prcikk: Baranyi Krisztina leváltotta a Fideszt és az ellenzéket is: „Egyik politikai tábor mutyijait, alkujait sem tolerálom” | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Baranyi Krisztina leváltotta a Fideszt és az ellenzéket is: „Egyik politikai tábor mutyijait, alkujait sem tolerálom”

Ferencvárosban Baranyi jelöltjei minden körzetben nyertek. Most komoly tervei vannak, és beülhet a Fővárosi Közgyűlésbe is, attól azonban komolyan szorong, hogy az ellenzék elveszítheti a fővárost.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. június 14.



Ferencváros mind a 12 egyéni választókerületében a Baranyi Krisztinát támogató egyesület jelöltjei lettek a befutók. Egyszerre szerepelt le a kerületben a Fidesz-KDNP és a DK-MSZP.

A 2024-es önkormányzati választások előtt ugyanis a DK-MSZP koalíció váratlanul Gegesy Ferenc korábbi polgármestert indította Baranyi ellen. Gegesy 1990 és 2010 között vezette a kerületet, visszatérése a politikába meglepetésként hatott, ráadásul a kerületi esélyek ismeretében öngyilkos akciónak is tűnt, melynek kudarc lett az eredménye: 22,34 százalékkal harmadik helyen végzett, Baranyi viszont az ellenzék megosztása ellenére 43,75 százalékkal lett másodjára is polgármester. A DK-MSZP csupán kompenzációs listáról juttathatott be két képviselőt, csakúgy, mint a Fidesz-KDNP ugyanilyen módon hármat. Baranyi Krisztinával Sikerének titkáról és terveiről beszélgettünk.

– Másodjára lett polgármester. Mennyiben optimistább a testület összetételével kapcsolatban, hiszen ezelőtt öt évvel is úgy tűnt, hogy meglesz a többsége.

– Eddig elméleti többségem volt, a pártlogók alapján ellenzékinek tartott képviselők száma alapján. Ennek a testületnek az összetételébe most bele tudtam szólni, mint polgármesterjelölt.

Az öt évvel ezelőtti testület összetételébe egyáltalán nem engedtek nekem beleszólást. Egyetlenegy olyan képviselő sem volt, akit én javasoltam volna a testületbe.

Ugyanis az volt a feltétele az előválasztáson való elindulásomnak, hogy elfogadjam a pártok által már előzetesen kialkudott személyeket és arányokat. Most viszont beleszólhattam abba, hogy akár a pártok, akár a civil szervezet milyen jelölteket szeretne delegálni a képviselőtestületbe, és szabhattam feltételeket is. Például azt, hogy aki képviselő lesz, bárhonnan is jön eredetileg, egyesületi színekben tegye ezt, másrészt vállalja azt, hogy semmilyen módon nem fogja a pártérdekeit a kerület, a város érdekei elé helyezni.

– Lát garanciát is arra, hogy itt meg is marad ez az egység?

– Ezek az emberek, pontosabban a nagy többségük, látták, ami az elmúlt öt évben itt történt. Ismerik, hogy ennek a fajta működésnek milyen hátrányai vannak, hogy

milyen károkat okozott az, hogy nem állt az elméletileg a polgármestert támogató csapat a városvezetés mögött.

Tehát ők tisztában vannak azzal, hogy hogyan kell továbbra is átláthatóan, de hatékonyabban működnie egy városvezetésnek.

– Nem csak Magyar Péter az egyetlen, aki ellenzéket váltott, most ez a IX. kerületben is megtörtént.

– Én már évekkel ezelőtt sem rejtettem véka alá, hogy egyik politikai tábor mutyijait, alkujait sem tolerálom. Ha ilyet tapasztaltam, akkor szóvá tettem.

Például a parkolási ügyek feltárásakor az MSZP érintettségét ugyanúgy, mint a Fideszét. Pontosan lehetett tudni, hogy olyanokkal működöm együtt, akik tisztességesek, és akik a város javát akarják. Nyilván ez a hangulat is benne van, de azt gondolom, hogy például Gegesy polgármester úr jelöltjeinek nagyon nem tett jót, hogy a nevük mellett DK-MSZP logó szerepelt.

Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere politikai pályafutását civil aktivistaként kezdte, kiemelkedve környezetvédelmi és antikorrupciós tevékenységeivel. 2010-ben csatlakozott az LMP-hez, majd 2019-ben független jelöltként nyerte el a polgármesteri címet, az ellenzéki pártok támogatásával.

Tevékenysége során Baranyi számos konfliktusba keveredett, különösen a kerületi korrupció elleni küzdelemben, nemcsak a Fidesz politikusai közül szerzett magának így ellenségeket. Fideszes elődje, Bácskai János például nem is volt hajlandó kezet fogni vele, amikor 2019-ben átadta hivatalát Baranyinak. A helyi ingatlanügyek átláthatóságát célzó intézkedései is sok vitát váltottak ki, és több esetben is szembe kellett néznie a régi politikai elit ellenállásával. Az önkormányzati döntéshozatal során gyakran került szembe az elvileg őt támogató pártok képviselőivel is.

– Ez is lett volna a következő kérdésem, Gegesy Ferenc indulása, aki kiváló polgármester volt a kerületben húsz éven át, ráadásul az ön tanácsadója is az elmúlt ciklusban. Mindezt látva elcsodálkoztam, hogy ön ellen elindult a polgármesteri címért.

– Hát még én hogy csodálkoztam! Gegesy Ferencet 2010-ben a szocialisták buktatták meg, illetve 2014-ben is ellene kampányoltak úgy, hogy formailag őt támogatták.

– Beszélt azóta Gegesyvel, hogy mi történt?

– Nekem február eleje óta nem veszi fel a telefont, és most sem gratulált, nem hívott, egy üzenetet sem írt, így nem tudtam vele beszélni. Annyit tudok, amit a Szabad Európának nyilatkozott, hogy

személyesen Gyurcsány Ferenc kérte fel, hogy polgármesterjelöltként elinduljon. Hogy erre Gyurcsány Ferencnek milyen motivációi voltak, azt tőle kellene megkérdezni, én nem tudom.

Gegesy polgármester úr motivációiról még ötletem sincs, pedig sokat gondolkodtam rajta. Ez neki kizárólag árthatott. Szerintem a legjobb eredmény, amit el tudott volna érni, az az, hogy a Fidesz lesz a befutó. Ismerte ő is azt a közvélemény-kutatást, amit igaz, hogy még decemberben készítettünk, de egyértelműen megmutatta, hogy a kerületben a DK és az MSZP támogatottsága milyen alacsony. És ez azóta csak csökkentt.

– Ha októbertől megváltozik a képviselő-testület is, lényegesen szabadabb keze lesz. Mik azok a legfontosabb prioritások, amiket a következő öt évben Ferencvárosban meg szeretne valósítani?

– Az Ecseri út felújítása lesz a legelső, amihez újra hozzákezdünk. Gyakorlatilag puccsszerűen állították le a képviselők, mert Gegesy Ferenc nem szeret pénzt költeni közterület-felújításokra. Vannak olyan, nem feltétlenül a polgárok számára látványos változások, amelyeket mindenképpen meg kell csinálnunk. Az intézményeink, cégeink és a hivatal működése is lehetne sokkal hatékonyabb, ügyfélbarátabb, ügyfélközpontúbb és gyorsabb. Ez viszont nem kevés munkába kerül. Remélem, hogy ezen egy-másfél év alatt túl leszünk, és akkor már érzékelhető lesz a lakók számára is. Nagyon fontos az egészségügyi szolgáltatásaink minőségének a javítása, bár ez döntően más szereplőkön múlik. Alig van orvos ma Magyarországon, ezért nálunk is várni kell a különböző szakorvosi vizsgálatokra. Bár tényleg igyekszünk mindent megtenni, de az orvosaink nagy része nemcsak nálunk dolgozik, hanem még három másik munkahelyen is.

Nyilván nem tárhatom szét a kezem, hogy akkor kérjék számon az egészségügyi kormányzaton az orvoselvándorlást. Ebben nekünk amit lehet, meg kell tennünk, hogy akár az alapellátásban, akár a szakellátásban jobb szolgáltatásokat nyújtsunk.

Erre is van egy kész tervünk, ezt már elkezdtük végrehajtani. Remélem, hogy év végére ebben már szemmel látható javulást tudunk elérni. Természetesen folytatjuk a városrehabilitációt azokkal a forrásokkal, amelyek a rendelkezésünkre állnak. Nagyon erős kritika volt a kampányban velünk szemben ennek lassulása, de Gegesy Ferencnek a kilencvenes és a 2000-es években rengeteg külső forrása volt rehabilitációra, nekünk ebben a három évben (csak annyi volt, hiszen az első kettőt elvitte a Covid) nem volt külső forrásunk a városrehabilitáció folytatására. Mégis, ettől függetlenül ki tudtunk üríteni 15 házat, és a komfort nélküli lakásokból összkomfortba tudtuk költöztetni több mint 300 családot. Egy épületet már átadtunk, most folyik egy másiknak a felújítása, a harmadik tervezése is befejeződött, tehát szerintem ezzel is elég jól tudunk haladni. Szeretnénk újabb közterület-felújításokba is fogni.

A Ráday utca egy részének sétálóutcává alakítása és az ezzel kapcsolatos infrastrukturális fejlesztések, amit mindenképpen meg akarunk csinálni.

Négy, úgynevezett Egészséges Utca kialakítására pályáztunk a fővárosnál. Ha esetleg egyet vagy kettőt elnyerünk, akkor is, saját forrásból mind a négyet szeretnénk megvalósítani. A Lónyay utca ferencvárosi kezelésben lévő részét is szeretnénk felújítani, a Bakáts utca még hátramaradt felének a felújítását tervezzük, mert a Bakáts tér felújításával a Bakáts utca egyik része már megújult. Nagyon szeretnénk azt a típusú kulturális nyitottságot bővíteni, amivel nem intézményekbe szorítjuk, nem közművelődési szinten tartjuk a kultúrát Ferencvárosban, hanem kivisszük az utcára, lehetőséget adunk kortárs, fiatal művészeknek a bemutatkozásra. Folyamatos utcai programokkal tudunk életet vinni a tereinkre.

– Ön olyan szerencsés, hogy polgármesterként továbbra is tagja lehet a Fővárosi Közgyűlésnek, mint a Kutyapárt listavezetője, miközben mostantól a kerületi polgármesterek nem lesznek automatikusan tagjai a Fővárosi Közgyűlésnek. Egyáltalán, beül?

– Én beülök mindenképpen. Eddig én is azt gondoltam, hogy szerencsés vagyok, mert közvetlenül tudom majd képviselni a kerületem érdekeit, de most már egy kicsit szkeptikus vagyok. Olyan összetételű lett, azaz lesz a Fővárosi Közgyűlés, amiben jelentős kockázatokat látok, akár a várospolitikai prioritások szem előtt tartása, akár döntés- vagy működőképesség megőrzése tekintetében. Sok helyen elmondtam, hogy

tényleg szorongok amiatt, hogy Budapestet esetleg elveszíti az ellenzék.

Reméljük a legjobbakat, hogy mégiscsak a városlakók érdekeit fogják szem előtt tartani, amellett is, hogy a pártok nyilvánvalóan a 2026-os választási kampányra fogják használni a fővárosi politikát.

– Egyesületi színekben lett polgármester Ferencvárosban, viszont a Kutyapárt listavezetőjeként került be a Fővárosba. Ott mégiscsak a Kétfarkú Kutya Pártot, mint pártot is képviseli. Hogy egyeztethető ez össze?

– Én értem, hogy ez kívülről így néz ki. De megpróbáltam már a jelölésemkor is világossá tenni, hogy ez nem így van.

A kerületemet képviselem elsősorban, és volt olyan nagyvonalú a Kétfarkú és egyébként a másik két párt is, amely felkért, hogy meghagyta azt a szabadságomat, hogy szabadon szavazhassak,

véleményt formálhassak mindenféle párt-képviselet nélkül. Nem véletlenül fogadtam el a kétfarkúak ajánlatát. Azokban a várospolitikai kérdésekben Budapesttel kapcsolatban, amit átbeszéltünk a listavezetés elfogadása előtt, olyan mértékű átfedés volt, hogy én nem látom azt, hogy kenyértörésre kerülhetne a sor, mert a legtöbb dologról ugyanazt gondoljuk, és nincsen szavazási fegyelem sem. Ezt ők is tudomásul vették, én pedig maradhatok önazonos a fontos kérdésekben. Szerintem ez jól fog működni. Nyilván mindenben van kockázat, ilyen még nem volt se nálam, se náluk, de van némi tapasztalatom, hogy ők bizonyos területekhez hogyan viszonyulnak, hiszen Döme Zsuzsa társelnök asszony az én alpolgármesterem, aki az egyik legbiztosabb támaszom és segítségem a polgármesteri munkámban. Hihetetlen jól működik, hatékonyan dolgozik, kreatív.

– A leendő Közgyűlésben ott van a Tisza Párt, mint új erő, nagy frakcióval, akikről igazából nem tudunk semmit azon kívül, hogy a nagyon erős protest hangulat vitte őket be. Mit gondol, ez most nehezíteni vagy könnyíteni fogja a dolgát?

– Én ezt kockázatnak tartom a Fővárosi Közgyűlés működésében, mégpedig azért, mert

nem tudunk semmit azokról a közgyűlési tagokról, akik a Tisza párt listáján jönnek a fővárosba. Olyannyira nem, hogy van, akinek még a fényképe sincs fenn a valasztas.hu-n.

Nem tudjuk, hogy melyik listát fogják majd választani, mert több esetben azonosak a nevek az EP-listával. Semmit nem lehet tudni arról, mit gondolnak erről a városról, csak feltételezni tudom azt, hogy ők hogyan működnének ott. Nekem az a feltételezésem, hogy mivel az EP-ben nem nagyon lehet Orbán Viktor ellen politizálni, azonban nekik a céljuk az, hogy 2026-ban egyedül leváltsák Orbán Viktort, ezért ezt a típusú politikát a Fővárosi Közgyűlésben fogják folytatni, hiszen építkezniük kell, erősödni akarnak.

– Gondolhatnánk azt is, hogy egy feltörekvő párt esetében mindenképpen fel kell mutatni egyfajta konstruktivitást, mert máskülönben nem kapja meg a bizalmat azoktól, akik változást akarnak. Ebben nem bízhatunk?

– Az a baj, hogy erről mindenki engem kérdez. Őket kellene megkérdezni.

– Mégis, mit gondol a Magyar Péter- és Tisza Párt jelenségről?

– Nem ért váratlanul, ez nagyon régóta téma azok között, akik az ellenzék politizálásával elégedetlenek az elmúlt 14 évben. Én is ilyen voltam, nem tagadom. Széles körben elfogadott vélemény, hogy ezt a nagy monolitot, amit mindenféle eszközzel, közhatalommal, pénzzel, propagandával megteremtettek és bebetonoztak, csak belülről lehet megrepeszteni. Én korábban több ilyen szereplőre számítottam. Végül egy lett. Maga a jelenség tehát nem lepett meg, az viszont igen, hogy egy deklaráltan jobboldali és csak mérsékelten EU-párti erőből lett az ellenzék vezető politikai ereje.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pethő András: A mai Direkt36-cikkünk talán a legsötétebb történet, amivel valaha foglalkoztam
Az újságíró szerint a Panama-iratok és a Pegasus-ügy is eltörpül a mostani feltárás mellett. Állítása szerint a párt bedöntését leleplezni akarók ellen indult eljárás.
DKA - szmo.hu
2026. március 24.



Ahogy arról beszámoltunk, a Direkt36 kedden megjelent cikkében arról írt, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly júliusban névtelen bejelentésre tartott házkutatást két, a Tisza Pártnak dolgozó informatikusnál. A nyomozók a bejelentés alapján gyermekpornográf felvételeket kerestek, de nem találtak semmit. Helyette a lefoglalt eszközökön egy olyan, szervezettnek tűnő művelet részleteire bukkantak, amelynek célja a Tisza Párt informatikai rendszereinek megbénítása lehetett. A nyomozók rengeteg adathordozót vittek el, ezekről azonban szokatlan módon nem ők, hanem a Rogán Antal felügyelte Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakemberei végezték el az adatmentéseket.

A Direkt36 cikkét Pethő András és Wirth Zsuzsanna jegyzik. Előbbi a Facebookon arról írt, korábban is foglalkozott már kemény ügyekkel – idézte is ezek közül a legsúlyosabbakat –, de szerinte mind közül kiemelkedik a mostani.

„Több mint húsz éve vagyok újságíró, sok kemény történettel volt dolgom. Például azzal, hogy Orbán bizalmasai már 2010-ben az orosz titkosszolgálattal tárgyaltak üzletekről. Aztán beleláttam nagyhatalmú emberek offshore titkaiba a Panama-iratok révén. Pár éve pedig a Pegasus-projekt során az is kiderült, hogy saját kollégáim is megfigyelés áldozatai voltak. Ezek fényében mondom, hogy a mai Direkt36-cikkünk talán a legsötétebb történet, amivel valaha foglalkoztam”.

Pethő András szerint azt derítették ki, hogy „egy jól szervezett akció zajlott a Tisza Párt bedöntésére, majd amikor a párthoz kötődő emberek le akarták ezt buktatni, titkosszolgálati nyomásra rendőrségi eljárás indult ellenük egy nagyon súlyos bűncselekmény gyanújával, de több jel szerint teljesen alaptalanul.”

Mint írja, kemény hetek állnak a szerkesztőség mögött, kevés alvással, bonyolultan szervezett találkozókkal és a forrásaik védelmét szolgáló technikai megoldásokkal. A cikk elkészítésében betöltött szerepe miatt külön kiemelte kollégáját, Wirth Zsuzsannát. „Én ismét csak meggyőződhettem arról, hogy Wirth Zsuzsanna az ország egyik legjobb, legalaposabb és leghiggadtabb újságírója. Vezető szerepe volt ennek a sztorinak a feldolgozásában, számomra megtiszteltetés volt, hogy a keze alá dolgozhattam” – zárta bejegyzését Pethő András.

A Direkt36 korábban már több cikkben foglalkozott azzal, hogyan reagált a kormány és a Fidesz a Tisza Párt erősödésére. Egy tavaly októberi írásuk szerint a kormánypárt már tavaly tavasszal kommunikációs offenzívát indított, hogy visszavegyék a kezdeményezést, és olyan ügyekbe „tőrbe csalják” a párt vezetőjét, amelyek megoszthatják az ellenzéki tábort. A portál szerint a témák előkészítésében Rogán Antalnak is szerepe volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Orbán Viktorral szemben kialakult egy második társadalom, amelyik már nem kér belőle
Orbán Viktorral szemben most van egy olyan polgári ellenzék, akik jómódúak, világlátottak, és nem kérnek abból, amit Orbán Viktor akar ennek az országnak adni - mondja az elemző. Szerinte ez a polgári ellenzék döntheti el a következő választásokat.


A Kéri kérdi című műsor vendége Somogyi Zoltán politikai elemző volt, aki Kéri Lászlóval a 2010 óta tartó 16 éves Fidesz-kormányzásról és annak rendszeréről beszélgetett. Somogyi, aki magát inkább szociológusnak vagy politikai elemzőnek, semmint politológusnak tartja, rögtön a beszélgetés elején a legérdekesebbnek azt nevezte, hogy 16 év után újra van verseny a magyar politikában.

Üzleti hátteréből kiindulva kifejtette, hogy a gazdasági életben a verseny értékeket hordoz, folyamatos felkészültséget követel, ami stabilitást ad, ez a fajta versenyszellem pedig szerinte nagyon hiányzott a politikából.

Úgy látja, a mostani politikai verseny olyan folyamatokat indított el, mint például, hogy Orbán Viktor a versenytársa miatt kénytelen volt megváltoztatni a kampánystratégiáját, és a zárt terekből kilépni a nyílt színtérre. „Azt, hogy látjuk ezt a politikai versenyt, ez nagyon izgalmassá teszi a közéletet, és azt gondolom, hogy olyan értékeket hordoz, amiért pont, hogy nem szabadna erről a versenyről lemondani” – fogalmazott.

Somogyi Zoltán szerint az üzleti szféra, különösen a kis- és középvállalkozói réteg, megszenvedte az elmúlt éveket a kiszámíthatatlanság miatt.

Felidézett egy kutatást, amely szerint a budapesten kívüli, vidéki kis- és középvállalkozók, akik négy éve még a Fideszt támogatták, mára ellenzékivé váltak, mert gazdasági értelemben nem tudtak érvényesülni. Szerinte ennek az az oka, hogy az üzleti életben a tervezhetőség kulcsfontosságú, ez azonban mára megszűnt.

A Fidesz „biztonságot” ígérő plakátjait elemezve feltette a kérdést, hogy vajon a vállalkozók számára is ezt jelenti-e a kormány. „Benne van-e a Fideszben a biztonság, az, hogy én biztonsággal élhetem a kis életemet, szervezhetem a kis vállalkozásomat, részt vehetek-e úgy az üzletben, hogy nem jön ki rám a hatalom, hogy nem veszi el az üzleteimet, megszüntet-e egy adott adótörvényt évközben?” – tette fel a kérdést.

Az elemző szerint ha egy vállalkozó nem tudja megtervezni a következő három évét, mert akár év közben is változhatnak az adószabályok, az a biztonságérzet teljes hiányát jelenti.

Bírálta azt a kormányzati kommunikációt is, amelyben Orbán Viktor úgy beszél, mintha a saját pénzét osztaná szét.

„Én megadom a tanároknak a pénzüket, én megadom a városoknak a pénzüket, én adom, én adom oda.  Igen, de közben pedig neki nincs pénze. Ugyanúgy, ahogy egy banknak sincs pénze. A banknak az a pénze, amit beraknak hozzá.”

Az állam szerepéről szólva Somogyi kifejtette, hogy a kormány központosította az egészségügyet és az oktatást, miközben az államot üzleti szereplőként is elkezdte működtetni. Problémásnak nevezte, hogy az állam egyszerre résztvevője, szabályozója és adóztatója is a piacnak, ami torzítja a versenyt.

„Mit keres az állam a különböző üzleti szektorokban? Hogy engedhető ez meg?” – vetette fel. Szerinte míg más országokban, például Ausztriában, az állam partnerként lép fel és segít a bajba jutott iparágaknak – példaként a sípályáknak nyújtott adókedvezményt említette –, addig Magyarországon ez a fajta gondolkodás hiányzik.

Az állam kiszámíthatatlan működésére egy másik példát is hozott: egy osztrák és egy ukrán bank legális tranzakciója kapcsán a magyar állam fellépését egyenesen postakocsi-rabláshoz hasonlította.

„Egyszer csak odajön egy állam, most konkrétan a magyar állam, és kirabolja a postakocsit. Tehát, hogy konkrétan fogja magát, elviszi az autót, benne a több tízmilliárddal, lefoglalja” – mondta, hozzátéve, hogy az ilyen esetek elriasztják a külföldi befektetőket, akik a kiszámítható jogrendet keresik.

A 2010-es kormányváltás idejére visszatekintve Somogyi Zoltán úgy emlékezett, a nemzetközi környezet bizalommal viseltetett az új Fidesz-kormány iránt a Gyurcsány-korszak és a Bajnai-kormány megszorításai után. Úgy vélte, akkor egyfajta fellélegzés volt érezhető. Elismerte, hogy az Orbán-kormány professzionálisan szervezte meg az állampolgárokkal való közvetlen kapcsolattartást, például a kormányablakok rendszerét, és sikeresen vonta be az adózásba a kisvállalkozókat a pénztárgéprendszerrel.

Ugyanakkor rámutatott, hogy a kormány a kezdetektől fogva nem nyúlt hozzá a nagy ellátórendszerekhez, mint az oktatás vagy az egészségügy, mert Orbán Viktor úgy gondolta, azokon csak bukni lehet.

„Igazából erről szólna az állam. Tehát azért tartunk államot, hogy ezeket a nagy rendszereket működtesse, és ez nem sikerült Orbán Viktornak” – állította.

Ezzel szemben a kormány azonnal és vastagon belenyúlt a hatalmi ágakba: a médiába, az alkotmánybíráskodásba, a választási rendszerbe. Somogyi szerint mindenbe belenyúltak, ami a politikai pozíciójuk vagy a gazdasági újraosztás szempontjából fontos volt.

Az elemző szerint a kormány a politikai nyilvánosságot is megpróbálta a saját képére formálni, létrehozva a saját, kormánypárti elemzőintézeteit és közvélemény-kutatóit. „Nehogy már független elemző menjen be oda, hanem menjen be a fideszes elemző” – jellemezte a helyzetet. Ez a logika szerinte kiterjedt a kultúra egészére is.

Ennek ellenére úgy látja, a Fidesz-rendszer alatt is kialakult egy „második társadalom és egy második gazdaság”, amely már nem veszi figyelembe a rendszer szabályait, és képes erős ellenzéki erővé válni.

„Orbán Viktorral szemben most van egy olyan ellenzék, polgári ellenzék, akik jómódúan, világotlátottan nem kérnek abból, amit Orbán Viktor akar ennek az országnak adni” – fogalmazott.

Ennek a második nyilvánosságnak a részeként említette az influenszerek világát, akik képesek a hagyományos pártoknál nagyobb tömegeket megmozgatni. Somogyi szerint a Fidesz zárt médiabirodalmat akart létrehozni az ingyenes MTI-vel és a MindigTV-vel, de ez a közösségi média világában kudarcot vallott.

„Amikor elunalmasítanak egy médiát, mert ott csak a jó híreket közlik a kormánnyal kapcsolatban, és csak a rossz híreket az ellenzékkel kapcsolatban… azt nem is nézik az emberek.”

Somogyi Zoltán szerint Orbán Viktor az utóbbi években a nemzetközi színtérre koncentrált, azt a látszatot keltve, hogy ő az egyetlen magyar politikus, akivel a világ szóba áll, miközben a belpolitikát elhanyagolta. A 2022-es választások előtti, 7000 milliárd forintos osztogatás után jött a gazdasági visszaesés és az infláció, ami aláásta a miniszterelnök kompetenciájába vetett hitet.

„Négy olyan év van mögöttünk, amikor már az a bizalom már nincs meg, hogy ő jó gazdaságot teremt Magyarországon” – mondta, hozzátéve: „ez egy kompetenciaprobléma, amivel ő küzd, hogy már nem tekintik úgy kompetensnek.”

Az elemző szerint Orbán Viktor nemzetközi elszigetelődése két fő okra vezethető vissza: az uniós pénzek körüli vitákra és a háborúval kapcsolatos, oroszbarátnak tartott álláspontjára. A miniszterelnök egyensúlyozni próbált az EU és Oroszország között, de ez a stratégia mára megbukott.

Úgy látja, a választási kampányban politikai témává vált az orosz befolyás kérdése, ami szerinte egyértelműen árt a kormánynak. „Politikai témává vált, hogy Orbán ide hívta az oroszokat segítségül, és ez neki biztos, hogy nagyon nem jó.”

A beszélgetés végén visszatért a kiindulóponthoz: a politikai verseny megjelenése bátorságot ad az embereknek. „Elkezdtek az emberek saját névvel, címmel a hatalom ellen beszélni. Ez se volt ez a hangulat meg, hogy ennyire szembe fordulnak hatalommal, ezt is a politikai verseny hozta el.”

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András Orbán Viktornak: Eszébe ne jusson végrehajtani a győri provokációt!
A Momentum alapítója szerint a kormányfő gátlástalan politikai akcióra készül. Figyelmeztetett mindenkit, hogy a felelősségre vonás nem marad el.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 25.



Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója egy kedd esti Facebook-posztban fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, akit egy Győrbe tervezett, általa provokációnak nevezett esemény végrehajtásától intett. A politikus szerint a „kampányfordító eseményt” Pintér Bence, Győr polgármestere „lebegtette be”. Bár szerinte még nem világos, pontosan milyen akció készül, úgy véli, „már most mindenki tudja, hol kell majd keresni a felelősöket”.

A politikus szerint az ember már azt sem tudja, hova kapja a fejét a kormány „folyamatos botrányain”. Úgy látja,

a közvélemény még fel sem ocsúdott Gulyás Gergely Iránnal kapcsolatos mondataiból és Szijjártó Péter „hazaárulásából”, máris itt van ez a tervezett győri provokáció és a Direkt36 cikkében leleplezett, „rendszerszintű titkosszolgálati beavatkozás”.

Fekete-Győr András ezután a miniszterelnökhöz fordulva kijelentette: „Ezúton is gratulálok önnek: hivatalosan is kibérelt magának egy állandó kiállítótermet a jövő Terror Házában. Az a gátlástalan politikai leszámolási kísérlet, amit önök a Tisza informatikai rendszereinek bedöntése érdekében elkövethettek, a legsötétebb államszocialista időket idézi. Titkosszolgálati nyomásra indult, koholt vádakra alapuló házkutatások, lefoglalt adathordozók, a politikai ellenfelek célzott megfélemlítése és zsarolása...”

„Soha nem gondoltam volna, hogy 36 évvel a rendszerváltás után újra azt a szégyent kell megélnünk, hogy a hatalom a megfélemlítés és a koncepciós eljárások fegyveréhez nyúl a saját állampolgáraival szemben.

Nagy Imre újratemetésétől eljutni odáig, hogy saját maga épít ki egy rákosista módszerekkel operáló titkosrendőrséget, és lényegében Moszkva-alsót csinál a hazánkból... ez valami egészen döbbenetes szégyen” – írta bejegyzésében.

A politikus azt a kérdést is felteszi a miniszterelnöknek, hogy

a „közeledő bukás árnyékában” jó ötletnek tartja-e, ha a „rezsim végnapjaiban” további, akár életfogytiglani szabadságvesztést maga után vonó bűncselekményekkel tetézi a bűnlajstromukat.

Állítása szerint ugyanez a kérdés a magyar titkosszolgálatok és a nyomozóhatóságok vezetőit is megilleti, akiket arra figyelmeztet, hogy ne kockáztassanak súlyos börtönéveket egy „bukás szélén tántorgó, posztkommunista maffiaállam levitézlett vezetői kedvéért”. Fekete-Győr szerint az őket jelenleg még óvó politikai védőernyő április 12-én összeomlik.

„Legyen világos, miniszterelnök úr: a rendszerváltás másnapján önöknek és az önöket gyáván kiszolgáló állami vezetőknek egyaránt, kivétel nélkül számot kell majd adniuk a független államapparátus maffiaszerű megszállásáért, az ártatlan magyarok vegzálásáért és hazánk gyalázatos kiárusításáért!” – zárta sorait.

Győrben Pintér Bence ellenzéki polgármester hónapok óta konfliktusban áll a városi ingatlankezelő céggel, a Győr-Szol Zrt.-vel a lakáskasszából hiányzó mintegy 1,7 milliárd forint miatt. A polgármester a cégvezetés távozását sürgette, a 2026-os költségvetés tárgyalását feltételekhez kötötte, majd a közgyűlés feloszlatását is kezdeményezte, és február 20-án nagygyűlést tartott. Pintér Bence emellett nyílt miniszterelnök-jelölti vitára hívta Orbán Viktort és Magyar Pétert, amit utóbbi el is fogadott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter a Szijjártó-ügyről: Európai titkosszolgálatok szivárogtathatnak, mert a magyar kormány a szövetségesei ellen dolgozik
Állítólag a magyar külügyminiszter a tanácskozások szünetében azonnal az oroszokat hívta. Krekó szerint ez régóta nyílt titok, ezért a szövetségeseink kihagynak minket a fontos megbeszélésekből.


Krekó Péter, a Political Capital vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta, diplomáciai körökben már régóta kering az az információ, amely szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az uniós tanácsülések szüneteiben Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel egyeztethetett.

„Ez gyakorlatilag egy ilyen, hát kimondatlan tényként kezelték sokan, én nem hiszem, hogy ezen őszintén meglepődtek most a bizottság, illetve a tanács képviselői” – mondta.

Szerinte nem véletlen, hogy kialakultak olyan kisebb formátumú egyeztetések például a balti és skandináv államok között, ahol olyan fontos információkat tárgyalnak meg, amelyeket a hivatalos tanácsüléseken nem, mert nem bíznak minden tagállamban, köztük Magyarországban.

Krekó azon sem lepődne meg, ha az Európai Unió azért hozna nyilvánosságra bizonyos információkat, hogy „megnehezítse ezt a fajta konspirációt, mert itt tényleg azért arról van szó, hogy az EU egyik tagállama Oroszországgal játszik össze, néha az Európai Uniós érdekek ellenében”.

A műsorban a szakértő arról is beszélt, a Washington Postban, a V-Square-en és a Direkt36-on megjelent, orosz befolyással kapcsolatos információk mind olyan forrásokból táplálkoztak, amelyeket európai titkosszolgálatok bocsáthattak újságírók rendelkezésére. Krekó Péter szerint ez nem egy atipikus dolog, példaként említette az orosz invázió előtti brit és amerikai titkosszolgálati információk nyilvánosságra hozatalát.

Az elmúlt napok sajtóhírei alapján szerinte egyértelműnek tűnik, hogy „az európai titkosszolgálatok, mintha régóta nagyon bizalmatlanok lennének a magyar kormánnyal szemben”.

Krekó szerint van egy alapvető kérdés, amelyet fel kell tenni: „nem probléma-e az Magyarország számára Európai Uniós tagállamként, hogy ilyen súlyos bizalmatlanság övezi, és úgy látszik, hogy azért nem alaptalanul?”

Álláspontja szerint ha egy tagállam a szövetségesei ellen dolgozik és ellenséges szereplők, mint Oroszország vagy Kína érdekeit képviseli, akkor nem életszerűtlen feltételezni, hogy a többi ország védekezni próbál ez ellen. „A valódi probléma itt inkább az, hogy valóban van egy egyre egészségtelenebb, egyre szorosabb összejátszás az orosz politika és a magyar politika között” – jelentette ki.

Krekó szerint már egyértelműen látszanak olyan információs műveletek, amelyekben „mintha a magyar és az orosz szereplők összejátszanának”. Ilyen volt szerinte az „ukrán aranykonvoj” esete, ahol egy kormányközeli bulvárlap által megosztott, vélhetően orosz segítséggel létrehozott deepfake képek értek el kiugró nemzetközi elérést gyanús profilok segítségével. „Itt egy olyan esetről is szó volt, amiben Magyarország nemcsak belföldi használatra, hanem nemzetközi használatra is gyártott dezinformációt, valószínűleg orosz segédlettel” – állította.

Krekó Péter szerint a kormányzati propaganda logikája is változóban van. Míg korábban egy egyszerű, együzenetes, 20. századi típusú logika mentén működött, most egy új elv érvényesül: „az új logika ez az összezavarás, az információs káosz logikája”.

Példaként említette, hogy az ukrán aranykonvoj-sztori kapcsán csak a kormányoldalon 4-5, egymásnak ellentmondó magyarázat is elhangzott. Úgy véli, ez szándékos lehet. Arra számít, hogy az elkövetkező időszakban „mindent és mindennek a cáfolatát szinte azonnal hallani fogjuk, és ebben az információs káoszban elveszhetnek a szavak”.

A választóknak azt tanácsolja, hogy a következő hetekben legyenek türelmesek. „Szerintem érdemes egy kicsit kivárni, amíg egy-egy ügyjel kapcsolatban letisztázódnak a pontos információk” – javasolta. Szerinte a félelemkeltő narratívákat is érdemes kritikusan kezelni.

„Az, hogy Ukrajna le akarná támadni Magyarországot, amit már szószerint így hallunk az utóbbi napokban, én azt hiszem, hogy ennek nyugodtan kijelenthetjük, hogy nincs semmi valóságalapja” – mondta. Hozzátette: „Ukrajna, amely az életéért küzd, és örül, hogyha az orosz fronton helytáll az oroszokkal szembeni harcban, nem valószínű, hogy még arra lenne ideje, energiája, hogy egy NATO-tagállammal szemben éles háborús konfliktust kezdeményezzen”.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk