prcikk: Anyám megkért, hogy öljem meg, amikor már csak feküdni tudott a rák utolsó fázisában | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Anyám megkért, hogy öljem meg, amikor már csak feküdni tudott a rák utolsó fázisában

Elmondom, miért támogatom dr. Karsai Dánielt, akit egy ALS nevű halálos betegséggel diagnosztizáltak és az eutanáziáért küzd. Köszönöm neki, hogy az őt ért sorscsapásból erőt merít, és olyan harcra készül, amivel könnyebbséget hozhat szinte mindannyiunk életébe.


Anyám megkért, hogy öljem meg. Nem túl felemelő ezt a mondatot leírni. Rákos volt. Harmadszorra újult ki. És mire észrevették, megette a veséjét, a nyaki csigolyáját, és nagyon úgy nézett ki, hogy az agya fele tart a kórság. Csak feküdni tudott, és pelenkába tudta végezni a dolgát. Már ha tudta beöntés nélkül. Alig volt 58 éves.

Nagyon félt a fájdalomtól. Ezért kért meg, hogy ha elviselhetetlenné válnának a fájdalmak, szerezzek morfiumot, és adagoljam túl. Zsibbadnak az ujjaim, ahogy ezt most leírom, pedig már majdnem egy évtized telt el. Nem tudok elég hálás lenni a sorsnak, vagy a Jóistennek, hogy végül nem kellett ezt a döntést meghoznom. Mert valószínűleg meghoztam volna.

Ott és akkor, a húszas éveim elején, éppen felnőttként bevallom, nem igazán értettem egyet az eutanáziával. Mondjuk úgy, inkább a „nem” felé billent a mérleg. Anyámmal ellentétben. Ő mindig azt mondta, hogy amikor majd először kell egy szerettemet ápolnom, és végignéznem az elmúlását, máshogy fogom látni. Igaza lett.

De ott, amikor megkaptuk a Nagy Végső Diagnózist, és számolgattuk, hogy milyen évszak lesz, amikor letelik a megjósolt 3-6 hónap, még elveimmel ellentétes lett volna az, amit anyám kért. De engem úgy neveltek, hogy a szeretet igazsága felül kell, hogy írja az elméleti igazságokat. És mi szerettük egymást.

Furcsa, de talán a tagadás óvó-védő ködébe burkolva, nem is a tettől féltem elsősorban, hanem hogy ne kerüljek bajba. Joghallgató voltam. Tudtam, hogy idehaza nincs kivétel: az emberölés az emberölés, és kész. Pörgettem az agyamban, hogy honnan szerezzek morfiumot? Hogy magyarázzam ki, hogy több hiányzik? Ha boncolják, és felfedezik valahogy a túladagolás nyomait, mit mondjak?

Tagadjak? Fogjuk az ápolás okozta kimerültségre, hogy elszámoltuk? Adjam a hülyét, hogy azt hittem, ez még belefér? Találjunk ki valami kacifántos történetet, hogy mostohapám is beadott egyet, én pedig azt hittem, nekem kell, ezért „duplázódott” az adag?

Szoktak-e még boncolni? És egyáltalán mennyi morfium az „annyi”? Melyik az a pont, amikor már „ez nem lesz jobb”. Hisz a haldoklás nem egy egyenes vonalú dolog. Rémes és kétségbeejtően reményvesztett szakaszokat követ egy hirtelen javulás. Van-e orvos ismerősöm, akitől kérdezhetek, úgy, hogy nem keverjük bajba egymást? Ha a hospice nővért kérdezem, nem leszek-e gyanús?

Az meg se fordult a fejemben, hogy utána mi lesz? Kitől kérhetek segítséget, hogy feldolgozzam? Ha elmondom egy pszichológusnak, őt ilyen esetben is kötelezi a titoktartás? A barátok közül kire bízhatok egy ilyen titkot? Ott állok majd egyedül a gyászomban - életem végéig egy pusztító titokkal? De legalábbis az elévülési idő végéig?

Végül a csodálatos orvosoknak, és a lenyűgözően hatékony fájdalomcsillapítóknak köszönhetően anyám viszonylag fájdalmak nélkül, álmában ment el. A kemótól és a ráktól legyengül szervezete egy felsőlégúti bacival már nem tudott megbirkózni, és csendben megfulladt. Fel se ébredtem rá. Mert valami isteni sugallat miatt aznap éjjel nem bírtam a szobámban aludni, és befeküdtem mellé.

Mélyre temettem minden emléket. Azt is, amikor egy rettenetes fulladásos roham közben mentőt hívtunk. De mire kiértek, pont elmúlt az, amiről azt hittük, itt a vég. A mentők megértőek voltak, de azt mondták, ha még egyszer hívjuk őket, be kell vinni – pedig ő otthon akart meghalni.

És akkor eldöntöttük, hogy nem hívunk mentőt többé. Mi legyünk vele, ne idegenek. Szóval végig kell majd néznünk, ahogy megfullad. „Pokoli látvány lesz, de ki kell majd tartanod. Ki fogod bírni?” „Ki.”

Köszönöm Istenem, hogy kíméletes voltál mindkettőnkhöz, és nem volt mit kibírni.

Pár hónappal később anyám nagynénjét látogattam meg a kórházban. Búcsúzni mentem. Hónapok óta bent feküdt. Öreg volt már. Ami érdekes, hogy kora és súlyos betegségei ellenére, egész jó volt a vérképe. A lenyűgözően hatékony gyógyszeres kezelés tartotta életben.

Azt hittem, egy haldokló ápolása után nem lepődöm meg semmin. De ahogy beléptem a kórterembe, sokkot kaptam. A nagynéném, aki egy masszív, vastag, kerek asszonyság volt – Maci volt a beceneve – ott feküdt a magas ágyon. Vagyis csak a feje és a mellkasa. Valami „ZS” kategóriás horrorfilmbe illően fel volt püffedve és el volt folyva. Nem tudok rá jobb szót. Mint egy napon felejtett olvadó gyurma figura. Még anyámtól tanultam, hogy a fekvő betegeknek át kell masszírozni a lábát, hogy élénkítsük a vérkeringését. De hiába puhatoltam végig a takarót, nem találtam, hogy hol kezdődnek a végtagjai – kitakarni meg nem akartam. A keze és a lába összezsugorodott és szétaszott. Szinte négy csonk állt ki a töpörödött és püffedt testből. Magánál volt. Valamennyire. Kicsit észlelte, hogy ott vagyunk. A rokonai emiatt látogatták is minden nap. De a nap további 23,5 órájában riadt, kidülledt szemekkel bámulta a plafont. Kicsit megsimogattuk. Mutattunk képeket az unokákról, aztán eljöttünk.

A kórház kertjében elkezdtem fulladva zokogni. Dühös voltam. Dühös voltam legalább három dolog miatt – de persze akkor ezt nem számoltam.

Dühös voltam a büntetőjog tanáromra, aki egész meggyőzően magyarázta, hogy az eutanázia legalizálása miccccsoda jogtechnikai akadályokba ütközne. És mennyire megzavarna öröklésjogi viszonyokat, és még a legszabályozottabb jogi környezetben előállhatna – amúgy Agatha Christie regényekbe illően csavaros – eset, amikor egy gyilkosságot fednének el eutanáziával.

Én meg ott zokogtam, hogy hogyan lehet a jogtechnikával takarózni? Pedig ha adótörvényekről van szó, zokszó nélkül csinál a jogalkotó fából vaskarikát – kivételekkel, vélelmekkel, fikciókkal és egyéb jogi varázsigékkel. De ha az emberi méltóság a kérdés, akkor hirtelen jajj, de fontos a kristálytiszta jogegység és kivétel nélküli logika! Egyáltalán, hogy lehet öröklési jogi kérdéseket előrébb sorolni, mint a legfontosabb és legalapvetőbb emberi jogot: az emberi méltóságot. Anyagi-pénzügyi kérdések nem sérülhetnek az emberi jogok kárára?! És tényleg hagyunk évente sokezer kegyes halált választó haldoklót minden, emberi mivolt minimumát jelentő méltóságtól megfosztva szenvedni, hogy nehogy valami furmányosan ritka csavaros esetben visszaéljen valaki az eutanázia adta lehetőségekkel? Nem értem. Nem értem, hogy történhet ez meg.

Ami a jogi egyetem egyik poros előadójában olyan érthető, az a valóságban hogy lehet ennyire gyomorbavágóan más? Hol van itt kérem az Élet Szentsége? Ezentúl, aki erre mer hivatkozni, az menjen be egy elfekvőbe és keresse meg, hogy hol van, mert én nem találtam. Pedig vallásos emberként nagyon akartam látni.

És haragudtam azért is, mert minket, hozzátartozókat, magunkra hagynak. Hiába kéri a haldokló, hogy otthon szeretne meghalni, ritka, amikor ez békésen megy végbe. És az a nagy helyzet, ha valaki nem olyan szerencsés, hogy ne egy utolsó, nagy és látványos rohammal támadjon a betegsége, a szervezet ellen, akkor bizony lesz egy „csúnya jelenet”. Ám ha ekkor nem hívjuk ki a mentőt, az segítségnyújtás elmulasztása. Kettőtől öt évig tartó szabadságvesztés. Erre senki se készít fel, és nem is hallhattál ilyen történetekről, nem lehet párbeszéd része, nem kapsz tanácsot. Így hát reflexből tárcsázod a 112-t. Mert soha senki nem beszélt arról, hogy a mikor lehet még valóban „menteni”, és mikor „nyersz” csak 5-15 kórházi napot, ahol majd magányosan kell elmúlnia a szerettednek. Ott állsz egyedül. Magadra hagyva. És dönts, ahogy bírsz.

És haragudtam, mert úgy, hogy kegyes volt hozzám a Jóisten, és nem kellett se a lelki se a jogi következményeivel szembenéznem annak, hogy anyámat nem hagytam volna kínok közt elpusztulni, mégis hatalmas segítség volt a gyászcsoport, ahova jártam. És még ettől az őszinte megnyíláson alapuló feldolgozástól is megfosztottak volna a valami „életvédelmi” megfontolásból a törvények – ha máshogy alakul, és magányosan kell hordoznom egy „bűnös” titkot.

Évi sokezer méltatlanul haldokló – aki kérné a kegyes halált – még több gyászolót hagy maga után, akiket a jogi és lelki sötétségbe löknek. Ha megteszik, azért. Ha megtagadják, és végignézik a méltatlan kínlódást, akkor azért. Az ő emberi méltóságuk se számít. Viseljék. Az őrjítő lelki terhet egyedül. Örüljenek, ha nem kerülnek börtönbe…

Én nem így képzeltem el a Rendet.

Utólag, sok sorstársi történeteket végighallgatva haragszom azért is, mert emberségből jelesre vizsgázó orvosok és nővérek fölött lóg a szabadságvesztés damoklészi kardja, akik félrenézve nem számolják a felírt és elfogyott morfium injekciók számát. Akik nem kérdeznek, és nem írnak elő boncolást. Akik nem értik, mire mennek ki a kérdések. Akik elöl felejtik a gyógyszert a kórházban az ágy melletti éjjeliszekrényen. Aztán sose számolnak utána. Isten áldja őket, mert jobban védik az emberi méltósághoz fűződő emberi jogot, mint sok nagytudományú jogász, aki erre esküdött fel.

Ezért most szívből támogatom dr. Karsai Dániel Andrást, akit egy ALS nevű halálos betegséggel diagnosztizáltak – amitől Stephen Hawking is szenvedett. Ő most Strasbourghoz fordul, hogy ha eljön az a pillanat, amikor létezése már nem tartalmaz emberi méltóságot – de szenvedést annál inkább – emberhez méltóan fejezhesse be az életét. Anélkül, hogy szeretteit bajba keverné.

Köszönöm neki, hogy az őt ért sorscsapásból erőt merít, és olyan harcra készül, amivel könnyebbséget hozhat szinte mindannyiunk életébe. Mert hiába nem gondolunk bele, csak a legszerencsésebbek azok, akik így vagy úgy, de sose kell hogy találkozzanak a dilemmával – akár meg kell lépniük végül, akár nem.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szükségállapot és elhalasztott választás a gázvezeték miatt? Nagy Attila Tibor szerint a Fidesz nem merészkedne idáig
A Török Áramlat elleni állítólagos merényletkísérlet után felmerült a szükségállapot lehetősége, de egy elemző szerint ez irreális forgatókönyv. Nagy Attila Tibor az uniós források azonnali felfüggesztésével és kiszámíthatatlan folyamatokkal indokolja, miért nem kockáztatna ekkorát a kormány.


A Török Áramlat gázvezeték szerbiai szakasza elleni állítólagos merényletkísérletet az ottani hatalom a maga belpolitikai céljaira igyekszik kihasználni, de a magyarországi választási kampányra is komoly hatással lehet – mondta Nagy Attila Tibor politikai elemző az Ultrahangnak. Az elemző szerint az ügyben egyelőre kizárólag a szerb hatóságok és Aleksandar Vučić elnök információira lehet támaszkodni, aki a történtekkel erőt igyekszik demonstrálni, azt üzenve, hogy „megvédjük az ország biztonságát”.

A magyarországi helyzetet értékelve Nagy Attila Tibor kiemelte, nem lehet elvonatkoztatni a választási kampánytól, a felek közötti bizalmatlanságot pedig jól mutatja, hogy azonnal felvetődött a szükségállapot bevezetésének lehetősége. Bár ez végül nem történt meg, az elemző szerint a forgatókönyv beindította az összeesküvés-elméleteket. „Talán Vučić »jelet adott« Orbánéknak, hogy halasszák el a választást, a parlament kétharmada kihirdeti a szükségállapotot, és így Magyar Péter nem jut hatalomra” – vázolta a felmerült teóriát, ugyanakkor hozzátette, hogy nem látja ennek politikai realitását.

Szerinte egy ilyen lépés óriási kockázatokkal és kiszámíthatatlan folyamatokkal járna.

„Biztos vagyok benne, hogy a Magyarországnak járó, még maradt uniós pénzeket szinte azonnal felfüggesztenék; a hadsereg bevetése tiltakozásokat váltana ki; az események kicsúsznának a politikai rendszer eddigi keretei közül. Nem gondolom, hogy a Fidesz idáig merészkedne” – fogalmazott. Ráadásul Orbán Viktor korábbi nyilatkozatai sem illeszkednek ebbe a képbe, amikor arról beszélt, hogy tudomásul kell venni, ha a másik oldal kap mandátumot. Az elemző szerint a szerb elnök és a magyar miniszterelnök szövetsége táplálja azokat az elméleteket, hogy Vučić segíteni próbál Orbánnak, de úgy véli, az ügy nem a választás elhalasztásáról, hanem a kampány befolyásolásáról szól.

Arra a kérdésre, hogy hamis zászlós műveletről vagy valós fenyegetésről van-e szó, az elemző óvatosan válaszolt, mondván, nincs hozzáférése titkos dokumentumokhoz. Ugyanakkor rendkívül kockázatosnak tartaná a szerb vezetés részéről, ha kiderülne, hogy az egész csak egy kitaláció volt. Állítása szerint, ha az események valósak, ha nem, Orbán Viktor mindenképpen lehetőséget kapott a cselekvésre.

„Ha másra nem, erre bizony jó volt a szerb hatóságok bejelentése: a Fidesz »megnyerte« a húsvét vasárnapot – aztán meglátjuk, mit kezdenek vele” – mondta.

A kormány a bejelentésre reagálva erőt tudott mutatni, és a miniszterelnök összehívhatta a védelmi tanácsot, majd bejelenthette a gázvezeték honvédségi ellenőrzését.

Nagy Attila Tibor szerint a nemzeti minimum elvárható lenne a terror elleni védekezésben, de a bizalomhiányért a Fidesz-kormányt terheli a nagyobb felelősség. Úgy látja, a titkosszolgálatokat Rogán Antal felügyelete alá helyezték, és a kormány többször is felhasználta őket belpolitikai ellenfelek lejáratására, példaként a „guruló dollárok” ügyét és a Magyar Péterhez köthető ukrán kapcsolatokról szóló jelentésrészletet említette. „Innentől a kormány roncsolta a bizalmat: azt akarta bizonyítani, hogy a Tisza Párt ukránokkal, ukrán kémekkel áll kapcsolatban” – jelentette ki, hozzátéve, hogy meggyőző bizonyítékot erre nem látott.

Az elemző szerint a kormány a Tisza Párt lejáratásáért azt is bevállalta, hogy egy 51 perces, összevágott videót tesz közzé egy informatikus , Gundalf meghallgatásáról, ami szerinte szakmailag is aggályos, mert az„akár ellenérdekelt titkosszolgálat is képet alkothat a magyar szolgálatok embereinek kérdezéstechnikájáról, működéséről”.

A kampány hajrájáról szólva Nagy Attila Tibor úgy fogalmazott, a szerbiai bejelentésig úgy tűnt, a Fidesz alól kicsúszott a talaj.

„Az elmúlt két hét rémálom volt a Fidesznek az események uralása szempontjából” – mondta, utalva a nagy nézettséget elérő, kormánykritikus interjúkra.

Szerinte a Tisza Párt és támogatóinak történetmesélése izgalmasabb és átélhetőbb, mint a kormány nehezen befogadható, titkosszolgálati narratívája. Példaként említette a Tavaszi szél című filmet, amit „szakmailag kiváló propaganda-filmnek” tart, amely nagyon hatásosan teszi szimpatikussá Magyar Pétert. A vasárnapi eseményekkel azonban a Fidesz kísérletet tett arra, hogy visszavegye a „nyugodt erő” pozícióját.

A teljes interjú

Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Több százezer szavazat, ami akár át is billentheti a 2026-os választást a Fidesznek - A szavazat ára alkotóinak új videója
A Fidesz 53 választókerületet lefedő hálózatot épített ki a roma szavazók adatainak összegyűjtésére és mozgósítására - állítja Bod Tamás, a Magyar Narancs újságírója. A számítások szerint legalább 225 ezer választó adatait gyűjthették be.


Egy megbízható, régi ismerőse kereste meg még október első felében, aki „szabódva, kételyekkel teli” adott elő egy történetet – így indult Bod Tamás újságíró szerint az a feltáró munka, ami egy állítólagosan professzionálisan kiépített, a Fidesz legfelsőbb köreiig érő roma szavazatvásárlási hálózatról szól.

Bod A szavazat ára című filmet leforgató DE Akcióközösség új videójában beszélt a roma szavazatvásárló projektről, ami a forrása szerint „már messze nem egy 1.0-s változat”. Míg régebben szerinte az volt a módszer, hogy a szavazók lefotózták a Fideszre leadott voksukat, és kaptak érte pár ezer forintot, a mostani rendszer már merőben más.

Az újságíró szerint a rendszer a kormánypárt legfelsőbb köreiig ér, és a 106 egyéni választókerületből 53-ban, tehát pontosan a felében építették ki.

Bod Tamás azt állítja, mind az 53 érintett választókerület élén van egy roma vezető és egy helyettes, alattuk pedig összesen 68 adatgyűjtő dolgozik. Az előkészületek szerinte tavaly május és augusztus között zajlottak, a munka pedig szeptemberben „élesedett”.

Úgy tudja, a gyűjtőmunka egészen 2025. december 31-ig tartott, a lényege pedig az, hogy a roma emberektől minden, a voksoláshoz szükséges adatot – név, személyigazolványszám, lakcímkártya – begyűjtenek, hogy aztán a választásra mozgósítani tudják őket. Az 53 körzetet az alapján választották ki, hogy ott magasabb a romák aránya, illetve ahol a szoros eredményt a roma szavazatokkal a Fidesz a maga javára billentheti.

Bod belső információkra hivatkozva azt állítja, minden adatgyűjtőnek hetente 60-80 nevet kell „behoznia” adatokkal együtt, amelyeket elmondása szerint Kubatov Gábor emberei ellenőriznek, így hamis adatokat nem lehet leadni.

Az újságíró számításai szerint, ha ezek az információk igazak, akkor a rendszeren keresztül december végéig minimálisan 225 ezer nevet gyűjthettek be.

A beszélgetésben elhangzott, hogy a rendszer szorosan illeszkedik a kisebbségi cigány önkormányzati hálózathoz, amely közel 1300 településen van jelen.

A finanszírozásról Bod Tamás azt mondta, a választókerületi vezetők havi 350 ezer, a helyettesek 300 ezer, az adatgyűjtők pedig 150 ezer forintot kapnak. Szerinte sokan nem meggyőződésből vagy a Fidesz iránti szeretetből csinálják, hanem pusztán megélhetésből. Főinformátoráról elmondta, azért szállt ki a rendszerből és fordult hozzá, mert „egy teljesen nyílt választási csalásban ő nem akart részt venni”.

Bod szerint nem is feltétlenül kell ezekre az emberekre haragudni. „Ők egész egyszerűen a megélhetésükre kell gondolniuk, és a megélhetésükre játszanak, ha most ezt csúnyán mondom, hogy otthon tudnak-e a lurkóknak enni adni vacsorát, ebédet, reggelit.” A műsor másik vendége szerint a rendszerben részt vevő helyi képviselőknek sokszor nincs is más választásuk, mert a nemzetiségi civil pályázatokat csak az tudja lehívni, aki része a rendszernek, enélkül pedig nem tud segíteni a saját közösségén.

Bod Tamás a Magyar Narancsban írta meg a történetet, és csalódottan tapasztalta, hogy a cikk nem kapott nagy sajtóvisszhangot.

„Most én nem akarok viccelődni, de mégis Dorogon volt egy személygépkocsi, elé tettek egy hókotró gépet; annak ötvenszer nagyobb sajtója volt, mint ennek a következő magyar választást lehet, hogy eldöntő roma szavazatvásárlási, voks-visszaélési projektnek” – fogalmazott.

A műsorban elhangzott, hogy a média érdektelensége párhuzamba állítható azzal, ahogy a többségi társadalom is magára hagyja a roma közösséget. „Itt nem az a lényeg, hogy a Fidesz kikényszeríti a szavazatokat, hanem az, hogy te nem voltál ott. Te nem segítetted, nem vetted észre, nem tettél te semmit” – hangzott el.

Az újságíró szerint a projekt legfelső szintű irányításáról Kubatov Gábor döntött, aki nem Sztojka Attila kormánybiztosra, hanem az Országos Roma Önkormányzat vezetéséből 3-4 emberre bízta a koordinációt. Bod szerint „ez gyakorlatilag a Kubatov-lista frissítésének és bővítésének a roma ága, ami egy hatalmas nagy ág”.

Hozzátette, ez csak az egyik, bár talán a legfontosabb ága a Kubatov-listának, amelyet állítása szerint a budai kerületekben is folyamatosan frissítenek. Arra a kérdésre, hogy miért nem kap nagyobb figyelmet egy ilyen, a 2026-os választást potenciálisan eldöntő ügy, Bod az „országismeret hiányával” válaszolt. Szerinte „néha ki kéne lépni fizikailag is, meg szellemi értelemben is a Nagykörúton kívülre, és meglátni, hogy a vidéki tájakon, főleg a perifériás vidéki tájakon milyen kiszolgáltatottság van”.

A beszélgetés során a Tisza Párt is szóba került. Bod elmondta, érdeklődött a pártnál, hogy tudnak-e a rendszerről, és kiderült, van némi ismeretük róla. Ezt követően jelentette be Magyar Péter, hogy öt roma politikust fognak befutó helyre tenni az országos listájukon.

A finanszírozással kapcsolatban Bod Tamás azt mondta, minimum szürke, de inkább fekete pénzekről van szó, ő egy 1,3 milliárdos összegről tud, de szerinte ez mélyen alábecsült. Elmondása szerint a választások előtt közvetlen anyagi „motivációra” is számítani lehet. „Lehet persze krumpli, lehet ajándékcsomag, de lehet egy tíz- vagy egy húszezres” – mondta, példaként említve a 2022-es választást, amikor Békés megyében „táskás emberek” jártak és 10-20 ezer forintokat adtak a szavazatokért.

A rendszer legfelső szintű jóváhagyásáról Bod azt mondta: „Legjobb tudomásom szerint – és az informátoraim azt mondták – erre gyakorlatilag Orbán Viktor az áldását adta, tud róla.” Hozzátette, erről persze semmilyen írásos bizonyíték nem született.

Az újságíró arról is beszélt, hogy a főinformátora, a „koronatanú” végül a megfélemlítés és a megtorlástól való félelem miatt visszakozott, és nem vállalta, hogy akár elváltoztatott külsővel és hanggal is nyilatkozzon. „Itt tartunk ma Magyarországon, hogy a félelem uralkodik, és a félelem megy be mindenhova, és ez sajnos működik” – jelentette ki.

A teljes videó

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Önmerénylet, a választások elhalasztása, fizikai megsemmisítés - a Tisza programalkotási vezetője sorra vette, mi jöhet még
A Tisza politikusa a Facebookon reagált a szerb-magyar gázvezetéknél talált robbanószer hírére. Szerinte az akció mögött a Fidesz áll, mert egyedül nekik érdekük egy ilyen esemény.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 05.



Tanács Zoltán, a TISZA Párt programalkotásért felelős politikusa Facebook-posztban reagált Orbán Viktor miniszterelnök bejelentésére, miszerint a szerb hatóságok robbanószert találtak a Szerbiát és Magyarországot összekötő gázinfrastruktúránál.

A politikus bejegyzését azzal kezdi, hogy felteszi a kérdést, a miniszterelnök „még húsvétkor sem tud lenyugodni?” Tanács szerint ilyenkor mindenkinek a családjával kellene ünnepelnie, de a kormány ezt sem engedi meg. Hozzáteszi, szerinte már senki nem hisz a „hazug kormánynak”.

A posztban azt állítja, hogy

a TISZA Pártnak igaza lett, amikor hónapokkal ezelőtt „kémtollakra és titkosszolgálati beavatkozásra hívta fel a figyelmet”, és akkor is, amikor a párt vezetője egy újévi beszédben az önmerénylet lehetőségét vetette fel.

„Mára igazunk lett. Éppen a szemünk előtt zajlik mindez. Orbánék a vereség kapujában állnak. Egy hatalmas, megsemmisítő vereség kapujában. A Szőlő utca, a gödi halálgyár, és a legutóbbi kémsztori olyan csapásokat mért a hatalomra, amelyeket már nem fog túlélni” – írja Tanács, aki szerint az embereknek elegük van a kormányból. Úgy véli,

a kormány eddigi eszközei már nem működnek, és „ráléptünk” arra az útra, ahol „már nincs lejjebb”.

Tanács szerint „nem sok lépcsőfok maradt a pokolba és a diktatúrába vezető úton”, majd öt pontban vázolja, melyek ezek szerinte:

  1. Önmerénylet - a határokon kívül. Ahhoz láthatóan gyávák és bénák, meg túl hamar lebuknának, ha a határon belül próbálkoznának ezzel. Legalábbis egyelőre ezt gondolják. Ezért a baráti Szerbiához fordultak, ahol a hasonló autoriter elnök, vélhetően az orosz titkosszolgálatok támogatásával elő tud egy ilyet készíteni, és ezt innen elég nehezen tudják a független ajtó munkatársai ellenőrizni (bár a tippek erre vonatkozóan már február környékén befutottak hozzájuk). Jelenleg ez zajlik, nagy valószínűséggel erről szól a miniszterelnök bejelentése. Ma egyedül a Fidesznek érdeke, hogy bármi ilyen akció megtörténjen, ezért szinte biztos, hogy ők állnak emögött.
  2. Önmerénylet itthon.
    Ha nem fog beválni a külföldi önmerénylet, itthon fognak próbálkozni. Hazai kritikus infrastruktúra megtámadása, színlelt támadás egy védett személy ellen. Vajon meddig mennek el?

    Kisiklatnak egy vonatot (mondjuk az magától is megy, thx. Lázár János)? Leállítják az áramszolgáltatást egy fél megyében? Felrobbantják a köztévét? (Na jó, ez nem az érdekük.)

  3. A választások elhalasztása.
    Veszélyhelyzetre, terrorizmusra, ezekre a megrendezett támadásokra hivatkozva megpróbálhatják elhalasztani a választást. Ez a megsemmisítő vereség nyílt beismerése lenne.

    És semmi jóra nem vezetne. De lehet, hogy megkísérlik.

  4. A választások eredményének megsemmisítése.
    Tömeges provokációt tarthatnak a választások napján, verekedést, lázadást színlelnek, és erre hivatkozva beavatkoznak a választásokba, erre vagy csalásra hivatkozva megsemmisítik annak az eredményét.

    Ez már a kétségbeesett utómunka lenne, a nyílt diktatúra.

  5. Fizikai megsemmisítés. És persze próbálkozhatnak még az ellenzék vezetőinek fizikai kiiktatásával, akár a választások előtt, akár utána. Az oroszoknál ez bevett módszer: mérgezés, ablakon kiesés, eljátszott öngyilkosságok. A lejáratások nem váltak be, már csak ez maradt nekik.

A politikus szerint a kormány tagjai önmagukban nem cselekvőképesek, csak irányítanak. A poszt végén a rendőrökhöz, titkosszolgákhoz, katonákhoz és a TEK-esekhez fordul:

„Én nagyon bízom benne, hogy maradt annyi tisztesség az ilyen jellegű akciókban óhatatlanul közreműködő szervekben, a rendőrökben, a titkosszolgákban, a katonákban, a TEK-esekben, hogy lássák: mindaz, amire az utolsó 7 napban a választásokig politikai szintről érkező utasítást kapnak, nagyon jó eséllyel törvénytelen, szembemegy az esküjükkel,

az Alaptörvénnyel, a jogállamisággal és a becsülettel. Ne hagyjátok magatokat törvénytelenségbe sodorni! A politikusok el fognak tűnni a történelem süllyesztőjében, a bűneikért felelni fognak. Ne legyetek bűntársak ebben az utolsó hét napban.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Jámbor András: A fejlemények arra utalnak, hogy már Aleksandar Vučić szerb elnök sem bízik Orbán Viktor győzelmében
A Szikra Mozgalom politikusa a szerbiai gázvezetéknél talált robbanószerek ügyére reagált a Facebookon. Szerinte a kormány egy héttel a választások előtt bizonyítékok nélkül használja fel az esetet.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 05.



Jámbor András, a Szikra Mozgalom országgyűlési képviselője a Facebookon kommentálta a szerbiai gázvezetéknél talált robbanószerek ügyét. A politikus szerint az eset fejleményei arra utalnak, hogy már Aleksandar Vučić szerb elnök sem bízik Orbán Viktor győzelmében, ezért a szerbek „se állnak bele teljesen az ukránozós »önmerénylet« sztoriba”.

Jámbor András bejegyzésében azt írta, hogy

„miközben a mai szerbiai gázvezetéknél talált robbanószerek után Orbánék mindenfajta bizonyíték nélkül kiálltak és habzó szájjal elkezdtek ukránozni, 18 órakor sajtótájékoztatót tartott a szerb Katonai Biztonsági Ügynökség igazgatója, Đuro Jovanić, és itt több lényeges dolgot elmondott a nova.rs és az N1 tudósítása szerint: dezinformációnak nevezte a most felmerült ukrán szálat a történetben,

amerikai származású robbanószerekről beszélt, és valakik által kiképzett migráns elkövetőről, kifejezte, hogy a szerb katonai elhárítás nem fog politikai játszmákba bonyolódni (ez vajon kinek szólt?)”.

Ezután a képviselő felteszi a szerinte költői kérdést, hogy a Fidesz és Orbán Viktor bocsánatot kér-e, amiért bizonyíték nélkül használta fel az esetet politikai érdekeire. A posztot azzal a megállapítással zárja, hogy

„egy héttel a választások előtt megint lebukott a propaganda! Semmi eredményt nem tudnak felmutatni Orbánék,

csak hazudnak rendületlenül!”.

A bejegyzéshez utóiratot is fűzött, melyet az „ide irányított fideszes botok kedvéért” írt. Ebben Jámbor úgy fogalmaz: „ettől még ugyanúgy a több helyről (Buda Péter, Rácz, Kauffman) előre jelzett hamis zászlós művelettel, vagy »önmerénylettel« van minden valószínűség szerint dolgunk. Csupán

Aleksandar Vučićék nem egy az egyben azt a verziót tolják, ami a Fidesznek kedves.

Illetve azt se szabad elfeledni: a putyini propaganda lényege nem az, hogy egy igazság át legyen adva, hanem az, hogy bizonytalanság legyen, félelem és káosz, amiben az erős vezető, mint biztos választás, ki tud emelkedni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: