Az iráni elnök is a célpontok között van, a New York Times szerint a támadás több napig is eltarthat, és a tavalyinál sokkal kiterjedtebb lesz
Robbanások rázták meg Teheránt február 28-án, szombaton, miközben Donald Trump amerikai elnök egy nyolcperces videóban bejelentette, hogy az Egyesült Államok „jelentős harci műveletekbe” kezdett Iránban. Ezzel egy időben Izrael is támadást indított, és az egész országra kiterjedő rendkívüli állapotot hirdetett.
A támadások Washingtonban hajnali 1 óra után kezdődtek, amikor a Kongresszus legtöbb tagja aludt, Izrael pedig helyi idő szerint 08:10-kor indította meg hadműveletét. A New York Times értesülései szerint amerikai tisztviselők arra számítanak, hogy a hadjárat több napig is eltarthat, és sokkal kiterjedtebb lesz, mint a tavaly júniusi amerikai csapások. Több tucat amerikai támadást hajtanak végre a Közel-Keleten található bázisokról és repülőgép-hordozókról felszálló gépek.
A Times of Israel szerint Irán elnöke is a célpontok között volt, aki azonban jól van, nem sérült meg a reggeli csapásokban. Ugyanakkor az izraeliek szerint „nagyon jelentős károkat” okoztak.
Az izraeli kormány azonnali hatállyal bezáratta az iskolákat és a munkahelyeket, lezárta az ország légterét, miközben országszerte légiriadó-szirénák szóltak. Az izraeli sajtó szerint több ballisztikus rakétát is indított Irán, sérültekről egyelőre nem érkezett hír.
Irán szintén lezárta légterét, Teheránban pedig leállt a vezetékes telefon- és akadozott a mobilszolgáltatás.
Iráni lakosok arról számoltak be, hogy füst száll fel abból a kerületből, ahol az elnöki palota és a Nemzetbiztonsági Tanács található.
„Rohantam az iskolába a lányomért a középiskolából, a lányok a lépcső alatt bújtak el és sírtak” – mondta Ali Zeinalipoor, egy teheráni lakos. Hossein Kermanpour, az iráni Egészségügyi Minisztérium szóvivője közölte, hogy „mentőautókat küldtek Teherán központi területeire, és a kórházak készültségben vannak”, de a lehetséges sebesültek számáról még nem adtak tájékoztatást.
A tervek szerint Izrael főként az iráni nagy hatótávolságú rakéták tárolóhelyeire, gyártóüzemeire és kilövőállásaira összpontosít, míg az amerikai erők az iráni nukleáris projektre és a Forradalmi Gárdához köthető célpontokra koncentrálnak.
Omán külügyminisztere, aki közvetített a felek között, azzal érvelt, hogy Teherán beleegyezett, hogy soha nem halmoz fel dúsított uránt, de nem volt hajlandó megvitatni a dúsítás teljes leállítását vagy ballisztikus rakétáinak korlátozását.
Washingtonban a támadás azonnali politikai vitát váltott ki. Jack Reed, a Szenátus Fegyveres Szolgálatok Bizottságának rangidős demokrata tagja kijelentette: „ha a háború felesleges, azt el kell kerülni”. Hozzátette, a Kongresszus „nem kapott valódi tájékoztatást vagy hírszerzési információt” egy lehetséges támadásról, és az adminisztráció nem mutatott be „stratégiai indoklást a megelőző csapásokra”.
Trump elnök a Truth Socialon közzétett videóban azzal indokolta a lépést, hogy „célunk az amerikai nép megvédése az iráni rezsim által jelentett közvetlen fenyegetések felszámolásával, amely egy gonosz, nagyon kemény, szörnyű emberekből álló csoport.”
„Sok éven át kértétek Amerika segítségét, de soha nem kaptátok meg. Egyetlen elnök sem volt hajlandó megtenni azt, amire én ma este hajlandó vagyok. Most van egy elnökötök, aki megadja nektek, amit akartok, szóval lássuk, hogyan reagáltok.”
Szakértők arra figyelmeztettek, hogy Irán kiterjedt katonai képességekkel és regionális szövetségesek hálózatával rendelkezik, amelyek segíthetik az ellenállást. Közepes hatótávolságú ballisztikus rakétái több mint 1900 kilométer megtételére képesek, így elérhetik az amerikai bázisokat és Izraelt is. Amerikai tisztviselők gyors iráni megtorlásra számítanak.
A legutóbbi feszültségek egy 12 napos izraeli-iráni háborúval kezdődtek tavaly. Izrael 2025. június 13-án indított meglepetésszerű támadásokat Irán-szerte, amelyek kiiktatták védelmi képességeinek nagy részét. Az izraeli csapások több mint 1000 iránit öltek meg, többségükben civileket, míg Irán izraeli megtorló csapásai 31 ember halálát okozták az izraeli külügyminisztérium szerint. A háborúba bekapcsolódva az Egyesült Államok június 22-én három iráni nukleáris létesítményt bombázott. Bár Trump akkor azt állította, hogy Irán nukleáris programját „teljesen és totálisan megsemmisítették”, a későbbi hírszerzési értékelések szerint a programot csak néhány hónappal vetették vissza, de nem semmisítették meg döntően.
