SZEMPONT

Anyám megkért, hogy öljem meg, amikor már csak feküdni tudott a rák utolsó fázisában

Elmondom, miért támogatom dr. Karsai Dánielt, akit egy ALS nevű halálos betegséggel diagnosztizáltak és az eutanáziáért küzd. Köszönöm neki, hogy az őt ért sorscsapásból erőt merít, és olyan harcra készül, amivel könnyebbséget hozhat szinte mindannyiunk életébe.

Molnár Sára írása, fotó: Use at your Ease képe a Pixabayen - szmo.hu
2023. október 02.

Anyám megkért, hogy öljem meg. Nem túl felemelő ezt a mondatot leírni. Rákos volt. Harmadszorra újult ki. És mire észrevették, megette a veséjét, a nyaki csigolyáját, és nagyon úgy nézett ki, hogy az agya fele tart a kórság. Csak feküdni tudott, és pelenkába tudta végezni a dolgát. Már ha tudta beöntés nélkül. Alig volt 58 éves.

Nagyon félt a fájdalomtól. Ezért kért meg, hogy ha elviselhetetlenné válnának a fájdalmak, szerezzek morfiumot, és adagoljam túl. Zsibbadnak az ujjaim, ahogy ezt most leírom, pedig már majdnem egy évtized telt el. Nem tudok elég hálás lenni a sorsnak, vagy a Jóistennek, hogy végül nem kellett ezt a döntést meghoznom. Mert valószínűleg meghoztam volna.

Ott és akkor, a húszas éveim elején, éppen felnőttként bevallom, nem igazán értettem egyet az eutanáziával. Mondjuk úgy, inkább a „nem” felé billent a mérleg. Anyámmal ellentétben. Ő mindig azt mondta, hogy amikor majd először kell egy szerettemet ápolnom, és végignéznem az elmúlását, máshogy fogom látni. Igaza lett.

De ott, amikor megkaptuk a Nagy Végső Diagnózist, és számolgattuk, hogy milyen évszak lesz, amikor letelik a megjósolt 3-6 hónap, még elveimmel ellentétes lett volna az, amit anyám kért. De engem úgy neveltek, hogy a szeretet igazsága felül kell, hogy írja az elméleti igazságokat. És mi szerettük egymást.

Furcsa, de talán a tagadás óvó-védő ködébe burkolva, nem is a tettől féltem elsősorban, hanem hogy ne kerüljek bajba. Joghallgató voltam. Tudtam, hogy idehaza nincs kivétel: az emberölés az emberölés, és kész. Pörgettem az agyamban, hogy honnan szerezzek morfiumot? Hogy magyarázzam ki, hogy több hiányzik? Ha boncolják, és felfedezik valahogy a túladagolás nyomait, mit mondjak?

Tagadjak? Fogjuk az ápolás okozta kimerültségre, hogy elszámoltuk? Adjam a hülyét, hogy azt hittem, ez még belefér? Találjunk ki valami kacifántos történetet, hogy mostohapám is beadott egyet, én pedig azt hittem, nekem kell, ezért „duplázódott” az adag?

Szoktak-e még boncolni? És egyáltalán mennyi morfium az „annyi”? Melyik az a pont, amikor már „ez nem lesz jobb”. Hisz a haldoklás nem egy egyenes vonalú dolog. Rémes és kétségbeejtően reményvesztett szakaszokat követ egy hirtelen javulás. Van-e orvos ismerősöm, akitől kérdezhetek, úgy, hogy nem keverjük bajba egymást? Ha a hospice nővért kérdezem, nem leszek-e gyanús?

Az meg se fordult a fejemben, hogy utána mi lesz? Kitől kérhetek segítséget, hogy feldolgozzam? Ha elmondom egy pszichológusnak, őt ilyen esetben is kötelezi a titoktartás? A barátok közül kire bízhatok egy ilyen titkot? Ott állok majd egyedül a gyászomban - életem végéig egy pusztító titokkal? De legalábbis az elévülési idő végéig?

Végül a csodálatos orvosoknak, és a lenyűgözően hatékony fájdalomcsillapítóknak köszönhetően anyám viszonylag fájdalmak nélkül, álmában ment el. A kemótól és a ráktól legyengül szervezete egy felsőlégúti bacival már nem tudott megbirkózni, és csendben megfulladt. Fel se ébredtem rá. Mert valami isteni sugallat miatt aznap éjjel nem bírtam a szobámban aludni, és befeküdtem mellé.

Mélyre temettem minden emléket. Azt is, amikor egy rettenetes fulladásos roham közben mentőt hívtunk. De mire kiértek, pont elmúlt az, amiről azt hittük, itt a vég. A mentők megértőek voltak, de azt mondták, ha még egyszer hívjuk őket, be kell vinni – pedig ő otthon akart meghalni.

És akkor eldöntöttük, hogy nem hívunk mentőt többé. Mi legyünk vele, ne idegenek. Szóval végig kell majd néznünk, ahogy megfullad. „Pokoli látvány lesz, de ki kell majd tartanod. Ki fogod bírni?” „Ki.”

Köszönöm Istenem, hogy kíméletes voltál mindkettőnkhöz, és nem volt mit kibírni.

Pár hónappal később anyám nagynénjét látogattam meg a kórházban. Búcsúzni mentem. Hónapok óta bent feküdt. Öreg volt már. Ami érdekes, hogy kora és súlyos betegségei ellenére, egész jó volt a vérképe. A lenyűgözően hatékony gyógyszeres kezelés tartotta életben.

Azt hittem, egy haldokló ápolása után nem lepődöm meg semmin. De ahogy beléptem a kórterembe, sokkot kaptam. A nagynéném, aki egy masszív, vastag, kerek asszonyság volt – Maci volt a beceneve – ott feküdt a magas ágyon. Vagyis csak a feje és a mellkasa. Valami „ZS” kategóriás horrorfilmbe illően fel volt püffedve és el volt folyva. Nem tudok rá jobb szót. Mint egy napon felejtett olvadó gyurma figura. Még anyámtól tanultam, hogy a fekvő betegeknek át kell masszírozni a lábát, hogy élénkítsük a vérkeringését. De hiába puhatoltam végig a takarót, nem találtam, hogy hol kezdődnek a végtagjai – kitakarni meg nem akartam. A keze és a lába összezsugorodott és szétaszott. Szinte négy csonk állt ki a töpörödött és püffedt testből. Magánál volt. Valamennyire. Kicsit észlelte, hogy ott vagyunk. A rokonai emiatt látogatták is minden nap. De a nap további 23,5 órájában riadt, kidülledt szemekkel bámulta a plafont. Kicsit megsimogattuk. Mutattunk képeket az unokákról, aztán eljöttünk.

A kórház kertjében elkezdtem fulladva zokogni. Dühös voltam. Dühös voltam legalább három dolog miatt – de persze akkor ezt nem számoltam.

Dühös voltam a büntetőjog tanáromra, aki egész meggyőzően magyarázta, hogy az eutanázia legalizálása miccccsoda jogtechnikai akadályokba ütközne. És mennyire megzavarna öröklésjogi viszonyokat, és még a legszabályozottabb jogi környezetben előállhatna – amúgy Agatha Christie regényekbe illően csavaros – eset, amikor egy gyilkosságot fednének el eutanáziával.

Én meg ott zokogtam, hogy hogyan lehet a jogtechnikával takarózni? Pedig ha adótörvényekről van szó, zokszó nélkül csinál a jogalkotó fából vaskarikát – kivételekkel, vélelmekkel, fikciókkal és egyéb jogi varázsigékkel. De ha az emberi méltóság a kérdés, akkor hirtelen jajj, de fontos a kristálytiszta jogegység és kivétel nélküli logika! Egyáltalán, hogy lehet öröklési jogi kérdéseket előrébb sorolni, mint a legfontosabb és legalapvetőbb emberi jogot: az emberi méltóságot. Anyagi-pénzügyi kérdések nem sérülhetnek az emberi jogok kárára?! És tényleg hagyunk évente sokezer kegyes halált választó haldoklót minden, emberi mivolt minimumát jelentő méltóságtól megfosztva szenvedni, hogy nehogy valami furmányosan ritka csavaros esetben visszaéljen valaki az eutanázia adta lehetőségekkel? Nem értem. Nem értem, hogy történhet ez meg.

Ami a jogi egyetem egyik poros előadójában olyan érthető, az a valóságban hogy lehet ennyire gyomorbavágóan más? Hol van itt kérem az Élet Szentsége? Ezentúl, aki erre mer hivatkozni, az menjen be egy elfekvőbe és keresse meg, hogy hol van, mert én nem találtam. Pedig vallásos emberként nagyon akartam látni.

És haragudtam azért is, mert minket, hozzátartozókat, magunkra hagynak. Hiába kéri a haldokló, hogy otthon szeretne meghalni, ritka, amikor ez békésen megy végbe. És az a nagy helyzet, ha valaki nem olyan szerencsés, hogy ne egy utolsó, nagy és látványos rohammal támadjon a betegsége, a szervezet ellen, akkor bizony lesz egy „csúnya jelenet”. Ám ha ekkor nem hívjuk ki a mentőt, az segítségnyújtás elmulasztása. Kettőtől öt évig tartó szabadságvesztés. Erre senki se készít fel, és nem is hallhattál ilyen történetekről, nem lehet párbeszéd része, nem kapsz tanácsot. Így hát reflexből tárcsázod a 112-t. Mert soha senki nem beszélt arról, hogy a mikor lehet még valóban „menteni”, és mikor „nyersz” csak 5-15 kórházi napot, ahol majd magányosan kell elmúlnia a szerettednek. Ott állsz egyedül. Magadra hagyva. És dönts, ahogy bírsz.

És haragudtam, mert úgy, hogy kegyes volt hozzám a Jóisten, és nem kellett se a lelki se a jogi következményeivel szembenéznem annak, hogy anyámat nem hagytam volna kínok közt elpusztulni, mégis hatalmas segítség volt a gyászcsoport, ahova jártam. És még ettől az őszinte megnyíláson alapuló feldolgozástól is megfosztottak volna a valami „életvédelmi” megfontolásból a törvények – ha máshogy alakul, és magányosan kell hordoznom egy „bűnös” titkot.

Évi sokezer méltatlanul haldokló – aki kérné a kegyes halált – még több gyászolót hagy maga után, akiket a jogi és lelki sötétségbe löknek. Ha megteszik, azért. Ha megtagadják, és végignézik a méltatlan kínlódást, akkor azért. Az ő emberi méltóságuk se számít. Viseljék. Az őrjítő lelki terhet egyedül. Örüljenek, ha nem kerülnek börtönbe…

Én nem így képzeltem el a Rendet.

Utólag, sok sorstársi történeteket végighallgatva haragszom azért is, mert emberségből jelesre vizsgázó orvosok és nővérek fölött lóg a szabadságvesztés damoklészi kardja, akik félrenézve nem számolják a felírt és elfogyott morfium injekciók számát. Akik nem kérdeznek, és nem írnak elő boncolást. Akik nem értik, mire mennek ki a kérdések. Akik elöl felejtik a gyógyszert a kórházban az ágy melletti éjjeliszekrényen. Aztán sose számolnak utána. Isten áldja őket, mert jobban védik az emberi méltósághoz fűződő emberi jogot, mint sok nagytudományú jogász, aki erre esküdött fel.

Ezért most szívből támogatom dr. Karsai Dániel Andrást, akit egy ALS nevű halálos betegséggel diagnosztizáltak – amitől Stephen Hawking is szenvedett. Ő most Strasbourghoz fordul, hogy ha eljön az a pillanat, amikor létezése már nem tartalmaz emberi méltóságot – de szenvedést annál inkább – emberhez méltóan fejezhesse be az életét. Anélkül, hogy szeretteit bajba keverné.

Köszönöm neki, hogy az őt ért sorscsapásból erőt merít, és olyan harcra készül, amivel könnyebbséget hozhat szinte mindannyiunk életébe. Mert hiába nem gondolunk bele, csak a legszerencsésebbek azok, akik így vagy úgy, de sose kell hogy találkozzanak a dilemmával – akár meg kell lépniük végül, akár nem.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

8 gyereket öltek meg Louisianában: Családi vita fajult mészárlássá

A Shreveportban történt lövöldözésben tíz embert ért támadás, az áldozatok 1 és 14 év közöttiek voltak. A feltételezett elkövetőt a hatóságok egy autós üldözés után a szomszédos Bossier Cityben lelőtték.

KULT

Friderikusz Sándor: Engem semmi sem taszít jobban, mint a természet közelsége

A Friderikusz TalkShow letisztult, hiányzik belőle a régebbi Friderikusz műsorok harsánysága, de ez kifejezetten jót tesz neki, ahogy Kovácsovics Fruzsina is. Kritika.

KÖZÖSSÉG

Fotók: tízezrek lepték el Budapest utcáit az I Bike Budapest felvonuláson

Szombaton újra bringások vették birtokba a főváros útjait az I Bike Budapest rendezvényen, ahol a résztvevők a kerékpározás népszerűsítéséért tekerték végig a várost. A szervezők szerint több tízezren csatlakoztak az idei felvonuláshoz.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Az adóhatóság nyakig benne volt” - így kebelezte be a NER a kiszemelt cégeket egy ismert ügyvéd szerint

A mérlegbenyújtások közeledtével tömeges osztalékkifizetések várhatók a kormányközeli cégeknél, állítja Horváth Lóránt. A jogász szerint a pénzt strómanokon keresztül próbálhatják eltüntetni.

Maier Vilmos, fotó: Facebook/Dr. Horváth Lóránt ügyvéd oldala - szmo.hu
2026. április 19.

Ha a kormányváltás után perek indulnak, akár több tízezer milliárd forint is visszaszerezhető lehet az államtól, de ehhez azonnali és széles körű vagyonzárolásokra lenne szükség – állítja Horváth Lóránt ügyvéd.

Szerinte a mérlegbenyújtások közeledtével a kormányközeli cégekből most tömegesen vehetik ki az osztalékot, hogy a pénzt gyorsan eltüntessék, akár külföldre vigyék. Az Ügyvédkör elnökeként is ismert jogász szerint az elmúlt években vállalkozók és magánszemélyek tízezreit érhette százmilliárdos nagyságrendű kár politikailag motivált hatósági vizsgálatok, cégek ellehetetlenítése és a piac állami pénzekkel való torzítása miatt – írta a 444.

Horváth szerint ezek nem feltétlenül lenyomozhatatlan ügyek: a digitális adatbázisok és a mesterséges intelligencia segítségével a céghálók és a pénzmozgások felrajzolhatók, így el lehet jutni a valódi haszonélvezőkhöz, akiket gyakran strómanok és magántőkealapok fedeznek.

„Vannak esetek, ahol biztosan kimutatható, hogy hivatali visszaélés tett tönkre céget” – mondta Horváth.

„Az adóhatóság nyakig benne volt” – állította az ügyvéd.

A cégek megszerzésére kifinomult módszereket is alkalmaztak. Az ügyvéd egy konkrét példát is említett, ahol egy kormányközeli céget fővállalkozóként beiktattak egy tapasztalt nemzetközi vállalat és az állami megrendelés közé. A NER-cég megkapta a pénzt az államtól, de nem fizette ki az alvállalkozóját, aki így a saját beszállítóinak sem tudott fizetni. Végül a kormányközeli cég felvásárolta ezeket a kisebb követeléseket, hogy rátehesse a kezét az értékes eszközökkel rendelkező, eredeti alvállalkozóra.

A jogi elégtétel azonban nem egyszerű, a sikeres per feltétele a bizonyíték. Ki kell tudni mutatni az okozati összefüggést a hatósági zaklatás vagy piaci zsarolás és a cég bevételkiesése között. Ehhez hangfelvételek, e-mailek vagy dokumentumok kellenének. „Naponta legalább tíz megkeresést kapunk, de sajnos nagyon gyakran nincs semmiféle bizonyíték” – ismerte el Horváth Lóránt.

Kapcsolódó

Pogátsa Zoltán: A NER-hez közeli cégeket nem lehet hagyni bedőlni

A közgazdász szerint a NER-hez kötődő, rendszerszinten fontos cégek bedőlését nem lehet megengedni, mert az az egész gazdaságot magával rántaná. Pogátsa szerint a megoldás egy jogi út lehetne, amely megőrzi a vállalatok működését, miközben a tulajdonosokat felelősségre vonják.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„A kislány nem tudott felülni, csak feküdt” - egy 11 hónapos babát találtak a földön, kutyák közt az állatmentők Budapesten

A Szurkolók az Állatokért állatvédői egy kutyamentés során találtak rá a súlyosan elhanyagolt csecsemőre Budapest XIV. kerületében. A gyámügy azonnal kiemelte a gyermeket a családból, a 23 éves anya ellen pedig kiskorú veszélyeztetése miatt indult eljárás.

KÉK HÍREK

Halálos baleset bénítja az M1-est Tatabányánál

Egy személyautó és egy kisbusz ütközött össze az M1-es autópálya Győr felé vezető oldalán, az 53-as kilométernél. A rendőrség a helyszínelés idejére lezárta a szakaszt, a forgalom egy sávon indult meg.

KULT

Három napig volt kómában, a drogok miatt hidegült el a húgától, Julia Robertstől, és ő tartja a legtöbb filmszerep hollywoodi rekordját – Eric Roberts 70 éves

Már 825 mozgóképben tűnt fel valamilyen módon, ezzel ő a csúcstartó Hollywoodban! Nem semmi ez egy olyan színésztől, aki gyerekkora óta küzd a dadogással.

SZEMPONT

Vox Populi: Nem 53-39, hanem 56-36 a valódi választási eredmény

Vox Populi egy bejegyzésben vette górcső alá a listás szavazatokat, szerinte a valós arányokat a levélszavazatok nélkül kapjuk meg. Felteszik a kérdést, hogy vajon hány 1945 utáni nem-kommunista választáson fordult elő Európában, hogy egyetlen párt a szavazatok 56 százalékát szerezte meg.

M.M. / Nagy Bogi - szmo.hu
2026. április 18.

A Vox Populi a Facebookon fejtette ki véleményét a választási eredményekről.

A poszt írója szerint: „Megjelent a 100%-os feldolgozottságú választási eredmény, eszerint a TISZA a hazai listás szavazatok 55,8, a Fidesz 36,3, a Mi Hazánk pedig 5,9%-át szerezte meg.”

Úgy véli, bár a hatóságok és a sajtó egy másik, 53:39 arányú eredményt kommunikálnak, a lényegi eredmény a levélszavazatok nélküli, belföldi voksokból áll össze.

A levélszavazatok szerepéről azt állítja: „Hogy a levélszavazatok mennyire lényegtelenek, és legfőképpen csak egy külhonban eljátszott pajzsraemelési rituálét és propaganda-célokat szolgálnak, azt legjobban abból lehet látni, hogy a levélszavazatok idén már 5,6 százalékát tették ki az összes listás szavazatnak, de a 199 parlamenti mandátumból csak egyet vagy kettőt befolyásoltak, tehát vagy fél, vagy egy százalék volt a súlyuk.”

Szerinte az sem egyértelmű, ki a levélszavazók képviselője a parlamentben, és kétségesnek tartja, hogy ez a Fidesz listavezetője lehetne, akinek állítása szerint rajtuk kívül kétmillió belföldi szavazót is képviselnie kell. A poszt szerzője kifejti, hogy a levélszavazóknak azért csekély a befolyásuk a parlament összetételére, mert magyarországi lakóhely hiányában egyéni választókerületi szavazattal nem bírnak.

Azt viszont problémásnak tartja, hogy állítása szerint „törvénytelen körülmények között zajlik a levélszavazás, és a végén még az se világos, hogy ugyan ki képviseli ezeket az embereket a magyar parlamentben.”

Megoldási javaslatként felveti, hogy „egy arányos választási rendszerben ezt a problémát is igazságosabban lehet megoldani, mint az egyéni választókerületes rendszerben.”

A bejegyzés végén egy gondolatébresztő kérdést tesz fel olvasóinak: „vajon hány 1945 utáni nem-kommunista választáson fordult elő Európában, hogy egyetlen párt a szavazatok 56%-át szerezte meg?” A poszt írója azt ígéri, másnap megadja a választ, és egyúttal meghívja követőit egy sörre a Városligetbe.

Kapcsolódó

Török Gábor bemutatta: ennyit számítottak a külföldi szavazatok a választás végeredményének szempontjából

Az elemző szerint a levélszavazatok érdemben javították a Fidesz eredményét. Amennyiben csak az anyaországi magyarok szavazatait nézzük, akkor az olló még nagyobbra nyílik a két párt között: a Tisza 55,9 százalékon állt volna a Fidesz 36,3 százalékával szemben.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Kiveszem a pisztolyom, oszt szájba lőlek” - Büntetőfékezés után pisztollyal fenyegetőzött egy sofőr a Hungária körúton

Egy Volkswagen sofőrje egy másik autós elé vágott a Hungária körúton, majd kiszállt a kocsiból és ordibálni kezdett. Az esetről a Budapesti Autósok Közössége tett közzé egy fedélzeti kamerás felvételt.

KÉK HÍREK

Elbukta a választást a fideszes képviselő, 18 év után indulhat újra a büntetőügye

Simon Miklós elvesztette a nyírbátori körzetet a TISZA Párt jelöltjével szemben. A mandátumvesztés a mentelmi jogának végét jelenti, így folytatódhat egy régi, bozótirtással kapcsolatos eljárás.

SZEMPONT

Tarjányi Péter: Már nem az a kérdés, mennyi a vagyon, hanem hogy miből lett

Tarjányi Péter a hatvanpusztai birtokon élő, rejtélyesen megfogyatkozott zebrák ügyét hozta fel egy posztban. A biztonságpolitikai szakértő szerint a választások után a vagyonok eredete lett a legfontosabb kérdés.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 19.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a hatvanpusztai zebrákról írt bejegyzést szombat este, név szerint felsorolva tíz állatot: Zsebit, Pillát, Szuszit, Pizsit, Pulcsit, Bolkát, Bendegúzt, Tihamért, Lolkát és Pacsit. „Ők a hatvanpusztai zebrák” – szögezi le a posztban.

A szakértő szerint ezek az állatok olyanok, „akik sokáig az ottaniak szerint nem is léteztek – annak ellenére, hogy négyet láttak belőlük…”

Tarjányi Péter hozzáteszi, hogy bár a négy látott zebra meglétét mostanra igazolták, a hivatalos nyilvántartásból még mindig hiányzik hat állat. A helyzetből a szakértő a tehetős emberek életére von le következtetést.

„Végiggondolva így már értem, miért nehéz az élete annak, aki nagyon gazdag.”

Ennek okaként azt nevezi meg, hogy „állandóan számolni kell “kincseket”...”, majd ironikusan hozzáteszi: „Fárasztó lehet.” Bejegyzését azzal a gondolattal zárja, hogy a politikai helyzet változásával a fókusz is eltolódott. „A választás óta viszont már nem az a kérdés, mennyi a vagyon, hanem hogy miből lett.”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT

Pogátsa Zoltán: A NER-hez közeli cégeket nem lehet hagyni bedőlni

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 19.

Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus volt a HVG Közös Költség című podcastjének vendége, ahol a Fidesz-kormány gazdasági hagyatékáról és a TISZA Párt előtt álló feladatokról beszélt. A szakértő értékelte a leköszönő gazdasági vezetés teljesítményét, és komoly dilemmákat vázolt fel az új kormány számára, különösen a költségvetés konszolidációja és az euróbevezetés kérdésében.

A leköszönő gazdasági miniszter, Nagy Márton pályafutásáról szólva Pogátsa Zoltán úgy fogalmazott, nehéz mást gondolni, mint amit a számok mutatnak. Szerinte Nagy Márton ideje alatt nem nőtt a magyar gazdaság, miközben hatalmas költségvetési deficitek keletkeztek.

„Élete végéig Nagy Mártonról a sapkák fognak eszünkbe jutni. Nem akarom bántani szegényt, de ez nem egy dicsőséges pár év volt”

– jelentette ki. Matolcsy György új podcastjét fura jelenségnek nevezte, mivel a jegybanki alapítványok ügye miatt a volt MNB-elnök megítélése szerinte annyira terhelt, hogy nehéz független szakértőként tekinteni rá, amint a számára kedves témákról értekezik.

A márciusi, rekordmértékű, 1300 milliárd forintos költségvetési hiánnyal kapcsolatban a közgazdász elmondta, hogy a pontos okokat a keresztfinanszírozások miatt szinte lehetetlen kívülről látni. A problémát inkább az elmúlt évek óriási, évről évre halmozódó deficitjeiben és a választási év költekezésében látja. Különösen aggasztónak tartja a rengeteg „értelmetlen, populista, demagóg, választási szavazatszerző kiadást”, amit a Fidesz az új kormányra hagyományoz.

Pogátsa Zoltán óva intett attól, hogy a TISZA Párt egy egyszerű megszorító csomaggal, egyfajta „Bokros-csomaggal” próbálja orvosolni a helyzetet. Szerinte ez egy „argentin játékhoz” vezetne, ahol a demagóg, osztogató kormányokat egy „ollókezű Eduárd” váltja, aki mindent megvág, ezzel társadalmi krízist idéz elő, ami végül visszahozza a populistákat. „Nagyon tartok attól, hogy beállunk egy ilyen argentin játékra” – mondta. Úgy véli, a költségvetés szerkezete sokkal fontosabb, mint a végösszeg, és a fiskális konzervativizmus legalább annyira demagóg, mint a felelőtlen költekezés.

A közgazdász szerint Magyarország egy „leamortizált ország”, ahol a vasúti rendszer, a humántőke, az egészségügy és az infrastruktúra is katasztrofális állapotban van, ezért a legfontosabb feladat a fejlesztés lenne. Aggasztónak tartja, hogy az új kormány első bejelentései az euró bevezetéséről szólnak a fejlesztéspolitika helyett.

„Ha most valaki azzal a szemlélettel áll neki a gazdasági kormányzásnak, hogy a költségvetési egyensúly felülírja a fejlesztéspolitikai igényeket, akkor rosszat tesz, és akkor záros határidőn belül vissza fogja hozni Orbán Viktort”

– figyelmeztetett.

Az inflációval kapcsolatban úgy látja, az igazi veszélyt nem az ársapkák kivezetése, hanem egy újabb külső sokk, az iráni háború okozta energiaár-robbanás jelenti. A Fidesz-kormány egyik legrosszabb hagyatékának azt tartja, hogy sosem vizsgálták meg az inflációt kiváltó valós okokat, csak „rádobtak egy lepedőt” a problémára az ársapkákkal. „Az az orvos, aki mindig csak rádobja a hidegvizes lepedőt, de közben nem gyógyít, az nem orvos, az kuruzsló” – fogalmazott. A megoldáshoz szerinte a teljes termékpályákat végig kellene elemezni, és nyílt szakmai vitákat kellene folytatni.

A forint erősödését a TISZA Párt győzelme után Pogátsa Zoltán elsősorban a rendkívül magas, 6,25%-os alapkamatnak tudja be, ami vonzza a spekulatív tőkét. A valódi stabilitáshoz szerinte nem ez, hanem egy hiteles növekedési narratíva kellene, ami elmondja a befektetőknek, mitől fog újra növekedési pályára állni a magyar gazdaság.

A NER-hez kötődő cégek jövőjével kapcsolatban egy „elképesztő nagy ketyegő bombáról” beszélt.

Bár megérti a választók dühét és azt az igényt, hogy ezek a cégek dőljenek be, szerinte ez óriási hiba lenne, mert olyan rendszerszinten fontos vállalatokról van szó (például az MBH Bank), amelyek csődje az egész gazdaságot magával ránthatná. A megoldást valamilyen jogi úton látja, ami lehetővé teszi a cégek működésének megőrzését a tulajdonosok felelősségre vonása mellett.

Az új kormány előtt álló egyik legfontosabb feladatnak a pénzcsapok elzárását tartja. Véleménye szerint a költségvetés szinte minden szegmensét a kliensrendszer szolgálatába állították, az energetikától az agráriumon át a látványsportokig. A TISZA Pártnak három forrása lehet a kormányzáshoz szükséges pénz előteremtésére: a költségvetési pénzek átirányítása (ez a legkönnyebb), az uniós források megszerzése (közepesen nehéz), valamint a már kiutalt vagyonok visszaszerzése, ami szerinte a legnehezebb jogi feladat lesz.

Pogátsa Zoltán rendkívül kritikusan beszélt az euróbevezetés erőltetéséről. Álláspontja szerint Magyarországon szinte mindenki támogatja az eurót, de a többség nincs tisztában a következményekkel. „Ez nem úgy működik, hogy te bevezeted az eurót, és az ad neked stabilitást. Ugyanis ez fordítva van a szabályok szerint” – hangsúlyozta. A belépéshez először évekig tartó stabil gazdálkodást kell bemutatni. A maastrichti kritériumok teljesítése (például az államadósság 60% alá csökkentése) olyan mértékű megszorításokat követelne, ami tönkretenné a gazdaságot és ellehetetlenítené a szükséges fejlesztéseket. Rámutatott, hogy az eurózónán belül is lehet rosszul gazdálkodni, hiszen az infláció vagy a költségvetési hiány továbbra is nemzeti hatáskörben marad.

„Az emberek valójában nem eurót akarnak, az emberek stabilitást akarnak, csak nem hiszik el, hogy Magyarország ezt magától produkálja”

– összegezte.

Varga Mihály jegybanki szerepével kapcsolatban megengedőbb volt, őt egy „emberarcú Fideszesnek” nevezte, akivel szakmai alapon együtt lehet működni. Szerinte a helyén hagyása a jegybank függetlenségét és az intézményi stabilitást jelezné, ami pozitív üzenet lenne a piacok felé. Az új kormány legégetőbb feladatának a fejlesztést nevezte. „Fejlesztés, fejlesztés, fejlesztés. Olyan elképesztő, elamortizált és fejlődésre képtelen országot hagyott itt a Fidesz, hogy azonnal több évtizedes lemaradásunk van” – mondta, hozzátéve, hogy emellett óriási a társadalmi nyomás az elszámoltatásra is.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Kapcsolódó

Bod Péter Ákos: A gazdasági helyzet néhány vonatkozásban nagyon súlyos, és vannak dolgok, amiket nem látunk

A nagyarányú Tisza győzelem ugyanakkor bizalmat ébresztett a piacokban, és ha az uniós források megérkeznek, 2027-re lendületet vehet a gazdaság - mondja a jegybank volt elnöke, aki szerint az Orbán-kormánynak az iratok darálása helyett a kiadások leállításán kellene dolgoznia.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk