Balogh József az új napelem-szabályokról: Ki fog ezért fizetni? Sok pénzről van szó!
Szerdán derült ki, hogy a napelem-tulajdonosoknak egy törvénytervezet szerint ezentúl adatokat kell majd szolgáltatniuk a termelésükről az Energiaügyi Minisztérium számára. A minisztérium szerint a felhasználók kétharmadának ez semmibe sem kerül majd, mert az internetkapcsolatukon keresztül jelenleg is továbbítanak ilyen adatokat, de az nem világos, hogy akiknek régebbi típusú napelem-rendszerük van, azokra mi vár.
A törvénytervezet emellett számos más új szabályt is tartalmaz, például a panelek, társaházak napelem-termelését lehetővé tevő energiaközösségekről és az úgynevezett "származási garanciáról", aminek az értékesítési lehetőségét elvennék a napelem-tulajdonosoktól. Ezek értelmezéséhez Balogh József energiapiaci szakértő segítségét kértük.
– Mit jelent pontosan az új előírás a napelem-tulajdonosok számára?
– A törvénytervezetben hosszasan le van írva, hogy milyen adatokat szeretnének központilag nyilvántartani minden egyes magán napelemről. Például a maximális teljesítmény, feszültség, teljesítménytényező, inverter azonosító adatai. Az első probléma az, hogy aki annak idején napelemet épített, ő nem tudhatta, hogy lesz ilyen adatszolgáltatási kötelezettség, és rögtön felmerül a kérdés, amiről egyébként a törvénytervezet hallgat, hogy
Ez a törvénytervezet 17. paragrafusa, amiben az szerepel, hogy akinek napeleme van otthon, biztosítja azt, hogy a tulajdonában lévő naperőműről ezeket az adatokat le lehessen olvasni. Ez jelentheti azt, hogy magának a napelem-tulajdonosnak kell ezt az adatszolgáltatási rendszert kiépítenie, amivel rácsatlakozik a nemzeti rendszerre, de jelentheti azt is, hogy a helyi elosztói engedélyes fogja ezt a befektetést megcsinálni, ez nem tiszta. Ki fog azért fizetni, hogy ez a rengeteg adat eljusson oda, amit most már úgy fognak hívni, hogy energetikai adatszolgáltató platform?
Adatvédelmileg ez aggályos lehet. Az országban 283 600 HMKE van telepítve (2024. szeptember 30-i adat), ezekről kellene leszedni az adatokat minden 15 percben (az elektromos áramban 15 percenként van az elszámolás). Ez elképesztő mennyiségű adat. Erre majd létrehoznak egy energetikai adatszolgáltató platformot, ami ezen az óriási adathalmazon fog ülni, aminek lehet, hogy van kereskedelmi értéke is, de hogy személyiségi jogi értéke van, az biztos. Ez már a Big Brothernek az egyik alváltozata. Szerintem ez potenciálisan veszélyes irány.
– Mi a racionalitás abban, hogy ezeket az adatokat központilag nyilván akarják tartani?
– Annyira sok már a napelem, hogy ezeknek a működése az egész magyar elektromos rendszert jobbra és balra rángatja. És teljesen igaz, hogy valamit itt csinálni kell.
mert nem termelnek a napelemek. De az, hogy valójában ez a legjobb lépés, arról nem vagyok meggyőződve, de meg fogjuk látni, hogy mi lesz a vége.
– Nekem vannak napelemeim, és én kaptam hozzá egy online felületet, akár a telefonomon, de számítógépen is nézhetem a termelési adataimat. Értelemszerűen a saját adataimat látom. De a telepítő látja az összes általa telepített rendszer adatait távolról. Erről lenne szó? Vagy egy ezen kívüli platformot akarnak telepíteni minden rendszerre?
– Nem, pont erről van szó. Amit eddig a felhasználó a saját napeleméről az online felületen magának megnézett, azt szeretnék most országos szinten, minden háztartási napelemről begyűjteni.
– Akkor a háztartások részéről nagyjából ez automatikusan teljesíthető, és csak azokra ró esetleg plusz terhet, akiknek még valamikor az ősidőkben telepítettek úgy napelemet, hogy annak az okoseszközökkel való online figyelése nem megoldott.
– Az Energiaügyi Minisztérium is azt írta, hogy az összes bekötött magyar háztartási méretű kiserőműnek több mint a kétharmadánál ez nem jelent semmilyen tennivalót, mert azoknak az online adatszolgáltatása ezeken az applikációkon keresztül megoldott. Azt próbálják elérni, hogy a napelemes adatok ne a helyi szolgáltatóknál akadjanak el, hanem jussanak el egy országos platformra. Itt fogják nyomon követni a napelemrendszerek termelését, hogy adott esetben időben ki tudják egyenlíteni a rendszert.
Földgáznál egyszerűbb, mert van tároló, ott könnyebb egyensúlyt tartani a kereslet és a kínálat között. Mára viszont annyira sok háztartási méretű kiserőmű van, hogy országos szinten kell velük számolni. Például, ha most süt a nap, és 15 perc múlva is süt a nap, akkor tudjuk, hogy 15 perc múlva körülbelül ugyanannyit fognak a napelemek termelni, mint most. Ezzel a rendszerirányító már tud tervezni. Ha viszont tudom, hogy 3 óra múlva jön egy nagy felhő, vagy jön egy nagy zápor, akkor a napelem-termelés csökkenni fog, tehát indítani kell a gázos erőműveket, vagy be kell hívni Mátrát, vagy el kell kezdeni importálni. Rendszerszinten azt mondom, hogy érthető és jó az irány. Azonban
Termálvíz tekintetében Magyarország nagyhatalom. Például, Szegeden és Hódmezővásárhelyen használják is a termálvizet távfűtésre. És igazuk van, mert miért égessünk el orosz gázt, amikor lefúrok, és itt van alattam a 130 fokos víz.
– Tehát, ha kiegyensúlyozottabb energiamixünk lenne, akkor ez a probléma önmagát oldaná meg, és nem kellene túlszabályozni?
– Valóban, ha nem rontották volna el az egész magyar megújuló termelés belső struktúráját, akkor erre az energetikai adatszolgáltató platformra véleményem szerint nem lenne szükség. Az egyik megújuló termelő kiegyenlítené a másikat: este lemegy a nap, de elkezd fújni a szél, jobb lenne az egyensúly. Sajnos Magyarországon a napelemet „túlhúzták”.
– Nemrég Lázár János minisztériumában újraszabályozták a szélerőművek telepítésének szabályait egy építőipari rendeletben.
– Magyarországon 2016 óta véleményem szerint nem lehet szélerőművet építeni, mert a védőövezetet 12 kilométerben állapították meg a lakott területektől.
– Ez most lecsökkent 700 méterre, de van más egyéb szabály, például tilos szélerőművet építeni kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében, a világörökségi és világörökségi várományos területek övezetében, valamint a Honvédség radarjainak 40 kilométeres körzetében, illetve a katonai repülőterek 15 kilométeres körzetében.
– Utána meg az lesz, hogy igen már lehet szélerőművet építeni, de be kell szerezni a helyi jegyző hozzájárulását. A helyi jegyző meg csendben lassítja az engedélyezést, mert megüzenik neki SMS-ben, hogy a széllapátok elrontják a tájképet. Én nem látom azt, hogy olyan rengeteg szélerőmű lenne előkészítés alatt Magyarországon. Ugyanakkor most már 7000 megawatt napelem működik, de kiadtak engedélyt még extra 5000-re.
Ha ezek a napelemek termelnek, akkor a fülünkön jön ki az áram, viszont ha bejön egy felhő, elkezd esni az eső, vagy bármi hasonló történik, akkor egyszerűen nincs elég áram a rendszerben. Ilyenkor importálni kell, és/vagy gázos erőművekkel kell kipótolni a keresletet. Sőt idén nyáron voltak olyan esti órák, amikor Magyarországon olajat égettek el azért, hogy a rendszer egyensúlyban maradjon. Ennyit a zöld-átmenetről...
– Mi van még a törvényben?
– Az energiaközösségek. Hogyan kell majd megalakítani, ennek is nagy jövője van. Eddig, amikor napelemről beszéltünk, egyértelmű volt, hogy családi házakról volt szó. De mit csinálunk akkor, ha valaki panelben lakik? Van egy tízemeletes ház, annak a tetejére építenek napelemet, hogy lesz annak az elszámolása? Ezt is szabályozza a törvény,
– Mi az a származási garancia?
– Ha valaki megújuló elektromos áramot termel, ezért kap egy származási garanciát, ami egy nem papír alapú, elektronikus, de kereskedelmi értékkel rendelkező termék, amit ugyanúgy el lehet adni, mint egy részvényt vagy egy kötvényt, vagy pedig az Európai Unió kibocsátási rendszerében az ún. CO2 kvótát.
– Olyasmi, mint a hitelesített energiatanúsítvány (HEM)?
– Így van, csak ez még érdekesebb, mert ennek a piaca most kezd felfutni. Tehát a második paragrafusba beleírták, hogy egyetemes szolgáltatásban vételező háztartási méretű naperőművek után az összes származási garanciát az egyetemes szolgáltató kapja meg. Ez pénzügyileg jóval érdekesebb, mint a nem elszámolási célú termelési üzemeltetési adatok összesítése.
– Miért is fontos ez?
– Ha a származási garanciát a napelem tulajdonosa kapná meg, akkor ezt ő maga el tudná adni.
De most ezt az extra bevételi lehetőséget a törvénytervezet második paragrafusa egyszerűen elveszi. Nagyon csodálkozom rajta, hogy erre nem ugranak rá az újságírók.
– Már működik ennek a kereskedelme?
– Igen. A HUPX-en rendszeresen vannak aukciók, és ezek elég sikeresen működnek. A származási garancia ugyanis a napelemes-termelés mellékterméke, aminek az értéke és megbecsülése éppen emelkedőben van. Azaz ez egy olyan termék, aminek most lesz a boomja.
