SZEMPONT

„Azért éltetik a sahot, mert ez egy olyan jelszó, ami a rezsimnek odavág” - szakértő az iráni tüntetéshullámról

Lángoló autók, lövések, tömegek az utcán - Iránból egyre hevesebb demonstrációkról érkeznek képek. N. Rózsa Erzsébet iranisztikus szerint ennek fő oka a gazdasági helyzet. Az elégedetlenség egyértelmű, de a monarchia visszaállítására kevesen vágynak.

Fischer Gábor - szmo.hu
2026. január 10.

Péntek este is több tízezer ember tüntetett Iránban, annak ellenére, hogy a hatalom már legalább 30 tüntetőt megöletett, és híradások szerint az egész országban lekapcsolták az internetet. A tüntetések december végén a vágtató infláció miatt robbantak ki, de a tömeg egy része most már nyíltan rendszerváltást követel, 47 évvel az iráni forradalom után megbuktatnák az Iszlám Köztársaságot. Sokan azt skandálják, hogy „Halál a diktátorra!” és „Éljen a sah!”. A megmozdulások átterjedtek számos vidéki városra is. A tüntetők több helyen autókat, kukákat gyújtottak fel, de épületek is lánga borultak.

Hogy megértsük az ottani helyzetet, nézőpontot kell váltani, mert nyugati fogalmakkal nehezen írható le a perzsa társadalom és politika. N. Rózsa Erzsébet, iranisztikus, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa segített nekünk ebben.

— Mi az, ami az utcára vitte az embereket?

— A mostani tüntetések közvetlen kiváltó ok a riál leértékelődése. Tavaly nyár közepén, a 12 napos háború környékén egy dollár 800-850 ezer riál volt, most pedig másfél millió. Azt is hozzá kell tenni, hogy a riál árfolyama évtizedek óta folyamatosan inog. A bazár szempontjából az a legrosszabb, hogy kiszámíthatatlan, tehát nem leesik valahova és ott van fixen, hanem folyamatosan ingadozik. Iránban az elmúlt 15-20 évben egyszer már levágtak hat nullát a riálról, és most megint szó volt arról, hogy további négyet esetleg levágnának. Ráadásul többféle árfolyam volt hivatalosan életben Iránban, más a különböző üzleti szektoroknak, más a magánszférának, magánszemélyek részére és más az állami, hivatalos szférában. Ez is sok problémát okozott.

A szakértők szerint azonban a gazdaság menedzselése az egyik fő gond.

Vannak olyan szereplők és források is, amelyekre még magának az államnak sincs rálátása. Például a nagy vallási alapítványoknak még adóbevallást sem kell tenniük arról, hogy mivel rendelkeznek, senki nem látja át. Végül, az évtizedek óta Iránnal szemben hozott szankcióknak is nagyon komoly hatása van.

— 2022-ben elsősorban emberi jogi kérdések, a nők helyzete miatt robbantak ki tüntetések. A teokratikus rendszer most a megélhetési problémák miatt került válságba?

— A megélhetési okok nagyon konkrétak. Olyannyira, hogy amikor 2024-ben a jelenlegi iráni elnök, a végrehajtó hatalom feje, Maszúd Pezeskiján hivatalba lépett, az első pillanattól kezdve a gazdaság valamilyen szintű átalakítását jelölte meg programjában, éppen a társadalmi feszültségek enyhítése érdekében. Ez azonban nem történt meg. Viszont amikor a tüntetések megkezdődtek, meglepő módon az iráni kormányzat, maga az elnök, sőt, maga Khamenei ajatollah is azt mondta, hogy a tüntetések legitimek.

Elismerik, hogy gazdasági gondok vannak, és ezt legitim hangoztatni, de a felkelés már nem az. Hogy a kettőt hogyan lehet megkülönböztetni, az más kérdés.

Az adminisztráció tárgyalásokat kezdeményezett a tüntetőkkel. Ez nagyon fontos momentum volt. Továbbá Pezeskiján elnök bejelentette, hogy a március 21-től induló új iráni évre készített költségvetést felül kell vizsgálni a társadalom megélhetési gondjainak orvoslása szempontjából.

— Eközben a felvételeken már a rendszer elleni felkelés képeit látjuk: az Iszlám Köztársaság zászlóit tépik le, vallási jelképeket semmisítenek meg. Ez már túlmutat a gazdasági követeléseken.

— Nyilván, ahogy haladnak előre a tüntetések, ezek az elemek is megjelennek, és immár a rendszer berendezkedésével kapcsolatban is megfogalmazódnak kritikák, de változatlanul nem gondolnám, hogy csak és kizárólag ez a mérvadó. Abban pedig, hogy ön mit lát és én mit látok, egyáltalán nem vagyok biztos. Ez az AI hatása. Elkezdtek jönni olyan képsorok is, hogy a rendszer, az államapparátus mellett is beindultak a tüntetések. Ami engem még óvatosabbá tesz: a Facebook feldobott egy képet, miszerint Iszfahánban, a főtéren hatalmas tüntetés van.

Ott a fénykép, és azt látom, hogy a főteret, amit én elég jól ismerek, körülbelül a tizedére vágták össze. Látszik, hogy épületek hiányoznak, más épületek vannak odatéve.

Hát ilyen nincsen. Ha ön kimegy a Parlament elé a térre, rögtön tudni fogja, ha a teret a negyedére húzzák össze, és 25 ház helyett csak 3 van ott. Tehát tudom én, hogy mit látok, amit nekem közvetítenek? Nem tudom. És még egy dolgot mondanék azzal kapcsolatban, hogy mit tudunk és mit nem. Amikor minden média azt írja, hogy az internetet államilag elvágták, ez lehet, hogy így van, de még ma reggel is jöttek üzenetek Iránban levő iráni kollégáimtól.

— Kinek állhat érdekében, hogy ilyen módon manipulálja a valóságot?

— Én azt gondolom, hogy mindenkinek. Tavaly Iránt támadás érte, egy 12 napos háborúról volt szó. Donald Trump most sorra jelenti be, hogy kit akar erőből legyőzni. Venezuelából az elnököt eltávolította, de ez nem jelentett rendszerváltást, mert az elnök mögötti egész apparátus ott maradt. Miközben ott is nagyon komoly társadalmi igény volt az elnök távozására. De megfenyegette Iránt is, hogy amennyiben a kormányzat a tüntetők közé lő, akkor beavatkoznak. Hogyan? Ezt sem lehet tudni. Mindenesetre kívülről igen nagy nyomás alatt van az Iszlám Köztársaság, belül pedig zajlik ez a tagadhatatlan, hatalmas elégedetlenségi hullám.

— Hogy élnek az emberek Iránban?

— Meglepődne, ha ellátogatna Iránba. Miközben a 2022-es tüntetések a nők helyzetét emelték be a fókuszba,

Iránban a vallási pozíciók kivételével minden nő választó és választható, és pozícióba kerülhet.

Vezethetnek autót, repülőgépet, sporteseményeken vehetnek részt. Ha elmegy a Közel-Keleten bármilyen egyetemre, nem csak Iránban, sokkal több nőt lát, mint férfit, diákok és egyetemi oktatók között is.

— És az ön által ismert irániak mit mondanak, mit látnak, mit érzékelnek a történtekből?

— Mindenki óvatos, próbálja kitalálni, hogy most mi történik. A gazdasági helyzet, ami a gyújtószikra, volt nagyon komoly tényező. De itt is valószínűleg sok minden összejátszik, mint ahogy 2022-ben mindenki azt mondta, hogy a hidzsáb és a nők miatt van minden, és igen, az is ott volt, de sok minden más is. Ma, ha ránéz a térképre, megnézi a híreket, azt fogja látni, hogy a legnagyobb tüntetések Ilám tartományban vannak, amely Irán iraki határán fekszik. Ez a kurd területekhez tartozik. De miért pont itt? Igaz azonban, hogy

most már nemcsak nagyvárosokban, hanem közép- és kisebb városokban is vannak tüntetések.

2022 után viszont kiderült, hogy voltak olyan kisvárosok, ahol egyetlen tüntetésre sem került sor. Ez is azt mutatja, hogy nagyon nehéz így kívülről bármit is mondani. Az biztos, hogy ezek a tüntetések egyelőre nem hagynak alább, a kormányzat próbál valamit lépni a gondok enyhítése érdekében, és megjelentek a kormányzat melletti tüntetések is.

— Ami számomra meglepő volt, az az, hogy megjelentek kifejezetten Izrael- és nyugatbarát jelszavak is.

— Szerintem ez nem jellemző.

— Én elég sok olyat láttam...

— Attól is függ, milyen oldalakat néz az ember, nyilván az algoritmus azt dobja fel. Egyre több hír érkezik arról, hogy az Egyesült Államokból és Izraelből milyen tartalmakat közölnek, miközben az iráni média nyilván a maga szempontjából ad tájékoztatást. De hogy a tüntetők Izrael-barát jelszavakat skandálnának Iránban, őszintén szólva nehezen tudom elképzelni. Aminek egyik oka, hogy a nyáron Izrael megtámadta Iránt, amely támadásba az Egyesült Államok is becsatlakozott. A 12 napos háborúban száznál több civil áldozat is esett. Viszont a 46 éve az Egyesült Államokban élő trónörökös ebben a helyzetben Izraelbe látogatott és Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tárgyalt, ami az iráni nép számára végképp elfogadhatatlan volt. A monarchiának az iszlám forradalom óta nem sok támogatója volt Iránban. Ennek persze lehet az is az oka, hogy a rendszer ezeket nem engedte szóhoz jutni. Másrészt viszont, amikor az iszlám forradalom zajlott, Irán lakossága 39 millió volt, most pedig 90 millió fölött van.

A lakosság túlnyomó többségének nincsen monarchiaélménye. És nem is akarja, hogy legyen.

De az az igazság, hogy a demokrácia sem a monarchiában gondolkodik, igaz?

— Én még emlékszem arra a bizonyos iráni forradalomra, ami nem iszlám forradalomnak indult, csak megjelent Khomeini és ellopta a show-t. Azt is tudom, hogy előtte a Pahlavi-rendszer sem volt demokrácia. Akik most a sah nevét skandálják, úgy képzelik, hogy visszajön a sah, illetve a fia, a trónörökös, és akkor Irán alkotmányos demokrácia lesz?

— Nem úgy képzelik el, hogy visszajön a sah. Nincs ilyen verzió.

— De lehet hallani, hogy azt skandálják: éljen a király.

— Igen, de erről azt is mondják, hogy azért éltetik a sahot, mert ez egy olyan jelszó, ami a rezsimnek odavág. A sah és az apja a modernizációt felülről akarta rákényszeríteni egy olyan lakosságra, amely sokkal kontervatívabb, a hagyományokhoz ragaszkodóbb, és nagyobb részben vidéken élő lakosság volt. Sokan nem akartak ebben részt venni. Mohamed Reza Pahlavi ikertestvére a visszaemlékezéseiben leírja, hogy amikor az apjuk,

Reza sah azt mondta a feleségének, hogy le kell vennie a csadort a hivatalos eseményeken, az asszony tiltakozott. Azt mondta: „De én nem akarom levenni a csadort, fedetlenül érezném magam.”

Gondoljon bele, hogy ez a modernizáló sahnak a felesége volt, nem egy vidéken élő, visszahúzódó öregasszony. A vallásnak ma is jelentős szerepe van a társadalom életében, még akkor is, ha a fiatalok gyakran lazábban értelmezik. De az emámzádékben, az imámok családtagjainak a sírjánál mindig rengetegen vannak, miközben a mecsetekben, általában jóval kevesebben. De a vallási ünnepek ma is hatalmas tömegekben zajlanak.

— Mennyire töredezett az iráni társadalom? Tudjuk, hogy nemcsak muszlimok élnek ott, hanem több irányzat és más vallások képviselői is.

— Nagyon kevesen. A legfrissebb adatok szerint Irán lakossága ma mintegy 90-92 millió fő. Ebből 89% síita muszlim, majdnem 10% szunnita muszlim, főleg a kurdok és a beludzsok között. Marad egy százalék, amiben zoroasztriánusok (az iszlám előtti iráni vallás követői), zsidók, asszír-káldeus keresztények, valamint északi és déli örmények vannak. A keresztények 300-400 ezren lehetnek, és vannak hírek, melyek szerint megnőtt az áttérések száma. Ez azonban szerintem nem mérvadó. Ami nagyon fontos, hogy

ezt az öt vallási kisebbséget az alkotmány elismeri mint „könyves népeket”, és mindegyikük alanyi jogon küld egy képviselőt az iráni parlamentbe. A zsidók is, bár már csak 10-15 ezren lehetnek.

Működnek a zsinagógáik, békében élnek és gyakorolják a vallásukat, ahogy a keresztények is. Vannak zsidó zarándokhelyek is, például Eszternek és Mordechájnak a sírja Hamadánban, ami mellett egy kis zsinagóga is működik, vagy Dániel próféta sírja, ami szintén zarándokhely, mivel az iszlám minden korábbi prófétát elismer.

— A '79-es forradalomhoz képest most egy lényegesen városiasabb, modernebb társadalom van Iránban. Amit elmondott, abból az tűnik ki, hogy nyugati fogalmakkal nem leírható, ami ott történik. Bármi is lesz a végkimenetel, az valószínűleg nem egy olyan demokrácia lesz, mint amit mi annak tartunk.

— A tüntetésekben nagyon jól látszik, hogy nincs egységes ellenzék, nincs összefogás. Nem úgy zajlanak az események, mint 2022-ben Teheránban, hogy egy helyen összegyűlt mindenki, hanem a város különböző részein, különböző városokban vannak kisebb-nagyobb megmozdulások.

Nincs olyan ellenzék, aki a rendszeren kívülről odaállna.

Az is érdekes, hogy az Amerikában élő iráni diaszpóra túlnyomó része is egyetért azzal, hogy Iránban változás kell, de „el a kezekkel Irántól”, ne kívülről avatkozzanak be.

Mi lehet a megoldás? Azt gondolom, a „reformkommunisták” útja: a rendszerből, belülről jön majd egy másik vezető, és egy lassú átalakulás kezdődik.

Ha valaki azt mondja, hogy nincs semmi átalakulás, az téved, mert nagyon sok minden változik. A síita iszlámban az egyik legfontosabb elem, hogy a vezetőt el kell fogadja a tömeg. Tömegtámogatás kell. Démosz, demokrácia? Nem. De mégiscsak. Például amikor Pezeskiján indult 2024-ben, a rendszer valójában mást preferált volna a második fordulóban. De mivel a többség Pezeskijánra szavazott, ő lett az elnök. Pezeskiján szakmáját tekintve kardiológus, de volt egészségügyi miniszter is, és a Legfőbb Vezető híve, de ennek ellenére egészen más színt hozott. Az iráni vezetők többször is nyilatkozták a napokban, hogy hajlandók tárgyalni a Nyugattal, de csak akkor, ha tárgyaló félként kezelik őket, diktátumot nem fogadnak el. A másik nagyon fontos dolog, hogy

amikor Iránt kívülről támadás éri, és erre a 19. század végétől számtalan példa volt, akkor az irániak összezárnak.

Irán egy nemzetállam. A nyári háború alatt valaki, aki pedig kifejezetten nem szerette a rezsimet, úgy fogalmazott: „We have postponed our anger against the regime.” Most meg vagyunk támadva, most el innen, majd később folytatjuk.

— Tehát még semmi nem dőlt el.

— Én szerintem lassú átalakulás lesz. A gazdasági nehézségek és a mindennapi élet apróságai tekintetében szerintem elég sok változás volt és van. Fiatalodik az ország is.

Kapcsolódó

Vészforgatókönyvvel készül az iráni vezetés: Moszkvába menekülhet a legfőbb vezető

A tüntetések és a gazdasági csőd miatt a legrosszabbra készülnek. A szíriai diktátor, Aszad után Hamenei ajatollah is Oroszországban köthet ki, ha a hadsereg átáll.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Hátsó kertből indult, mára az „ország legkedvesebb minifesztiválja lett” - Zalában bulizva segíthetsz az állatokon

Egy hátsókertes házibuliból két év alatt nőtt ki az "ország legkedvesebb fesztiválja" Zalában. A Pankkutya Fesztivál három nap alatt 40 fellépőt és 50 programot ígér, miközben minden profitját egy állatmenhelynek adja.

KULT

Tiniként lebénult az arca, női cipőket árult, Magyarországon forgatta az első filmjét, és majdnem meghalt a motorján… kétszer is – George Clooney 65 éves

Egy jókora grizzly miatt érkezett a ’80-as évek elején hazánkba, de csalódnia kellett. Később Hollywood legnagyobb sztárja és legkelendőbb agglegénye lett… míg nem „szelídítették”.

KÉK HÍREK

Nyomozás indult a „fekete pufajkások” ellen az Orbán Viktor győri kampányeseményén történtek miatt

A rendőrség eljárást indított Pintér Bence győri polgármester feljelentése alapján ismeretlen tettesek ellen. Az ügy azokat a biztonságiakat érinti, akik Orbán Viktor márciusi kampányeseményén léptek fel a tüntetőkkel szemben.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Lengyel Tamás egyetlen posztban beszólt Rákay Philipnek és Balásy Gyulának is

Új filmjének bejelentése mellett Lengyel Tamás kemény politikai-üzleti utalásokat is tett a közösségi médiában. A színész Rákay Philip mellett Balásy Gyulát és a NER-hez köthető „kitartott oligarchákat” is bírálta.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.

Lengyel Tamás egy keddi bejegyzésben számolt be legújabb filmje, Az örökség elkészültéről. A színész a posztot azzal a felütéssel indítja, hogy „Jó hát nem Rákay Philip volt a producere a nyolc éve dédelgetett filmtervünknek, mert akkor nem annyi lett volna a film költségvetése, mint a producer úr két autója, hanem valószínűleg milliárdos nagyságrend.”

A színész szerint a független filmekkel foglalkozó Vertigo Média látta meg a lehetőséget a projektben.

„Végre elkészült Az örökség című trhillerünk.”

A színész ezután felvetette, hogy vajon az ő alkotásuk sikeresebb lesz-e a kormányközeli producer filmjénél.

Lengyel szerint az biztos, „hogy a filmben, amikor harcolni kell nem egy narrátor érkezik elmesélni, mit kellene látnunk, mint az Aranybullában, hanem komoly verekedés van.”

Az akciójelenetek forgatásának nehézségeiről szólva bevallotta, hogy eléggé megterhelő volt.

A színész a forgatási nehézségeket egy politikai párhuzammal zárta: „Mondhatom, eléggé tele is volt a gatya, mint ahogy Balasy Gyulának tegnap, vagy a többi érdemtelenül, verseny és szakmaiság nélkül meggazdagodott és kitartott oligarchának most.”

A szóban forgó filmben szerepel még rajta kívül többek között Molnár Áron és Mucsi Zoltán is. Az új magyar thriller előzetesét itt lehet megnézni:

Kapcsolódó

Ledarált iratokkal teli kukát fotózott Lengyel Tamás az MTI hátsó bejáratánál

A színész-műsorvezető fotókat tett közzé egy szemetesről, amely tele volt ledarált papírokkal. A képek az állítólag az MTI Fém utcai hátsó bejáratánál készültek.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Angolóráról rohant ki egy 15 éves budapesti diák, hogy megmentse egy férfi életét

A fiú a SzívCity alkalmazás riasztására hagyta el a tantermet, hogy egy közeli parkban segítsen egy eszméletlen férfin. A beteg keringése kétszer is összeomlott, de a fiú a mentők kiérkezéséig folytatta az újraélesztést.

KÉK HÍREK

„Megtörtént az első letartóztatás” - Nagy Ervin feljelentése után házkutatást tartottak és elfogtak egy férfit

A TISZA Párt képviselője arról írt, hogy a Fejér vármegyei rendőrség gyanúsítottként hallgatott ki egy férfit. A politikus a választási kampányban tett feljelentést szavazatvásárlás gyanúja miatt.

KÖZÖSSÉG

128 millió forintot nyert pókeren egy magyar üzletember, az egészet eladományozza

Nagygyörgy Tibor nyerte meg kedden az EPT Monte-Carlo egyik pókerversenyét, 352 ezer euróval lett gazdagabb. A teljes összeget a hátrányos helyzetű gyerekeket támogató Biggeorge Alapítvány az Esélyekért kapja.

SZEMPONT

Geszti Péter elmagyarázza, hogyan kereshetett Balásy Gyula ennyi pénzt, és felteszi a kérdést: hol lehet a többi?

A dalszerző-reklámszakember egy posztban fogalmazott meg súlyos állításokat Balásy Gyuláról. Szerinte a 2015 után bevezetett 15%-os jutalékrendszer torzította a piacot és károsította az államot.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.

Geszti Péter dalszerző-reklámszakember egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben fejtette ki véleményét a kormányzati kommunikációs költésekről és annak vélt rendszeréről. A poszt apropóját az adta, hogy Balásy Gyula, a kormányzati kommunikáció kulcsszereplője egy hétfői interjúban bejelentette, cégcsoportját és magántőkealapokban lévő vagyonának jelentős részét felajánlja a magyar államnak.

Geszti a posztját egy drámai felütéssel kezdi: „Megborult az első dominó. Hamarosan dől a többi is. Szinte magától.” A bejegyzés visszatérő mondata, hogy „Balásy sír”, de a szerző szerint nincs ok az örömre, mert a probléma az egész rendszert érinti. „De mi sem nevetünk” – teszi hozzá.

A dalszerző felidézi, hogy állítása szerint 2015 után az állami reklámtendereken egy fix, 15 százalékos ügynökségi jutalékot vezettek be. Úgy véli, ez az arány „messze fölötte volt a piaci átlagnak, hiszen a nagyobb cégek akár 2-3%-ért is vállaltak ilyen munkát komoly megrendelések esetén”. A poszt írója szerint ez a gyakorlat egyszerre torzította a piacot, károsította meg az államot, és „brutális fix nyereséget biztosított a kijelölt csókosoknak”.

A bejegyzés szerint az állam vált a legnagyobb hirdetővé az országban, ami felveti a kérdést a visszacsorgatott pénzekkel kapcsolatban.

„Adja magát a kérdés, hogy mindazok a cégek, amelyek kijelölésre kerültek, mennyi alkotmányos költséggel kellett, hogy számoljanak, vagyis mennyit kellett visszatömni megrendelőik zsebébe?”

Geszti Péter szerint ezek a „pénzszivattyúk” nélkülözhetetlenek voltak a NER korrupciós rendszerének működéséhez.

A szerző úgy látja, a korábban ismeretlen Balásy Gyula súlytalansága miatt válhatott ideális, problémamentes közvetítővé. „Kellett valaki, aki bevállalta a szakmailag védhetetlen médiaelhelyezéseket, például azt, hogy egy - egy útszakaszon rendszeresen eszetlen mennyiségben jelent meg ugyanaz a plakát.” Ezt a gyakorlatot Geszti „totálisan felesleges pénzszórásnak” nevezi, amely szerinte ráadásul árt az üzenetnek.

A poszt szerint a túlzásba vitt kormányzati hirdetések sokakat elidegenítettek. „A mindent ellepő kormányzati hirdetésektől egyre többen fordultak el undorodva, és az ilyen »túlhirdetés« nemcsak a politika felé terelte a korábban közélettel nem foglalkozó választókat, hanem felbőszítette a későbbi szavazók nagy részét.”

Geszti Péter úgy fogalmaz, a megrendelő ezzel saját magának ártott. A dalszerző szerint a közpénz nem volt szempont. „De a közpénz nem számított, orrán-száján dőlt a propaganda, mert közben csengett a fix jutalék. De kinek?” – teszi fel a kérdést.

A bejegyzés számszerűsíti is a vélt profitot. Azt állítja, Balásy Gyula cégein 2017-től legalább 1200 milliárd forint közpénz folyt át. Ennek 15%-os jutalékát 180 milliárd forintra teszi, majd hozzáteszi: „Ebből 1500 Ferrarit lehet venni. Balásynak egy tucat sincs. Ki járhat a többivel? Egy feltaláló? Egy gázszerelő? Egy utcai harcos?” A legfrissebb sajtószámítások szerint egyébként Balásy államnak felajánlott cégei 2017 óta 92,5 milliárd forint osztalékot fizettek ki.

Geszti Péter szerint a történet a pénzügyi oldalon túl morálisan is siralmas. Felteszi a kérdést, „hogy milyen emberek azok, aki a gyűlöletkampányokat kitalálták, kivitelezték, akik bevállalták a védhetetlent?”

„Mi lehet a lelkiismeretük helyén? Egy széf?”

A poszt konkrét példákat is említ, szerinte voltak, „aki bombákat nyomtattak az utcai hirdetésekre fenyegetésként, és kampányvideókban magyar apákat küldtek AI üzemmódban meghalni egy kitalált és sosem létezett háborús frontra”.

Geszti szerint a kampányok készítői „cselekvő bűntársak lettek abban, hogy szénné abuzálták a magyar társadalmat”. Majd felteszi a kérdést: „És vajon mikor jön el a pillanat, amikor előkerül a rémisztő mondat: parancsra cselekedtem?”

A posztot a refrén ismétlésével és egyfajta figyelmeztetéssel zárja: „Balásy sír. Felkészül Matolcsy, Mága, a tizedes meg a többiek…”

Kapcsolódó

„Tehetségtelen amatőr” – forrong a reklámszakma Balásy Gyula felajánlása után

A NER-közeli reklámvállalkozó hétfőn felajánlotta cégeit az államnak, mire a szakma éles kritikával válaszolt. Szerintük a vállalkozó működése felszámolta a piaci versenyt és százmilliárdos károkat okozott.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Sírva fakadt Curtis a bíróságon, amikor döntöttek a gyilkossággal vádolt testvére ügyében

A rapper és családja könnyekben tört ki a tárgyalóteremben, miután a bíróság döntést hozott. Az ügy most visszakerül a Fővárosi Törvényszékre, új eljárásban, egy másik bírói tanács előtt folytatódik a bizonyítás.

KULT

Rákay Philipék a választás után visszaléptek a mohácsi csatáról szóló filmhez kért támogatástól

Rákay Philip csapata visszavonta a film támogatási kérelmét. A 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket. A forgatókönyv első változatára már kaptak korábban 5 milliót.

KÉK HÍREK

Londonban fogták el a magyar férfit, aki felrobbantotta volna a pesti amerikai követséget

A magyar rendőrség terrorizmus gyanúja miatt körözi Juhász Mihályt, akit a Blikk szerint már le is tartóztattak Angliában. A férfit azzal gyanúsítják, hogy 2023 és 2025 között háromszor is megfenyegette a budapesti amerikai nagykövetséget.

SZEMPONT

Panyi Szabolcs az ukrán arany visszaadásáról: Ez egy újabb beismerése annak, hogy az egész pénzszállítós történet, illetve az arra felhúzott kampány teljes kamu volt

Az oknyomozó újságíró Volodimir Zelenszkij bejelentésére reagált, miszerint Magyarország visszaadta az Oschadbank lefoglalt 82 millió dollárnyi vagyonát. Panyi szerint ez beismeri, hogy a kormány „háborús maffiára” hivatkozó kampány-narratívája hamis volt.

F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 06.

Panyi Szabolcs a Facebookon reagált a hírre, miszerint Ukrajna visszakapta a márciusban lefoglalt készpénzt és aranyrudakat. Az oknyomozó újságíró ebből arra a következtetésre jutott, hogy a szállítmány nem kapcsolódhatott bűncselekményhez, mert akkor a magyar hatóságok nem szolgáltathatták volna vissza. Álláspontja szerint

„ez tehát egy újabb beismerése annak, hogy az egész ukrán pénzszállítós történet, illetve az arra felhúzott kampány teljes kamu volt.”

Az újságíró szerint azonban a pénz visszaadása nem jelenti az ügy végét.

„Csakhogy a történetnek ezzel nincs vége, az ukrán bank és pénzszállítók feljelentései alapján ugyanis zajlanak a nyomozások – mégpedig a finoman szólva is illegálisnak tűnő rajtaütés körülményei, így az ukrán pénzszállítók jogalap nélküli fogvatartása miatt.”

Panyi a posztjában felidézi a történteket. Állítása szerint „Március 5-én a TEK lekapcsolta az ukrán állami Oscsadbank két pénzszállító furgonját Magyarországon, hét alkalmazottat előállított, és kb. 82 millió dollár értékű készpénzt és aranyat lefoglalt.” Hozzáteszi, a kormányzati kommunikáció ezt követően azonnal azt kezdte terjeszteni, hogy a szállítmány illegális és egy „háborús maffiához” kötődik.

Ezzel szemben Panyi négy, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva azt állítja, „a valóságban ez egy politikailag motivált titkosszolgálati akció volt, amelyet Farkas Örs — Rogán Antal kulcsembere, titkosszolgálati államtitkár — személyesen felügyelt,

célja pedig egy Ukrajna elleni konfliktus kiprovokálása volt az április 12-i választások előtt.”

Az oknyomozó szerint a magyar szolgálatok már januártól figyelték az ukrán pénzszállítók útjait. Az eredeti szándék az volt, hogy fegyvereket találnak, amivel egy terrorizmus- vagy fegyvercsempészet-narratívát építhettek volna fel, de ez a terv meghiúsult. Panyi szerint miután ez nem sikerült, egy sebtében kidolgozott megoldás következett: „a NAV-ot kérték meg, hogy pénzmosás gyanúja címén utólag legitimálja az akciót, ami súlyos belső felháborodást keltett a hatóságnál.”

Panyi szerint a művelet szervezői a kudarc ellenére is sikerként tekintettek az akcióra.

„úgy vélik, a razzia hírére tette Zelenszkij azt a kijelentését egy aznap délutáni sajtótájékoztatóján, amelyet Orbán elleni fenyegetésként lehetett beállítani — komoly propagandaajándékként a Fidesz kampányának.”

Azonban Panyi szerint „ez a húzás sem jött be, ahogy az Orbán-rezsim egész ukránozós kampánya egy hatalmas kudarcnak bizonyult.”

Az újságíró azzal zárja posztját, hogy az akciót nem lehet meg nem történtté tenni, és most a magyar igazságszolgáltatáson a sor, hogy kiderítse, kit és milyen felelősség terhel. Az ukrán bank jogi képviselője korábban hivatali visszaélés és terrorcselekmény gyanújával tett feljelentést, a hét ukrán pénzszállító nevében pedig jogellenes fogvatartás és hivatali visszaélés miatt kezdeményeztek jogi lépéseket. Egy másik cikkben Hennagyij Kuznyecov, az Oschadbank munkatársa azt állította, hogy az akció után erőszakkal injekciót adtak be neki.

„Az ügyben annyi egyéni és intézményi szereplő – Miniszterelnöki Kabinetiroda, NAV, TEK, IH, AH stb – érintett, hogy várhatóan lesz elegendő együttműködő tanú és dokumentum az akció részleteinek rekonstruálásához”

- írta zárásként Panyi Szabolcs.

Kapcsolódó

Videó: Így adta vissza Magyarország a lefoglalt aranyat és a pénzt az ukránoknak

A magyar hatóságok szerdán a záhonyi határátkelőn adták át a 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fontos lépésnek nevezte a fejleményt.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Hivatalos: hűtlen kezelés miatt nyomoz a rendőrség Mészáros Lőrinc egyik cégénél

A Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés és versenykorlátozó megállapodás gyanújával vizsgálódik a Mészáros M1 Autókereskedő Kft.-nél. A nyomozás tényét a legfőbb ügyész erősítette meg egy képviselői kérdésre.

KÉK HÍREK

A NAV zárolta Balásy cégének milliárdjait, pénzmosás és hűtlen kezelés a gyanú

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hivatalos közleményben erősítette meg a vagyonbiztosítási intézkedéseket. A nyomozás a NAV pénzmosás elleni irodájának jelzése alapján indult.

KULT

Itt a Tűzben edzett férfi – „Újraélesztette” a Netflix a kultikus akciófilmet sorozatformában, de vajon megérte?

Most Denzel Washington nélkül folytatódik a Man on Fire. A hangulat ismerős, mégis egészen más élményt nyújt, mint az eredeti. Ez az a fajta feldolgozás, ami biztosan reakciókat vált ki. A kérdés csak az, hogy ez előnyére válik-e.

SZEMPONT

„Megmagyarázhatatlan a gazdagodásuk” - Bárándy Péter szerint Orbán és a családja nem úszhatja meg a bíróságot

A volt igazságügyi miniszter az Alaptörvényre hivatkozva fejtette ki, hogy az új, kétharmados többségnek joga és kötelessége a NER struktúráinak felszámolása. Szerinte a Fidesz által bebetonozott tisztségviselők eltávolítása nélkül a megválasztott hatalom működésképtelen lesz.

F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 06.

Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter a Kliktv Mélyvíz című műsorában beszélt a NER bukása utáni elszámoltatás jogi és politikai lehetőségeiről. Az interjúban kitért Balásy Gyula propaganda-vállalkozó vagyonfelajánlására, az igazságszolgáltatási szervek megváltozott hozzáállására, valamint az új, kétharmados többséggel rendelkező hatalom alkotmányos kötelezettségeire.

Balásy Gyula váratlan vagyonfelajánlását Bárándy nem tartja klasszikus vádalkunak. Szerinte az a köznyelvben vádalkuként ismert jogintézmény csak büntetőeljárás keretein belül valósulhat meg.

„Hát ez így nem tud megvalósulni, mert amit az utca népe vádalkuként szokott jegyezni, az a büntető eljáráson belül köthető megállapodás”

– magyarázta, hozzátéve, hogy Balásy ellen egyelőre nincs folyamatban eljárás. Az ügyvéd kétségeit fejezte ki a felajánlott cégek tényleges értékével kapcsolatban is, mivel azok értéke szerinte a korábbi politikai kötődésből fakadt. „Ezeknek a cégeknek az értéke az államhoz, a kormányzathoz, a lebukott párthoz való kötődésből adódott” – állította.

Az én meghatódásomhoz mondjuk az kellene, hogy a magánvagyonát ajánlja föl önkéntes államosításra.

Arra a felvetésre, hogy Balásy védekezhet-e azzal, hogy parancsra cselekedett, Bárándy Péter röviden úgy reagált: „Mondhatja, ha nagyon buta.” A volt miniszter kifejtette, egy valódi vádalku feltétele a beismerő vallomás, amely más bűnelkövetők felelősségre vonását is segíti. „A beismerésével, beismeréséhez kapcsolódóan még szolgáltat a nyomozóhatóság számára olyan ismereteket, olyan adatokat, amelyek nagy valószínűség szerint mások bűnösségének megállapításához bizonyítékokat adnak” – részletezte. Bárándy szerint Balásy esetében a leginkább elvárható az lenne, ha Rogán Antal irányába tenne terhelő vallomást.

„Ebben az esetben valószínűleg az várható el tőle, hogy hogy a Rogán irányába nyisson” – vélekedett.

Bárándy Péter szerint a Sára Botond ellen indult eljárás, bár pitiánernek tűnhet a hét üveg bor miatt, valójában komoly jelzésértékkel bír. Úgy látja, a büntetőjogi súlyt nem az ajándék értéke, hanem a megvádolt személy magas beosztása adja.

Hát szégyenletesen pitiáner a dolog, de egy súlyos büntetőjogi pozícióba viheti az egész ügyet, az, hogy ki kapja, hogy egy milyen beosztású ember kapja.

A volt igazságügyi miniszter szerint ez a lépés a hatóságok részéről egyfajta nyitás a társadalom felé. „Ez inkább a nyomozóhatóság az ügyészség oldaláról egy nyitás. Egy jelzés a társadalom számára, ha úgy tetszik, hogy elindultunk a borzalmas korrupt világ föltárása irányába” – fogalmazott. Az ügyvéd meggyőződése, hogy az igazságszolgáltatás és a nyomozóhatóságok derékhada régóta várta a lehetőséget a bűnök feltárására. „Tanúm van rá, hogy én évek óta védem ebben a rémes rendszerben ezeket a szervezeteket, és őszintén hittel védem őket, hogy főként a bíróságnál, de az ügyészségnél és a nyomozóhatóságoknál is a derékhad azt tisztességgel várta, hogy a bűnöket feltárhassa” – jelentette ki.

A választások utáni társadalmi hangulatot egy politikai diktátor halála utáni felszabaduláshoz hasonlította, a választást pedig forradalomnak nevezte, amelyet a politika iránt addig nem érdeklődő fiatalság nyert meg.

„Ez egy forradalom volt. Forradalom az nem azonos azzal, hogy géppisztollyal lövöldöznek egymásra az emberek, hanem az egy a megszokott társadalmi rendből való fölszabadult kilépés”

– mondta. Bárándy szerint elkerülhetetlen, hogy a NER vezetői és családtagjaik bíróság elé kerüljenek.

Megmagyarázhatatlan a gazdagodásuk. Megmagyarázhatatlan másként, mint hogy bűncselekmények útján gazdagodtak meg.

Az új igazságügyi miniszter személye körüli vitát validnak tartja, és bár a jelölt képességeit nem vonja kétségbe, a családi összefonódást problémásnak látja. „Hogyha egy nepotizmusra épült rendszer leváltásáról van szó, márpedig most arról van szó, akkor az én ízlésem szerint talán egy nagyon-nagyon kifinomult és magas szintre emelt igényességgel kell kezelni az ilyen személyi összefüggéseket, és itt ebben van egy kis hiba” – fogalmazott.

Az interjú végén a volt miniszter Vörös Imre alkotmányjogász gondolataira hivatkozva kifejtette, hogy

az Alaptörvény ellenállási záradéka jogi és erkölcsi alapot ad a NER struktúráinak felszámolására.

„A hatalom kizárólagos birtoklásával szemben mindenki nem csak jogosult, hanem köteles is föllépni minden törvényes eszközzel” – idézte a jogelvet. Szerinte a kétharmados választási győzelem a társadalom részéről ennek a kötelezettségnek a teljesítése, amely felhatalmazást ad az új hatalomnak a Fidesz által bebetonozott tisztségviselők eltávolítására.

Ezeket az embereket el kell távolítani a pozíciójukból, a struktúrát át kell építeni, pont azért, mert erre kapott felhatalmazást az új politikai erő.

Arra a kérdésre, hogy az új hatalom hogyan tudja megvédeni magát a kétharmad csábításától, azt válaszolta, bízik a demokratikus elkötelezettségükben. Ennek bizonyítékát abban látná, ha a „szolgák” eltávolítása után egy olyan struktúrát hoznának létre, amely a jövőben megakadályozza a korlátlan hatalom kialakulását. „Utána létrehoz egy olyan struktúrát, ez már az alkotmányozás kérdése, egy olyan struktúrát, ahol minden igyekezetével azt fogja szolgálni, hogy soha többet ilyen korlátlan hatalomhoz senki ne jusson” – zárta gondolatait Bárándy Péter.

A TELJES VIDEÓ