Az orosz villámháborús terv megbukott, de még rengeteg katonájuk van a második hullámra
„Azt tényszerűen tudjuk, hogy az oroszok villámháborút terveztek, három-négy nap alatt végezni akartak a nagyszabású katonai műveletekkel. A hadifoglyok vallomásain túl ezt a támadóerők összetétele is bizonyítja” - mondta a magyar szakértő a Telexnek. Rácz András szerint az oroszok néhány nap alatt akarták megtörni az ukrán ellenállást, szinte már vakmerő terveket szőttek, de ebben az oroszok kudarcot vallottak.
Az elemző szerint kiderült, hogy az orosz sereg nincs jól felkészülve, és egy háború nagyon más, mint egy hadgyakorlat. „A háborúnak nincs pontos forgatókönyve, van viszont ellenség, ismeretlen a terep, és igazából más sincs, mint bizonytalanság.”
Az oroszok valószínűleg nem eléggé motiváltak. „Az, hogy mennyire akarod elfoglalni, ami nem a tiéd, meghatározza a bátorságot, a szükséges kreativitást és azt, hogy mennyire vagy aktív vagy éppen könnyű célpont” - fogalmaz a szakértő. Az ukránok ellenben nagyon elszántak, készek rá, hogy az utolsó emberig harcoljanak.
Igaz, közben az oroszok is keményen támadnak. Rácz András szerint minden ellenkező állításuk ellenére nehéztüzérséggel lőnek lakónegyedeket, és becsapódás előtt szétváló kazettás lőszereket is használnak lakott területek közelében, ami konkrétan háborús bűn.
„Valószínűleg azzal kalkulálnak, hogy az elnök halála esetén összeomlik az ukrán ellenállás.” Rácz András szerint ugyanazt csinálták Afganisztánban, ahol egy afgán egyenruhába öltöztetett szovjet különleges alakulat végzett az elnöki palotában Amin Hafizullah afgán vezetővel, és Csecsenföldön, ahol bemérték Dzsohar Dudajev csecsen elnök műholdas telefonját, majd egy rakétával végeztek vele.
Délen az orosz erők két irányba is nagyon gyorsan nyomultak előre, miután a Krím határánál lévő ukrán védőket még azelőtt megsemmisítették, hogy Putyin csütörtök hajnalban bejelentette a katonai műveletek megindítását. Egy nap alatt eljutottak a 130 kilométerre lévő Dnyeperhez, ás elvágták az Azovi-tengertől Ukrajnát. Azóta viszont lelassultak. Még nem érték el Ukrajna harmadik legnagyobb városát, Odesszát, és tartja magát a 450 ezres Mariupol is.
Az ukránok taktikája az volt, hogy az első támadó hullámban érkező orosz páncélosok és gépesített lövészek elől kitértek, és inkább az utánuk jövő könnyebb célpontokra vadásztak, például az utánpótlást és üzemanyagot szállító teherautókra. Emellett kerülik a nyílt ütközeteket, megpróbálják az orosz hadsereget arra kényszeríteni, hogy a városokban harcoljon.
A túl gyors előrenyomulás és az ukrán taktika Rácz András szerint oda vezetett, hogy az orosz hadsereg logisztikai rendszere nem képes követni a műveleteket. Orosz katonák például élelmiszerboltokat fosztogatnak.
Ami Kijev bevételét illeti, itt sem az orosz tervek szerint mentek a dolgok.
Eredetileg északnyugat felől és északkeletről is támadtak volna, de az orosz erők már Csernyihivnél elakadtak. Kijev egyelőre csak észak és nyugat felől van elzárva, az oroszok most a keleti oldalt próbálják bezárni, de dél felé szabad az út.
„Kijevet az ukránok az utolsó emberig védeni fogják, ha nem sikerül mindkét fél számára elfogadható politikai megoldást találni. Nem tudjuk, lesz-e Kijevből második Sztálingrád, de még ez is benne van a pakliban. Úgy tűnik, Ukrajna nagyon elszánt, hogy megvédje a fővárost.”
Ebben segíthetnek a nyugatról ígért fegyverek is. A Javelin és a brit NLAW páncéltörő rakéták városi harcban nagyon hatékonyak, és nemsokára Stringer légvédelmi rakéták és német gyártású Panzerfaust 3-asok is érkezhetnek.
Az oroszoknak még hatalmas tartalékaik vannak. Eddig a térségbe vezényelt erőik 30-50%-át indíthatták útnak, a Krímnél várakozó, 10-12 nagy, partra szálló hajóból például csak hármat vetettek be.
„Változó sebességgel, de mindenhol szorulnak vissza az ukránok. Ők itt győzelmet nem tudnak aratni, számukra az lehet a reális cél, hogy Oroszország ne érje el a saját céljait” - mondja a szakértő.