SZEMPONT

Az iráni háború nemcsak a benzinkutakon hoz áremelkedést, hanem a boltokban is - mondja Bali Gábor energiapiaci szakértő

A költségvetésnek egyre többe kerül majd a rezsicsökkentés, a cégeknek pedig emelniük kell az árakon, ha a konfliktus nem oldódik meg gyorsan. A benzinkutakon máris meredeken felfelé indultak az árak, de Európában a gáz ára is majdnem megduplázódott.

Fischer Gábor, Címlapkép: Iranian Army/Getty Images - szmo.hu
2026. március 05.

Egy liter dízel ára máris átlépte a 600 forintot, miután néhány nap alatt 22 forintos volt az áremelkedés a benzinkutakon. De nem jobb a helyzet a gáznál sem, ami magával húzza az áram árát is, mert ezek együtt mozognak a piacon. Mindez a rezsicsökkentés miatt az eddigieknél is nehezebb helyzetbe hozhatja a költségvetést, kihívás elé állíthatja a piaci áron vásároló, energiaigényes vállalkozásokat, növelheti az inflációt, és gyengítheti a forintot, ahogy az az elmúlt napokban meg is történt.

A világ elsősorban amiatt ideges, ami a Hormuzi-szorosban történik, ahol a világ tengeri nyersolajszállításának ötöde halad át. Az iráni fenyegetések miatt gyakorlatilag leállt az olajszállítás a szorosban. Az Egyesült Államok ugyan bejelentette, hogy akár hadihajókat is készek küldeni a tankerek védelmére, de valódi megoldást csak az jelentene, ha az iráni háború gyorsan végetérne. Erre azonban egyelőre kevés esély látszik. Bali Gábor energiapiaci szakértőt kérdeztük, mire számíthatunk.

— Milyen hatással vannak az események a kőolaj, a földgáz és az elektromos áram árára?

— Itt alapvetően a mi régiónkról kell beszélnünk, tehát Európáról és Magyarországról. Természetesen a világ különböző tájain különböző a hatás. Az biztos, hogy mivel az olaj globális termék, és az olajkereskedelem szempontjából fontos útvonalról van szó, persze rengeteg olajat termel más ország is, Venezuelától kezdve Amerikán át Norvégiáig, de akkor is nagyon meghatározó az arab térség. Ezért a világ összes piacán megjelenik az olajárban az, hogy ez az útvonal kiesik, vagy részben kiesik, erről eltérőek a hírek. De az biztos, hogy maga a hír is elég ahhoz, hogy felmenjenek az árak.

Mivel a háború néhány napja elindult, és most már biztosan tudható, hogy nagyon sok szállítmány nem megy át ezen a szoroson, így egyértelművé vált az olajárak emelkedése, és ahogy mondtam, ez mindenhol jelentkezni fog, így Európában és Magyarországon is.

Az, hogy milyen mértékű ez a hatás és milyen hosszan tart, nehéz megmondani. De azt gondolom, hogy az olaj ára, amit hordónként szoktunk dollárban kifejezni, a korábbi 60–70 dolláros szintről most a 80 felé megy, sőt afölé is; elérheti a hordónkénti 100 dollárt is. Ez is benne van a levegőben, ezt sem lehet kizárni. Mindez azon múlik, hogy ez a konfliktus milyen hosszan tart, milyen gyorsan záródik le.

— Kőolaj mellett a földgáz (LNG) szállítása is elakadt a szorosban.

— Azok a hajók, amelyek itt átmennének, elsősorban Ázsia felé vennék az irányt. Természetesen menne Európa felé is, például Katarból földgáz, amely a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán keresztül érné el Európát. Ezeknek a hiánya mindenképpen meg fog látszani, valószínűleg elsősorban az ázsiai piac tekintetében. Az ázsiai földgázpiac nagyon erős felvevőpiac. Ha nem tud érkezni Katar és a többi ország irányából földgáz Ázsiába, akkor máshonnan fogják ezt beszerezni. Ez azt jelentheti, hogy esetleg Európába kevesebb hajó tud érkezni. Tehát ez fizikailag is kínálati szűkületet hozhat Európának is, annak ellenére, hogy Európában az arab országokból származó folyékony földgáz viszonylag alacsonyabb mennyiséget jelent; itt összességében Amerika dominál.

De az árakra itt is világszinten hatással lesz. Illetve már hatással van, mert ha megnézzük az elmúlt két nap árait, akkor azt látjuk, hogy közel 50–60%-kal emelkedett meg a földgáz ára a nagykereskedelmi piacon.

Európában a holland TTF nevű tőzsdét érdemes alapvetően figyelni, de ha nézzük akár az osztrák vagy a magyar tőzsdei árakat is, akkor is ugyanezt látjuk. Ez az 50–60%-os áremelkedés már bekövetkezett a spotpiacokon, ami azt jelenti, hogy a napi nagykereskedelmi vásárlások már ezen a magasabb szinten tudnak megtörténni. Ha a jövőbeni határidős ügyleteket nézzük, tehát mondjuk az előttünk álló tél árát, akkor ott is azt látjuk, hogy szintén nagy mértékben emelkedett az ár, persze nem olyan mértékben, mint a spotpiacon, de a 30 euróról fölment durván 40–45 euróra, ami azért jelentős emelkedés. Hasonlóan az olajhoz, itt is attól fog függni, hogy ez a magasabb érték milyen hosszan marad fenn, vagy milyen gyorsan esik vissza; hogy az eszkaláció mennyire lesz széles körű a térségben, illetve esetleg gyorsan befejeződik-e ez a háború, és újra visszaállnak-e a piacok a normál kerékvágásba.

— Mindebből mit érzékelhetnek a felhasználók?

— Ha egy vállalat fix áron kötött szerződést egy gázévre, akkor őt a szerződés lejártáig ez a probléma valószínűleg nem érinti, mert a fix árak pontosan az ilyen esetek ellen védik a felhasználókat. Akinek úgynevezett képletalapú ára van, tehát hónapról hónapra leköveti a tőzsdei mozgásokat, ott viszont az történik, hogy a márciusi árak mindenképpen magasabbak lesznek, mint a januári–februáriak, és ez a 40–50%-os áremelkedés látszani fog a számlákban is. Magyarországon a lakosságot ez nem érinti, mert a rezsicsökkentett ár fix, de a rezsialapot igen, mert a rezsicsökkentést biztosító MVM-csoportnak drágább lesz a beszerzés. Tehát

nagyobb mértékű támogatást kell biztosítani, hogy fenn lehessen tartani az alacsony rezsiárakat.

Ez mindenképpen nehézség. Végül a villamosenergia tekintetében: az elmúlt években, a gázválság óta hozzászoktunk, hogy a villamosenergia árát a földgáz nagymértékben befolyásolja. Ez még most is így van, de már nem olyan szoros a korreláció, mint 2022–2023-ban. Azt látjuk, hogy ott is volt egy jelentősebb áremelkedés, de az nem olyan mértékű, mint a földgáz esetében.

— Nézzük a saját pénztárcánk felől. Meddig tartható a rezsicsökkentés, ha a háború és a blokád elhúzódik, és az árak ilyen mértékben emelkednek?

— Igazából azt, hogy az árak meddig emelkedhetnek, nehéz megjósolni. Az biztos, hogy ha elhúzódik a konfliktus, akkor magasabb szinten maradnak. Azt nem gondolom, hogy olyan szintre mennek, mint 2022-ben, amikor tízszeres árnövekedés volt. Itt az fog történni, hogy más forrásokból kell helyettesíteni a kieső mennyiséget. Ez magasabb szinten fogja tartani az árakat. Meglátjuk, hogy ez milyen magasra tud törni. A rezsicsökkentés szempontjából ez lényeges, hiszen nehezebb lesz fenntartani, de

a rezsicsökkentésről azt kell tudni, hogy az nem szakmai, hanem politikai kérdés. Valójában most sem fenntartható, hiszen a matematika szabályainak nem felel meg, hogy valaki drágán vesz és olcsón ad el, abból nem lehet megélni.

A döntés politikai értelemben kérdéses: milyen hosszan tartható fenn, hogy ezt a kvázi veszteséget, ami a magasabb árak miatt minden nap egyre nagyobb, az MVM-csoport felé ki tudja-e pótolni a költségvetés, vagy azok a különadók, amelyek a finanszírozását jelentik. Ha a politika ezeket fenntartja, akkor a rezsicsökkentés is fenntartható, viszont valószínűleg magasabb adóbevételekre lesz szükség, vagy nagyobb költségvetési hiánnyal kell számolni.

— A tartósan emelkedő energiaárak a vállalkozásoknál hamarabb lecsapódnak. Ez visszafoghatja-e a gazdaságot, mehetnek-e csődbe cégek, ha másfélszeres-kétszeres áron kell energiát venniük?

— 2022-ben a magyar vállalkozások megtapasztalták, mit jelent az energia ára, mennyire érdemes erre figyelni. A 2022-től napjainkig tartó időszakban a 2010–2021 közöttihez képest dupla árakon működik mindenki. A vállalkozásoknak hozzá kellett szokniuk ehhez, és be kellett építeniük a szolgáltatás vagy a termelés árába ezt a nagyobb energiaköltséget. Viszont a nagy sokkhatás, ami a tízszeres árat jelentette például gázban, viszonylag gyorsan megszűnt. A jelenséget a magyar vállalkozások már látták, érzik, és megtanulták, hogy nagyon kell figyelni a piacokra. Látjuk, hogy ma hogyan állnak hozzá a menedzsmentek ezekhez a kérdésekhez. Ezt a helyzetet sokkal jobban fogják tudni kezelni, mint 2022-ben, és a hatása is jóval kisebb lesz. Ez természetesen rontja a versenyképességet; ha a jelenlegi árszint hirtelen megduplázódik, az óriási problémát fog jelenteni, főleg az energiaigényes ágazatokban. De azt gondolom, hogy

ezeket az árakat be fogják építeni a költségeik és a saját áraik közé. Tehát ez inkább áremelkedést hoz a boltokban.

Így kezelhetőnek érzem a helyzetet, persze nem szerencsésnek. Az a jó, ha ez a konfliktus véget ér, és az árak visszatérnek a néhány héttel ezelőtti szintre.

— Tehát a nagy energiahányadot tartalmazó termékek, például az élelmiszerek árában is megugrás várható? A mezőgazdaság elég energiaigényes ágazat.

— Igen, az energiaigényes ágazatokat fel lehet sorolni, ilyen például a távhőszolgáltatás is. Minden ilyen ágazat, akár a mezőgazdaság is, megpróbálja ezt valahogy kezelni. Tehát ez meg fog jelenni valószínűleg a terményárakban, az élelmiszeriparban. Viszont ha a helyzet gyorsan változik, és visszatérnek a korábbi árak, akkor ez le fog csengeni, akkor csak átmeneti emelkedésről lehet szó. Ha elhúzódik a konfliktus, akkor viszont arra kell berendezkedni, hogy amíg tart, addig magasabb árszinten kell a termelést, szolgáltatást biztosítani.

— Azt mondja, a vállalkozások megtanulták kezelni a problémát. Ez mit jelent? Tartalékot képeztek, vagy olyan üzleti stratégiát alakítottak ki, amivel nem éri őket felkészületlenül egy áremelkedés?

— Nem gondolom, hogy elsősorban tartalékképzéssel, hanem inkább az energiabeszerzési ismereteik nőttek jelentősen az elmúlt 3–4 évben: mire kell figyelni, milyen biztosítékokat lehet tenni. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy

a vállalkozások, amikor látták, hogy például 2025 végére viszonylag alacsonyak lettek az árak, úgy döntöttek, hogy a 2026-os évet fix áron fogják vinni. Tehát akinek már most van fix ára, és van, akinek 2027-re is, az már kezelte is ezt a problémát.

Azok a cégek pedig, amelyek képletalapú áron vásárolnak, és elszenvedik a tőzsdei ármozgás hatásait, azoknál beépült a szerződésükbe az úgynevezett fixálási opció. Ezt is megtanulták: ha látnak egy ilyen helyzetet, mint a mostani, és lesz egy pillanat, amikor az árak nem emelkednek, vagy kicsit visszakorrigálnak, akkor ezeket a helyzeteket kihasználhatják, és részben vagy egészben fixálhatják az árat. Ezek a kockázatkezelési eszközök ma már a legtöbb nagyvállalatnál működnek.

— Tehát összefoglalnám: rövid távon semmi pánik, középtávon áremelkedésekkel számolhatunk, ha a helyzet tartós marad, hosszú távon pedig nem tudjuk, mi lesz. Jól mondom?

— Igen, ez így van, sajnos. Azt érdemes figyelni, hogy lesz-e a következő napokban megoldás. Mert ha lesz, akkor nagyon gyorsan vissza fog térni az üzlet a normál kerékvágásba. Ha nem oldódik meg, akkor ezekkel a szintekkel kell megbarátkozni. Mindez attól függ, hogy a cégek tudnak-e más forrásból, más útvonalon beszerezni. Ha például az ázsiai piac, amely a katari gázt használta, meg tudja növelni a szállításokat Ausztrália, Afrika vagy Amerika felől, és részben ki lehet váltani a kieső mennyiséget, akkor ez az árakat lefelé fogja tolni. Csak nem arra a szintre, ahol a háború előtt voltunk, hanem valahol a mai és a korábbi szint között fog beállni.

— A Hormuzi-szoroson kieső termelést pótolhatják más, az útvonalat nem használó termelők, például Amerika vagy Norvégia? Elindulnak ilyenkor ezek a mechanizmusok?

— Ezek a mechanizmusok innentől elindulnak, hiszen a kereslet–kínálat abszolút meghatározza az árat. Most arról beszélünk, hogy a kínálat szűkül világszinten, a kereslet meg fennmarad. Ebből az következik, hogy az árak elindulnak felfelé. Amikor pedig az árak emelkednek, akkor azok az akár olaj, akár gázmezők, amelyek esetleg nem teljes kapacitással működtek, most elindulnak teljes kapacitással, és több energiát igyekeznek kinyerni. Több hajót indítanak azokon az útvonalakon, amelyek járhatók.

— Ha a kínálatot így bővítik, akkor az vissza is korrigálhatja az árakat?

— Pontosan.

Ha meglesznek az új útvonalak, új források, akkor korrigálódhatnak az árak visszafelé.

Valószínűleg nem ugyanarra a szintre, mint a két-három nappal ezelőtti, de a jelenlegihez képest mindenképpen alacsonyabbak lesznek.

— Magyarország speciális helyzetben van: a földgázellátás biztosított, de kőolajból Oroszország felől most nem érkezik, a horvátok pedig csak nem orosz eredetűt engednek be. Így a magyar gazdaság árérzékenyebbé vált?

— Amíg tart a stratégiai készlet, és a MOL felhatalmazást kapott annak felhasználására, addig ennek a jelentősége kisebb. De ha eltelik mondjuk 60 nap (ezek 90–100 napos készletek), és ugyanitt tartunk, akkor már jobban fog rezonálni erre a piac. Akkor el kell kezdeni azon gondolkodni, mi lesz, ha a 90 nap is elfogy. El kell kezdeni stratégiai beszerzésekről tárgyalni; lehet, hogy finomított terméket, tehát dízelt vagy benzint kell hozni az országba, ami mindenképpen drágább. Más útvonalakat kell használni, a horvátot meg kell erősíteni. Várható tehát, hogy az olaj tekintetében tényleg magasabb árakat fogunk látni. Az, hogy a világpiaci ár most jelentősen emelkedett, meg is jelent a benzinkutakon. Amíg a világpiaci ár magasan lesz, addig itt is magas lesz az ár; ennek a hatását mi nem tudjuk befolyásolni.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Megvilágosodni és megpirulni” akart a villanyoszlopon egy teljesen meztelen férfi Zuglóban

A Zuglói Önkormányzati Rendészet és a polgárőrség munkatársai akadályozták meg egy zavart férfi öngyilkossági kísérletét. A Rákos-patak partján találtak rá, mielőtt felmászott volna egy magasfeszültségű oszlopra.

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet

Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

SZEMPONT

Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.

M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”

Kapcsolódó

Magyar Péter: Átfogó energiafejlesztési tervet fogadott el a kormány

A kormány elfogadta az átfogó energiafejlesztési tervet, amely a megújuló forrásokat és az ellátásbiztonságot helyezi előtérbe. A fejlesztéseket vegyes finanszírozással, hazai és uniós forrásokból, valamint magántőke bevonásával valósítják meg.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Már a lakóövezetet fenyegeti a székesfehérvári tarlótűz: a hatóságok szólnak azoknak, akiknek el kell menniük otthonról

Székesfehérvár polgármestere bejelentette, hogy a Feketehegy–Szárazrét városrészben keletkezett tűz elérte a lakóövezetet. A hatóságok megnyitották a helyi közösségi házat azok számára, akiknek esetleg el kell hagyniuk az otthonukat.

KULT

Gyerekek szexuális bántalmazásával és a holokauszttal poénkodott, ezért kirúgták A galaxis őrzői 3 éléről, majd ő lett a DC-filmek ura – James Gunn 60 éves

Már 12 évesen belezős zombihorrorokat forgatott a tesóival, később pedig egy morcos mosómedve és egy csekély szókincsű fa csinált belőle sztárrendezőt.

KÉK HÍREK

Mentőkutyákkal találták meg a Tiszába merült fiatal holttestét Tiszakóródnál

A miskolci Spider Mentőcsoport megerősítette, hogy Tiszakóród térségében megtalálták a Tiszában eltűnt fiatal holttestét. Az összehangolt műveletben több speciális mentőegység is részt vett.

SZEMPONT

Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje

A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.

„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:

Kapcsolódó

Életveszélyes fenyegetést kapott Majka, nem vállalja egy erdélyi koncertjét

A rapper a privát számára kapott SMS miatt nem vállalja a sepsiszentgyörgyi SIC Feszten való fellépését. A késő este érkezett üzenetben azt írták neki, hogy alig várják, hogy Erdélybe érkezzen, hogy revansot tudjanak venni rajta.