SZEMPONT
A Rovatból

Mészárosék tényleg 35 évre beleültek a tutiba az autópálya-koncesszió elnyerésével?

Volt-e valódi verseny? Kell-e bármilyen kockázatot viselni a győzteseknek? Kihátrálhat-e a szerződésből egy jövendő kormány? A Transparency International Magyarország szakértőjét kérdeztük.


Múlt hét végén jelentette be Rogán Antal, hogy megvan a 35 évre szóló autópálya-koncesszió nyertese: a három induló közül a magyar magántőkealapok által szervezett pályázat nyert, amely a kiszivárgott hírek szerint Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető.

A több ezer milliárd forintos üzlet számos aggályt felvet, ezekről beszélgettünk Nagy Gabriellával, a Transparency International Magyarország közpénzügyi programjainak vezetőjével.

– Laikusok kedvéért: mit jelent pontosan a koncesszió? Mivel bízta meg az állam a nyerteseket, miről mond le és mit vár el a pénzért cserébe?

– Az első számú probléma, hogy bár a kormány valóban koncessziónak hívja, a mi álláspontunk szerint nem erről van szó, sokkal inkább egy bújtatott közbeszerzésről. Ennek célja, hogy az ország teljes gyorsforgalmi úthálózatának (kivéve az M5-öst és az M6-ost, amelyek egyelőre egy másik koncesszióban vannak) működtetését, felújítását és bővítését odaadják 35 évre egy magántőkealapokból álló konzorciumnak. A szerződést nem ismerjük, de a sajtóhírekből az derült ki, hogy összesen 2000 kilométerről van szó, és kilométerenként 96 millió forintot fizet az állam.

Itt kezdődnek a gondok, mivel a koncesszió a magyar és az uniós irányelvek szerint is azt jelenti, hogy az eljárás tárgyát (jelen esetben az úthálózat működtetését), annak hasznosítását átadják az arra jogosultnak, méghozzá a kockázatokkal együtt. Normális esetben ez úgy valósulna meg, hogy a győztes konzorcium beszedi az útdíjakat, amelyek vagy fedezik a költségeit, vagy nem. Vagy van rajta nyeresége, vagy nem.

Itt viszont láthatóan szó sincs erről, mivel többször is elhangzott, hogy továbbra is a kormány szedi be az útdíjakat, a nyertes pályázó egy ezek mértékétől független, fix összeget kap meg. Szerintünk emiatt nem koncesszióról van szó, csak egy egyszerű közbeszerzésről, amit viszont nem lehetett volna 35 évre megkötni. Az Európai Bizottság is pont ezért mérlegeli, indítson-e kötelezettségszegési eljárást.

Aggályos az is, hogy mivel magántőkealapok nyertek, nem tudjuk, valójában kik a tulajdonosok. A sajtóban ugyan rebesgetik Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevét, hivatalos információ azonban nem elérhető erről. Ráadásul egy magántőkealapnak nincsenek gépei, se munkásai, tehát a felmerülő munkákat majd alvállalkozókkal fogják elvégeztetni, miközben a profitot elteszik.

– Milyen forrásból kapja majd a pénzt a nyertes konzorcium, és mivel járhat vajon, hogy megszűnik a verseny ebben a szektorban?

– Rogán Antal szerint a beszedett útdíjakból, ami gyakorlatilag a mi pénzünk. Ez egy hatalmas szektor, és most 35 évre lezárják a verseny elől. Normális esetben, ha az állam egy-egy szakaszt megépíttet vagy felújíttat, mindig újra és újra versenyezteti a cégeket. Itt viszont erről többé nem lesz szó, gyakorlatilag nem fogjuk tudni, miért azok kapják a több ezer milliárd forintos nagységrendű közpénzt, akiket alvállalkozóként megbíznak. Akár haveri alapon is odaadhatják a munkát a hozzájuk közel állóknak, olyan új cégeknek esélye sem lesz belépni a piacra, akik nincsenek jóban a magántőkealappal.

Ráadásul a 35 év amiatt is rettentően hosszú idő, mert nem tudjuk, milyen technológiák jelenhetnek meg addig, amelyek miatt adott esetben más típusú autópályákra lesz szükség. Képzeljük el, mi lett volna akkor, ha 1989-ben 35 éves koncessziót kötnek egy írógépgyártóval. Ebben az esetben még a mai napig is szállítanák az írógépeket a minisztériumokba. És mivel ekkora idősávot egyetlen vállalkozó sem lát be, nyilván beárazzák a bizonytalanságot, az előre nem látható kockázatokat az ajánlatukban. A végösszeg így egy évre leosztva is sokkal nagyobb lesz annál, mintha rövidebb időre kötöttek volna szerződést.

– Az Európai Unió nem tehet semmit?

– Rogán Antal nagyon határozottan kijelentette, hogy Brüsszelnek ehhez semmi köze, nem indíthatnak kötelezettségszegési eljárást, mert ebben egy fillér uniós pénz sincs.

Ez az állítás az EU-s jog abszolút félreértéséről árulkodik, mivel a kötelezettségszegési eljárásnak semmi köze ahhoz, van-e uniós forrás a képben. Valójában annak az ellenőrzésére szolgál, betartják-e a szabályokat az EU-s szinten szabályozott területeken, márpedig a koncesszió és a közbeszerzés is ilyen.

A vizsgálat ezért teljesen jogos, és ha azt állapítja meg a Bizottság, hogy ez valójában nem koncesszió, hanem közbeszerzés, amit nem lehet 35 évre megkötni, akkor egyszerre két irányelv megsértését is kimondhatják.

– Van ebben az üzletben bármi kockázat a győztesek oldalán, vagy mondhatjuk, hogy a mostani döntéssel hosszú évtizedekre beleültek a tutiba?

– A konkrét szerződés ismerete nélkül ezt is csak megtippelni lehet, de az alapján, amit Rogán Antal elmondott, nekem úgy tűnik, hogy túl nagy kockázatot nem vállal a koncesszió jogosultja. Az eljárást megindító hirdetményből kiderül, hogy a fix díjon felül még különféle egyéb díjakat is megtérít majd neki az állam, például akkor, ha extra munkákat vállal. Az árfolyamkockázatot emlegette még Rogán, majd meglátjuk, a gyakorlatban ez mekkora rizikót jelent.

– Miért lett pont 35 év? Volt már korábban más példa arra, hogy ennyi időre átadta az állam valaminek az üzemeltetését?

– A 35 évet valószínűleg egy nagyon régi, talán 1991-es törvényből emelték át, abban szerepelt. A koncessziók intézményét tipikusan például bányászati jogok átadására találták ki. A jelenleg is érvényes uniós szabályozást 2014-ben fogadták el. Abban az szerepel, hogy ha egy koncessziót 5 évnél hosszabb időre kötnek meg, azt külön számításokkal kell megindokolni. Ezeket a számításokat jó lenne látni, mi pert is indítottunk érte, amit egyébként másodfokon megnyertünk, de felülvizsgálatra a Kúriához került az ügy.

– Az egyszeri autópálya-használó mennyit észlelhet az egész üzletből? Drágulhat-e például emiatt a matrica?

– Mivel továbbra is az állam szedi be a díjakat, erről ők döntenek. De van egy másik tényező is, amit nem árt felidézni a kérdés kapcsán. Pár évvel ezelőtt összeomlott egy autópályahíd Genova mellett, akkoriban sokat szerepelt a hírekben. Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy Olaszország az egyetlen EU-s ország, ahol a teljes úthálózat ki van adva koncesszióba.

Az olasz ügyészség pedig azt állapította meg, hogy a koncesszió jogosultja nem végezte el a szükséges műszaki ellenőrzéseket és az ebből következő felújításokat, mivel a fő érdeke a profit maximalizálása volt. Ezért meghamisította a jegyzőkönyveket is, amivel hozzájárulhatott a balesethez. Nem azt akarom mondani, hogy nálunk is biztosan ez lesz, de a negatív előkép sajnos adott.

– A kormány szerint Mészáros Lőrinc személye nem játszott szerepet az eredményben. Elképzelhetőnek tartják, hogy ez tényleg tisztán szakmai döntés volt, mint ahogy állítják?

– A tárgyalásokon eredetileg három szereplő vett részt: a győztes magántőkealap, amely mögött elvileg Mészáros áll, a Strabag és a Colas konzorciuma, valamint egy Dömper Kft. nevű magyar cég. Végső ajánlatot viszont a Strabag és a Colas már nem adott, egyelőre nem világos, pontosan miért nem. Maradt tehát a Mészáros-féle magántőkealap és a Dömper Kft., utóbbi viszont nagyon kis cég egy ilyen nagyságrendű feladathoz, tehát nem is tudtak volna érvényes ajánlatot tenni. A lényeg, hogy hiába tűnik úgy első ránézésre, valójában nem volt igazi verseny.

– Rogán azzal is érvelt, hogy inkább Mészáros nyerjen, mint egy külföldi. Valóban jobb a magyar államnak (és közvetve az adófizetőknek) ez a kimenetel?

– Én személy szerint úgy gondolom, nem az a fő kérdés, magyar vagy külföldi magáncégek végezzék-e el inkább ezt a közfeladatot, mivel egyszerűen állami kézben kellett volna tartani. Ez a kiindulópont, de ha már belemegyünk, arról is lehetne vitatkozni, a Strabag mennyiben külföldi. Van egy magyar leányvállalatuk, ezen keresztül indultak, ez a cég pedig ugyanúgy magyarokat alkalmaz és itt fizet adót. Tehát szerintem nem indokolt ennek mentén különbséget tenni, de hangsúlyozom, a véleményem az, hogy alapvetően állami feladatról van szó.

– Van-e bármi lehetősége egy jövőbeni kormánynak a szerződésből való kihátrálásra?

– Hazai színtéren nem sok lehetőség van megtámadni, mivel ezt csak valamelyik versenytárs tehetné meg, a Dömper Kft. pedig aligha fogja. Van még pár szervezet, akik hivatalból is indíthatnának eljárást, például a Közbeszerzési Hatóság vagy a Legfőbb Ügyészség, de erre sem adnék túl nagy esélyt a korábbi tapasztalatokból kiindulva.

Ha azonban az Európai Bizottság tényleg lépéseket tesz az ügyben, annak a vége lehet az, hogy elmarasztalják a kormányt. Amennyiben ők ezek után az Európai Bírósághoz fordulnak, ahol 2-3 éven belül születik egy elmarasztaló ítélet, akkor előfordulhat, hogy semmissé kell tenni a szerződést.

Még ha ezt a Fidesz nem is tenné meg, hanem inkább bevállalnák a bírságot, egy majdani új kormány erre az ítéletre hivatkozva könnyebben kihátrálhatna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Nagy tapasztalatú ügyvéd, Magyar Péter sógora – Kicsoda az új igazságügyi miniszter
Magyar Péter a Tisza Párt jogi igazgatóját, Melléthei-Barna Márton ügyvédet jelöli az igazságügyi tárca élére. A leendő miniszter feladata lesz a jogállamiság helyreállítása és azoknak a jogszabályi kereteknek a megteremtése, amelyek a befagyasztott forrásokhoz vezetnek.


Magyar Péter csütörtökön jelentette be, hogy Melléthei-Barna Mártont, a TISZA jogi vezetőjét kéri fel az Igazságügyi Minisztérium vezetésére. Igazságügyi miniszterként a jogállam és a jogbiztonság helyreállításáért felelne, és feladata lenne az uniós források hazahozatalához szükséges jogszabályi keretek megteremtése is.

Az igazságügyi tárca szerepe azért is kulcsfontosságú a TISZA terveiben, mert a jogállamisági eljárások lezárása és az uniós források megszerzése a párt gazdasági programjának egyik alapfeltétele. Magyar Péter szerint a cél a jogalkotás minőségének helyreállítása, az átláthatóság biztosítása, valamint a megfelelő szakmai és társadalmi egyeztetések lefolytatása lesz.

Magyar Péter szerint az új tárcavezetőnek kell „gondoskodnia a magyar embereknek járó uniós források hazahozatalát lehetővé tevő jogszabályi keretek kialakításáról”.

Melléthei-Barna Márton egyetemista kora óta ismeri Magyar Pétert, évfolyamtársak voltak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán, ahol 2004-ben végzett. Pályafutását egy Washington D.C. környéki civil jogvédő szervezetnél kezdte, majd a Freshfields Bruckhaus Deringernél, később pedig az Oppenheim Ügyvédi Irodánál dolgozott, mielőtt 2020 elején saját irodát alapított.

Már a párt indulásakor csatlakozott Magyar Péterhez, az első tíz belépő tag egyike volt, és a 2024-es pénzügyi beszámoló szerint kétmillió forinttal támogatta a szervezetet. A sajtó már korábban is a legesélyesebb jelöltként tartotta számon a posztra.

Az ügyvédet a kormányközeli média korábban a Freshfields irodánál végzett munkája alapján támadta. Azt próbálták kimutatni róla, hogy „komoly nemzetközi jogász hálózat rajzolódik ki a Tisza Párt mögött, amelynek szálai egészen az ukrán kormányzatig és Soros Györgyig érnek”. Magyar Péter erre úgy reagált, hogy a támadás visszafelé sült el, mivel korábban volt felesége, Varga Judit egykori igazságügyi miniszter is ennél a nemzetközi ügyvédi irodánál dolgozott, és Melléthei-Barna éppen Varga helyét vette át.

Melléthei-Barna ügyvédként több esetben képviselte Magyar Pétert és a Tisza Pártot a kormányközeli médiumok ellen indított perekben. Az irodája képviselte a pártot a Magyar Nemzet és a Ripost ellen is, miután a lapok azt állították, hogy a Tisza adóemelésre készül. A bíróság helyreigazításra kötelezte őket, a Magyar Nemzetnek pedig egy másik ügyben bocsánatot kellett kérnie, amiért kiirtandó poloskának nevezték Magyar Pétert.

A 444.hu a jelölés kapcsán megjegyzi, hogy Melléthei-Barna 2025. szeptembere óta Magyar Péter sógora. Böjthe Péter, a Fővárosi Közgyűlés fideszes tagja a közösségi oldalán azt írta: "Magyar Péter ma bejelentette, hogy a sógora lesz az igazságügyi miniszter. Ugyanis dr. Melléthei-Barna Márton – aki Magyar Péter barátja az egyetem óta – 2025. őszén megházasodott a TISZA párt elnökének húgával, Magyar Anna Ilonával".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Ha valahol diktatúra van, az a Fidesz” – Áldozatnak tartja Orbán Viktort a párt egyik képviselője
Hajnal-Nagy Gábor jászberényi önkormányzati képviselő egy interjúban beszélt a pártről. Szerinte a helyi kudarcokért egyértelműen a választókerületét elveszítő, de mégis mandátumhoz jutó Pócs János a felelős.
F. O. - Fotó: - szmo.hu
2026. május 01.



Despotikus működést lát a Fideszben, Orbán Viktort viszont bizonyos szempontból áldozatnak tartja Hajnal-Nagy Gábor fideszes önkormányzati képviselő. A jászberényi politikus a Telexnek adott interjúban beszélt arról, hogy a könnyeivel küszködött a legutóbbi testületi ülésen, amikor megtudta, hogy a választókerületét elveszítő Pócs János mégis beülhet a parlamentbe. Hajnal-Nagy szerint ez a döntés megalázó a helyi közösségre nézve. Úgy véli, a Fidesz helyi szintű, 2019 óta tartó folyamatos kétharmados vereségeiért egyértelműen Pócs János a felelős.

A képviselő felidézte, hogy a 2019-es önkormányzati választáson a Fidesz jelöltje mindössze 14 szavazattal kapott ki, amire a párt reakciója a választási eredmény megtámadása volt. „Erről nem kérdeztek meg senkit a helyi Fideszben, hogy mi erről a véleményük. Ez Pócs János egyszemélyes döntése volt” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a fideszes tagoknak lehajtott fejjel kellett végigcsinálniuk a megismételt választás kampányát.

Tehát az, hogy ez az ember, aki ezt elkövette a saját közösségével, az most megint ott ülhet a parlamentben.

Hajnal-Nagy Gábor szerint Pócs János tevékenysége idézte elő azt a helyzetet, amiből azóta sem tud felállni a jászberényi Fidesz. Állítása szerint a helyi Fidesz-tagokkal semmilyen egyeztetés nem történt a döntés előtt, egyszerűen csak megtudták, hogy megtámadták az eredményt. Véleménye szerint a megismételt választáson azért szenvedtek súlyos vereséget, mert az emberek nem fogadják el, ha egy párt nem ismeri el a vereségét.

Úgy látja, Pócs János személyesen „építette fel” a későbbi győztes polgármestert, Budai Lórántot azzal, hogy országgyűlési képviselőként folyamatosan vitába szállt vele, és ezzel a saját szintjére emelte.

A legsúlyosabb lépésnek azt tartja, hogy Pócs kirúgatta Budait a kórházi állásából. „El lett mondva, hogy mártírt fog csinálni belőle. (...) Persze, tudjuk, hogy nem csak egy hiba” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a politikai vélemény miatti elbocsátás óriási hiba volt.

A képviselő elmondta, hogy a 2024-es önkormányzati választáson úgy lett polgármesterjelölt, hogy semmi esélyt nem látott a győzelemre. Mivel a helyi Fideszben senki nem akarta elvállalni a jelöltséget, ő jelentkezett. „Mondom, gyerekek, tudjátok mit, ha nem lesz, akkor szóljatok, elvállalom, tök mindegy, úgyis elvernek minket, mindegy” – idézte fel a döntését.

Szerinte a Fidesznek Jászberényben legalább 10-15 évig nincs esélye a visszatérésre.

A párt belső működéséről rendkívül éles kritikát fogalmazott meg. Szerinte a pártban teljhatalmú választókerületi elnökök uralkodnak, nincsenek megfelelő információs csatornák, a kritikát pedig retorzió követi. Mint mondta, a rendszert a feltétlen hűség tartja össze, aminek ékes példája Pócs János.

Hát, hogyha valahol van diktatúra az országban, akkor az mondjuk a Fidesz.

Annak ellenére, hogy diktatúrának látja a párt belső viszonyait, Hajnal-Nagy Gábor továbbra is tagja a Fidesznek, mert a politikájával alapvetően egyetért. „Szerintem iszonyatosan hatalmas az a teljesítmény, amit Orbán Viktor elért” – mondta, kiemelve, hogy a miniszterelnök megpróbálta visszaépíteni azt, amit a rendszerváltás után „kifosztottak” az országból. A NER gazdasági holdudvarát azonban már más kérdésnek tartja, itt már neki is vannak kérdőjelei.

Orbán Viktorral kapcsolatban meglepő kijelentést tett. „Nem csalódtam benne, hanem sajnálom” – fogalmazott, és a riporter kérdésére, hogy áldozatnak tartja-e a miniszterelnököt, azt válaszolta: „Bizonyos szempontból igen.”

Szerintem rengeteg visszaélést követtek el. És ő ezt nem kontrollálta.

Szerinte Orbán egy globális rendszeren belül próbált politizálni, és csoda, hogy 16 évig hagyták vezetni. Úgy véli, a miniszterelnököt a körülötte kialakult körök sodorták bajba, akik visszaéltek a nevével és a hatalmukkal. Hozzátette, hogy szerinte a rendszer kicsúszott az alapítója kezéből. „Na most, ha egy rendszer elmegy ebbe az irányba, akkor kicsúszik annak a keze közül, aki ezt a rendszert létrehozta.”

A Fidesz háborús kampányát teljes tévútnak tartja, a 2022-es győzelmet pedig egy „kegyelmi pillanatnak”, amit Márki-Zay Péter hibáinak és az ukrán-orosz háború kitörésének köszönhettek.

„Szerintem kaptak négy évet ajándékba, de nagyon el kéne gondolkozni a dolgokon” – mondta. Megérti azokat, akik a Tisza Pártra szavaztak, mert jobb világot akarnak, de szerinte ettől nem lesz rendszerváltás, legfeljebb a NER-nek nevezett szisztéma íródik felül.

A Fidesz megújulási esélyeit sötéten látja. Szerinte a párt Pócs Jánossal biztosan nem tud megújulni, Orbán Viktor nélkül pedig nincs Fidesz. „Na most kérdés az, hogy ezt hogy sikerül majd feloldani ezt a nem is annyira látszólagos ellentmondást, hogy meg kéne újulni, de azzal kéne megújulni, akivel úgy tűnik, hogy nem sikerül megújulni. Nem egyszerű” – vázolta a szerinte csapdahelyzetet.

Saját jövőjével kapcsolatban elmondta, eredetileg ki akart lépni a pártból, ha a Fidesz nyer. „Nem nyert, most így nem érzem annyira elegánsnak, hogy kilépjek, úgyhogy most akkor, ha nem zárnak ki, akkor maradok” – közölte. Kíváncsian várja, hogy a rendszer el tud-e mozdulni egy normálisabb működés irányába, vagy megmarad a „hűbéri szisztéma”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Pankotai Lilinek nem annyira tetszik Magyar Péter sógorának miniszteri kinevezése
Szerinte a családtag kinevezése sok mindent jelezhet, de nem feltétlenül cseng jól a nepotizmus ellen kampányoló Magyartól, és támadási felületet biztosít vele. Minden választót éberségre kért, hogy ne ismétlődjön meg az, ami 2010 és 1989 után.


Pankotai Lili egy bejegyzésben elemzi Magyar Péter döntését, miszerint sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte igazságügyi miniszternek. A poszt írója szerint a leendő tárcavezető feladatai Magyar Péter nyilatkozata alapján egyebek mellett „a jogállam helyreállítása, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, a magyar emberek jog előtti egyenlőségének megteremtése, a korrupció megszüntetése, az átláthatóság megteremtése, a hatóságok szakmaiságának és a független ellenőrző intézmények helyreállítása, valamint azok politikamentes működése.”

Pankotai elismeri, hogy a jelöltnek megvan a szükséges szakmai múltja. „De néhány szempontot nem engedhetünk el, és nem hagyhatunk figyelmen kívül” – teszi hozzá. A szerző azt a kérdést veti fel, milyen következményei lehetnek a közeli rokoni szálnak egy kormányon belül.

„Lehetséges-e, hogy a minisztériumi dolgozók nemcsak a szimpla főnöküket látják majd a miniszterben, hanem az is befolyásolja őket, hogy családtagja a miniszterelnöknek?”

A poszt szerint felmerül az is, hogy a többi tárcavezető vagy a képviselők nem „csak” egy minisztert látnak majd benne, hanem a „nagyfőnök” rokonát. Pankotai szerint ezek a folyamatok a mindennapokban is ismerősek lehetnek. „Ilyen lehet az öncenzúra, a kritikák elhallgatása, ha esetleg nem jeleznek egy-egy problémáról, vagy nem jeleznek feljebb egy-egy kényesebb ügy kapcsán.”

A poszt írója szerint a dolog fordítva is működhet. „Az is előfordulhat, hogy mivel szoros rokoni szál köti össze a miniszterelnökkel, ezért pont hogy megkörnyékezik annak reményében, hogy közelebb férkőzhessenek a közvetlen hatalomhoz, kedvében járjanak, vagy harcoljanak a »kegyeiért« egy magasabb pozíció elnyerésének reményében.”

A bejegyzés azt is feszegeti, hogy Magyar Péter vajon képes lesz-e pusztán miniszterként tekinteni a rokonára. Pankotai szerint ez „kétélű kimenetel lehet”. Egyfelől elképzelhető, hogy elnézőbb lesz vele, sőt, annyira azonosulhat a sógorával, hogy a neki szóló kritikákat személyes támadásnak érezheti. „Az azonosulás veszélyes, és kizárja az objektivitás lehetőségét.”

Másfelől, írja, „az is lehetséges természetesen, hogy ebből fakadóan akár szigorúbb lesz sógorával szemben, és 170%-ot vár majd el tőle annak érdekében, hogy a döntése bizonyítva legyen a teljesítmény által, hogy az jónak bizonyult.”

A bejegyzés szerint mindez könnyen azt az üzenetet közvetítheti a választók és a fiatalok felé, hogy nem a teljesítmény, hanem a kapcsolatok számítanak. A poszt szerzője szerint ez támadási felületet adhat, amely azt sugallja, hogy a Magyar Péter által korábban bírált rendszer „most csak brandet váltott”.

Pankotai Lili szerint persze lehetséges, hogy nem egy családi vállalkozás kiépítése a cél. „Sőt, sokat agyaltam, mi lehetett vajon a szándék emögött. És én nem a kifizetőhelyet láttam benne, sokkal inkább azt, hogy erre a pozícióra Magyar Péter minél közelebb, minél bizalmasabb embert szeretne.” A poszt írója szerint bár ez egy „kevésbé fájdalmas forgatókönyv”, mégis van benne némi rossz szájíz.

Úgy véli, a korábbi rendszer is a személyes lojalitáson alapult, amit le kellene bontani: „Hogy ne személyekre legyen építve a rendszer, és ne személyes bizalmakra, hanem az intézménybe vetett bizalom épüljön vissza.”

Pankotai Lili felidézi Magyar Péter korábbi nyilatkozatát, amely szerint azért nem lépett fel korábban az Orbán-kormánnyal szemben, mert a családi érdek – volt felesége pozíciója – ezt felülírta. A poszt szerint ebből az következik, hogy a politikában újra előállhat olyan helyzet, amikor „a helyes döntést felülírja a családi szempont”.

A poszt végkövetkeztetése szerint a jelölés sok mindennek a jele lehet, de hogy valóban az-e, az a jövőben dől el. A szerző szerint a döntés mindenesetre azt jelzi, hogy a választóknak ébernek kell maradniuk. „És nem hagyhatjuk meg csak a lehetőségét sem annak, hogy abba a hibába essünk, mint ’89 vagy 2010 után.”

A kritikákra reagálva Magyar Péter bejelentette, hogy húga a férje és bátyja kormányzati megbízatásának idejére [felfüggeszti aktív bírói tevékenységét], hogy elkerüljék a hatalmi ágak összefonódásának látszatát is. A leendő miniszterelnök egyúttal átlátható miniszteri döntéseket és nyilvánosan kezelt összeférhetetlenségi helyzeteket ígért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Vidéki Prókátor megvédte Magyar Péter sógorát: Nem oligarchának, strómannak és biobukszának lett kiválasztva
Szerinte Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszterként felelős szolgálatra kapott felkérést. Élesen kritizálta a Fidesz-kormányok gyakorlatát a rokonok - más típusú - helyzetbe hozását illetően.


A Vidéki Prókátor álnéven író jogász a Fidesz támogatóinak címezte bejegyzését, akik szerinte éppen a választási eredményeket próbálják feldolgozni. A poszt írója szerint Magyar Péter sógorának felkérése alapvetően különbözik a Fidesz-kormány alatt megszokott gyakorlattól.

A kegyelmi botrányt kirobbantó ügyvéd szerint „Melléthei-Barna Márton felelős szolgálatra és embert próbáló feladat teljesítésére kapott megtisztelő felkérést a sógorától, nem pedig oligarchának, strómannak és biobukszának lett kiválasztva, mint a fideszes rokonok.”

A Vidéki Prókátor szerint a két helyzet közötti különbség óriási. Úgy fogalmaz,

„ez pontosan akkora különbség, mint amekkora különbség a hazájáért dolgozó államférfi és a ruszki diktátornak felajánlkozó kisegér-maffiafőnök között van.”

A bejegyzést azzal a mondattal zárja, hogy „Örülök, ha segíthettem”, majd azt írja, hogy

szerinte Melléthei-Barna Márton számíthat a jogállamiság iránt elkötelezett magyar jogászok támogatására.

Magyar Péter tegnap bejelentette: sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelöli igazságügyi miniszternek. A Tisza Párt jogi igazgatójaként ismert szakember, aki Magyar Péter bizalmasának számít, már a választások után a Parlamentben is feltűnt a pártelnök mellett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk