miniszterelnöke szombat délelőtt Prágában, a Globsec regionális biztonságpolitikai konferencián, írja a 444.
Péntek este Frederiksen megkapta a cseh és szlovák transzatlanti díjat, és a köszönőbeszédében azt mondta: ideje lenne befejezni a vörös vonalakról szóló üres beszédet. Szombaton ezt a kérdést dobták neki elsőként, és kifejtette, hogy háborúban nem lehet nyilvánosan határokat szabni, mert ezzel csak az ellenség kezére játszanak.
Frederiksen szerint ideje lenne arról beszélni, hogyan nyerheti meg Ukrajna a háborút, nem pedig arról, hogy Európa nem engedheti meg magának, hogy Ukrajna veszítsen. Nem tartja helyesnek az egyes nyugati fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokat sem. Szerinte az ukránoknak szabad kezet kellene adni, hogy mit mire használnak fel, amíg betartják a nemzetközi jogokat. Dánia például F-16-os vadászgépeket adott át Ukrajnának, korlátozások nélkül.
Amikor arról kérdezték, hogy látja a háború megítélésének változását Európában, Frederiksen elmondta: szociáldemokrataként megérti, hogy az embereket a mindennapi gondok érdeklik, mint az árak, a lakhatás vagy az iskolák helyzete. De hangsúlyozta, hogy Európának úgy kell megőriznie jóléti államait, hogy közben minden segítséget megad Ukrajnának, mert szerinte az ukrán győzelemnek nincs alternatívája.
Vannak, akik már két és fél éve azt mondják, hogy adjuk oda Oroszországnak, amit akar Ukrajnából – mondta Frederiksen. „És aztán? Mi lesz utána?” – tette fel a kérdést, és rögtön meg is válaszolta: aligha köszönné meg Moszkva, és térne vissza minden a régi kerékvágásba.
Inkább újra támadásba lendülnének, vagy Ukrajna maradék részeire, vagy akár egy NATO-tagállam irányába. „Ha Oroszország nyer, akkor mindannyian veszítünk. Nem csak Európa, az egész világ.”
Frederiksen szerint az EU ebben a kihívásokkal teli időszakban is képes volt együtt maradni, még ha viták is adódtak.
„Ha 12 lenne szemben 15-tel, az mindannyiunk számára nagyon komoly probléma lenne. De ez nem 15 12 ellen. Hanem 26 egy ellen. Vagy 1 Európa többi részével szemben” – mondta Frederiksen, egyértelmű utalással Magyarországra, annak említése nélkül.
Frederiksen felidézte a harmincas évek hibás európai politikáját, amikor a vezetők megpróbáltak egyezkedni Adolf Hitlerrel. Manapság a legnagyobb hibát azonban 2014-ben követték el, amikor nem mondták ki világosan, hogy Vlagyimir Putyin nem hatolhat be a Krímbe, nem írhat át erővel határokat.
Az európaiak inkább más módszereket választottak: az olimpiától a gázvásárlásokon át tárgyalóasztalokhoz ültek Putyinnal, és a pénzt mindenre költötték, csak katonai felszerelésre nem. Ezzel szemben Putyin pont az ellenkezőjét tette.
Frederiksen tanulságként azt vonta le, hogy Európának nem szabad többé ilyen naivnak lennie, és erősebbé kell válnia – ebben teljesen igaza van az amerikai elnökök sorának, akik már régóta sürgetik a védelmi kiadások növelését az európai NATO-tagállamoktól.
Miközben Európa nagy része még mindig úgy tesz, mintha békeidőben élne, a valóságban háború van, és Ukrajna győzelme Európa számára az egyetlen járható út – erről beszélt Mette Frederiksen, Dánia miniszterelnöke szombat délelőtt Prágában, a Globsec regionális biztonságpolitikai konferencián, írja a 444.
Péntek este Frederiksen megkapta a cseh és szlovák transzatlanti díjat, és a köszönőbeszédében azt mondta: ideje lenne befejezni a vörös vonalakról szóló üres beszédet. Szombaton ezt a kérdést dobták neki elsőként, és kifejtette, hogy háborúban nem lehet nyilvánosan határokat szabni, mert ezzel csak az ellenség kezére játszanak.
Frederiksen szerint ideje lenne arról beszélni, hogyan nyerheti meg Ukrajna a háborút, nem pedig arról, hogy Európa nem engedheti meg magának, hogy Ukrajna veszítsen. Nem tartja helyesnek az egyes nyugati fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokat sem. Szerinte az ukránoknak szabad kezet kellene adni, hogy mit mire használnak fel, amíg betartják a nemzetközi jogokat. Dánia például F-16-os vadászgépeket adott át Ukrajnának, korlátozások nélkül.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Alig tíz nap után leváltották a frissen kinevezett megyei rendőrfőkapitányt
Pósfai Gábor belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás altábornagy megbízását a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élén. A döntés hátterében a szakszervezetek és az állomány ellenállása állhat.
Bő egy héttel a kinevezése után a belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás rendőr altábornagy megbízatását, akit múlt szerdán neveztek ki a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élére – értesült pénteken a 24.hu.
A Belügyminisztérium érdemben nem indokolta a gyors cserét, a sajtómegkeresésre mindössze annyit közöltek, hogy amennyiben mondandójuk lesz, arról „közlemények útján tájékoztatják a lakosságot”.
A 24.hu információi szerint Tóth Tamást sok bírálat érte tekintélyelvű vezetési stílusa miatt, és az állományon belüli negatív megítélése egy komolyabb leszerelési hullám kockázatát is magában hordozta.
Ezek a kritikák eljutottak Pósfai Gábor belügyminiszterhez is. A Közszolgálati Rendőrszakszervezet alelnöke, Tóth Zoltán megerősítette, hogy ők határozottan ellenezték a kinevezést, és aggályaikat jelezték is a tárcavezető felé. A leváltás tényét a szakszervezeti vezető sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta.
Lapértesülések szerint Tóth Tamás leváltása után Szabó Vendel ezredes lehet Bács-Kiskun rendőrfőkapitánya.
A mostani eset illeszkedik abba a vezetőcseresorozatba, amely Pósfai Gábor miniszteri kinevezése óta zajlik a rendvédelmi szerveknél. A tárca június elején menesztette a katasztrófavédelem és a Büntetés-végrehajtás országos vezetőit, majd a budapesti és az országos rendőrfőkapitányt is.
Az új országos rendőrfőkapitány-jelölt, Mecser Tamás a parlamenti meghallgatásán a szervezet belső működését bírálta.
Szerinte „az ORFK egy távoli, titokzatos galaxis, aminek az intézkedéseit senki sem érti, mert nem látja, hol hasznosul.”
A Bács-Kiskun vármegyei rendőrség élére azután kellett új vezetőt kinevezni, hogy az előző főkapitány, Gulyás Zsolt május 12-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Az így megüresedett posztra került a korábban Budapest rendőrfőkapitányaként, majd a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetőjeként is dolgozó Tóth Tamás, akinek édesanyja, Tóth Józsefné egy 2010-es sajtóhír szerint a kilencvenes évektől a Fidesz gazdasági igazgatója.
Bő egy héttel a kinevezése után a belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás rendőr altábornagy megbízatását, akit múlt szerdán neveztek ki a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élére – értesült pénteken a 24.hu.
A Belügyminisztérium érdemben nem indokolta a gyors cserét, a sajtómegkeresésre mindössze annyit közöltek, hogy amennyiben mondandójuk lesz, arról „közlemények útján tájékoztatják a lakosságot”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hegedűs Zsolt a kétéves kisfiú halála után: Megváltoztatjuk az örökölt, titkolózó rendszert
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kisfiú ügye után ígérte meg az átláthatatlan rendszer felszámolását. A tárcavezető a hibák nyílt beismerésére épülő angol modellt nevezte meg követendő példaként.
„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezekből az esetekből ne tanuljunk” – reagáltHegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kétéves kisfiú ügyére, egyúttal rendszerszintű változást ígért a hallgatás kultúrája helyett.
Egy oxigénhiánnyal született kisfiú meghalt a tatabányai kórházban, miután a szülők állítása szerint 41 fokos láza ellenére sem tették lélegeztetőgépre, nem kapott infúziót, és az intenzív osztályra sem vitték át. A rendőrség nyomozást indított az ügyben.
Hegedűs Zsolt a halálesettel kapcsolatban közölte, hogy a felelősség megállapítása az igazságszolgáltatás és a szakmai vizsgálat dolga, de a rendszernek mindenképpen tanulnia kell a történtekből.
„Mindent meg fogunk tenni azért, hogy megváltozzon az a rendszer, amit örököltünk, ami sajnos már nagyon mélyen konzerválta az átláthatatlanságot és a hibák eltitkolásának gyakorlatát” – fogalmazott a miniszter.
A tárcavezető egy angliai mintát, a duty of candour intézményét hozta fel követendő példaként, ami az őszinte, kötelező tájékoztatás és a hibák nyílt feltárásának kultúráját jelenti. A brit gyakorlat a betegbiztonsági incidensek utáni nyílt kommunikációt, bocsánatkérést és a tanulságok levonását írja elő.
Hegedűs felidézte, hogy egy általa 2024-ben társszerzőként jegyzett írásban már foglalkozott a témával, de akkor még csak kívülről tudott nyomást gyakorolni a kormányzatra.
Mostani szerepéről azt mondta: „Hatalmas felelősség, hogy mindaz, amit akkor képviseltem — az őszinteség, a hibák feltárása, a tanuló egészségügy, a betegbiztonság elsődlegessége — ne csak cikkekben, Facebook-posztokban és konferenciákon létezzen, hanem a magyar gyakorlat része legyen.”
A kormány a közelmúltban döntött arról, hogy szeptembertől nyilvánossá teszik a kórházi fertőzések adatait. Emellett több kulcsfontosságú intézményben is vezetőváltás történt: új irányítás került a Szent Imre Kórház és a Dél-pesti Centrumkórház élére, az Országos Mentőszolgálatnál pedig a miniszter új, átlátható kommunikációt sürgetett.
„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezekből az esetekből ne tanuljunk” – reagáltHegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kétéves kisfiú ügyére, egyúttal rendszerszintű változást ígért a hallgatás kultúrája helyett.
Egy oxigénhiánnyal született kisfiú meghalt a tatabányai kórházban, miután a szülők állítása szerint 41 fokos láza ellenére sem tették lélegeztetőgépre, nem kapott infúziót, és az intenzív osztályra sem vitték át. A rendőrség nyomozást indított az ügyben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter miniszterelnök szombat este egy összevágott videóval hívja fel a figyelmet arra, hogy ma van a Múzeumok éjszakája. A kormányfőtől Dominic Toretto kérdezi, hogy készen áll-e gyorsulásra, ő azonban a Közlekedési Múzeum egyik régi kocsijában nem nagyon találja a sebváltót.
„Készen állsz? Irány a Múzeumok éjszakája!” - írja Magyar a mémvideóhoz.
Magyar ma közös sajtótájékoztatót tartott a múzeumban Vitézy Dáviddal.
Magyar Péter miniszterelnök szombat este egy összevágott videóval hívja fel a figyelmet arra, hogy ma van a Múzeumok éjszakája. A kormányfőtől Dominic Toretto kérdezi, hogy készen áll-e gyorsulásra, ő azonban a Közlekedési Múzeum egyik régi kocsijában nem nagyon találja a sebváltót.
„Készen állsz? Irány a Múzeumok éjszakája!” - írja Magyar a mémvideóhoz.
Magyar ma közös sajtótájékoztatót tartott a múzeumban Vitézy Dáviddal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mégsem nyújtják be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt a jövő héten
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló javaslatot társadalmi egyeztetésre bocsátják. A döntés azt jelenti, hogy a törvényt nem terjesztik a parlament elé a jövő héten, ahogy azt korábban ígérték.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt mégsem nyújtják be jövő héten, előbb egy rövid társadalmi egyeztetés jön. Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Közlekedési Múzeum új időszaki kiállításának megnyitóján jelentette be a döntést – írja a Telex az RTL Híradó alapján.
A kormányfő azzal indokolta a halasztást, hogy nagyon sok észrevételt kaptak a javaslatra, ami így csak a konzultáció után kerül a parlament elé.
A céldátum azonban nem változott, Magyar továbbra is bízik a szervezet szeptemberi felállásában: „És nagyon remélem, hogy szeptember elején fel tud állni maga a hivatal” – tette hozzá.
A miniszterelnök szerdán még arról posztolt, hogy a jogszabályokat már a jövő héten beterjesztik. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel párhuzamosan indítványozta is, hogy jövő hét hétfőre és keddre hívjanak össze rendkívüli parlamenti ülést.
Itt hét olyan törvényjavaslatról szavaznának, amelyek módosítása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez, a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló javaslat azonban nem szerepel a napirenden. Az intézményről annyit lehet tudni, hogy az Országgyűlés alá tartozik majd, elnökét pedig kétharmados többséggel választják meg.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt mégsem nyújtják be jövő héten, előbb egy rövid társadalmi egyeztetés jön. Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Közlekedési Múzeum új időszaki kiállításának megnyitóján jelentette be a döntést – írja a Telex az RTL Híradó alapján.
A kormányfő azzal indokolta a halasztást, hogy nagyon sok észrevételt kaptak a javaslatra, ami így csak a konzultáció után kerül a parlament elé.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
