SZEMPONT
A Rovatból

„Az a célunk, hogy vidéken is megmozduljon a diákság” – A Széchenyi téren virrasztó diákok táborában jártunk

Az egy hetes virrasztás utolsó estéjén az ott akciózó diákok egyikével arról beszélgettünk, hogy látják most a helyzetet. Kiderült, hogy nagyon elszántak és kitartóak, nem napokban, hanem hónapokban gondolkodnak.

Link másolása

A Belügyminisztérium épületével szemben, a Széchenyi tér füvén egy hete virrasztanak az Egységes Diákfront szervezésében a tiltakozó diákok. Az idő hidegebbre fordult, az elmúlt héten volt is pár eső, éjszakai fagy. A főváros polgárai meleg takaróktól kezdve a tüzelőig mindent hoztak a jobb közoktatásért és tanáraik megbecsüléséért fagyoskodó középiskolásoknak.

Annak ellenére, hogy a minisztérium ablakaiból, de talán még a Karmelitából is remek rálátás nyílik a diákok táborára, a hatalom (és az állami nyilvánosság) továbbra is hallgat.

Ahogy közeledtem a helyszínhez, a zenét hallottam meg először. Aztán láttam a hőgombákat, padokat, DJ-t, táncoló sokaságot. Mintha egy fesztiválon járnék, nem mindenre elszánt polgári aktivisták virrasztásán. Az biztos, hogy a hideget mozogva könnyebb elviselni, talán én is táncolnék, ha hosszú órákat, esetleg egy egész éjszakát kellene eltöltenem itt most.

Interjúalanyom, Nakos Dimitros Alexandros érettségire készül. Azaz most inkább virraszt, az Egységes Diákfront aktivistájaként. A beszélgetésünkhoz mindenekelőtt valami csendesebb helyet kellett keresni, amit végül a sátrak mögött találtunk meg.

Nakos Dimitros Alexandros

– Ez az utolsó napja a virrasztásnak?

– Igen, most van az utolsó napja. Holnaptól pakolunk, vasárnapig van bejelentve a rendezvény, de az utolsó napokban tényleg csak pakolás lesz. Összeszedjük a dolgokat, és ami megmaradt élelmiszer, meg ruhák, azokat odaadjuk a rászorulóknak, illetve segélyszervezeteknek.

– Eddig is ilyen buli hangulat volt? Amikor idejöttem, azt hittem, hogy itt komoly diákok ülnek és komolyan virrasztanak, ehhez képest itt mindenki baromi jól érzi magát.

– Az első napok voltak a legnehezebbek, mert akkor még tűz sem volt, és a sátrak nagy része sem állt. Akkor nem is volt ilyen jó hangulat, tényleg csak fagyoskodás volt, de az utóbbi napokban, főleg az utolsó este szerettük volna feldobni a hangulatot, hogy minél többen itt legyenek. Ezért van most ez. Zenét eddig is hallgattunk, de most tényleg kicsit bulisabbra vettük az utolsó estét. Eddig inkább a tűz mellett ültünk (már amikor volt tűz), illetve kevesebben is voltak, mint most.

– Mennyit kellett ebből megszervezni és mennyire lett spontán?

– Az elején nagyon megszerveztük. Volt egy táblázatunk, hogy biztosan legyenek itt az Egységes Diákfrontból emberek, akik felügyelik az egészet, és akik tudják, hogy mik a keretek, de napközben teljesen véletlenszerűen jöttek a diákok, meg a támogatók. Az nagyrészt spontán volt. De azért akadt egy pár ember, akik végig itt töltöttek minden estét, minden napot. Voltak nehezebb napok, amikor esett az eső, vagy nagyon hideg volt. Akkor jóval kevesebben voltunk, gyűjteni kellett az embereket, hogy jöjjenek ki, a különböző csoportosulásainknak össze kellett dolgozni, hogy minden nap elég sokan legyenek.

– Te mit csinálnál így, december eleje-közepe tájt, hogyha ez nem egy ilyen december lenne?

– Valószínűleg otthon lennék, tanulnék, az érettségire készülnék. De most tényleg más a helyzet, a tiltakozásokon van a hangsúly. Február óta ez teszi ki a napjaimat, hogy folyamatosan szervezzük a tüntetéseket, találjuk ki, milyen új formát tud ölteni a szolidaritás, a kiállásunk.

– Ilyen jól szervezett megmozdulásokat nem gyakran lehetett látni az elmúlt évtizedekben. Mitől működik ilyen jól?

– Sokan vagyunk, nagyon sok helyről, főleg Budapestről, de vidékről is. Szerintem az nagyon hozzáad, hogy különböző fajta iskolákból vagyunk jelen a mozgalomban, illetve az is, hogy nagyon sok segítséget kapunk más szervezetektől, amelyek régebben foglalkoztak ilyesmivel, például a pedagógus szakszervezetektől, illetve egyéb mozgalmaktól, hogy mit hogyan érdemes csinálni.

– De hát pont ők nem tudták eddig jól csinálni.

– Egyenként lehet, hogy nem tudták jól csinálni, de mi összegyűjtjük mindenhonnan a tapasztalatokat. Illetve a fiatalokban van egy tenni akarás. Látjuk, hogy mekkora problémák vannak, és ez nagyon motivál bennünket. Ezért aztán valóban mindenki beleadja, amit tud. Külön munkacsoportjaink vannak, amelyek a közösségi médiával foglalkoznak, vagy plakátkészítéssel, vagy a tüntetésszervezésekkel, és így összeáll egy nagyon jó mozgalom.

– Most jön az igazán rossz idő, tehát jövő héten már durva mínuszok lesznek.

– Ezért is hagyjuk abba most itt a virrasztás, mert már nagyon hideg lesz. December 9-én lesz egy nagy tüntetésünk, de utána már nem tervezünk nagyobb demonstrációkat, amíg hideg van, mert az időjárás kezd nagyon ellenünk dolgozni. Így lesz idő megtervezni a következő megmozdulásokat, például hogy a szünet után mit fogunk csinálni. Készülünk a tavaszra, meg arra, hogy március 16–án lesz egy éve, hogy megszerveztük az első tüntetésünket, és az évfordulóra egy nagyon jó tüntetést szeretnénk újra összehozni.

– De hát március 16–ról beszélsz, ez negyed év múlva lesz. Ezek szerint ti sem számítotok arra, hogy egyhamar eléritek a célotokat?

– Bár ennek nagyon örülnénk, mert ez azt jelentené, hogy tényleg sikerült jobb belátásra bírni a kormányt és a döntéshozókat, de nem tartom reálisnak.

Itt volt az elmúlt 12 év, amikor megoldhatott volna rengeteg problémát a kormány az oktatás terén is, és minden más területen is. De nem tette.

Tehát én azt tartom reálisnak, hogy ezután sem fog megváltozni a hozzáállásuk, sajnos szükség lesz arra, hogy folytassuk.

– Láttam egy videofelvételt, amikor éppen kijött innen a miniszter, és ti skandálással hívtátok fel magatokra a figyelmet, azt követelve, mondjon le. De igazán fel tudjátok magatokra hívni a figyelmet? Az állami média kapui továbbra is zárva vannak.

– Bár a korábbi törekvések nem jártak sikerre, de mi reménykedünk, hogy talán nekünk sikerül. Ha mégsem, akkor az még nagyobb bizonyíték lesz arra, hogy működik a nyilvánosság ma Magyarországon.

– De hogyan lehet áttörni a falakat? Hogyan jut el az információ oda is, ahol mind a mai napig nem tudnak arról, hogy ezek a problémák léteznek, hogy van egy ilyen mozgalom, és a diákok már lassan háromnegyed éve szinte folyamatosan az utcán vannak?

– Igen, ezt tapasztaljuk. Eddig is jártunk le vidékre, és beszéltünk sok olyan diákkal, akik szegregátumban élnek, és oda járnak iskolába. Ott tényleg nem tudnak szervezkedni, nem tudnak arról, hogy itt most összeállt valami. Az a célunk, hogy folytassuk ezeket a párbeszédeket, hogy vidéken is megmozduljon a diákság. Próbálunk tenni annak érdekében, hogy a közvéleményhez eljusson, itt a diákok valamit csinálnak. Illetve ha a tanárok látják, hogy a diákok ennyire támogatják őket, akkor talán közülük is még többen kezdenek sztrájkolni, vagy polgári engedetlenkedni, amivel aztán a szülők figyelmét is felhívják arra, hogy itt mekkora problémák vannak.

Egyedül a diákság nem tudja megoldani ezt, de egymásra hatással vagyunk.

Ahogy mi hatunk a tanárokra, a tanárok is hatnak ránk. Hatunk a szülőkre, a szülők hatnak ránk, és a tanárokra is. Ez hosszú folyamat, és sok munka, de igyekszünk ezt használni eszköznek.

– Személyes kérdés. Te hol látod magadat a jövőben? Ha lenne egy varázsgömb, és belenéznél, akkor hol látnád magad öt év múlva?

– Nagyon érdekel a közélet, a politika, én mindenképpen szeretnék ezzel foglalkozni a jövőben. Igazából most is valamilyen szinten ezzel foglalkozom. Mindenképpen szeretnék hasznos tagja lenni a társadalomnak, és mindenképpen szeretném magam a jövőben úgy látni, hogy tettem valamit azért, hogy Magyarország egy jobb hely legyen, mert én nagyon szeretem Magyarországot és nagyon szeretem az egész magyar kultúrát, mindent, ami itt van. Kivéve azt, hogy a közhangulat, illetve, hogy a közélet mennyire romokban van, mekkora problémák vannak a szociális hálóban és a szociális térben. Szóval én úgy szeretném magam látni, hogy ezeken a területeken elértem valamit, hogy ezeken a problémákon tudtam segíteni, vagy legalább minimális változást el tudtam érni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Tegyenek börtönbe, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at, és akkor nem nekik lesz kétharmaduk, hanem nekünk háromnegyedünk
A TISZA Párt alelnöke bohócnak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, miután Lánczi Tamás azt írta egy posztban Magyarnak: börtönbüntetés jár annak, aki tiltott külföldi támogatást használ fel.

Link másolása

Megalakulása óta az első vizsgálatot indította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, írja azt rtl.hu. A kormány kezdeményezésére februárban létrehozott intézmény a kormánypárti Magyar Nemzet egyik cikkére hivatkozik. Az állami hírügynökséggel azt közölték: a lap információi alapján felmerül a gyanú, hogy „ugyanaz a külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör” próbál beavatkozni a magyar választásokba, amelyik a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter mozgalmát támogatta.

A hivatal Magyar Péter nevét nem említette, de a Tisza Párt alelnöke tegnap Facebook-posztban reagált. Azt írta, a vizsgálat vele kapcsolatban indult. Azt javasolta Lánczi Tamásnak: kérdezze a Fideszt, „évente hány milliárd forintot költenek 2015 óta az amerikai kampányguruknál, a gyűlölet propaganda mestereinél”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője erre szintén a közösségi médiában reagált: felhívta Magyar Péter figyelmét arra, hogy „amennyiben egy jelölt vagy jelölő szervezet tiltott külföldi támogatást használ fel, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Magyar Péter ma a Békés megyei Mezőhegyesen kampányolt, innen üzent Lánczinak Tamásnak:

„Innen is üzenem neki, hogy irtó nagy bohóc. Kit akar börtönbe tenni, engem? Vagy a magyar népet? Mit gondol, hogy tényleg azt el fogják fogadni az emberek egy ordas kamu alapján, amit a propaganda állít, majd engem börtönbe rakjanak?

De tegyen börtönbe, szerintem annál jobb lesz, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at. És akkor nem nekik lesz kétharmaduk hanem nekünk háromnegyedünk.”

A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta, hogy Magyar Péter mozgalma mögött a Bajnai Gordonhoz köthető DATADAT nevű cégcsoport állhat, erre az egyesület honlapjának adatvédelmi tájékoztatójában találtak nyomokat. A cégcsoport ügyvezetője szerint hazugság, ami a Magyar Nemzetben megjelent.

„Sosem találkoztam velük, sem Magyar Péterrel, sem a hozzá kötődő párttal, sem a hozzá kapcsolódó egyesülettel soha semmilyen viszonyt nem ápoltunk”

- mondta Szigetvári Viktor, aki szerint azért szerepeltek az adatvédelmi tájékoztatóban, mert a Magyar Péter által átvett egyesülettel volt kapcsolatuk régebben.

Szigetvári Viktor azt mondta, nem tartnak a vizsgálattól, és együttműködnek majd a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, ha felkeresik őket.

A szervezettel kapcsolatban épp tegnap terjesztett be határozattervezetet az Európai Parlament öt frakciója. Eszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása és működése sérti a szabad és tisztességes választások elvét. Arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korábbi döntését és függessze fel a Magyarországnak adott támogatásokat, amíg az összes korábban támasztott feltételt nem teljesíti a kormány. A tervezetről jövő héten szavazhat az Európai Parlament.

Az RTL Híradójának riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Majdnem összeverte a dühös tömeg az Emirates alkalmazottait” – Beszámoló egy magyartól, aki 20 órán át a dubaji reptéren ragadt
Egy minden bizonnyal mesterségesen előidézett vihar miatt kaotikus állapotok alakultak ki, teljesen megbénult a közlekedés. Olyanok is akadtak, akik négy napon át vesztegeltek a reptéren, mire felszállt a gépük.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. április 19.


Link másolása

Volt kollégánk, Csákvári Péter egy hackerversenyre utazott az Emirátusokba, amit egy jachton rendeztek meg. Az eredetileg tervezett kezdési időpont előtti este viszont nem várt fejlemények történtek.

„A főszervező felső körökből kapott tájékoztatást arról, hogy este 8-kor elkezd esni az eső, és 24 órán keresztül vihar lesz. Ez az illető hozzátette azt is, hogy generált viharról van szó, amit felhővetéses technikával idéznek elő.”

Erre korábban mindig büszkék voltak, most azonban, hogy ekkora káosz lett belőle, Péter szerint már tagadják, hogy bármi közük van hozzá, sőt büntetés is jár érte, ha valaki ezt mondja. „Pedig az intenzitásából ítélve egyértelmű, hogy emberi beavatkozás állt mögötte” – teszi hozzá.

Azzal egyébként alapvetően nem lenne baj, ha esik az eső, az igazi problémát az okozta, hogy nem tudott elfolyni, mert a homokkő nem ereszti át a vizet.

Magát a vihart kollégánk a 62. emeletről nézte végig, elmondása szerint „kegyetlenül durva volt”, az egész felhőkarcoló beázott. És ő még szerencsésnek mondhatta magát, egy másik szállodában lakó ismerőse egy teljes napig áram nélkül volt, el se lehetett őt érni. Végül csónakkal menekítették ki és helyezték át máshová.

Voltak olyan utcák, ahol derékig vagy egyenesen fejmagasságig ért a víz, de mivel Dubajban szinte mindenkinek van legalább egy, vagy inkább több terepjárója, a helyieknek ez pont nem okozott akkora nehézséget. A taxiközlekedés viszont teljesen leállt, a metrók és a villamosok se közlekedtek, tehát a turisták már közel se mondhatták ennyire szerencsésnek magukat.

„A rendezvényt áttették egy nappal későbbre és rendben lement, hiszen eleve vizen volt. Az igazi problémák másnap kezdődtek, amikor realizáltam, hogy még mindig nincs közlekedés, nekem viszont ki kellene jutnom a 30 kilométerre lévő reptérre. Be is pánikoltam teljesen.”

Végül úgy sikerült taxit fognia, hogy a bőröndjére állva kiugrott az autópályára, aminek hatására megállt neki valaki. A sofőr egyébként megnyugtatta, hogy más is csinált már ilyet. A reptérre kiérve aztán kiderült számára, hogy akiket ott ért a vihar, azok azóta is ott vesztegelnek, ekkor már harmadik napja.

„Két gépnyi magyar torlódott fel, elképesztő idegállapotban volt mindenki. Kicsit a Terminál című filmhez hasonlított a helyzet, ráadásul információt se kaptunk senkitől. Amint megjelent valaki Emirates-egyenruhában, azonnal egész tömeg rohanta le, kezdte el rángatni és üvöltözni vele, szóval gyorsan el is tűntek mindig.”

Nagyjából félóránként csúsztatták egyre későbbre a gépek indulási idejét, ez ment 20 órán keresztül. Étel- és italkuponokat ugyan kaptak, de idővel a vendéglátóhelyek készletei is elkezdtek kifogyni.

Egészen szürreális szituációk is adódtak: „Egyszer átírták a gépünket a tel-avivi gépre, majd amikor mindenki felhördült, visszaírták Budapestre. Ekkor viszont az Izraelbe tartók akadtak ki nagyon, úgyhogy végül újra átírták Tel-Avivra, mondván, hogy nagyon kiabáltak, menjenek ők. Ezután viszont a magyarok is majdnem összeverték őket.”

A gépek egyébként rendelkezésre álltak, inkább a személyzet hiányával volt probléma, a fenti esetben is őket rakták át végül a Tel-Avivba tartó járatra. Ezután újabb 6 órán át tartó várakozás következett az éjszaka közepén – aludni a legtöbben egy percet se tudtak –, mígnem ma reggel 8-kor egyszer csak felkiáltott valaki, hogy „B2-es kapu!” Erre már csak szkeptikusan legyintettek, de tényleg ott állt a gép, sőt, személyzet is volt hozzá.

„Amikor megbizonyosodtunk róla, hogy nem viccelnek, mindenki elkezdett tapsolni és ordibálni örömében.”

Végül délután fél 4 körül landoltak Budapesten. Bár időjárás okozta késés esetén általában vis maiorra hivatkozva megtagadják a légitársaságok a kártérítést, Péter szerint ebben az esetben ez az érv aligha fog megállni.

„Nem lehet vis maior egy olyan vihar a sivatag közepén, ami 4 nappal később is megbénítja a közlekedést, szóval mindenképpen rámegyünk egy csoportos perre.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Csernus: Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk
Ügyesek voltunk, mert megmaradtunk, magyarul beszélhetünk. De az ügyességből egy ponton megalkuvás lett.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Csernus Imre az Index Konkrétan Rónai Egonnal című műsorának legutóbbi adásában lesújtó képet festett társadalmunk lelkiállapotáról. „Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk” – mondta a pszichiáter, akinek az elkövetkező hetekben jelenik meg legújabb könyve A magyar címmel.

A szakember úgy látja, hogy egy gyönyörű országban élünk, minden lehetőségünk meglenne arra, hogy jól érezzünk magunkat, de erre azért nem vagyunk képesek, mert érzelmileg nem vállalunk felelősséget, nem viselkedünk felnőttként. Ebből az önbecsapásból és gyávaságból fakad szerinte rengeteg egészségügyi problémája az embereknek.

Ebből a szempontból egy beteg nemzet vagyunk.

– mondta.

Közéleti állapotaink kapcsán elmondta, hogy azért vagyunk képtelenek a politikusainkon számonkérni az ígéreteiket, mert akkor egyúttal azzal is szembe kellene néznünk, hogy a saját ígéreteinek sem tartjuk be valójában.

Önmagunkkal viszont nem akarunk konfrontálódni.

A felelősségvállalás hiánya, a nem felnőtt viselkedés kialakít egy „öntudatlan populációt”, akikkel szemben viszont működik az „oszd meg és uralkodj” technikája.

Csernus arról is beszélt, hogy bár számtalan sportágban sikerült a történelem során a döntőig küzdeni magát a magyar csapatoknak, ám gyakran, váratlanul elbuktunk. Szerinte mindennek az az oka, hogy előre félünk a vereségtől, ez a félelem pedig megbénít minket.

A pszichiáter úgy látja, hogy akkor lehet belőlünk sikeres nemzet, ha bátrak leszünk, elkezdünk hinni magunkban, ha az érzelmeinkért is felelősséget vállalunk, de merünk beszélni a gyengeségeinkről, hiányosságainkról is. Mindez szerinte az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú, mert ezeket a rossz mintákat adjuk tovább gyermekeinknek.

A teljes beszélgetést ITT tudod megnézni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Népirtás és lakosságcsere jöhet, ha Oroszország nyeri a háborút Kaiser Ferenc szerint
Magyarország egy új vasfüggöny nyugati oldalára kerülne, a határon pedig mindennaposak lennének az orosz provokációk. A kárpátaljai magyarok sem maradnának szülőföldjükön. Egy orosz megszállás akár tízmillió feletti ukrán menekülttel árasztaná el Európát.

Link másolása

Ha az oroszok egész Ukrajnát elfoglalják, ám ha mégis bekövetkezne, az óriási katasztrófa lenne egész Európa számára, nyilatkozta az RTL-nek Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Magyarország egy új vasfüggöny nyugati oldalára kerülne, a határon pedig mindennaposak lennének orosz provokációk. A kárpátaljai magyarok sem maradnának szülőföldjükön, mivel Oroszország sokkal rosszabbul bánik a kisebbségekkel, mint az Ukrajna.

A szekértő szerint apokaliptikus lenne Ukrajna számára egy teljes orosz megszállás, ami további, akár tízmillió feletti ukrán menekülttel árasztaná el Európát. Ami megmaradna Ukrajnából, azt Moszkvának pacifikálnia kellene, de ebben az esetben minden 50 emberre kellene egy rendőr, illetve katona. Brutális oroszosítás kezdődne, Putyin az ukrán identitás elpusztítására törekedne. De létezik még ennél is rosszabb forgatókönyv, ami szerint az oroszok népirtásba, etnikai tisztogatásba, vagy lakosságcserébe kezdenek.

Ukrajna teljes megszállása esetén az orosz birodalom következő célpontja Moldova lenne, az ottani Transznisztria, már most is az oroszok által támogatott szeparatisták irányítása alatt áll. Az casus belli az ottani orosz kisebbség támogatása lehetne, de ott vannak az oroszbarát gagauzok is. Utána akár egy NATO-tagállam is következhet. Azt hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ezt rövid idő alatt megtenné, Kaiser Ferenc nem tartja valószínűnek. Az Institute for the Study of War egy tanulmányában azonban arra figyelmeztetett nemrég, hogy

Oroszország nagyszabású katonai konfliktusra készül a NATO-val pár éven belül.

A biztonságpolitikai szekértő határozott véleménye, hogy a NATO-nak mindenképpen meg kellene védeni azt az országot, amelyet az oroszok megtámadnának, ellenkező esetben a szövetség léte válna kérdésessé. Az ötös cikkely szerint bármelyik tagállam elleni támadás az egész NATO elleni támadásnak számít. Kaiser szerint legvalószínűbb, hogy a balti államokon próbálna fogást találni Putyin rendszere.

Ukrajna teljes elfoglalása nem realitás szerencsére.

Egy ilyen forgatókönyv csak abban az esetben valósulhatna meg, ha totális katonai összeomlás következik be ukrán részről. De ha még sikerülne is az orosz áttörés, előbb utóbb át kellene kelniük a Dnyeperen, az viszont az eddig elszenvedett orosz veszteségeket figyelembe véve nehezen kivitelezhető.

Kaiser azt gondolja, hogy, mivel mindkét fél kezd kimerülni, a legvalószínűbb koreai-típusú, a panmindzsoni fegyverszünethez hasonló megoldás jöhet a jövőben, ami békeszerződés nélkül fagyasztja be a frontokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET: