SZEMPONT
A Rovatból

„Az újszülöttek számára nem az a veszélyes, ha szülésznő segíti őket a világra, hanem az, ha rosszul bánnak velük”

A szülési rendszer tervezett átalakítása akár előrelépés is lehetne, de bármilyen változás előtt egységesen biztonságossá kell tenni az ellátást - mondja Keszler Viktória, a Másállapotot a szülészetben! Egyesület egyik alapítója.


Gyökeresen átalakítaná a szülészeteket a kormány. Az úgynevezett „I. progresszivitási szintű” szülészeti ellátás azt jelentené, hogy a komplikációmentesnek ígérkező szüléseket olyan szülőszobákban végeznék, ahol nem lenne koraszülött-intenzív, neonatológus, újszülött-szakápoló, altatóorvos, valamint intenzív terápiás orvos sem. Baj esetén a kismamákat átvinnék máshová, maxium 30 perc alatt. A feltételrendszert tekintve mindez egy intézményen belüli otthonszülésre hasonlítana, azzal a különbséggel, hogy míg ott kizárólag bábák (szülésznők) vezetik le a szülést, itt szülészorvos azért lenne a helyszínen.

A rendelet-tervezet bírálói szerint az átalakítás veszélyeket hordoz magába, mert váratlan komplikációk bármikor adódhatnak. Támogatói úgy érvelnek, az otthonszülések statisztikái nem mutatják, hogy veszélyes lenne az ilyen feltételekkel történő szülés. Keszler Viktóriával, a Másállapotot a szülészetben! Egyesület egyik alapítójával arról beszélgettünk, mik lehetnek a valódi kockázatok.

– Mit gondolnak a kormány által tervezett módosításról?

– Lehetne ez egy fellélegzés, hogy végre meghallották a társadalmi igényt, az anyák és apák hangját, hogy legyen születésház, köztes választás az otthon és a kórház között, de bennünk elsőre nem tudott a megelégedettség érzése megjelenni. Nem tiszta, hogy ez most a szakemberhiányra adott válasz csupán, mert sokakban felmerült, hogy esetleg a bezárás határán lévő szülészeteket akarnák ilyen módon megtartani. De a rendelettervezetet olvasva kérdés marad az is, hogy

a nők választhatnak-e majd, hogy itt akarnak-e szülni, és hogy itt is szakorvosok lesznek-e akkor, vagy a szülésznői ellátásra építenek?

Ezt azért hozom fel, mert a nemzetközi gyakorlatban a születésház, ami sokunknak eszébe jut az alacsony progresszivitási szintű intézményről, olyan hely, ahol jól képzett, kompetens, számos feladatot önállóan ellátni képes szülésznők dolgoznak, mint az angliai midwife-led unit részlegekben.

– Tehát itt sem nyílna tér a bábáknak?

– A jelek nem errefelé mutatnak. Voltak a múltban is ilyen törekvések, hogy lehetne szülésznői várandósgondozás, nagyobb tere a szülésznőknek, de ezek sem valósultak meg a gyakorlatban, és az intézeten kívüli szülésben dolgozó szakemberek helyzete is nehezített. Azt gondolom, hogy a kompetenciák eloszlása nem változik. A magyar társadalmat inkább az foglalkoztatja, hogy a csecsemők veszélybe kerülhetnek-e egy ilyen rendszerben.

– És veszélybe kerülhetnek?

– Ha az a kérdés, hogy önmagában egy alacsony progresszivitási szint, vagy a szülésznői ellátás veszélyezteti-e az újszülött életét, arra mindenképpen azt mondhatjuk, hogy nem. Ha a szülésznőben gondolkozunk, akkor a szülésznő vagy bába abszolút lehetne az a kompetens szakember, aki képes arra, hogy a fogantatástól a gyermekágy végéig ezt a folyamatot végigkísérje, és az újszülött, illetve még korábban magzat és az édesanya egészségét támogassa. Ezért van fontossága a kockázatbecslésnek, a rizikóbecslésnek. A szülésznő az alacsony kockázatú várandósokat képes teljes körűen ellátni, azaz azokat az eseteket, amikor az édesanya egészséges, és tudjuk, hogy a babának sincs olyan várandósság alatti komplikációja vagy olyan állapota, ami esetleg alacsony születési súlyt, koraszülést, veszélyeztetett állapotot eredményezne. Egy normál várandósság, és egy élettani szülés kísérésére abszolút képes a szülésznő. Ő a kompetens szakember. Ez azért is fontos, mert azt tudjuk, hogy másfajta tudást igényel az élettani folyamatok támogatása, mint a kóros folyamatoké.

Nem minden jó orvos jó szülész, ez más kompetencia.

Tehát az orvos feladata is nagyon fontos, de alapvetően őt arra képezték ki, hogy ezeket a veszélyhelyzeteket felismerje és elhárítsa, és pont miközben ezt elhárítja, esetleg a vajúdást megakaszthatja, vagy az ellátásból fakadhat mellékhatás, kockázat, ami akkor elfogadható, ha komplikációt, súlyos veszélyhelyzetet kell elhárítani, de a normál élettani folyamatokat lassítani vagy terhelni ezzel teljesen felesleges, indokolatlanul végezve pedig ártalmas lehet.

A szülésznő abszolút egy kompetens szakember, aki képes felismerni pont azt, hogy mikor van az élettani folyamatoktól eltérés, akár a várandósság, akár a szülés idején, és számtalan eszköze van, hogy ezt kezelni is tudja.

Zárójelben hozzáteszem, hogy Magyarországon ezekhez meg kéne erősíteni az önállóságukban a szülésznőket, de alapvetően világszerte a szülésznő, mint szakma, abszolút alkalmas arra is egyébként, hogy CTG eredményt értékeljen, szívhang-hallgatást végezzen, tehát megítélje és nyomon kövesse a baba és az anya állapotát, és a szülés után pedig egyértelműen alkalmas arra, hogy a babát megvizsgálja, felmérje az állapotát. Ehhez nem kell egy külön szakember, és egyébként veszélyes is, ha erre az a szakember nem képes, aki világra segíti a babát, mert az azért késlekedéssel járhat, ha oda kell hívni valakit. Tehát fontos, hogy a szülést kísérő szakember, legyen az akár orvos, akár szülésznő, képes legyen az újszülöttet megvizsgálni, és ha szükséges, akkor újraélesztést végezni, és hogy ezt a tudást évente meg is újítsa. Tudjuk, hogy Magyarországon jelenleg egyedül az otthonszülésben dolgozó szülésznők azok, akiknek ezt a vizsgát évente meg kell újítaniuk.

– Elképzelhető, hogy most ez a szemlélet erősödik majd?

– Ebből a rendelettervezetből még bármi is lehet. Nem mondanám azt, hogy nyugodtak lehetünk afelől, hogy ebből nem sül ki nőket és kisbabákat veszélyeztető helyzet, mert ha nem változik meg az ellátás módja, színvonala és fókusza, akkor ez rossz is lehet a nőknek és a kisbabáknak.

De nem attól kell félteni az anyákat és a babákat, hogy nem lesz ott egy neonatológiai team, vagy hogy nincs ott műtő, hanem attól, hogy aki jelen van, az nem felkészült abban, hogy azt az élettani folyamatokat kísérje, felismerje és kezelni tudja a komplikációkat.

De az nagyon-nagyon félreviszi a diskurzust, ha most elkezdjük azt mondani, hogy minden nőnek arra lenne szüksége, hogy műtő legyen mellette, és hogy ott legyen a gyermekorvosi team. Egy ilyen vita újbóli megnyitása visszalépés lesz az időben, hiszen már eleve tudjuk az intézeten kívüli szülés körül lefolytatott társadalmi párbeszédből, hogy ez nem így van. Szerintem fontos kimondani, hogy tudjuk, hogy az újszülöttek számára nem az a veszélyes, ha szülésznő segíti őket a világra, hanem az, ha rosszul bánnak velük, és ha a várandósság alatt nem veszik komolyan az anya jelzéseit, panaszait. Ahhoz számos eszközünk van, hogy a várandósság alatt fel tudjuk mérni, hogy melyik anya-baba páros igényel fokozott gondozást, figyelmet, erre szolgálhat a rizikó becslése például.

– És akkor olyan ellátást tudnak rendelni mellé, amire várhatóan szüksége lehet.

– Igen. Többszintű intézmények vannak a várandósság alatt és a szülés alatt. Ezért fontos a személyre szabott gondozás, és azt mindig elmondjuk, hogy tulajdonképpen

egyet tudunk a szülészeti ellátásról világszerte, hogy attól lesz biztonságos, ha megvalósul az egy szülő nő, egy szülésznő arány.

Ez nagyjából konyhanyelven azt jelenti, hogy lehet nekünk bármekkora teamünk és akárhány szakemberünk és száz műtőnk, de ha az a várandós nem kap személyre szabott gondozást, figyelmet és támogatást, hanem magára hagyják őt a folyamat közben, akkor ez a kockázatos. Ahhoz, hogy ez a személyes gondozás megvalósuljon, elég lehet akárcsak egy szakember is, aki fel van készítve arra, hogy a szülés alatti folyamatokat és a gyermekágy első perceit felkészülten tudja támogatni. Az lenne fontos, hogy mindenki, aki ott van a születés körül, legyen az akár egy szakorvos, akár egy szülésznő, akár egy csecsemős nővér, tehát aki ott van, az mind legyen képes újszülöttet újjáéleszteni. Ennek vannak működő gyakorlatai, amit el lehet és kell sajátítani.

– Önökkel konzultáltak arról, hogy milyen változásokat terveznek?

– Nem, teljesen villámcsapásként ért minket és szerintem mindenkit. Nem feltétlenül az a lényeg, hogy a Másállapotot a Szülészetben! mozgalom tudjon róla, de az rendkívül meglepő, hogy erről sem informális, sem semmilyen csatornán nem tudott senki sem. Pedig az elmúlt pár évben történtek már olyan változások a szülészetben, például a jogviszonytörvény, a hálapénz eltörlése, amikor kiderült, hogy hiába az alapvetően jó cél, előkészítés, egyeztetés nélkül ezek nem hozzák a várt eredményt. Sokan hangsúlyoztuk az elmúlt egy napban, amióta a sajtóban ennek a tervnek híre ment, hogy bármilyen változás előtt egységesen biztonságossá kell tenni az ellátást.

Végre betölthetnénk egy hiányt, ami eddig nem volt, és lehetne egy olyan ellátási szint, ahol az alacsony kockázatú várandósok méltó, tiszteletteljes, támogató ellátást kapnak, azonban az ellátás jelen állapotában nem alkalmas erre.

Nem ócsárolni akarom a szakembereket, de nagyon sok minden hiányzik ahhoz a képzésekben, munkakörülmények terén, a szakmai felügyeletben, az irányelvekben, hogy a szakemberek a tudásuk legjavát tudják nyújtani, és az ellátás biztonságos legyen.

– Amennyiben ez egy TB által finanszírozott ellátás lenne, eközben fizetni kell a hasonló feltételeknek megfelelő, hasonló ellátást igénylőknek, akik ezt az otthonukban veszik igénybe. Mire föl ez a különbség?

– Az alapvető jogok biztosa kimondta, hogy nem teljesíti az állam a várandós nők önrendelkezési jogának védelmével összefüggő kötelezettségeit akkor, amikor

az intézményi szülést teljes mértékben, az intézményen kívüli otthonszülést viszont egyáltalán nem finanszírozza a társadalombiztosítás, így nem teljes a választás szabadsága.

Holott az minden magyar nőnek joga lenne, hogy megválaszthassa a szülése helyszínét. Az állam az egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos teherbíró képesség korlátosságára hivatkozott, amit akkor az ombudsman elfogadott, de kimondta, hogy az államnak meg kell teremtenie a várandós nő számára az érdemi választás lehetőségét, ahhoz jogilag biztonságos környezetet, valódi alternatívát kell nyújtania, és nem tántoríthatja el indokolatlan adminisztratív és pénzügyi akadályokkal. Nem az én asztalom eldönteni, hogy más-e a tervezett ellátás, mint az intézeten kívüli szülés, de ez mindenképpen vet fel kérdéseket, hogy ha most ugyanazokkal a feltételekkel a nők hasonló ellátást igénybe vehetnek intézményen belül, akkor miért nem kaphat TB finanszírozást az intézeten kívüli szülés. Ha itt majd hiányzik az, amit sokan a kórház plusz előnyének tartanak, a műtő vagy a neonatológus, akkor valóban ez még inkább felveti ezt a kérdést. Eddig is probléma volt, hogy az intézeten kívüli szülés nem támogatott, de innentől kezdve még érthetetlenebb.

– Most, hogy ez a tervezet kikerült, kezdeményeztek-e valamilyen szakmai egyeztetést ezzel kapcsolatban?

– Ez egy nagyon friss fejlemény. Az elmúlt egy napban nem írtunk a minisztériumnak. Ahogy jeleztem, folyamatos egyeztetésben vagyunk, tehát már van eleve pát futó ügy, ami miatt többször jeleztük, hogy jó lenne egy asztalhoz ülni, de könnyen lehet, hogy a következő napokban ezt újból megtesszük, hiszen ez alapvető igényünk.

Azt már számtalanszor elmondtuk, ha az ellátást változtatni akarják, akkor a nőket, mint érintetteket jó lenne bevonni.

Most azt látjuk, hogy azon vitatkoznak a szakértők, hogy ebbe bele fog-e halni az újszülött, vagy sem. Sajnos ez egy nagyon könnyen átpolitizálható téma, mert az újszülött egészségére hivatkozva nagyon könnyen egymásnak esnek felek, és nagyon könnyű féligazságokat mondani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
ÁSZ-elnök: Nem mondok le, és nincs alkotmányos mód az eltávolításomra
Az Állami Számvevőszék elnöke kijelentette, hogy nem távozik posztjáról. Windisch László szerint alkotmányos lehetőség sincs az eltávolítására, és visszásnak nevezte, hogy egy kormányt ellenőrző szerv vezetőjét akarja leváltani a kormány.


Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a 24.hu gazdasági podcastjában, a Dellában beszélt arról, hogy nem áll szándékában lemondani, miután Magyar Péter miniszterelnök több állami vezetővel együtt őt is erre szólította fel, sorozatosan. Az interjúban kifejtette, hogy a mindenkori kormánnyal való konfliktus a munkájának természetes velejárója, és alkotmányos úton nem lát lehetőséget az elmozdítására.

Arra a kérdésre, hogy lemond-e, vagy megvárja, míg a kormány gondoskodik az eltávolításáról, Windisch László azt válaszolta:

„Egyik sem, tehát nem gondolom, hogy jó döntés lenne lemondani, és azt sem gondolom, hogy ilyen eltávolításra sor fog kerülni. Hiba lenne a mindenkori ÁSZ-elnöknek amiatt lemondani, ahogy a mindenkori miniszterelnök éppen felszólítja lemondásra”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy az ÁSZ elnökének munkája szükségszerűen együtt jár a konfliktusokkal.

Szerinte a dolgok normális menete, hogy vitája van a mindenkori kormánnyal, és nem biztos benne, hogy kényelmesebb lenne a helyzete, ha másképp alakult volna a választás.

Emlékeztetett, hogy az előző kormánnyal is voltak nézeteltérései, például a pályaudvarok privatizációjának akadályozása vagy a külügyminisztérium támogatásainak kritikája miatt.

Windisch László szerint az, hogy a Tisza-kormány le akarja cserélni a kulcspozícióban lévő állami hivatalnokokat, nem magyarázható pusztán azzal, hogy az ÁSZ „tüske a köröm alatt”. Furcsának és rendkívül érdekesnek nevezte azt a helyzetet, hogy a választások előtt sokat emlegetett nevek helyett hirtelen olyan intézményvezetők váltak a „nép fő ellenségeivé”, akikről az állampolgárok többsége korábban talán nem is hallott.

„Egyszer csak Sulyok Tamás lett a közellenség, Windisch László, Rigó Csaba Balázs, Péterfalvi Attila, Koltay András… Én azt mondom, hogy ez egy rendkívül érdekes szituáció, nagyon furcsa szituáció.”(...) Nem gondolom, hogy attól lenne jobb a magyar államműködése, hogy ezeken a pozíciókon erőltetett váltás történik”.

Sulyok Tamás eltávolításáról nem akart keményebb véleményt megfogalmazni, de annyit elmondott „Szerintem sokat veszített azzal az ország, hogy már nem ő a köztársasági elnök.” Majd az Állami Számvevőszék ügyeire visszatérve arról beszélt, hogy

Szerinte alkotmányos mód nincsen az eltávolítására.

Hangsúlyozta, hogy az elnököt az Országgyűlés 12 évre választja, és éppen a hosszú ciklus és az alkotmányos garanciák teszik lehetővé, hogy a szervezet és annak vezetője tolerálni tudja a kormánnyal való konfliktusos helyzeteket.

Azt is megjegyezte, hogy a lemondásra felszólító üzenet a sajtón keresztül érkezett a miniszterelnöktől, azóta semmilyen más megkeresés nem történt.

Az ÁSZ működését érő kritikákkal kapcsolatban Windisch László kifejtette, hogy a szervezet nem bűnüldöző szerv, hanem egy auditintézmény, amelynek eszköztára egy könyvvizsgáló cégéhez hasonlít. Elismerte, hogy a közpénzek elköltése körül számos probléma merült fel, de szerinte az ÁSZ-nak nem feladata minden egyes ügy feltárása.

„Az ÁSZ-nak alapvetően nem az a dolga, hogy egyedi bűncselekmények után nyomozzon, ezekre vannak intézmények, a bűnüldöző intézményektől kezdve, vagy akár az Integritás Hatóság” – szögezte le.

Windisch László szerint a kormányváltás utáni politikai nyomásgyakorlásnak rossz az optikája, mivel az ÁSZ éppen vizsgálja a választáson induló pártok, köztük a Tisza Párt kampányköltéseit is.

„Szerintünk kifejezetten visszás, egy olyan intézmény vezetőjét, vagy magát az intézményt támadni, aki egyébként éppen ellenőrzést folytat a kormánypárttal szemben” – mondta.

A 2022-es választás kampányfinanszírozási vizsgálatával kapcsolatban, ahol a Fidesznél nem találtak szabálytalanságot, úgy reagált, hogy a hatpárti összefogás esetében sem állapítottak meg többet, mint amit a pártok magukról állítottak. A kampányfinanszírozás ellenőrzését egyébként rendszeridegen feladatnak tartja, amelytől szívesen megszabadulna, mivel az szerinte már nem pénzügyi, hanem politikai minősítést igénylő kérdéssé vált.

Az interjú végén a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak ügye is szóba került. Windisch László egyébként az ÁSZ-elnökség előtt a Matolcsy György vezette jegybank alelnöke is volt 2013 és 2019 között. Elmondta, semmilyen új információja nincs a tavaly januári feljelentésük nyomán indult nyomozásról, de megemlítette, hogy az ügyészség nemrég házkutatást tartott az ÁSZ-nál, és iratokat foglalt le. Úgy véli, az ügyet nem lehet eltussolni. A büntetőjogi felelősséggel kapcsolatban kifejtette:

„mi azt gondoljuk, hogy a hűtlen kezelésnek a gyanúja az mindenképpen fennáll, de a hűtlen kezelésnél, hogy volt-e felbujtó kívül, a rendszeren kívül, azt nem tudom.”

Hozzátette, a jogi felelősség elsősorban az alapítványok kuratóriumait és felügyelőbizottságait terheli. Saját szerepéről az alapítványok létrehozásában elmondta, hogy akkoriban jó jogi megoldásnak tartotta, de a későbbi rossz befektetési döntések és a vagyon értékcsökkenése miatt semmilyen felelősséget nem érez.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vitézy Dávid szerint komoly veszélyben vannak az uniós pénzek, miután a Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordult
Ha az Alkotmánybíróság augusztus végén megsemmisítené az uniós pénzek hazahozatalához szükséges jogszabályokat, vagy visszadobná a parlamentnek, az az augusztus 31-i szupermérföldkő miatt komoly kockázatot jelentene - mondta a közlekedési miniszer a Válasz Podcastban.


Vitézy Dávid, a TISZA-kormány közlekedési és beruházási minisztere a Válasz Podcastban beszélt többek között arról, hogy a Fidesz az Alkotmánybíróságnál próbálja elérni az uniós források hazahozatalát lehetővé tévő törvénycsomag megsemmisítését. Szerinte ez a lépés Orbán Viktor tusványosi beszédével van összhangban, amely egy gazdasági összeomláson keresztül vizionálta a Fidesz visszatérését.

„Megpróbálják elérni, Polt Péter segítségével valószínűleg, hogy az uniós pénzeket Magyarország elbukja, és az így létrejövő gazdasági nehézségeket megpróbálják a kormány nyakába varrni” – jelentette ki.

Vizézy szerint mindez azt jelzi, hogy a Fidesznek „a magyar emberek érdeke nem számít, csak a politikai szempont számít számukra.”

„Olyasmiket támadnak, hogy nem volt elég a társadalmi egyeztetés szerintük, ami mondjuk pont a Fidesz szájából azért viccesen hangzik, de nem is igaz. A másik, hogy a vagyonyilatkozatok kapcsán szerintük a magyar alkotmányos keretek közé nem fér bele az a szigorítás, hogy ha az Integritás Hatóság egy politikus feleségének a vagyonyilatkozatában hibát talál, elhallgatott nyaralót, kastélyt, jachtot, akkor kezdeményezheti az adott politikus tisztségétől való megfosztását” - részletezte. Emellett a kekvák felszámolását is kifogásolják.

Vitézy szerint ha az Alkotmánybíróság augusztus végén megsemmisíti a törvényt, az ország az összes helyreállítási alapból származó forrást elveszítheti, mert augusztus 31-e az egy szupermérföldkő. „Ha azt nem teljesítjük, akkor minden uniós pénzt bukunk.”

Mivel ez egy szakágazati törvény, itt egy létező alkotmánybírósági jogkör alapján próbálkozik a Fidesz - magyarázta a miniszter. Vitézy szerint ha az Alkotmánybíróság „mondvacsinált okokból, politikai motivációból” megsemmisíti ezeket a törvényeket mondjuk augusztus 28-án, ami a nyári szünet vége az Alkotmánybíróságon, akkor három nap alatt lehetetlen őket újra elfogadni, és el tudják azt érni, hogy ne legyenek hatályban augusztus 31-én.

„Akkor nagy baj van, mert az augusztus 31-i határidő nem nekünk szól, ez mind a 27 tagállamban így van.”

Szerinte emiatt már az is órási problémákat okohat, ha visszadobják a jogszabályokat egy újabb parlamenti körre.

Vitézy szerint „az a kérdés, hogy esetleg van-e egy olyan fideszes összjáték, ahol a tisztségét egyébként rövidesen elvesztő, a Fidesz által kinevezett alkotmánybírók és a Fidesz politikusai összejátszhatnak ebben az ügyben. Itt ez a valós veszély és az uniós pénzek kapcsán egy komoly kockázat.”

„Én soha nem használtam a hazaárulás szót, mert a politikában túlhasználtnak tartom, de ez tényleg ott van, hogy már nem jut más szó eszembe” – fogalmazott a miniszter.

A Válasz Podcastban emellett szó esett arról is, hogy a fideszes gazdasági körök próbálkoznak-e rajta keresztül befolyást szerezni a Beruházási és Közlekedési Minisztériumban. A miniszter a kérdésre határozott nemmel válaszolt. Szerinte épp az ellenkezője történik, és a NER-közeli cégek inkább panaszkodnak a tárcája által képviselt „kőkemény közérdek-érvényesítés” miatt.

Ezt alátámasztandó említette a Mohácsi híd építésének felfüggesztését és azt, hogy a Duna Aszfalt Zrt.-től visszakövetelik az előleget, valamint azt, hogy az M86-M87-es gyorsforgalmi út fejlesztésére a Mészáros-csoport által tett 800 milliárd forinttal túlárazott ajánlatot sem fogadták el.

A miniszter szerint a tárcájánál folyamatosan „komplett temetők esnek ki a szekrényekből”, és már több büntetőfeljelentést is tettek, de a nagy ügyek feltárása több időt igényel.

Elmondása szerint nem akarnak elhamarkodott, sajtóhíreken alapuló feljelentéseket tenni, hanem alaposan, belső vizsgálatokkal készítik elő azokat.

Több folyamatban lévő vizsgálatot azért megnevezett: a Lázárinfók szervezése körül például szerinte több mint 150 millió forint értékben használtak minisztériumi eszközöket és állami erőforrásokat, miközben azt állították, a miniszter saját zsebből fizeti a rendezvényeket.

Az autópálya-koncesszió ügyében egy olyan szerződésmódosítást vizsgálnak, amelyben az állam a háborús helyzetre hivatkozva több ezer milliárddal emelte meg a koncessziós díjakat, átvállalva Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégeinek minden kockázatát.

Vitézy Dávid beszélt Lázár sajátos munkamódszeréről is. A miniszter hétvégente szerette az ügyeket intézni.

Vitézy szerint egy kollégája elmondta, hogy hétvégénte 24 órás ügyeletben kellett rohangálnia vidékre, hogy a postát hozzák-vigyék Lázár János és a minisztérium között. „Ilyen kis buszok jöttek-mentek Hódmezővásárhely vagy a kastély között”, mert Lázár akkor szeretett dolgozni. Ott „firkálta rá” a papírokra, mivel mi legyen.

Ezekből derült ki például, hogy az M6-os autópálya egy szakaszának üzemeltetését Lázár János a minisztériumi javaslatokkal szembe menve, verseny nélkül, háromszoros áron adta oda a Mészáros-Szíjj koncessziós cégnek, pedig megbízhatták volna a régi koncesszort is harmadannyiért, vagy megcsinálhatta volna a feladatot maga az állam.

„Az ilyen döntéseknél azért nehezen tudom megtalálni a közérdeket” – mondta Vitézy.

Vizsgálják a MÁV haváriaközpontjának egy bérelt irodaházba költöztetését is, ami a miniszter szerint vagyoni hátrányt okozott a cégnek, és amire Lázár János részvényesi utasításban kötelezte a vasúttársaságot.

A miniszter szerint a HÉV-járművek cseréje is azért csúszik éveket, mert a 2022 és 2026 közötti időszakban „eltékozolt, elfecsérelt négy év” alatt Lázár Jánosék leállították a beszerzést. A járművek így legkorábban 2030-ban érkezhetnek meg.

A Baross Gábor Tervvel kapcsolatban elmondta, a 3550 milliárd forintos keretösszeg a teljes magyar vasúti hálózat osztrák szintre hozásához szükséges összegnek nagyjából a harmada, de reális első lépés. A program végére szerinte látványos javulás lesz tapasztalható, de hozzátette: „még ekkor is bőven lesz olyan vasútvonal, ahol ha kimegyünk és csinálunk egy videót, akkor úgy fog tűnni, mintha megállt volna az idő 1960-ban.”

A közbeszerzéseket a korábbinál sokkal szigorúbb, több hazai és nemzetközi szervezet által felügyelt rendszerben fogják lefolytatni, ami kihívás elé állítja majd a pályázókat.

„Azért ezek a cégek nem éles versenyhelyzetre lettek felépítve. Erre az építőipart nem arra trenírozták, hogy éles versenyben helytálljon és olcsóbb legyen, mint mindenki más” – állította.

Vitézy Dávid beszélt a 2022-es államtitkári időszakáról is, amikor szerinte tudatosan elvonták tőle a pénzköltéssel kapcsolatos feladatokat, mivel nem volt a „bizalmi kör része”. Állítása szerint minden beruházási ügy Lázár Jánoshoz került, akivel már akkor komoly konfliktusai voltak a vasúti beruházások leállítása miatt.

Kijelentette, hogy soha nem kényszerítették bele olyan döntésekbe, amelyeket ma már bánna, és biztos benne, hogy nem fog előkerülni olyan általa aláírt papír, amivel később gond lehetne.

„A politikában, ahogy valaki bekerül egy minisztériumba, és folyamasan tíz- és százmilliárdos ügyek kerülnek elé, egy pillanat alatt el tud jutni oda, hogy úgy érzi, ha tíz- és százmilliós történetekre egyszerűen nincs ideje, aláírja, inkább menjen, de nem mélyül el benne. Én sosem voltam ilyen” - állította.

Szerinte ez még akkor alakult ki benne, amikor a BKV-ügyeket vizsgáló bizottság tagjaként látta, hogyan játszottak ki a vállalattól 10 és 100 milliókat. „Láttam, hogyan került börtönbe egy csomó középvezető a BKV-ból. Akikről egyébként én nem gondolom azt, hogy úgy mentek be reggel dolgozni, hogy ők lopni fognak, és nem is gondolom, hogy maguknak loptak. De olyan helyzetekben keveredtek bele, ahol politikai megfelelési kényszerből sorban irattak velük alá olyan dolgokat, amiket nem kellett volna.”

Ő ebből tanulta meg, hogy „észnél kell lenni, hogy nem szabad belemenni abba, hogy egy politikai hangulat miatt olyan dolgokat aláír az ember, amiket utána nem tud vállalni.”

„Mindenki vizsgált mindent. Az én BKK-s papírjaimat, azt, hogy mit írtam alá, azt már a Tarlós is végigvizsgálta ötször... aztán a kampányban a Karácsonyék is végigvizsgálták ötször” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Lázár János minisztériuma is átvilágította a Budapest Fejlesztési Központnál végzett munkáját, de soha nem találtak semmit.

A jövőbeli politikai terveit firtató kérdésre, miszerint egy előrehozott választáson elvállalná-e a főpolgármester-jelöltséget, Vitézy Dávid azt mondta, ez a dilemma most nem aktuális, és jelenleg miniszterként tud a legtöbbet tenni Budapestért.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Aszódi Attila: Nagyon kiélezett a helyzet, korlátozhatják a lakosság áramfogyasztását is Paks kiesése miatt
A BME egyetemi tanára szerint gördülő áramszünetek jöhetnek, amikor egyes körzeteket pár órára lekapcsolnak naponta az áramellátásról. A súlyos helyzet akár egy hónapig is eltarthat. A paksi atomerőmű hűtése nincs veszélyben, az újraindítása viszont bonyolult lesz.
MTI/Sóki Tamás - szmo.hu
2026. július 31.



Aszódi Attila, a Paks II. beruházás korábbi kormánybiztosa, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára kedden az Egyenes Beszédben beszélt arról, hogy a következő napokban teljesen leállítják a Paksi Atomerőművet.

Arra a kérdésre, hogy a leállás bekövetkezte után lesz-e elegendő villamos energia az országban, a szakember úgy felelt: „Nem tudom megmondani”.

Aszódi Attila szerint rendkívül nehéz időszak következhet, amelynek a hosszát sem lehet megbecsülni.

Úgy látja, a helyzetet több tényező is súlyosbítja: a vízügyi szakemberek továbbra is csökkenést jeleznek előre a Duna vízállására vonatkozóan, miközben egy komoly hőhullám éri el a Kárpát-medencét, ami a légkondicionálók használata miatt extra fogyasztást jelent. Hozzátette, hogy a romániai cernavodai atomerőművet már leállították, ezzel 1400 megawatt kiesett, és további termelőkapacitások is kiestek a régióban. Ráadásul hiányzik 400 megawatt termelőkapacitás a Százhalombattai Erőműben is.

„Nagyon reméljük, hogy sikerül ezt a nehéz időszakot átvészelni, de azt sem tudjuk, hogy milyen hosszú lesz az időszak. Akár több hét, vagy egy hónap is lehet” – mondta.

„Korábban azt tapasztaltuk, hogy ezek a alacsony dunai vízállások elkezdődnek nyáron, és aztán akár szeptember-október időszakában is még fennállhatnak, szóval nagyon-nagyon kiélezett helyzet van.”

A szakértő szerint az sem biztos, hogy a kieső energiát importból lehet majd pótolni. Arra a felvetésre, hogy a leállás miatt szükségessé váló, tízmilliárdos többletköltséget okozó áramimportra lesz szükség, Aszódi úgy reagált, ez csak akkor jelent megoldást, ha a régióban lesz elegendő villamosenergia.

„Ha a többi országban is hasonló helyzet lesz, akkor kevéssé valószínű, hogy a teljes importigényünket ki fogja tudni elégíteni a piac. Meglátjuk, ezek annyira bizonytalan tényezők, hogy ezekre ma nem tudunk hitelt érdemlően választani” – fogalmazott.

Rámutatott, hogy a környező országokban is hőség lesz, ott is működni fognak a légkondicionálók, és az ottani erőművek is korlátozottan üzemelhetnek, emellett a nagy melegben megnő az üzemzavarok és a hálózati eszközök meghibásodásának esélye is.

A lehetséges állami és lakossági intézkedésekkel kapcsolatban elmondta, a MAVIR Zrt. kezében a nagyfogyasztók önkéntes korlátozásra való felkérésénél drasztikusabb eszközök is vannak. Amennyiben felborul a termelés és a fogyasztás egyensúlya, a MAVIR jogosult a nagyfogyasztókat, például akkumulátorgyárakat vagy vegyi üzemeket lekapcsolni a hálózatról.

Aszódi szerint annak sem nulla a valószínűsége, hogy a lakosság korlátozására is sor kerüljön. „Úgynevezett gördülő áramszüneteket valósítanak meg ilyenkor, ez számos országban bekövetkezett már.”

„A gördülő áramszünet azt jelenti, hogy bizonyos fogyasztói körzeteket kikapcsolnak 1-2-3 órára, és aztán utána ott visszakapcsolják az áramot és egy másik fogyasztói körzetet kapcsolnak le, azért, hogy mondjuk a hűtőgépek ne olvadjanak le, vagy ne legyen lehetetlen a lakosságnak a kiszolgálása.”

A szakember beszélt arról is, mi történik az atomerőművel, ha az egészet leállítják, ami Magyar Péter csütörtöki bejelentése szerint 24-72 órán belül elkerülhetetlen lesz.

Aszódi szerint a leállított blokkokat is folyamatosan hűteni kell. Az atomerőmű leállítása nem jelenti azt, hogy a biztonsági rendszerek működéséhez ne lenne elegendő víz. Sőt, „az üzemi szivattyúk leállítása azt jelenti, hogy a biztonsági hűtővízrendszer szivattyúinál egy picivel magasabb vízszint jelentkezik” - magyarázta. A biztonsági hűtővízrendszer szivattyúi ráadásul mélyebben vannak telepítve.

„Hogyha még ez alá, a kritikus szint alá is menne a vízszint, akkor pedig jön egy olyan védekezési fokozat, amikor úszószivattyúkat helyeznek üzembe. Ez a vízügyi szakemberek által odatelepített és működtetett dízelmeghajtású szivattyúkat jelent” – magyarázta. Ezek a szivattyúk a víz felszínén úszva követik a vízszint csökkenését, és be tudják táplálni a szükséges hűtővizet a biztonsági rendszerekhez.

„Ez egy nem kedvelt, de lepróbált és működő megoldás. Ez tulajdonképpen a 2001-es célzott biztonsági felülvizsgálat során be volt mutatva, hogy ez a megoldás működik, többször le lett próbálva” – tette hozzá.

Emellett az erőműnek más hozzáférési lehetőségei is vannak,  léteznek kutak, amelyekből egészen mélyről lehet vizet vételezni.

Az atomerőmű újraindítása sem egyszerű folyamat Aszódi Attila szerint. Azt, hogy mennyi ideig tart, befolyásolja a leállás hossza és a villamosenergia-rendszer állapota. Ez lehet néhány nap, de akár egy hét is. „Itt az okozza a kihívást, hogy magához a visszainduláshoz egyrészt nagymértékű villanyra, másrészt pedig gőzre van szükség, tehát ez egy bonyolult procedúra” – mondta.

Kiemelte, hogy bár a blokkonkénti újraindításra van gyakorlat, a teljes telephely leállás utáni újraindítása példátlan.

„Erre ki vannak dolgozva a protokollok, de hát senki nem próbálta még, úgyhogy ebben lehetnek műszaki nehézségek.

A teljes interjú

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Jámbor András: Orbán Viktor egyik legbutább felszólalása mutatja meg, miért szárad ki az ország
A politikus egy Facebook-posztban bírálta a kormány vízgazdálkodási politikáját. Jámbor Orbán Viktor egy 2023-as parlamenti kijelentését idézte fel a mostani hőhullám és vízhiány apropóján.
F. O. - szmo.hu
2026. július 30.



Jámbor András a közösségi oldalán tette közzé gondolatait az aktuális hőség és aszály kapcsán.

„Így, a nagy melegben, amikor a fél ország kiszáradt, eszembe jutott Orbán Viktor méltán egyik legbutább felszólalása, amely tökéletesen mutatja, miért tartunk a vízgazdálkodásban, az aszály és a klímaválság elleni védekezésben ott, ahol tartunk.

Három éve volt, amikor Orbán azt mondta nekünk, hogy azért van vízfeleslegünk, mert több víz folyik ki az országból, mint amennyi befolyik.”

Jámbor posztja Orbán Viktor egy 2023. május 8-i parlamenti felszólalására utal. A miniszterelnök akkor, az azonnali kérdések órájában egy képviselői kérdésre reagálva azt mondta: „nekünk az a bajunk, hogy több víz megy ki az országból, mint amennyi bejön.” A kijelentés többször hivatkozási ponttá vált a vízgazdálkodás körüli politikai vitákban.

A kormányzati kommunikáció később változott; 2025-ben már arról beszéltek, hogy a vízvisszatartási intézkedéseknek, például csatornák és tározók fejlesztésének köszönhetően „ma már kevesebb víz folyik ki az országból, mint amennyi beérkezik”.

Június végén Zala vármegyében több településen is vízkorlátozást kellett elrendelni, és lajtos kocsikkal kellett biztosítani az ivóvizet a lakosságnak.

Szakértők szerint az ilyen helyzetek kialakulásában a hálózati veszteségek és a fogyasztási csúcsok mellett a rendszerszintű problémák is szerepet játszanak, ami miatt a jelenlegi mezőgazdasági modell egy aszálykatasztrófa idején fenntarthatatlan.

Maga Orbán Viktor is árnyalta a kérdést idén márciusban, amikor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eseményén úgy fogalmazott: „Magyarország elvileg édesvíz-nagyhatalom. Csak nem jól csináljuk”, elismerve a rendszerszintű javítások szükségességét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk