HÍREK
A Rovatból

Az egekbe szökött az áram ára, egy év alatt négyszeresére nőtt

Szeptember végén és október elején elszálltak a hazai áram- és gázárak. A rekordmagasság pedig úgy látszik, nem csak átmeneti.


A magyar áramkereskedők még nem találkoztak olyannal, hogy a határidős áramárak „kettessel kezdődnek”, most azonban ez a helyzet. „A HUDEX (Hungarian Derivative Energy Exhange, vagyis a határidős energiapiac) oldalán bóklászva 2021. szeptember 30-án a jövő januári határidős ár már 208 euró/MWh felé is jutott, de a 2022. első negyedéves ár is 200 euró felett volt” – írja a Telex, amelynek munkatársai kíváncsiságból megnézték az egy évvel korábbi adatokat, és azzal szembesültek, hogy 2020. szeptember 30-án a negyedéves – akkor még 2021 első negyedévére vonatkozó – ár 51,3 euró/MWh volt.

Ez brutális árnövekedés, a gázpiacon azonban még az árampiacnál is nagyobb a drágulás – hangsúlyozta szeptember 30-án, a Poetfolio Energy Investment Forum 2021 konferenciáján Szabó Gergely, a MET energiakereskedő regionális elnöke.

Pénteken adott rádióinterjújában Orbán Viktor is kitért a rendkívüli helyzetre. Mindenhol máshol agyonnyomja a családok költségvetését az energiaár, örüljünk, hogy ebből ki tudtunk maradni – mondta, a gázpiacról és a rezsiharcról szólva pedig úgy nyilatkozott: piaci áron vesszük, de a piaci ár alatt adjuk a gázt.

Ez valóban így van, a lakosságot „rezsicsökkentett” áron ellátó hazai szolgáltatók viszont óriási terhet cipelnek, hiszen immár csak a töredékét kapják meg a piaci árnak. Abba azonban jobb nem is belegondolni, hogy a rezsicsökkentés nélkül milyen összegek állnának egy lakossági áram-, gáz- vagy távfűtési számlán.

De mi az oka annak, hogy egy év alatt négyszeresére nőtt az áram ára?

A legfontosabbak között említhető, hogy a koronavírus járvány utáni gazdasági fellendülés nagy energiapiaci keresletet támaszt. De ott van az energiaátmenet hatása, vagyis az, hogy a fosszilis energiaforrásokat elkezdtük kivonni, a megújulók azonban még nem tudják ezeket kellő mértékben helyettesíteni. És természetesen ott vannak a politikai konfliktusok is: a gázpiacon az orosz–nyugati viszály például erősen érezteti a hatását.

Ezek a hatások természetesen nem fognak egyhamar elmúlni, így az árak magassága és változékonysága borítékolható.

A lakosság mindezt egyelőre nem érzi a hatósági ár miatt, de ez nem jelenti azt, hogy nem is fogja. Ha ugyanis azok az ipari szereplők, akik energiaigényes ágazatban tevékenykednek, ilyen mértékű emelkedéssel szembesülnek, az vagy áremelkedéshez, vagy egyes vállalatok csődjéhez vezet.

A Poetfolio Energy Investment Forum 2021 konferenciáján Szabó Gergely mindenesetre reménykeltően fogalmazott: „Magyarországon aligha kell a közeljövőben ellátási zavarokra számítani, de reméljük, hogy ellátói zavarokra sem kerül sor”. Amint a Telex cikke rámutat, ez azt jelenti, hogy inkább ellátói kockázat merülhet fel az ágazatban, ez pedig annak a kérdése, hogy miként kezeli ezt a nehéz helyzetet az, akinél lecsapódik a „rezsiár” és a piaci ár közötti olló kinyílása. Magyarországon ez elsősorban az MVM-csoport feladata.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiderült, kit indít a Tisza Párt Menczer Tamás választókerületében
Menczer Tamást a Pest vármegye 3. választókerületében indítja majd egyéni képviselőjelöltként a Fidesz a 2026-os választáson. Most pedig kiderült, hogy ki lesz a tiszás ellenfele.


Péntek este jelenti be Magyar Péter és a Tisza Párt elnöksége, hogy kik lesznek a képviselőjelöltjeik a 2026-os országgyűlési választáson.

A Fidesz képviselőjelöltjeinek listáját még nem hozták nyilvánosságra, azt azonban már tudni lehet, hogy a pilisvörösvári (Pest 3.) körzetben Menczer Tamást indítják majd egyéni képviselőjelöltként a 2026-os választáson.

Most kiderült, hogy Menczer Tamás tiszás ellenfele Bujdosó Andrea, a párt fővárosi frakcióvezetője lesz.

Bujdosó a Tisza jelöltállításának második fordulójában a szavazatok 69 százalékával nyert.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A Tisza Párt bemutatja a képviselőjelöltjeit: itt nézheted élőben Magyar Péter választási műsorát
Egy hosszú választási műsor keretében hozza nyilvánosságra a Tisza Párt vezetése a belső jelöltállításuk 103 győztesét.


Cikkünket frissítjük!

Elindult Magyar Péter élő választási műsora, amelyben bemutatják, kik lesznek a Tisza Párt egyéni képviselőjelöltjei a 2026-os országgyűlési választáson.

Az élő műsort itt lehet követni:

Mutatjuk a győzteseket:

• Juhász Roland (Borsod-Abaúj-Zemplén 1)

• Tompa Enikő (Hajdú-Bihar 2)

• Gombár Dávid (Békés 2)

• Tóthmajor Balázs (Pest 4)

• Varga Balázs (Zala 2)

• Juhász Áron (Heves 3)

• Rost Andrea (Jász-Nagykun-Szolnok 1)

• László Endre Márton (Pest 6)

• Kiss János (Heves 2)

• Balajti István (Pest 8)

• Muhari Gergely (Pest 14)

• Kátai-Németh Vilmos (Budapest 9)

• Borics Mihály (Fejér 2)

• Bujdosó Andrea (Pest 3)

• Radnai Márk (Komárom-Esztergom 2)

• Karsai-Juhász Katalin (Bács-Kiskun 5)

• Balatincz Péter (Veszprém 3)

• Gajda Attila (Csongrád-Csanád 2)

• Lőrincz Viktória (Somogy 1)

• Simon Zsuzsanna (Szabolcs-Szatmár-Bereg 4)

• Szimon Renáta (Pest 11)

• Szafkó Zoltán Péter (Nógrád 1)

• Göröghné Bocskai Éva (Hajdú-Bihar 6)

• Csiszár Béla (Fejér 1)

• Horváth Nándor Zsolt (Vas 3)

• Bódis Kriszta (Pest 2)

• Szijjártó Gábor (Tolna 2)

• Bodóczi István (Békés 1)

• Gáspár Levente (Veszprém 1)

• Weigand István (Budapest 5)

• Nagy Márta (Zala 1)

• Bodóczi István (Békés 1)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A Tisza képviselőjelöltje lesz Ruszin-Szendi Romulusz, Radnai Márk és Rost Andrea is
Rost Andrea Jász-Nagykun Szolnok 1, Radnai Márk Komárom-Esztergom 2, míg Ruszin-Szendi Romulusz Hajdú-Bihar 5-ös választókörzetben lesz a Tisza Párt jelöltje.


Cikkünket frissítjük!

Péntek este jelenti be Magyar Péter és a Tisza Párt elnöksége, hogy kik lesznek a képviselőjelöltjeik a 2026-os országgyűlési választáson.

A Tisza Párt több ismert arca is megmérette magát a jelöltállításon, többek között Rost Andrea operaénekes, Radnai Márk, Forsthoffer Ágnes és Tarr Zoltán alelnökök, Ruszin-Szendi Romulusz egykori vezérkari főnök, Bódis Kriszta a párt társadalompolitikai szakértője, Bujdosó Andrea budapesti frakcióvezető, illetve Nagy Ervin színművész is.

Az már biztos, hogy

a Tisza Párt hivatalos jelöltje lesz a választáson Rost Andrea (Jász-Nagykun Szolnok 1), Radnai Márk (Komárom-Esztergom 2), Ruszin-Szendi Romulusz (Hajdú-Bihar 5), Bujdosó Andrea (Pest 3), Bódis Kriszta (Pest 2) és Nagy Ervin (Fejér 4) is.

Az eredmények ismertetése még jelenleg is zajlik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A német kancellár emlékeztette Orbánt, milyen következménye volt a legutóbbi moszkvai útjának
Orbán Viktor az olcsó energiára hivatkozva utazott a Kremlbe, de a németek a tavalyi gyerekkórház-támadásra emlékeztették a magyar kormányfőt. A miniszterelnök szerint a legfőbb cél a béke megteremtése.


Friedrich Merz német kancellár pénteken, élesen bírálta Orbán Viktor magyar miniszterelnök moszkvai útját, írja a hvg.hu. Merz szerint a magyar kormányfő most is „európai mandátum nélkül” utazott tárgyalni. Orbán Viktor november 28-án Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott a Kremlben, a megbeszélés hivatalos témája Magyarország energiaellátásának biztosítása és az ukrajnai háború volt. A tárgyalás nyilvános részében Putyin méltatta Orbán „kiegyensúlyozott” álláspontját Ukrajna ügyében, és kijelentette: „olyan atmoszférát teremtettünk, amelyben minden kérdést meg lehet vitatni”. Orbán Viktor annyit tett hozzá, hogy „nagyon reméljük, hogy az asztalon lévő javaslatok elvezetnek a tűzszünethez és a békéhez”.

A német kancellár szerint a tavalyi vizit nem csupán eredménytelen volt.

„A legutóbbi látogatás nemcsak sikertelen volt. Néhány nappal a látogatás után az orosz hadsereg a leghevesebb támadásokat hajtotta végre, civil infrastruktúra és civil célpontok ellen is Ukrajnában”

– mondta a német kancellár. Hasonlóan kritikus hangot ütött meg Robert Golob szlovén miniszterelnök is.

„Attól tartok, Orbán Viktor már jó ideje nem az európai csapatért játszik. Nem várunk semmilyen hasznot, sem előnyt ettől a látogatástól”

– fogalmazott.

A bírálatok hátterében a 2024. július 8-i események állnak. Három nappal Orbán Viktor akkori moszkvai útja után Oroszország országos rakétatámadást indított Ukrajna ellen. A csapások során súlyos károkat szenvedett többek között a kijevi Okhmatdyt gyermekkórház is. A légitámadások halálos áldozatainak számát a különböző jelentések legalább negyvenre becsülték. Közvetlen oksági kapcsolatot a látogatás és a légicsapások között nem állapítottak meg, a bírálatok az események időbeli egybeesésén alapulnak.

A moszkvai találkozóval egy időben az Európai Unióban továbbra is napirenden van a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásának kérdése Ukrajna támogatására. A vita egy körülbelül 140 milliárd eurós, mai árfolyamon nagyjából 53,4 ezer milliárd forintos keretről szól, amelyet Ukrajna újjáépítésére fordítanának, de a tagállamok között nincs teljes egyetértés a pénzügyi konstrukcióról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk