Az egekbe szökött az áram ára, egy év alatt négyszeresére nőtt

Pottyondy Edina szerdai posztjában Várkonyi Andrea luxusnadrágján háborodott fel. A humorista a Facebookon fakadt ki. Azt írta, már meg sem lepődik, ha „a Mészáros-klán éppen Ferrarival, Rolls Royce-szal vagy Lamborghinivel veret. Hozzászoktam, eltompultam, ez a közpénz sorsa Orbán Viktor birodalmában”.

Úgy fogalmazott, hogy nem érdekli, ha „Várkonyi Andrea kiszáll egy százmilliós Bentley-ből, hogy megvegye a napi Hell lattéját, leszarom, bármilyen irritáló és komikus”.

Pottyondy szerint egy csomó ember retteg a holnaptól, egy egész ország szorong az infláció, az élelmiszer- és gyógyszerárak miatt. Hozzátette, hogy egymillió forintért egy tanár két hónapot dolgozik, ez négyhavi átlagnyugdíj, vagy hét évnyi családi pótlék.

– írta tovább.

Úgy fogalmazott, hogy szerinte „ez a Fidesz elit”. Azt kérdezte: „És mit várhatunk olyan emberektől, akik egymilliót kifizetnek egy nadrágért? Akiknél még a cumi is Gucci. Hogy várjuk el Orbántól vagy Lázártól vagy bármelyik gazembertől, hogy értse az átlagember nehézségeit, amikor egymilliós nadrágok állják körbe?”

A luxusnadrágot egyébként Hadházy Ákos független képviselő szúrta ki, erről itt írtunk korábban:

„Az első 14 ezer lépésen túl. Már csak 986.000 van hátra” - írta szerda délutáni posztjában Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke néhány órával korábban indult egy gyalog Nagyváradra, hogy Orbán Viktor május 9-én a Tihanyi Apátságban a korábban magyarellenes megnyilvánulásaival ismertséget szerző, szélsőjobboldali román elnökjelölt, George Simion szavait idézte egyetértően. Magyar hazaárulással vádolta Orbánt, majd bejelentette, hogy szerdán gyalog indul Erdélybe.

– olvasható a politikus posztjában, aki több fotót is megosztott magáról és az őt kísérő tömegről.

Ahogy arról több cikkünkben írtunk, benyújtották a törvényjavaslatot, amivel minden olyan civil szervezetet és sajtóterméket súlyosan megbüntethetnek, amelyik külföldről fogadott el pénzt. A javaslat értelmében ezek a szervezetek nem kaphatnak 1%-os támogatást az szja-ból, és akár a kapott pénz 25-szörösének visszafizetésére is kötelezhetők lesznek, ráadásul 15 napon belül.

A Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós az ATV Start című műsorban beszélt a javaslatról. Azt mondta,

Ligeti szerint „nagyon nagy bajban lehet a hatalom, hogyha erre szükségét érzi ennek a szabályozásnak”. Úgy fogalmazott, hogy „minden dühöt és gonoszságot és rosszat, amit el tudtak képzelni – és azért elég nagy a fantáziájuk –, azt összegyúrtak egybe”.

A közélet átláthatóságáról címet viselő javaslat alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal dönthet arról, hogy mely szervezeteket érint a szabályozás. Akiket kijelölnek, azoktól megvonhatják a támogatásokat, és ha a tevékenységük alkalmas a szuverenitás csorbítására, a külföldről kapott pénz 25-szörösét kellene visszafizetniük.

Ligeti azt is elmondta, a törvénytervezetet „a NER, a Fidesz szokásos gyáva sunyiságával” terjesztették elő. Kiemelte, hogy „éjszaka, mindenféle egyeztetés nélkül” nyújtották be a javaslatot. Szerinte a tartalmát csak reggel 4 óra 23 perctől volt alkalma megismerni.

A jogász úgy látja,

Elmondása szerint nem szakértője az oroszországi szabályozásnak, de nem tud olyan esetről, ahol a teljes pénzügyi ellehetetlenítés lenne a célja a külföldi ügynökszabályozásnak.

Szerinte a törvényjavaslat egyik célja az lehet, hogy elterelje a figyelmet az MNB-alapítványok ügyéről. A civil szervezetek már vizsgálják a javaslat pontos tartalmát és várható következményeit.

Külföldön már bevett gyakorlat, most viszont Magyarországon is bevezethetik a mobiltelefonokra érkező, úgynevezett push-üzenetes riasztási rendszert – írta meg a 24.hu. A cél az, hogy vészhelyzet – például természeti katasztrófa vagy terrortámadás – idején gyorsabban és hatékonyabban értesítsék a lakosságot. Jelenleg itthon csak SMS-ben küldhetnek figyelmeztetéseket, ami technológiailag elavult és egyben korlátozott módszer.

Az új rendszer jogi alapjait egy Semjén Zsolt által benyújtott, salátatörvény-tervezet fektetné le, amely számos más témát – például kábítószer-ellenes intézkedéseket és sportbiztonságot – is érint. A javaslat szerint az új rendszer nem váltaná ki teljesen az SMS-eket, hanem azokat kiegészítve működne, és nemzetközi szabványok szerint alakítanák ki. Ezek a szabványok határoznák meg, hogy például a klasszikus GSM-hálózaton vagy mobilinterneten keresztül működne-e a riasztás, és garantálnák, hogy gyenge hálózati lefedettség mellett is megérkezzenek az üzenetek.

A rendszer bevezetésével kapcsolatban több jogi és adatvédelmi kérdés is felmerül.

Az értesítések magyar és angol nyelven is megjelennének, így külföldiek is értesülhetnének a veszélyhelyzetekről.

A rendszer üzemeltetése a három nagy hazai mobilszolgáltató (Telekom, Yettel, One) feladata lenne, térítésmentesen. Ők biztosítanák a technikai kapcsolatot a riasztásokért felelős állami szervekkel, továbbá az előfizetőknek is díjmentesen kellene továbbítaniuk az üzeneteket. A jogszabály szerint, ha nem teljesítik megfelelően a kötelezettségeiket, akár éves árbevételük 0,25 százalékára rúgó bírságot is kaphatnak – a Telekom esetében ez akár 2 milliárd forint is lehetne.

A jogi szakértők szerint a rendszer technikailag nem jelentene komoly megterhelést, és a szolgáltatók akár közösen is kialakíthatnák azt. Ugyanakkor aggályokat vet fel, hogy mi számít pontosan „védelmi és biztonsági eseménynek”: a törvény szövege szerint akár előre be nem jelentett tüntetés is indokolhat riasztást, ha azt a közbiztonságot súlyosan veszélyeztető eseménynek ítélik. Ilyen esetekben politikai visszaélések lehetősége is felmerülhet, mivel a döntést nem jogilag, hanem csak politikailag lehet megkérdőjelezni.

A riasztási rendszer bevezetése 2026. július 1-től várható, de ehhez előbb végrehajtási rendeletre van szükség, amelyben részletezik a technikai követelményeket. Ezek kidolgozása és társadalmi egyeztetése 2025 őszére várható. A kisebb, virtuális mobilszolgáltatók helyzete továbbra is kérdéses, különösen a költségek és az esetleges díjszabás miatt.

A Nemzeti Hírközlési és Médiahatóság (NMHH) szerint a rendszer működtetéséhez csak a Védelmi Igazgatási Hivatal férhet majd hozzá, politikai célokra nem használható. A három nagy szolgáltató egyelőre nem nyilatkozott a lapnak.