SZEMPONT
A Rovatból

Bálint gazda 97 és fél évesen is 6-8 órát dolgozik naponta

Az ország kedvenc kertésze nem lassít: könyvet, tanulmányt, cikkeket ír és örömmel ad tanácsot bárkinek, aki hozzá fordul. Otthonában látogattuk meg.


Utoljára 2014 nyarán jártunk Bálint gazdánál, és a mostani újabb látogatás első számú tapasztalata, hogy mindenki Gyuri bácsija szemernyit sem változott, hiába közelít rohamos gyorsasággal a kevesek által megért 100 éves kor felé.

Azt hiszem, a nála 20-30 évvel fiatalabbak közül is sokan örömmel cserélnének vele, még fizikai állapotát tekintve is, szellemi frissesség terén viszont egész biztosan. Órákig el tudnám hallgatni, ahogy a lehető legkülönfélébb dolgokról mesél, legyen ez akár kertészkedéssel, mezőgazdasággal kapcsolatos téma – pedig egyébként nem túl gyakran foglalkozom ilyesmivel –, akár hihetetlenül mozgalmas életének egyik fejezete.

„Nagyon jól emlékszem arra, amikor 4 vagy 5 éves koromban apám kézen fogva kivitt a határba, és elmagyarázta, hogy a méhecskék termékenyítik meg a gyümölcsfák virágait, nekik köszönhetjük a termést. Ezért kell különösen vigyáznunk rájuk” – idéz fel például egy bő 90 évvel ezelőtti emléket.

balintgazda1

Dolgozószobájában foglalunk helyet, én egy fotelben, ő pedig az íróasztala előtti székben. Az asztalon kinyitott laptop fekszik, első számú munkaeszköze.

Olyan természetességgel nyúl hozzá, mintha legalábbis vele született volna a tudás, nem csak a 80-at betöltve kezdte volna el használni.

„Túlzás, hogy elsajátítottam, de szöveget írni például jól tudok. Tegnap is megírtam egy cikket, ma délután pedig, ha minden jól megy, egy másikat is meg fogok. Annyi biztos, hogy hozzátartozik az életemhez, enélkül el se tudnám már képzelni a mindennapjaimat. Épp olyan nekem, mint egy parasztembernek az ásó, vagy a kapa.”

Közel 400 ezer követővel rendelkező Facebook-oldalát is legnagyobb részt egyedül kezeli, csak ritkán kér segítséget unokájától vagy feleségétől, ha valamiben nagyon elakadna.

balintgazda2

Hogy érzi magát? – teszem fel a kérdést, ami alighanem mindenkit foglalkoztat, hiszen néhány évvel ezelőtti balesete idején is egy egész ország szorított érte. Őszintén válaszol:

"
Az ember ebben a korban már nagyon bizonytalan állapotban van, de én tudom, mik a természet törvényei és teljesen fel vagyok készülve rá, hogy egyszer majd be kell fejezni ezt a dolgot. Úgy gondolom, megtettem mindent, ami egy átlagos képességű embertől elvárható.

Azonban szó sincs arról, hogy már csak karba tett kézzel ülne, sőt: munkatempójára nehéz más jelzőt találni, minthogy bámulatos. Az elmúlt években 3 könyve jelent meg, most is dolgozik egyen, ami hiába csak újbóli kiadás lesz – 38 évvel ezelőtt már megjelent egyszer –, bőven akad vele munka.

„A kiadó igazgatója azt mondta, nem lesz vele sok dolgom, csak javítsam azt, ami feltétlenül szükséges. De aztán kezembe vettem, és majdnem az egészet át kellett írnom, annyira elavult dolgok voltak benne” – meséli. Emellett felsorolni is nehéz, hány folyóiratban jelennek meg rendszeresen cikkei, hiszen alig akad olyan felkérés, amire nemet mond.

balintgazda3

Orvosai természetesen nem nézik jó szemmel a saját maga számára diktált tempót, minden adandó alkalommal igyekeznek rábírni, hogy lassítson kicsit. Ő azonban úgy tartja, addig van értelme az életnek, ameddig akad tennivaló. „A kor egy olyan ’betegség’, ami nem gyógyítható. Akár akarja az ember, akár nem, egyre csak öregszik, ezért célszerű inkább hozzászokni…” – foglalja össze filozófiáját. „És ha az ember bármiben segíteni tud családtagjainak, barátainak, vagy akár a tágabb környezetének, azt meg kell tenni.”

Még akkor sem hazudtolta meg magát, amikor néhány éve kórházba került: sétája közben felmérte az ottani kert állapotát, majd miután hazaengedték, külön cikkben adott tanácsokat arra nézve, hogyan lehetne rendbe szedni. Sőt, kórházi szobatársait sem utasította vissza, amikor hozzá fordultak kertészkedéssel kapcsolatos kérdéseikkel:

"
Ahogy feküdtem az ágyon, egymás után jöttek oda a járóképes betegek, és mondták, hogy az ő kertjükben például valami miatt sárgul a mángold levele, vajon mi okozhatja ezt. Annyit feleltem, hogy ha legközelebb látogatójuk jön, hozzon egy levelet, megnézem és próbálok segíteni.

Ha valami, hát ez a történet mindent elmond Bálint gazdáról.

balintgazda6balintgazda4

És hogy ő személy szerint hogy áll a kertészkedéssel? Mint mondja, korához képest nem panaszkodhat az állapotára, de klasszikus kerti munkát azért már nehezebben tudna végezni. Szerencsére erre is van megoldás: egyik családtagja nemrég meglepte egy magasággyal. Ez egy nagyjából asztal magasságú keret, ami a kertekben keletkezett szerves anyagokkal van tele, a tetején egy 20-25 centiméteres földréteggel. Nagy előnye, hogy jellegéből adódóan lehajolni sem kell hozzá, és akár 6-7 fajta növény is ültethető bele.

"
Kaptam hozzá egy kis dobozkát, benne egy rövidnyelű kapával, munkáskesztyűvel, metszőollóval, permetezővel és még néhány hasonló szerszámmal. Rettentően örültem neki, úgy tűnik, végre a családom is elfogadta a gondolatot, hogy egy kert akkor az igazi, ha virágok mellett haszonnövények is vannak benne

– mondja mosolyogva. Mindenki más számára is az a legfőbb tanácsa, hogy ha csak tehetjük, legalább egy-két zöldségfajtát termeljünk meg magunknak, hiszen például a Marokkóból, Líbiából, Spanyolországból hozott paradicsomban szinte biztosan elbomlottak azok a tápanyagok a szállítás során, amelyek a legértékesebbek az emberi szervezetnek.

Arról nem is beszélve, mennyit ad maga a tudat, hogy a saját magunk által termesztett és alig pár perce leszüretelt zöldséget fogyasztjuk el a reggelihez. Ehhez még kert se kell feltétlenül, a magaságy segítségével akár egy belvárosi lakóépület teraszán is lehetőség van rá.

Bálint gazda egyik videója a magaságyról:

Annyira lelkesen beszél ezekről a dolgokról, mintha legalábbis egy kisgyerek áradozna éppen új hobbijáról, nem egy jó nyolc évtizedes tapasztalattal bíró, országosan elismert szakember. 27 évvel fiatalabb feleségének féltő gondoskodása is biztosan hozzájárul ahhoz, hogy ennyire nem látszik meg rajta az idő múlása.

„Vigyázz nagyon a lépcsőn, Gyurka, nehogy eless! És vidd a botod, nem szégyen az!” – szól utána, amikor elindul kifelé, hogy megmutassa említett friss szerzeményét, a kertben felállított magaságyat.

Az autóvezetésről is Antónia tanácsára mondott le tavaly nyáron, 79 évvel első jogosítványának megszerzése után, de ha rajta múlna, még most is gond nélkül volán mögé ülne.

Azonban így is gyakran eljár otthonról: ha nem ő maga tart előadást – amire szintén rendszeresen kap felkérést –, koncertre, operába, színházba mennek, hiszen „a kultúráról még egy ilyen vénembernek sem szabad lemondani.”

Ahogy búcsúzáskor végignézek rajta, az jár a fejemben, hogy ez az utolsó kifejezés, ami eszembe jutna róla.

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
37 órás utat tettek meg, a fél világot körberepülték az amerikai B-2-es lopakodó bombázók, hogy megsemmisítsék Irán legjobban őrzött nukleáris létesítményeit
Először vetették be a GBU-57 bunkerromboló bombákat, de hogy mekkora sikerrel jártak, egyelőre nem tudni. A támadás előtt nem sokkal a műholdak egy hosszú teherautókonvojt mutattak a legfontosabb iráni nukleáris létesítmény bejárata előtt, ami azt jelzi, az irániak valamire készültek.


Az amerikai hadsereg hat B-2-es lopakodó bombázója Missouri államból indult útnak, és közel 37 órát tettek meg megállás nélkül, hogy csapást mérjenek Irán legfontosabb nukleáris létesítményeire. Az amerikai tisztviselők elmondása szerint a bombázók 12 darab, egyenként 13 600 kilogrammos bunkerromboló bombát dobtak le a Fordóban található föld alatti létesítményre, miközben tengeralattjárókról 30 Tomahawk rakétát indítottak a Natanz és az Iszfahán ellen közelében található célpontok ellen.

Élesben először vetették be a GBU-57 Massive Ordnance Penetratort, az Egyesült Államok egyik legnagyobb és legpusztítóbb nem nukleáris bunkerromboló bombáját.

A fegyver akár 61 méter mélyre is képes behatolni a megerősített föld alatti létesítményekbe, például a betonbunkerbe vagy egy hegy gyomrába, mielőtt felrobban. Mivel a fordói urándúsító létesítmény a hírszerzés szerint ennél is mélyebben volt, egymás után több bombát is ledobtak, így minden egyes robbantással egyre mélyebbre fúródhatott a következő bomba.

Az ENSZ nukleáris megfigyelő szervezete közölte, hogy az amerikai támadás után nem észlelt növekedést a három iráni nukleáris létesítmény környezetében a sugárzási szintben, de hozzátették, hogy tovább vizsgálják a helyzetet.

Hogy az amerikaiak milyen sikerrel jártak, azt egyelőre nem tudni, bár Donald Trump azt mondta, a létesítmények „teljesen és maradéktalanul megsemmisültek”.

Fordóban az irániak több ezer modern centrifugát halmoztak fel, amelyek kulcsszerepet játszanak abban, hogy elérjék a fegyverminőségű, 90 százalékos vagy annál magasabb urándúsítottságot. 2023 márciusában a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség bejelentette, hogy a létesítményben 83,7 százalékos tisztaságú uránt találtak. Ugyanakkor az amerikai hírszerzés információi szerint Irán legfőbb vallási vezetője egyelőre nem adta ki a parancsot egy atombomba elkészítésére. Az Egyesült Államokban még a republikánusokat is megosztotta a beavatkozás ötlete, amit Izrael az elmúlt napokban egyre inkább sürgetett. A fordói létesítmény elpusztításához ugyanis kizárólag az amerikaiaknak volt megfelelő erősségű bombájuk, illetve olyan repülőjük, amely a fegyvert célba juttathatja. Trump kezdetben megpróbálta tárgyalásokra bírni az irániakat, de később már lehetségesnek nevezte a támadást, igaz, arról beszélt, hogy két hetet vár a döntéssel.

A szombat éjszakai bombázás így váratlanul érhette Iránt.

Trump teljes sikerről szóló beszámolójával kapcsolatban azonban kérdéseket vet fel, hogy a Maxar Technologies nevű műholdtechnológiai vállalat az amerikai csapásokat megelőző három napban szokatlan tevékenységet figyelt meg Fordónál. A műholdképek tanulsága szerint június 19-én az irániak 16 teherautót, valamint buldózereket sorakoztattak fel a bejáratként szolgáló alagutak előtt. Másnap ezek északnyugat felé elhagyták a telephelyet. A londoni Open Source Centre elemzése szerint elképzelhető, hogy Irán esetleg egy csapásra készítette fel a létesítményt.

Emellett az iráni Atomenergia Szervezet vezetője, Mohammad Eslami június 12-én arról beszélt, hogy van egy új létesítményük is, amely „teljesen elkészült, és biztonságos, sebezhetetlen helyen található.”

Eslami szerint „amint a centrifugák telepítése és üzembe helyezése befejeződik, megkezdődik a dúsítás.” A nyugati hírszerző szolgálatok egyelőre nem erősítették meg Eslami állításait. David Albright biztonságpolitikai szakértő a New York Times-nak azt mondta, az új létesítmény valószínűleg Natanz-tól délre, a Kuh-e Kolang Gaz La nevű hegy alatt található, amely közel 1600 méterrel van a tengerszint felett – így majdnem 800 méterrel magasabb, mint a Fordót rejtő hegy. Az irániak oda a legújabb centrifugákat akarták telepíteni, amellyel három hónapon belül elegendő nagy tisztaságú uránt tudnának előállítani 19 nukleáris fegyverhez. Kérdés, hogy a projekttel meddig jutottak.

Az amerikai támadás után az irániak bejelentették, hogy válaszcsapásokra készülnek. A Forradalmi Gárda korábbi főparancsnoka, Mohszen Rezaei tábornok, aki tagja Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának, néhány órával a támadás előtt az állami televízióban figyelmeztetett: ha Trump belép a háborúba, Irán csapást mér a térségben található amerikai katonai bázisokra, tengeri aknákat robbant fel a Perzsa-öbölben, és lépéseket tesz a Hormuzi-szoros lezárására.

Utóbbival Irán súlyos károkat okozhat a globális energiaellátásban. A Hormuzi-szoroson keresztük ugyanis naponta körülbelül 20 millió hordó nyersolaj és olajtermék halad át.

A tankerhajók egy nagyjából tíz kilométer széles folyosót használnak, ami nem sokkal szélesebb, mint a Balaton. Itt jut át a világon felhasznált cseppfolyós gáz harmada, és az olaj negyede.

A folyosót amerikai hadihajók védik, de az elaknásítását csak nehezen tudnák megakadályozni. Amerikának közben arra is fel kell készülnie, hogy közvetlen támadás érheti a térségben állomásozó 40 ezer katonáját. Az általuk használt bázisok mind az iráni rakéták hatósugarában vannak.

Iránnak ugyanakkor nagyon meg kell fontolnia, hogyan válaszol. Ha megtorolja az Egyesült Államok akcióhát, egy nagy háborút kockáztat, amely akár a rezsim összeomlásához is vezethet. Ha viszont semmit sem tesz, akkor oda a tekintélye. A legyengült haderejű, nukláris fejlesztések nélkül maradt ország érdekérvényesítő képessége a töredékére csökkenhet a térségben.

De sokat kockáztat Donald Trump is. Választási ígéretei ellenére egy újabb háborúba vezette Amerikát, aminek a következményeit egyelőre nehéz felmérni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Molnár Áron Novák Katalinnak: Az mennyire inkorrekt, hogy a kegyelmi botrány eltussolása után a mai napig havi 6 millió forintot kapsz az adófizetői forintjainkból?
A volt köztársasági elnök temesvári szereplése után a színész kemény kérdéseket tett fel videóüzenetben. A kegyelmi ügy is újra előkerült.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. június 19.



A temesvári értelmiségi kör kedd esti rendezvényén szokatlanul nagy érdeklődés övezte a meghívott vendéget, Novák Katalint. A volt köztársasági elnök először beszélt nyilvánosan közéleti kérdésekről és saját államfői időszakáról azóta, hogy tavaly februárban lemondott tisztségéről.

Az elmúlt időszakot így jellemezte: „Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem egy pokoli másfél év van mögöttem.” Amikor arról kérdezték a beszélgetés során, hogy mi volt a legnehezebb feladat a hivatali ideje alatt, ironikusan úgy fogalmazott: a kegyelmi jog gyakorlása.

A beszélgetés után a 444 stábja próbált kérdéseket feltenni neki az utcán, ám Novák nem adott konkrét válaszokat.

A felvétel nyomán Molnár Áron, a noÁr mozgalom alapítója saját videóban szólította meg a volt államfőt, vette észre a 24.hu. Ebben több kérdést is feltett Novák Katalinnak:

„Biztos pokoli volt látni, ahogy elvették a tanárok sztrájkjogát. Ahogy a diákokat beidézték a rendőrségre, mert kiálltak a szabad oktatásért. Pokoli lehetett látni, ahogy a kórházakban állnak le a műtétek. Hogy a külögyminisztérium élén Szijjártó Péterrel hogyan próbálja eltussolni, hogy orosz hekkerek feltörték a szervereket. És pokoli lehetett látni a NER gazdagodását, miközben Magyarország az EU legszegényebb országává vált. Erre gondoltál, ugye?”

A színész a kegyelmi ügyet is szóba hozta, amely végül Novák lemondásához vezetett.

„Azért nekünk, magyaroknak lenne kérdésünk: kinek a kérésére, unszolására adtál kegyelmet egy pedofil segítőjének, K. Endrének?” – tette fel a kérdést.

Molnár reagált arra is, hogy Novák a 444-es újságírót inkorrektnek nevezte:

„Az inkorrektséget én sem szeretem. Az mennyire inkorrekt, hogy miután eltussoltátok a kegyelmi botrányt, mai napig havi 6 millió forintot kapsz az adófizetői forintjainkból?”

Végül Varga Judit nevét is megemlítette, aki asztalosként képzeli el a jövőjét, és arra utalt, hogy szerinte Nováknak is érdemes lenne más útra lépnie.

„Követhetnéd barátnéd, Varga Judit példáját, és választhatnál rendes szakmát. Asztalosként készíthetnétek közös asztalt, ahová leültök közösen, szembenéztek a bűneitekkel, és közösen számot adtok róla. Az asztalhoz fát az erdőből tudtok szerezni. Tudod, melyik erdőből…” – fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor a Pride betiltásáról: Amikor a hatalom a rendőrségen keresztül jogászkodik, annak általában nincs jó vége
A politikai elemző szerint rossz vége lehet annak, ha a hatalom tiltások mögé bújik. Két képpel is üzent: az egyiken Orbán emlékei, a másikon a Pride-ot tiltó határozat szerepel.
F. O. - szmo.hu
2025. június 19.



Török Gábor politikai elemző a Facebookon reagált a rendőrség döntésére, amely betiltotta a Budapest Pride-ot. Bejegyzésében azt írta: „Egy pillanatra sem keverném össze, említeném egy lapon a Fidesz megalakítását és a Pride megtartását. Csak annyit jegyeznék meg, hogy amikor egy hatalom – a rendőrségen keresztül – elkezd jogászkodni és tiltani, az általában nem szokott nagyon sikeres lenni.”

A poszthoz két képet is csatolt. Az egyiken Debreczeni József Orbán Viktorról szóló könyvének egy oldala látható. A szövegben

a miniszterelnök arról ír, hogy a Fidesz megalapítása után a rendőrség kihallgatásra vitte, miután ifjúsági szervezetüket illegálisnak minősítették, holott az „alkotmányos alapokon áll”.

A másik képen a Budapesti Rendőr-főkapitányság csütörtöki határozatának egy részlete olvasható, amelyben betiltják a Pride-ot.

Korábban Karácsony Gergely főpolgármester jelentette be, hogy a főváros a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal közösen rendezné meg az eseményt, amelynek hivatalos neve Budapest Büszkeség lenne. Bár a videó címében Karácsony is Pride-ként említette a rendezvényt, a rendőrségnek írt levelében azt írta, ez „nem Pride”. Kiemelte: „célja pusztán az, hogy a nemzet fővárosa szabad”, valamint azt is, hogy „sem kamionok, sem táncosok nem lesznek, a szexualitás semmilyen formában nem fog megjelenni”.

A BRFK közölte, hogy a bejelentést a gyülekezési törvény alapján bírálják el. A csütörtöki határozatban a rendőrség végül betiltotta a rendezvényt.

Karácsony Gergely szerint a döntés értelmezhetetlen, mivel a rendőrség egy nem létező gyűlésről hozott tiltó határozatot.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter: A világháború előszobájába léptünk
A szakértő úgy látja, a Közel-Keleten már nem a tárgyalóasztaloknál, hanem fegyverekkel dől el a jövő. Európa szerinte csak figyel, de viselni fogja a következményeket.
F. O. - szmo.hu
2025. június 22.



„Igazam lett...Amerika kilépett az árnyékból. A Közel-Kelet pedig belépett a nyílt háború korába” - írta Facebook-oldalán Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő arra reagálva, hogy Amerika vasárnap hajnalban iráni nukleáris létesítményeket bombázott.

„Az Egyesült Államok ma hajnalban közvetlen csapást mért Iránra, Izraellel összehangoltan, három nukleáris létesítményt támadva. Ezzel Amerika nem csak szövetséges, hanem hadviselő fél lett – egy olyan térségben, ahol eddig a háttérből irányított. Ez a lépés végleg felrobbantja a diplomáciai illúziókat, mert a Közel-Kelet újrarendeződése most már nem tárgyalóasztaloknál, hanem célkeresztekben, harc közben zajlik...”

- fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy Irán válasza csak idő kérdése, és „nem egyenesen érkezik majd, hanem rakéták, drónok, kibertámadások és proxy-hadseregek formájában Libanonban, Irakban, Jemenben és bárhol a bolygón az USA és Izrael ellen”.

A szakértő kiemelte, hogy a Hormuzi-szoros a hajnal óta ismét a világ egyik legveszélyesebb tengeri útvonala lett.

„Mindeközben: Moszkva elégedetten figyeli a NATO figyelmének szétszóródását, és az olajár emelkedését, Peking vélhetően kihasználja az új helyzetet és vizsgálja, hogyan oszthatja újra globális rendet. És itt jön az, amit fontos megérteni!!! Ez nem három különálló konfliktus. Ez egyetlen stratégiai válságlánc. Ukrajna honvédő háborúja Oroszország ellen. Irán most már nyílt háborúban áll az USA-val és Izraellel. És ugyan Tajvanban még nincs háború, de a kínai fenyegetés nőni fog és emiatt USA-nak már ott is jelen kell lennie...” - írta a szakértő, aki megjegyezte: „Washingtonnak most három térségben kell egyszerre figyelnie, döntenie, erőt mutatnia. És ilyen történelmi nyomás alatt kevés államnak sikerült mindig jól dönteni büntetlenül”.

„Az olaj ára már emelkedik. A migráció új hullámát most nem háborúk, hanem rendszerek összeomlása indíthatja el.

A térség nem a béke, hanem a túlélés logikája szerint mozdul” - tette hozzá.

„És mi, itt Európában? Megint csak figyelünk. A globális játékban nézők vagyunk – de az árát mi is megfizetjük majd. Történelmi ponton vagyunk. És ez még csak a kezdet… NEM VILÁGHÁBORÚ MÉG, DE ANNAK ELŐSZOBÁJÁBA LÉPTÜNK… A Kelet tömb (Oroszország, Kína, Irán, Észak-Korea, Belorusszia) egyre nyíltabban áll szemben a Nyugattal...”

- zárta a szakértő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk