„Ausztriából jött, oda menjen vissza” - Gajdos László az azbeszttel szennyezett köveket visszaküldetné az osztrákoknak
Komoly kihívásokkal, köztük egy országos aszályhelyzettel és egy osztrák eredetű azbesztszennyezéssel kell szembenéznie Gajdos Lászlónak, az élő környezetért felelős miniszternek, aki az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a legsürgetőbb feladatokról és a tárca terveiről.
Az osztrák bányából származó, azbeszttel szennyezett kőzet ügye a miniszter szerint az egyik legégetőbb probléma, amellyel a kormány megalakulása után szinte azonnal foglalkozni kezdett. Állítása szerint őt is megdöbbentette a helyzet súlyossága, és hangsúlyozta, hogy küldetésüknek tekintik annak tudatosítását, hogy „nem lehet az emberek egészségével játszani.”
Gajdos László szerint az elmúlt 16 évben, amíg nem volt önálló környezetvédelmi minisztérium, „egy kicsit lazábban figyeltek oda a dolgokra”, és ennek következménye, hogy több éven keresztül hordhatták be a veszélyes anyagot az országba. Kiemelte, hogy „Magyarországon nulla tolerancia van az azbeszt iránt, tehát nem lehet azbeszt tartalmú építőanyagot felhasználni.”
Azonban azt fel kell deríteni, hogy a magyar kereskedők tudtak-e arról, mit hoznak be, mert a szállítmányok nem közvetlenül az osztrák bányákból érkeztek, hanem közvetítőkön kereszül. „Mi úgy gondoljuk, hogy Ausztriából jött, oda menjen vissza.”
Az okozott kár hatalmas, csak Szombathelyen több mint 100 ezer tonna követ kell felszedni, letárolni, majd visszajuttatni az osztrák bányákba.
A megoldás részeként egy osztrák-magyar vegyesbizottság kezdte meg a munkát már keddtől. A levegő azbesztterhelését a kormányhivatalok folyamatosan mérik, és a miniszter szerint
Az országot sújtó aszályhelyzetről szólva a miniszter kijelentette, hogy nem egyetlen száraz évről van szó. „Nem egyszerűen egy asszályos évről beszélünk, hanem 5-6 éve folyamatos asszályról beszélünk, tehát nem tud magára találni a föld” – fogalmazott, hozzátéve, hogy becslések szerint akár hét balatonnyi víz is hiányozhat a talajból. Szerinte szemléletváltásra van szükség a vízgazdálkodásban.
„Amikor van víz, azt mindenkinek kutya kötelessége megfogni az önkormányzatoknak is, a gazdáknak is és természetesen a vízügyi szakembereknek is” – mondta. A Tiszántúlon a legsúlyosabb a helyzet, és a miniszter szerint a folyó vízkészletét a szomszédos országok is hasznosítják, ezért a meglévő vízzel kell takarékoskodni. „Azzal a vízzel kell gazdálkodnunk, ami van” – szögezte le.
A vízpótlásra több alternatíva is létezik, de ezek komoly ökológiai kérdéseket vetnek fel. Hosszú távú megoldásként említette a tisztított szennyvíz újrafelhasználásának növelését. „Nagyon kevés tisztított szennyvizet használunk újra. Talán 4-5 százalékát a szennyvíznek, ez Izraelben 95 százalékos” – mutatott rá a különbségekre. A Duna vizének átvezetése szerinte kockázatos, mert „nem tudjuk, hogy milyen ökológiai változásokat hoz ez létre.”
Az állatvédelem terén egy tízmilliárdos akciótervet terveznek, bár a miniszter beismerte, hogy az elmúlt hetekben a sürgős környezeti problémák miatt kevesebb ideje jutott erre a területre.
A tervek között szerepel a menhelyek fejlesztése, a gyepmesteri telepek rendbetétele, a láncon tartás visszaszorítása és a szemléletformálás. „A legfontosabb, a kisgyerekkorban elkezdeni az érzékenyítést, a tanítást, a tanulást egyáltalán a környezetvédelemre és az állatvédelemre”.
Az akkumulátorgyárak kérdésében a miniszter hangsúlyozta, hogy a tárca nem iparellenes, de az egyensúlyt szeretnék helyreállítani. „Most az ipari lobbi irányában nagyon kileng a mérleg. Szeretnénk ezt visszahozni” – jelentette ki. Elmondása szerint az ipari fejlesztések nem történhetnek „a magyar emberek egészségének a kárán”, ezért szigorú szankciókat vezetnének be a szabályszegőkkel szemben.
A hatékonyabb ellenőrzés érdekében szeptembertől egy új, országos hatáskörű főhatóságot hoznak létre, amely a monitorozásért és a számonkérésért felel. „Mérés nélkül nincs eredmény, tehát tudnunk kell, hogy mibe élünk és mikor élünk” – indokolta a lépést.
Az erdőgazdálkodás kapcsán a tarvágásokról szólva kifejtette, nem az erdőgazdálkodás teljes leállításáról van szó. A terv az, hogy a védett területeken felfüggesszék a fakivágást, amíg a szakmával közösen felülvizsgálják, hol és milyen mértékű kitermelés engedélyezhető. „Nem az ipari erdőkről van szó, hanem az ökológiaiknak nagyon fontos erdőkről” – tette egyértelművé, példaként említve egy 150 éves tölgyerdőt, amelynek esetében meg kell fontolni, hogy kitermeljék-e vagy inkább őserdőként hagyják meg.
Végül személyes tapasztalatairól is beszélt. A Nyíregyházi Állatparkban eltöltött három évtized alatt szerinte nemcsak az állatokkal, hanem az emberekkel is megtanult bánni. „Igyekszem nem megváltozni, és ezt hozom magammal útravalónak vidéki gyerekként”.
