SZEMPONT
A Rovatból

Mészárosék tényleg 35 évre beleültek a tutiba az autópálya-koncesszió elnyerésével?

Volt-e valódi verseny? Kell-e bármilyen kockázatot viselni a győzteseknek? Kihátrálhat-e a szerződésből egy jövendő kormány? A Transparency International Magyarország szakértőjét kérdeztük.


Múlt hét végén jelentette be Rogán Antal, hogy megvan a 35 évre szóló autópálya-koncesszió nyertese: a három induló közül a magyar magántőkealapok által szervezett pályázat nyert, amely a kiszivárgott hírek szerint Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető.

A több ezer milliárd forintos üzlet számos aggályt felvet, ezekről beszélgettünk Nagy Gabriellával, a Transparency International Magyarország közpénzügyi programjainak vezetőjével.

– Laikusok kedvéért: mit jelent pontosan a koncesszió? Mivel bízta meg az állam a nyerteseket, miről mond le és mit vár el a pénzért cserébe?

– Az első számú probléma, hogy bár a kormány valóban koncessziónak hívja, a mi álláspontunk szerint nem erről van szó, sokkal inkább egy bújtatott közbeszerzésről. Ennek célja, hogy az ország teljes gyorsforgalmi úthálózatának (kivéve az M5-öst és az M6-ost, amelyek egyelőre egy másik koncesszióban vannak) működtetését, felújítását és bővítését odaadják 35 évre egy magántőkealapokból álló konzorciumnak. A szerződést nem ismerjük, de a sajtóhírekből az derült ki, hogy összesen 2000 kilométerről van szó, és kilométerenként 96 millió forintot fizet az állam.

Itt kezdődnek a gondok, mivel a koncesszió a magyar és az uniós irányelvek szerint is azt jelenti, hogy az eljárás tárgyát (jelen esetben az úthálózat működtetését), annak hasznosítását átadják az arra jogosultnak, méghozzá a kockázatokkal együtt. Normális esetben ez úgy valósulna meg, hogy a győztes konzorcium beszedi az útdíjakat, amelyek vagy fedezik a költségeit, vagy nem. Vagy van rajta nyeresége, vagy nem.

Itt viszont láthatóan szó sincs erről, mivel többször is elhangzott, hogy továbbra is a kormány szedi be az útdíjakat, a nyertes pályázó egy ezek mértékétől független, fix összeget kap meg. Szerintünk emiatt nem koncesszióról van szó, csak egy egyszerű közbeszerzésről, amit viszont nem lehetett volna 35 évre megkötni. Az Európai Bizottság is pont ezért mérlegeli, indítson-e kötelezettségszegési eljárást.

Aggályos az is, hogy mivel magántőkealapok nyertek, nem tudjuk, valójában kik a tulajdonosok. A sajtóban ugyan rebesgetik Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevét, hivatalos információ azonban nem elérhető erről. Ráadásul egy magántőkealapnak nincsenek gépei, se munkásai, tehát a felmerülő munkákat majd alvállalkozókkal fogják elvégeztetni, miközben a profitot elteszik.

– Milyen forrásból kapja majd a pénzt a nyertes konzorcium, és mivel járhat vajon, hogy megszűnik a verseny ebben a szektorban?

– Rogán Antal szerint a beszedett útdíjakból, ami gyakorlatilag a mi pénzünk. Ez egy hatalmas szektor, és most 35 évre lezárják a verseny elől. Normális esetben, ha az állam egy-egy szakaszt megépíttet vagy felújíttat, mindig újra és újra versenyezteti a cégeket. Itt viszont erről többé nem lesz szó, gyakorlatilag nem fogjuk tudni, miért azok kapják a több ezer milliárd forintos nagységrendű közpénzt, akiket alvállalkozóként megbíznak. Akár haveri alapon is odaadhatják a munkát a hozzájuk közel állóknak, olyan új cégeknek esélye sem lesz belépni a piacra, akik nincsenek jóban a magántőkealappal.

Ráadásul a 35 év amiatt is rettentően hosszú idő, mert nem tudjuk, milyen technológiák jelenhetnek meg addig, amelyek miatt adott esetben más típusú autópályákra lesz szükség. Képzeljük el, mi lett volna akkor, ha 1989-ben 35 éves koncessziót kötnek egy írógépgyártóval. Ebben az esetben még a mai napig is szállítanák az írógépeket a minisztériumokba. És mivel ekkora idősávot egyetlen vállalkozó sem lát be, nyilván beárazzák a bizonytalanságot, az előre nem látható kockázatokat az ajánlatukban. A végösszeg így egy évre leosztva is sokkal nagyobb lesz annál, mintha rövidebb időre kötöttek volna szerződést.

– Az Európai Unió nem tehet semmit?

– Rogán Antal nagyon határozottan kijelentette, hogy Brüsszelnek ehhez semmi köze, nem indíthatnak kötelezettségszegési eljárást, mert ebben egy fillér uniós pénz sincs.

Ez az állítás az EU-s jog abszolút félreértéséről árulkodik, mivel a kötelezettségszegési eljárásnak semmi köze ahhoz, van-e uniós forrás a képben. Valójában annak az ellenőrzésére szolgál, betartják-e a szabályokat az EU-s szinten szabályozott területeken, márpedig a koncesszió és a közbeszerzés is ilyen.

A vizsgálat ezért teljesen jogos, és ha azt állapítja meg a Bizottság, hogy ez valójában nem koncesszió, hanem közbeszerzés, amit nem lehet 35 évre megkötni, akkor egyszerre két irányelv megsértését is kimondhatják.

– Van ebben az üzletben bármi kockázat a győztesek oldalán, vagy mondhatjuk, hogy a mostani döntéssel hosszú évtizedekre beleültek a tutiba?

– A konkrét szerződés ismerete nélkül ezt is csak megtippelni lehet, de az alapján, amit Rogán Antal elmondott, nekem úgy tűnik, hogy túl nagy kockázatot nem vállal a koncesszió jogosultja. Az eljárást megindító hirdetményből kiderül, hogy a fix díjon felül még különféle egyéb díjakat is megtérít majd neki az állam, például akkor, ha extra munkákat vállal. Az árfolyamkockázatot emlegette még Rogán, majd meglátjuk, a gyakorlatban ez mekkora rizikót jelent.

– Miért lett pont 35 év? Volt már korábban más példa arra, hogy ennyi időre átadta az állam valaminek az üzemeltetését?

– A 35 évet valószínűleg egy nagyon régi, talán 1991-es törvényből emelték át, abban szerepelt. A koncessziók intézményét tipikusan például bányászati jogok átadására találták ki. A jelenleg is érvényes uniós szabályozást 2014-ben fogadták el. Abban az szerepel, hogy ha egy koncessziót 5 évnél hosszabb időre kötnek meg, azt külön számításokkal kell megindokolni. Ezeket a számításokat jó lenne látni, mi pert is indítottunk érte, amit egyébként másodfokon megnyertünk, de felülvizsgálatra a Kúriához került az ügy.

– Az egyszeri autópálya-használó mennyit észlelhet az egész üzletből? Drágulhat-e például emiatt a matrica?

– Mivel továbbra is az állam szedi be a díjakat, erről ők döntenek. De van egy másik tényező is, amit nem árt felidézni a kérdés kapcsán. Pár évvel ezelőtt összeomlott egy autópályahíd Genova mellett, akkoriban sokat szerepelt a hírekben. Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy Olaszország az egyetlen EU-s ország, ahol a teljes úthálózat ki van adva koncesszióba.

Az olasz ügyészség pedig azt állapította meg, hogy a koncesszió jogosultja nem végezte el a szükséges műszaki ellenőrzéseket és az ebből következő felújításokat, mivel a fő érdeke a profit maximalizálása volt. Ezért meghamisította a jegyzőkönyveket is, amivel hozzájárulhatott a balesethez. Nem azt akarom mondani, hogy nálunk is biztosan ez lesz, de a negatív előkép sajnos adott.

– A kormány szerint Mészáros Lőrinc személye nem játszott szerepet az eredményben. Elképzelhetőnek tartják, hogy ez tényleg tisztán szakmai döntés volt, mint ahogy állítják?

– A tárgyalásokon eredetileg három szereplő vett részt: a győztes magántőkealap, amely mögött elvileg Mészáros áll, a Strabag és a Colas konzorciuma, valamint egy Dömper Kft. nevű magyar cég. Végső ajánlatot viszont a Strabag és a Colas már nem adott, egyelőre nem világos, pontosan miért nem. Maradt tehát a Mészáros-féle magántőkealap és a Dömper Kft., utóbbi viszont nagyon kis cég egy ilyen nagyságrendű feladathoz, tehát nem is tudtak volna érvényes ajánlatot tenni. A lényeg, hogy hiába tűnik úgy első ránézésre, valójában nem volt igazi verseny.

– Rogán azzal is érvelt, hogy inkább Mészáros nyerjen, mint egy külföldi. Valóban jobb a magyar államnak (és közvetve az adófizetőknek) ez a kimenetel?

– Én személy szerint úgy gondolom, nem az a fő kérdés, magyar vagy külföldi magáncégek végezzék-e el inkább ezt a közfeladatot, mivel egyszerűen állami kézben kellett volna tartani. Ez a kiindulópont, de ha már belemegyünk, arról is lehetne vitatkozni, a Strabag mennyiben külföldi. Van egy magyar leányvállalatuk, ezen keresztül indultak, ez a cég pedig ugyanúgy magyarokat alkalmaz és itt fizet adót. Tehát szerintem nem indokolt ennek mentén különbséget tenni, de hangsúlyozom, a véleményem az, hogy alapvetően állami feladatról van szó.

– Van-e bármi lehetősége egy jövőbeni kormánynak a szerződésből való kihátrálásra?

– Hazai színtéren nem sok lehetőség van megtámadni, mivel ezt csak valamelyik versenytárs tehetné meg, a Dömper Kft. pedig aligha fogja. Van még pár szervezet, akik hivatalból is indíthatnának eljárást, például a Közbeszerzési Hatóság vagy a Legfőbb Ügyészség, de erre sem adnék túl nagy esélyt a korábbi tapasztalatokból kiindulva.

Ha azonban az Európai Bizottság tényleg lépéseket tesz az ügyben, annak a vége lehet az, hogy elmarasztalják a kormányt. Amennyiben ők ezek után az Európai Bírósághoz fordulnak, ahol 2-3 éven belül születik egy elmarasztaló ítélet, akkor előfordulhat, hogy semmissé kell tenni a szerződést.

Még ha ezt a Fidesz nem is tenné meg, hanem inkább bevállalnák a bírságot, egy majdani új kormány erre az ítéletre hivatkozva könnyebben kihátrálhatna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Az adóhatóság nyakig benne volt” - így kebelezte be a NER a kiszemelt cégeket egy ismert ügyvéd szerint
A mérlegbenyújtások közeledtével tömeges osztalékkifizetések várhatók a kormányközeli cégeknél, állítja Horváth Lóránt. A jogász szerint a pénzt strómanokon keresztül próbálhatják eltüntetni.


Ha a kormányváltás után perek indulnak, akár több tízezer milliárd forint is visszaszerezhető lehet az államtól, de ehhez azonnali és széles körű vagyonzárolásokra lenne szükség – állítja Horváth Lóránt ügyvéd.

Szerinte a mérlegbenyújtások közeledtével a kormányközeli cégekből most tömegesen vehetik ki az osztalékot, hogy a pénzt gyorsan eltüntessék, akár külföldre vigyék. Az Ügyvédkör elnökeként is ismert jogász szerint az elmúlt években vállalkozók és magánszemélyek tízezreit érhette százmilliárdos nagyságrendű kár politikailag motivált hatósági vizsgálatok, cégek ellehetetlenítése és a piac állami pénzekkel való torzítása miatt – írta a 444.

Horváth szerint ezek nem feltétlenül lenyomozhatatlan ügyek: a digitális adatbázisok és a mesterséges intelligencia segítségével a céghálók és a pénzmozgások felrajzolhatók, így el lehet jutni a valódi haszonélvezőkhöz, akiket gyakran strómanok és magántőkealapok fedeznek.

„Vannak esetek, ahol biztosan kimutatható, hogy hivatali visszaélés tett tönkre céget” – mondta Horváth.
„Az adóhatóság nyakig benne volt” – állította az ügyvéd.

A cégek megszerzésére kifinomult módszereket is alkalmaztak. Az ügyvéd egy konkrét példát is említett, ahol egy kormányközeli céget fővállalkozóként beiktattak egy tapasztalt nemzetközi vállalat és az állami megrendelés közé. A NER-cég megkapta a pénzt az államtól, de nem fizette ki az alvállalkozóját, aki így a saját beszállítóinak sem tudott fizetni. Végül a kormányközeli cég felvásárolta ezeket a kisebb követeléseket, hogy rátehesse a kezét az értékes eszközökkel rendelkező, eredeti alvállalkozóra.

A jogi elégtétel azonban nem egyszerű, a sikeres per feltétele a bizonyíték. Ki kell tudni mutatni az okozati összefüggést a hatósági zaklatás vagy piaci zsarolás és a cég bevételkiesése között. Ehhez hangfelvételek, e-mailek vagy dokumentumok kellenének. „Naponta legalább tíz megkeresést kapunk, de sajnos nagyon gyakran nincs semmiféle bizonyíték” – ismerte el Horváth Lóránt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Molnár Áron: Idős fideszesek lettek öngyilkosok a Fidesz háborús propagandája miatt
Molnár Áron színész-aktivista egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy a Fidesz háborús kampánya tragédiákhoz vezetett. Azt állítja, három magánüzenetet is kapott, melyek szerint idős emberek azért lettek öngyilkosok, mert elhitték, hogy a Tisza Párt győzelme háborút hoz.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2026. április 19.



Molnár Áron a bejegyzésében azt fejtegeti, hogy elgondolkodott azon, miként mernek megszólalni a kormánypárti véleményvezérek és politikusok a választás után. „Sokat gondolkozom azon, hogy van merszük megszólalni a Megafonos propagandistáknak, a fideszes celebeknek, politikusoknak a választások után azzal a címszóval, hogy “folytatjuk”, vagy úgy egyáltalán, azon kívül, hogy “bocsánat”, ami ugye nem hangzott el.” Azt állítja, hogy a választásokat követően több tragikus eseményről is értesült.

„Csak eddig 3 privát üzenet futott be hozzám a választások után, hogy a Fidesz veresége után öngyilkosok lettek idősebb fideszes honfitársaink, mert azt hitték, hogy a Tisza párt győzelme miatt most jön a háború és az unokáikat be fogják sorozni és ezt nem akarták megvárni.”

Szerinte „Ez számomra a leváltott rendszer és működtetőinek jóvátehetetlen bűne.” Úgy véli, ezek az emberek azért vetettek véget az életüknek, mert hittek a kormánypárti szereplők háborús riogatásának. Molnár szerint a propaganda azért volt hatásos, „mert sokszor, sokan mondták, megszámlálhatatlan közpénzből, így a hazugságból igazság lett, megteremtve a Fidesz mítoszát, mely szerint a háborútól, a haláltól, csak a Fidesz és Orbán védhet meg. Történelmi szégyen.” Ezt követően kérdéseket intéz azokhoz, akiket felelősnek tart: „Ti, akik ezt okoztátok, hogy van merszetek megszólalni? Hogy gondolhatjátok azt, hogy ennek nem lesz következménye? Hogy meritek azt mondani, hogy folytatjátok? Mit? A hazudozást?”

„Elmentek ezekhez a családokhoz bocsánatot kérni személyesen és elmondani az igazat, hogy becsaptátok őket?”

Majd azzal folytatja, hogy elvárná tőlük, hogy elmondják: „Hogy igazából ez nem is a ti véleményetek volt hanem a Fidesz kampánystratégiájának része? Elmondjátok majd, hogy az ő haláluk a ti lelketeken szárad?” A felelősséget a Megafon, a Patrióta, a kormánypárti televíziók, lapok, influenszerek és politikusok lelkén keresi. Felszólítja őket, hogy fejezzék be a tevékenységüket.

„Arra szeretnélek kérni titeket kellő nyugalommal, amit nagyon nehéz magamra erőltetnem ezeknek a rémtettek tudatában, hogy ezt ne folytassátok.” Azt javasolja nekik: „Nézzetek inkább magatokba, aztán nézzetek szét, hogy mit okoztatok és a legnagyobb szégyen közepette várjátok azt, hogy a törvény keze lesújtson rátok.”

Molnár Áron szerint, ha folytatják a tartalmak gyártását, azzal semmibe veszik a magyar emberek élethez és biztonsághoz való jogát. A posztját azzal zárja, hogy az érintettek életét a szégyennek és a csendnek kellene kísérnie. „Szégyen és csend. Ez a két szó, ami innentől kezdve az életeteket végig kell kísérje. És akkor még olcsón megúsztátok. Isten irgalmazzon a lelketeknek.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter: Már nem az a kérdés, mennyi a vagyon, hanem hogy miből lett
Tarjányi Péter a hatvanpusztai birtokon élő, rejtélyesen megfogyatkozott zebrák ügyét hozta fel egy posztban. A biztonságpolitikai szakértő szerint a választások után a vagyonok eredete lett a legfontosabb kérdés.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 19.



Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a hatvanpusztai zebrákról írt bejegyzést szombat este, név szerint felsorolva tíz állatot: Zsebit, Pillát, Szuszit, Pizsit, Pulcsit, Bolkát, Bendegúzt, Tihamért, Lolkát és Pacsit. „Ők a hatvanpusztai zebrák” – szögezi le a posztban.

A szakértő szerint ezek az állatok olyanok, „akik sokáig az ottaniak szerint nem is léteztek – annak ellenére, hogy négyet láttak belőlük…”

Tarjányi Péter hozzáteszi, hogy bár a négy látott zebra meglétét mostanra igazolták, a hivatalos nyilvántartásból még mindig hiányzik hat állat. A helyzetből a szakértő a tehetős emberek életére von le következtetést.

„Végiggondolva így már értem, miért nehéz az élete annak, aki nagyon gazdag.”

Ennek okaként azt nevezi meg, hogy „állandóan számolni kell “kincseket”...”, majd ironikusan hozzáteszi: „Fárasztó lehet.” Bejegyzését azzal a gondolattal zárja, hogy a politikai helyzet változásával a fókusz is eltolódott. „A választás óta viszont már nem az a kérdés, mennyi a vagyon, hanem hogy miből lett.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Pogátsa Zoltán: A NER-hez közeli cégeket nem lehet hagyni bedőlni
A közgazdász szerint a NER-hez kötődő, rendszerszinten fontos cégek bedőlését nem lehet megengedni, mert az az egész gazdaságot magával rántaná. Pogátsa szerint a megoldás egy jogi út lehetne, amely megőrzi a vállalatok működését, miközben a tulajdonosokat felelősségre vonják.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 19.



Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus volt a HVG Közös Költség című podcastjének vendége, ahol a Fidesz-kormány gazdasági hagyatékáról és a TISZA Párt előtt álló feladatokról beszélt. A szakértő értékelte a leköszönő gazdasági vezetés teljesítményét, és komoly dilemmákat vázolt fel az új kormány számára, különösen a költségvetés konszolidációja és az euróbevezetés kérdésében.

A leköszönő gazdasági miniszter, Nagy Márton pályafutásáról szólva Pogátsa Zoltán úgy fogalmazott, nehéz mást gondolni, mint amit a számok mutatnak. Szerinte Nagy Márton ideje alatt nem nőtt a magyar gazdaság, miközben hatalmas költségvetési deficitek keletkeztek.

„Élete végéig Nagy Mártonról a sapkák fognak eszünkbe jutni. Nem akarom bántani szegényt, de ez nem egy dicsőséges pár év volt”

– jelentette ki. Matolcsy György új podcastjét fura jelenségnek nevezte, mivel a jegybanki alapítványok ügye miatt a volt MNB-elnök megítélése szerinte annyira terhelt, hogy nehéz független szakértőként tekinteni rá, amint a számára kedves témákról értekezik.

A márciusi, rekordmértékű, 1300 milliárd forintos költségvetési hiánnyal kapcsolatban a közgazdász elmondta, hogy a pontos okokat a keresztfinanszírozások miatt szinte lehetetlen kívülről látni. A problémát inkább az elmúlt évek óriási, évről évre halmozódó deficitjeiben és a választási év költekezésében látja. Különösen aggasztónak tartja a rengeteg „értelmetlen, populista, demagóg, választási szavazatszerző kiadást”, amit a Fidesz az új kormányra hagyományoz.

Pogátsa Zoltán óva intett attól, hogy a TISZA Párt egy egyszerű megszorító csomaggal, egyfajta „Bokros-csomaggal” próbálja orvosolni a helyzetet. Szerinte ez egy „argentin játékhoz” vezetne, ahol a demagóg, osztogató kormányokat egy „ollókezű Eduárd” váltja, aki mindent megvág, ezzel társadalmi krízist idéz elő, ami végül visszahozza a populistákat. „Nagyon tartok attól, hogy beállunk egy ilyen argentin játékra” – mondta. Úgy véli, a költségvetés szerkezete sokkal fontosabb, mint a végösszeg, és a fiskális konzervativizmus legalább annyira demagóg, mint a felelőtlen költekezés.

A közgazdász szerint Magyarország egy „leamortizált ország”, ahol a vasúti rendszer, a humántőke, az egészségügy és az infrastruktúra is katasztrofális állapotban van, ezért a legfontosabb feladat a fejlesztés lenne. Aggasztónak tartja, hogy az új kormány első bejelentései az euró bevezetéséről szólnak a fejlesztéspolitika helyett.

„Ha most valaki azzal a szemlélettel áll neki a gazdasági kormányzásnak, hogy a költségvetési egyensúly felülírja a fejlesztéspolitikai igényeket, akkor rosszat tesz, és akkor záros határidőn belül vissza fogja hozni Orbán Viktort”

– figyelmeztetett.

Az inflációval kapcsolatban úgy látja, az igazi veszélyt nem az ársapkák kivezetése, hanem egy újabb külső sokk, az iráni háború okozta energiaár-robbanás jelenti. A Fidesz-kormány egyik legrosszabb hagyatékának azt tartja, hogy sosem vizsgálták meg az inflációt kiváltó valós okokat, csak „rádobtak egy lepedőt” a problémára az ársapkákkal. „Az az orvos, aki mindig csak rádobja a hidegvizes lepedőt, de közben nem gyógyít, az nem orvos, az kuruzsló” – fogalmazott. A megoldáshoz szerinte a teljes termékpályákat végig kellene elemezni, és nyílt szakmai vitákat kellene folytatni.

A forint erősödését a TISZA Párt győzelme után Pogátsa Zoltán elsősorban a rendkívül magas, 6,25%-os alapkamatnak tudja be, ami vonzza a spekulatív tőkét. A valódi stabilitáshoz szerinte nem ez, hanem egy hiteles növekedési narratíva kellene, ami elmondja a befektetőknek, mitől fog újra növekedési pályára állni a magyar gazdaság.

A NER-hez kötődő cégek jövőjével kapcsolatban egy „elképesztő nagy ketyegő bombáról” beszélt.

Bár megérti a választók dühét és azt az igényt, hogy ezek a cégek dőljenek be, szerinte ez óriási hiba lenne, mert olyan rendszerszinten fontos vállalatokról van szó (például az MBH Bank), amelyek csődje az egész gazdaságot magával ránthatná. A megoldást valamilyen jogi úton látja, ami lehetővé teszi a cégek működésének megőrzését a tulajdonosok felelősségre vonása mellett.

Az új kormány előtt álló egyik legfontosabb feladatnak a pénzcsapok elzárását tartja. Véleménye szerint a költségvetés szinte minden szegmensét a kliensrendszer szolgálatába állították, az energetikától az agráriumon át a látványsportokig. A TISZA Pártnak három forrása lehet a kormányzáshoz szükséges pénz előteremtésére: a költségvetési pénzek átirányítása (ez a legkönnyebb), az uniós források megszerzése (közepesen nehéz), valamint a már kiutalt vagyonok visszaszerzése, ami szerinte a legnehezebb jogi feladat lesz.

Pogátsa Zoltán rendkívül kritikusan beszélt az euróbevezetés erőltetéséről. Álláspontja szerint Magyarországon szinte mindenki támogatja az eurót, de a többség nincs tisztában a következményekkel. „Ez nem úgy működik, hogy te bevezeted az eurót, és az ad neked stabilitást. Ugyanis ez fordítva van a szabályok szerint” – hangsúlyozta. A belépéshez először évekig tartó stabil gazdálkodást kell bemutatni. A maastrichti kritériumok teljesítése (például az államadósság 60% alá csökkentése) olyan mértékű megszorításokat követelne, ami tönkretenné a gazdaságot és ellehetetlenítené a szükséges fejlesztéseket. Rámutatott, hogy az eurózónán belül is lehet rosszul gazdálkodni, hiszen az infláció vagy a költségvetési hiány továbbra is nemzeti hatáskörben marad.

„Az emberek valójában nem eurót akarnak, az emberek stabilitást akarnak, csak nem hiszik el, hogy Magyarország ezt magától produkálja”

– összegezte.

Varga Mihály jegybanki szerepével kapcsolatban megengedőbb volt, őt egy „emberarcú Fideszesnek” nevezte, akivel szakmai alapon együtt lehet működni. Szerinte a helyén hagyása a jegybank függetlenségét és az intézményi stabilitást jelezné, ami pozitív üzenet lenne a piacok felé. Az új kormány legégetőbb feladatának a fejlesztést nevezte. „Fejlesztés, fejlesztés, fejlesztés. Olyan elképesztő, elamortizált és fejlődésre képtelen országot hagyott itt a Fidesz, hogy azonnal több évtizedes lemaradásunk van” – mondta, hozzátéve, hogy emellett óriási a társadalmi nyomás az elszámoltatásra is.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: