Magyar Péter videót tett ki a neki bemutató tüntetőkről, szerinte az uniós források ellen tüntettek
A miniszterelnök egy erkélyről integetett a migrációs paktum ellen tüntetőknek, majd egy magyar zászlót is meglengetett. Az emberek változatos módon szidalmazták és mutattak be neki.
Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, kisebb verbális csetepaté alakult ki Magyar Péter és a migrációs paktum ellen tüntetők között pénteken délután Budapesten. A több ezresre becsült tömeg éppen a gyülekezőhelytől tartott a Kossuth térre, amikor észrevették a Miniszterelnökség teraszán a kormányfőt és Radnai Márkot.
A demonstrálók ekkor azt kiabálták Magyarnak, hogy „hazaáruló”, mire a politikus előbb integetve, majd zászlót lengetve reagált.
Ezután nem sokkal a miniszterelnök egy rövid Facebook-posztban foglalta össze a történteket:
„Nemzeti zászlóval fogadtuk a Fidesz és a Mi Hazánk által közösen szervezett 1000 fős, az uniós források ellen tüntető “tömeget”. Hamarosan videó arról, hogy mivé lett a polgári oldal”
– írta Magyar Péter. Percekkel később a beígért videó is megérkezett, amihez néhány mondatot is fűzött:
„Ennyi maradt az egykori több milliós polgári oldalból: Bede Zsolt, Németh Balázs és Toroczkai László nagykoalíció, ezer fős “tömeggel”. Felhergelt, artikulálatlanul kiabáló, kivégzéssel fenyegetőző polgártársak óriási kereszttel és magyar zászlóval tüntettek a magyaroknak járó 6 ezer milliárd forintos uniós forrás ellen… Folytatjuk a munkát. ui.: a hazaáruló egy szó.”
A felvételen látszik, hogy Magyarék már az erkélyen állva várták a tömeget. A tüntetők közül sokan torkuk szakadtából szidalmazták a miniszterelnököt, változatos módokon bemutattak neki, az egyik teljesen bepöccent tüntetőt pedig Németh Balázs, a Fidesz országgyűlési képviselője próbálta visszafogni a tömegben.
A felvételen az is hallatszik, ahogy Magyar Péter feltehetően az egyik tüntetőnek reagál arra, hogy miért nem megy le közéjük az utcára:
„Nem megyek. Dolgozunk” - mondja a miniszterelnök. A teljes videót itt lehet megnézni:
Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, kisebb verbális csetepaté alakult ki Magyar Péter és a migrációs paktum ellen tüntetők között pénteken délután Budapesten. A több ezresre becsült tömeg éppen a gyülekezőhelytől tartott a Kossuth térre, amikor észrevették a Miniszterelnökség teraszán a kormányfőt és Radnai Márkot.
A demonstrálók ekkor azt kiabálták Magyarnak, hogy „hazaáruló”, mire a politikus előbb integetve, majd zászlót lengetve reagált.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tarr Zoltán: Ami Papp Dániel alatt történt, az a magyar közmédia egyik legsötétebb korszaka volt
A miniszter élesen bírálta a távozó Papp Dániel vezérigazgatói tevékenységét. Azt írta, a minisztériumnál üdvözlik a döntést, de sajnálják, hogy ez nem történt meg hamarabb.
Pénteken derült ki, hogy benyújtotta felmondását Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter egy Facebook-posztban reagált a hírre.
„Bejelentette távozását az MTVA éléről Papp Dániel vezérigazgató-hírhamisító. A minisztérium üdvözli Papp döntését, csak azt sajnáljuk, hogy ez nem történt meg hamarabb.”
Felidézte a Papp Dániel nevével fémjelzett időszakot a közmédiánál. „Ő irányította az MTVA-t akkor, amikor a közmédia a választás alatt konkrét hazugságokat állított az akkori legnépszerűbb ellenzék és jelenlegi kormánypárt programjáról és vezetőjéről. Papp vezette a közmédiát akkor is, amikor az M1 adásában lángoló stúdióval riogattak. De többek között szegénységgel, háborúval, éhezéssel, fázással, migrációval, Brüsszellel, Soros-tervvel, terrorral is riogatták a magyar felnőtteket és gyerekeket az MTVA Papp-érája alatt, miközben a közmédia maga sorra bukta a helyreigazítási pereket.”
A miniszter úgy fogalmazott: „Ami Papp Dániel alatt történt, az a magyar közmédia egyik legsötétebb korszaka volt”.
Tarr közölte, hogy a Tisza-kormány célja az, hogy a közmédia a kormánytól és a politikusoktól független legyen, a sajtóetika szabályait betartva dolgozzon. „Az egyetlen hatalom, amit a közmédiának szolgálnia kell, az a nép, a nyilvánosság” – szögezte le.
A múlt héten jelentette be a kormány, hogy költségvetési biztost rendel az MTVA és az NMHH gazdálkodásának felügyeletére. Ezt követően múlt vasárnap az RTL olyan belső levelezéseket hozott nyilvánosságra, amelyek szerint a közmédia hírigazgatója a választás napján jobboldali elemzők keresésére adott utasítást. Erre hivatkozva Magyar Péter miniszterelnök hétfőn azonnali távozásra szólította fel a közmédia vezetőit.
Papp Dániel végül pénteken kezdeményezte munkaviszonya megszüntetését az NMHH Médiatanács elnökénél, Koltay Andrásnál; felmondási ideje alatt továbbra is ellátja feladatait. Magyar Péter a hírre reagálva jelezte, további vezetői cseréket is elvár.
Pénteken derült ki, hogy benyújtotta felmondását Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter egy Facebook-posztban reagált a hírre.
„Bejelentette távozását az MTVA éléről Papp Dániel vezérigazgató-hírhamisító. A minisztérium üdvözli Papp döntését, csak azt sajnáljuk, hogy ez nem történt meg hamarabb.”
Felidézte a Papp Dániel nevével fémjelzett időszakot a közmédiánál. „Ő irányította az MTVA-t akkor, amikor a közmédia a választás alatt konkrét hazugságokat állított az akkori legnépszerűbb ellenzék és jelenlegi kormánypárt programjáról és vezetőjéről. Papp vezette a közmédiát akkor is, amikor az M1 adásában lángoló stúdióval riogattak. De többek között szegénységgel, háborúval, éhezéssel, fázással, migrációval, Brüsszellel, Soros-tervvel, terrorral is riogatták a magyar felnőtteket és gyerekeket az MTVA Papp-érája alatt, miközben a közmédia maga sorra bukta a helyreigazítási pereket.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szemerey Samu építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkárt bízta meg az országos főépítészi feladatok ellátásával Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. A Hivatalos Értesítőben megjelent miniszteri utasítás szombaton lépett hatályba – számolt be róla az MTI.
Szemerey Samu építészmérnök, városépítész, tervezőként, szakértőként és tanácsadóként az elmúlt két évtizedben városokkal, intézményekkel és piaci szereplőkkel dolgozott együtt,
emellett számos fejlesztési program, szakmai esemény, kutatás és kiállítás kezdeményezője, szervezője és vezetője volt Magyarországon és Európában; a Kortárs Építészeti Központ alapító tagja és szakmai vezetője, valamint a DANU építészeti és urbanisztikai igazgatója – írta róla államtitkári bemutatásakor Vitézy Dávid májusban a Facebook-oldalán.
Az országos főépítészi feladatokat korábban Lánszki Regő látta el, aki az előző kormány idején az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára volt.
Szemerey Samu építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkárt bízta meg az országos főépítészi feladatok ellátásával Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. A Hivatalos Értesítőben megjelent miniszteri utasítás szombaton lépett hatályba – számolt be róla az MTI.
Szemerey Samu építészmérnök, városépítész, tervezőként, szakértőként és tanácsadóként az elmúlt két évtizedben városokkal, intézményekkel és piaci szereplőkkel dolgozott együtt,
emellett számos fejlesztési program, szakmai esemény, kutatás és kiállítás kezdeményezője, szervezője és vezetője volt Magyarországon és Európában; a Kortárs Építészeti Központ alapító tagja és szakmai vezetője, valamint a DANU építészeti és urbanisztikai igazgatója – írta róla államtitkári bemutatásakor Vitézy Dávid májusban a Facebook-oldalán.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Visszavonják a Mága Zoltánhoz köthető cég 500 milliós NKA-támogatását
Tarr Zoltán miniszter jóváhagyta a Novo Studium Kft.-nek ítélt félmilliárdos NKA-támogatás visszavonását. Indoklása szerint a pályázat valójában a Fidesz választási kampányát szolgálta volna kulturális programnak álcázva.
A miniszter szerint erre azért volt szükség, mert a kulturális programként becsomagolt pályázat valójában a Fidesz-KDNP választási kampányának támogatását szolgálta.
Az ügyet Molnár Áron robbantotta ki, aki nyilvánosságra hozott egy e-mailt, amely szerint a Kulturális és Innovációs Minisztérium Mága Zoltán kérelmét Hankó Balázs volt miniszter kifejezett támogatásával továbbította az NKA-nak.
A hegedűművész ebben állami finanszírozást kért egy, a Fidesz választási kampányát elősegítő, 150–200 fellépéses koncertsorozatra. A rendezvényeken országgyűlési képviselők és polgármesterek is felszólalhattak volna.
A pályázatot a Novo Studium Kft. nyújtotta be, amelyről a Telex írta meg, hogy több szálon kötődik a Mága-produkcióhoz. A cég ügyvezetője az az Auer Éva, akinek lánya a prímás koncertszervezője. A támogatást a Kiemelt Kulturális Programok Kollégiuma ítélte meg „országos közösségi és jótékonysági koncertsorozat megrendezésére”.
Tarr Zoltán a videójában azt is közölte, hogy a támogatáskezelő jogászait arra kérte, hogy haladéktalanul intézkedjenek „az ilyen és hasonló jogtalan és erkölcstelen támogatások visszaszerzéséről a köz javára”.
A miniszter egyúttal üzent a többi pályázónak is, akik úgy érzik, vitatható módon jutottak támogatáshoz:
>„Azok a pályázók, akik úgy érzik, hogy a fentebbihez hasonlóan nem áll biztos lábakon a korábban nyertes pályázatuk, egyelőre késedelmi kamat nélkül visszautalhatják a felvett támogatást. Javasoljuk, hogy éljenek ezzel.”
A 24.hu korábban azt is megírta, hogy Mága Zoltán 2022 és 2026 között közel 3,3 milliárd forintot kapott az előző kormány minisztériumától turnékra és koncertjeire.
A miniszter szerint erre azért volt szükség, mert a kulturális programként becsomagolt pályázat valójában a Fidesz-KDNP választási kampányának támogatását szolgálta.
Az ügyet Molnár Áron robbantotta ki, aki nyilvánosságra hozott egy e-mailt, amely szerint a Kulturális és Innovációs Minisztérium Mága Zoltán kérelmét Hankó Balázs volt miniszter kifejezett támogatásával továbbította az NKA-nak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Fitch hitelminősítő sem módosította Magyarország besorolását a választás után, maradt a negatív kilátás
Megerősítette változatlan negatív kilátással Magyarország hosszú távú államadóskockázati besorolását az eddigi "BBB" – vagyis befektetési ajánlású – szinten a Fitch Ratings. A hitelminősítő várakozása szerint az idén a hazai össztermék 6,4 százalékára emelkedik a magyar államháztartási hiány.
Megerősítette Magyarország „BBB” szintű, befektetésre ajánlott államadós-besorolását a Fitch Ratings, a kilátást azonban változatlanul negatívon hagyta. A nemzetközi hitelminősítő a péntek éjjel Londonban közölt döntése szerint az ország pénzügyi helyzete a választások előtt a vártnál jobban romlott, a költségvetési politika kiszámíthatósága alacsony, a gazdaság pedig gyenge növekedést mutat – derül ki az MTI tudósításából.
Bár az új kormány a hiány csökkentését tűzte ki célul, ezt magas kiadási kötelezettségek és a bizonytalan globális helyzet mellett kell megvalósítania.
A hitelminősítő szerint a Magyar Péter vezette Tisza Párt által az áprilisi választásokon elért alkotmányozó parlamenti többség csökkenti az intézményrendszeren belüli konfliktusok kockázatát és elősegíti a kormány szakpolitikai programjának gyors végrehajtását.
A Fitch elemzése kitér arra is, hogy politikai megállapodás született a kormánnyal az uniós helyreállítási alapból (RRF) járó 16,4 milliárd euró folyósításáról, ennek feltétele azonban a jogállamisági és korrupciós aggályokat kezelő reformok végrehajtása.
A hitelminősítő várakozásai szerint a választások előtti költekezés, a rögtönzött támogatások – mint az üzemanyag- és energiaár-intézkedések –, valamint az Európai Bíróság döntései nyomán esetlegesen visszafizetendő különadók miatt a magyar államháztartási hiány idén a hazai össztermék 6,4 százalékára emelkedik. Ez jelentősen magasabb a cég decemberi előrejelzésénél, amely 2026-ra még 5,6 százalékos hiányt valószínűsített.
A magyar államháztartás elsődleges hiánya idén várhatóan eléri a 2,6 százalékot a tavalyi 0,9 százalék után. Mindezek hatására a GDP-arányos államadósságráta 2027 végére 76,2 százalékra nőhet a tavalyi 74,6 százalékról.
A Fitch kiemeli, hogy a „BBB” besorolású országok adósságrátájának mediánja 58,3 százalék. A növekedést részben ellensúlyozhatja a forint erősödése, mivel az államadósság mintegy 30 százaléka devizában van. Kedvező fejlemény, hogy az alacsonyabb állampapírhozamok és a várható monetáris enyhítés nyomán a bevételekhez mért kamatkiadások 2027-ben 8,3 százalékra csökkenhetnek, ami már alacsonyabb a kategória 9,6 százalékos mediánjánál.
A magyar gazdaság növekedése az idei első negyedévben gyorsult a választások előtti költségvetési élénkítés hatására, de a közel-keleti konfliktus miatti gyengébb külső kereslet miatt valószínűleg újra lassulni fog. Az uniós helyreállítási alap forrásai idén még korlátozott hatást gyakorolnak a gazdaságra, de a kohéziós pénzek jövőre már élénkíthetik a beruházásokat.
A Fitch ezzel számolva a tavalyi 0,5 százalék után 2027-re 2,5 százalékos reálnövekedést jósol.
A Fitch 2025 decemberében a korábbi stabilról negatívra rontotta a magyar adósbesorolás kilátását, miközben a „BBB” szintű minősítést fenntartotta. Idén május végén a Standard & Poor's is megerősítette Magyarország „BBB-” besorolását, amely a befektetésre ajánlott sáv legalsó szintje, és a kilátást szintén negatívon hagyta. Ez azt jelenti, hogy továbbra is fennáll a leminősítés kockázata, ami azt jelentené, hogy az ország kikerülne a befektetésre ajánlott kategóriából, és a bóvli kategóriába kerülne.
Megerősítette Magyarország „BBB” szintű, befektetésre ajánlott államadós-besorolását a Fitch Ratings, a kilátást azonban változatlanul negatívon hagyta. A nemzetközi hitelminősítő a péntek éjjel Londonban közölt döntése szerint az ország pénzügyi helyzete a választások előtt a vártnál jobban romlott, a költségvetési politika kiszámíthatósága alacsony, a gazdaság pedig gyenge növekedést mutat – derül ki az MTI tudósításából.
Bár az új kormány a hiány csökkentését tűzte ki célul, ezt magas kiadási kötelezettségek és a bizonytalan globális helyzet mellett kell megvalósítania.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
