SZEMPONT
A Rovatból

Mészárosék tényleg 35 évre beleültek a tutiba az autópálya-koncesszió elnyerésével?

Volt-e valódi verseny? Kell-e bármilyen kockázatot viselni a győzteseknek? Kihátrálhat-e a szerződésből egy jövendő kormány? A Transparency International Magyarország szakértőjét kérdeztük.


Múlt hét végén jelentette be Rogán Antal, hogy megvan a 35 évre szóló autópálya-koncesszió nyertese: a három induló közül a magyar magántőkealapok által szervezett pályázat nyert, amely a kiszivárgott hírek szerint Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető.

A több ezer milliárd forintos üzlet számos aggályt felvet, ezekről beszélgettünk Nagy Gabriellával, a Transparency International Magyarország közpénzügyi programjainak vezetőjével.

– Laikusok kedvéért: mit jelent pontosan a koncesszió? Mivel bízta meg az állam a nyerteseket, miről mond le és mit vár el a pénzért cserébe?

– Az első számú probléma, hogy bár a kormány valóban koncessziónak hívja, a mi álláspontunk szerint nem erről van szó, sokkal inkább egy bújtatott közbeszerzésről. Ennek célja, hogy az ország teljes gyorsforgalmi úthálózatának (kivéve az M5-öst és az M6-ost, amelyek egyelőre egy másik koncesszióban vannak) működtetését, felújítását és bővítését odaadják 35 évre egy magántőkealapokból álló konzorciumnak. A szerződést nem ismerjük, de a sajtóhírekből az derült ki, hogy összesen 2000 kilométerről van szó, és kilométerenként 96 millió forintot fizet az állam.

Itt kezdődnek a gondok, mivel a koncesszió a magyar és az uniós irányelvek szerint is azt jelenti, hogy az eljárás tárgyát (jelen esetben az úthálózat működtetését), annak hasznosítását átadják az arra jogosultnak, méghozzá a kockázatokkal együtt. Normális esetben ez úgy valósulna meg, hogy a győztes konzorcium beszedi az útdíjakat, amelyek vagy fedezik a költségeit, vagy nem. Vagy van rajta nyeresége, vagy nem.

Itt viszont láthatóan szó sincs erről, mivel többször is elhangzott, hogy továbbra is a kormány szedi be az útdíjakat, a nyertes pályázó egy ezek mértékétől független, fix összeget kap meg. Szerintünk emiatt nem koncesszióról van szó, csak egy egyszerű közbeszerzésről, amit viszont nem lehetett volna 35 évre megkötni. Az Európai Bizottság is pont ezért mérlegeli, indítson-e kötelezettségszegési eljárást.

Aggályos az is, hogy mivel magántőkealapok nyertek, nem tudjuk, valójában kik a tulajdonosok. A sajtóban ugyan rebesgetik Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevét, hivatalos információ azonban nem elérhető erről. Ráadásul egy magántőkealapnak nincsenek gépei, se munkásai, tehát a felmerülő munkákat majd alvállalkozókkal fogják elvégeztetni, miközben a profitot elteszik.

– Milyen forrásból kapja majd a pénzt a nyertes konzorcium, és mivel járhat vajon, hogy megszűnik a verseny ebben a szektorban?

– Rogán Antal szerint a beszedett útdíjakból, ami gyakorlatilag a mi pénzünk. Ez egy hatalmas szektor, és most 35 évre lezárják a verseny elől. Normális esetben, ha az állam egy-egy szakaszt megépíttet vagy felújíttat, mindig újra és újra versenyezteti a cégeket. Itt viszont erről többé nem lesz szó, gyakorlatilag nem fogjuk tudni, miért azok kapják a több ezer milliárd forintos nagységrendű közpénzt, akiket alvállalkozóként megbíznak. Akár haveri alapon is odaadhatják a munkát a hozzájuk közel állóknak, olyan új cégeknek esélye sem lesz belépni a piacra, akik nincsenek jóban a magántőkealappal.

Ráadásul a 35 év amiatt is rettentően hosszú idő, mert nem tudjuk, milyen technológiák jelenhetnek meg addig, amelyek miatt adott esetben más típusú autópályákra lesz szükség. Képzeljük el, mi lett volna akkor, ha 1989-ben 35 éves koncessziót kötnek egy írógépgyártóval. Ebben az esetben még a mai napig is szállítanák az írógépeket a minisztériumokba. És mivel ekkora idősávot egyetlen vállalkozó sem lát be, nyilván beárazzák a bizonytalanságot, az előre nem látható kockázatokat az ajánlatukban. A végösszeg így egy évre leosztva is sokkal nagyobb lesz annál, mintha rövidebb időre kötöttek volna szerződést.

– Az Európai Unió nem tehet semmit?

– Rogán Antal nagyon határozottan kijelentette, hogy Brüsszelnek ehhez semmi köze, nem indíthatnak kötelezettségszegési eljárást, mert ebben egy fillér uniós pénz sincs.

Ez az állítás az EU-s jog abszolút félreértéséről árulkodik, mivel a kötelezettségszegési eljárásnak semmi köze ahhoz, van-e uniós forrás a képben. Valójában annak az ellenőrzésére szolgál, betartják-e a szabályokat az EU-s szinten szabályozott területeken, márpedig a koncesszió és a közbeszerzés is ilyen.

A vizsgálat ezért teljesen jogos, és ha azt állapítja meg a Bizottság, hogy ez valójában nem koncesszió, hanem közbeszerzés, amit nem lehet 35 évre megkötni, akkor egyszerre két irányelv megsértését is kimondhatják.

– Van ebben az üzletben bármi kockázat a győztesek oldalán, vagy mondhatjuk, hogy a mostani döntéssel hosszú évtizedekre beleültek a tutiba?

– A konkrét szerződés ismerete nélkül ezt is csak megtippelni lehet, de az alapján, amit Rogán Antal elmondott, nekem úgy tűnik, hogy túl nagy kockázatot nem vállal a koncesszió jogosultja. Az eljárást megindító hirdetményből kiderül, hogy a fix díjon felül még különféle egyéb díjakat is megtérít majd neki az állam, például akkor, ha extra munkákat vállal. Az árfolyamkockázatot emlegette még Rogán, majd meglátjuk, a gyakorlatban ez mekkora rizikót jelent.

– Miért lett pont 35 év? Volt már korábban más példa arra, hogy ennyi időre átadta az állam valaminek az üzemeltetését?

– A 35 évet valószínűleg egy nagyon régi, talán 1991-es törvényből emelték át, abban szerepelt. A koncessziók intézményét tipikusan például bányászati jogok átadására találták ki. A jelenleg is érvényes uniós szabályozást 2014-ben fogadták el. Abban az szerepel, hogy ha egy koncessziót 5 évnél hosszabb időre kötnek meg, azt külön számításokkal kell megindokolni. Ezeket a számításokat jó lenne látni, mi pert is indítottunk érte, amit egyébként másodfokon megnyertünk, de felülvizsgálatra a Kúriához került az ügy.

– Az egyszeri autópálya-használó mennyit észlelhet az egész üzletből? Drágulhat-e például emiatt a matrica?

– Mivel továbbra is az állam szedi be a díjakat, erről ők döntenek. De van egy másik tényező is, amit nem árt felidézni a kérdés kapcsán. Pár évvel ezelőtt összeomlott egy autópályahíd Genova mellett, akkoriban sokat szerepelt a hírekben. Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy Olaszország az egyetlen EU-s ország, ahol a teljes úthálózat ki van adva koncesszióba.

Az olasz ügyészség pedig azt állapította meg, hogy a koncesszió jogosultja nem végezte el a szükséges műszaki ellenőrzéseket és az ebből következő felújításokat, mivel a fő érdeke a profit maximalizálása volt. Ezért meghamisította a jegyzőkönyveket is, amivel hozzájárulhatott a balesethez. Nem azt akarom mondani, hogy nálunk is biztosan ez lesz, de a negatív előkép sajnos adott.

– A kormány szerint Mészáros Lőrinc személye nem játszott szerepet az eredményben. Elképzelhetőnek tartják, hogy ez tényleg tisztán szakmai döntés volt, mint ahogy állítják?

– A tárgyalásokon eredetileg három szereplő vett részt: a győztes magántőkealap, amely mögött elvileg Mészáros áll, a Strabag és a Colas konzorciuma, valamint egy Dömper Kft. nevű magyar cég. Végső ajánlatot viszont a Strabag és a Colas már nem adott, egyelőre nem világos, pontosan miért nem. Maradt tehát a Mészáros-féle magántőkealap és a Dömper Kft., utóbbi viszont nagyon kis cég egy ilyen nagyságrendű feladathoz, tehát nem is tudtak volna érvényes ajánlatot tenni. A lényeg, hogy hiába tűnik úgy első ránézésre, valójában nem volt igazi verseny.

– Rogán azzal is érvelt, hogy inkább Mészáros nyerjen, mint egy külföldi. Valóban jobb a magyar államnak (és közvetve az adófizetőknek) ez a kimenetel?

– Én személy szerint úgy gondolom, nem az a fő kérdés, magyar vagy külföldi magáncégek végezzék-e el inkább ezt a közfeladatot, mivel egyszerűen állami kézben kellett volna tartani. Ez a kiindulópont, de ha már belemegyünk, arról is lehetne vitatkozni, a Strabag mennyiben külföldi. Van egy magyar leányvállalatuk, ezen keresztül indultak, ez a cég pedig ugyanúgy magyarokat alkalmaz és itt fizet adót. Tehát szerintem nem indokolt ennek mentén különbséget tenni, de hangsúlyozom, a véleményem az, hogy alapvetően állami feladatról van szó.

– Van-e bármi lehetősége egy jövőbeni kormánynak a szerződésből való kihátrálásra?

– Hazai színtéren nem sok lehetőség van megtámadni, mivel ezt csak valamelyik versenytárs tehetné meg, a Dömper Kft. pedig aligha fogja. Van még pár szervezet, akik hivatalból is indíthatnának eljárást, például a Közbeszerzési Hatóság vagy a Legfőbb Ügyészség, de erre sem adnék túl nagy esélyt a korábbi tapasztalatokból kiindulva.

Ha azonban az Európai Bizottság tényleg lépéseket tesz az ügyben, annak a vége lehet az, hogy elmarasztalják a kormányt. Amennyiben ők ezek után az Európai Bírósághoz fordulnak, ahol 2-3 éven belül születik egy elmarasztaló ítélet, akkor előfordulhat, hogy semmissé kell tenni a szerződést.

Még ha ezt a Fidesz nem is tenné meg, hanem inkább bevállalnák a bírságot, egy majdani új kormány erre az ítéletre hivatkozva könnyebben kihátrálhatna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, mijük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Börtön jár érte!” – Magyar Péter keményen üzent a Fidesznek a kirobbant adatbotrány után
A politikus szerint a kormánypárt illegálisan listázza a TISZA szimpatizánsait a megszerzett adatokból. Ezért a törvény szerint akár többéves szabadságvesztés is kiszabható.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. november 06.



A Tisza Világ nevű mobilalkalmazásból egy mintegy 200 ezer sort tartalmazó adathalmaz került nyilvánosságra. Az ügyben a kormányoldal és Tisza Párt teljesen ellentétes magyarázattal állt elő. Erről kérdeztük Magyar Pétert, az ellenzéki párt elnökét, és Menczer Tamást, a Fidesz kommunikációs igazgatóját.

Menczer szerint a tények egyértelműen ukrán szálra utalnak. Állítása szerint a kiszivárgott adatok között két ukrán állampolgár, Miroslav Tokar és egy Andriy Galelyuk nevű férfi is szerepel, akik a PettersonApps nevű ukrán cégnek dolgozva vettek részt az applikáció fejlesztésében és tesztelésében.

„Ezeket az adatokat az ukránok kapták meg és vitték magukkal, és ott van 200 ezer magyar ember adata egy háborúban álló kormánynál, aminek szuverenitási és nemzetbiztonsági vonatkozása van”

– jelentette ki Menczer, aki szerint Magyar Péter korábban letagadta, hogy ukránokkal dolgozott volna. A kormánypárti politikus úgy véli, nem egyszerű behatolásról van szó, hanem együttműködésről.

Ezzel szemben Magyar Péter orosz titkosszolgálati akciót sejt a háttérben, amelynek célja Orbán Viktor hatalomban tartása. „Kinek az érdeke hatalomban tartani Orbán Viktort és a galerijét? Mindenki tudja: az orosz elnöknek és az oroszoknak” – fogalmazott a Tisza Párt vezetője. Szerinte az ukrán neveket és feliratokat az orosz szolgálatok is elhelyezhették az adatbázisban megtévesztésül. Kiemelte, hogy a kormány narratívája folyamatosan változott: először amerikai, majd ukrán fejlesztőkről beszéltek, végül pedig ukrán elkövetőkről.

Magyar szerint a legfontosabb kérdés, hogy ki használja fel az illegálisan megszerzett adatokat. „Érdekes módon mégis az orbáni hatalom használja ezeket az adatokat: az orbáni propaganda listázza ez alapján a civileket, hozza nyilvánosságra művészek, bírók, újságírók nevét, elérhetőségét, címét. Akkor hol vannak itt az ukránok?” – tette fel a kérdést.

A politikus szerint az adatokkal való visszaélés és a listázás bűncselekmény, amelyért a törvény szerint börtön jár. „Remélem, hogy tudják: ezt a magyar hatóságok ki fogják vizsgálni, ha a választásokig nem, akkor utána” – üzente a fideszes politikusoknak.

Magyar Péter azt is állítja, hogy a nyilvánosságra hozott lista manipulált, mivel olyan személyek neve is szerepel rajta, akik soha nem töltötték le az alkalmazást. „Ha valaki manipulálja, akkor nem belül manipulálja, hanem a Karmelitában vagy éppen az orosz nagykövetségen” – tette hozzá.

Magyar Péter és Menczer Tamás a botrányról

Link másolása
KÖVESS MINKET: