SZEMPONT
A Rovatból

„Az összes beiskolázási költségünk egy lakat volt a lányom iskolai szekrényére” – Etelkáék Svédországig vitték a gyerekeiket

Etelka és férje három gyerekkel lépték át a határt, és telepedtek le az oktatási szempontból mintaországnak számító Svédországban. Történetükön keresztül bepillanthatunk az ottani óvodák, általános iskolák, középiskolák életébe, de még a felnőttoktatásba is.

Link másolása

A 38 fejlett országot, köztük Magyarországot tömörítő OECD friss, az oktatás helyzetét bemutató jelentése szerint a svéd tanárok kezdő fizetése évi 45.000 dollár (jelenlegi árfolyamon 16,6 millió forint) körül mozog.

Egy másik mutató szerint a svéd oktatásból kikerülő gyerekek vállalják a legtöbb demokratikus szerepet felnőttkorukra a társadalomban.

Ebbe beletartozik az önkéntes munkában való részvétel, bizonyos termékek bojkottálása és a sokszínű politikai véleménynyilvánítás is. Mindkét listán Magyarország az utolsó helyen áll. Új sorozatunkban most azt néztük meg, hogy milyen belülről ez a bizonyos svéd oktatási rendszer.

Etelkáék három gyerekkel költöztek el az országból, mert egy jobb jövő reményét szerették volna nyújtani a magyar kilátástalanság helyett.

– Mikor költöztetek ki?

– Augusztusban kezdtük meg a harmadik évet.

– Három gyerekkel indultatok neki, óvodás, általános iskolás és középiskolás is van köztük. Otthon tehát kipróbáltátok már mind a háromféle oktatási típust.

– Öt gyermekem van, úgyhogy bőségesen ismerem a magyar oktatási rendszert. Jó ideje számítani lehetett rá, hogy ez a jelenlegi összeomlás bekövetkezik. Nagyon sokáig elhúzódott, mire valódi társadalmi figyelmet kapott az oktatás tarthatatlan helyzete. Ez az egész nagyon nem most kezdődött. És végül ez volt az, ami elindított minket Magyarországról.

– Mi adta a végső lökést?

– Inkább egy folyamat volt. Jártunk kis, falusi iskolába Borsod megyében, ott a gyereket arra kérte a tanár, hogy árulja be, hogy melyik gyerek mit csinál délután, aztán majd azt a tanóra keretében a diákok orra alá dörgölné. Innen átmenekítettük őt egy alapítványi iskolába, amiért fizettünk is nagyon rendesen. Ott sem az iskola pedagógiai módszerével volt gond, hanem a felkészületlen tanárokkal.

Aztán jött a Covid, és végiggondoltuk, hogy mi lesz a kicsikkel. Nulla lehetőséget láttunk. Ekkor néztünk körül a nagyvilágban.

Ehhez még hozzátett a politikai közeg, amit láttunk, amit tapasztaltunk otthon magunk körül, és nem akartuk, hogy a gyerekeink ebbe nőjenek bele, ez legyen a norma, mert sajnos úgy látom, hogy sokaknak, akik otthon maradnak, ez lesz a norma. Sokan szemet hunynak minden felett, működik a kéz kezet mos elve. És ami kicsiben, az nagyban. Azt mondtuk, ne ebben nőjenek fel a gyerekeink. Pedig ami azóta történt, arra nem is számítottunk. Úgy láttuk, hogy nincs más út, mint külföldre menni velük.

– Miért pont Svédországot választottátok?

– A férjem jól beszél angolul, én inkább németül. De ő nem szerette azt a nyelvet, így az a közösség kiesett. Angliát kilőttem én, viszont a férjem élt Finnországban egy fél évet az Erasmus program keretében, és nagyon tetszett neki Skandinávia. Alaposan utána olvastunk az iskolarendszereknek, és maradt Finnország és Svédország. A férjem több helyre is pályázott, Svédországból reagáltak a leggyorsabban. A pályázat beadásától a szerződéskötésig két hónap se nagyon telt el. Szinte még fel sem fogtuk, el is dőlt a dolog és már költözünk is.

– Akkor az ő szakmája nagyon kapós...

– Programozó.

– A tanévet már kint kezdtétek. Segített valaki megtalálni az új oktatási intézményeket, vagy egyedül jutottatok be a megfelelő óvodába, iskolába?

– Ez különös dolog, mert a férjem épp egy olyan céghez került, amely az iskolai adminisztrációs rendszereken dolgozik, így aztán nagyon gyorsan volt belső információnk arról, hogy mit hogyan kell csinálni. De a rendszer egyébként nagyon egyszerű, az önkormányzatnál kell jelentkezni, vagy ahogy mi csináltuk, beballagtunk a legközelebbi iskolába, és jeleztük, hogy szeretnénk, ha felvennék a gyerekeket – és felvették a gyerekeket.

„Nem gondoltam, hogy itt leszek 46 évesen, és arra fognak bíztatni, hogy tanuljak tovább” - meséli Etelka.

Iskolába kötelező járni, sőt azt sem várták meg, hogy legyen személyi számunk, ami egyébként itt nagyon-nagyon fontos, mert anélkül semmit sem tudsz jóformán elintézni. Az óvoda más kicsit. Ott meg kellett várnunk a regisztrációs számot, de aztán szerencsénk volt, nem kerültünk várólistára, azonnal felvették és nagyon jó helyre került a fiam.

– Akkor egyszerre kezdtetek óvodában, általános- és középiskolában?

– Nem egészen. Hiába volt otthon gimnazista a lányunk, itt, ha valaki külföldiként iratkozik be, egy évfolyammal visszaléptetik. Mivel nem beszélt svédül, csak angolul, ezért ő angolul kapta a tananyagot, úgy vizsgázott, és semmilyen problémája nem volt a nyelvismeret hiánya miatt.

Hozzáteszem, hogy semmilyen bizonyítványt nem kértek Magyarországról.

Így aztán az első tanév végén megkapta a jegyeit, és bekerült egy nyelvi képző osztályba a gimnáziumban, ahol a svéd a kiemelt nyelv, hogy megtanulja annyira, hogy tudjon majd haladni a többiekkel a középiskolában.

– Az első évét végigcsinálta az általános iskolában angolul?

– Igen. És mindezt úgy, hogy kapott egy magyar nyelvi mentort. Svédország egy befogadó ország, vallják és tartják, hogy mindenkinek joga van a saját anyanyelvén támogatást kapni. Ez azt jelenti, hogy ha kéred, a saját anyanyelveden kap támogatást az iskolás gyereked. Illetve,

ha van az önkormányzat területén belül öt azonos idegen anyanyelvű gyermek, és kérik, akkor külön anyanyelvű oktatást is kapnak ingyenesen.

Tanulhatnak a magyar gyerekek magyar tanártól magyarul.

– Ezt igénybe vettétek?

– Igen, de aztán a nagylányomat zavarta, hogy azt magyarázzák el neki, amit már itthon egyszer megtanult. Nem volt rá szüksége.

– Nagy városban éltek egyébként? Azért ennyire jó színvonalú és jól ellátott az iskola?

– Ez egy kis, feltörekvő egyetemi város, ezért talán nem átlagos, ami itt elérhető. De vannak ismerőseim kis falvakban, és ott ugyanúgy megkapják a nyelvi mentort, a támogatást a gyerekek, legfeljebb egy kicsit többet kell várni, amíg odaszervezik az anyanyelvi tanárt.

– Amikor a gyerekek elkezdték az iskolát, meséltek-e otthon olyat, amin nagyon meglepődtek mert annyira más volt, mint amit Magyarországon megszoktak?

– A tanár-diák kapcsolaton tényleg meglepődtek. Itt nincs tekintélyelvűség. A nagylányom először teljesen össze volt zavarodva, hogy ennyire figyelnek rá. A folyamatos dicséretek miatt még azt is megkérdőjelezte, hogy biztosan megdicsérték-e, vagy csak szólamokat hall, de most már érti a működést. Azt mondja, vissza nem menne a magyar iskolába.

A két kisebb is annyira jól érzi magát, hogy tavaly reklamáltak, amiért nem mentünk oviba és iskolába, és nehezen értették meg, hogy most épp hétvége van, a tanárok sincsenek bent.

Ez látványos különbség.

Felnőttoktatás

Svédországban nem csak a gyerekeknek, de minden bevándorlónak jár ingyenes nyelvi képzés. Minden városban van képzőközpont, ahol mindent ingyen adnak: tanárt, tananyagot, programhoz hozzáférést. Vizsgázni kell, az önkormányzat nyilvántartja, és egy szint fölött már fizet is az állam tanulmányi támogatást. Etelka is így tanul.

– Én eljutottam a középfokú szintre, és itt már támogatnak is. Az alapfokú képzés jár ingyen. Ha a szakmádhoz komolyabb nyelvtudás kell, akkor jön a középfokú nyelvi képzés, ez 35 hét, ennyit fizetnek. Most én ez fölé megyek, és ezt az oktatást egy évig szintén fizetik. Természetesen minden héten vagy hónapban küldi az iskola rólad a visszajelzést, hogy jelen voltál, a feladatokat elkészítetted. A szakmai képzéseket és az átképzéseket is támogatják. Még ötven éves kor fölött is biztosan, ha látják benned a lehetőséget.

– Mit fogsz dolgozni kint, ha meglesz a megfelelő nyelvtudásod?

– HR-es és gazdasági ügyintéző voltam otthon. A végzettségeimet elfogadják és kategorizálják. Az életvégi gondozásba akartam átmenni, mert ez érdekelt. Most októbertől kezdtem volna a segédápolói iskolát, ami ehhez kell. Úgy gondoltam, hogy ez jó lesz nekem, a képzési időt fizetik, és rengeteg ápolót keresnek. Aztán a vezetői tapasztalataim miatt majd lassan elérem, hogy itt is vezethessek egy intézményt. Épp most volt az önkormányzatnál egy beszélgetésem, ahol az ügyintéző azt mondta, hogy ilyen végzettséggel és eredményekkel, amiket lát a rendszerben, nem érti, hogy én miért akarok segédápoló lenni. Azt mondta, hogy tanulhatom ezt, de ha végeztem, elengedik a kezemet, dolgozhatok három műszakban, és nem tudják garantálni, hogy elérem a céljaimat. Ő inkább azt ajánlja, hogy tanuljak meg még jobban svédül, és utána menjek egyetemre, abban is támogatni fognak. Két napig azt se tudtam, hogy fiú vagyok-e vagy lány. Úgyhogy most folytatom a nyelvtanulást, és készülök a felvételire. Nem gondoltam, hogy itt leszek 46 évesen, és arra fognak biztatni, hogy tanuljak tovább.

– Viszont addig nem tudsz dolgozni.

– Ez sem egészen így van. Itt a munkahelyek fel vannak készülve a 25-50-75-80-90%-os munkavégzésre is. Nagyon rugalmasak. Van olyan lehetőség, hogy miközben dolgozol egy munkahelyen, és megtetszik egy másik, fél évre átmehetsz arra a másik munkahelyre kipróbálni, hogy neked tényleg bejön-e az. És ha nem, akkor az előző munkahelyed ugyanabba a pozícióba, vagy ugyanolyan kategóriájú munkára visszavesz téged, minden retorzió nélkül. Tényleg így van. Ezt mi magunk is tapasztaltuk.

A félévi értékelés is személyesen zajlik, a tanár minden szülővel és diákkal leül és a gyerekektől is kérnek véleményt. A kisebbik lányom most másodikos, neki az értékelést színezve kellett elvégeznie. Virágokat képzelj el, amiket ki lehet színezni. Például ha a testneveléssel elégedett, akkor zölddel húzta be, ha az énekórával kevésbé, akkor sárgával színezte a növényeket, ha az étkezéssel elégedetlen, akkor a megfelelő részt pirossal színezte be. A végén kaptunk egy gyönyörű rajzot, amiről egyből látni lehetett, hogy mit gondol a gyerek az iskoláról. A találkozón ez alapján beszélgettünk. Mindig a gyerek volt a központban.

– Ezt a hatéves gyerekkel milyen nyelven beszélték ezt meg?

– Svédül.

– Ő egy év alatt ennyire megtanulta a nyelvet?

– Költözés miatt iskolát váltottunk, és amikor az első találkozókor az új helyen mondtam, hogy nemrég jöttünk ki, akkor a tanára csodálkozott, mert szerinte a gyerek olyan tisztán beszéli a svédet, mintha itt született volna. Persze az első félév nem volt egyszerű, de nagyon sokat segítettek a tanítók.

Ha kellett, akkor Google fordítóval értettek szót vele. Ezen sokat nevetgélt, mert sok vicces helyzetet hozott, hiszen ez a fordító program magyar nyelven nem tökéletes.

Fél év után elkezdett svédül beszélni, és mire az évet befejezte, már mindent értett. Bátor is, szívesen beszél. Engem már ő tanít, hogy ezt nem így mondjuk…

– Mennyire érezte magányosnak magát az új közegben?

– A tanárok kifejezetten figyeltek arra, hogy ne maradjon egyedül. Mindig küldtek oda hozzá valakit, hogy próbáljon kapcsolódni hozzá, de

előtte megkérdezték, hogy valóban egyedül szeretne-e most lenni, vagy csak nincs kivel játszania?

Nagyon odafigyelnek a gyerekekre.

– Hány tanár van a gyerekekkel napközben?

– A nulladik osztályban ketten vannak, az első osztálytól kezdve van egy tanító, és vannak a készségtárgyakhoz tanárok, külön tesi tanár, énektanár és lesz egy külön angoltanár is.

Ha bármelyik gyermeknek pedagógiai támogatásra lenne szüksége, akármilyen betűkombinációval van diagnosztizálva, ő külön kap egy pedagógiai asszisztenst.

– És mi a helyzet az óvodával?

– A miénkben maximum öt gyerek jutott egy óvónőre. Volt egy dadus is, aki mindenben segített, és nagyon szuper volt az óvoda elrendezése. 25-en voltak egy csoportban. A 25 gyerekre jutott legalább 5 foglalkoztató szoba, az egyikben játszhattak, akik autózni akartak, a másikban az építőkockás-legós játékok voltak, volt kettő, ami a kézműveskedés terepe volt, és voltak az egyéni foglalkozások, kicsi tanulások. Mindez nem kötelező jelleggel, akit érdekelt, az ment és csinálta, akit nem, az mással foglalkozott, Nem volt nyomás, és erőltetés. És volt még az étkező rész.

– Megpróbálom elképzelni: van az óvoda, ahol minden csoportnak van egy ötszobás lakása, amerikai konyhás nappalival, és ez megismétlődik az épületen belül annyiszor, ahány csoport van az oviban…

– Igen. Nálunk így nézett ki. De ahogy tudom, itt nincs különbség a magán- és az állami szolgáltatások közt sem az egészségügyben, sem az oktatásban. Talán a kisebb ovikban nincs mindenhol ekkora tér.

– A legkisebb gyereketek kezdte a kinti életet ebben az oviban. Hogy segítettek neki beilleszkedni?

– Nem volt külön nyelvi mentorálás, de sokat játszottak vele. Ami viszont meglepő volt, hogy

a jelnyelvet használják kiemelten, hogy ha olyan gyerek kerül a csoportba, aki idegen országból érkezett és nem ért semmit. Nagyon ügyesen megtanulják a gyerekek a jelelést: most kézmosás jön, olvasunk, megyünk biciklizni, ilyesmi.

Ez utóbbi is meghökkentő volt. Képzelj el olyan bicikliket, mint a régi fagylaltos kerékpárok, amiken elöl nagy konténer van, itt abban a konténerben a gyerekek ülnek, láthatósági mellényben, bukósisakban, és az óvónénik felpattannak a nyeregbe és viszik őket a játszótérre, vagy messzebb, a parkba, uzsonnázni. Kiemelt hangsúly van itt a környezetismereten, a természetvédelmen, és ezeken a kirándulásokon ezt tanulják meg.

„Svédországban nincs olyan, hogy lezárom a tópartot, mert az az enyém, és ott nem tartózkodhat senki, mert magánterület” - mesélte Etelka.

Svédországban alapvető jog, hogy mindenkinek el kell érnie a tavakat, az erdőket.

Vehetsz házat a tó partján, de egy három méteres sávot köteles vagy biztosítani, hogy bárki körbe tudjon sétálni.

Nincs olyan, hogy lezárom, mert az az enyém, és ott nem tartózkodhat senki, mert magánterület. Bárhol lehet vadkempingezni is, ahol nincs kifejezetten tiltva. Egyetlen szabály, hogy ne árts és ne rongálj. Ezt kell betartani.

– És ezt már az óvodában tanítják a gyerekeknek.

– Az óvodától kezdik a környezetre odafigyelést. Néha olyan, mintha nem lennének sikeresek ebben, mert az óvoda- és iskolaudvaron is előfordul szemetelés, széthagyott dolgok, de valahogy mégis átmegy, mert az utcák már tiszták, a svédek nem dobálnak el szemetet. A kisfiam is, amikor egyik nap jöttünk haza, meglátott egy papírfecnit a földön, és már szedte is fel. Mondta, hogy anya, hát most szedtünk szemetet, ez nem maradhat ott.

– Hogy épül fel az oktatási rendszer? Hány éves az általános iskola, hogy követi a középiskola?

– Hatéves korban kerülnek óvodából iskolába a kicsik, de nem elsősök lesznek, hanem a nulladik osztályt kezdik meg. Iskola előkészítő ez valójában. A kisfiam most ilyenbe jár, és amikor kiköltöztünk, a kisebbik lányom is ilyenben kezdett. Itt azt tanulják meg, hogy néznek ki a betűk, a számok, sorrendbe teszik őket, mindezt nagyon játékos formában. Inkább játszanak.

– Jelentősen eltér mindez a magyar első osztálytól?

– Nagyon. Ez valóban nulladik, itt tényleg csak előkészülnek a későbbi tanulásra. Cserébe kilencedikben fejeződik be az általános iskola. Viszont a gimnázium csak 3 éves. Utána lehet menni egyetemre.

– Mi a legnagyobb különbség, amit szülőként tapasztaltál a magyar és a svéd iskola között?

– Az ingyenes oktatás. A valóság sokkoló volt. Olvastuk ugyan, de én felkészültem a magyar ingyenes oktatásra. Aztán kiderült, hogy az összes beiskolázási költségünk egy lakat volt a lányom iskolai szekrényére.

Azonnal kapott laptopot, amin rajta van az összes könyv, feladat, beadandók, elérhető rajta a digitális könyvtár, minden, amire szüksége lehet az iskolában.

Megkapták a füzeteket, ceruzákat, radírt. Az általános iskolában a könyveket, füzeteket, tolltartót, benne az eszközökkel, jegyzetlapokat, mappákat, mindent. Az egyedüli dolog, amit állnod kell, az az, hogy legyen ruhája a gyereknek.

– Különleges ruha kell?

– Nem, de kell kinti és benti. Mert nagyon sokat vannak kint, ha havazik, ha napsütés van, fontos, hogy legyen megfelelő ruhája.

„A két kisebb is annyira jól érzi magát, hogy tavaly reklamáltak, amiért nem mentünk oviba és iskolába, és nehezen értették meg, hogy most épp hétvége van”

– Ezek szerint iskolatáskát sem kellett vennetek.

– Hát nem lenne mit vinni benne. Semmit nem cipelnek a gyerekek, viszik a tízóraijukat, és kész.

– Nincs az iskolában tízórai?

– Ez nagyon másként megy, mint otthon. A törzsidő az az első tanórától az utolsó tanóráig tart. Viszont már reggel hattól be lehet vinni a gyereket, akkor kap reggelit is, ebédet is, és ha sokáig bent van, uzsonnát.

– Mennyibe kerül mindez?

– Semennyibe. De ha az oktatási időn kívül van bent az óvodában vagy az iskolában, akkor a felügyeletért fizetni kell. Hogy mennyit, azt a fizetéshez mérik.

Ebben egészen addig elmennek az óvodában, hogy ha éjszaka dolgozol, és nem tudod hová tenni a gyerekedet, akkor az önkormányzat segít neked, és vigyáznak rá.

– Hogy zajlanak a számonkérések?

– Észre sem veszik. Nem is tudod összehasonlítani a magyarral. A felmérők központiak, nem a tanító állít össze feladatokat. Ezek dátumát pedig előre tudják a gyerekek.

– Mennyire stresszelnek rá?

– Akinek fontos a tanulás, az ugyanúgy stresszel az ilyesmin, mint otthon, pedig buktatás szinte nincs. Egyéni fejlesztési tervek vannak.

A gyerekeket nem egy általános elvárt szinthez hasonlítgatják, hanem nyomon követik, hogy honnan indult, mennyit tud, milyen célkitűzései voltak és azok hogy teljesültek, és ez alapján támogatják őt az úton.

A másik meghökkentő élményünk az volt, ahogy az iskolai bántalmazásokat kezelik. Ha valami atrocitás történik, akkor belép a képbe az iskolapszichológus, beszél a szülővel, a gyerekekkel külön, és elszeparálják a két érintett felet. Odafigyelnek, hogy ne is kerüljenek egy légtérbe, hogy oldani tudják a feszültséget. Amikor ez sikerül, akkor megy tovább az élet. De addig folyamatosan figyelnek rájuk.

– Ti belefutottatok ilyen helyzetbe?

– Mi csúfolkodásba futottunk bele. A kislányomat a kicsit korábban érő lányok csúfolták, és szóltam a tanítónak, hogy valami gond van. A tanító beszélgetett az osztállyal, néztek egy rajzfilmet, amiben valami ilyesmi történt, és a kislányom nagy örömmel jött haza, hogy megszűnt ez a probléma. A tanárok felkészültek, tanfolyamokat végeznek, vannak továbbképzéseik, hogy tudják ezeket a helyzeteket kezelni. Mosolyognak, kedvesek, készségesek. Ez nagyon nagy felüdülés.

– Tartod a kapcsolatot az otthoniakkal? Mit mesélnek?

– A régi tanáraimmal szoktam beszélni és ők elkeseredettek. Mert pontosan látják, hogy olyan rendszerbe csúsznak vissza, amiből egyszer már kimásztak. A velem egykorúak, akik a hazai tanári kar zömét adják, kiégtek, tönkrementek ebben a küzdelemben. Ha most varázsütésre lenne politikai akarat és egy új tanári generáció valamilyen csoda folytán lehetőséget kapna arra, hogy jobbító szándékkal változtasson, szerintem vagy 30 év kellene legalább, amíg otthon helyreállnának a dolgok.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Magyar Péter erősödésével kezd olyan hangulat kialakulni, hogy az EP választás is kudarccá válhat a Fidesz számára
A Fidesz számára a tét, hogy továbbra is a nemzet pártjaként tüntethesse fel magát. Ha túl gyengén szerepel és trendfordítónak látszódhat az eredmény, az erőforrások is megindulhatnak Magyar Péter irányába.

Link másolása

Magyar Péter túl van a századik településen, mindenhol tömeg várja, minden beszédét élőben közvetíti a Facebookon, és az országos problémák mellett mindenhol helyi aktualitásokról is beszél. Semmiből épített pártot hetek alatt, amire a Závecz Research legutóbbi mérése szerint másfélmillióan szavaznának, és a 40 éven aluliak körében a legnépszerűbbé vált. Még úgy is, hogy továbbra is egyszemélyes show-nak tűnik, amit Magyar Péter csinál.

Közben Orbán Viktor szinte titokban kampányol, válogatott közönség előtt, ahol azt is mindig elmondja, nem is céljuk meggyőzni sem a másik oldalon állókat, sem a bizonytalanokat, szerinte a „fényes győzelemhez” elég, ha a „sajátjaikat” elviszik szavazni. Egyetlen témára fűzte fel a kampányát: a háborúra.

A Partizán által szervezett pénteki EP-vitára sem Magyar Péter, sem a Fidesz listavezetője, Deustch Tamás nem ment el. Pedig a Závecz mérése szerint toronymagasan ez a két erő a választás esélyese: a biztos szavazók körében a Fidesz-KDNP 39, a Tisza Párt már 26, míg a DK-MSZP-Párbeszéd pedig 17 százalékon áll. Igaz, a választásokig még van három hét. Az aktuális helyzetről beszélgettünk Somogyi Zoltánnal, a Political Capital alapítójával.

– Úgy tűnik, Magyar Péter mára eltüntette az összes kis pártot úgy, ahogy van. Meddig tarthat ez a menetelés?

– Várjuk meg azért a választási eredményeket, nincs már olyan messze a június 9-e. Persze, Rákosi Mátyás szavaival élve a politikában a határ a csillagos ég, tehát a plafon lehet bárhol. Még nem tudjuk azt, hogy milyen dinamikával, mekkora lendülettel rendelkezik, illetve közben a Fidesz és az ellenzéki erők mennyire gyengülnek Magyar Péter működése mellett.

Klasszikusan az a helyzet van, amikor komoly meglepetések érhetik a választót és a politikusokat a június 9-i választási éjszakán.

Ami egyébként abból a szempontból is érdekes, hogy kezd egy olyan hangulat lenni, mintha országgyűlési választási kampányban lennénk. Ha ez így van, az azt jelenti, hogy az átlagosnál magasabb választási részvételre lehet számítani. Ha magasabb választási részvételre lehet számítani, akkor a bejutási küszöbön imbolygó, illetve kisebb pártokat még ez is lehúzza, hiszen ahhoz, hogy magas választási részvétel mellett valaki jól szerepeljen, sok szavazat kell az ország különböző pontjairól. Ha azt nézzük, hogy mely pártok tudtak országos szinten, mindenütt listát állítani, akkor erre csak a Fidesz, a DK, és a Mi Hazánk volt képes. Ez szintén abba az irányba mutat, hogy jó néhány eddig a parlamentben lévő ismert pártnak van esélye, hogy kiessen.

Ez az egyik dolog. A másik, hogy

Magyar Péterrel még nagyon sok minden történhet, mert amit korábban is mondtam, ahogy intézményesülten a belpolitika részévé válik bárki, úgy már kap olyan támadásokat, amelyeket nehezebb megmagyarázni és a földre húzza vissza őt.

Egy példa: Karácsony Gergely megtámadta az egyik jelöltjével kapcsolatban. Az ilyenek az egész Magyar Péter-jelenséget gyengíthetik. Amíg Magyar Péternek csak önmagáért kell jót állnia, addig ez a megváltást váró hangulat, hogy végre valaki valamit csinál ellenzéki pozícióból, az tudja őt előre vinni, de abban a pillanatban, hogy már a listáján lévő összes politikusért, másokért is felelősséget kell vállalnia, minden ilyen ügy veszélyes lehet az ő megítélése szempontjából. A politikában pedig teljesen más az időszámítás, mint a hétköznapjaink emberi időszámításai, pár percnyi történés is megfordíthat folyamatokat. Kampányban pedig még inkább így van.

Ráadásul fontos választás ez a Fidesz szempontjából annyiban, hogy semmiképpen sem örülnének neki, ha trendfordítónak jelenthetné ki bárki is ezt a választást, azaz mondjuk annyira sok szavazatot veszítene a kormánypárt, hogy kialakulna egy érzés egy évtized után a Fidesz meggyengüléséről.

Ezt a Fidesz el akarja kerülni. Eddig az volt a terve, hogy az EP-választáson majd jól teljesít, az összes többi meg kevésbé lesz érdekes. Most meg azt lehet érezni, hogy a kezd olyan hangulat kialakulni, hogy az EP választás is kudarccá válhat a Fidesz számára.

– Ha a Fidesz szempontjából egy relatív gyenge választási eredmény születik, akkor az beindíthat-e lélektanilag egy olyan dominó effektust, hogy az abból kialakuló hangulat gyengíti tovább a Fideszt?

– Az egy kicsit ennél bonyolultabb. A Fidesz csak nagyon erős országos eredményt tud elviselni, mert a saját magára vonatkozó mondása az, hogy ő a nemzeti párt, és mindenki más félreérti vagy éppen nem képviseli a nemzetet. És ez még a jóindulatú megközelítés a Fidesz oldaláról, mert általában azt is szokták mondani, hogy nem tagja a nemzetnek, vagy nem nemzeti érdeket képvisel.

Igen nehéz lenne ezt az identitást tovább építeni akkor, ha a nemzeti politikát folytató párt nem közelíti meg az 50 százalékos eredményt egy országos választáson.

Mert akkor milyen alapon mondja? És ez a fajta identitásgyengülés hozhat egy erőteljes, hosszabb távú népszerűségcsökkenést a Fidesz számára. Persze mindig ott lesz a lehetőség, hogy változtasson a politikáján, ha van képessége erre, meg akarat, szándék és megfelelő dinamikával reagál mondjuk a választási eredményekre.

– A választásokig még van egy hónap. Az szokott lenni, hogy az igazi nagy és romboló erejű tölteteket a hajrában lövik ki. Számíthatunk arra, hogy a Fidesznél is lapulhat, vagy befújhat egy kormánypárti médiumhoz egy olyan dossziét a szél, amivel a végén akarják jelentősen módosítani az eredményeket?

– Igen, de azt mindig fel kell építeni. Ha valamivel elő akarnak jönni, akkor ezt ezekben a napokban fogják megtenni, mert azért egy ügy felépítésére kell jó néhány hét, hogy az úgy beépüljön, hogy egyáltalán a választók meghallják.

– A Fidesz azt mondja, hogy ami Magyar Péter körül történik, az csak az ellenzéken belüli pozícióharc, a Fideszre nézve nem veszélyes. Azonban nem az látszik a Fidesz viselkedésén, mintha nem úgy érzékelné, hogy közvetlenül az ő bázisuk is veszélyben lehet.

– Az, hogy mit mondanak kifelé, egy dolog. Mi lenne, ha egy párt elkezdené mondani, hogy jaj, nagy veszélyben vagyunk, jaj, jaj... akkor ki gyűjtene neki ajánlásokat? Mindenkinek azt kell mondani, hogy minden rendben van, csináljuk, dolgozzunk. Aztán persze a házon belül meg néznek ki a fejükből,

amikor 15 ezer ember elmegy Debrecenbe tüntetni, és ott a magyar zászlók alatt, egy piros-fehér-zöldre festett platón álló szónoknak a Fidesszel szemben az az állítása, hogy nem képviseli a magyar embereket.

Már rögtön az is probléma, hogy hogyan kerül Debrecenbe 15 ezer ember egy ellenzéki tüntetésre? Ezt egyébként az ellenzéki politikusok is nézik, akik tíz éve magyarázzák, hogy ilyen nem történhet meg, mert nem lehet vidékre menni. De ennél érdekesebb a Fidesz esete, mert utána, a következő hetekben az a 15 ezer ember, aki kiment a tüntetésre, ezt fogja mesélni a többi debreceninek, amikor elmegy a boltba, vagy a szomszédoknak, a fodrászának, hogy ő ott volt.

Így lehet egy hangulatot teljesen átállítani a másik oldalra.

Eddig a felállás hasonló volt a Horthy-rendszerhez. Akkor teljesen tudatosan, a Bethlen-Peyer paktummal ráadásul le is papírozva az volt a helyzet, hogy a főváros lehet ellenzéki, de a vidéknek kormánypártinak kell lennie, és ezt az ellenzéknek is el kell fogadnia. Most azt látja a Fidesz, hogy az ő területükre tévedt valaki, vidéken szónokol komoly befogadó közönséggel, eredményesen. Ez új helyzet.

– Elég sok olyan kis pártnak sikerült összegyűjtenie a húszezer ajánlást és ezáltal listát állítania, amelyeket viszont csak egy százalék körüli eredményre mérnek. Viszont ezek a szavazatok valószínűleg el fognak veszni. Ha pedig elvesznek, akkor néhány százaléknyi ellenzékre leadott szavazat eltűnik, ami a Fidesznek javára torzíthatja a végeredményt.

– Annyira nem gondolom ezt jelentősnek, én ezt egy picit máshogy látom amúgy. Ezekben a leszakadó pártokban is számos olyan szavazó lesz, aki egyébként a Fideszre szavazna, ha nem az adott kispártra szavaz. Tehát ezek azért annyira nem lesznek jelentősek. De amikor egy 4 százalék körüli párt hullik ki a versenyből, az mindig nagy probléma, és ilyet látunk azért többet is. Az egy fontos kérdés lesz, hogy egy ilyen erő öt százalék fölé megy, vagy öt alá. De azt se tudjuk, hogy melyik lesz az a politikai erő. Ha a másodlagos szavazói hajlandóságot nézzük, mondjuk hadd legyek udvariatlan két párttal: egy Momentum-szavazó, meg egy Mi Hazánk-szavazó prefernciája teljesen más. Ha ezeket mind összevetjük, akkor ott is valamennyire kiegyenlítődik a jobboldali-baloldali arány, vagy a Fidesz nem Fidesz arány. Tehát még ezt sem tartom olyan mértékben torzító hatásúnak, hogy azt lehessen mondani, hogy adott esetben a Fidesznek lehet akkora szerencséje, hogy a megítéléséhez képest, tehát ami szavazatot valójában kap, ahhoz képest a mandátum száma sokkal jobb legyen. Én ezt nem tartom most egy fajsúlyos kérdésnek.

Az igazán fajsúlyos kérdés az, hogy az európai parlamenti választáson hány százalékot kap a Fidesz.

Fajsúlyos kérdés még, hogy Budapesten hogyan szerepel a kormánypárt jelöltje, illetve hogyan alakul a választás összképe az ellenzék számára. És persze az, hogy Magyar Péter politikai mozgalma hogyan szerepel ténylegesen, és adott esetben akár csak átmenetileg, de kiket lök ki politikai pozíciókból.

– Az tűnik biztosnak, hogy az ellenzéki térfélen a DK-féle koalíció és a Tisza párt állva marad. Mi lesz itt az országgyűlési választásokig?

– Van még nem egész két év addig, valószínűleg nagyon erős pozícióharc jön ezután. Hadd mondjak erre egy leegyszerűsített modellt – és tényleg csak a modell miatt mondom ezt. Ha ezt az elméleti modellt magunk elé tesszük, és azt mondjuk, hogy Magyarországon egy olyan választási rendszer van, ami a győztest támogatja, ami azt jelenti, hogy

a parlamentben az szerez abszolút többséget magának, sőt valószínűleg kétharmadot, aki az egyéni körzetekben a legnagyobb erővel elhozza a szavazatokat.

Ha ebből a választási rendszerből indulunk ki, akkor nagyon egyszerű a helyzet. Legyen elméletileg 40, 30, 30, a három párt támogatottságának aránya, és a 40-et adjuk a Fidesznek, ez reális elméleti modell lehet. 30-at meg a Tisza-körüli mozgalomnak, 30-at a baloldalnak.

Mennyire bonyolult egy ilyen esetben valamelyiknek a 30-asok közül 40-né változni, és a 40-est lehúzni 30-ra?

Emiatt aggódik a Fidesz is.

– Kérdés, hogy van-e valamelyik harmincasnak erőforrása ehhez...

– Az erőforrások elkezdenek előbújni, amikor látható az alternatíva. Eddig azért nem volt olyan nagy erőforrás, mert nem volt alternatíva. Sőt, mondok mást is. Néhány tízmillió forint belement Magyar Péter kampányába, de annál nem sokkal több. És már ott van, ahol a többiek, sőt. Komolyan vehető szereplővé nőtte ki magát. Mennyi pénz kell akkor a politikához? Nem tudhatjuk. A Fidesz olyan szempontból a legrosszabbul áll, hogy a legrosszabb terméket kell eladni, mert az, amit a kormányzati tevékenységnek gondolunk az az nagyon-nagyon rossz teljesítmény. De mindezt propagandával társítják, tehát az adófizetők pénzéből reklámozzák napi félmilliárd forintért, így pedig mindent el lehet adni, ideig-óráig.

Ha valaki kihúzná a propagandát a kormányzat alól, akkor biztos, hogy beesne a támogatottsága egy sokkal alacsonyabb százalékba. Megszűnik a propaganda, egy pillanat alatt megszűnik az az érzés, hogy valami nagyon nagy erőcsoportosulás van a kormánypártok körül és ők vannak egyedül a terepen.

Ezt sosem tudhatjuk, hogy ki, mikor, hogyan húzza ki a propaganda eszközeit. Ráadásul egy olyan harcossal áll szemben most a propaganda, amelyik eddig a propaganda ellene irányított energiáit meg tudta fordítani, és abból is tudott táplálkozni. Még a vele kapcsolatos támadásokra is kitér, és azokat így visszafordítja.

Magyar Péter az őt lejárató propagandaplakát előtt pózol (forrás: Facebook, Magyar Péter

Kirakják a nadrágszíjat Debrecenben, és rögtön elmondja, hogy a nadrágszíj politikát a Fidesz képviseli, mert nincsen pénz a gazdaságban. Ezeket nagyon ügyesen csinálja. Tehát azt mondom, hogy ez sem olyan egyszerű, hogy az egyik oldalon van a hatalmas pénz, és akkor csak ők nyerhetik a választásokat. A hatalmas pénz arra jó, hogy fenntartson valamilyen képzetet, és ha az a képzet rossz, akkor ugyanolyan erővel fenntart egy rossz képzetet a propaganda eszközeivel, meg pénzeivel. Szerencsére a politikában nem csak kizárólag a pénz számít. Olyan szempontból igen, hogy a gazdasági helyzet alapvetően nagyon meghatározó tud lenni. Viszont jelen pillanatban nincsen olyan gazdasági helyzet, ami a Fidesznek kedvezne.

– Sokan azt mondják, hogy olyan a gazdasági helyzet, hogy talán még nagyobb nem megszorítások várhatók a választás után, mint ami a 2022-ben volt, azaz ilyen szempontból még rosszabb helyzetbe kerülhet a kormánypárt.

– Közvetlenül az önkormányzat és európai parlamenti választás után lehet, hogy lesz némi kiigazítás. De azt gondolom, hogy amikor jönnek az országgyűlési választások, akkor mindig rendelkezésre áll a pénznyomda, és akkor hirtelen egy kicsit jobb létet teremtenek. Nem akarok ezzel kapcsolatosan tippelni, csak az előző választáson ezt láttam. Azt láttam, hogy

tudatosan úgy osztottak ki több ezer milliárd forintot, hogy tudták, hogy a végén vissza kell, hogy vegyék az emberektől.

Ennek lett az az eredménye az az infláció, ami Európában a legnagyobb mértékű volt, azaz gyakorlatilag minden magyartól azáltal, hogy elinflálták a pénzüket, vissza is vették azt a pénzt, amit a választások előtt kiosztottak.

– Magyar Péter is belement abba a huzavonába, hogy hol, kikkel és milyen feltételekkel hajlandó vitázni. Nem ment el a Partizánba, csak feltételekkel menne el az egyébként általa követelt vitára az állami televízióba. Ez azért is érdekes, mert Puzsérral való háromórás beszélgetéséből kiderült, hogy képes nagyon koncentráltan és nagyon magas színvonalon vitatkozni úgy, hogy ráadásul még számadatok is vannak a fejében, tehát nem a levegőbe beszél. Akkor mire szolgál ez a lebegtetés?

– Neki valószínűleg az egyetlen értelmes vita Orbán Viktorral lenne, aki viszont nem ül le vele vitatkozni.

Trump a republikánusoknál úgy nőtte ki magát, hogy az eddig megszokott hagyományokkal ellentétben semmilyen republikánus előválasztási kihívójával nem ült le vitatkozni.

Ez a probléma messzebbre vezet. Persze van egy olyan demokratikus elvárás, hogy kell, hogy legyen vita, de amíg a választókban valakik nem építik fel tudatosan azt, hogy ciki és szégyen, ha valaki nem áll be a vitába, addig azért olyan nagyon nagy szégyen nem éri azt, aki nem ül le vitatkozni, mert azt is ésszerű politikai döntésnek látja a választók többsége. Nincs meg bennük az a fajta értékrend, hogy elvárják az őket képviselni kívánó politikusoktól, hogy üljenek le egymással vitára, hanem azt érzik, hogy ez is egyfajta politikai döntés.

– De ezzel nem ugyanazon politikusok közé sorol be, akik ezzel az eszközzel próbálnak előnyt szerezni?

– Kezdjük ezt egy kicsit máshonnan, ami egy picit hosszabb lesz. Magyar Péter ugyanúgy, ahogy egyébként Orbán Viktor, beszél a saját stratégiájáról. Magyar Péter pont ugyanez a szereplő, aki például egy lengyel lapnak adott interjújában azt a tanulságos eszmefuttatást tette, hogy nem lesz jobb attól, ha Ukrajna egy-két területet visszaszerez, mert a háborút nem nyerheti meg, az oroszok meg nem veszíthetik el, és ezért béke kell. A lengyel lap munkatársa erre azt mondta, hogy ezt Lengyelországban mi nagyon másképp gondoljuk. Mire az volt a válasza, hogy ha én mást mondanék, megbuknék a magyar politikában, mert a magyar propaganda sok év alatt felépítette az emberek fejében ezt a képet, amiről én beszélek.

Tehát azt mondja, hogy nem kell komolyan venni az álláspontját, mert neki kötelezően ezt kell mondania, nem mondhat mást, mert akkor megbukik Magyarországon politikusként.

Azt is elmondta Magyar Péter, hogy a Fidesz eszközeivel veri meg a Fideszt, a nemzeti szimbólumokkal, a Fidesz eredeti értékrendjével, amit számon kér a Fideszen. Ha ez a politikája Magyar Péternek, akkor azt sejtem, hogy itt azért a közép-hosszú távú stratégia az, hogy ténylegesen a Fidesztől kell ellopni szavazatokat ahhoz, hogy a Fidesz kormányt meg lehessen verni a választásokon. Ez egyébként nem is feltétlenül lesz ellenére a Demokratikus Koalíció körüli baloldali blokknak. Ezt még akár le is tudják játszani egymással. Csakhogy ilyenkor az a kérdés, hogy kivel is kéne vitatkozni. Ha most nem ül le Orbán Viktor, akkor ő üljön le mondjuk a DK politikusaival? Az olyan lenne, mintha megint az ellenzéken belül lenne egy ilyen vita arról, hogy ki vigye el az ellenzék szavazóit. Nem feltétlenül rossz a kormányváltás szempontjából, ha ezek a szereplők viszonylag távol, egymás mellett beszélnek és nem egymással vitatkoznak a szavazatokért vagy a szavazókért. Ez nem feltétlenül érzem technikailag meg taktikailag rossznak, miközben persze a demokratikus értékrendem az igényelné, hogy bárki, aki képviseletet lát el, politikus, az üljön le más politikusokkal vitatkozni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Egy ilyen botrány után egy normálisan működő országban a külügyminiszter azonnal lemondana
Az országjáró politikus szerint botrány, hogy a külügynél korábban letagadták az orosz hackerek két évvel ezelőtti kibertámadását, amit kampányhazugságnak neveztek.

Link másolása

Magyar Péter országjárásának siófoki állomásán szóba került, hogy nemzetbiztonsági szempontból fontos információk kerülhettek orosz hackerek kezébe két évvel ezelőtt. A 444 birtokába jutott iratok szerint a széleskörű kibertámadásról Szijjártó Péternek is tudnia kellett, holott a külügyminiszter korábban ezt letagadta.

„Egy ilyen botrány után egy normálisan működő országban a külügyminiszter azonnal lemondana, és súlyos vizsgálat lenne, hiszen ez államtitoksértés, nemzetbiztonsági kérdés, és nemcsak magyarországi egyébként, hanem a NATO-é, az Európai Unióé, a szövetségeseinké”

– mondta csütörtök este a Tisza Párt alelnöke a gyűlésén megjelenteknek.

A politikus szerint korábban is voltak már arról pletykák, hogy a szövetségeseink nem szívesen adnak információt a magyar hatóságoknak és titkosszolgálatnak, mert attól tartottak, hogy ezek az oroszok kezébe jutnak.

„Egészen elképesztő skandallum, és az is, hogy letagadták ezt a választások előtt” – mondta Magyar Péter, aki ezután még kitért arra is, hogy milyen állapotban van a magyar költségvetés.

„Az első negyedévben elérte a hiány a teljes évi tervezett hiányt. Már bejelentettek 650 milliárd forintnyi beruházási stopot. Ne ijedjenek meg, nem M. Lőrinc és T. István érdekeltségei kerültek veszélybe, hanem magyar óvodák, iskolák és kórházak felújítását állították le, hagyták félbe, és egyben elhalasztották a 2025-ös költségvetés tárgyalását arra hivatkozva, hogy novemberben amerikai elnökválasztások lesznek.”

A politikus szerint éppen ezért a nyári választások után megszorítások jöhetnek.

„A választások előtt, ha szükséges, akkor lehet, hogy lesz valami benzinársapka, lehet, hogy a csirkefarhát is egy pár hétre újra olcsóbb lesz, de mindenki emlékezzen rá: ugyanezt csinálták Gyurcsányék is, jönnek majd a megszorítások. Elképesztő rossz helyzetben van a magyar költségvetés.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Az érvényes törvényeket nem tartja be maga a magyar állam” - hiába a bírósági ítélet, továbbra sem áll le a gödi akkumulátorgyár
Miközben egy eldugult csatorna miatt magzatkárosító oldószer került a gödi Samsung-gyár által is használt kommunális szennyvízcsatornába, és bírósági ítélet van arról, hogy le kell állniuk, minden megy tovább.

Link másolása

Február 21-én a Göd-ÉRT Egyesület riasztotta a Greenpeace szakértőit, hogy nagy mennyiségű szennyvíz folyt ki a Gödön működő Samsung SDI akkumulátorgyár melletti termőföldre. A vizsgálatokból kiderült, a minták magzatkárosító anyagot, 200 mikrogramm/liter mennyiségű NMP-oldószert tartalmaznak. A helyi vízművek szerint egy dugulás miatt folyt ki a termőföldre a gödi gyár szennyvize. A történteknek egyelőre semmilyen következménye sincs.

Pedig a gyárnak egy bírósági ítélet alapján már május elején le kellett volna állnia.

A Budapest Környéki Törvényszék ugyanis egy bírósági per kapcsán ideiglenesen felfüggesztette a gödi akkumulátorgyár környezethasználati engedélyét. A bíróság szerint az engedélyt korábban kiadó kormányhivatal nem vette figyelembe az üzem évek óta fennálló zajszennyezését, emellett rendkívül megengedőnek bizonyult a levegő- és vízszennyezés, valamint a gyártás során keletkező akkumulátor-hulladék ügyében is. A bírósági döntés értelmében a gyárnak a végleges ítélethozatalig le kellene állítania a termelést. De hiába írtak levelet a pert indító civilek a gyárnak és a kormányhivatalnak, semmi sem történt. Erről beszélgettünk Szaszkó Andreával, a Göd-ÉRT Egyesület alelnökével.

– Elmondaná pontosan, hogy mi a helyzet?

– 2023 december elején úgy határozott a kormányhivatal zöldhatósága, hogy a Samsung SDI megkaphatja tíz évre a környezethasználati engedélyt. Tette ezt annak ellenére, hogy mi az eljárás során több kifogást is emeltünk. Felfedeztük, hogy volt már talajszennyezés, levegőszennyezés, magában a dokumentációban hiányosnak ítéltük a hulladékgazdálkodási problémák kezelésére tett lépéseket, és nem kaptunk megfelelő választ az észrevételeinkre, valamint a kérdéseinkre. Ennek ellenére a Samsung megkapta 10 évre ezt az engedélyt, amit mi még abban az évben meg is támadtunk.

A keresetünket befogadta a bíróság, de mivel azóta is folytatja a környezethasználatot, sőt a szennyezést is a gyár, ezért mi jogvédelmet kértünk a bíróságtól, amit meg is kaptunk.

Egyelőre a környezethasználati engedéllyel kapcsolatos jogi eljárás maga nem kezdődött el. A tárgyalás első napját még nem tűzték ki, bár már majdnem fél éve beadtuk a keresetet. Tehát ez most még csak egy kérés volt a részünkről, hogy kapjuk meg a jogvédelmet, azért, hogy ne legyünk kitéve a Samsung ártalmainak. A bíróság döntése azt jelenti, hogy jelen pillanatban nincsen hatályos környezethasználati engedélye a Samsung-gyárnak.

– Ennek az engedélynek a híján nem működhetne a gyár?

– Igen, a jogerős bírósági ítéletig nem működhetne.

– A Samsung SDI ezt az ítéletet kommentálta, vagy tudomásul vette?

– Az én tudomásom szerint a Samsung erre még senkinek sehogy nem reagált. Mi természetesen a Samsungnak is küldtünk levelet, és a kormányhivatalnak is küldtünk egy levelet, hogy szólítsa fel a Samsungot a működés felfüggesztésére, semelyikre nem kaptunk választ idáig.

– Amióta üzemel a gyár, ért-e bárkit bármilyen fokú egészségkárosodás, ami egyértelműen és bizonyíthatóan a gyár miatt történt?

– Ezt nem tudhatjuk, tudniillik nem történtek ilyen vizsgálatok. Annak ellenére sem, hogy magának a szennyezésnek a tényét nem tagadják. Egyedül a talajvíz kapcsán nem kötötték össze a gyárral magát a környezetszennyezést, amit a Göd-ÉRT Egyesület analizált a kutakból.

Nem tartotta szükségesnek a kormányhivatal, hogy kivizsgálja, hogy valóban a gyárból származik-e. Ott viszont semmilyen más ipari termelőegység nincsen, amely NMP-t használna. Leállították a vizsgálatokat, ez azóta nem bizonyítható.

A levegőszennyezés ténye viszont egyértelmű, hiszen a levegőszennyezési adatok idén év elején felkerültek az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer oldalára. Igaz, ezeknek már réges-régen ott kellett volna lenniük. Nagyon sok erőfeszítésünkbe került az, hogy megtudjuk, egyáltalán milyen szennyezőanyagokról van szó, mert

a közadatigényléseinkre adott válaszokban ki volt takarva a veszélyes anyagok neve.

Tehát ezt is meg kellett reklamálnunk, hogy egyáltalán megtudjuk, milyen anyagok kerültek nagy mennyiségben a levegőbe.

– Mire hivatkoztak, amikor kitakarták ezeknek az anyagoknak a nevét?

– Nem szoktak hivatkozni semmire. De ezek közérdekű adatok, miután alaptörvényben rögzített jogunk, hogy megismerjük azt, hogy milyen környezeti hatások érnek minket. A környezethez tartozó információkhoz való jog alapjog.

– Ezeknek a szennyező anyagoknak, amiket kitakartak, de aztán végül megismerhettek, milyen lehetséges egészségkárosító hatásuk van?

– Az NMP vonatkozásában derült ki nagyon nagy szennyezés. Az egészben az az érdekes, hogy az NMP-nek a levegőben tolerálható határértéke csak idéntől van meghatározva. 2 mg/köbméter lehetne. 2021-es adatok szerint viszont

ennek a 75-szöröse került a levegőbe. Miközben tudott volt, hogy az NMP, vagyis N-metil-2 pirolidon egy nyálkahártya-gyulladást okozó és magzatkárosító anyag.

Tehát a reprodukciós működésre keményen toxikus mennyiség volt. Azt viszont nem lehet tudni, hogy kinek és milyen egészségügyi károsodása lett emiatt, hiszen ez két éves adat, másrészt erre vonatkozó vizsgálatok vagy szűrések sem történtek itt Gödön soha. Meg se próbálták összefüggésbe hozni vagy kutatni, hogy milyen hatása lehet, mennyire növekedett meg egy bizonyos betegségszám, amióta a Samsung SDI ezen kibocsátásait dokumentálták.

– Ezeket az adatokat a környező egészségügyi intézményektől közérdekű adatigényléssel nem lehetne megszerezni?

– Nem, mert ezek az egészségügyi adatok nem közadatok. Hallottunk magánemberektől szörnyű dolgokat, de addig, amíg nincs bizonyító erejű információ a birtokunkban, nem nyilatkozhatunk erről. Próbáljuk a hitelességünket mi is megőrizni.

– Ha ez a jogi helyzet jelenleg, tehát elvileg állnia kellene a gyárnak a jogerős bírósági döntésig, de nem utal semmi arra, hogy a Samsung SDI-nek szándékában lenne leállítani a gyárat ideiglenesen, akkor önöknek milyen jogi lehetőségük van még érvényt szerezni a döntésnek?

– Ez nagyon nehéz helyzet, mert

amit látunk, az az, hogy az érvényes törvényeket nem tartja be maga a magyar állam.

A kormányhivatal, amely a magyar államot képviseli, alperes a perünkben. Kérdés, hogy a jog most így mennyit ér. Nem tudjuk. Mi ennek ellenére nem fejezzük be ezt a küzdelmet, és mindent el fogunk követni. Ha így nem sikerül, akkor más módon gyakorlunk nyomást, mert ezt egyszerűen nem lehet így elfogadni.

– Milyen hatásos terveik vannak, ami mondjuk többet ér, mint egy bírósági határozat?

– Erről nem szeretnék most részletesen beszélni. Mi jóindulatúan állunk a kormányhivatalhoz, és még reméljük azt, hogy megtörténik, amit kértünk, és felfüggesztik a Samsung-gyár működését.

– Hány embert tudnak mozgósítani?

– Tavaly áprilisban volt egy tüntetésünk. A Göd-ÉRT Egyesület körülbelül 50-60 emberből áll, de 500 ember volt ezen a tüntetésen. Persze nyilván az adott politikai helyzettől is függ, hogy mennyire marad fókuszban a téma, mennyire érzékenyek rá az emberek, de miután az ország területein egyre-másra jelentik be az újabb és újabb beruházásokat, és a Göd-ÉRT Egyesület kezdeményezésével létrejött az Akkumulátorkárosult Települések Igazáért nevű ernyőszervezet, tehát most már nemcsak a gödiekre számíthatunk.

Ha ilyesmit meghirdetünk, van elég szövetségesünk ahhoz, hogy eredményre vezessen egy akció.

De ne menjünk ennyire előre, mi még bízunk benne, hogy a kormányhivatal annak rendje és módja szerint jogszerűen megteszi a lépéseket ahhoz, hogy mi itt Gödön biztonságban és egészségben élhessünk.

Az egyesület állításaival kapcsolatban a múlt hét közepén kérdéseket küldtünk el a gödi Samsung SDI gyárnak és a Pest Vármegyei Kormányhivatalnak. Ha érkezik válasz, cikkünket frissítjük.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Kocsis Máté szerint az államnak be kellene avatkoznia az internetes kommentelésbe
A Robert Fico elleni merénylet tanulságairól kérdezték egy rádióműsorban a Fidesz frakcióvezetőjét. A politikus szerint kritikus pontra ért az emberek egymáshoz viszonyulása az interneten.

Link másolása

Az internetes kommentek kordában tartása lehet az egyik legfontosabb tanulsága a Fico-merényletnek Magyarország számára, mondta az Inforádió Aréna című műsorának Kocsis Máté, amit a 24.hu szemlézett. A Fidesz frakcióvezetője úgy véli, a médiának el kell gondolkodnia, hagyja-e, hogy arctalan, névtelen uszító kommentelők lepjék el a felületeiket.

„A jogalkotásnak a következő időszakban el kell azon gondolkodnia, hogy ezt a véres kommentszekciót miként lehet egy kicsit kordában tartani. Ez olyan fokon elfajult, hogy Szlovákiában most a történtekig vezetett. Magyarországon pedig ez a verbális erőszak, a virtuális térben zajló polgárháború mindenképpen megfékezendő”

– mondta Kocsis Máté, majd több lapot is név szerint megemlített.

„Személyesen is okolok nagyon sok magyarországi, baloldali médiumot is, akik egyébként mesterfokon űzik a gyűlöletkeltést, az indulatkeltést, az elfogult közléseket, a mások megbélyegzését. Ide értve a Telexet, a HVG-t, a 444-et. És még hosszan sorolhatnám”

– mondta a politikus, aki szerint a lapoknak felelősséget kellene vállalniuk azért, hogy életellenes kommentek jelennek meg a felületeiken, amiket nem moderálnak.

Kocsis szerint „ha valakinek van esze és mértékadó médium, akkor eleve nem ad ennek teret, és nem akkor törli, amikor első indulatból mindenki kiírt magából minden mocskosságot”. A Fidesz frakcióvezetője reméli, hogy hamarosan nyújtanak be erre vonatkozó törvényjavaslatot, mert szerinte

„az internetes hangnem, ahogy az emberek egymáshoz viszonyulnak, elért arra a kritikus pontra, ahol az államnak be kell avatkoznia”.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk