Rácz András szerint Moszkva egy szovjet hírszerzési trükkel vehette rá Orbánt Ukrajna zsarolására
A Kreml egy régi hírszerzői módszerrel manipulálja a magyar miniszterelnököt az Oroszország-szakértő szerint. Budapest így akár akaratán kívül is Moszkva céljait szolgálja, miközben elszigetelődik a szövetségeseitől.
Rácz András Oroszország-szakértő a Facebook-oldalán fejtette ki véleményét a Barátság-kőolajvezeték körüli helyzetről. Szerinte az a külpolitikai nyomásgyakorlás, amivel az Orbán-kormány megpróbálja rákényszeríteni Kijevet a vezeték újraindítására, egyetlen esetben értelmezhető: ha Orbán Viktor tényleg úgy gondolja, hogy a szállítások folytatása csupán politikai döntés kérdése, és a vezeték vagy ép, vagy nem sérült súlyosan.
A szakértő szerint ez azért érdekes, mert a vezetéket ért támadás idején a kormányzatban még nem így gondolták. Úgy véli, január legvégén és február legelején még biztosak voltak benne, hogy a vezeték súlyosan megsérült.
Ezt szerinte onnan lehet tudni, hogy a MOL felsővezetőinek egy része eladta a részvényeit, még mielőtt a részvényeseket tájékoztatták volna az olajszállítások leállásáról. Rácz András szerint a logikus tőzsdei magatartás ennek az ellenkezője lett volna, ha a vezetők a vezeték gyors újraindítására számítanak.
„Ha lett volna olyan információjuk, hogy a vezeték ép, vagy nem sérült súlyosan, akkor a logikus tőzsdei magatartás éppen ennek az ellenkezője lett volna: tartani a meglévő részvényeket, aztán, amikor a leálló olajszállítások hírére beesik az árfolyam, akkor olcsón venni még több részvényt
– hiszen ugye tudjuk, hogy a vezeték nem sérült súlyosan, tehát hamarosan újraindulnak a szállítások, ergo, az árfolyam újra emelkedni fog. Mégsem ezt tették, hanem pont az ellenkezőjét: eladták az összes részvényüket. Annyira szabadulni akartak, hogy még a bennfentes kereskedelem kockázatát is bevállalták, ami nem normális piaci magatartásra utal, hanem valami sokkal komolyabbra” – idézi a szakértő a történteket.
Rácz András szerint Orbán Viktor mostani viselkedése azt mutatja, hogy időközben valami megváltozott, és a kormány most már úgy gondolja, hogy a vezeték vagy ép, vagy könnyen újraindítható.
A szakértő felteszi a kérdést, hogy honnan származhat az az információ, hogy a vezetéknek valójában nincs komoly baja. Állítása szerint a magyar kormánynak nincsenek saját, megalapozott információi a vezeték állapotáról, és a forrás nyugati szövetséges sem lehetett, mivel az EU-n belül konszenzus van arról, hogy a vezetékes olajszállításokat idővel ki kell vezetni.
Rácz András szerint így adódik a lehetőség, hogy az információ Moszkvából jött.
Ez magyarázná a sűrűsödő magyar–orosz diplomáciai egyeztetéseket. A szakértő itt egy, a szovjet hírszerzés által használt módszert, a reflexív kontrollt hozza fel magyarázatként.
„A reflexív kontroll az, hogy az ellenfél döntéshozatali rendszerében olyan információt juttatok, ami alapján ő tényleg úgy fogja gondolni, hogy az önmaga számára legjobb döntést hozza – de mivel ez az infó tőlem van, ezért az ellenfél valójában a döntésével az én érdekeimet szolgálja. Az benne a trükk, hogy mivel az ellenfél meg van róla győződve, hogy helyesen dönt, ezért tűzzel-vassal ki fog állni a döntése mellett, ugyanis nem tudja, hogy valójában én manipulálom.
A hipotézisem a következő: az oroszok mondták Orbánnak valamikor február közepe táján, hogy a Barátság-vezeték valójában ép, vagy könnyen újraindítható. Orbán ezt – sajnos – elhitte, és ezért nyomja-kényszeríti-zsarolja az ukránokat minden elképzelhető és elképzelhetetlen eszközzel
– ugyanis tényleg úgy gondolja, hogy az újraindítás csak egy ukrán döntés kérdése. És ugye sürgős is neki, mert nem akar üzemanyag-hiányt a választások előtt (amit az iráni válság csak tovább súlyosbít)” – írja Rácz.
A szakértő szerint ez a helyzet több okból is jó Moszkvának: Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárdos hitelt, éleződik az ukrán–magyar viszony, egy esetleges ukrán hiba Orbán kampányát segítheti, Magyarország pedig tovább szigetelődik az EU-n és a NATO-n belül.
Rácz András Oroszország-szakértő a Facebook-oldalán fejtette ki véleményét a Barátság-kőolajvezeték körüli helyzetről. Szerinte az a külpolitikai nyomásgyakorlás, amivel az Orbán-kormány megpróbálja rákényszeríteni Kijevet a vezeték újraindítására, egyetlen esetben értelmezhető: ha Orbán Viktor tényleg úgy gondolja, hogy a szállítások folytatása csupán politikai döntés kérdése, és a vezeték vagy ép, vagy nem sérült súlyosan.
A szakértő szerint ez azért érdekes, mert a vezetéket ért támadás idején a kormányzatban még nem így gondolták. Úgy véli, január legvégén és február legelején még biztosak voltak benne, hogy a vezeték súlyosan megsérült.
Ezt szerinte onnan lehet tudni, hogy a MOL felsővezetőinek egy része eladta a részvényeit, még mielőtt a részvényeseket tájékoztatták volna az olajszállítások leállásáról. Rácz András szerint a logikus tőzsdei magatartás ennek az ellenkezője lett volna, ha a vezetők a vezeték gyors újraindítására számítanak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor: Orbán Viktor megkapta azt a mondatot, amelyre a következő öt hetet felépítheti
A politikai elemző szerint a miniszterelnök és kihívója csatája egyetlen kérdésre egyszerűsödött le. A következő hetek eseményei döntik el, hogy a bizonytalanok kinek hisznek majd jobban.
Török Gábor politikai elemző a Facebook-oldalán írt a következő hetek várható kampánydinamikájáról. Szerinte Orbán Viktor megkapta azt a központi üzenetet, amelyre a kampányát felépítheti. Az elemző ezt a narratívát így írja le:
„a várvédő hős, akit ellenfelei fenyegetnek, de nem hátrál, küzd az utolsó csepp olajig.”
Török Gábor állítja, már önmagában az is kedvező a kormányfőnek, ha ez a téma uralja a közbeszédet, és nem a kormányzati teljesítményt érintő ügyek.
Ugyanakkor hozzáteszi, hogy ezt a beállítást megzavarhatja egy alternatív értelmezés, amit véleménye szerint Magyar Péter már fel is vázolt Békéscsabán. Ez a politológus szerint
„a zavarkeltő, provokáló politikus képe, aki nem véd, hanem éppen ellenkezőleg az állandó konfliktusaival, belpolitikai célú machinációival bajba sodor.”
Török Gábor úgy látja, a következő hetek eseményei döntik majd el, hogy a két kép – a „hős várvédő versus veszélyes bajkeverő” – közül melyik erősödik meg a választókban. Az elemző szerint bár az elkötelezett szavazókat valószínűleg semmi sem ingatja meg,
van néhány százezer ember, akinek a véleménye és a szavazata még alakítható.
A választás egyik fő kérdése szerinte az lesz, hogy ki a biztos választás, ki a nyugodt erő, és kinek a győzelme hozna megnyugvást és békességet.
Török Gábor politikai elemző a Facebook-oldalán írt a következő hetek várható kampánydinamikájáról. Szerinte Orbán Viktor megkapta azt a központi üzenetet, amelyre a kampányát felépítheti. Az elemző ezt a narratívát így írja le:
„a várvédő hős, akit ellenfelei fenyegetnek, de nem hátrál, küzd az utolsó csepp olajig.”
Török Gábor állítja, már önmagában az is kedvező a kormányfőnek, ha ez a téma uralja a közbeszédet, és nem a kormányzati teljesítményt érintő ügyek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kéri László: Nem zsarolás, hanem kőkemény, pőre anyagi érdekek állhatnak Orbán oroszbarátsága mögött
Mind az Orbán családnak, mind a Szijjártó családnak valahogy közvetlen anyagi kapcsolata lehet az orosz energiához - véli a politológus. Kéri biztos benne, hogy listán a Tisza nagyot nyer, és egyéniben is többet visz majd el, mint a Fidesz.
Kéri László a 2026-os választásokkal kapcsolatban a Klikk TV adásában úgy fogalmazott, a listás eredmények tekintetében a különbségek „befagytak”, és a független intézetek átlaga alapján a pártot választani tudó biztos szavazók körében a TISZA Párt és a Fidesz között 10 százalékpontos a különbség. Hozzátéve, hogy a Fidesz még az őszi „osztogatás” idején sem tudott közeledni.
Szerinte „listán nagy valószínűséggel a Tisza győzni fog, nem is kicsit, nagyon.”
A politológus szerint a választás valódi súlypontja azonban a 106 egyéni választókerületre helyeződött át, ahol most kezdődik az igazi küzdelem. Itt szerinte a TISZA Párt jelöltjei „híresen ismeretlenek”, de ez nem feltétlenül hátrány.
„Rendben van, hogy te nem ismered Budán, elég, hogyha őt Pápán ismerik, vagy Orosházán” – magyarázta, kiemelve, hogy a helyben ismert szakemberek mögött ott áll egy másfél éve működő, begyakorolt aktivista mozgalom. Ezzel szemben a Fidesz jelöltjeinek intézményi háttere, pénze és médiatámogatottsága óriási.
A döntő kérdés Kéri szerint az lesz, hogy a Fidesz-támogatással megválasztott, de sokszor független helyi polgármesterek mennyire állnak be a Fidesz jelöltjei mögé.
Úgy véli, sok polgármester kivár, és inkább a saját, 2029-ig tartó mandátumára koncentrál. Egyikük állítólag így fogalmazott neki: „de hát én 29-ig polgármester leszek.”
Kéri szerint Orbán Viktor is érezhette ezt, amikor egy rendezvényen azt mondta a polgármestereknek: „Hát én már nem tudom megnyerni a választást. Ilyet még Orbán Viktor soha nem mondott. Majd ti.” A politológusnak az az érzése, hogy meglepetés lesz.
„Valószínű, hogy a TISZA az egyéni körzetekben is többet el fog vinni, mint a Fidesz” – jósolta.
Kéri László szerint a Fidesz kampányának központi témája, a háborús hisztéria teljes mértékben várható volt. A fordulatot ő egy február 7-i, szombathelyi eseményhez köti, ahol Orbán Viktor először mondta ki „kerek-perec, hogy Ukrajna az ellenségünk.” Azóta a miniszterelnök egyre inkább belehergeli magát ebbe a narratívába, ami egy többszörös csavarra épül.
A politológus úgy látja, a kormányfő az ATV-s interjújában elárulta magát, amikor arra a kérdésre, hogy mondta-e Putyinnak, hogy fejezze be a háborút, úgy válaszolt, hogy Putyin addig nem akar békét, amíg nem teljesülnek a háborús céljai. „Akkor kellett volna a következő kérdésnek jönni, hogy már ne haragudjon rám a miniszterelnök úr, miért kéne mindenkinek elfogadni a Putyin háborús céljait?” Kéri szerint ez bizonyítja, hogy a kormány teljesen készpénznek veszi az orosz szempontokat.
A miniszterelnök szerinte negyedik éve hallgat arról, hogy ki támadott meg kit az orosz-ukrán háborúban, és kizárólag Ukrajnát szidja. „Egy rossz szava az oroszokra nincs” – jelentette ki a politológus, aki szerint a miniszterelnök azt hangoztatja, hogy az ukránok zárták el a gázvezetéket, de arról hallgat, hogy azt a „haverjai lőtték ki”.
Kéri László szerint a 2009 óta tartó oroszbarát fordulat mögött nem zsarolás, hanem „kőkemény, pőre anyagi érdekek” állnak. Úgy véli, az orosz energiafüggőség fenntartása, ami a háború alatt 67%-ról 90%-ra nőtt, hatalmas üzlet.
„Nekem az a gyanúm, hogy mind az Orbán családnak, mind a Szijjártó családnak valahogy közvetlen anyagi kapcsolata lehet ahhoz, hogy ilyen mániákusan, szinte kizárólag mi egyedül Európában ragaszkodunk ahhoz, hogy mi nem tudunk létezni orosz olaj, orosz gáz nélkül” – mondta, utalva a bonyolult, közvetítő cégeken keresztül zajló energiakereskedelemre.
Kéri szerint a háborús hisztéria kizárólagos témává tétele arra szolgál, hogy ne kelljen beszélni a valódi problémákról. „Ne szóljon Szőlő utcáról, ne szóljon demográfiai csődről, ne szóljon arról, hogy négy éve a magyar gazdaság padlón van, ne szóljon arról, hogy négy év alatt megduplázódott az államadósság” – sorolta.
Figyelmeztetett, hogy Orbán Viktornak még van két eszköze a helyzet fokozására: a rendkívüli állapot és a veszélyhelyzet bevezetése, ami rendeleti kormányzást tenne lehetővé. A politológus szerint a kirobbant iráni-izraeli konfliktus „ajándék” a miniszterelnöknek, mert megerősíti a narratíváját egy megbolondult világról, ahol csak ő garantálhatja a biztonságot.
A teljes beszélgetés
Kéri László a 2026-os választásokkal kapcsolatban a Klikk TV adásában úgy fogalmazott, a listás eredmények tekintetében a különbségek „befagytak”, és a független intézetek átlaga alapján a pártot választani tudó biztos szavazók körében a TISZA Párt és a Fidesz között 10 százalékpontos a különbség. Hozzátéve, hogy a Fidesz még az őszi „osztogatás” idején sem tudott közeledni.
Szerinte „listán nagy valószínűséggel a Tisza győzni fog, nem is kicsit, nagyon.”
A politológus szerint a választás valódi súlypontja azonban a 106 egyéni választókerületre helyeződött át, ahol most kezdődik az igazi küzdelem. Itt szerinte a TISZA Párt jelöltjei „híresen ismeretlenek”, de ez nem feltétlenül hátrány.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor: Orbán jó gombokat nyomogat, de Magyar Péter érti ezt a játékot
A politológus szerint a miniszterelnök Ukrajnával provokál, hogy sarokba szorítsa ellenfelét. Magyar Péter azonban egy váratlan húzással átértelmezte a helyzetet.
Török Gábor politikai elemző a Facebook-oldalán elemezte a választási kampány utolsó szakaszának legújabb fejleményeit. Azt állítja, az elmúlt napok eseményei legalább két dolgot megmutatnak. Az egyik, hogy
Orbán Viktor – saját politikai érdeke szempontjából – jó gombokat nyomogat, amikor Ukrajnát és annak elnökét választja ellenfélnek.
Szerinte a miniszterelnök támadja és egyre nagyobb erővel kényszeríti reakciókra Volodimir Zelenszkijt.
Az elemző úgy véli, Zelenszkij számára egy háborúban álló ország vezetőjeként nyilván nem a magyar kérdés a legfontosabb. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy az ukrán elnök saját belpolitikai helyzetét talán még segítheti is, ha kemény mondatokat mond, éles válaszokat fogalmaz meg Orbán irányába.
„Leginkább azonban – ez már magyar belpolitikai dimenzió – Orbán Viktort és a magyar kormányfő hazai narratíváját támogatja minden ilyen szélsőséges, támadó megnyilvánulásával”
– idézi a politológus.
Török Gábor szerint Orbán belpolitikai nyeresége jelentős mértékben attól függ, hogyan reagál erre a helyzetre riválisa. Úgy látja,
Magyar Péter megmutatta, hogy – eltérően a 2010 utáni ellenzéki vezetőktől – érti ezt a játékot és képes nagyon rövid idő alatt új keretet kínálni.
„Putyin és Zelenszkij mondatait egymás mellé helyezve, az ukrán elnököt élesen támadva, az Európai Uniót pedig cselekvésre, elhatárolódásra felszólítva saját tábora számára villámgyorsan (át)értelmezte a helyzetet. A Fidesz általi pozícionálásától a lehető legtávolabb ment el, hogy ne tudja a kormányoldal – mint tette négy évvel ezelőtt az akkori ellenzékkel – sarokba szorítani” – írja. Az elemző szerint a Fidesz ettől még nyilván erre fog törekedni, saját szavazói számára valószínűleg teljes sikerrel, de ennél szélesebb körben már szükségük lehetne arra is, hogy Magyar Péter belesétáljon a csapdába.
A politológus a bejegyzését azzal zárja, hogy ez egy színvonalas kampány.
„Nem azért, mert annyira szép, nemes és különösen igaz lenne. Alapvetően egyik sem – általában ilyenek a kampányok. Hanem azért, mert politikai tudásban és politikai munkában hasonló minőség áll szemben egymással: ilyenre 2006 óta tényleg nem volt példa Magyarországon.”
A kampány utolsó heteiben Orbán Viktor látványosan Ukrajnát és Volodimir Zelenszkij elnököt tette meg egyik fő ellenfelének.
A konfliktus közvetlen előzménye az ukrán elnök januári davosi felszólalása volt, ahol az európai tétovaságot bírálva, név szerint célozva „minden Viktorra”, azt mondta: „ha valaki jól érzi magát Moszkvában, attól még nem kell kis Moszkvákká tenni az európai fővárosokat”. Orbán Viktor ezt követően több alkalommal állította, hogy Zelenszkij „beszállt a magyar választási kampányba”.
Azóta a Barátság kőolajvezeték ügyéből újabb konfliktus bontakozott ki, miután ukrán közlés szerint január végén egy orosz dróntámadás megrongálta a vezeték nyugat-ukrajnai szakaszának egyik szivattyúállomását, ami miatt leálltak a szállítások Magyarország és Szlovákia felé.
Ebben a közegben reagált március 5-én Magyar Péter, a Tisza Párt politikusa. Azt nyilatkozta, hogy
„egy külföldi állami vezető sem fenyegethet egyetlen magyart sem”, és Zelenszkijt a szavai tisztázására, illetve azok visszavonására szólította fel.
Mindeközben a kormánypárti kommunikáció Magyar Pétert „ukránbarát” állásponttal vádolja, amit az ellenzéki politikus rendre visszautasít.
Török Gábor politikai elemző a Facebook-oldalán elemezte a választási kampány utolsó szakaszának legújabb fejleményeit. Azt állítja, az elmúlt napok eseményei legalább két dolgot megmutatnak. Az egyik, hogy
Orbán Viktor – saját politikai érdeke szempontjából – jó gombokat nyomogat, amikor Ukrajnát és annak elnökét választja ellenfélnek.
Szerinte a miniszterelnök támadja és egyre nagyobb erővel kényszeríti reakciókra Volodimir Zelenszkijt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Az olcsó energia korának vége, erre kellene fölkészülni” – Holoda Attila szerint az iráni válság rámutat, hogy a rezsicsökkentés kezd tarthatatlanná válni
A szakértő szerint ha a világpiaci ár emelkedik, azzal az orosz gáz ára is emelkedni fog. Ami azt is jelenti, hogy az államnak egyre nagyobb támogatást kell fizetnie az MVM részére, és így másra kevesebb pénz juthat.
A közel-keleti helyzet Európa energiaellátására gyakorolt hatásairól beszélt Holoda Attila energiaszakértő a Heti TV Pirkadat című műsorában.
A szakértő szerint bár az irániak bejelentették, hogy a hajók ne közlekedjenek a Hormuzi-szoroson, az „hivatalosan nincs lezárva”. Emellett úgy véli, hogy a fő problémát egyébként nem is szállítás fennakadása jelenti, hanem az, hogy a kialakult helyzet miatt borzasztóan megnőttek a biztosítási díjak.
„Nyilván ilyenkor a Lloyd, mint a legnagyobb közlekedési és szállítmányozási biztosító azonnal bejelentette, hogy ilyen kockázat mellett sokkal nagyobb összeget kér. És nyilván emiatt sokan kivárnak” – magyarázta.
Hozzátette, hogy a támadások során tévedések is történtek, például egy olyan hajót is támadás ért, ami iráni olajat szállított a kínaiaknak. „És az irániak lelőtték az iráni olaj szállítóit” – mondta Holoda, aki szerint ennél lényegesebb, hogy a katari LNG-létesítményt is támadás érte, ami miatt felfüggesztették a cseppfolyósított földgáz betöltését és szállítását.
Holoda Attila szerint bár Katar a világ LNG-termelésének nagyjából 20 százalékát adja, Európa szempontjából a helyzet nem drámai. „Az európai földgáz ellátásban jelenleg a közel-keleti LNG az mindössze 2,5 százalékot képviselt” – szögezte le.
Elmondása szerint Európába alapvetően az amerikaiak, az oroszok és a feltörekvő afrikai országok szállítanak jelentős mennyiségű LNG-t, emellett pedig a vezetékes szállításban a norvégok, a hollandok és az angolok is fontos szereplők. A helyzet hatására az árak azonban azonnal megugrottak a piacon.
A szakértő szerint Magyarország ellátása több forrásból is biztosított az integrált európai gázrendszeren keresztül. „Ezt úgy kell elképzelni, vagy úgy érdemes elképzelni, mint lenne egy nagy lufi, ahol több irányból is pumpálnak be gázt, és akkor vannak akik itt vesznek ki, vannak akik ott vesznek ki. Az a lényeg, hogy a lufiban legyen elegendő gáz”
– érzékeltette a rendszer működését.
Azonban az olajszállítás kérdése ennél bonyolultabb, mivel két embargó is érvényben van. Holoda kifejtette, hogy az Európai Unió felmentést adott Magyarországnak, Szlovákiának és Csehországnak a vezetékes orosz kőolaj fogadására. Ezzel szemben az amerikai embargó Magyarország számára kizárólag a vezetékes szállításra adott egyéves felmentést, a tengerire nem.
A horvátok erre a washingtoni embargóra hivatkozva nem hajlandóak tengeri úton érkező orosz olajat lefejteni Magyarország számára, amíg nem kapnak erre engedélyt az amerikai pénzügyminisztériumtól. A MOL vezérigazgatójának nyilatkozatára hivatkozva ugyanakkor elmondta, a vállalat már vásárol más forrásból származó kőolajat.
Arra a kérdésre, hogy a MOL finomítói képesek-e feldolgozni a nem orosz típusú kőolajat, Holoda Attila azt válaszolta: „mindent meg lehet finomítani, csak más lesz a kihozatali”. Kifejtette, hogy például az arab vagy az azeri olajnak jóval alacsonyabb a dízeltartalma, mint az Ural típusú orosz olajnak.
Míg az orosz olajból 46-48 százaléknyi dízelt lehet előállítani, addig az arab olajból csak 26-27 százaléknyit. Ez azt jelenti, hogy kevesebb dízel készül, amit importból kell pótolni.
„A dízel egyértelműen jelenleg a szűk keresztmetszett, éppen amiatt, mert Európa, főleg a közép-európai rész nagy mennyiségű dízelolajat használ” – állította a szakértő, aki szerint a mezőgazdaság, a szállítmányozás és a vasúti közlekedés is jelentős fogyasztó. Egy nézői kérdésre válaszolva elmondta, a repülőgép-üzemanyagot, a kerozint is a MOL gyártja a nyersolaj-finomítási folyamat részeként.
A szakértő szerint a közel-keleti válság az amerikai üzemanyagárakat is felfelé mozdítja, ami politikai nyomást helyezhet az Egyesült Államokra. „A hosszúra elhúzódó válság magas olajárakat eredményez, a magas olajár pedig azt eredményezi, hogy Trump elnök ígérete ellenére nem tudja drasztikusan lenyomni az üzemanyagárát” – vélekedett.
Irán stratégiájával kapcsolatban megjegyezte, az ország vélhetően minél több szereplőt próbál bevonni a konfliktusba, hogy nyomást gyakoroljon az USA-ra.
Ennek része szerinte az is, hogy Irán olcsó drónokkal próbálja kifárasztani az arab országok drága légvédelmi rendszereit. „Több millió dolláros elfogó rakétákat kell bevetni 10-20-30-50 ezer dolláros drónokkal szemben” – magyarázta a taktika lényegét.
A magyarországi rezsiárakkal kapcsolatban Holoda Attila kijelentette, hogy ha a világpiaci ár emelkedik, azzal az orosz gáz ára is emelkedni fog, mivel a magyar-orosz gázszerződés árformulája az európai tőzsdei árakat követi.
„A szerződés pontosan ezt mondja ki, hogy a szerződésben lévő árformula, az követi az európai piacnak az árát” – hangsúlyozta. Ha az ár emelkedik, akkor az államnak egyre nagyobb támogatást kell fizetnie az MVM részére a lakossági ár fenntartásához, ami azt jelenti, hogy másra kevesebb pénz jut.
„Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy ilyen változó világban van-e annak létjogosultsága, hogy folyamatosan és tartósan, immár 13 éve megpróbálják ugyanazt az árat tartani”
– tette fel a kérdést.
Szerinte „Az olcsó energia korának vége, erre kellene fölkészülni” és „Sokkal inkább abba az irányba elmenni, hogy kevesebbet fogyasszunk, hatékonyabban használjuk föl az energiát” – zárta gondolatait.
A közel-keleti helyzet Európa energiaellátására gyakorolt hatásairól beszélt Holoda Attila energiaszakértő a Heti TV Pirkadat című műsorában.
A szakértő szerint bár az irániak bejelentették, hogy a hajók ne közlekedjenek a Hormuzi-szoroson, az „hivatalosan nincs lezárva”. Emellett úgy véli, hogy a fő problémát egyébként nem is szállítás fennakadása jelenti, hanem az, hogy a kialakult helyzet miatt borzasztóan megnőttek a biztosítási díjak.
„Nyilván ilyenkor a Lloyd, mint a legnagyobb közlekedési és szállítmányozási biztosító azonnal bejelentette, hogy ilyen kockázat mellett sokkal nagyobb összeget kér. És nyilván emiatt sokan kivárnak” – magyarázta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
