Az egyetlen megoldás, ha valaki megöli Putyint - írta egy amerikai szenátor, a Kreml kiakadt

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy Facebook-videóban arról beszélt, hogy az ukránok továbbra is blokkolják a kőolajszállítást Magyarország irányába, annak ellenére, hogy a Barátság kőolajvezeték teljes mértékben alkalmas lenne a szállítás újraindítására. A miniszter szerint az ukránok zsarolják Magyarországot, és a magyar álláspont megváltoztatását próbálják elérni.

– idézte az állítólag elhangzottakat.

Szijjártó Péter szerint:

A miniszter úgy fogalmazott, a helyzet „pont fordítva van”, és szerinte az ukránok nem fenyegethetik Magyarországot és nem veszélyeztethetik az ország energiaellátását, mert ehhez „semmifajta joguk nincsen”. Hozzátette, ezért továbbra is azt követelik, hogy Ukrajna azonnal indítsa újra a kőolajszállítást.

– mondta Szijjártó Péter.

A Barátság kőolajvezeték magyar és szlovák ellátása január 27-én állt le.

Budapest és Pozsony szerint Kijev politikai okból húzza a helyreállítást, ezért Magyarország a 90 milliárd eurós uniós ukrán hitel és egy új orosz szankciós csomag vétóját is kilátásba helyezte, miközben Szlovákiával együtt felfüggesztette a dízelkivitelt Ukrajnába. A szlovák kormány emellett a rendkívüli áramexport leállításával is fenyegetett.

Az ukrán fél visszautasítja a zsarolás vádját, és arra hivatkozik, hogy az ismétlődő orosz csapások miatt a javítás nem végezhető el gyorsan. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy fogalmazott, a javítás „nem megy olyan gyorsan”, az Ukrtransznafta pedig közölte, hogy azonosítás, stabilizálás és vészhelyzeti javítás zajlik. Az Európai Bizottság szerint a tagállamok nem látnak azonnali ellátásbiztonsági kockázatot, mivel vészhelyzeti készleteket nyitottak meg, és nőtt a nem orosz kőolaj felhasználása az Adria-vezetéken keresztül.

Orbán Viktor javasolta egy tényfeltáró misszió küldését, hogy kiderüljön a vezeték valóban sérült-e, vagy Kijev hazudik.

Két, frissen nyilvánosságra került videófelvételen robbanások látszanak az SK Battery komáromi gyárában. A felvételek egyike az épületen belülről, a másik kívülről rögzítette az eseményt.

Az Átlátszó információi szerint a gyár B14-es épületében akkucellák és modulok tűzzel járó biztonsági tesztelése zajlik, ahol több robbanás is történt.

Az akkugyártó cég már a Telex kérdéseire így válaszolt:

Közleményükben hozzátették: „Minden tesztelési tevékenységet a vonatkozó törvények és belső szabványok szerint bonyolítunk le, és a vállalat kialakított irányítási és felügyeleti keretrendszere alapján hajtunk végre.”

A Telex megkereste az ügyben a céget, a katasztrófavédelmet és a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatalt, de egyelőre nem kapott érdemi választ.

A komáromi gyárban nem ez az első rendkívüli esemény. Tavaly augusztusban tűz ütött ki a cellaformázó épület egyik részlegén, ahonnan 147 embert menekítettek ki, de senki sem sérült meg.

A robbanás belülről.

Itt pedig kívülről, rögtön az elején látható, ahogy lerepül az ajtó:

2024 áprilisában „szúrós szag” miatt részlegesen kiürítették az üzemet, és nyolc embert megfigyelésre kórházba szállítottak, bár a hatóságok nem mértek határérték feletti veszélyes anyagot.

2022 januárjában egy üzemzavar és feltételezett vegyszerszivárgás miatt 14 dolgozó került kórházba.

Tavaly februárban pedig a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal a korábbi 150 mg/m³-ről 1 mg/m³-re szigorította a gyár NMP-kibocsátási határértékét; az NMP egy, a szaporodási képességet károsító oldószer.

A 444.hu tegnap arról írt, hogy az országos figyelem középpontjában álló gödi Samsung-gyárban is történt robbanás a múltban:

A Der Spiegel online szavazásán a válaszadók 92 százaléka támogatná Magyarország kizárását az EU-ból, miközben a német lap vezércikke egyenesen azt állítja: ha Orbán Viktor ismét megnyeri a választásokat,

A lap a „Ki kell-e zárni Magyarországot az EU-ból?” kérdést szegezte olvasóinak, a szavazással egyidőben megjelent vezércikkében pedig arról írt, hogy Orbán Viktor „választási kampányt folytat az EU ellen, és nyíltan zsarolja azt” – szemlézte a hírt a 444. A cikk szerint „a német adófizetői pénzek nem folyhatnak tovább egy olyan országba, amely Moszkvához igazodik”.

A Spiegel egyértelmű választás elé állítja a magyarokat:

A szerkesztőség szerint „az elmúlt hetek eseményei után egyértelmű, hogy a kettő egyszerre nem lehetséges”. A cikk odáig megy, hogy kijelenti: „nem megengedhető”, hogy egy Orbánhoz hasonló kormányfő hangulatot keltsen Brüsszel ellen, blokkolja az EU-t, miközben

Hirtelen megbetegedett a csütörtöki testületi ülés előtt Kammerer Zoltán, Göd fideszes polgármestere. Mindez ráadásul aznap történt, amikor a rendőrség bejelentette, hogy eljárást indít a gödi Samsung-gyárral kapcsolatos, Magyar Péter által közzétett videó miatt.

A polgármester távolmaradásáról Rónai Sándor, a DK országgyűlési képviselője számolt be Facebook-oldalán – vette észre a 24.hu.

Az ügy legfrissebb fejleménye, hogy Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette: a rendőrség eljárást indított Magyar Péter gödi videója nyomán. A kormány álláspontját is leszögezte: „A magyar kormány az emberi élet és egészség védelmét mindenek felett álló értéknek tekinti, amelyet semmilyen beruházói vagy profitérdek nem írhat felül. Magyarországon a legszigorúbb uniós környezetvédelmi és munkavédelmi szabályok vannak érvényben. Ezek minden magyarországi munkaadóra vonatkoznak. A kormány leghatározottabb utasítása és elvárása a hatóságok felé mindig is az volt, hogy ezeket a szabályokat mindenkinek be kell tartani és mindenkivel be kell tartatni.”

A Tisza Párt elnöke csütörtökön tette közzé annak a videósorozatnak az első részét, amelyben ígérete szerint bemutatja a Samsung SDI gödi akkumulátorgyárát övező szabálytalanságokat. Szerinte „az csak a jéghegy csúcsa”, amit a gyárban történtekről eddig tudtunk. A videóban egy Tibor nevű férfi azt állítja, hogy a Samsung gyárából a párhavonta esedékes katasztrófavédelmi ellenőrzések idejére külső, jellemzően Pest megyei raktárakba szállíttatták el a rendkívül veszélyes alapanyagokat, hogy „papíron minden rendben legyen”.

A gödi polgármester legutóbb nagyjából két hete, február 11-én reagált a gyár ügyére. Akkor azt állította, a gödi önkormányzat által kihelyezett műszerek nem mutattak ki mérgező anyagokat. A városvezető szerint saját méréseik során „egyszer sem találtak a gyár működéséhez köthető szennyeződést sem a gödi talajban és talajvízben, sem a város levegőjében”.