HÍREK
A Rovatból

Az Indexért tüntetnek Budapesten

Több ezren gyűltek össze a Puskás Öcsi téren. A tüntetők innen vonulnak a Karmelita kolostorhoz.


Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy pénteken felmondott az Index szerkesztőségének három vezetője, Tóth-Szenesi Attila vezető szerkesztő, illetve Munk Veronika és Haász János főszerkesztő-helyettesek. Velük együtt pedig a szerkesztőség több mint 80 munkatársa szintén kezdeményezte a felmondását.

Döntésüket azután hozták meg, hogy Bodolai László, az Index Zrt. igazgatóságának elnöke elbocsátotta Dull Szabolcs főszerkesztőt, majd nemet mondott a szerkesztőségnek arra a kérésére, hogy a szakmai függetlenség és az Index jövőjének megőrzése érdekében helyezze őt vissza a pozíciójába.

Az Index távozó munkatársai úgy látták, külső befolyás érte a lapot.

A Momentum ezért pénteken délutánra "Szabad ország, szabad sajtó! Tüntetés a magyar sajtószabadságért" néven hirdetett demonstrációt. A tüntetés mellett több ellenzéki párt és civil szervezet is kiállt, és jelezték, hogy ők is részt vesznek rajta, valamit erre biztatták az embereket is.

A tüntetés 18 órakor kezdődött a Puskás Öcsi téren, ahol több ezren gyűltek össze.

VIDEÓ: több ezren gyűltek össze a Puskás Öcsi téren

Security Check Required

null



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Egy mondattal reagált a Shell Orbán Viktor kijelentésére, miután a háború kutyájának nevezte a céget a miniszterelnök
A miniszterelnök a Tisza Párttal hozta összefüggésbe a cégeket, miután a Shell volt alelnöke a párthoz igazolt. A kormány 2025-ben még megbízható partnerként kötött velük hosszú távú gázszerződést.


„Ők azok, akik keresnek a vérontáson. Ők a halál vámszedői, a háború kutyái” – mondta szombati évértékelő beszédében Orbán Viktor. Szerinte a Shell és az Erste Bank Brüsszellel együtt háborús szövetséget alkotnak. A vádakra a Shell egyetlen mondattal reagált.

A Várkert Bazárban tartott beszédében a miniszterelnök arról is beszélt, hogy a háború fő nyertese a Shell, a cég célja pedig az, hogy leválassza Magyarországot az olcsó gázról, és nem érdekli, hogy ebbe a magyar háztartások belerokkannak.

„A Shell globális alapelveinek megfelelően nem kommentál pártpolitikai ügyeket”

– válaszolta a Telex kérdésére a cég sajtóosztálya.

Az Erste Bank szintén reagált a miniszterelnök szavaira: „Az Erste Bank Hungary Zrt. alapelvei szerint ellenez minden háborút és erőszakot. Az Erste Bank Hungary Zrt. semmilyen formában nem vesz részt politikai kampányban, a bank a rá vonatkozó jogszabályokat maradéktalan betartja.”

Orbán Viktor szerint a Shell és az Erste Bank a Tisza Párt mögött áll. A beszédben ugyan nem hangzott el a neve, de a Shell korábbi globális alelnöke, Kapitány István januárban csatlakozott a Tisza Párthoz gazdaságfejlesztési és energetikai vezetőként.

A magyar kormány korábban egészen más hangnemben beszélt a Shellről. 2025 szeptemberében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be, hogy Magyarország hosszú távú földgázvásárlási szerződést írt alá a vállalattal. A miniszter akkor megbízható partnernek nevezte a céget, amely száz éve van jelen Magyarországon.

A Shell 2022-ben rekordnyereséget, közel 40 milliárd dolláros profitot ért el, majd 2023-ban is 28 milliárd dollár feletti eredményt produkált. A profitugrásban szerepet játszott az orosz–ukrán háború nyomán kialakult energiapiaci sokk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: kiugrottam a Bajorországban élő magyarokhoz. Aztán majdnem jöttek a rendőrök
A TISZA Párt vezetője egy szűkebb körű rendezvényre készült, végül sokan gyűltek össze a sörözőben. A politikus elmondta, hogy számos eszközzel támogatni fogják, hogy a kint élő magyarok hazatérjenek.


Magyar Péter a müncheni tárgyalásai közben szakított időt arra is, hogy találkozzon a kint élő magyarokkal. Egy videón is megosztott az eseményről, melyhez azt írta:

"Az osztrák kancellár és a finn elnök között kiugrottam a Bajorországban élő magyarokhoz. Aztán majdnem jöttek a rendőrök".

A TISZA Párt vezetője elmondta, hogy egy müncheni sörözőben húsz főre foglaltak helyett, de ennél többen jelentek meg a rendezvényen, ezért "most jön a rendőrség, mert kicsit többen vagyunk. De hát ez előfordul" - mondta, miközben sokan vették körül és a háttérben sramlizene szólt.

Majd a politikus beszélt is az egybegyűlteknek. Elmondta, hogy nyilván különböző okokból élnek kint a magyarok, családi, oktatási, munkavállalási, vagy épp egészségügyi megfontolásból. De a TISZA Párt célja az, hogy minden eszközzel, adóval, adminisztratív módon, támogatással segítse, hogy "minél többen hazagyertek. Hazahozzátok a tapasztalatotokat, a nyelvtudásotokat, a cégeiteket, a vállalkozásaitokat, hogy ti is hozzá tudjatok járulni egy működő és emberséges Magyarország felépítéséhez".

VIDEÓ: A találkozóról


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter elmondta a német kancellárnak, milyen feltételeket vállalna az új kormány, hogy megkaphassuk az uniós pénzeket
A Tisza Párt alelnöke Münchenben tárgyalt Friedrich Merzzel, akivel azt is közölte, hogy mit gondol Ukrajnáról és a békéről.


Négyszemközt tárgyalt a német kancellárral Magyar Péter a bajor fővárosban. A Tisza Párt elnöke a megbeszélésen arról beszélt, hogy kormányra kerülésük esetén legfontosabb feladatuknak az uniós források hazahozatalát tartanák, miközben nem támogatnák Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, és elutasítanák a migrációs paktumot is.

A megbeszélésről Magyar Péter a saját közösségi oldalán számolt be.

Posztja szerint a tárgyalás középpontjában a Magyarországnak járó, de nagyrészt befagyasztott uniós források sorsa állt.

„Friedrich Merznek elmondtam, hogy a leendő TISZA-kormány legfontosabb feladata a magyar embereknek járó uniós források hazahozatala lesz”

– idézte fel a politikus. Hozzátette, ehhez

készek haladéktalanul elfogadni a szigorú korrupcióellenes intézkedéseket, valamint biztosítani a bíróságok függetlenségét, a sajtó és a felsőoktatás szabadságát.

A külpolitikai kérdések is napirendre kerültek. Magyar Péter egyértelművé tette a német kancellár számára a Tisza Párt álláspontját Ukrajnáról és a migrációról is.

„Elmondtam továbbá, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, és hogy a leendő TISZA-kormány szigorú politikát fog folytatni az illegális migráció kapcsán és nem fogadjuk el a migrációs paktumot.”

A megbeszélésen az orosz–ukrán háború is szóba került, ezzel kapcsolatban Magyar Péter úgy fogalmazott: „Hangsúlyoztam, hogy minden lehetséges eszközzel támogatni kell a mielőbbi orosz-ukrán békekötést.”

A február 13. és 15. között zajló Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián Európa vezető politikusai vitatják meg a kontinens biztonsági kihívásait. Magyar Péter vállalásai egy olyan időszakban hangzottak el, amikor a Magyarországnak szánt kohéziós és helyreállítási pénzek jelentős részét továbbra is jogállamisági és korrupcióellenes feltételekhez köti az Európai Unió, az Európai Parlament pedig bíróságon támadta meg a források egy részének korábbi felszabadítását. Az EU új migrációs és menekültügyi csomagjának végrehajtási terve júniusra készülhet el, ám a jelenlegi magyar kormány már jelezte, hogy nem hajtja végre a paktumot. A Tisza Párt korábban bemutatott programjában szintén a korrupcióellenes fellépés, az igazságszolgáltatás függetlensége és a zéró tolerancia az illegális migrációval szemben szerepel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Azért rúgtam ki Orbán Viktort, mert ami sok, az sok” – Manfred Weber szerint „Orbán most már bármiféle józan gondolattól messze került”
Az Európai Néppárt elnöke a müncheni biztonságpolitikai konferencián indokolta meg a Fidesszel való szakítást. Orbán Viktor szerint viszont az EPP brüsszeli kreálmányként hozta létre a Tisza Pártot.


„Azért rúgtam ki Orbán Viktort, mert ami sok, az sok”

– jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke a müncheni biztonságpolitikai konferencián, egy populizmusról szóló panelbeszélgetésen. Weber a magyar miniszterelnök példájával támasztotta alá, hogy nem enged a politikai tűzfalból a radikális jobboldallal és a populistákkal szemben.

„Ez is mutatja, hogy nem engedünk a tűzfalból. És Orbán most már bármiféle józan gondolattól messze került, már Ukrajna támogatása ellen kampányol” – mondta Weber a Telex tudósítása szerint.

Az EPP-elnök szerint egyértelmű vörös vonal, és

nem működnek együtt olyan pártokkal, „amelyek nem követnek három alapelvet: nem Európa-pártiak, nem Ukrajna-pártiak, és nem jogállamiságpártiak”. Weber szerint szükség lenne egy közös európai hadseregre, és egy megerősített, „akár közvetlenül választott” európai uniós elnöki funkcióra is, „aki egy szinten lenne Trumppal és Hszi Csin-Pinggel”.

Szintén Münchenben szólalt fel szombaton Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is. „Úgy gondolom, eljött az ideje, hogy életre keltsük Európa kölcsönös védelmi záradékát. A kölcsönös védelem nem opcionális az EU számára. Ez kötelezettség” – mondta. Szerinte a gyorsabb döntéshozatal érdekében az eddigi konszenzusos döntések helyett a minősített többség bevezetését kellene szorgalmazni. Von der Leyen úgy látja, Európa felébredt, és „olyan határátlépésekre is sor került, amelyeket már nem lehet meg nem történtté tenni”. Az unió erősítése érdekében az Egyesült Királysággal, Norvégiával, Izlanddal és Kanadával való együttműködést hangsúlyozta, az Egyesült Államok azonban hiányzott a felsorolásból.

A müncheni üzenetekre Orbán Viktor az évértékelőjében reagált, ahol Webert és von der Leyent is megemlítette, akik a Fidesz legújabb plakátjain is szerepelnek. A miniszterelnök másként értékelte a szakítást az Európai Néppárttal, és a Tisza Pártot brüsszeli kreálmánynak nevezte. „A Tiszát a németek alapították Herr Weber vezetésével és Ursula von der Leyen zászlóanyasága mellett. Brüsszelben ezt mindenki természetesnek veszi, ott ez így szokás” – fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor neve más vezetők beszédeiben is előkerült a konferencián. Friedrich Merz német kancellár egy „kormányfőről” beszélt az Európai Unióból, aki mandátum nélkül ment Moszkvába tárgyalni, nem ért el semmit, és egy héttel később minden korábbinál nagyobb támadás érte az ukrán polgári infrastruktúrát. Ezzel a 2024-es, botrányt okozó kijevi, moszkvai és pekingi „békemisszióra” utalt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is üzent a magyar miniszterelnöknek, megjegyzést tett a súlyára is.

A Fidesz és az Európai Néppárt viszonya már évekkel ezelőtt megromlott. A magyar kormánypártot először felfüggesztették a néppárti frakcióban, majd 2021-ben, a kizárása felé haladva, a Fidesz távozott a képviselőcsoportból, később pedig a pártcsaládból is kilépett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk