HÍREK
A Rovatból

Az egekbe szökött az áram ára, egy év alatt négyszeresére nőtt

Szeptember végén és október elején elszálltak a hazai áram- és gázárak. A rekordmagasság pedig úgy látszik, nem csak átmeneti.


A magyar áramkereskedők még nem találkoztak olyannal, hogy a határidős áramárak „kettessel kezdődnek”, most azonban ez a helyzet. „A HUDEX (Hungarian Derivative Energy Exhange, vagyis a határidős energiapiac) oldalán bóklászva 2021. szeptember 30-án a jövő januári határidős ár már 208 euró/MWh felé is jutott, de a 2022. első negyedéves ár is 200 euró felett volt” – írja a Telex, amelynek munkatársai kíváncsiságból megnézték az egy évvel korábbi adatokat, és azzal szembesültek, hogy 2020. szeptember 30-án a negyedéves – akkor még 2021 első negyedévére vonatkozó – ár 51,3 euró/MWh volt.

Ez brutális árnövekedés, a gázpiacon azonban még az árampiacnál is nagyobb a drágulás – hangsúlyozta szeptember 30-án, a Poetfolio Energy Investment Forum 2021 konferenciáján Szabó Gergely, a MET energiakereskedő regionális elnöke.

Pénteken adott rádióinterjújában Orbán Viktor is kitért a rendkívüli helyzetre. Mindenhol máshol agyonnyomja a családok költségvetését az energiaár, örüljünk, hogy ebből ki tudtunk maradni – mondta, a gázpiacról és a rezsiharcról szólva pedig úgy nyilatkozott: piaci áron vesszük, de a piaci ár alatt adjuk a gázt.

Ez valóban így van, a lakosságot „rezsicsökkentett” áron ellátó hazai szolgáltatók viszont óriási terhet cipelnek, hiszen immár csak a töredékét kapják meg a piaci árnak. Abba azonban jobb nem is belegondolni, hogy a rezsicsökkentés nélkül milyen összegek állnának egy lakossági áram-, gáz- vagy távfűtési számlán.

De mi az oka annak, hogy egy év alatt négyszeresére nőtt az áram ára?

A legfontosabbak között említhető, hogy a koronavírus járvány utáni gazdasági fellendülés nagy energiapiaci keresletet támaszt. De ott van az energiaátmenet hatása, vagyis az, hogy a fosszilis energiaforrásokat elkezdtük kivonni, a megújulók azonban még nem tudják ezeket kellő mértékben helyettesíteni. És természetesen ott vannak a politikai konfliktusok is: a gázpiacon az orosz–nyugati viszály például erősen érezteti a hatását.

Ezek a hatások természetesen nem fognak egyhamar elmúlni, így az árak magassága és változékonysága borítékolható.

A lakosság mindezt egyelőre nem érzi a hatósági ár miatt, de ez nem jelenti azt, hogy nem is fogja. Ha ugyanis azok az ipari szereplők, akik energiaigényes ágazatban tevékenykednek, ilyen mértékű emelkedéssel szembesülnek, az vagy áremelkedéshez, vagy egyes vállalatok csődjéhez vezet.

A Poetfolio Energy Investment Forum 2021 konferenciáján Szabó Gergely mindenesetre reménykeltően fogalmazott: „Magyarországon aligha kell a közeljövőben ellátási zavarokra számítani, de reméljük, hogy ellátói zavarokra sem kerül sor”. Amint a Telex cikke rámutat, ez azt jelenti, hogy inkább ellátói kockázat merülhet fel az ágazatban, ez pedig annak a kérdése, hogy miként kezeli ezt a nehéz helyzetet az, akinél lecsapódik a „rezsiár” és a piaci ár közötti olló kinyílása. Magyarországon ez elsősorban az MVM-csoport feladata.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Videó: Drónok csaptak le Szaúd-Arábiában, lángokban áll a világ egyik legnagyobb olajfinomítója
Az Aramco olajóriás elővigyázatosságból azonnal leállította a termelést. Az iráni támadás után készült felvételeken hatalmas tűz és sűrű, gomolygó füst látszik.


Hatalmas tűzgömb söpört végig a világ egyik legnagyobb olajfinomítóján Szaúd-Arábiában hétfőn, miután dróntámadás érte a létesítményt. A szaúdi Aramco olajóriás ras tanurai telepét iráni drón találta el, ezért a hatóságok azonnal leállították az üzemet – írta a New York Post. Megrázó felvételek örökítették meg, ahogy sűrű füst gomolygott az égbe.

A Szaúdi Védelmi Minisztérium megerősítette, hogy a létesítményt célzó két drónt elfogtak és megsemmisítettek. Sérültekről nem érkezett jelentés.

Az Aramco elővigyázatosságból gyorsan leállította a finomítót. Az ideiglenes bezárás ellenére egy névtelenséget kérő energiaügyi minisztériumi tisztségviselő hangsúlyozta, hogy a támadás nem okozott fennakadást a kőolaj és származékainak helyi ellátásában.

Az üzem – a világ egyik legnagyobbja – naponta körülbelül 550 000 hordót állít elő, és létfontosságú a királyság energiaszektora számára.

A támadás egy szélesebb, a Közel-Kelet olajinfrastruktúráját célzó hullám része volt. Hétfőn korábban a kuvaiti Ahmadi olajfinomítónál is volt egy incidens: ott a lelőtt drónok lehulló törmeléke sebesített meg legalább két munkást a KUNA állami hírügynökség szerint.

Eközben a katari kormány is bejelentette, hogy a QatarEnergy egyik létesítményét szintén két iráni drón támadta meg. A hatóságok már felmérik a károkat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Németország repülőkkel menekíti ki az állampolgárait, Szijjártó Péter értekezletet tart
Johann Wadephul külügyminiszter bejelentette, hogy evakuálják a németeket Szaúd-Arábiából és Ománból. A lépést a légtérzárak és a tartományi kormányok nyomása is sürgette.


Németország repülőgépeket küld Szaúd-Arábiába és Ománba, hogy kimenekítse a Közel-Keleten rekedt állampolgárait, akiknek a száma a hírek szerint elérheti a harmincezret is.

Johann Wadephul külügyminiszter bejelentése szerint a Szaúd-Arábia fővárosába, Rijádba, és az ománi Maszkatba induló járatokkal elsősorban a leginkább veszélyeztetetteket: a gyermekeket, a betegeket és a várandós nőket hozzák haza – írja a Magyar Nemzet. A kormány kommunikációja ugyanakkor óvatos: Wadephul hozzátette, hogy a térségi légtérzárak miatt jelenleg nem reális egy általános „visszahozatali akció”, ezért a kormány inkább információval és konzuli támogatással próbál segíteni.

A mostani döntés elmozdulást jelent egy korábbi, jóval óvatosabb állásponthoz képest. A német védelmi minisztérium szóvivője korábban azt mondta, „a kormány akkor dönt majd az evakuálás mellett, ha nem marad egyéb megoldási lehetőség”.

A helyzetet súlyosbítják a térségi légtérzárak, amelyek globális torlódást okoztak. A régió számos országában, köztük Iránban, Izraelben és Irakban is korlátozások voltak érvényben, ami miatt több ezer járatot kellett törölni vagy átirányítani. A Lufthansa már február 28-án bejelentette, hogy legkorábban március 8-ig felfüggeszti több közel-keleti járatát. Bár a Perzsa-öböl több légitársasága március 2-án részlegesen újraindította egyes járatait, a menetrend továbbra is akadozik. A helyzet miatt a szövetségi kormányra tartományi szintről is nyomás nehezedik: Schleswig-Holstein miniszterelnöke, Daniel Günther gyors és egyértelmű tájékoztatást kért Berlintől a visszatérés lehetőségeiről.

A dpa német hírügynökség kormánytisztviselőkre hivatkozó becslése szerint a Közel-Keleten jelenleg tartózkodó német turisták száma akár a harmincezret is elérheti.

Mindeközben Szijjártó Péter magyar külügyminiszter videókonferenciát tartott, és ezt írta a Facebookján:

"Sajnos eszkalálódik a helyzet a Közel-Keleten, ezért ma videokonferenciát tartottunk az összes térségben működő nagykövetség vezetőjével"

Hogy mire jutottak, azt több pontban ismertette a posztban.

Például ezt:

"Rossz hír, hogy az egyre fokozódó iráni csapások miatt a légtérzárakat meghosszabbították azokban az országokban, ahol a legtöbb magyar tartózkodik, köztük az Egyesült Arab Emirátusokban. Itt a helyi hatóságok továbbra is arra kérnek mindenkit, hogy maradjanak a szállodáikban, lehetőleg ne induljanak el sehova egyelőre."

Izraeli magyaroknak pedig ezt ajánlotta:

"Izraelben március 4-ig hosszabbították meg a légtérzárat, így Egyiptom és Jordánia irányába is csak a szárazföldi határátkelőkön lehet eljutni."

Végül ezzel zárta:

"A helyzet tehát sajnos nem mutatja a javulás jeleit és a harci cselekmények is egyre aktívabbak. Arra kérek minden magyart a térségben, hogy kövessék a helyi hatóságok figyelmeztetéseit! Természetesen a nagykövetségeinken folyamatos a munkavégzés és a konzuli részlegeink is rendkívüli ügyeletben működnek."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Klónnak nézték Jim Carrey-t a párizsi díjátadón, a stábja kénytelen volt reagálni a vad elméletre
A színész megváltozott külseje és viselkedése indította el a találgatásokat a közösségi médiában. A díjátadó szervezői és a sztár sajtósa is megerősítette, hogy a legenda személyesen volt jelen.


Hiába vette át Jim Carrey a Tiszteletbeli César-díjat a múlt heti párizsi ceremónián, az internet felrobbant a pletykától: a vörös szőnyegen nem is a színészlegenda, hanem egy szélhámos sétált végig. A vad elmélet futótűzként terjedt, de a sztár stábja és a díjátadó szervezői most tiszta vizet öntöttek a pohárba.

A francia filmakadémia eseményén a világsztár egy percig sem volt egyedül. Családja körében, a párjával, a lányával és az unokájával, valamint 12 közeli barátjával érkezett. A színpadra Michel Gondry rendező szólította, Carrey pedig hónapokig készült, hogy hibátlan franciasággal mondja el köszönőbeszédét.

A közösségi médiában azonban hamarosan egészen másról kezdtek beszélni. A rajongók tömegével osztották meg a fotókat, azt találgatva, hogy a komikus megváltozott külseje és viselkedése mögött valami turpisság van. Az elméletre ráerősített Alexis Stone sminkmester is, aki egy sejtelmes Instagram-posztban látszólag elismerte, hogy ő bújt Carrey bőrébe. Egy latexmaszk és egy műfogsor fotója mellé mindössze ennyit írt:

„Alexis Stone mint Jim Carrey Párizsban.” Az Elliot Joseph Rentz néven is ismert előadó posztját ezrek osztották meg perdöntő bizonyítékként.

A színész sajtósa, Marleah Leslie azonban a TMZ nevű lapnak lesöpörte az asztalról a híreszteléseket. „Jim Carrey részt vett a César-gálán, ahol átvette a Tiszteletbeli César-díját” – szögezte le Leslie. A díjátadó fődelegáltja, Gregory Caulier is megerősítette, hogy a színész részvétele már a nyár óta szervezés alatt állt, és méltósággal, kedvességgel viselkedett az est folyamán. Jim képviselői szerint tehát mindenki megnyugodhat: a legenda valóban önmaga volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Drámai hajrá a jelöltállításban: a DK és a Kutyapárt versenyt fut az idővel, miközben a Mi Hazánk már a célegyenesben
A DK 57, az MKKP pedig 10 jelöltjét jelentette be hétfőn, de a jogerősen regisztráltak száma még alacsony. A Mi Hazánk 53 jelölttel már közel áll az országos listához, a többieknek péntekig kell teljesíteniük.
Nagy Bogi - szmo.hu
2026. március 02.



Rákapcsoltak a kisebb pártok a jelöltállítási hajrában: míg a Fidesz és a Tisza Párt már az első napokban végzett az ajánlásgyűjtéssel, a Demokratikus Koalíció, a Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt hétfőn jelentette be tömegével a jelöltjeit.

A Nemzeti Választási Iroda hétfő délutáni összesítése szerint a DK 57, a Mi Hazánk 30, az MKKP pedig 10 jelöltjét jelentette be március 2-án. Ez a státusz azt jelenti, hogy a pártok már leadták a szükséges mennyiségű ajánlást, de azokat még nem ellenőrizte a helyi választási bizottság – írta a 444.hu. A bejelentés azonban még nem jelent jogerős indulást, a pártok pedig eltérő helyzetből várják a hivatalos döntéseket.

A Mi Hazánk áll a legjobban, 53 jelöltjüket már jogerősen nyilvántartásba vették, és sok más jelöltjük is ennek határán van. A DK-nál 18 jelölt nyilvántartásba vétele jogerős, további hétnél még nem született meg a végső döntés. A Magyar Kétfarkú Kutya Pártnál eddig 3 jelölt kapott zöld utat, egy jelöltjük státusza pedig még nem jogerős.

Az országos lista állításához legalább 71 egyéni jelöltet kell indítani Budapesten és 14 megyében. A pártok mellett ismert politikusok is most adták le az íveiket: Csárdi Antal országgyűlési képviselő Budapesten, Szabó Sándor pedig Szegeden lett bejelentve március 2-án, több független jelölttel együtt. Ezzel szemben a Fidesz és a Tisza Párt már a folyamat első napjaiban végzett a munkával.

Az egyéni képviselőjelölteknek március 6-án 16 óráig kell leadniuk az induláshoz szükséges 500 érvényes ajánlást. A választási irodáknak négy napjuk van az ellenőrzésre, de a gyakorlat szerint csak addig vizsgálják az aláírásokat, amíg az 500 érvényes ajánlás össze nem gyűlik. Éppen ezért a pártok által gyűjtött összes ajánlás számáról nem készül hivatalos statisztika. Ezt a Nemzeti Választási Iroda is megerősítette egy korábbi megkeresésre.

„Arra vonatkozóan nincs és nem is lesz adat, hogy az egyes jelöltek, jelölő szervezetek pontosan hány darab ajánlást gyűjtöttek vagy adtak le”

– közölték.

A kampány elején a Tisza Párt alelnöke, Magyar Péter a gyorsaságukkal büszkélkedett.

„Egy óra kellett ahhoz, hogy mind a 106 választókerületben összegyűljön a minimum szükséges ötszáz aláírás” – mondta. A kormánypárti kommunikáció erre reagálva, a leadott ívek számára hivatkozva vonta kétségbe a Tisza Párt adatait, és a saját szervezettségüket hangsúlyozta.


Link másolása
KÖVESS MINKET: